Magyar Nemzet, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

Magyar Nemzet 1r ____________________________ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA_______________________________• Újra a miénk Most már bevallhatjuk: sohasem szívleltük ott, ahol éveken át láttuk. Irigyeltük tőle azt a helyet, amelyet „lakásul” kijelöltek számá­ra. Végre, a visszavonhatat­lan felmondás után elköltö­zik. Lakását visszakapjuk. Nagyon nagy szükségünk van reá. A Városliget minden pes­ti ember szívügye. Az idő­sebbek emlékeznek, mit nyújtott valaha mindnyá­junknak. A fiataloknak pe­dig merész elképzeléseik vannak arról, hogy mire le­het majd felhasználni, ha egyszer teljes egészében a miénk lesz. Ez a nap most már na­gyon közelinek látszik. A vásár költözik és ismerjük a sorrendet, hogyan vonul­nak az egyes épületek a fő­város egyik végéből a má­sikba. Szeretnék hinni, hogy a tervek szerint bonyolódik le majd minden. Kívánjuk, hogy az ipar nagy nemzet­közi találkozója új otthoná­ban még reprezentatívabb, még látogatottabb, még si­keresebb legyen. Most azonban nem erről akarunk szót ejteni. Inkább arról, hogy a visszatérő Vá­rosliget nem elégszik meg az örömteljes fogadtatással. Mást, sokkal többet vár szakemberektől és laikusok­tól, öregektől és fiataloktól, várostervezőktől és jöven­dőbeli látogatóktól, vala­mennyiünktől. Azt, hogy leg­alább annyit jelentsen a mának és a holnapnak, mint őse a századkezdet, meg a két világháború közötti kor­szak Budapestjének. Mit is nyújtott a régi Vá­rosliget? Gondozott utakon sétalehetőséget a szabad le­vegő szerelmeseinek. Ápolt padjain diákok tanultak, szerelmesek szőtték a jövő álmait. Ha megéheztél vagy megszomjaztál, várt a tej­csarnok, a Weingruber, a Kolegorszky-kioszk. Vasta­gabb pénztárcájúak a ligeti Gerbeaud asztalainál fo­gyasztották a délutáni ha­boskávét. A gyerekeket jó néhány játszópálya várta, körülöttük szülők, nagyszü­lők, nevelőnők figyelték a kicsinyek szórakozását. Szö­kőkutak, virágágyak tették vonzóvá a főváros kőrenge­tegéből ide menekülő pes­tiek pihenését. A Liget foga­lom volt, a magyar főváros különleges nevezetessége. Irigyelték is vidékiek, kül­földiek egyaránt. Persze, amíg távol volt, alaposan megváltozott a vi­lág, átalakultak a pihenés­hez és szórakozáshoz fűződő igények. Ezeket kell majd figyelembe venniük azok­nak, akik az új Városliget arcát kialakítják. Meg kell hallgatniuk a fák és virá­gok barátainak javaslatait, ötleteit, tanácsait. Tegyük fővárosunk közös ügyévé nagy zöldövezetünk megte­remtésének, kialakításának problémáját. A jelek biztatóak. Úgy halljuk, hogy kétféle terv készül. Az egyik a közeljö­vőben sorra kerülő intézke­déseket tartalmazza, tehát azokat, amelyek rövid időn belül és aránylag csekély befektetéssel megvalósítha­tók. A másik a távolabbi perspektívákat és lehetősé­geket számításba véve akar­ja felépíteni az új város­részt. Mindkettőre szükség van. Az előbbire azért, hogy leg­alább kis részben valóra váltsuk az új és annyira várt zöldövezethez fűződő reményeket. Meg azért, hogy megelőzzük azt a — pillanatnyilag ugyan nem fenyegető — veszélyt, hogy új elgondolások szülessenek és azoknak ismét áldozatá­vá essen a Liget. A távlati terv pedig azért nélkülözhe­tetlen, mert itt olyan hatal­mas anyagi, erkölcsi és tár­sadalmi erők mozgósításá­ról lesz szó, amelyekkel csak összpontosítottan, a feltételek előzetes biztosítá­sa után, más és népgazda­­ságilag sürgősebb beruházá­sok tető alá hozásával ren­delkezhetünk. Feltétlenül szükséges azonban, hogy már most hozzákezdjünk ezeknek a perspektivikus elképzeléseknek felvázolá­sához és kezdettől bekap­csoljuk abba a nagy nyilvá­nosságot is. A lényeg mindenképpen az és ezt talán már most sem felesleges hangsúlyoz­nunk, hogy a Ligetből nem szabad megnagyobbított vurstlit csinálni. Helyes, hogy minél több szórakozá­si lehetőség várja majd az oda látogatókat, de ne feled­kezzenek