Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Péntek, 1971. január 1., Az eddigi úton Az új év küszöbén a jókívánságok mellé felsorakozik néhány kérdés is: mit hoz az új esztendő, merre tart népgazdaságunk, a sok fáradozás meghozza-e majd eredményeit, hogyan dolgozzunk a sikerek érdekében? „A munka felét elvégezte, aki megkezdte.” Szocialista brigádvezetők klubnapján Horatiusnak ezt a mondását a gyár egyik tapasztalt mérnöke idézte, annak kapcsán, hogy alaposan, többoldalúan megvitatták a vállalat 1971. évi tervét és most nekigyürkőznek az új feladatoknak. — Lehet, hogy a római költő megállapításával esetleg valaki nem ért egyet, én mégis helyesnek, igaznak tartom, mert a mi gyárunk is már korábban hozzáfogott az 1971-es feladataihoz — fűzte hozzá az idézethez a mérnök. Majd sorolni kezdte azokat a reális eredményeket, amelyeket nemrég a kongresszusi versenyben, az 1970-es feladatok korábbi befejezésével, az év végéig elért túlteljesítésekkel megalapozták és elkezdhetik az új népgazdasági terv első éves szakaszát. Sok gyárban, telephelyen, üzemrészlegben jegyeztem fel ilyen eredményeket. A Láng Gépgyárban nem üres ígéret volt, hogy a Gagarin Hőerőmű óriás turbináját a megadott időpontra elkészítik; a Csepeli Szerszámgépgyárban terven felül készítettek több nagy pontosságú megmunkálógépet; az Északi Járóműjavítóban a kiszabottnál több Diesel-mozdony nagyjavítását végezték el terven felül a szocialista brigádok; az Építőgépgyártó Vállalat soproni telepének dolgozói a 25 millió forintos éves árbevételi tervüket, vállalásaikkal, becsületes munkájukkal, másfél millióval megnövelték. Jobb szervezés, magasabb színvonalú vezetés és ellenőrzés, folyamatos anyagellátás az alapja ezeknek az eredményeknek, köztük a termelékenység javulásának, túl azon a törekvésen, hogy több eredménye legyen a közös erőfeszítéseknek, és természetesen magasabb összeget mutasson a fizetési lista. Még egy fontos szempontot említünk, amelyről a parlament legutóbbi tanácskozásán is többször hivatkoztak. Javult a gazdálkodás abban a vonatkozásban is, hogy a gyárak, vállalatok, telephelyek nem raktárra termelnek, hanem szükségletre, és a gépet, berendezést, építőipari eszközt a rendelők azonnal viszik és üzembe helyezik, hogy minél előbb hasznot hajtson. A gazdasági reform, amelyet három évvel ezelőtt vezettünk be, mind gyorsabb cselekvésre készteti a gazdasági és műszaki vezetőket, és ez a sebességváltozás, felgyorsulás jó a termelővállalatnak, a népgazdaságnak, a dolgozóknak. Csak bátran kapcsolni tovább, a még nagyobb sebességre — erre biztatnak minden vezetőt a megoldásra váró feladatok: hatékonyabban gazdálkodni, javítani a munka termelékenységét, növelni a dolgozók szakmai tudását, csökkenteni a munkaerőmozgás egészségtelen megnyilvánulásait, megszilárdítani a munkafegyelmet, megvalósítani a vállalati belső mechanizmust. Ezeknek a teendőknek a maradéktalan ellátásával még magasabb színvonalon tudjuk a tervgazdálkodást előmozdítani, sikerre vinni. Mindennapi beszélgetéseinkben gyakran említjük az egyensúly kifejezést, amely a legkülönbözőbb területeken óhajként, követelményként, bírálatként jelentkezik. A sokgyermekes családok, a kiskeresetűek és a nyugdíjasok igényt tartanak az olcsó és standard minőségű cikkekre. Ezek időnként eltűnnek a boltokból. A minisztériumok és irányító hatóságok feladata, hogy az olcsó árufajtákat a gyárak folyamatosan állítsák elő és eljusson az áruházakba, a falusi népboltokba. Gondoskodni kell a kereslet és a kínálat egyensúlyáról, a lakossági igények zavartalan kielégítéséről. Évek óta rendezetlen a mezőgazdasági munkagépek alkatrészeinek gyártása, utánpótlása. Komárom megye egyik országgyűlési képviselője panaszolta legutóbb a parlamentben: „Anyagi veszteségeket, bosszúságokat okoz, amikor pár forintos alkatrész hiánya miatt, hetekig hónapokig állnak a drága pénzért vásárolt gépek. Amit megtermeltünk, gyorsan és veszteségmentesen szeretnénk betakarítani.” Matematikai pontossággal kiszámítható, mennyi ideig tart egy alkatrész, a többi már minisztériumi intézkedés, vállalati szervezés, kooperáció, végrehajtás és ellenőrzés dolga, hogy az alkatrészfronton rend legyen. A X. