Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Szombat, 1976. január 10. Magyar—kubai akadémiai munkatervek aláírása Pénteken aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Kubai Tudományos Akadémia 1976—1980. évi középtávú és 1976. évi tudományos együtt­működési munkatervét. A következő öt évben az együttműködés fő területe a kémia é­s a számítástechnika lesz. A kémiai együttműködés fő bázisa Magyarországon a Tudományos Akadémia Köz­ponti Kémiai Kutató Intézete lesz. A számítástechnikai együttműködés keretében első­sorban az információs rendsze­rekkel és adatfeldolgozással, a kisszámítógépes folyamatirá­nyítással és az elektronikus berendezések előállításának automatizálásával kapcsolatos témákkal foglalkoznak. A kémián és a számítástech­nikán kívül a programban sze­repel a botanika és a társada­lomtudományok területén való együttműködés is. Az ötéves időszakban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia évenként hosz­­szabb időre kubai kutatókat fogad továbbképzésre hazánk­ban. A tárgyalásokon a két kül­döttség megelégedettségét fe­jezte ki az eddigi munkával kapcsolatban, de megállapítot­ta, hogy a társadalomtudomá­nyok terén is erőfeszítésekre van szükség a kapcsolatok el­mélyítésére. Az egyezménye­ket dr. Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára és Zoilo Marinello Vi­­daurreta, a Kubai Tudományos Akadémia elnöke írta alá. Márta Ferenc az aláíráskor hangsúlyozta, hogy a két aka­démia közötti kapcsolatok az elmúlt időszakban szépen fej­lődtek, s a jövőben a napiren­den szereplő tudományos fel­adatok megoldásában még szo­rosabb együttműködésre törek­szenek. Zoilo Marinello Vidaurreta a két akadémia kapcsolataiban fontos szerepet játszó egyez­mények jelentőségéről szólt. Mint mondotta, azok — a Ku­bai Kommunista Párt I. kong­resszusán elfogadott irányel­veknek megfelelően — beleil­leszkednek a kubai műszaki­tudományos tervbe. Az aláírásnál jelen volt dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Korcsog András, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, valamint Floreal Oko­mon, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Harminc év békében Kiállítás a Csepeli Könyvtárban olvasó munká­sok, ünnepélyes alapkőletétel, gyári szolidaritási nagygyűlés, a Pécsi Balett táncosainak próbája, a Balatonon csónaká­zó fiatalok, festő asszonyok és öreg népi fafaragók, az európai polgármesterek talál­kozója — egy-egy pillanatkép az ország életéből, jellemző eseményei a szocializmust épí­tő Magyarországnak. S egy plakát, amelyet a pénteken Csepelen megnyílt fotókiállí­tásnak mottójául is választha­tunk: két erős kéz tartja Európát, benne a mi hazánkat, jelképezve ezzel a munkásosz­tály tenniakarását a földrész békéje érdekében.­­"A Harminc év a bércében cím­mel a Csepeli Munkásotthon­ban megrendezett kiállítást Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg, abból az alkalomból, hogy 1945-ben ezen a napon, január 9-én, szabadították fel a szov­jet csapatok Csepelt. Az ünne­pélyes megnyitón részt vett Munkásotthonban Kiss Károly, az OBT és a SZOT alelnöke, és V. G. Szer­­gejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója is. A kiállítás szemléltetően mu­tatja be, hogy hazánkban a fel­­szabadulás óta milyen nagysze­rű eredményeket