el azokról sem, akik a jó levegő mellett csendre is áhítoznak. Meg arról sem, hogy az emberek szórakozás és pihenés előtt, közben vagy után enni, in­ni is akarnak. Nemcsak sze­szes italt és nem is drága áron mért ételeket. Elgondolkozhatunk azon is, hogy milyen rosszul ál­lunk szabadtéri művészi mű­sorok tekintetében. Valaha az Állatkertben rendszeresen rendeztek hangversenyeket — az újonnan visszanyert területen vajon nem lehetne ezeket feltámasztani? És ta­lán az sem fantasztikus el­képzelés, hogy szabadtéri színpad vagy mozi gyűjtse össze egy-egy estére a kör­nyező kerületekből azokat, akik ilyen program megte­kintésére nem akarnak a város másik végéig közle­kedni, de a közelben azt szí­vesen fogadnák. Ötletszerűen felvetett gondolatok ezek, akadnak majd mások, jobbak is. De a majdani vita hevében ne tévesszük szem elől a leg­fontosabbat. Azt, hogy na­­gyon-nagyon sok helyet kell biztosítani a gyerekeknek, akik a házkolosszusok kö­zött már alig találnak ját­szóteret, mozgási lehetősé­get. » Ha valamilyen cél meg­érdemli, akkor az új Város­liget megteremtése valóban olyan lényeges ügy, ame­lyet a Hazafias Népfront­nak fel kell karolnia. Indít­son vitát erről a minden bu­dapesti lakost oly közelről érdeklő kérdésről. Vigyáz­zunk a Ligetre. Örüljünk, hogy visszakaptuk. Becsül­jük is meg, úgy, ahogy megérdemli. Kemény István Helsinkiben külügyminiszteri szinten július 3-án kezdődik az európai biztonsági értekezlet­ ­ A külpolitikai helyzet­ ­ FONTOS DÖNTÉS született az európai biztonsági értekez­­let megrendezésének időpontjáról; a külügyminiszterek találkozója július 3-án kezdődik a finn fővárosban, s előrelát­hatóan öt-nyolc napig tart. A csütörtöki előkészítő tanácsko­záson egyébként jóváhagyták a konferencia napirendjét, amely felöleli az európai biztonsággal összefüggő kérdéseket, a gaz­dasági, tudományos-technikai és környezetvédelmi, valamint az emberiességi és egyéb területeken való együttműködést és a konferencia utáni időszak tennivalóit. Az MTI megbízható forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy a második pont feladat­tervének szerkesztésében, az energiagazdálkodásra, a nyers­anyagok kiaknázására, a közlekedés és szállítás fejlesztésére vonatkozó kérdésben végül is magyar javaslat alapján jött létre a kompromisszum. A­­japán fővárosban ugyancsak jelentős diplomáciai időpon­tot jelentettek be. Japán külügyi források szerint Tanaka mi­niszterelnök szeptember vége felé utazik a Szovjetunióba, s moszkvai látogatása megelőzi nyugat-európai körútját. Augusztusban a szovjet fővárosban parlamenti delegáció ké­szíti elő a japán kormányfő útját. A tárgyalások legfőbb témája a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése lesz, különös tekintettel a Szovjetunió javasolta szibériai kooperációra. A BIZTONSÁGI TANÁCS közel-keleti vitájában csütörtö­­kön Szíria ENSZ-képviselője ismertette kormánya állás­pontját. Megbízható források szerint egyébként a most folyó tanácskozást június közepén megszakítják és Leonyid Brezs­­nyev washingtoni látogatása idején szünetet tartanak. Kairói lapok bő terjedelemben térnek vissza Tekoah izraeli küldött felszólalására. Elsősorban azt emelik ki, hogy Tel Aviv to­vábbra is a közvetlen tárgyalásokat sürgeti, s olyan ideiglenes megállapodást szorgalmaz, amely a Szuezi-csatorna megnyitá­sára szorítkoznék. Az Al Ahram úgy értesült, hogy El Zajiat egyiptomi külügyminiszter találkozott Scali amerikai ENSZ- delegátussal, s megvitatták azt az osztrák elgondolást, amely szerint menetrendet kellene kidolgozni a közel-keleti válság szakaszos rendezésére. Az arab—izraeli konfliktussal is összefügg Wily Brandt csü­törtökön kezdődött hivatalos Tel Aviv-i látogatása. Megfigye­lők szerint a nyugatnémet kancellár tárgyalásait motiválja, hogy a szövetségi kormány kész egyfajta egyeztető szerepet vállalni Tel Aviv és az arab fővárosok között. Valószínűleg szó lesz majd Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszternek arról a javaslatáról is, hogy az ENSZ alakítson rendkívüli bizottságot a válság mielőbbi felszámolására.