Magyar Nemzet, 1969. november (25. évfolyam, 255-279. szám)

1969-11-21 / 271. szám

2 kapcsolatokat a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, harmadik ország közvetítésével. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen eredménnyel járt ez az újabb amerikai diplomáciai lépés, s óva intett az olyan reményektől is, hogy a párizsi tárgyalások gyors sikerrel járnak majd. A párizsi értekezlet Az MTI párizsi tudósítójának jelentése szerint a VDK képviselője a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 43. ülésén kategorikusan cáfolta azokat az amerikai forrásból elterjesztett híreszteléseket, amelyek szerint újabb titkos érintkezésekre került volna sor az amerikai és az észak-vietnami küldöttség között. „Szükségesnek tartjuk leszögezni — mondotta Xuan Thuy miniszter —, hogy semmiféle titkos megbeszélés nem volt a VDK és az Egyesült Államok között, sem Ho Si Minh elnök halálát, sem Nixon elnök november 3-i beszédét követően azokon, a hetenként megtartott tanácskozásokon kívül, amelyek a csütörtöki rendszeres üléseken folynak a párizsi konferencia keretében. Magán az értekezleten továbbra sem történt haladás. Tekintve, hogy a jövő csütörtök ünnep az Egyesült Államokban, ezért a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia legközelebbi, 44. ülésére november 26-án, szerdán kerül sor. Lemondott tisztségéről Henry Cabot Lodge, a vietnami helyzetről tanácskozó párizsi konferencián részt vevő amerikai küldöttség vezetője — jelentette be csütörtökön a Fehér Ház. Nixon elnök Cabot Lodge lemondását sajnálkozva bár, de elfogadta — hangzik a közlemény. December 8-a és a küldöttség új vezetőjének kinevezése között Philip Habib, Cabot Lodge egyik tanácsadója irányítja az amerikai küldöttség munkáját. A Cabot Lodge lemondásáról beszámoló washingtoni közlemény nem ismerteti a diplomata elhatározásának indoklását Vietnami veszteségül,a Saigonból jelenti az AP és az XJPI. A Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnoksága csütörtökön adatokat tett közzé az amerikai és saigoni kormánycsapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 amerikai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai katona esett el a múlt héten, mint egy héttel korábban, és két hónap óta ez a legmagasabb szám. A saigoni kormánycsapatok veszteségeit a közlemény 497 halottban határozta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az elmúlt héten az amerikaiaknál 643, a saigoni csapatoknál pedig 1091 volt. 1961. január 1-e óta az Egyesült Államok Vietnamban harcoló erőinek 39 442 halottjuk volt Saigon állítása szerint, sebesültjeik száma pedig 258 126. A saigoni kormánycsapatok ugyanez idő alatt több mint százezer katonát vesztettek halottakban. Rövid minkaülés Helsinkiben A külön tudósítók távoznak a finn fővárosból Csütörtökön Helsinkiben folytatták a stratégiai nukleáris fegyverkezési verseny korlátozásával foglalkozó előzetes szovjet—amerikai megbeszéléseket. A munkaülés után nem adtak tájékoztatást a sajtó képviselőinek. Hírek szerint legközelebb hétfőn ül össze ismét a két küldöttség. A csütörtöki, százperces munkaülést a két küldöttség a helsinki szovjet nagykövetség tanácstermében tartotta. A Szemjonov vezette szovjet és a Smith vezette, amerikai delegáció jól összeválogatott — történészekből, katonákból, diplomatákból, jogászokból álló — tanácsadói és szakértői kísérettel vonult fel, hogy folytassa a témával összefüggő kérdések megtárgyalását. A tárgyalások komolyságával indokolt megállapodást ezúttal is betartották a küldöttségére, azaz nem adtak információt a megbeszélésekről, így nem közölték a következő munkaülés időpontját sem.. Tájékozott források szerint azonban előreláthatólag hétfőn lesz ismét megbeszélés, ezúttal a helsinki amerikai nagykövetségen. Mint az MTI kiküldött tudósítója jelenti, a helsinki tárgyalások sajtóközpontjában máris megcsappant a tudósítók száma. A hét elejére idesereglett közel 300 külföldi újságíró részben már visszatért Moszkvába, Stockholmba, Genfbe vagy hazai állomáshelyére. Ülés! tarlód