ért el az ipar, a mezőgazdaság a kultúra, a tudomány. A képek sorában ott találjuk azokat a felvételeket is, amelyek népünk tettekben megnyilvánuló békeakaratát, a magyar békemozgalom sok­irányú, tartalmas munkáját, nemzetközileg is elismerést ki­váltó szolidaritási tevékenysé­gét mutatják be, s jó néhány kedves dokumentumát a test­véri, szocialista népekkel való megbonthatatlan barátságunk­nak. A Csepel Művek dolgozói — akik mindig az elsők között voltak és vannak a magyar és a nemzetközi békemozgalom akcióiban — szervezték és ren­dezték az Országos Béketa­náccsal közösen ezt a kiállítást, amely két héten át várja a lá­togatókat.1 Biztató kísérletek a benzin ólomtartalmának csökkentésére Az útjainkon futó autók ki­pufogógázából évente 800 ton­na erősen szennyező ólom jut a levegőbe. A Nagynyomású Kísérleti Intézet ezért a ben­zin minőségének további javí­tása mellett kutatja az ólom­­tartalom csökkentésének lehe­tőségét is. A kísérleti intézet laborató­riumában — és más helyeken — most eddig kevésbé érté­kesnek tartott kőolajipari mel­léktermékkel kísérleteznek, amelyből a benzin oktánszá­mának — így minőségének — növelését és egyben az ólom­­tartalom csökkenését biztosító újabb vegyületet kívánnak elő­állítani. Tárgyalás a Markóban A pillangók (egyelőre) szabadok A pesti éjszakai élet négy ismert hölgye állt a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság dr. Marjay Tibor tanácsa elé, hogy számot adjon az elmúlt másfél-két év „eseményeiről”. A belvárosi Pipacs bár törzs­vendégeit, a 33 éves Hegedűs Péternét, a 32 éves Németh Miklósnét, a 25 éves Sulyok Katalint és a 30 éves Karsay Tibornét üzletszerű kéjelgés és közveszélyes munkakerülés bűntettével vádolta az ügyész­ség. Az elsőrendű vádlottat, az eddig büntetlen előéletű Hegedüsnét, a devizagazdálko­dást sértő bűntett elkövetésé­vel is vádolta. A gyanúsítottak lényegében 1973 óta megélhetésüket a vá­logatás nélküli szerelmi kap­csolatok létesítéséből fedezték. Egy-egy, általában külföldi partnertől átlag 1500—2000 fo­rintot kértek és kaptak, nem­egyszer valutában. Amíg a másod-, harmad- és negyedrendű vádlott beismerte az üzletszerű kéjelgést és a közveszélyes munkakerülést, addig Hegedüsné tagadta. Vé­dekezésében arra hivatkozott, hogy volt munkahelye a Ne­mez- és Rostfeldolgozó Házi­ipari Szövetkezetben. A vizs­gálat azonban megállapította, hogy Hegedűs Péterné az álta­la megjelölt munkahelyéről ugyan valóban hozott el mun­kát, de az érte járó munkabér, 1974-től összesen 3500 forint, aligha volt elegendő életmód­jának fedezésére. A több napig elhúzódó tár­gyalás után a bíróság pénte­ken hirdetett ítéletet. Hegedűs Péternét mindhárom vádpont­ban bűnösnek találta és ezért egy év és négyhónapi börtön­­büntetésre ítélte. Németh Mik­lósnét visszaesőként egy év hat hónap, Sulyok Kata­lint szintén visszaesőként egy év két hónap és Karsay Ti­bornét nyolchónapi szabadság­­vesztéssel sújtotta a folyama­tosan elkövetett üzletszerű kéjelgés és közveszélyes mun­kakerülés miatt. Az ítélet el­len a vádlottak s védőik eny­hítésért fellebbeztek, az ügyész Hegedűs Péterné ügyében va­gyonelkobzást kért. A nyolc hónapja előzetes le­tartóztatásban levő vádlotta­kat a bíróság a másodfokú ítélet meghozataláig szabad­lábra helyezte. Így a pillangók egyelőre­­ szabadok ...m.