­­ A FRANCIA FŐVÁROSBAN a találgatások jegyében *­'• folynak Le Duc Tho és Kissinger megbeszélései. Csütörtö­kön délelőtt és délután is találkozott a két diplomata, s az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó egy megjegyzéséből párizsi megfigyelők feltételezik, hogy a január 27-én aláírt vietnami békemegállapodás rendelkezéseinek szigorúbb végre­hajtását szolgáló „kiegészítő okmány” előkészítésén dolgozik Le Duc Tho és Kissinger. Közvetetten ezt erősítette meg a Thieu-rezsim szóvivője. Bár Saigonban ,,légbőlkapott”-nak minősítették az új megállapodás hírét, eleve elzárkóztak bár­milyen kiegészítő dokumentum elfogadása elől. Kissinger ugyanakkor ma Ronald Ziegler társaságában eleget tesz másik megbízatásának is. Párizsban találkozik Jobert francia külügyminiszterrel, hogy a Nixon-Pompi­­dou csúcstalálkozó néhány nyitva hagyott kérdését tisztázzák. A Le Monde szerint a két- vagy a több oldalú tanácskozás elfogadásának problémája áll az eszmecsere középpontjában. Ezzel összefüggésben viszont a lap megállapítja: a francia kormány már csak azért is ragaszkodik az Atlanti Szövetség­gel kapcsolatos véleményének előzetes kétoldalú kicserélésé­hez, mert Párizsban még mindig nem látják világosan, tulaj­donképpen mire törekszik Washington. A KGST 27. ülésszakán Fock Jenő és Alekszej Koszi­gin megbeszélése Prágából jelenti az MTI. A KGST 27. ülésszakának har­madik napján, csütörtökön folytatta munkáját a tagálla­mok képviselőiből álló szer­kesztő bizottság, amely előké­szíti a záródokumentumokat. A delegációk vezetői és tag­jai a csütörtöki napot Cseh­szlovákia képviselőivel való találkozókra, kétoldalú tárgya­lásokra és prágai városnézés­re használták fel. Sor került a 27. ülésszakon részt vevő egyes delegációk munkajellegű találkozójára is. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő előző nap Prágában találkozott Fock Jenő minisz­terelnökkel. A meleg, baráti légkörű találkozón eszmecse­rét folytattak a szovjet—­a­gy­ar együttműködés kérdései­ről, valamint a két ország részvételéről a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának megvalósításá­ban. Koszigin szovjet kormányfő ugyancsak találkozott a KGST prágai ülésszakán részt vevő számos delegáció vezetőjével. Megbeszélést folytatott Piotr Jaroszewicz lengyel miniszter­elnökkel, Carlos Rafael Rodri­­guez kubai miniszterelnök-he­lyettessel és Anton Vratusá­­val, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöké­­vel. Lubomir Strougal, a cseh­szlovák kormány elnöke csü­törtökön délelőtt találkozott Alekszej Kosziginnal. Beszél­getésük során megvitatták a csehszlovák—szovjet együtt­működés továbbfejlesztésének számos kérdését. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex programjának megvalósí­tása igen jelentős a KGST-tag­­államok testvéri együttműkö­désének erősítése szempontjá­ból. A KGST 27. ülésszakának jegyzőkönyvét ma délelőtt ír­ják alá a Cernin-palotában. A finn fővárosban ma újabb plenáris ülést tartanak a nagykövetek tanácskozásán Helsinkiből jelenti az MTI. Július 3-án délelőtt ül össze Helsinkiben az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet. Általános, de írásba nem foglalt megállapodás sze­rint a külügyminiszterek talál­kozója 5-8 napig tart majd. A döntés az előkészítő kon­zultáció délelőtti ülésén szüle­tett, amikor más munkacso­portokban befejezték két napi­rendi pont biztonsági feladat­­tervének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jó­váhagyott napirendje a követ­kező: 1. az európai biztonság­gal összefüggő kérdések; 2. együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén; 3. együttműködés emberiességi és egyéb területeken; 4. to­vábbi lépések a konferencia után. Mind a négy ponthoz részle­tes feladatterv