Magyar Nemzet, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
Csütörtök, 1981. február 12., Az író özvegye Mikes néni — bár megígérte unokáinak, hogy csak a folyosón fog sétálgatni — ma mégis lemerészkedett az utcára. Nagyot fohászkodva, lassan, egyenként lépegetve a lépcsőfokokat, jól megkapaszkodva a korlátban, nehogy elessen megint. A kapuval szemben aztán megállt és felnézett a falra épített nagy kőtáblára, mert ünnepelni jött most le. S milyen jó, hogy csendes a környék, nem látják meg, nem néznek össze a háta mögött csodálkozva, hogy ninn még él ez a kedves nénike? . . . Elhomályosodó szemével nem tudta elolvasni a belevésett betűket, melyek ura emléktábláján már oly csúnyán megfeketedtek. Nem csoda, hiszen ötven éve, hogy belevésték a következő szöveget: „Itt lakott 1921-től 1930-ig Mikes Lajos író-szerkesztő, a világháborút követő súlyos esztendőkben atyai barátja és első hivatott vezetője az új magyar irodalom munkásainak.” Nézte-nézte, és idézte az akkori utcát a sok lovaskocsival, biciklivel, s a szomszédokkal, környékbeli ismerősökkel. Most végig autó az egész utca, alig látja a Vérmezőt és a Városmajor hársfáit tőlük. A fiatalok is, hogy sietnek el mellette, meg sem látják a nagy kőtáblát az ablaka alatt. De nem fáj, hiszen annyi öröm vann még az életben. Nemrég járt nála valaki, aki emlékezett az emléktábla leleplezésére! Hogy milyen gyönyörű beszédet mondott itt Móricz Zsigmond, és milyen kedves verset szavalt el uráról Erdélyi József, a fiatal költő. Mennyien állták körül őt, ahogy a két kis árva kezét fogva siratta azt a nagyon boldog tizenkét esztendőt, amit mint feleség és anya lehetett ura mellett fiatal tanárnő korában. Igen. Ott volt a sok író, költő: Kodolányi, Szabó Lőrinc, Babits, Nagy Lajos, Kosztolányi, Benedek Marcell, Dutka Ákos és még sokan mások, diákírók, azok a merészszavú, borongós költők, akiknek mind az ő bölcs ura nyújtott irányítást, s tőle kaptak buzdítást, segítséget is az eljövendőkre. Hogy reménytkeltő elhivatottsággal írjanak, csak írjanak ... A jóság és szeretet kötelékében, a szellem felemelő erejével alkossanak, mert súlyos, nehéz esztendők nehezedtek akkor reájuk. A nagy nyomorúságban papírhoz alig juthattak, és pénztelenek voltak az olvasók is. Jó ura sokszor a maga jövedelméből vett meg akár száz kötetet, hogy elosztogassa, szerteajándékozza mind. Ezeket mondogatta el minden látogatójának, s ezeket szerette volna elmondani a múltkor, az öregek hónapjában is annak a két szép fiatal hölgynek, aki a kerületi tanács küldötteként csengetett, be hozzá, virágcsokorral, ajándékkosárral. Kedves megilletődöttséggel léptek be, mert tudták, hogy ő az, aki még Jókaival, Mikszáthtal, Gárdonyival is beszélgethetett, s Csinszka esküvőjén is jelen vol, hát soksok mesélnivalója lehet. Bizony, mesélt volna, de tudta, hogy más öreghez is sietniük kell, bár azok még nem is 99 évesek lesznek, mint ő, így nem mondhatta el, mi az ő nagy kérése a következő születésnapjára. Az volna szíve vágya csupán — ha megérné azt a napot —, hogy felújítva, régi fényében ragyogva láthatná újra ura emléktábláját itt az ablaka alatt. Árkossyné Szabó Margit Árpádina és Arpadine, Árpádina című kis jegyzetemben (M. N. 1980. dec. 30.) rámutattam, hogy a név, amelyre Bajomi Lázár Endre kitűnő könyve hívta föl a figyelmet, az erdélyi Malom Lujza írói álneveként élt már a reformkorban is. Hozzászólásában Karacs Zsigmond (M. N. 1980. jan. 14.) adatokkal bizonyította, hogy az Árpádina nemcsak írói névként, hanem valóságos keresztnévként is élt a múlt században. Most pedig egy olvasói levél arról tájékoztatott, hogy Zánkán él egy idősebb hölgy, özv. Szekeres