­g. S­PORT Az egyéni csúcsok közelében A magyar súlyemelők edzés­módszere, versenyprogramja az elmúlt másfél esztendőben ala­posan megváltozott. Tavaly még december végén is rajthoz álltak a legjobbak, az idén pe­dig már január első napjaiban porondra kellett lépniük. Or­vos András vezetőedző olimpiai felkészülési műsora szerint ugyanis a montreali jelöltek­nek januártól májusig minden hónapban vizsgázniuk kell. — A magyar súlyemelés tör­ténetében ilyen még nem volt, de ezután mindig így lesz — mondotta Aján Tamás, a szö­vetség főtitkára. — A közös felkészülés harmadik napján tartott ellenőrző versenyen a 14 olimpiai kerettagból 12 el­érte, illetve túlteljesítette az előírt eredményt. Az eredmények figyelemre méltóak: az olimpiai keret tag­jai az egyéni csúcsok közelében jártak. A teljesítmények ver­senyszerű, szabályos körülmé­nyek között: Szűcs 220 kg, Kő­szegi 225 kg, Benedek 260 kg, Stark 310 kg, Baczakó 330 kg, Szalai 350 kg. Stefanovics (230 kg) és Rehus-Uzor (330 kg) nem volt teljesen rendben, de az előírt szintet így is elérték. A mindössze 18 éves Hornyák 207,5 kilót teljesített lepkesúly­ban, az ifjúsági válogatott Fo­dor pedig könnyűsúlyban 262,5 kilóval beállította élete legjobb eredményét. Már a múlt évben éppen eleget írtak a világlapok Oleg Blohinról, a Dinamó Ki­­jev labdarúgójáról, de amióta elnyerte a France ,Football Aranylabdáját, azóta jóformán nincs európai újság, amely nem kommentálta volna a válasz­tást. Egységes a vélemény a kontinensen: valóban Blohin volt az év labdarúgója. Beckenbauertól és Cruyfftól kezdve ezt vallják a játéko­sok, de a szakvezetők is. Ezek után nehéz újat mon­dani Blohinról , de egy jugo­szláv újságírónak, Vinko Sü­lének mégis sikerült A zürichi Sport című lapban megjelent interjújában Blohin elmond sok minden olyasmit önmagá­ról, amiről eddig nem hallot­tunk. Néhány érdekesebb kér­dés és válasz: — Hogyan lett önből labda­rúgó? — Édesanyám atletizált, ő tartotta az ukrán rekordot a 400 méteres távon. Belőlem is sprintért kívánt nevelni. Szo­morúan fogadta, hogy a labda­rúgást előtérbe helyeztem az atlétikával szemben. Most már persze megbocsátott, mert vit­tem valamire a futballban és különösen annak örül, hogy én vagyok a leggyorsabb szovjet játékos. Ezt a sprintkészséget édesanyámtól örököltem. — Ön a legmagasabb jöve­delmű labdarúgó a Szovjet­unióban. — Havonta körülbelül ezer rubelt keresek. Számomra ez bőségesen elég. Egyáltalán nem vagyok féltékeny a nyugati já­tékosokra, akik a futball révén vagyonhoz jutnak. (A riporter hozzátette, hogy Blohin házat épít magának és Moszkvics autót vezet — a leg­újabb kiadását.) — Mi az, ami önnek a leg­kevésbé tetszik a labdarúgás­ban? — Végtelenül felháborít, ha látom, hogy egy ellenfelem szándékosan sérülést akar okozni nekem és ezt a játék­vezető nem torolja meg. Az ilyen esetekben fel tudnék rob­banni. A legszívesebben ha­sonló brutális módon adnám vissza a kölcsönt. De ez a han­gulat csak egy pillanatig tart. Sikerül magam megnyugtat­nom. A legkönnyebb megoldás a brutális játék. Ha valaki dur­ván játszik ellenem, gólokkal próbálok fizetni. Ha sikerül, én vagyok a legboldogabb ember a pályán. — Még milyen módszerekkel tudja elkerülni a túlságosan kemény ellenfeleket? — Ha valaki inkorrekt