a bonni minisztertanács Az NSZK tárgyalásokat ajánl Varsónak Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti. A bonni kormány csütörtöki ülésén Brandt kancellár beszámolt arról, hogy tájékoztatta a Bundestagban képviselt pártok parlamenti csoportjának elnökeit a Lengyelországhoz intézendő jegyzékről. Ez a jegyzék tárgyalásokat ajánl fel a két ország közötti nyitott kérdések megoldásáról. A jegyzék átnyújtása Varsóban napokon belül meg fog történni. A kormány megvitatta azt a nyilatkozatot is, amelyet az atomsorompó-szerződés aláírása alkalmával fog tenni. Az aláírás időpontját még nem tűzték ki, mert előbb a Bundestag külügyi és hadügyi bizottsága még egyszer foglalkozik a kérdéssel Erre az ülésre a jövő héten kerül sor. Adlers kormányszóvivő újból hangsúlyozta: a bizottsági vita nem befolyásolja a kormánynak azt a döntését, hogy még ebben az évben csatlakozik az egyezményhez. Scheel külügyminiszter beszámolt a minisztertanácsi ülésen az angol kormánynak arról a határozatáról, hogy a 6. dandárt (kb. ötezer fő), amelyet nemrég kivont az NSZI- ból, ismét visszahelyezi Nyugat-Németországba. Ezzel azt az űrt akarják betölteni, amelyet néhány kanadai egység távozása hagy maga után. A bonni kormány készségét fejezte ki, hogy megfelelő öszszeggel felemeli a devizahozzájárulást a brit csapatok eltartásához. A minisztertanács javaslatot tett a Szövetségi Bank új elnökének és elnökhelyettesének személyére is. Elnöknek Kari Klasent, a Deutsche Bank egyik vezetőjét, helyettesnek Otmar Emmingert, a Szövetségi Bank külügyi osztályának vezetőjét terjesztik elő. Az új vezetők kinevezése nyolc évre szól majd. Rendkívüli állapot Chilében Santiagóból jelenti a Reuter, AFPI Frei elnök, a chilei kormány keddi ülése után bejelentette, hogy az ország legnagyobb tartományában, Santiagóban bevezetik a rendkívüli állapotot. Az elnök szavai szerint „egyes, a fegyveres erőkön kívülálló elemek propaganda-kampányt folytatnak, hogy a bizonytalanság légkörét keltsék az országban.” A rendkívüli állapot bevezetése lehetővé teszi a kormány számára, hogy katonai igazgatás alá helyezze a tartományt, bevezesse a cenzúrát, felfüggesszen alkotmányos garanciákat A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy most, amikor lassan egy hónapja lesz, hogy Chile fővárosából katonai puccskísérletről adtak hírt a lapok, egy újabb lázadás előkészületeiről lehet hallani. Akkoriban Roberto Viaux tábornok, a Tacna ezred élén, — mint mondta, — „bérkövetelési okokból” fellázadt Frei elnök kormánya ellen, de néhány nap múlva megadta magát. Magyar Nemzet Brezsnyev megbeszélése Sunay török elnökkel Moszkvából jelent a TASZSZ: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Cevdet Sunay török köztársasági elnökkel, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik. A megbeszélés során érintették a szovjet—török kapcsolatok kérdéseit és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet egyes problémáiról. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint a megbeszélés baráti légkörben zajlot le. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, valamint a szovjet kormány csütörtökön a Kremlben ebédet adott Cevdet Sunay tiszteletére Szovjet részről Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más személyiségek voltak jelen. Ceausescu nyilatkozata az európai biztonsági értekezletről Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a belgrádi Komunisztnak adott interjújában hangsúlyozta: „Az európai biztonság földrészünk valamennyi népének égető szükséglete” és most „kedvező felételek vannak az európai biztonság problémájának reális megközelítésére”. Ceausescu egy európai biztonsági értekezlet előkészítése szempontjából kiemelte a szocialista országok bukaresti, budapesti és legutóbbi prágai találkozójának fontosságát. A román párt vezetője hasznosnak tekintené két és több oldalú találkozók megrendezését, „hogy a legjobb feltételek között készítsük elő a biztonsági értekezletet”. A béke és az együttműködés szempontjából nagy jelentőségű követelmény, mondta Ceausescu, hogy az államközi kapcsolatokban betartsák a nemzeti szuverenitás és a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás elveit A román párt főtitkárának véleménye szerint „a szocialista országok közötti kapcsolatokban olykor szubjektív lépések is történtek”, de nem részletezte milyen „szubjektív lépésekre” gondol. Hozzátette azt is, úgy hála „megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy minőségileg magasabb szintű kapcsolatok alakuljanak ki a szocialista országok között”. 