Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Vasárnap, 1973. október 28. Utasok és vasutasok Beszélgetés Urbán Lajossal, a MÁV megbiott vezérigazgatójával Nem egészen két hét leforgása alatt kétszer találkoztunk a Magyar Államvasutak, megbízott vezérigazgatójával, Urbán Lajossal. Első beszélgetésünk alkalmával jegyeztük fel, hogy az idén több mint hatmilliárd forintot költ a MÁV a vasútvonalak korszerűsítésére, villamosításra, a kocsi- és a mozdonypark felújítására, a biztonságra, a gyorsaságra. A biztonság, a gyorsaság érdekelt bennünket az utasok oldaláról, ezért kerültsor a második találkozónkra. — Mennyit kap a több mint 350 millió utas — amely évente igénybe veszi a MÁV szolgáltatását — a hatmilliárd forintból: a biztonság, a gyorsaság és nem utolsósorban a kényelem milyen mértékben érinti őket? Utascentrikus kérdéseket tettünk fel a MÁV fiatal vezetőjének. Mindjárt hozzátesszük: nem új ember a közlekedésben. A Budapesti Műszaki Egyetemen közlekedési mérnök diplomát szerzett, utána a vasútnál építésvezetőként, létesítményi főmérnökként dolgozott. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban eltöltött másfél év után az Országos Tervhivatalba került, ahol a hosszú távú tervezés és szállítás tervezés kérdéseivel foglalkozott. 1967- től ez év júliusáig a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályán dolgozott, egyik részvevője volt — az országgyűlésen öt esztendővel ezelőtt elfogadott — közlekedéspolitikai koncepciót kimunkáló kollektívának. Mérnök közgazdász. Most 39 éves. Szólam és tett Visszatérve kérdéseinkre, a következő választ kapjuk: — Nem üres szólam, hanem következetes törekvésünk az utazási idő csökkentése, a biztonság és az utasok kényelmének megvalósítása. — Példákat szeretnénk hallani. — Mindjárt legnagyobb pályaudvarunk egyikét, Kelenföldet említem. Aluljárók és magasított peronok létesítésével el kívánjuk érni, hogy az agglomerációs övezetből a fővárosba bejáró dolgozók tízezreinek ne kelljen átbukdácsolniuk a vágányhálózaton. Akkor is törődni kívánunk az utassal, amikor elhagyja a vonatot, és elindul munkahelyére. Kelenföldön legkésőbb 1975-ben elkezdjük a munkát. Sor kerül Budafok-Albertfalva állomáson, Debrecenben, a 900 éves jubileumára készülő Szolnokon is peronaluljárók létesítésére. A rendelkezésünkre álló öszszegeket azonban nem az úgynevezett látványos célokra kívánjuk fordítani, hanem az utazóközönség érdekeit közvetlenül szolgáló megoldásokra. Ezért például Kelenföldön az állomásépület rekonstrukciójára csak a befejező szakaszban kerül sor. — A MÁV tetemes beruházást vállalt az észak—déli metró két végállomásához csatlakozó építkezéssel.. Előbb Kispest állomást kapcsoljuk össze a metró kispesti végállomással, majd az újpesti végállomást kötjük össze a vasútállomással. — Folyik a Déli pályaudvar rekonstrukciója, továbbépítése, de gondolnak-e arra, hogy a peronok nyitottak és az eső, a hó az utasok nyakába hullik. Korszerű a homlokzat, a feljáró, de a nyitott peron annál kevésbé. 1975-re befejezik az utasforgalommal kapcsolatos rekonstrukciót, de továbbra is gondolunk az utasokra. A gyors építés és a korszerű szerkezetek híve vagyok. Több nyugati államban láttam ötletes, hasznos megoldásokat, ezért kiküldtünk néhány szakembert tapasztalatszerzésre. ígérhetjük, hogy korszerű perontetők építésére is sor kerül. — Bosszantja az utast a sorbaállás a pénztárak előtt. A kígyózó sorok elkerülésére milyen megoldással próbálkoznak? — A Népköztársaság útja és a Nagymező utca sarkán nyílik meg a MÁV információs irodája, ez sok tekintetben enyhít a nehézségen. Foglalkozunk olyan tervvel is, hogy megbízottaink — esetleg nyugdíjasok — felkeresik a nagyobb vállalatokat, intézményeket jegyeladás céljából elővételben, de természetesen az eddigieknél is gyorsabb jegykiadó automaták beszerzése is szerepel terveinkben. Verseny az autóval — Sokszor elhangzik a panasz a vasútra: lassú, hosszú időbe telik, amíg például Zalaegerszegre, Sopronba, Egerbe lehet eljutni. — Valóban igaz, jogos a panasz. Beillik