mó­don játszik ellenem, akkor megpróbálom őt kicselezni. En­nek érdekében hátrább húzó­dom a pálya közepe felé, mert így jóval nagyobb terület nyí­lik számomra a futáshoz. Fut­tában pedig könnyebb cselezni és kikerülni, illetve lehagyni az ellenfelet. — Kik azok a játékosok, akik a legnagyobb hatást tet­ték önre? — Franz Beckenbauer. A kontinens legjobb csatárának pedig Uli Hönesst tartom. (Blohin az interjúban el­mondta, hogy játékának erős­sége a lövés és a gyorsaság, a technikai képzettséget nem tudja az erősségei közé sorolni. Azt viszont hozzátehette volna, hogy cselezőkészsége, kemény­sége, akaratereje, helyzetfelis­merése szintén segítette abban, hogy övé legyen az Aranylab­da.) — Amit vár az 1976-os eszten­dőtől? — Szeretném, ha a Kijevi Dinamó elnyerné a bajnokcsa­­­patok Európa Kupáját, a Szov­jetunió válogatottja pedig Európa-bajnok lenne. Jóma­gaim pedig szeretnék javítani futballgyengéimen és jól vizs­gázni közgazdasági tanulmá­nyaim során. Blohinról még csak annyit, hogy idén lesz 24 esztendős és 19 évesen már tagja volt a müncheni olimpiai csapatnak, a tornán 6 gólt lőtt. Azóta ő a szovjet bajnokság gólrekor­dere, négy bajnokságban össze­sen 71 gólt szerzett. (zsolt) A durvaságért gólokkal fizetek! Oleg Blohin célja a BEK-győzelem és az Európa-bajnokság SAKK Értékes skalpok A szovjet sakkbajnokságot hosz­­szú szünet után ismét Petroszjan nyerte, de a legnagyobb sikernek a fiatalok — Vaganjan, Romanisin és Gulko — szereplését lehet te­kinteni, akik — Tállal együtt — alig félponttal maradtak el a győztestől. Közülük az utóbbi években a leg­nagyobb fejlődést a pár év előtti Európa-bajnok Oleg Romanisin tette. Az alábbi két játszmában ala­pos elméleti felkészültségről, kitű­nő pozíció- és taktikai érzékről tett tanúságot. Két 2600 minősítési pontnál többel rendelkező világ­mestert győzött le. Katalán megnyitás ROMANISM­ POLUGAJEVSZKIJ 1. c4, Hf6 2. Hf3, e6 3. g3, d5 4. Fg2, de: A megnyitás érdekessége, hogy a most sötét színnel játszó Poluga­­jevszkij éppen világossal szereti így kezelni a megnyitást. 5. Va41, Hbd­ 6. Vc4,f c5 7. 0-0, ab­b. a4, b5 9. Vb3. Persze 9. ab:?, ab:-re bástyát ve­szít világos. 9. .. Fb7 10. d3, A gyalognyerési kísérlet 10. ab­­­vel itt is kudarcba fulladna 10. ... Fd5 közbeiktatás miatt. 10. . . „ Fd5 11. Vc2, Fe7 12. Hc3, Most látható Romanism­ 9. Vb3, lépésének értelme: az elmélet által jelzett 9. Vc2, nem csalta volna a futót d5-re és most nem kellene tempót vesztenie. 12. ...» FcS 13. Hh4!» Fg2, 14. Hg2­, Bb8 14. ..., b4-ne világos megszerezné a c4-pont feletti uralmat, s értel­met kapna a Hf3—h4—g2 manőver, mert a huszár e3-on keresztül azonnal odajuthatna. 15. ab:, ab: 16. Ff4, Bb7 16..........e5 17. Fg5, után­a do­poffi­tot tudná világos birtokába venni huszárjaival. 17. Ba6, 0—0 18. Bfal, HbS 19. Ba8, Vd7 20. He1, Hc6 21. Hf3, Hd4? Eddig sötét jól védekezett, de most hibázik és hátrányba kerül. 21. . .., Hd5! volt szükséges, ami után valószínűleg kiegyenlítődött volna sötét halvány pozícióhátrá­nya. 22. Hd4. cd: 23. He4, Hd5? Még mindig jobb volt 23. . He4: 24. de., f6. A tett lépés után sötét hátránya döntővé fokozódik. 24. Fe5, Hb4 25. Ve1!, Hc6 26. Hc5! Ugyanez következett volna 25. ..., f6-ra is. 26. ..., Vd5 26. ..., Fc5: 27. Vc5­, Bc8 28. Bc8:1, Vc8: 29. Vc6:­ szép nyerő változat. 