Magyar Nemzet, 1983. július (46. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
4 A Vöröskereszt napirendjén: az idősek gondozása A külterületeken és a tanyákon élő idős emberek társadalmi gondozásának lehetőségeit, a véradás regionális szervezettségének eredményeit vitatta meg a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága csütörtökön tartott ülésén. A tanyás településszerkezetű Bács-Kiskun megyében szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek vélték a hivatásos és a társadalmi gondozás összehangolását, azt, hogy a szakszolgálatok igényeljék a Vöröskeresztes aktivisták segítségét. Fontos feladat, hogy gyarapítsák az idősek gondozására vállalkozó aktivisták számát és gondoskodjanak azok erkölcsi elismeréséről. Segítsék elő a tanácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek megállapodását nyugdíjasaik és a környékükön lakó idős emberek gondozására. Nemzetközi urológus kongresszus Pécsett ülésezik a Magyar Urológusok VI. kongresszusa, amelyen az új veseműtéti eljárásokat és bizonyos rákos megbetegedések komplex kezelését vitatják meg a szakemberek. A széles körű nemzetközi részvétellel szervezett háromnapos tudományos tanácskozás csütörtökön nyílt meg az orvostudományi egyetemen. A rendező bizottság nevében dr. Frang Dezső profeszszor, a Magyar Urológiai Társaság alelnöke köszöntötte a mintegy háromszázötven szakorvost, köztük tizennégy európai és tengerentúli ország urológusait. A mostani tanácskozáson összesen kétszázötven előadást, illetve bemutatót tartanak a szekcióüléseken. A Magyar Urológusok Társasága ez alkalommal dr. Georg Casser bécsi profeszszort, az Osztrák Urológusok Társaságának elnökét választotta a társaság tiszteletbeli tagjává. Dr. Pintér József egyetemi tanár, a Magyar Urológusok Társaságának elnöke köszöntötte az osztrák tudóst és átadta a diplomát. Gyógypedagógus tanácskozás Szegeden A Csongrád megyei Tanács szegedi székházában csütörtökön megkezdődött a Magyar Gyógypedagógusok XI. országos szakmai konferenciája; a háromnapos tanácskozáson háromszázan vesznek részt, köztük osztrák csehszlovák, jugoszláv és svéd szakemberek. A konferencia megnyitása alkalmából Göllesz Viktor, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének főtitkára elmondotta, hogy hazánkban harmincnyolcezer gyermekkel foglalkoznak a gyógypedagógiai iskolákban. Ezek között beszédhibásak, halláskárosultak, csökkentlátók, értelmi fogyatékosok, mozgássérültek vannak. Mindenfajta fogyatékosságban szenvedőkhöz másmás módszerekkel kell közelíteni, hogy megértsék egymást és az egészséges emberekkel is kommunikálni tudjanak. Szobrot állítottak Jahn Ferencnek Pesterzsébeten szobrot állítottak Jahn Ferenc orvosnak, az illegális kommunista párt tagjának csütörtökön, a nevét viselő kórház-rendelőintézet előterében. A XX. kerületi tanács megbízásából Rácz Edit szobrászművész formázta meg a fasiszták által koncentrációs táborba hurcolt, s ott 43 éves korában mártírhalált halt orvos mellszobrát, annak emlékére, hogy egész életét a főváros déli részéhez közeli proletárlakta negyedek — Pesterzsébet, Kispest, Lőrinc és Csepel — lakói gyógyításának szentelte. Jahn Ferenc emléke előtt tisztelegve a szoboravatással egyidőben kiállítás nyílik a kórház előterében, amely a kommunista orvos életútját szemlélteti.