Istvánné, „Dina” néni, akinek Árpádina a keresztneve, s tud többekről is, akik ezt a nevet viselik. Hamarosan jelentkezett is egy másik olvasónk, a budapesti dr. Szurovy Géza, megírván, hogy veszprémi születésű nagyanyja s győri születésű édesanyja egyaránt az Árpádin (!) nevetviselte. Jegyzetemben javasoltam, hogy a nevet, amelyet Bajomi Lázár Endre támasztott fel a „tetszhalottaiból”, mivel az anyakönyvezhető nevek hivatalos jegyzékéből, a Ladó-féle Magyar utónévkönyvből hiányzik), vegyük föl adományozható utóneveink közé. Most, hogy beigazolódott, hogy nemcsak volt, hanem van is „precedens” a név használatára, kétszeresen indokolt, hogy az Árpád’na (amelynek már becézőformáját is tudjuk: Dina) mielőbb hivatalosan is bekerüljön — az Árpád női párjaként — anyakönyvezhető neveink sorába. Sz. F. Két válasz hidegtál ügyben A Magyar Nemzet január 6-i számában jelent meg Illésy Józsefné Rendeljünk hidegtálat? című olvasólevele. Az írásban a Délbudai Vendéglátó Vállalat Zöldfa bisztró egységénél rendelt hidegtál minőségére és mennyiségére panaszkodik a levél írója. A Dél-budai Vendéglátó Vállalat szerkesztőségünkhöz küldött tájékoztató levelében az alábbiakat írja: „ . . . A Zöldfa bisztró nem a Dél-budai Vendéglátó Vállalat üzlete, s a cikkben jelzett hirdetést sem mi adtuk fel. Kérjük a cikk idevonatkozó részének helyreigazítását, valamint a panasztevő tájékoztatását is.” Vadász Zoltán igazgató Néhány nappal később kaptuk az ügyben illetékes Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat levelét, amelyben a következő tájékoztatás áll: „... a panaszt kivizsgáltuk és azt állapítottuk meg, hogy csak hanyagságra vezethető vissza az, hogy a megrendelő kérését nem teljesítették. (Csirke ne legyen a tálon). Ezt támasztja alá az is, hogy — a panaszos állításával szemben — még a megrendelőkönyvbe sincs bevezetve a kérés. Ezért a rendelésfelvevő dolgozónkat felelősségre vonjuk. Érthetetlen számunkra a csirkehús minőségével kapcsolatos panasz. Központi hidegkonyhánk 1980. december 24-re közel nyolcszáz hidegtálat készített, amelyek az elvitel időpontjától függően, december 23-án éjszaka, illetve 24- én délelőtt készültek. Ilyen menynyiségű nyersanyag feldolgozása esetén elképzelhetetlen, hogy régebbi feldolgozási hús kerüljön a tálakra. A Zöldfa bisztróban is biztosították a hidegtálak hűtött tárolását. A franciasalátával kapcsolatos kifogást ilyen idő távlatában kivizsgálni és a felelősök személyét megállapítani nem tudtam. Megemlítjük még, hogy a fent említett nyolcszáz hidegtállal kapcsolatban — ezt az egyet kivéve — minőségi kifogás nem érkezett. A kellemetlenségért ezúton kérjük a panaszos elnézését. Szivek Gáspár főosztályvezető Ma már Nemzet SPORT Kínos futballvereség Argentínában Már akklimatizálódtak Argentínában a magyar labdarúgók, tehát remélni lehetett, hogy a két klubcsapattól elszenvedett vereséget nem követi harmadik. Követte, mégpedig most nem egy góllal, hanem három góllal kapott ki a válogatott. Már del Platóban, mindöszsze ezer (!) néző előtt a Talleros együttese 3:0 (2:0) arányban győzött. A válogatott Gallarcnal és Valenciával felálló argentinok az első félidőben öt perc alatt két gólt rúgtak: először Valencia futotta le az egész magyar védelmet (1:0), a másodiknál Brand kapásból vágta a hálóba a labdát (2:0). A 35. percben szerencsével kerülte el az újabb gólt a magyar csapat. A 72. percben Kardos szabálytalansága miatt 11-est ítélt a játékvezető, és Hoyos 3:0-ra alakította az eredményt. Gyengén játszott a magyar válogatott, csak Tóth J. és valamennyire Nyilasi teljesítménye dicsérhető. Három mérkőzés után tehát három vereség