27. Hb7­, He5: 28. Vc7, Hg6 29. Bf8 :t, Ff8: 30. Hd8, Fe7 31. Hc6, Ff8 32. Ba8, Vc5 33. Be8, Fenyeget He7t. 33. ..., Vg5 34. Bf8:1­. Hf8: 35. He71, Kh8 36. Vd8, és sötét feladta. Vezérin­diai védelem ROMANISMN PETROSZJAN 1. c4* Hf6 2. Hc3, e6 3. Hf3, b€ 4. e4, Fb7 5. Fd3! Kitűnő gondolat. A Korcsnoj— Karpov és Karpov—Korcsnoj páros mérkőzésen 5. Ve2-vel világos ke­vés sikert ért el. 5. . . .F d6 6. Fc2, c5 7. d4. Világos manőverének lényege, hogy d4-et keresztül tudja vinni, s közben az e4-gyalog védve van. 7_____ cd­ 8. Hd4­, Fe7 9. 0—0, 0—0 10. b3, Hc6 11. Fb2, a6 12. Khl, Vc7 13. f4. Bad8 14. Bel, Vb8 15. Bf3! Világos nem várja meg, míg sö­tét a vezérszárnyon b5-höz jut, ha­nem felvonultatja tisztjeit a sötét király ellen. ! 15. ..., g6 16. Hd5!! Ezt az áldozatot az al-h8 átló meggyengülése teszi lehetővé. A g6-lépést azonban világos minden­képpen ki tudná kényszeríteni. 16. ..., ed: 17. ed:, Hd4: 18. Vd4:, Bdc8 19. f5, Fd8 20. Vh4, Be5 Nincs más, mert a huszár ellépé­­sére vezéráldozatok következnek (Hh5-re 21. Vh5:, Hd5:-re 21. Vh7:­). 21. Vh6, Vc7 22. Bg3, Fc8 23. Fe5:, de: 24. fg:, fg: 25. Fg6,­ Hg4 26. Fh5, Bf6 27. Vd2, Bf4 28. d6­, Vg7 29. d7, Fb7 30. Vf4,­ és sötét feladta. SZ. L. SPORTNAPLÓ Budapest nemzetközi junior férfi tőrbajnokságát Lossius (NDK) nyerte 4 győzelemmel, az olasz Dal Zotto és Geissler (NDK) előtt. Orosz (Bp. Honvéd), a döntő egyet­len magyar részvevője 5. lett. A női junior tőrvívóbajnokság kettős NDK-sikerrel ért véget: Weniger lett az első, Schubert a második. Sál­lái (OSC) rosszabb találatará­nyával került a 3. helyre. Kiss Éva (Pécs), illetve Tóth Jó­zsef (MHSZ KSK) nyerte a légpus­kás bajnokságot. Mennyibe kerül a montreali olimpia? — ezzel a kérdéssel fog­lalkozik a kanadai La Presse című folyóirat, amely megállapítja, hogy még 1 milliárd dollárnál is több lesz a kiadások végső összege. A québeci kormány a közelmúltban takarékossági programot indított, hogy legalább az új kiadásoktól megkímélje a várost és a szervező bizottságot. A bevételek leszámítá­sa után még ennek ellenére is leg­alább 600 millió dollár deficitre le­het számítani, bár ez az összeg 800 millióra is emelkedhet... A szófiai ifjúsági röplabdatornán a magyar fiúk 3:2 (11, —13, —4, 11, 13) arányban legyőzték a lengyele­ket, a nők viszont 3:0 (7, 5, 5) arányban alulmaradtak Csehszlo­vákiával szemben. Tizenkét jugoszláv ökölvívó ér­kezik Budapestre, hogy január 18- tól együtt készüljön a magyar vá­logatottal. Vendégeskedésük öt na­pig tart, a magyarok a látogatást később viszonozzák. A magyar válogatott hasonló cserére készül az NDK-val is. Ivó Viktor, a csehszlovák váloga­tott és a Dukla Prága 33 éves ka­pusa lett Csehszlovákia 1975. évi legjobb labdarúgója. A szovjet jégkorongcsapatok to­vábbra is sikeresen szerepelnek az Egyesült Államokban. A CSZKA Moszkva a Boston Bruins ellen 5:2 (0:0, 3:2, 2:0) arányban győzött, a szovjet gólokat Harlamov (2), Mal­­cev, Cigankov és Alekszandrov ütötte. A Krilja Szovjetov Chicagó­ban a Black Hawks ellen 4:2-re nyert. Az idénynyitó fedettpályás atlé­tikai versenyt a Vasas ma rendezi meg az Olimpiai csarnokban. A versenyen rajthoz áll Gresa és Lé­peid, Szabó Ildikó, Milassinné és Németh Gyula is. A 6. sakkcsapat EB selejtezőjére