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában értékelték a minisztériumok, irányító hatóságok tevékenységét, amelyet a gazdaságpolitika és a reform megvalósításában végeztek. A kongresszuson felhívták a figyelmüket az üzemek, vállalatok fokozottabb ellenőrzésére, vajon az állami rendelkezések alapján és szellemében végzik-e gazdasági munkájukat. „Ha az ellenkezőjét tapasztalják — olvashatjuk a Központi Bizottság beszámolójában —, irányító jogkörük alapján intézkedjenek; ha személyek a hibásak, vonják felelősségre őket; ha a rendelkezések és felső utasítások hibásak, akkor helyesbítsék őket saját hatáskörükben, késlekedés nélkül; ha meghaladja hatáskörüket, akkor tegyenek jelentést a Minisztertanácsnak.” Nagyobb fegyelmet, pontosságot, precízebb munkát kíván mindenkitől az 1971. évi tervtörvény. A parlement költségvetési vitájában elhangzott olyan megjegyzés: a pénzügyminiszter expozéja szigorúbb hangú volt a szokottnál. Vályi Péter pénzügyminiszter válaszként ezeket mondotta: „Lehet, hogy szigorúbb volt, de a helyzet is szigorú. Legalábbis azt megköveteli, hogy minden pontján a gazdálkodásnak és a népgazdaságnak, ahol nincsenek rendben a dolgok, ott ezt a szigorúságot következetesen alkalmazzuk.” Az 1971. évi népgazdasági feladatok népünk felemelkedésének ügyét,az ország gyarapodását szolgálják. Nehezek és egyben lelkesítőek is a tervben szereplő teendők s ha valamennyit rendre elvégezzük, a negyedik ötéves terv első éves szakasza jó bázist teremt a következő évek még eredményesebb gazdálkodásához, még hamarabb mutatkoznak meg népgazdaságunk felfelé ívelő szakaszának jó jellemzői, eredményei. Vig István Népfrontfogadás a budapesti kulturális központok tiszteletére Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön fogadást adott a baráti országok hazánkban működő kulturális intézményei vezetőinek tiszteletére. A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában megjelent Nino Nikolov, a Bolgár Kultúra, Jan Gothe, a Csehszlovák Kultúra, dr. Stanislaw A Sochacki, a Lengyel Kultúra, Heribert Reisenweber, az NDK kultúrcentrumának vezetője, valamint Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. Bencsik István tájékoztatást adott a népfrontmozgalom tevékenységéről, s az új esztendő tennivalóiról. A fogadáson a Hazafias Népfront főtitkára köszönetet mondott azért az önzetlen segítségért, amivel a Budapesten működő kulturális központok segítették megismertetni a magyar néppel a testvéri országok életét, múltját, hagyományait, és az egyes országok szocialista építésének fontos feladatait. , Magyar Nemzet Diplomáciai hírek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölteGaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagyot, a forradalmi parancsnoki tanács és a minisztertanács elnökét a Szudáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Péter János külügyminiszter táviratban köszöntötte Farouk Abu Eisa külügyminisztert.* Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ahmadou Ahidjo köztársasági elnöknek, Kamerun nemzeti ünnepe alkalmából.* Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Rudolf Gnaeiginek, a Svájci Államszövetség új elnökének hivatalba lépése alkalmából. Minisztertanács A könny iitél és elismerését fejezi ki az árvízi helyreállítás minden részvevőjének Határozat: Hejőcsabán új cementmű épül A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottsága 50. ülésének munkájáról. A tanácskozás részvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreállításának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi munkálatok befejezése után olyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A július elején megkezdődött építkezések a felelős állami és társadalmi szervek munkája és a széles körű társadalmi összefogás eredményeként a vártnál is jobb eredményre vezettek: Szabolcs-Szatmár megyében november 10-ig az előirányzatot túlteljesítve 4171, december 20-ig pedig 4673 lakás készült el. Csongrád, Békés és Szolnok megyében ez év végéig 898 lakás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás helyreállítása. A kivitelezési munkákat 