• Az ünnepi eseményen Major Tamás kétszeres Kossuthdíjas Kiváló művész idézte fel Jahn Ferenc alakját. Ezután a Jahn Ferenc nevét viselő úttörőcsapat és szakközépiskola, valamint a család képviselői koszorúkat helyeztek el a szobor márványtalapzatán. Több munkalehetőséget kínálnak a Pest megyei gazdaságok A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok egyre kedvezőbb munkalehetőségeket nyújtanak a fővárostól távol eső településeken is, ahol a lakosság 60—80 százalékát foglalkoztatják — állapította meg csütörtöki ülésén a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az utóbbi évek tapasztalata az is, hogy valamelyest nőtt a fiatalok és a nők száma a mezőgazdasági termelésben, emelkedtek ugyanis a keresetek, s mind kevesebben vállalják a be- és eljárás fáradalmait. A kisüzemi, a háztáji termelésben pedig ezzel együtt számottevően növekedett a többletjövedelem megszerzésének lehetősége. Megnőtt a gazdaságok szerepe a dolgozók szociális helyzetének javításában is — tükrözi a Pest megyei NEB vizsgálata. Persze a támogatás mértéke rendkívül eltérő a megye gazdaságaiban. A könnyebb iskolatáskákért A reggeli látvány mindenki előtt ismert: nagy táskák, szatyrok, tasakok terhe alatt rogyadozó, iskolába siető gyermekek ... S a következmény: különféle egészségkárosodás, rossz tartás, ferde váll, gerinctorzulás. Az iskolaorvos vizsgálata szerint az általános iskolák első osztályába járó tanulóknak 16 ezreléke ferdegerincű, a hetedik osztályba járó gyerekeknek már 24 ezreléke, a középiskola harmadik osztályába járó tanulóknál ez az arány már 64 ezrelékre emelkedik. (A nem megfelelő padok és a túl nehéz táskák cipelése miatt.) A Szolnok megyei KÖJÁL és az egészségnevelési osztály 1976 óta végez vizsgálatokat az iskolatáskák egészségi hatásairól. A táskasúly mérések és táskaviselési szokások vizsgálatának eredményeiről, az iparnak és a kereskedelemnek tett javaslataikról az Országos Egészségnevelési Intézet csütörtökön délelőtt — az illetékes szervek képviselőinek bevonásával — vitát rendezett. Losonczi Zoltánná és Telekné Tóth Anna pedagógusok, a Szolnok megyei KÖJÁL gyermek- és ifjúságegészségügyi osztálya, illetve egészségnevelési osztálya munkatársai a megyei vizsgálatok eredményeiről és a jó iskolatáska érdekében indított akcióikról számoltak be. Elmondta a véleményét a gyártó cég, a kereskedelem szakembere, a táskatervező, az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium, a Szabványügyi Hivatal, valamint az Ipari Propaganda Vállalat képviselője is. Bemutatták az 1984 júliusától hatályba lépő új szabvány szerint gyártandó, már könnyebb és az egészségi szempontoknak is jobban megfelelő olyan hátitáskák és tornaszatyrok mintadarabjait, amelyeket fényvisszaverő csíkokkal is elláttak. Szóba került a tanszerek, a „testes” könyvek, munkafüzetek súlya, és különféle méretének problémája is, ami miatt ma már szülő legyen a talpán az, aki első-másodikos gyermekének úgy tud bepakolni a táskába, hogy, minden rendesen beférje csam. Magyar Nemzet Tudományos munkára készülnek az űrhajósok Az űrállomás készleteinek számbavételével, az űrhajójukon magukkal vitt műszerek, tudományos eszközök elhelyezésével töltötte első teljes munkanapját a Szaljutsz űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. Az űrhajósokat a földi irányítás szerdán reggel 10 órakor ébresztette, s este 11 volt, amikor ismét nyugovóra térhettek. Ljahov és Alekszandrov első napjai a kutatásokra való felkészüléssel telnek el. Egyik legsürgetőbb feladatuk, hogy a Földről magukkal vitt felszerelést áthordják az űrállomásba, s űrhajójukat, a Szojuz T–9-et felkészítsék egy esetleges gyors távozásra. A szovjet űrhajózás történetében ugyan még egyszer sem fordult elő, hogy a kozmonautáknak a tervezett időpont előtt hirtelen el kellett volna hagyniuk az űrállomást, de az űrhajósok minden út alkalmával, előre nem látható körülményekkel számolva végrehajtják ezt az óvintézkedést. A földi irányítás egyelőre igyekszik a lehetőségekhez képest minél kevesebb feladattal megterhelni Ljahovot és Alekszandrovot, hiszen a két űrhajós most esik át a súlytalansághoz való alkalmazkodás legnehezebb, kezdeti szakaszán. Ha ezen sikerrel túljutottak, akkor kinyitják a Szaljut—7 és a Kozmosz—1443 közötti, ma még zárva tartott ajtót, s a nagyméretű űrlaboratóriumban megkezdődik az igazi tudományos munka. Ma lép hatályba A mai napon nagyon sok, korábban kihirdetett jogszabály lép