hétfőn utazik a svájci Montanába a magyar válogatott: Portisch, Rib­­li, Sax, Csem, Adorján, Bárczay, Vadász, Pintér, Lukács és Hazai. Labdarúgó játékvezetői tanfolya­mot indít február 3-tól a XX. ke­rületi tanács testnevelési és sport­felügyelősége. Jelentkezés a fel­ügyelőségen (Budapest, XX., Tur­­ner Kálmán u. 29.) január 31-ig. Marosvári Béla volt csepeli lab­darúgó és edző temetése január 14-én, szerdán 15 órakor lesz a csepeli temetőben. Artner Tivadar, a Vasas, majd az Ékszerész és az Egyetértés volt labdarúgója, 76 éves korában el­hunyt. Jurij Tyitov, a Szovjetunió volt tornász világ- és Európa-bajnoka, a Nemzetközi Torna Szövetség al­elnöke, kijelentette, hogy a szövet­ség vezetőségének több tagja reak­ciós és konzervatív elveket vall, szemben áll minden újjal és hala­dóval. A szövetség a nemzetközi sportmozgalom fejlődésének gátja lett és hidegháborús eszközei miatt válságba jutott. A túlhaladott ál­láspontok első számú hirdetője ma­ga Arthur Gander, a nemzetközi szövetség svájci elnöke, aki társai­val együtt olyan döntéseket csi­kart ki, amelyek ellentmondanak az ENSZ határozatainak. „Terem-SZÚR”. Szombat délután fél 5-kor a Körcsarnokban színé­szek, tévé-riporterek, hazai és ju­goszláv újságírók játszanak terem­labdarúgó-mérkőzéseket. A színé­szek csapatának kerete: Aradszky, Bujtor, Beszterczei, Garas, Garics, Ihász, Juhász, Kangyal, Kiss Komlós, Kovács, Sólymos és Zana; a tévé-riportereké: Bokodi, Egri, Fehérvári, Feledi, Gyulai, Knézy, Kopeczky, Pintér, Sándor, Vasócz­ky; és az újságíróké: Borbély, Bo­ros, Boskovics, Kovács, Marshall, Módos, Nagy, Németh, Rédei, Thé­­kes és Várkonyi. Tizenegy szovjet atléta utazik az Egyesült Állam­ok-beli fedettpályás versenysorozatra, amelynek első állomása január 15-én, Los Angeles lesz. A szovjet csapat gerincét az olimpiára készülő versenyzők ad­ják: ott lesz az olimpiai és Európa­­bajnok Valerij Borzov, Alekszandr Komyeljuk és Szergej Vlagyimir­­cev, valamint a legjobb női vágtá­zó, Ljudmilla Maszlakova is. A to­vábbi állomások: San Francisco, Philadelphia, végül New York. A SZOT testnevelési és sportosz­tálya, illetve a Vas megyei testne­velési és sportbizottság tanácsko­zást rendezett. A téma a munka­helyi testnevelés volt. Többi közt elhangzott az a javaslat, hogy a jö­vőben a gazdasági vezetők ne enge­­délyezői, hanem kezdeményezői le­gyenek a munkahelyi testnevelés­nek. Szombati SPORTMŰSOR Atlétika: A Vasas felnőtt fedett­pályás versenye, Olimpiai csarnok, 15.00 óra. Jégkorong: Bajnoki mérkőzések a Kisstadionban. Ferencváros—II. Dózsa. 16.00 óra és BVSC—Volán 18.30 óra. Kosárlabda: A Videoton nemzet­közi férfi tornája, Székesfehérvár. 9.30 és 15.30 óra. Sí: A MOM országos ugróverse­nye, Mátraháza, 10.00 ó. Sportlövészet: Országos légfegy­veres bajnokság, Marczibányi tér, 8.00 óra. Vívás: Budapest nemzetközi egyéni junior bajnoksága (párbaj­tőr). Sportcsarnok, 8 és 18 óra. H­orgászputik CSUKA — PENDELYBEN Ha az ember idegen vizeken horgászik, bizonytalan érzés fogja el; fogalma sincs mi vár rá. Ezért, ha teheti, bennszü­lött horgászokhoz fordul a sztereotip kérdéssel: van-e itt ponty, csuka vagy süllő, s mi­lyen módszerrel fogják, ha fog­ják. A bennszülött alkata szerint felel; ha jó ember, ragaszkodik az igazsághoz, ha pedig