a mérleg, 2:7- es gólaránnyal. A legközelebbi ellenfél Maradona csapata, az Argentinos Juniors. Nyaktörő Világ Kupa síelésben Az alpesi síversenyeket hovatovább majdnem teljesen az üzleti érdek és nyerészkedés irányítja. Ha valahol, e sportágban valóban nem beszélhetünk amatőrségről, már hosszú idő óta. Profizmus ez a javából. Méghozzá életre-halálra. Ez nemcsak képletesen, de szó szerint is értendő. Mindenekelőtt: ma már nem egyszerűen az edzők és a szakvezetők határozzák meg, hogy kik vehetnek részt a sízők Világ Kupa versenyein; a textilcégek, a sílécet és általában a sífelszerelést előállító gyárak valóságos vétójoggal rendelkeznek. A sízők az ő áruikat reklámozzák. Aki nem alkalmazkodik, az kizárja magát. Aki részt akar venni a versenyeken — és győzni —, az a sapkájától az alsóneműjéig azt afelszerelést köteles viselni, amelyet az egyes síszövetségekkel anyagi kapcsolatban álló cégek állítanak elő. Poolvertragnak nevezik ezeket a szerződéseket. A cégek korábban a versenyzőket fizették, velük kötöttek szerződést külön-külön a reklámért. Ennek lett az áldozata: az osztrák Karl Schranz 1972-ben a sapporói téli olimpiai játékokon. Avery Brundage, a NOB időközben (1975) elhunyt elnöke, még működése idején elérte azt, hogy a síszövetségek más megoldásra kényszerüljenek, így jöttek létre a szövetségek és a cégek között az imént említett szerződések. A különbség persze csupán az, hogy a versenyző most már nem közvetlenül a vállalattól, hanem a szövetségétől veszi fel a tíz- és százezreket a reklámért. A szerződés értelmében a kifizetésre csak visszavonulás után kerül sor, de ezt az elméletet a gyakorlatban jóformán senki nem tartja be. A versenyzőket mindenesetre írásban kötelezik, hogy tartsák magukat szövetségük szerződéséhez. A reklámszerződések legújabb áldozata az évek óta legjobb nyugatnémet alpesi síző, Christian Neureuther. Hiába nyerte meg hatszor a Világ Kupát, tizenkétszer a nyugatnémet bajnokságot, az idei világversenyen nem indulhatott. Még a csapatból is kizárták. Egyszerűen azért, mert egy versenyen a Maeser cég pulóverét viselte, noha a nyugatnémet síszövetségnek a Medico-gyárral volt szerződése. A sértett fél több milliós kártérítési perrel fenyegetőzött. Neurethernek Oberstaufenben már csomagolnia kellett. Hazatért feleségéhez, Rosi Mittelmaierhez, a kétszeres olimpiai bajnoknőhöz. Pályafutását végképp befejezte. De ez még a kisebbik rossz. Annak a versenyzőnek, aki győzni akar, vagy legalábbis helyezést elérni az első 10— 15 között, szinte az életét kell kockáztatnia. Akik néhány héttel ezelőtt a kitzbüheli versenyt látták a tévében, szemtanúi lehettek az óriási bukásoknak és sérüléseknek. Pedig a magyar televízió a versenynek csupán egy részét közvetítette: a legjobbak lesiklását több mint 100 kilométeres sebességgel, a jegeshavas pályán. Amit nem láttunk, az újságokból olvashattuk. A 60 induló közül 21 nem fejezte be a versenyt. Többségüket kórházba kellett szállítani. Boka-, térd-, láb-, válltöréssel, agyrázkódással és egyéb sérülésekkel. Jellemző, hogy már edzés közben tizenketten buktak. Miért ez az esztelen hajsza a világ egyik legegészségesebb sportágában? Miért az őrület, amelyet Harry Valérien, a legismertebb nyugatnémet sportújságíró a tévéközvetítés közben a Hitchcocke-krimikhez és a Forma–1-esek versenyéhez hasonlított? Elsősorban a sportszereket gyártó cégek és a rendezők miatt. Az ő anyagi érdekük, hogy minél gyorsabb, minél izgalmasabb legyen a verseny, s áruiknak sokszázmilliós, piacot biztosítsanak. Amely „pool"-nak a versenyzője nyer, vagy jó helyezést ér el, az számíthat a legnagyobb profitra. Ezenkívül, mint a legtöbb