csatlakozik,, ki­jelölve azokat a témákat, ame­lyekkel a később, a második konferenciaszakaszban össze­ülő szakértői bizottságok majd foglalkoznak. Mértékadó forrásból szárma­zó értesülés szerint a 2. pont feladattervének szerkesztése során a közös érdeklődésre számot tartó európai tervek tárgyában végül egy magyar javaslat alapján jött létre a kompromisszum. A szóban forgó közös tervek az energia­­gazdálkodásra, a nyersanyagok kiaknázására, a közlekedés és szállítás fejlesztésére vonat­koznak. A 3. pontban szintén talál­tak kompromisszumos fogal­mazást a nemzeti kisebbségek jogainak a kulturális és okta­tási együttműködésben való tiszteletben tartására. A helsinki konzultáció csü­törtök délutáni plenáris ülésén folytatódott a még megoldat­lan kérdések tisztázására irá­nyuló munka. A nagykövetek megkezdték a munkacsopor­tokban kidolgozott dokumen­tumok felülvizsgálatát és elfo­gadását. Jóváhagyták a pénz­ügyi csoport ajánlását, amely egymillió dollárt irányoz elő a külügyminiszteri találkozó költségeire, majd döntöttek az ügyrend egyik vitatott pontjá­ról. Az 1. napirendi pont­ fel­adattervének utolsó részletéről és a konferencia részvevőinek köréről viszont nem született határozat, mert a különvéle­ményt képviselő delegációk még nem kaptak felhatalma­zást kormányuktól álláspont­juk módosítására. A 34 ország nagykövete ma délelőtt újabb plenáris ülést tart. Magyarországra látogat a Kongói N­épi Köztársaság elnöke Az MTI jelenti: Péter János külügyminiszter vendégeként csütörtök reggel rövid látoga­tásra hazánkba érkezett Char­­les-David Ganao, a Kongói Népi Köztársaság külügymi­nisztere és Louis-Sylvian Go­ma, a kongói kormány köz­munka- és közlekedésügyi mi­nisztere, a Kongói Munkapárt Központi Bizottságának tagja. Kíséretükben volt Alphonse Ongagou, a külügyminiszté­rium politikai osztályának ve­zetője, valamint Pierre N. Gouonimba N. Czary, a Kon­gói Népi Köztársaság Buda­pestre is akkreditált moszkvai nagykövete. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter fogadta. Délelőtt a Külügyminiszté­riumban Péter János és Char­­les-David Ganao, valamint Louis-Sylvian Goma tárgyalá­sokat, folytatott a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről, ezek keretében a magyar —kongói kapcsolatokról és a Kongói Népi Köztársaság elnö­ke magyarországi látogatásá­nak előkészítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hivatalában fo­gadta a két kongói minisztert és kíséretük tagjait. A baráti légkörű megbeszélés során fel­idézték Losonczi Pál elnök két évvel ezelőtti brazzaville-i lá­togatását és ugyancsak foglal­koztak Marion Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság el­nöke magyarországi látogatá­sának programjával. A minisztereket az MSZMP KB székházában fogadta Gye­­nes András, a KB külügyi osz­tályának vezetője. A megbe­szélésen a nemzetközi munkás­­mozgalom időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét. Péter János külügyminiszter a kormány nevében ebédet adott a vendégek tiszteletére. Ezen meleghangú pohárkö­szöntők hangzottak el. A vendégek csütörtök este továbbutaztak Budapestről Bukarestbe. A Ferihegyi repü­lőtéren búcsúztatásukra meg­jelent Péter János és a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Ioan Cotoi, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Diplomáciai forrá­sok szerint Le Duc Tho és Henry Kissinger „kiegészítő okmányt” készít elő Párizsból jelenti az UPI. Le Dúc Tho, a demokratikus Vietnam képviselője és Henry Kissinger amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó csütörtö­kön délelőtt 10.30 órakor a Pá­rizs környéki St. Nom-la-Bre­­teche-ben folytatta szerdán megkezdett újabb tárgyalásait. Le Duc Tho és Henry Kis­singer délután 15.05 órakor folytatta konzultációit. Az újabb vietnami—ameri­kai megbeszéléssorozat erede­­­­tileg csütörtök délelőttre kitű­zött második ülését minden indoklás nélkül, a VDK kül-

Next