29 minisztériumi, 7 tanácsi vállalat, számos kisz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a magyar néphadsereg, a Belügyminisztérium és a Munkásőrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtáborok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. Az újjáépítési munkában elismerésre méltó eredményeket értek el a Szabolcs-Szatmár megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek, továbbá a tervező és építőipari vállalatok, a MÁV és a közúti autóközlekedés dolgozói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építőanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosításában, a néphadsereg és a belügyiszervek tagjai... nagytömegű ortúág kirakását segítették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormánybiztosnak zárójelentését jóváhagyólag tudomásul vette, egyben köszönetét és elismerését fejezte ki a helyreállítási munkák valamennyi részvevőjének. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájárult, hogy Hejőcsabán új cementmű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cementellátás legfontosabb problémái megoldódnak. A művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VII. üléséről tett jelentést. A Moszkvában folytatott őszinte, baráti légkörű tanácskozásokon a következő napirendi pontok szerepeltek: együttműködés a társadalomtudományok területén az egyetemi oktatásban; tapasztalatcsere a nemzetközi versenyeken, fesztiválokon és képzőművészeti kiállításokon történő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai végrehajtásának elemzése a színház-, zene- és filmművészet területén, valamint az 1971— 1972. évi munkaterv jóváhagyása. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar replés távirata a kubai vezetőknek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a kubai nép nemzeti ünnepe alkalmán Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. fiául Ron Garcia kubai külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, aNőtanács, a Hazafias Népfrontból az alábbi táviratot küldte dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének és dr. Osvaldo Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökének , az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság ugyancsak üdvözlő táviratot küldött a kubai testvérszervezetének. Kedves elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség védelmében és a szocializmus építésében elért eredményei. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista országok testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejtett önfeláldozó küzdelmében. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokoldalú együttműködése a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. * Életbe lép a módosított külgazdasági szabályozórendszer 1971. január 1-én életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozórendszer, amelynek alapelvei a tervtörvénybe építve szorosan kapcsolódnak az ország gazdaságpolitikai feladataihoz. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban oly módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ármozgások ellenére sem a termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A fogyasztói árak közötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növekedésének évi átlaga a következő öt évben sem haladja túl az egy-két százalékot. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék a vállalatokat. Az adómentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazdaságtalan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezetésére sarkallják az üzemeket. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag is érdekük lesz, hogy a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. A következő hetekben, hónapokban műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken és egyéb megbeszéléseken ismertetik és 1971 június végéig jóváhagyják a népgazdasági ötéves terv céljaihoz igazodó vállalati terveket is. A Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese Budapesten Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese az MSZMP KB meghívására baráti látogatásra Budapestre érkezett. Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta Georges Marchais-t. A két pártvezető, véleménycserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatáról, a külpolitika és anemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Január 3. nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár január 3-án délután 5 órai kezdettel Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házában — XIX. kerület, Marx Károly út 50. szám alatt — rendezi meg a nyereménybetétkönyvek 1970. negyedik negyedévi sorsolását, valamint az 1970. évi fősorsolást. A húzáson a december 29-ig váltott ás a sorsolás napján még érvényes nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A nyereményeket január 18- tól fizetik ki. 3 Jelentés ez árvízi újjáépítésről A Minisztertanács elé terjesztett jelentés részletesen beszámolt a felső-tiszai árvíz sújtotta területen végzett helyreállítási munkákról. Július első felében kezdődött az újjáépítés, amelyben 29 ÉVM és 7 tanácsi vállalat, s 15 megyéből több mint 100 építőipari szövetkezet és több száz kisiparos végezte a szakszerű munkát, segítőként pedig a KISZ-táborok sok ezer fiatalja és a helyi lakosságból toborzott munkaerő dolgozott az építkezéseken, s a vasúti rakodópályák mellett. Áldozatos munkát végeztek a MÁV, a HM, a BM és a Munkásőrség alakulatai is telepeket. A szolgáltatást a vízellátás bővítésével fejlesztették. Az év végéig I1 hidroglóbus víztornyot állítottak fel, 14 vízműkutat fúrtak, 62 kilométer hosszú vízvezetéket építettek és további 10 egyéb kutat létesítettek. Gyors ütemben javították ki a fehérgyarmati téglagyár sérüléseit, s így az üzem már jelentősen segítette az újjáépítés anyagellátását. Rendbehozták és átadták a fehérgyarmati kórházat, s befejezték a megye valamennyi kár sújtotta egészségügyi intézményének helyreállítását, gondoskodtak a teljes egészségügyi hálózat működésének feltételeiről. A Szabolcs megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek, a megyei TÜZÉP és OTP, valamint a helyi vállalatok és szövetkezetek szinte éjt nappallá téve dolgoztak az újjáépítés feltételeinek megteremtéséért. Nemcsak Szabolcs- Szatmárban, hanem az egész országban összefogtak az építőipari üzemek és a szállítási vállalatok dolgozói, s árvízi műszakokkal, szombat-vasárnapi túlmunkával segítették, hogy minden anyag időben elkészüljön és eljusson az árés belvíztől sújtott területekre. Az építők már az újjáépítés első ütemének határidejéig, november 10-ig túlteljesítették az előirányzott feladatot, 4150 helyett 4171 új lakást tettek beköltözhetővé. Az volt ugyanis a feladat, hogy az épület tető alá kerüljön és legalább két helyiség, a konyha, és egy lakószoba lakható legyen. Az év végéig 4600 új otthont kellett volna felépíteni, de már december 20-ig — beköltözhető állapotban — 4673 lakást adtak át. A lakások helyreállításával, újjáépítésével egyidőben 100 kilométernyi úthálózatot hoztak rendbe, és 8,6 kilométer hosszú új utat építettek. A villamos energiát szolgáltató hálózat sérüléseit is eltüntették, s villamosították az új lakó-A munkák dandárja tehát befejeződött, s így most már nincs szükség a helyreállítás központi koordinálására, kormánybiztosi irányításra, további rendkívüli intézkedésekre. Ezért a hátralévő munkálatok elvégzéséről a többi megyéhez hasonlóan Szabolcs- Szatmárban is az általános szabályozás és az 1971. évi népgazdasági terv keretei között — a fejlesztési feladatokkal összhangban — kell gondoskodni, így Szabolcs megyében az október elseje után jelentkezett építési igények teljesítése és a közművesítés miatt nagyobb munkával járó társasházak építése húzódik át 1971-re. Eszerint a megyében 1971-ben további 502 lakás épül újjá és befejezik a már átadott házak utolsó simításait is. Nemcsak Szabolcsban, hanem az árvíztől és belvíztől sújtott más megyékben is gyors munkát végeztek 1970- ben. A Tisza, a Maros és a Körösök áradása miatt leginkább érintett Csongrád, Békés és Szolnok megyében az év végéig 898 lakást építettek újjá, és 1312 otthon helyreállítását fejezték be. 1971-ben természetesen folytatják a munkálatokat e három megyében, további 1919 új lakást építenek és 772 lakást állítanak helyre.