sportágban, a síversenyeken is egyre kiegyenlítettebb az élmezőny. A tized- és századmásodpercekért folyó küzdelem tehát egyre brutálisabb egymás között is. És ott vannak a fiatalok, akik minden tapasztalat nélkül mindent kockáztatnak, hogy előre törhessenek. Akár egészségük, életük árán is. Hiszen nagy az anyagi tét. Talán ezért vetette fel az egyik nyugatnémet lap, hogy valószínűleg néhány emberáldozatra van szükség, mert csak ez kényszerítheti az alpesi versenyek szabályozására és a biztonságosabb intézkedések megtételére a rendezőket és a versenyeket finanszírozó cégeket. (vámos) Monumentális történelmi tabló. Rendezte: Alexej Szaltikov A BÁSTYA MOZIBAN Nemzetközi úszóversenyt rendez az FTC és a TRIÁL Vasárnap nemzetközi úszóversenyt rendez a Komjádi uszodában az FTC és a TRIÁL Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat. A viadalon tizenkét számban állnak rajthoz a versenyzők. A 200 méteres vegyes úszásban a győztes a Lázár Péter emlékverseny győztese lesz. A közelmúltban elhunyt volt válogatott úszó és öttusázó emlékére kiírt versenyre meghívták a Szám honi legjobbjait: Hargitay Andrást és Verrasztó Zoltánt. Mindketten lemondták a viadalt — nem megfelelő formára hivatkozva. Rajtuk kívül azonban ott lesznek a hazai legjobb vegyesúszók. Az 1967 után született lányok közül az NDK pontrendszere szerint számított legjobb a már hagyományos Nyéki Juditvándordíj győztese lesz. A tegnap tartott tájékoztatón a TRIÁL képviselője elmondta, hogy a vállalat kötelességének érzi a sport népszerűsítését, összefüggésben azzal, hogy a sportszerek többségét a Cég forgalmazza Magyarországon. A viadalon román, jugoszláv és nyugatnémet versenyzők is elindulnak. Jövőre több résztvevőre (és több külföldire) számítanak, ezért már a verseny másnapján hozzákezdenek a hagyományosnak tervezett viadal jövő évi programjának szervezéséhez. A tájékoztatón ott volt Hargittay Károly, az FTC elnökhelyettese, aki elmondta, hogy a tervek szerint ez év második felében elkészül a Népligetben az FTC uszodája — egy 25X50- es és egy tanmedencével. A létesítmény befedését jövőre tervezik. Hétfőn edzőcsarnokot kapnak a kézilabdázók, a terem — méretei miatt — csak az edzésre alkalmas, mérkőzések lejátszására nem. Áprilisban átadják a nyolcsávos, 110 méteres futófolyosót — létesítményekben gazdagodik tehát az FTC. (m. p.) Szuperliga mérkőzés a csehszlovákok ellen Ma délután ötkor a Sportcsarnokban kezdődik a Magyarország—Csehszlovákia asztalitenisz Szuperliga mérkőzés. A magyar válogatott az eddigi öt fordulóban győzött, a csehszlovákok kétszer vereséget szenvedtek. Berczik Zoltán edző ennek ellenére tart a mérkőzéstől, hiszen a csehszlovákok jól játszottak az Európa 12 versenyen. Dvoracek és Orlowski mindig nagy ellenfele volt a magyaroknak. Az edző kiegyezne 4:3-as győzelemben. A magyar együttes összeállítása csak ma alakul ki. Klampár helye biztos, ám kérdéses, hogy ki játssza a másik férfi egyest. Női egyesben Magos, vagy Kisházi szerepel, férfi párosban valószínűleg Jónyer és Klampár. Jégkorongtorna a Kisstadionban A hét végén Budapesten erős ellenfeleket kap a magyar jégkorong-válogatott. A Centrum Kupa keretében péntektől sorrendben Bulgária, Jugoszlávia és Románia lesz az ellenfél. A bolgárok — akárcsak a magyarok — szerepelnek a világbajnokság „C” csoportjában, tehát az ellenük kivívott eredmény sokatmondó lehet. A jugoszlávoktól és a románoktól ebben a szezonban csúnyán kikapott a magyar válogatott, kérdéses, sikerül-e most visszavágni. SPORTNAPLÓ Újra játszották a múlt héten félbeszakadt FTC—Székesfehérvári Volán jégkorong MNK-mérkőzést. Zárt kapuk mögött a Kisstadionban a