Magyar Nemzet, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Szerda, 1970. március 1.. Algéria, tizenhat év után An Naszr-villa Algír, február A DOMBOLDALON baktat fölfelé a gépkocsi, Algír kora­dél­utáni csúcsforgalmában. Baktat, hiszen ebben az autó­rengetegben csak lépésenként lehet haladni. Holott az idő­sürget. Három órára várnak a Polisario Front vezetői, és pon­tosságot kértek, mert rengeteg a dolguk. Évfordulót ünnepel­nek. Február 27-én volt a má­sodik esztendeje, hogy meg­alakult a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaság, és nagy nemzetközi megemléke­zéssel akarják maguikra vonni a világ figyelmét Fölkelteni az érdeklődést a harcok iránti, ami a számukra nagyon fontos, lét­érdek, de vitathatatlan, hogy a nemzetközi politikának is a középpontjában van. A híres An Naszr-villa a Po­­litsario algíri képviseletének a szerény címét viseli, dehát minden­ki tudja, hogy több an­nál. Abban az országban, amely diplomáciai, politikai és fegyveres támogatásával a leg­többet nyújtja a küzdő Szaha­rának, ez a kis épület itt szinte a kormány egyik székhelyének tekinthető. Kívülről semmi nem árulja el az An Naszr fontosságát. A falak fehérre festettek, mint a szomszédos házaké, semmi tábla, semmi jelzés, még zászló sem. Amidőn a Peugeot fékez a vaskapu előtt, kis kukkantó nyílik föl, két kíváncsi koromfekete szempár pislant kifelé. Az al­gériai kísérő néhány szót mond arabul, majd a kapu két szár­nya csikorogva kinyílik, hogy aztán nagyon gyorsan bezáród­jék­ mögöttünk. Belülről látha­tó, hogy kétoldalt két egyenru­hás katona áll őrséget, tábori széken strázsálnak, lábuknál a fegyver. A LÉ­PCSÖN nyurga, fekete szakállas fiatalember várako­zik. Bemutatkozik: Omar Man­­szur, a Polisario politikai bi­zottságának a tagja, a jelenlegi algériai képviselő. A moz­galom egyik legmagasabb ran­gú vezetője, amolyan nagykö­vet. Mellette fekete köpenybe burkolózva, átvetett, hosszú fekete sállal a nyakán egy másik férfi, húszévesnek ha hatna. A beosztása szerint tá­jékoztatási felelős, talán állam­titkárnak felelne meg. Szálas termetével, csinos arcával, Pá­rizsban a Boul Mid­en a Sor­bonne diákjának vélné bárki, az okos szemek arról tanúskod­nak, hogy ifjú kora ellenére is sokat tud. Bevezetnek a nagyterembe. Mielőtt helyet foglalnánk az arab—mór stílusú bútorokkal berendezett helyiségben, belül­ről bereteszelik az ajtót Azt hihetnénk, hogy a forradalomi harc megszokott elővigyázatos­sági rutinja, de csakhamar ki­derül, egyáltalán nem az. Az An Naszr főhadiszállás, sok emberrel, nyüzsgő munkával, mindenkinek sietős a dolga. És mindenki Omar Manszurt ke­resi. Erre a másfél órára hagy­janak nyugodtan beszélgetni, ne zavarjanak, ezért a bezár­kózás. A falak mentén körben táblák, emblémák, a szaharai köztársaság fekete-fehér-zöld zászlaja, a sarkában beékelve piros háromszög, vörös félhold és csillag. Mennyien is vannak a sza­­haraiak? Ez érdekes elsősor­ban, hiszen a nyugati sajtó, még azok a lapok is, amelyek objektívaknak mondják magu­kat, ellentmondó adatokat kö­zölnek. Főképpen madridi for­rásokra hivatkozva hetvenezer nomádot említenek, így vélvén bebizonyítaná, hogy ez a köz­társaság életképtelen, a terüle­tét oda kell csatolni Marokkó­hoz és Mauritániához. Manszur maga mondja, hogy pontos számot ő sem tud, hiszen a spanyolok, a volt gyarmatosí­tók régen rendeztek népszám­lálást, és az igazi adatokat nem is tették közzé. De a becs­lések szerint 750 000 szaharai­­­an. Csupán az Algéria déli részébe menekültek száma 105 000, ez is több, mint a­meny­­nyit a nyugati források együtt­véve említenek. Hogy nomá­dok? Természetesen, mert or­száguknak a földje mostoha, az időjárási viszonyok a meg­határozók, a nép oda vándo­rol, ahol a megélhetési viszo­nyai a legjobban biztosítottak. De a Polisario-kormány tuda­tos letelepedési politikát kö­vet, egyfelől a gazdasági biz­tonságot