Magyar Nemzet, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
Szerda, 1971. szeptember 1.. A „fekete arany" avagy az új Eldorádó Négy évszázada, hogy a spanyol hódítók az Eldorádót a mai Ecuador területén keresték. Napjainkban újabb ,,kincskeresők” járják be a latin-amerikai ország dzsungelját, csakhogy ezúttal nem eredmény nélkül. A Spiegel augusztus végi száma írja, hogy a geológusok hatalmas olajlelőhelyeket tártak fel Ecuadorban, s az optimista becslések szerint nincs kizárva, hogy akár 2,2 milliárd, tonna olajat is rejt az őserdő. A hamburgi hetilap beszámol arról is, hogy már megkezdődött az első olajvezeték lefektetése, melyen át egy év múlva naponta több mint10 000 tonna olaj érkezik majd Ecuador csendes-óceáni kikötőihez. Quito azzal számol, hogy a kitermelés megindulása után kezdetben 240 millió dollár, a későbbiekben pedig akár 500 millió dollár bevételhez is juthat az olajexportból. Ez az összeg csaknem 50 millióval meghaladja a banánköztársaság jelenlegi összkivitelének értékét. Századunk új gyarmatosítói legalább olyan kitartóan keresték a „fekete aranyat”, mint az egykori spanyol hódítók a kincset. A brit—holland Shell-konszern szakemberei még a második világháború előtt jelentek meg Ecuadorban, a költséges feltárási műveletek azonban másfél évtized elteltével sem hoztak eredményt. A hatvanas évek elején a kanadai-amerikai vegyes cég, a Norsul Oil tett kísérletet, s nem sokkal a sikerekről kiszivárgott hírek után máris jelentkezett az észak-amerikai Gulf Oil és a Texaco. Minthogy az Andok hegyvonulata miatt jelentősen megnövekedtek a beruházási költségek, eddig mintegy 300 millió dollárt fektettek be az észak-amerikai konszernek. Ez az összeg azonban arra is utal, hogy a nemzetközi olajtársaságok nagy hasznot remélnek. A viszonylag kis területű Ecuadorban jelenleg már 21 társaságot tömörítő nyolc olajkonzorcium szerzett jogot az olajbányászatra. Ecuador azonban nem az egyedüli latin-amerikai ország, ahol az amerikai vállalatok új lelőhelyekre bukkantak. A Bohemia kubai hetilap még a nyár elején ismertette Venezuela és Kolumbia határkonfliktusával kapcsolatban a venezuelai öbölben feltárt olajlelőhely ügyét. Caracas és Bogotá a nyilvánosság kizárásával már egy esztendeje tanácskozik a „felségjog” kérdéséről. A vita tulajdonképpen az 1941-es határmegállapítás értelmezéséről folyik, amenynyiben Venezuela a partszakasz elvét kívánja érvényesíteni, míg Kolumbia a „középvonalat” ismeri el határként. A harc valójában a húszezer négyzetkilométer területű öböl mélyén fekvő, becslések szerint több mint 2 milliárd tonna olajkincs birtoklásáért folyik. A két új lelőhely jelentőségét több tényező is növeli. Az Egyesült Államok szempontjából nyilvánvalóak az előnyök, amennyiben a szállítási költségek jóval alacsonyabbak, mintha az olajat az arab országokból kellene importálni. Az időpont sem érdektelen, ugyanis a közelmúltban a nemzetközi olajfronton harc kezdődött a nyersanyagkincset exportáló fejlődő országok és a nagy társaságok között. Tavasszal az OPEC, a világ tíz jelentős nyersanyagokkal rendelkező országának tömörülése, amelynek Venezuela is tagja, áremelést vívott ki. A tárgyalások kisebb-nagyobb hévvel azóta is folytatódnak, s ez az egyik indítéka, hogy az amerikai kormányzat igyekszik függetleníteni olajbehozatalát az afrikai térségtől. Egy korábbi cikkünkben utaltunk az indokínai olajfeltárásokra, az észak-amerikai monopóliumok ugyancsak növelték beruházásaikat Alaszkában, mindkét terület az amerikai szükségletek többoldalú ,,lefedezését” eredményezte A latin-amerikai olaj évtizedek óta jelentős tétel az Egyesült Államok energiabehozatalában. Tavaly az