Magyar Nemzet, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
2 döttség kiemeli annak szükségességét, hogy olyan alapvető téziseiket dolgozzanak ki, amelyek a továbbiakban a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés terén teendő konkrét lépések kiindulópontjául szolgálhatnak. A fegyverkezési hajsza megállítása érdekében szükség van új kezdeményezésekre, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a már meglevő szerződéseket, egyezményeket sem, ezeknek a minden oldalú megerősítése is elengedhetetlen. A nyilatkozat végül megállapítja: a leszerelési ülésszak sikerének biztosítása érdekében nehéz feladatokat kell megoldani, mindenekelőtt azt, hogy megállapodások szülessenek a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások kérdésében. E lépések közé tartozik, hogy minden ország egyidejűleg szüntesse be a nukleáris fegyverek gyártását és a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget meglevő készleteik fokozatos és teljes felszámolására. Megalakult az új kormány az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban Afganisztánban a fegyveres erők csütörtökön hatalomra került forradalmi tanácsa vasárnap Nur Mohammed Tarákit nevezte ki államfőivé és miniszterelnökké — jelentette be a kabuli rádió. A testület vasárnap kibocsátott első számú rendelete arról is tájékoztat, hogy az ország ezt az új hivatalos nevet kapta: Afganisztáni Demokratikus Köztársaság. A rádió bejelentette azt is, hogy a tanács döntése értelmében marad a rögtönit élő bíráskodás. Ennek értelmében változatlanul a gyülekezési tilalom is érvényben van. A rádió szerint a katonai tanács ugyanakkor megállapította, hogy az országiban helyreállt a teljes nyugalom. „Egyes tábornokok, vezető politikusok, a Daud -kormányzat magas rangú tisztviselői, engedelmeskedve a felszólításnak, jelentkeztek a forradalmi tanácsnál. A tanács meghozza a szükséges döntéseket az illetők sorsáról” — közölte a kabuli adó. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsa a kabuli rádióban kedden közzétette 2. számú rendeletét, amely szerint a testület elnökhelyettesévé Babrak Karmait nevezték ki. A forradalmi tanács ismertette Afganisztán új kormányának összetételét. Miniszterelnök -helyettes, egyben külügyminiszter Hafszulia Amin, belügyminiszter Nur Ahmad Nur lett. Abdul Káder tábornokot, a csütörtöki katonai államcsíny irányítóját, nemzetvédelmi miniszterré nevezték ki. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a forradalmi tanács az említett tárcákon kívül tájékoztatásügyi, igazságügyi, kereskedelemügyi, valamint törzsi ügyekkel foglalkozó minisztert nevezett ki. A hírügynökség a kabuli rádió hétfői kommentárjából kiemelte: „A forradalom biztosította, hogy az ország erőforrásai a népé legyenek, és ne egy maroknyi csoporté. Afganisztániban egy demokratikus, független és igazságos rendszer született.” Az amerikai külügyminisztérium hétfői közlése szerint az Egyesült Államok még nem döntött arról, hogy továbbra is fenntartja-e a diplomáciai kapcsolatokat az új afganisztáni rendszerrel. A kubai kormány üdvözölte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának kormányát. Az indiai kormány hétfőn elismerte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot — jelentette be az új-delhi külügyminisztérium szóvivője. Begin körútja az Egyesült Államokban Szadat dicséri Carter közel-keleti politikáját Washingtonból jelenti a Reuter. Carter amerikai elnök és Begin izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban négyszemközt tíz percig, főtanácsadóinak jelenlétében pedig mintegy húsz percig tárgyalt. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője az eszmecserét „szívélyesnek és őszintének’’ nevezte, Begin pedig úgy nyilatkozott, hogy az amerikai elnökkel folytatott tárgyalását „barátság és egyetértés” jellemezte. „Az az érzésünk — mondotta az izraeli kormányfő —, hogy az Egyesült Államok és Izrael elválaszthatatlan barátok és szövetségesek.” Menahem Begin hétfőn este Washingtonból Los Angelesbe utazott. A repülőgépen amerikai és izraeli újságíróknak azt mondotta, hogy „az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatainak légköre kedvezőbb”, sőt még „frontáttörés” lehetőségéről is beszélt. Begin Los Angelesben, Chicagóban és New Yorkban nagygyűléseken szólal fel, amelyeken megemlékeznek Izrael állam fennállásának 30. évfordulójáról. A UPI jelentette, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök kedden Kairó egyik külvárosában mintegy húszezer ember előtt elmondott beszédében szólt Carterról, Izraelről a „békekezdeményezését” bíráló arab országokról, belpolitikai téren pedig kormányának átalakítására szólította fel Mamduh Szalem miniszterelnököt, és a parlament megreformálását sürgette. Szadat dicsérte Carter elnöknek „a közel-keleti békerendezés érdekében tett erőfeszítéseit”, „egyenes és elvhű embernek” nevezte őt Mindezt két nappal azután jelentette ki, hogy Kamel külügyminiszter magához kérette Hermann Eilts amerikai nagykövetet és magyarázatot kért tőle a The New York Timesben szombaton megjelent Carter-interjúval kapcsolatban. Carter itt határozottan visszautasította egy önálló palesztin állam létrehozásának gondolatát. Beszédében Szadat kijelentette, hogy az amerikai kormányzat „minden tőle telhetőt megtesz" a rendezés érdekében. Az egyiptomi elnök hangoztatta, hogy bár Izrael felajánlotta „a Sinai-félsziget 99 százalékának” visszaadását, Egyiptom ezt mindaddig viszszautasítja, amíg az izraeliek ki nem vonulnak a megszállt arab területekről mindhárom fronton és nem ismerik el a palesztinaiak jogait Összetűzések Dél-Libanonban Bejrútból jelenti az AFP. Az elmúlt negyvennyolc órában két alkalommal is összetűzésre került sor Dél-Libanonban az ideiglenesen Libanonban állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) francia egységei és Palesztinai alakulatok között. Az incidenseknek három palesztin halottja és négy sebesültje volt. A WAFA palesztinai hírügynökség keddi jelentése szerint egy palesztinai szóvivő a történtek miatt „agresszióval" vádolta az UNIFIL francia alakulatait. Mint mondotta, a franciák felszólítás nélkül tüzet nyitottak a palesztin egységekre. A szóvivő bejelentette, hogy a történtekről tájékoztatják Waldheim ENSZ- főtitkárt. Az UNIFIL ezzel szemben keddi hivatalos közleményében azt állítja, mindkét alkalommal azt követően lőttek francia katonák a palesztinokra, hogy azok a szokásos figyelmeztetések ellenére sem voltak hajlandók megállni. Kedd esti jelentések szerint a Tyr közelében levő francia ejtőernyős zászlóalj laktanyáját délután aknavetőkkel lőtték. A közel-keleti kérdés csak akkor oldható meg, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok biztosítékokat nyújt mind Izraelnek, mind egy jövendő palesztin államnak. A tavaly októberi szovjet—amerikai közös nyilatkozat alapvető jelentőségű a tényleges rendezés szempontjából — jelentette ki Jaszszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke a The New York Timesban kedden közölt nyilatkozatában. Magyar Nemzet Puja Frigyes az NDK-ba utazik Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Csikor Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására május 3-án, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Pham Van Dong állásfoglalása a kambodzsai akciókról Vietnam érvényesíteni fogja önvédelmi jogait, ha Kambodzsa folytatja agressziós cselekményeit és a kambodzsai fegyveres erők továbbra is megsértik a VSZK határait — jelentette ki Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke a csehszlovák televíziónak adott nyilatkozatában. Leszögezte, hogy a vietnami fegyveres erők keményen vissza fognak vágni a kambodzsai agresszoroknak és kiűzik őket az ország területéről. A miniszterelnök utalt kormányának április 5-én a vietnami—kambodzsai határkérdésről kiadott állásfoglalására, és megerősítette, hogy országa az akkor előterjesztett hárompontos javaslat alapján és szellemében kívánja rendezni a két szomszédos állam ügyét. Mint az MTI jelentette, Pekingiben teadélutánt rendeztek a külföldről, így Tajvanról, Hongkongból és Maoaóról hazalátogatott kínaiak részére. A vendégek előtt elhangzott beszédében Liao Cseng-csi, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettese első ízben adta meg a Kínai Népköztársaság lakosságának számát 900 millióban. Ez