hatályba. Ezeket tételesen nem is tudjuk felsorolni, mivel nagy terjedelmetfoglalnak el. Ezért az alábbiakban főbb téma szerinti csoportosításban jelöljük meg azokat a jogszabályokat, amelyek a mai napon hatályba lépnek. A Magyar Közlöny 1982. évi 78. száma közölte a 94/1982. (XII. 24.) PM számú rendeletet a társasház kötelező felújítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló 10/1977. (VII. 1.) PM számú rendelet módosításáról. A rendelet a felújítási alap képzését szabályozza, mégpedig oly módon, hogy a felújításhoz kedvezményes feltételekkel csak akkor kaphatnak a tulajdonosok kölcsönt, ha a felújítási munkák költségeinek fedezetére a rendeletben előírt mértékű alapot képezik. A Magyar Közlöny I. évi 15. száma közölte a 7/1983. (IV. 13.) MT számú rendeletet az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. számú törvény végrehajtására kiadott 23/1976. (VI. 28.) MT számú rendelet módosításáról. A módosítás lényege az, hogy a tanácsok a fejlesztési alapok előirányzatait lakáshoz jutáshoz, vagy lakásfelújítással összefüggő szociális támogatásra is felhasználhatják. A Magyar Közlöny I. évi 19. száma közölte a 8/1983. (V. 4.) MT számú rendeletet magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról. Ehhez kapcsolódik a 4/1983. (V. 4.) és az 5/1983. (V. 4.) MM számú rendelet, valamint a 3/1983. (V. 4.) ÁBHM számú utasítás. E rendeletek egyrészt a külföldön történő munkavállalás új szabályait tartalmazzák, másrészt szabályozók az ösztöndíjas tanulmányúton résztvevők munkaviszonyának egyes kérdéseit, továbbá az előadóművész külföldi szereplésének és az ezzel kapcsolatos művészközvetítésnek rendjét A Magyar Közlöny I. évi 20. száma közölte az 1983. évi 5. számú törvényerejű rendeletet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény módosításáról; a 10/1983. (V. 12.) MT számú rendeletet az újításokról, továbbá a 11/1983. (V. 12.) MT számú rendelettel a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről. Ugyancsak itt található a 4/1983. (V. 12.) IM számú rendelet mely szintén a találmányok szabadalmi oltalmával kapcsolatban rendelkezik. E jogszabályok az időközi változásoknak megfelelően módosítják a korábbi joganyagot, illetve a Minisztertanács rendelete újraszabályozza az újításokkal, az újító mozgalommal, az újító díjazásával kapcsolatos kérdéseket. E közlönyben található még az 1/1983. (V. 12.) OKTH számú rendelkezés, melyben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke közzéteszi a természetvédelmi őrök szolgálati szabályzatát. A Magyar Közlöny 1. évi 21. száma közölte a 9/1983. (V. 18.) ÉVM számú rendeletet, , mely egyes műszaki előírások hatályon kívül helyezését tartalmazza. A Magyar Közlöny 1. évi 23. száma közölte az 1983. évi 7., 8. és 9. törvényerejű rendeleteket, a 15, 16 és 17/1983. (VI. 1. ) MT számú rendeleteket, valamint az 1014 és 1015/1983. (VI. 1.) Mt. h. számú határozatokat. — E jogszabályok mindegyike a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium átszervezésével, illetve a Magyar Posta, mint önálló országos hatáskörű szerv létrehozásával foglalkozik. Ennek során módosításra került a minisztériumok felsorolásáról szóló 1973. évi IV. törvény, illetve a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény. A végrehajtási rendeletek a közlekedési főfelügyelet és a légügyi igazgatóság létrehozásáról is rendelkeznek. E szervek az új Közlekedési Minisztérium irányítása alatt működnek. A Magyar Közlöny 1. évi 24. száma közölte az 1017/1983. (VI. 4.) Mt. h. számú határozatot, mely a bankkölcsönök és a betétek kamatláb változásáról szól. A rendelet szerint a mai napon hatályba lépő kamatláb változásokat az ezt az időpontot megelőzően kötött,hitel-,kölcsön) ésbetét-, szerződésekre is alkalmazni kell. ■ A Magyar Közlöny 1. évi 26. száma közölte az 1983. évi II. számú törvényerejű rendeletet a Munka Törvénykönyve módosításáról. A 