amerikai olajimportnak több mint ötven százaléka származott a déli szomszédoktól, elsősorban Venezuelától, amely egymaga mintegy 35 százalékkal részesedik az USA kőolajbehozatalában. A cikkben említett ecuadori és a venezuelai-öbölbeli feltárások esetleg hatással lehetnek Caracas és Washington „érlelődő” olajháborújára is. Ugyanis a venezuelai parlament július végén elfogadta a „Ley de Reversiont”, a kőolaj visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Eszerint 1983 után, amikor lejárnak a külföldi, így elsősorban északamerikai társaságoknak nyújtott koncessziók, nemcsak a fekete arany, hanem a monopóliumok berendezései is kártalanítás nélkül a venezuelai állam tulajdonába kerülnek. Ebben a helyzetben nincs kizárva, hogy az amerikai cégek megpróbálnak a zsarolás eszközéhez nyúlni, hiszen az új ecuadori lelőhelyek biztosíthatnak bizonyos taktikázási lehetőséget- Ecuador, amely gazdaságilag jóval elmaradottabb Venezuelánál, jelenleg bizonyára örömmel fogadja az észak-amerikai monopóliumok tevékenységét az olajbányászatban, amelynek hasznából az állam részesedik, így elméletben Quito gyengítheti a caracasi tárgyalási pozíciókat. Azért csak elméletben egyelőre, mert — a Spiegel értesülése szerint — még nem tisztázták véglegesen az olajkitermelés feltételeit, valamint Ecuador és az Egyesült Államok viszonyában jelentős feszültséggócok is találhatók, így immár másfél esztendeje tart a halászati háború. Ecuador kétszáz tengeri mérföldig számítja felségjogát, s a közelmúltban lefoglalt, illetve pénzbüntetésre ítélt több amerikai halászhajót. Washington megtorlásul a múlt évben leállította a Quitónak ígért pénzügyi és katonai segély folyósítását. Ecuador és Kolumbia, valamint az amerikai monopóliumok közötti viszonyt bonyolítja az a tény is, hogy a két dél-amerikai ország tagja az Andok-paktumnak, amely tavaly decemberben hozott nagy fontosságú, hoszszú távú intézkedéseket a külföldi befektetésekkel kapcsolatos politika egységesítéséről. A közösen elfogadott szerződés szerint az andesi országokban befektetett idegen tőkét ellenőrzik, csak a nemzeti vállalatok, illetve azok a vegyes cégek, amelyekben a nemzeti tőke részesedése meghaladja a 30 százalékot, élvezhetik a kereskedelem liberalizálásának előnyeit. Chile, Peru és Kolumbia esetében a külföldi vállalatok tulajdonában levő befektetéseket 15 év alatt, Bolívia és Ecuador esetében pedig 20 esztendő alatt kell állami ellenőrzés alá vonni. Az andesi integráció határozatainak ismertetése után több amerikai vállalkozás bejelentette, hogy nem eszközöl újabb beruházást a térségben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a gyorsabban megtérülő olajberuházásokra ez nem vonatkozik. Hosszabb távon persze az is bizonytalan, hogy akár Ecuador, akár Kolumbia végrehajtja-e következetesen az andesi határozatokat, hiszen kevésbé kötelezték el magukat a gazdasági önállóság eszméjének, amely Chilére és Perura, illetve a közelmúltban megdöntött bolíviai kormány politikájára jellemző volt. Az Andok országai együttműködésének fontosságát viszont éppen az olajkérdés is bizonyítja. Az egységes álláspont ugyanis az egyetlen lehetőség, hogy az észak-amerikai monopóliumok és Washington hivatalos terveiben megfigyelhető „oszd meg és uralkodj”-elv kudarcot valljon. A napi politika eseményei közül éppen ezért érdemel fokozott figyelmet Salvador Allende chilei elnök mostani látogatása Ecuadorban és Kolumbiában. Lovas Gyula Mwr Nemzet Diplomáciai hírek Poul Hartling dán külügyminiszter kormánya nevében táviratban fejezte fel részvétét a magyar repülőgép katasztrófája alkalmából. A részvétnyilvánításért a magyar kormány nevében Péter János külügyminiszter mondott köszönetet. * Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke, valamint D. R. Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet a magyar vezetőknek a július 26-i nemzeti ünnep alkalmából küldött baráti jókívánságokért. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Moamer El-Kadhafit, a Líbiai Arab Köztársaság parancsnoki tanácsának elnökét országa nemzeti ünnepe alkalmából.* A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti új konzuli egyezmény megkötése céljából tárgyalások folytak Budapesten. A tárgyalások eredményeként magyar részről dr. Németh József, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője, bolgár részről Iván Szpaszov, a bolgár külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője parafálta az új egyezményt. Nagygyűlés a nemzetközi antifasiszta napon Kedden volt a nemzetközi antifasiszta nap, ebből az alkalomból nagygyűlést rendezett a Vasas-szakszervezet székházában a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség. A Himnusz elhangzása után Bodor Tibor színművész szavalt, dr. Sós György mondott elnöki megnyitót, majd Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Hangoztatva, hogy a fasizmusra csakis egyetlen lehet a válasz, a határozott szembeszállás. — Ma az Egyesült Államok a világ első számú agresszora — mondotta többek között a szónok —, a vietnami amerikai agresszió a közéletet és a mindennapi életet is militarizálta, s a világban ma kialakult helyzet indokolja, hogy a harcos antifasiszta szellemet tartsuk ébren. Nemzetközi konferencia a nyelvtudomány gépesítéséről A tudományos-technikai forradalom a társadalomtudományokba is behatolt Ennek egyik kiemelkedő példája a szeptember 4-én Debrecenben kezdődő, „Az automatizálás szerepe a nyelvtudományban: számítógépes módszerek felhasználása” című nemzetközi konferencia. A nyelvtudomány gépesítése azért is jelentős, és vált ki nagy érdeklődést, mert hasznát veszik többek között a szótárírás, a lexikonszerkesztés művelői, a dokumentációs szövegek feldolgozói, s nem utolsósorban a nyelvi szövegek automatikus elemzésével foglalkozók. E tudományok művelésére alakult nemzetközi bizottság — az ICCI — 1965-ben rendezte meg első konferenciáját New Yorkban. A debreceni konferencián 45 hazai és 80 külföldi szakember vesz részt. Huszonegy ország képviselteti magát, közöttük a Szovjetunió, az USA és Japán. Jumzsagijn Cedenbal látogatása a vadászati világkiállításon Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének társaságában kedden felkereste a vadászati világkiállítást. A vendégelvet a világkiállítás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányozták az egyes országok vadászati kultúrájára jellemző gyűjteményeket, amelyek egyúttal megismertetik az országok természetvédelmi eredményeit és vadászati témájú népművészetét. A szovjet pavilonban A Szovjetunió nemzeti kiállítási csarnokában B. Szviridenko, a pavilon igazgatója üdvözölte a vendégeket, akik az élő növények környezetében szinte élethűen kitömött állatokat, erdei, mezei vadakat s a páratlan értékű trófeákat tanulmányozták. Ezek közül több kapott kiállítási nagydíjat. A bolgár nemzeti pavilonban a kiállító ország szakemberei ismertették a szebbnél szebb szarvasagancsok és a kitűnő vaddisznóagyarak „történetét’, s elmondották, hogy Bulgáriában hathatós intézkedésekkel gyarapítják a vadállományt. A mongol nemzeti pavilonban Zs. Budszuren, Mongólia nemzeti megbízottja kalauzolta a vendégeket. Elmondotta, hogy gyűjteményük a világkiállításon 240 különféle érmét kapott. Az anyagban világrekorderek is találhatók, a kőszáli kecske és az orgali trófeája. A látogatók hosszasan időztek a