a közlekedéspolitikai koncepcióba a kérés és a megoldás. Talán merésznek találják egyesek azt a megfogalmazást: például célunk az, hogy az említett városokba az utas ugyanannyi — sőt kevesebb — idő alatt érjen el, mint személyautóval. A korszerű Diesel- és villamos mozdonyok korszakában a kocsipark 120— 140 kilométer óránkénti sebességre alkalmas. A pályán azonban a felújításra váró szakaszok miatt a sebességet korlátozni kell. Ez kihat az utazási időre. — Előfordul a forgalom és a vontatás munkájának összehangolatlansága is — vetjük közbe. — Néha egy-két percet vesztegel állomásbejárat előtt az expresszvonat és csak utána engedik be, pedig simán átroboghatna. — Kétségtelen, javítani kell a közös munkát, hiszen egy ilyen megállás több száz forintjába kerül a vasútnak. Tény az is, hogy sok helyen folyik különböző építés, felújítás, híd- és átereszcsere. A megállás, lassítás károsan hat a zavartalan forgalomra. Ezen csak a munkák koncentrálásával lehet és kell javítani. — Többször hallottunk arról, hogy a vasút világszerte reneszánszát éli. A magyar vasút milyen mértékben vallja ezt a megállapítást? — Mi is ezen az úton járunk. Külföldi példákat említek. Japánban 500 kilométeres sebességgel közlekedő vasút tervezése folyik. Angliában étkező kocsikból álló szerelvényeket járatnak. Nyugat-Európában úgy tűnik, hogy felhagynak a légpárnás és a mágneses lebegtetésű vonatokkal, visszatérnek a hagyományos pályára. Párizs és Lyon között hagyományos — de kitűnő állapotú — pályatesten 300 kilométeres sebességgel robognakaz expresszvonatok, Olaszországban Bologna és Firenze között 200 kilométert tesznek meg óránként. A jelszó: vissza a haladó hagyományokhoz. A vasút reneszánszában szerepet játszik a közúti forgalom sok nehézsége: a gépkocsitelítettség, közlekedési dugó, a sok baleset. Meggyőződésem, hogy az ezredfordulóig tart a vasút reneszánsza. Hivatásszeretet - A Magyar Államvasutak állományába jelenleg 143 000 ember tartozik. A legtöbbjét a hivatásszeretet fűzi az ország legnagyobb szolgáltató intézményéhez. Az idén 45 ezren részesültek — a legnehezbb feladatot ellátók közül — július 1-től kezdődően 20 millió forint béremelésben. 29 milliót költöttek a vasutasok élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítására. — A fentieket kiegészítem egy érdekes ténnyel — vette át a szót a MÁV vezetője. — Egyes kategóriákban dolgozók jövedelme — például a kocsirendezőké — ma már magasabb, mint egy kis állomás főnökéé. Ez nem baj, sőt ez a helyes. Nem a beosztás, hanem a végzett munka a döntő. Ez felel meg a szocialista bérezésnek. A munka jellege a legtöbb munkakörben olyan, hogy vasárnap, ünnepnap is kell szolgálatban lenni. Hóban, esőben, a szabad ég alatt. Nagy erőfeszítést, helytállást kíván az ilyen hivatás. Elismeréssel szólt a Magyar Államvasutak vezetője a kocsirendezőkről, farusokról, váltókezelőkről, térközőrökről, pályamunkásokról, málházókról, jegykezelőkről, az utazószemélyzetről, a forgalom és a vontatás és egyéb ágazatok dolgozóiról, az egész éven át tartó, megnövekedett „csúcsforgalom” részeseiről. Sok a fiatal a MÁV-nál. Az átlagkor 36 esztendő. Az újak megtanulták a ..szakmát”, a régiekkel együtt munkálkodnak. A dinamika, a lendület, a mozgékonyság, kezdeményezés a jellemzője a tanult, művel fiatal korosztálynak is. Ha ezek a tényezők szerencsésen ötvöződnek a tapasztalt idősek hozzáértésével, nagy szakértelmével — a feladatokat gyorsabban végzik el. A magyar közlekedéspolitikai koncepció és a X. pártkongresszus határozata sok teendőt ró vezetőre, beosztottra egyaránt. A Magyar Államvasutak megbízott vezérigazgatója az eltelt néhány hónap alatt sok jó tapasztalatot szerzett új munkakörében. Az a meggyőződése: összefogással, együttes munkával kell fáradozni a közös célokért. Vig István Magyar Nemzet Apró Antal Bács-Kiskun megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Bács-Kiskun megyében. Péntek délelőtt Kecskeméten dr. Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Hajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta az alföldi megye életéről. Ezután a gyorsan iparosodó, népesedő Kecskemét fejlődésével ismerkedett. A program a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában folytatódott. Apró Antal munkásgyűlésen találkozott a vállalat dolgozóival, szocialista brigádtagjaival, s kérdéseikre válaszolva szólt hazánk gazdasági helyzetéről, s beszélt napjaink külpolitikai eseményeiről. A munkásgyűlés után a megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel találkozott az országgyűlés elnöke. Szombaton a Kunbajai Állami Gazdaságot kereste fel Apró Antal. Az igazságügyi orvosok kerekasztala A személyiségzavarokról és a közlekedési alkalmasságról A közlekedési balesetek összegezésénél, értékelésénél a szakemberek újra és újra azt mutatják ki, hogy a balesetek döntő hányada ismét valamilyen negatív emberi magatartás miatt történt. A közlekedési balesetek komplex problémakörének legizgalmasabb kérdése a balesetekben szerepet játszó emberi tényezők elemzése, mert ez fényt derít a közlekedési morálra is, amely független a társadalmi erkölcstől. Mert nincs kétféle morál, nincs külön közlekedési morál. Aki a mindennapi életben nem tartja be a társadalmi együttélés szabályait, az a közlekedésben sem teszi azt. Nem igaz az, hogy ha valaki hivatali vagy magánéletben agresszív, durva, antiszociális, avagy felelőtlen, fegyelmezetlen, avagy kiegyensúlyozatlan — az közlekedő partnereivel szemben másképpen viselkedik. Az Igazságügyi Orvosok Társaságának elmeorvos szakértői és közlekedési orvosi szekciója éppen azért választotta mostani kerekasztal-konferenciája témájának a személyiségzavarok és a közlekedésben való alkalmasság problémáját, mert a baleseteknél egyre inkább előtérbe kerül a kedvezőtlen személyiségtényezők szerepe — és mert eddig a gépjárművezetői alkalmasság elbírálásának kérdésénél ez volt a legkevésbé körülhatárolt tényező. Az Igazságügyi Orvosok Társasága három kerekasztalkonferenciát rendez e — szó szerint életbevágóan — fontos kérdés megvitatására, végleges álláspont kialakítására és olyan határozati javaslat megszerkesztésére, amely a balesetek megelőzését szolgálja majd. Mert állást foglal és javaslatot tesz többek között abban a kérdésben is, hogy miként és meddig kell kirekeszteni e kedvezőtlen személyiségű embereket a gépjárművezetésből. Mikor válnak ismét alkalmassá a közlekedésben való aktív részvételre, és, hogy egyáltalán hol, milyen szűrőn akadjanak fenn ezek, a sokszor látszólag idegileg, lelkileg egészséges emberek, valójában azonban optimális lelki működésükben megzavart személyiségek. Ugyanakkor e kerekasztalüléseken egységes állásfoglalást igyekeznek kialakítani arra vonatkozólag is, hogy egy-egy lezajlott idegbetegségre való hivatkozással indokolatlanul senki ne legyen kirekeszthető a gépjárművezetésből. Mindez természetesen a jelenleginél lényegesen differenciáltabb, individualizáltabb alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé, a feltételek és formák kialakításához viszont elengedhetetlen a különböző illetékes szervek, hatóságok szoros együttműködése. A személyiségzavarok és a közlekedésben való alkalmasság problémáiról szombaton tartották meg az első ülést dr. Juhász Pál professzor, a II. sz. Neurológiai és Pszichiátriai Klinika igazgatójának vezetésével. Ezen a kerekasztalkonferencián kizárólag olyanok vezetési alkalmasságának kérdésével foglalkoztak, akik különböző ideggyógyászati betegségek miatt már orvosi kezelésben részesültek. cs. m. Felmérik az engedély nélküli építkezéseket Pest megyében Az elmúlt évtizedben Pest megyében gyors ütemben növekedett az építkezések száma. Az ezzel kapcsolatos eljárások jelentős munkatöbbletet okoztak az apparátusnak. Az építési hatósági ügyek elintézésének ideje növekedett és tartalmában formálissá vált. Nem volt lehetőség a rendszeres helyszíni szemlékre és ellenőrzésekre. Nagy könnyebbséget jelentett az adminisztrációnak, amikor intézkedés történt az első fokú építésügyi hatáskör fokozatos decentralizálására. Jelenleg a megye valamennyi