alkalommal értesült a kínai és a világi közvélemény arról is, hogy az utóbbi időben „nagy számban kezdtek hazatérni Kínába a Vietnami Szocialista Köztársaságban élő kínaiak”. Liao Cseng-csi kijelentette, hogy a kínai vezetést foglalkoztatja ez a jelenség és Peking „figyelemmel kíséri a fejleményeket”. Természetesen — tette hozzá —, a kínai kormányzat „védelmezi a tengerentúli kínaiak érdekeit és megfelelő intézkedésekkel gondoskodik az utóbbi napokban különféle okokból hirtelen hazatért kínaiakról”. Megfigyelők a Vietnamban élő kínaiak kérdését összefüggésbe hozzák azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a vietnami kormány hozott a kereskedelem szocialista átalakítására Ho Si Minh-városban. Milos Minics Ilinom Penh-i látogatása Hanoiból jelenti az MTI. Milos Minics jugoszláv külügyminiszter, aki hétfőn rövid látogatásra Bangkokba érkezett, tárgyalásokat folytatott thaiföldi kollégájával, Uppadit Pancsarijangkhunnal. Bangkoki jelentések szerint a thaiföldi külügyminiszter egyebek között kijelentette, hogy Thaiföld nagy jelentőséget tulajdonít a térség biztonsága megszilárdításának és kifejezte kormánya reményét, hogy a vietnami—kambodzsai konfliktus mihamarabb, békés úton oldódik meg. Milos Minics Hanoiból érkezett a thai fővárosba. Vietnami tárgyalásain Minics átadta Tito elnök Ten Dúc Thang vietnami államfőhöz intézett levelét. A levélben Tito kifejtette Jugoszlávia elképzeléseit ■a vietnami—kambodzsai konfliktus rendezésére vonatkozóan. Minics időközben útjának következő állomására, Phnom Penhbe, Kambodzsa fővárosába érkezett Berlinguer és Cran eszmecseréje Rómából jelenti az MTI. Az olasz jobboldal, beleértve a Kereszténydemokrata Párt jobbszárnyát is, nyomást gyakorol Andreotti kormányára és a kereszténydemokrata vezetőségre, hogy a Moro-ügy ürügyén bontsa fel parlamenti együttműködési megállapodását az OKP-val. Craxi szocialista párti főtitkár is szükségesnek véli „az állam önálló kezdeményezését”. Szavait egyesek úgy értelmezik, hogy Moréért cserében szeretné, ha felmentenék a torinói per vádlottait, azt a 13 terroristát akinek kiszabadítását követelték a ,,Vörös Brigádok”. Berlinguer és Craxi, az OKP és az OSZP főtitkára kedden a Moro-ügyről és belpolitikai következményeiről tárgyalt. A UPI jelentette, hogy az olasz rendőrség kedden letartóztatta a „Vörös Brigádok” egyik tagját, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze van Moro elrablásához. Két másik személyt is őrizetbe vettek, de nevüket nem közölték. A kedden letartóztatott Maesanót először 1974-ben Svájcban tartóztatták le, amikor egy társával, Valerio Moruccival együtt Olaszországba irányuló fegyvercsempészésen tetten érték. A magukat az olaszországi „Vörös Brigádok” tagjainak nevező ismeretlen személyek kedden telefonon fenyegető üzenetet juttattak el a Bild Zeitung című nyugatnémet lap müncheni irodájához. Azzal fenyegették meg a nyugatnémet hatóságokat, hogy „vérfürdőt” rendeznek, ha Olaszországból nem rendelik haza a Moro elrablói után nyomozó nyugatnémet rendőröket. ■larniond Barre fogadta a Párizsba érkező kínai külööttséget Párizsból jelenti az MTI. Szokatlanul magas szintű fogadtatásban részesült kedden Párizsban Ku Mu kínai miniszterelnök-helyettes, aki tíznapos hivatalos látogatásra érkezett Franciaországba. Raymond Barre miniszterelnök köszöntötte az Orly-repülőtéren, Guiringaud francia külügyminiszter társaságában. A delegáció tárgyalásainak középpontjában a kínai iparfejlesztéshez szükséges élen járó technika beszerzése áll majd. A ciprusi béketárgyalások felújítását kéri Ecevit Waldheimtől Ankarából jelenti a Reuter. Basert Ecevit török kormányfő kedden felszólította Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy újítsa fel a ciprusi béketárgyalásokat. Sajtóértekezletén, amelyet Fahri Korutürk államfőtől távozóban tartott, Ecevit éles támadást intézett a ciprusi görögök ellen, azzal vádolva őket, hogy nem hajlandók „a reális és tartós rendezés keresésére”. Waldheim kedden szóvivője útján kilátásba helyezte, hogy folytatja a ciprusi probléma tárgyalásos megoldását célzó próbálkozásait. A csádi felszabadító erők érvénytelennek tekintik a