népművészeti tárgyaknál, majd megtekintették a kiállítás egyik érdekességét, a mongol jurtát. Az NDK kiállítási csarnokában vadász-fúvószenekar köszöntője után dr. H. Ruffer pavilonigazgató muflon-, dám- és szarvastrófeákat mutatott be, többek között a nagydíjas őzagancsot. Franciaország pavilonjában I. Lefebvre nemzeti megbízott kalauzolásával a látogatók hosszan időztek a párizsi vadászati és természetvédelmi múzeum világhírű gobelinjei előtt. Dr. Tóth Sándor, a kormány főmegbízott-helyettese az 1100 trófeát egyesítő magyar trófeapavilonba kalauzolta a vendégeket, akik elismeréssel nyilatkoztak a kiállítási csarnok nagy szakértelemmel elrendezett, igen változatos anyagáról. A csehszlovák pavilonban O. Küchler pavilonigazgató a világrekorder mufflon- és vadmacskatrófeákra hívta fel a látogatók figyelmét. Bemutatták a legújabb típusú csehszlovák vadászfegyvereket és a világ sok országában nagy népszerűségnek örvendő vadászati motívumokkal díszített cseh üvegtárgyakat. A körséta utolsó állomása a tanzániai pavilon volt, ahol T. R. Mgondah pavilonigazgató a híres tanzániai vadrezervátumok életét szemléltető gyűjteményre hívta fel a látogatók figyelmét. A körséta után Kádár János és Fock Jenő megtekintette a kiállítás lovaspályájának keddi versenyeit és bemutatóit. Kuba nemzeti napja A világkiállításon kedden került sor Kuba nemzeti napjára. Reggeltől estig vérpezsdítő ritmusú dalok fogadták Kuba pavilonjának látogatóit, amely a megnyitás óta nagy forgalmat bonyolít le. Kedden is seregestől keresték fel a látogatók a pavilont, és érdeklődéssel nézték az ország szép tájait, vadász- és horgászzsákmányait bemutató képeket, színes ismertetőket. A nemzeti nap alkalmából a kubai pavilonban kedden este fogadást adott Ottó Riera, a kubai kiállítás nemzeti megbízottja és Floneal Chomon Mediavilla, Kuba budapesti nagykövete. Megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a világkiállításon részt vevő országok nemzeti megbízottai és a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ifjúsági hét A vadászati világkiállítás alatt a KISZ központi bizottsága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ifjúsági hetet rendez. A szeptember 5— 11-ig tartó rendezvénysorozat rendezőinek elsődleges célja, hogy minél több vidéki fiatalnak mutassa be a VVK-t. A MÁV és a Volán menetrend szerinti és különjáratain előreláthatóan 40—50 000 fiatal utaztatását szervezik a megyei kirendeltségek. Az érkező csoportok megtekinthetik az ifjúság és a természet kapcsolatát bemutató kiállítást is, részt vehetnek több, Expressz által szervezett rendezvényen. A fiatalok kiállítási és budapesti tájékozódásának megkönnyítésére Express információs irodát hoznak létre. Az ifjúsági hét záróeseménye 11-én este lesz, a kiállítás főterén ekkor rendezik meg a nemzetközi ifjúsági bált. A mozifilmeket a Vörös Csillag filmszínházban szeptember 5 és 15 között pergetik le nemzetközi zsűri előtt. A televíziós és szakalkotások a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat Bocskay úti helyiségében versenyeznek, az amatőrfimek pedig a világkiállítás területén levő moziteremben. A versenyt követően, szeptember 16-tól egész napos vetítést tartanak a budapesti Híradó-moziban a nemzetközi természetfilm-fesztiválon bemutatott valamennyi mozifilmből — négy héten át A fesztiválon hazánk több mint 30 filmmel versenyez, köztük számos, már korábbi fesztiválon díjat fődíjat nyert alkotással Környezetvédelmi világkonferencia C. W. Breicher, a FAO általános ügyek és tájékoztatási osztály főigazgatója, aki a vadászati világkiállítás alkalmából tartózkodik hazánkban, kedden sajtótájékoztatót tartott. Ismertette a FAO-nak