nagyközségi és községi tanácsa általános első fokú építésügyi hatáskörrel rendelkezik. Az építéshatósági munka szerepe és jelentősége növekedett. A megyében a nagyszámú lakásépítés következményeként új községrészek alakultak ki, számos közintézmény, középület, ipari üzem létesült. Az üdülőterületeken gombamódra szaporodtak az új hétvégi házak, nyaralók. A decentralizáció a lakosság körében pozitív visszhangot váltott ki. Helyben és gyorsabban intézik a hatóságok az építésekkel kapcsolatos ügyeket, gyorsan kapják meg a szükséges felvilágosításokat. A községi ügyintézők nagyobb helyismerete, az ellenőrzés lehetőségének kedvezőbb feltételei biztosítják az eredményesebb építéshatósági munkát. Az elmúlt évben a megyében az építésügyi szakigazgatási szervek dolgozói részére tanfolyamot szerveztek. A nem körültekintő, felületes ügyintézés miatt több esetben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményeztek. A szabálytalan terveket készítő magántervezőket több esetben figyelmeztették, és három esetben a tervezői jogosultság megvonására is sor került. Az építési hatósági munkában elért eredmények és a tapasztalható hiányosságok határozzák meg a megyei hatóságok további feladatait. A színvonalasabb munka érdekében tovább szükséges javítani annak személyi feltételeit. Indokolt az ügyintézők bérének fokozatos javítása, a túlterhelt körzetekben újabb álláshelyek létesítése. Ehhez azonban központi és megyei segítségre van szükség. Különösen vonatkozik ez az agglomerációs övezet és a kiemelt üdülőterületek településeire. Intézkednek az engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések felmérésére, és az ezekkel kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő, további eljárások lefolytatására. Fokozzák az engedély nélküli építkezések megakadályozására a rendszeres ellenőrzést. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OMFB elnöke és Peter Walker angol kereskedelem- és iparügyi csúcsminiszter szombaton tartotta zárótárgyalásait a Parlamentben. A megbeszélésen részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sebestyén János, az OMFB ügyvezető elnökhelyettese, valamint John Wilson, Anglia budapesti nagykövete. Áttekintették a budapesti tárgyalások eredményeit, s egyetértenek abban, hogy mindkét országnak hasznos a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése. Különösen az ipari kooperáció bővítését tartják hasznosnak, mert ennek segítségével a kereskedelmi forgalmat is kiegyensúlyozottabbá tehetik.Az angol miniszter kifejtette, hogy a magyar iparnak jó híre van Angliában, ezért minden lehetőség megvan arra, hogy a két ország között termelési együttműködés alakuljon ki. Magyarországi tárgyalásainak befejeztével Peter Walker nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy tárgyalásaival elégedett, mert újabb lehetőségeket sikerült feltárni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Mint mondotta, mindkét fél egyetért abban, hogy hasznos a kereskedelmi kapcsolatok fokozása, s ennek leghatékonyabb eszköze a kooperációk kiépítése. Különösen a gépiparban és a vegyiparban van lehetőség a termelési együttműködésre. Mindkét ország megbízottakat jelöl ki, akiknek az lesz a feladatuk, hogy segítsék a kooperációs elképzelések egyeztetését. Mind a magyar, mind az angol kormány ösztönzi a vállalatokat a kapcsolatok kiépítésére, a kooperációs lehetőségek feltárására, s ilyen szerződések megkötésére. Dr. Ajtai Miklós és Peter Walker zárótárgyalásai A szovjet tudományos akadémia küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Tudományos Akadémia vendégeként háromhetes tanulmányútra hazánkba érkezett E. I. Kapusztyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közgazdaságtudományi intézetének igazgatója, I. I. Orlik-Garlik, az SZTA szocialista világgazdasági intézetének helyettes igazgatója, L. Sz. Jagodovszkij, az SZTA szocialista világgazdasági intézetének osztályvezetője és R. G. Karagedov, az SZTA novoszibirszki ipargazdasági és szervezési intézetének osztályvezetője. A