4 Tokten@ MinTift filmoperatőr Mihejev az angol kémszolgálat üzelmeiről Moszkvából jelenti a TASZSZ és az MTI. Iván Mihejev, a szovjet Filmhíradó volt munkatársa körülbelül két évvel ezelőtt kint maradt Londonban, azzal a szándékkal, hogy Nyugaton telepedik le. Később, tapasztalatai alapján a londoni szovjet nagykövetséghez fordult azzal a kéréssel, hogy tegyék lehetővé hazatérését. Idén október 9-én repülőgépen meg is érkezett Moszkvába. Csütörtökön újságírók előtt nyilatkozott élményeiről. Elmondta, hogy az angol kémszolgálat beakarta, vonni munkatárca. Négy napon keresztül faggatta egy „bizottság” elsősorban bizonyos telefonszámokat és lakcímeket igyekeztek megtudni tőle. Mihejev azt is kijelentette, hogy az úgynevezett szovjet emigránsok Londonban csak úgy juthatnak jó jövedelemhez, ha rágalmazzák a Szovjetuniót Közéjük tartozóknak nevezte Mihejev a „szovjet emigránsokat”: Jelovot, Finkelstejnt, Ritykovot, akik a sajtóban és a rádióban gátlástalanul rágalmazzák a szovjet valóságot. Kapcsolatban áll az angol hírszerzéssel a Daily Telegraph című bulvárlap, ahová az angol kémszolgálat emberei Anatolij Kuznyecov disszidált írót vitték. Angliai tartózkodása idején Mihejevet egy bizonyos Mister Charles gondjaira bízták, aki a Home Office képviselőjének mondta magát, később azonban kiderült, hogy igazi heve Wantworth. Wantworth állandóan rettegésben tartotta Mihejevet, azt követelte, hogy ne járjon sehová, mert különben elrabolják. Végül idegeim felmondták a szolgálatot — mondotta Mihejev —, gyakran sírógörcs fogott el Mihejev több levelet írt a Daily Telegraphnak és a Timesnak, kérte, hogy mentsék meg. „Igyekeztem bebizonyítani, hogy nem vagyok kém, hanem politikai és személyi okokból maradtam Angliában.” Azt követően, hogy nem volt hajlandó „szolgálatokat tenni” Mister Charlesnak, kénytelen volt megélhetés után nézni. Előbb utcaseprő lett Londonban, majd takarítást és mosogatást vállalt a Dochester étteremben. Mint Mihejev hangsúlyozta: Kuznyecov hasonló megdolgozáson ment át, mint ő, illetve talán még rosszabbon. Ennek folyamán a kikérdezés és a zsarolás, a képmutató együttérzés és a nyílt fenyegetések egységes egészet alkotnak. — A szovjetellenes kémtevékenységben — húzta alá Mihejev — különlegesen sötét szerepe van a Daily Telegraph „orosz rovatának”. A rovatvezető Floyd és a Szovjetunióból disszidált Finkelstám, mind Mihejevnek, mind Kuznyecovnak felajánlotta együttműködését. A jelenlévő angol burzsoá újságírók kérdéseikkel megpróbálták úgy beállítani a szovjet filmoperatőr hazatérését, mintha az valamiféle olyan közlekedési baleset következménye lett volna, amelyben Mihejev a vétkes fél. A volt emigráns válaszképpen hangsúlyozta, hogy nem ő volt az, aki megsértette a közlekedés rendjét, s ezt az angol rendőrség is elismerte. Végül kijelentette, tragikus volt az az elhatározása, hogy semmitmondó okokból Angliában marad. Az 56 éves férfi hazatérve megtalálta családját, együtt él vele. Felesége a régi helyén dolgozik ma is, az egyik fia főiskolán tanul, a másik katona. Megkezdődött a lengyel légitársaság géprablóinak pere Nyugat-Berlinből jelenti a PAP és a UPI. Nyugat-Berlinben, a francia katonai bíróságon csütörtökön megkezdődött annak a két légikalóznak a pere, akik október 19-én a LOT lengyel légitársaság egyik repülőgépét a nyugatberlini Tegel repülőterén kényszerítették leszállásra. A vádirat hangoztatja, hogy Peter Kleint és Ulbrich von Hof eltérítette útirányától a lengyel repülőgépet, fegyverrel fenyegette a gép személyzetét és