Volán 12:1 (2:0, 4:1, 6:1) arányban győzött a ferencvárosiak ellen. A Volán így Fót csapata mögött megszerezte a második helyet az MNK-ban. Románia labdarúgó-válogatottja La Pazban 1:1 (1:1) arányban döntetlenre játszott Bolívia csapatával. Az Interkontinentális Kupa döntőjében Dél-Amerika labdarúgóbajnoka, a montevideói Naciónál Tokióban 1:0 (1:0) arányban győzött a BEK-győztes Nottingham ellen. Hatvankétezer néző előtt a Mundialitón remekül játszó uruguayi Victorino lőtte a kupaelsőséget jelentő gólt. A Bp. Vasas Izzó női röplabdacsapata péntektől vasárnapig a Belgiumban a KEK négyes döntőjében szerepel. Ellenfelei: Szpartak Leningrád, CSZKA Szófia és Olimpia Ravenna. Asztalos András (Kékesi Sas) nyerte a Mátrában a férfi műlesikló-bajnokságot, és ő győzött az alpesi összetett versenyben is. A csapatbajnoki cím a kékesi sízőké lett. Ferjáncz Attila hazaérkezett Belgiumból, ahol a Spa-ban rendezett EB-futamon 155 résztvevő közül a hetedik helyen végzett. A nehéz terepen összesen 40 autó ért célba. A 250—300 lóerős kocsik között Ferjáncz 127 lóerős Renault 5-öse játékszernek tűnt. A magyar autós a jövő héten Párizsban átveszi új Renault 5 turbó kocsiját. Az Amerika—Európa sakkmérkőzésen Mar del Platában Portisch Lajos és az amerikai Seirawan játszmája függőben maradt. A svéd Andersson legyőzte Browne-t, a jugoszláv Ljuboljevics döntetlenre végzett az amerikai Christiansennel. Az egyéni értékelésben Christiansennek két pontja van. A DVTK labdarúgócsapata szerdán jugoszláviai túrára utazott. A diósgyőriek két hét alatt öt mérkőzést vívnak. Száznegyvenkét tagú felnőtt válogatott keretet jelölt ki Bakai József, az atléták új szövetségi kapitánya: 83-an budapestiek, 59-en vidékiek. Temesi Imre (VM Közért) 40,92 mp-es országos csúccsal nyerte az 500 m-es versenyt a magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon. Temesi győzött az 5000 m-es távon is és vezet. A nők mezőnyében Takácsné (VM Közért) első lett az 500 és az 1500 m-es futamban, így vezető pozícióban várja a mai folytatást. A Rába ETO labdarúgócsapata Linzben Gyurmánczy góljával 1:0 (1:0) arányban győzött a Voest ellen. SZERETETTEL VÁRJUK ÖNT ÉS CSALÁDJÁT az UaSÁKHUPO tfÁSáBHaP programjain! 1981. február 15-én is látogasson el a Marcibányi téri Művelődési Házba! 10 órakor bábszínház: Foltos és Fülenagy Bél 12 órakor: Arany és bronz. Csapó Gábor vízilabdázóval beszélget Molnár Károly, az Új Tükör sportrovatának vezetője. Logopédia: Népművészeti kirakodóvásár MINDENKIT VÁR AZ ÚJ TÜKÖR OLVASÓSZOLGÁLATA! ítélet Törőcsik ügyében A pesti központi kerületi bíróságon dr. Nagy János bíró tárgyaláson kívüli végzéssel Törőcsik Andrást, az V. Dózsa válogatott labdarúgóját 20 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta az autóvezetéstől. Törőcsiket a múlt év szeptemberében tetten érték ittas vezetésen. Bár jogosítványát bevonták, Szilveszter estéjén mégis súlyos alkoholos állapotban közlekedett és Zuglóban beleütközött egy szabályosan haladó személygépkocsiba. Törőcsik a pénzbüntetésen kívül köteles megfizetni a másik autó javításának költségeit is. Az ítélet nem jogerős. Totótanácsadó a 7. hétre 1. Bologna (12)—Perugia (16) 1 2. Brescia (13)—Roma (2) x 2 3. Cagliari (6) — Internazionale (1) x 2 4. Como (8)—Juvcntus (3) x 2 I 5. Fiorentina (14) — Avellino (11) 1 6. Napöli (4) —Ascoli (10) 1 7. Torino (5)—Catanzaro (7) 1 8. Udinese (15)—Pistoiese (9) x 1 9. At a lant a (13) — Palermo (17) I 10. Lanerossi (20) — Taranto (16) x 11. Pescara (11)— Genoa (5) x 2 1 12. Rimini (15)—Spal (6) x 2 13. Sampdoria (4)—Cesena (3) 1 x Tippjeink a pótmérkőzésekre: 14. (Léccé—Bari): 1, x, 15.: 1, x, 16.: 1.