megteremtve, másfe­lől a politikai szervezés elvei­nek megfelelően. A marokkóiak és a miauritá­­niaiak csak az oázisvárosokat birtokolják. A Ny­ugat-Szahara hatvan százaléka már a Poli­­sario-kormány fennhatósága alatt áll. Szervezetük alapfoka a sejt; ezekből állnak össze a táborok. Hét-nyolc tábor alkot egy járást, huszonkét tábor pe­dig egy vitáját, megyét. Vala­mennyi egység élén választott népi tanács áll. A tagjai szer­vezik meg a szállítást, az ellá­tást, az egészségügyi gondo­zást, az oktatást és a politikai nevelést. Minden egyes sejt képviselőt küld a népi tanács­ba, viszont minden egyes vitá­­ja élén a Polisario politikai bizottságának egy-egy tagja áll. A legfelsőbb törvényhozó szerv a nemzeti tanács, a par­lament, amelynek negyvenegy tagja közül húszat a vilaják választanak meg, huszonegyet pedig a Polisario országos kongresszusa. A választott szervek tagjainak a megbízatá­sa nyolc hónapra szól, és há­rom ilyen megbízatás lejárta után, vagyis kétévenként hív­ják össze a kongresszust. A GERINCOSZLOP, a füg­getlenségi harc vezérkara a politikai bizottság. Kidolgozza a politikai irányvonalat, irá­nyítja a közigazgatást, és a ha­tározatai a megszállt területe­ken is érvényesek. A fegyveres harc tapasztalatait is a politi­kai biizottság általánosítja. A huszonegy tagú testület egy­szersmind pártvezetésként is működik. A köztársasági kor­mány pártellenőrzés alatt áll; nyolc tagja közül három — a miniszterelnök, a hadügymi­niszter és a belügyminiszter — a végrehajtó bizottságnak a tagja. A katonai stratégiáról szól­ván megemlítem azt az ugyan­csak nyugati vélekedést, hogy a Polisaro főképpen Mauritá­niát támadja, Marokkót már kevésbé, mert Mauritánia a gyöngébb fél a Nyugat-Szaha­­ra birtoklói közül, könnyebb sikereket fölmutatni vele szem­ben. Manszur elmosolyodik.­­Ismerd ezt az érvelést — jegy­zi meg —, főképpen Párizs hullat krokodil könnyeket Mauritániáért, de ennek meg­van az alapos oka. Szánalmat akar ébreszteni, holott egészen másról van szó. Mauritánia északi részében nagyon fontos vasércbányák vannak, ame­lyeknek a sorsa érzékenyen érinti a francia gazdaságot. Ebből fakad az egyoldalú pá­rizsi beállítás, egyebek között Giscard d’Estaing elnöknek az az állásfoglalása is az önálló szaharai állam megteremtése ellen, hogy nem híve a „mini köztársaságoknak”. Arról már kevesebb szó esi­k — mondja a Polisario politikai bizottsági tagja —, hogy a front Dél- Marokkót is támadja. Az ará­nyokat egyébként híven tük­rözi, hogy a Polisario minden ezer hadifoglya közül hatszáz a marokkói, és csupán négy­száz a mauritániai. AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK átfo­góbb elemzéseként Manszur elmondja, hogy ő maga termé­szetesnek tartja Franciaor­szágnak igen tevékeny be­avatkozását ebbe a konfliktus­ba. A foszfátbányákban anya­gilag érdekelt a Banque de Pa­ris et les Pays Bas, hatalmas részvénykötegek vannak fran­cia kézen a mauritániai vas­­bányákban is. Egyes föltevé­sek szerint a Nyugat-Szahara még föl nem tárt kőolajat is rejt. Párizs ezekért a gazdasá­gi és politikai érdekekért ko­vácsolta ki az úgynevezett af­rikai tengelyt Zaire-tól Szene­gálon át a Nyugat-Szaharáig. Marokkó ebben a tengelyben — a Polisario értékelése sze­rint — a „csendőr” szerepkö­rét tölti be retrográd társadal­mával, az észak-atlanti érdek védelmében. Az Egyesült Álla­mok délkelet-ázsiai kudarca után az a cél, hogy a tőkés hatalmak afrikanizálják a vi­lágpolitikai válságokat, a ki­zsákmányolást Marokkó és Mauritánia nemzeti színeivel fedjék el. Manszur búcsúzik. Tömérdek munka vár még rá ma, az es­ték hosszúak. A mozgolódás is mind élénkebb­ lesz az An Naszr-villában — a név ma­gyarul győzelmet jelent —, várják a főnököt. A vasajtó két szárnya becsukódik. Várkonyi Tibor Magyar Nemzet Lázár György látogatása Kőbányán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságánál­, tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Budapest