veszélyeztette a Berlin fölötti légiforgalom biztonságát. Mint ismeretes, a francia hatóságok politikai menedékjogot adtak a két légikalóznak, és elutasították a Lengyel Népköztársaság részéről előterjesztett kiadatási kérelmet. Az AP bécsi jelentése szerint az osztrák hadügyminisztérium közölte, hogy csütörtökön eltérítették útvonaláról és Bécs schwechati repülőterén szállították le a lengyel légiforgalmi társaság egy AN —24 típusú utasszállító gépét, amely Varsóból, Wroclaw érintésével Pozsony felé tartott. A repülőgéprablók — két fiatalember — Wroclawban szálltak fel a gépre és pisztollyal kényszerítették a pilótát az útirány megváltoztatására. Bécsben politikai menedékjogot kértek az osztrák hatóságoktól. O (Peking, TASZSZ) Jelizavetyin, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője, csütörtökön fogadást adott Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese vezette szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Kínai részről Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes, a kínai kormányküldöttség vezetője és a küldöttség többi tagja volt jelen. Péntek, 1969. november 21. VILÁGGAZDASÁG A Közös Piac, tíz nappal a hágai „csúcs” előtt Egymásnak adják a kilincset Nyugat-Európa fővárosaiban a diplomáciai vezetők. Tíz nappal a Közös Piac december elsején Hágában összeülő csúcsértekezlete előtt Párizs, Bonn, Brüsszel sorozatos megbeszélések és fontos döntések színhelye. A „hatok” általában megkönnyebbüléssel fogadták a Moro olasz külügyminiszter vesebántalmairól szóló híreket, s a betegség nyomán hozott határozatot, amely szerint a november 17- re tervezett „csúcsot” két héttel elhalasztják. Mindegyik tagállam úgy érezte, hogy az időhaladék elősegíti a hágai tanácskozás sikerét, mert a magas szintű találkozók eredményességéhez elengedhetetlen a jó és alapos előkészítés. Sikerről egyelőre azonban szó sincs. Meglehetősen komorak, szinte borúlátóak az előzetes kommentárok, s kétségtelen, hogy van alapja az aggodalmaknak. A márka felértékelése a mezőgazdasági Közös Piacot az idén immár másodszor bénította meg. A frank devalválása utáni újabb árfolyam-módosítás gyakorlati következménye, hogy jelenleg a „hatok” agrárpiacán az egységesen megállapított „zöld dollár” már csak négy tagállamban tartja eredeti értékét. Nem következik ebből, hogy akár a frank, akár pedig a márka paritásának megváltoztatása indokolatlan lett volna; az viszont bizonyos, hogy a közös piaci integrációs folyamat a fejlődés magasabb lépcsőfokán újabb akadályba ütközött. A közös agrárpolitika, az Európai Gazdasági Közösség lényeges alkotóeleme. Ebben a vonatkozásban azonban jelenleg nem működik. Az elvi gazdaságpolitikai kérdést úgy lehetne megfogalmazni, hogy az integráció nem követeli-e meg már a jelenlegi szinten a pénzügyi politika egyeztetését. Jóval gyakorlatibb problémák kerültek azonban terítékre Luxemburgban és Brüsszelben. A márka felértékelése a nyugatnémet parasztságnak hozzávetőlegesen 1,7 milliárd dolláros jövedelemkiesést okoz (a felértékelés olcsóbbá teszi az exportot, ezért a gazdák kevesebb bevételhez jutnak). Az október végén Luxemburgba összehívott miniszteri találkozó részvevői nem tudtak megegyezni — maratoni, tizenöt órás ülésen sem — a kártalanításra befizetendő összegben, csupán annyit rögzítettek, hogy „megfelelő mértékben fognak hozzájárulni a mezőgazdasági Közös Piac kárpótlási alapjához”. A Belgium fővárosában folytatódó, s ugyancsak hoszszúra nyúlt üléseken végül nagy nehezen megállapodtak abban, hogy az „ötök” 180 millió dollárt fizetnek be a közös agráralapba. (A vita közben Raymond Barre, a brüsszeli Európa Bizottság elnökhelyettese így fakadt ki: „Ez így nem megy tovább, vagy a közösség tagjai vagyunk, vagy nem”.) Lehetővé vált a határozat nyomán, hogy az NSZK-ban a mezőgazdasági termékek ára a közös, nyugat-európai árszinten maradjon, Brüsszel és Bonn pedig 1973 végéig teljes mértékben kártalanítja a nyugatnémet termelőket. Ez a döntés végeredményben a bonni álláspont fölülkerekedését jelentette, mivel korábban a partnerek