tűzszünetet Párizsból jelenti az AFP. Franciaország egyre növekvő katonai beavatkozása következtében Csád Nemzeti Felszabadítási Frontja (FROLINAT) vasárnap este bejelentette, hogy a szervezet semmisnek tekinti a benghazi tűzszünetet, amely március 28-án jött létre a front vezetői és Csád franciabarát kormánya között. A líbiai rádióban beolvasott közleményben a front nehezményezi azt is, hogy a tűzszüneti tárgyalásokban közvetítő szerepet játszó Szudán szintén nem tartja magát a megállapodás előírásaihoz. Szerda, 1978. május 3. Argentin útvesztő FÁRADHATATLANUL nyilatkozik a sajtónak Emilio Massera admirális. Komolyan gondolja-e, amit mond, avagy a hatalomvágya tüzeli a szavait? Ezt csak ő tudhatja. Buenos Airesben azonban sejtik róla, hogy szívesen átvállalná az elnökséggel járó gyötrő gondokat. E tervét föltárva írhatta rá hivatkozva a spanyol Cambio 16, hogy a haditengerészet (Massera a főparancsnoka) és a légierő nem tehet az emberi jogok megsértéséről, azért egyedül a harmadik fegyvernem a felelős. Kicsit szabadkozva, de szókimondóan hozzátette, „ha nem volna kellemetlen, azt is kijelenthetném, hogy ott fasiszta csoportok tevékenykednek". A Jornal do Brasilban, szintén őt idézve, az jelent meg, hogy a terrorizmus ellen indított akciók, ha ellenőrizhetetlenné válnak, ugyancsak terrorizmusnak tekinthetők. Nem a levegőbe beszél Massera. Párizsba utazott a közelmúltban, ahol titokban peronista politikusokkal találkozott. Állítólag az általános amnesztia lehetőségéről cseréltek eszmét. A haditengerészet főnökéről azt is terjesztik Argentínában, hogy annak idején szoros kapcsolatot épített ki a peronizmus jobbszárnyával, különösképpen a csillagokból jósoló José Lopez Repával. Sőt, a hírhedt antikommunista kommandó tagjai közül szintén ismer néhányat. A jövőben feltehetően a Perón mozgalmához fűződő viszonyát erősíti. Tábornoki körökbőlugyanis kiszivárgott a hadsereg tervezete a hatalom megosztásáról. Jorge Videla elnök megjegyzéseiből már korábban kivehető volt, hogy valami készül Argentínában. A most félhivatalosan nyilvánosságra hozott elképzelések szerint Videla októberben visszavonul a katonai életből, de ő marad az elnök újabb négy évre. A főparancsnoki poszton Roberto Viola követi, aki mind ez ideig hű segítőtársa volt. A hadsereg párbeszédet kezdeményez a polgári politikai irányzatokkal, a pártokkal azonban nem tárgyal. A VISSZATÉRÉS a parlamentáris demokráciához hoszszú folyamatnak lehet az eredménye, s ennek az időszaknak az ellenőrzése a fegyveres erők feladata lesz. A haditengerészet önálló javaslatot terjesztett elő, s nem támogatja Videla újabb elnökségét. A tanácskozásokra kijelölt ellenzéket pedig nem képlékeny mozgalomba tömörítené, hanem politikai pártba. E törekvéseket kívülről szemlélő Alejandro Lanusse volt tábornok-elnök már többször kifejtette, nem hiszi, hogy a hagyományos pártok kizárásával bármilyen megoldás föllelhető. A saját tapasztalataiból merít, amikor figyelmeztet. Lanusse utalásainál többet fed föl a valóságos helyzetből az a találkozó, amelyet Buenos Airesben tartottak peronisták, konzervatívok, kommunisták és szociáldemokraták. Főként abban nem sikerült még megegyezniük, hogy miként közeledjenek a jelenlegi vezetéshez, s hogyan próbáljanak kapcsolatot teremteni vele. A találkozókról, a tervezetekről a La Opinión megállapította, hogy felgyorsították a belső mozgásokat A rendőrség közzétett egy listát, amelyen mintegy kétszáz név szerepel, beismerve, hogy az említettek foglyok valamelyik börtönben, s nem eltűntek, ahogy eddig általában hitték róluk. A gerillaharc ugyan csendesült, de még létezik Argentínában. Robbantásokról, emberrablásokról, gyilkosságokról ma is hallni. A hadsereg, s főként néhány szélsőséges csoportja erőszakosan lépett föl s fokozta a káoszt. Propagandájában az olasz és a nyugatnémet szervezetekhez hasonlítja a montonerokat, Nyugat- Európa számos fővárosában engedéllyel tartanak fenn irodákat a magukat Peronista Montonero Mozgalomnak nevező gerillák. A torinói La Stampa pedig azt fejtegette, hogy inkább az argentin szélsőjobboldalnak lehet valami köze Aldo Moro elrablásához. A zűrzavar voltaképpen régóta