X. kerületébe látogatott. Részt vett a láto­gatásom Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottságon Zarnóczi József első titkár és Barta Györgyiné tanácselnök fogadta. Lázár György elbe­szélgetett a kerület párt­­végr­eh­a­j­tó bizottság tagjaival, az állami és társadalmi szer­vezetek vezetőivel, akik tájé­koztatták Kőbánya politikai, gazdasági, társadalmi helyze­téből, időszerű feladatairól. Ezt követően a Politikai Bi­zottság tagja felkereste a Pa­­taky István Művelődési Köz­pontot, megtekintette az Új­­hegyi úti lakótelep építkezé­seit és az új ABC-áruházat. A továbbiakban ellátogatott a szocialista brigádok parkjába, amelyet a kőbányai dolgozók és a kerület lakói az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáival közösen építettek, és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére adtak át Lázár György ezután a Finomme­chanikai Vállalathoz látoga­tott, megtekintett néhány üze­met, majd pártnapot tartott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Gáspár Sándor fogadta az SZVSZ elnökét Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára kedden fogadta a Bu­dapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Meg­beszélést folytattak a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus előkészületei­ről. Borbély Sándor a munkásőröknél Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága titkára kedden részt vett a munkás­őrség területi parancsnokainak értekezletén. A tanácskozáson — amelyen részt vettek az or­szágos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoz­tatót tartott időszerű belpoliti­kai kérdésekről, tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánsá­gait a munkásőröknek. A DIVSZ közgyűlése A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség X. közgyűlésén kedden a régióinál is és tema­tikai bizottságok üléseinek be­fejeztével ismét plenáris ülé­sen folytatták munkájukat a küldöttek. A mandátumvizsgáló bizott­ság kedden beterjesztett je­lentése szerint 106 országból több mint 700 küldött érke­zett a közgyűlésre Berlinbe. Mintegy 130 tagszervezet, több min­t 50 társult­ és több mint 30 nemzetközi szervezet képviselteti magát. Jelen van mintegy száz megfigyelő. Transzeurópai autópálya Varsó lesz a székhelye az Észak- és Dél-Európát össze­kötő autópálya-építő nemzet­közi vállalkozás központi iro­dájának. Az új, korszerű sztráda a lengyelországi Gdanskból indul, s Lengyel­­országot és Csehszlovákiát át­szelve két irányban ágazik el. Az egyik Magyarországon, Románián és Bulgárián ke­resztül haladva Görögország­ba és Törökországba vezet, a másik Ausztria és Jugoszlávia érintésével Olaszországba. Az autópálya a legrövidebb úton kapcsolja össze a Balti- és a Földközi-tenger között fekvő országokat. Európában egyedülálló ez a tíz országot ériintő kezdemé­nyezés. A tervek szerint az 1990-re elkészülő, mintegy tíz­ezer kilométeres autópálya­­hálózat kiépülésével lényege­sen rövidebb lesz az utazás, és csökkennek a szállítási költségek Európa északi és­­déli része között. El kell javítani a termelő és a k­ereskedelmi vállalatait eltü­idését Dr. Bíró József miniszter tájékoztatója Kedden délelőtt dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala és a mi­nisztérium közös szervezésé­ben sajtótájékoztatón ismer­tette a külkereskedelem 1977. évi munkáját és az 1978. évi teendőket. A bevezetőben a Központi Bizottság 1977. ok­tóber 20-i ülésén elfogadott „A hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szer­kezet korszerűsítése” határo­zat tükrében átfogó képet adott a feladatokról, a terme­lő és külkereskedelmi válla­latok jobb együttműködéséről. Tavalyi külkereskedelmi for­galmunk értéke kereken 500 milliárd forint volt, és nem­zetközi gazdasági kapcsola­taink bővítését a kivitel és a behozatal egyaránt 16 száza­lékos növekedése jellemezte. Az