minden támogatást megtagadtak. A Német Parasztszövetség mégis ellenezte a kártalanításnak ezt a módját, mivel attól fél, hogy tagjait a rendkívül bonyolult elszámolási rendszerekkel egyszerűen becsapják. Nem is titkolják, hogy a közös agrárpolitikát jobb lenne felfüggeszteni, amíg a „hatok” meg nem állapodnak nagyobb hatósugarú — elsősorban pénzügyi — rendezésben. Szóba került a brüsszeli ülésen akártalanítás mellett jelentéktelennek tűnő „dohánykérdés” is. Olaszország azt kérte, hogy a Közös Piac kasszájából fizessenek szubvenciót az olasz dohánytermesztőknek. Nem tudtak dűlőre jutni az „ötök” földművelésügyi miniszterei, s a döntést elhalasztották, pusztán annyit javasoltak, hogy az olasz termelők csökkentsék a dohány vetésterületét. Lényegesnek azért mondható az epizód, mert kicsiben tartalmazza, szinte modellszerűen, a közös agrárpolitika buktatóit. Eladatlan vas- és gabonahegyek (milliós, illetve százezres tonna nagyságrendben) meredeznek a „hatok” mezőgazdaságilag két legerősebb államában, Franciaországban és Hollandiában. Az árak azonban rögzítettek, s a termelők támogatást kapnak a közös piaci alapból. Csakhogy ebbe a közös alapba a legtöbbet a mezőgazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben levő tagállamok, így az NSZK, Olaszország és Belgium fizetik be. (A bonyolult számítások oka és alapja, hogy a Közös Piac mezőgazdasági árai jóval felülmúlják — kétszeresen-háromszorosan vagy esetleg négyszeresen is — a világpiaci árakat. A közös árrendszer célja éppen az, hogy védje a termelőket a kívülállók versenyétől. Ha a tagállamok mégis importálnának — s nyilvánvaló, hogy erre elsősorban az NSZK, Olaszország és Belgium szorul rá —, akkor a két árrendszer különbségéből eredő haszon nagy részét kötelesek az alapba befizetni.) Bonn azt szeretné, ha a befizetendő összegeket felülről korlátoznák, Párizsban viszont úgy vélik, hogy először a mérhetetlen feleslegek termelésével kell leállni, s ez előtt az összegek csökkentéséről hallani sem akarnak. Pompidou francia elnök határozottan kifejtette, hogy a végleges mezőgazdasági pénzügyi rendezés elsőbbséget élvez a közös agrárpolitika kialakításával szemben, s csak ez a rendezés jelentheti az integráció befejezését. Az álláspontok közelítéséig a hágai „csúcs” előtt, amelynek egyik központi témája éppen az érintett külügyminiszterek: Scheel, Schumann és Luns. Amint az várható volt, a bonni szociáldemokrata—szabaddemokrata kiskoalíció erőteljesem szorgalmazza Nagy-Britannia felvételét. Hajlik erre Hollandia is, nem utolsósorban, az NSZK megnövekedett gazdasági súlya miatt Schumann szerint a tagállamok nem lehetnek „a terminusok foglyai”, amivel a francia külügyminiszter arra utalt, hogy helytelenítené, ha a Közös Piacot előre és pontosan meghatározott „menetrend” szerint kívánnák kibővíteni. A másik oldalon viszont attól félnek, hogy Párizsban az agrárprobléma megoldását és a szigetország belépési kérelmét egymástól teszik függővé. A nyugatnémet külügyminiszter szerint, „nagyon nehéz időknek néznének elébe" a „hatok”, ha a hágai „csúcs” kudarcot vallana. Célzott erre Stewart brit külügyminiszter is, aki a múlt hét végén villámlátogatást tett a Rajna - parti fővárosban, s kifejtette, nem tartja kívánatosnak, hogy Párizs az agrárfinaszírozás problémája miatt akadályozza a csatlakozási tárgyalások megindítását. Az álláspontok a hátralevő tíz napban még közeledhetnek, vagy távolodhatnak egymástól, az azonban már ma bizonyosnak látszik, hogy Hágában Párizs és Bonn viszonyától függ majd elsődlegsen, megoldódnak-e a Közös Piac mezőgazdasági problémái. Martin József ›Cο (Hyannis Port, AP) Csütörtökön a massachusettsi Hyannis Portban búcsúztatták a kedden elhunyt Joseph P. Kennedyt. A szűk családi körben megtartott gyászszertartás után a koporsót a Kennedy család Boston közelében levő kriptájába szállították. ›Ců (Belgrád, AFP) A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője közölte: Belgrád és Peking elvben megállapodott, hogy ismét nagyköveti szintre emeli a diplomáciai kapcsolatokat.