jellemző Argentínára. Jelensége annak a társadalmi válságnak, amely a peronizmus megbuktatása után, a sikertelenül és elnyomorítóan kormányzó tábornokok hatására végül is a hatvanas, évek végén robbant ki. Megalakultak a gerillacsoportok, s a népszerűségük gyorsan növekedett. A Népi Forradalmi Hadsereg volt a kisebbik szervezet, az északon élő parasztok, s a frissen munkássá vált autógyári dolgozók támogatták. A montonerók összetétele még vegyesebb. Az argentin sajátosságoknak megfelelően a nagyvárosokra összpontosítottak, a már hagyományosnak számító, s az agrárkivitel előmozdítása miatt kiépített ágazatokban — vasút, kikötők — terjesztették eszméiket, vagyis azt, hogy a hatalom megragadható, a külföldi vállalatokat ki kell sajátítani, s az elosztás formáin is változtatni kell. REFORMISTA elképzeléseikkel balról kapcsolódtak a peronizmushoz, így sikert arattak a szakszervezetekben, annak is a Perón irányítására hálával visszaemlékező vezető köreiben. Még fontosabb, hogy a középrétegekben is megértették a hatalommal szembeforduló montonézókat. Hallgattak rájuk a fiatal tanárok, ügyvédek, akiknek a megélhetését veszélyeztette a gazdaság súlyos betegsége. Csatlakoztak azok a vállalkozók is, akik Perrón gazdaságpolitikája idején érezték jól magukat, smind nehezeben viselték el a katonák szigorúságát. A hadsereg a városlakók jövedelmét és fogyasztását szorította vissza, hogy semmi se zavarja a tőkefelhalmozást. A bérből élők ezért a peronizmusban látták a menedéket. Ekkor írt ki választásokat Lanusse, remélve, hogy helyreállta megrendült hatalmát. Nem így történt. A peronista Hector Campora alakított kormányt, bevonta a balszárny, a montonerok embereit. Kisebbségben voltak, de megpróbálták siettetni a kisajátításokat, s politikai foglyokat engedtek szabadon. Ez a kormány a peronizmuson belül háttérbe szorult. Középről, a katonák, az ipari és a szakszervezeti vezetők alkotta szövetség szólította föl lemondásra a kabinetet. A balra tolódást e koalíció segísé-gével maga Perón akadályozta meg. ő is felelevenítette azonban egykori gazdasági terveit, s a szakszervezetekkel együttműködve az árak ellenőrzésével igyekezett lassítani a pénzromlás iramát. Átmeneti sikereket is elért. Az olajválságot és a tőkés világ nagy visszaesését megelőző fellendülés kedvezett a politikájának. Amikor 1974 júliusában meghalt, már sűrűsödtek a fekete felhők az ország felett. Hivatalát a felesége örökölte, akinek az erélytelenségét látva, kalandorok léptek elő a félhomályból, s a peronizmus ismét ízeire szakadt. A MONTONEROK visszavonultak, megint áttértek a gerilla hadviselésre a városokban és a hegységekben. A hadsereg 1976 márciusában könnyedén végrehajtotta az államcsínyt, más választása — úgy látszott — nem volt. Teljes erővel a gerillák ellen fordult, s az öszszecsapások szinte polgárháborús méreteket öltöttek. Közben a meghurcolásból jutott a kommunistáknak és a haladó gondolkodású politikusoknak is. A katonák valójában nem győztek. A labdarúgó-világbajnokságtól remélik, hogy a világ előtt bebizonyíthatják, nem tettek semmi rosszat. Félnek a gerilláktól, akik bejelentették, júniusra felfüggesztik a működésüket. A gazdaságpolitikában a tábornokok ismét a régi eszmékhez táncoltak vissza, a reálbérek gyorsan csökkentek az infláció még mindig ijesztő, s a külföldi tőkét is csábítják. Merítenek-e a múlt tapasztalataiból Argentínában? A találkozókon, az eszmecseréken eligazítanak-e az eltelt évtized eseményei, avagy még inkább összegubancolódnak a szálak ? S megértik-e a világgazdasági változásokból eredő új követelményeket? Bonyolult az argentin útvesztő, de nyilván van kijárata. Beke Miklós O (Washington, Reuter) Fukuda Takeo japán miniszterelnök hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. Kíséretében van S20- ?oda külügyminiszter és üszöd, a külgazdasági kapcsolatokért felelős államminiszter. Fukuda kedden gazdasági kérdésekről, valamint a távolkeleti térség problémáiról tárgyalt Vance amerikai külügyminiszterrel. O (Manila, AP) Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke kedden öt csendesóceáni országot érintő körútjának első állomására, Mamikba érkezett