szovjet delegáció többek között a magyar szocialista tervgazdálkodás fejlődését, a népgazdaság irányítását és tervezését tanulmányozza. Tanulmányútjuk során konzultációkat folytatnak a gazdasági kutatóintézetekben, a gazdasági irányítószerveknél, egyetemeken, és látogatást tesznek iparvállalatoknál és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A Közgazdaságtudományi Intézetben tartott konzultációs előadáson E. I. Kapusztyin tájékoztatást adott a moszkvai akadémiai közgazdaságtudományi intézet kutatásairól, ezek eredményeiről, valamint a szovjet lakosság életszínvonalának emelésével összefüggőproblémákról. Átadás előtt a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Az utolsó simításokat és a berendezések elhelyezését végzik az V. kerületben novemberben megnyíló Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán levő intézmény lesz a szovjet szellemi élet közvetlen, mindennapos jelenlétének otthona. Mint ismeretes, a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítéséről és működéséről szóló egyezmény aláírását a magyar és szovjet kormány kulturális és tudományos együttműködési egyezménye alapján határozták el. Az intézmény képzőművészeti és egyéb bemutatóknak is otthont nyújt majd. Az első emeleten kapott helyet a 240 személyes színház-, előadó- és moziterem. A színházteremben három tolmácsfülkét is elhelyeznek, s a közönség apró arh-adóvevőkön több nyelven hallgathatja az előadást. A második emeleten 60 ezer kötetes könyvtár lesz. Szabadpolcos rendszerben működik majd, s az olvasótermek mellett folyóiratolvasót is kialakítottak. A könyvtár környezetet biztosít író-olvasó találkozók, művészeti viták rendezéséhez. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában, szovjet áruk boltját, könyvüzletet is berendeznek. Nagy népszerűségre számíthat az alagsorban kiépített hangulatos bajkál étterem. A műszaki fejlesztés társadalmi folyamat A kutatás és az ipari együttműködés szociológiai problémáiról tartott előadást dr. Farkas János, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, a METESZ Tudományok Tudománya körében pénteken délután. Az előadó egy olyan empirikus szociológiai vizsgálattal foglalkozott, amely a tudomány ipari technikává, technológiává való alakulását követte nyomon. Foglalkozott többek között azokkal az újítási folyamatokkal, és az ezekre ható társadalmi, gazdasági, szervezeti, személyi tényezőkkel, amelyek jelenleg hazánkban jellemzik és meghatározzák azt a tendenciát, amit Marx a tudomány közvetlen termelőerővé válásának nevezett. Kifejtette véleményét többek között a vegyipari műszaki fejlesztés szociológiai feladatainak vonatkozásában és szólt a fejlesztés szociológiai szempontú lehetőségeiről. A jelenlegi helyzet megjavítása a társadalmi tervezés útján lehetséges. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy nem „műszaki”, hanem „társadalmi” tervezést mondunk, mivel a műszaki fejlesztés lényegében maga is társadalmi folyamat. Ezért megjavítása érdekében figyelembe kell venni a legszélesebb értelemben vett társadalmi feltételeket is. Árkádosítás a Felszabadulás tér és Petőfi Sándor utca sarkán Az utóbbi időben többször volt már szó arról, hogy a Kossuth Lajos utcát árkádosítják. Ez természetesen csak szakaszosan hajtható végre. A Tanács körút és a Semmelweis utca közötti rövid útszakaszon most fejeződött be a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza létrehozásával az épületek árkádosítása. Hamarosan az utca másik végén, a Petőfi Sándor utca sarkán kerül sor hasonló megoldásra. A Felszabadulás tér forgalmának rendezése kapcsán ezen a területen aluljáró létesül. Többek között a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán is vezetnek majd lépcsős lejárók az útszint alatti aluljáróba. A tervek már elkészültek és ebben úgy intézkedtek, hogy a Kossuth Lajos utca 2. számú saroképületen, mind a Petőfi Sándor utcai, mind a Kossuth Lajos utcai oldalon kialakítják az árkádsort. Ez az építkezés több üzlet sorsát érinti. A munkálatokat átjövő év elején kezdik meg.