a vadászati világkiállítás céljához, nevezetesen a természetvédelemhez kapcsolódó tevékenységét. Ezt a célt is szolgálja többek között az a környezetvédelmi világkonferencia, melyet az ENSZ a jövő év júliusában Stockholmban rendez 120 ország szakembereinek részvételével A főigazgató a továbbiakban beszélt azokról az aktuális kérdésekről, amelyekkel a FAO foglalkozik. Égető probléma a világ húsigényének kielégítése. Mint mondotta, egyre nő Magyarország húsexport-lehetősége is, hiszen 1985-ig a világon összesen mintegy 8 millió tonna húshiánnyal számolnak. A következő tíz évben még Európa sem tudja kielégíteni saját marhahús-szükségletét. Hasonlóak a lehetőségek a tejes tejtermék exportjában is, hiszen ezekből 1985-ig 34 millió tonna hiányt jeleztek a felmérések. Egyébként kedden elutazott hazánkból F. Aquino, a FAO világélelmezési programjának vezérigazgatója és A. Cuomo, a program európai igazgatója, akik Magyarország és a program közötti további együttműködésről folytattak eredményes megbeszéléseket Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel, a FAO magyar nemzeti bizottságának elnökével. Nemzetközi természetfilm-fesztivál A világkiállítás keretében megrendezik a nemzetközi természetfilm-fesztivált is, amelyre eddig 20 országból 150 alkotást neveztek. A filmek mozi-, televíziós és amatőr kategóriában versenyeznek. A szakjellegű alkotások elbírálására időközben létrehozták a negyedik, szakfilmek szekcióját is. . Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes Latin-Amerikába utazik Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a hivatalos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentínába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazásának célja a Magyar Népköztársaság és a meglátogatandó országok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági együttműködésének bővítése. A miniszterelnök-helyettest elkísérik a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának magasrangú képviselői. A dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes által vezetett delegáció a legmagasabb szintű magyar küldöttség, amely a II. világháború óta dél-amerikai országokba látogat. Eddig Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chilei elnök beiktatásán vett részt küldöttségünk. Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Amerikában, hogy elősegítse a gazdasági együttműködést. Hasonló feladattal Vályi Péter akkori pénzügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes delegációk élén ugyancsak több latinamerikai országban járt. Valamennyi látogatás hasznosnak bizonyult, Magyarország és a latin-amerikai országok kapcsolatai fejlődnek. A gazdasági kapcsolatok a II. világháború előtt alakultak ki, de akkor csak néhány nagyobb országgal kezdődött számottevő kereskedelmi árucsere. Az utóbbi évtizedekben különösen a hatvanas évek vége óta az együttműködés intenzívebbé vált, s a földrajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi dél-amerikai országgal van hazánknak gazdasági kapcsolata. A fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 25 százaléka jut Dél-Amerikára. Azzal a négy országgal, ahová Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes most ellátogat, kereskedelmi megállapodásunk van. Kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítjuk egymásnak, a forgalom alakulása, növekedésének dinamikája azonban eltérő. MEGNYITOTTUK KÖZÜLETI BÚTORBEMUTATÓNKAT A BNV 14/4 PAVILONBAN A BEMUTATÓ SZEPTEMBER 15-IG TART. NYITVA TARTÁS REGGEL 7-TŐL 15 ÓRÁIG A kiválasztott irodabútort megvásárolhatja, előzékeny és gyors kiszolgálásról gondoskodik ■'iiiiMIJ.rfff.w AZ OTTHON ÁRUHÁZ BÚTOROSZTÁLYA 3