eredmények mellett nega­tív hatások is érvényesültek. A rubelelszámolású külke­reskedelmi feladatokat — a kivitelnek a behozatalt meg­haladó növelését — lényegé­ben teljesítettük, bár a beho­zatal némileg elmaradt az előirányzattól. Bővült a gyár­tásszakosítási és a kooperációs tevékenység. A­z új kétoldalú szerződések zöme a kohó- és gépiparban, a mezőgazdaság­ban és a vegyiparban jött lét­re. A KGST-országokba irá­nyuló kivitelünk egyharmada már a gyártásszakosítás és a kooperációs egyezmények ke­retében valósult meg. Expor­tunkban a szakosított termé­kek 75 százaléka gépipari ter­mék. Különösen lendületesen fej­lődik együttműködésünk leg­jelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval, amellyel az 1977-ben tervezett 3,7 milliárd rubel helyett több mint 4 milliárd forgalmat bonyolítot­tunk le. A miniszter a továbbiakban a minden piacon gazdaságo­san értékesíthető árualapok bővítésére előirányzott 45 mil­liárd hitel hasznosításáról szólt. A hitelkontingensből az elmúlt év végén 43,9 milliár­­dot ítéltek oda. Jelenleg több mint 1 milliárd forint össze­gű beruházási hitelkérelem vár döntésre Az aláírt hitel­szerződésekben a vállalatok az V. ötéves terv időszakára 2,1 milliárd dollár bruttó többletexportot és 360 millió dollár értékű­­importhelyette­sítő termelést vállaltak 1975- höz képest. Arra lehet számí­tani, hogy a mostani tervidő­szakban a fizetési mérleg a 45 milliárdos konstrukció kö­vetkeztében 1,7 milliárd dol­lárral javul. A hitelkonstrukció eddigi működését a két év tapaszta­latai alapján a minisztérium pozitívan értékeli, de mégis a következő évek lesznek a dönt­­őek, mert,a nagyobb bombá­zások — amelyektől a több­letexport túlnyomó részét vár­ják — 1978—1980 között feje­ződik be. Befejezésül dr. Bíró József miniszter válaszolt az újság­írók kérdéseire. Megemlékezés Moszkvában a Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulóján A Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg az SZMBT vezetőségének ün­nepi ülésén kedden Moszkvá­ban a Barátság Házában. Az ünnepi ülés elnökségében fog­lalt helyet Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság el­nöke, Zinajda Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete, Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, az SZMBT vezetőségé­nek több tagja és a moszkvai magyar nagykövetség vezető diplomatái. Pjotr Fedoszejev akadémikus ünnepi beszédében meleg sza­vakkal méltatta a Szovjet— Magyar Baráti Társaság két évtizedes tevékenységének, egymás jobb megismerésére, a két testvérnép őszinte rokon­­szenvének elmélyítésére gya­korolt­­jelentőséget. A Szovjet­unióban az SZMBT-nek 62 köztársasági, területi, városi, kerületi fagozata működik 1500 kollektív taggal. A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének üdvözletét Zinajda Kruglova elnök tolmá­csolta. Nagy Mária a Magyar —Szovjet Baráti Társaság el­nökségének forró üdvözletét és szívből jövő jókívánságait tol­mácsolta az ünnepi ülés rész­vevőinek az SZMBT vala­mennyi kollektív és egyéni tagjának. Beszédében aláhúzta a két ország vezetői, minde­nekelőtt Kádár János és Leo­­nyid Bezsnyev rendszeres ta­lálkozóinak a népeinket ösz­­szekötő testvéri barátság­ szá­lainak megszilárdítására gya­korolt jelentőségét. Az ünnepi ülésen felszólalt a többi között Nyikolaj Riba­­kov író, a Mari ASZSZK-ban működő SZMBT-tagozat el­nöke. Felolvasták Apró Antal­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, az MSZBT elnökének és Marjai József­nek, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetének az ünnepi ülés részvevőihez in­tézett levelét. Az ünnepség tartalmas kul­turális programmal zárult. Újabb feladatokra készülnek a Szaljut—6 kozmonautái Amerikai értékelés az előirányzott közös kísérletekről „Fotó Romanyenko és Grecs­­ko” címfelirattal közli Föl­dünk egy részének fényképét kedden a Pravda. A két űrha­jós ugyanis — különösen Grecsko — már eddig is nagy mennyiségben készített fény­­képfelvételeket a Föld felszí­néről, mégpedig nemcsak spe­ciális készülékkel, hanem „nor­mális” fényképezőgépekkel is. A felvételek egy részét annak idején Dzsanibekov és Maka­­rov űrhajójával juttatták visz­­sza a Földre. A Szaljut-6 személyzete hétfőn folytatta a vizsgálato­kat a különleges rádiótelesz­kóppal. Míg előzőleg a Föld légkörét vizsgáltál? az ibolyán­túli tartományban, most ismét a csillagképekre irányozták teleszkópjukat és bekapcsoltál? a különleges hűtőberendezést is, hogy növeljék a detektorok érzékenységét. A berendezés kifogástalanul működött és is­mét sikerült mínusz 269 fokos hőmérsékletet előállítani. Keddre az űrhajósok prog­ramja ismét aktív pihenést irányzott elő. Romanyenko és Grecsko — a mindennapos technikai ellenőrző munka vé­geztével — sportolt, pihent, jegyzeteit rendezte. A pihenő­nap módot nyújtott arra, hogy az űrhajósok felkészüljenek az elkövetkező napok újabb je­lentős feladataira. Befejeződött az ENSZ világ­űr-bizottsága tudományos-mű­szaki albizottságának üléssza­ka. Az ülésszakon részt vevő amerikai küldöttség kedvezően értékelte az amerikai országos űrkutatási hivatal (NASA) és a Szovjet Tudományos Akadé­mia között létrejött megállapo­dást, amely egyebek között újabb közös kísérletet irányoz elő egy Szaljut-típusú szovjet űrállomás és az amerikai Shuttle űrrepülőgép felhaszná­lásával. Jevgenyij Fjodorov akadé­mikus, a szovjet küldöttség ve­zetője rámutatott, hogy a szov­jet űrkutatás legújabb sikerei — s elsősorban a Progressz—1 teherszállító űrhajó felhaszná­lásával végrehajtott kísérlet — új fejezetet nyitottale az űrku­tatás történetében. 3 Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának együttes ülése Az Opus Pacis és az Or­szágos Béketanács katolikus bizottsága dr. Ijjas József ka­locsai érsek, pápai trónálló el­nökletével kedden együttes ülést tartott, amelyen részt vett a magyar katolikus püs­pöki kar több tagja is. A ta­nácskozás részvevői beszámo­lót hallgattak meg a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről és megjelölték az 1978. évi békemozgalmi feladatokat. Korszerűsítik a dél-balatoni vasútvonalat A közúti és vasúti forgalom biztonságának javítására a dél-balatoni vasútvonalat automatikus térközbiztosító berendezéssel látták el. El­készült 15, állomási biztosító berendezés, a közúti,vasúti keresztezésekbe pedig korsze­rű fénysorompókat szerepelt fel. A vasúthálózat fejleszté­sére Somogy megyében az ötödik ötéves tervidőszakban 742 millió forintot irányoz ad? elő. A forgalom folyamatos emelkedése indokolja a pá­lyakorszerűsítést, a nagyobb állomások átalakítását. Dol­goznak a Szabadhatvan— Mu­­rakeresztúr és a Siófok—So­­mogymeggyes—Gyékényes— Barcs vasú­tvonal­a­k . ko­s­z­­0 - sí résén. Kaposvár és S­ófok állomások át­alakítása során körzeti kereskedelmi és teher­pályaudvar épül. Dunai teherkikötő épül Szekszárdin Elkészült a szekszárdi du­nai hajókikötő építésének ta­nulmányterve. A város hatá­rában már két éve dolgoznak a Sió alsó szakaszának bőví­tésén. A Sió-torkolati mű fel­építésével és a Sió rendezésé­vel lehetőség nyílik arra, hogy Szekszárd dunai hajókikötő legyen. A Városépítési Tudo­mányos Tervező Intézet és a Vízügyi Tervező Intézet ké­szítette el a város északi ipar­telepének és a hozzákapcso­­­­dó kikötőnek részletes rende­­zési tervét. A kikötővel Szek­­szárd összeköttetésbe kenil a Fekete- tengerrel. Végső búcsú Görgényi Dánieltől Katonai tiszteletadással b­ú­csúztatták kedden a Farkas­réti temetőben Görgényi Dá­niel nyugállományú vezérőr­nagyot. Koszorúkkal övezett ravatalánál a Honvédelmi Mi­nisztérium, az MSZMP nép­­hadseregi bizottsága és a csa­lád nevében Horváth Dezső vezérőrnagy búcsúzott. A Ma­gyar Partizán Szövetség ne­vében Tihanyi Sándor nyug­állományú rendőr vezérőr­nagy búcsúztatta a régi har­cos társát.

Next