irigy, gondosan titkolja azt, így az idegen továbbra is tanácstalan marad, hiszen most meg azt kellene eldöntenie, derék vagy komisz emberrel hozta-e össze a sors. Legutóbb a Duna-völgyi-fő­­csatornához indultunk csukázni — ez a víz későn fagy be —, s Kunadács község közelében a híd alatt egy kucsmás ember­rel találkoztunk, aki a „jár-e a csuka ?” kérdésre olyan csodál­kozó és ártatlan pofával felelt, mintha erről a halfajtáról most hallana először. — Csuka?! — ismételte a kérdést szemlesütve. — Hogy tévedhetne erre csuka? Pró­bálkozzanak meg a Kígyóson, ott nyüzsög... Nem mondta meg mi nyü­zsög a Kígyóson, rák vagy vízi­csibe, de kétségkívül látszott rajta, jobb szeretné, ha minél távolabb kerülnénk ettől a csa­tornától. Balszerencséje volt. Hiába, úgy mondják, a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Alighogy eltagadta a csukák jelenlétének lehetősé­gét, egyik nagy bunkós úszója cuppogni kezdett a vízen, aztán méltóságteljesen elmerült. A kucsmás ember sandán ránk pillantott, valami olyasmit mormolt: „hínár lesz ez”, az­tán bevágott, s rövid idővel később megszokolt egy három­­kilós csukát. — Fehér holló — mondta és el sem pirult. — Én nem is csu­kára horgászom. — Hát mire, Hínárra? — Ami jön — felelte, aztán további jó szórakozást kívánva vette a botjait és méltósággal távozott. Azonnal megszálltuk a he­lyét barátommal, mert úgy véltük* ahol egy fehér­­holló előfordul, ott akad több*’ is. Négy órán át meredten figyel­tük az úszókat, de egyik sem mozdult, szép kárászainkra fü­tyültek a fehér csukák. Nekem mínusz hat fokos hi­degben általában két óráig tart a türelmem, azután már in­kább a tájat figyelem és der­medt kezeimet dörzsölgetem. A Kiskun­táj szolgált is némi ér­dekességgel : csipegető fácánok­kal, búvárkodó vízi csibékkel, és tarka malacok vidám csapa­tával. Ültünk a parton, mint fradi­­meccsen a közönség, az utolsó percig reménykedve, hátha mégis gólt rúg a csapat. Én azonban őszintén szólva az utolsó pillanatok sikerében so­hasem bíztam. Négy órai vá­rakozás után tüntetően kiszed­tem a botjaimat, a csatornába dobtam a fürge kárászokat, ez­zel is jelezve, türelmem véges, itt az ideje hazaindulni. — Várj egy kicsit — mondta a barátom —, csak átöltözöm. Innen ugyanis azonnal dolgoz­ni megyek. Levett magáról két anorá­­kot, egy szőrbekecset, egy pu­­fajkát, hat pulóvert, két mele­gítőt, nyolc zoknit, három jé­­geralsót, kilépett a gumicsiz­mából — egész vékony fiú lett belőle. Egy szál pendelyben állt a kocsi mellett. Abban a pillanatban az úszó­ja cuppant egyet, és imbolyog­­va megindult a nád felé. Nem hittem a szememnek, csuka vi­szi a kárászt. — Öltözz csak fel nyugodtan — mondta —, majd én kisze­dem. De akkor már rohant, me­zítláb a hercés földön, pende­­lyét lobogtatta a szél. Őszintén szólva furcsa látvány volt, ahogy a csikorgó fagyban mez­telen felsőtesttel birkózott a csukával — és izzadt. Istenem­re, izzadt. Igazán megesett raj­ta a szívem. — Szedd ki a szájából a horgot — mondta, miután a partra került a hal. — Én ad­dig felöltözöm. Ronda nagy csuka volt, kro­kodil pofájú, négyszer harapta meg a kezemet, miközben a horoggal kínlódtam, őszintén sajnáltam a barátomat, még tüdőgyulladást kap e miatt a dög miatt. Hogy vinné el az ördög, még náthát sem kapott... b. a. 1

Next