20, 21 és 22/1983. (VI. 15.) MT számú rendeleteket, melyek a Munka Törvénykönyve végrehajtási szabályait, az állami ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályt és a gazdasági bírságról szóló korábbi jogszabályt módosítja. Közli továbbá az 1019/1983. (VI. 15.) Mt. h. számú határozatot, mely a gazdálkodás felelősségrendszerének következetesebb működését szolgáló irányelvekről szól. — E jogszabályok a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében születtek és a kapcsolódó területek meglevő szabályait alakítják az új követelményekhez. A Magyar Közlöny 1. évi 28. száma közölte a 23/1983. (VI. 15.) MT számú rendeletet a kedvezményes tejjegy megszüntetéséről. Ez az intézkedés összhangban van a családi pótlék július 1-ével történő felemelésével; a 8/1983. (VI. 29.) EüM számú rendeletet, mely a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról rendelkezik és a korábbi jogszabályokat hatályon kívül helyezve újraszabályozza az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak itt került kihirdetésre a 9/1983. (VI. 29.) EüM számú rendelet, mely a rendszeres szociális segélyezés keretében a lakbérrel kapcsolatos szociális támogatásról rendelkezik. A Magyar Közlöny 1. évi 29. száma közli a közlekedés- és postaügyi miniszter 13 db rendeletét, amelyek a minisztérium átszervezésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat tartalmazzák a hajózási, a légügyi, a közúti közlekedési és az útügyi igazgatás témakörében. Végül emlékeztetünk arra, hogy az elmúlt évben született új lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseit szintén a mai naptól kell alkalmazni. Ez egyrészt az újonnan megállapított lakbérekre, másrészt a lakbérekkel kapcsolatos állami hozzájárulás és szociális támogatásra vonatkozik. Péntek, 1983. július 11 Múltbéli szellemek Semmelweis Ignác A ma 165 éve született Semmelweis Ignácra emlékezünk az alábbi, 125 éve az Orvosi Hetilapban megjelent írásával. Nagyhírű tudósunk, „az anyák megmentője” 1847-ben ismerte fel a gyermekágyi láz valós kórokait és azokat, ebben az 1858-as cikkében írta le, mely még ma is mindnyájunkban egyfajta döbbenetet, csodálatot kelt. „Háromféle ok van, melynek a gyermekágyi láz származása tulajdonítható, tudniillik a szórványos (sporadisch), helyi (endemisch) és járványos (epidemisch). Tapasztalataim által, melyeket a bécsi szülkórodában tennem sikerült, azon meggyőződésre jutottam, miként a gyermekágyi láznak semmi járványos oka nincsen, hanem hogy eddig ismeretlen helyi (endemisch) ok volt az, melynek a számtalan beteg áldozatául esett. (...) Bécsben két szülészeti osztály van és pedig oly kapcsolatos összefüggésben, hogy mindkettőnek ugyanazon egy előszobája van. A fölvétel váltakozva, minden 24 órában majd az I., majd a II. osztályon történik. A fölvételben a kettő között az a különbség, miként azon osztályon, hál a szülészek képeztetnek, mely egyszersmind I-nek hivatik, hetenként egy fölvételi nappal több van, mint a Il-on, vagyis egész héten 4-szer történik fölvétel; a II. osztályon, pedig, hol a bábák nyernek képzést, hetenként 3 a fölvételi nap, és így a szülészek osztályára évenként 52 fölvételi nappal több jutott, mint a Iíra. Mindkét osztályon körülbelül ugyanannyi szülés jő elő, név szerint háromezer és egynéhány száz mindenik osztályon külön. Évák hosszú sora óta a halálozási arány mégis oly különböző volt, hogy míg azon osztályon, melyen a bábák képeztetnek, háromezer néhány százra menő szülés után a halálozás középszámítás szerint a 60-at meg nem haladta, addig Ugyanannyi szülés mellett a szülészek osztályán a halálozási szám 600—800 közt ingadozott. Ha ez a járványi befolyásnak leendett eredménye, akkor a betegségi és halálozási számnak szükségképpen mindkét osztályon egynek kellett volna lennie, vagy e tény kimagyarázására és a különbség megfejtésére föl kell vennünk, hogy a járványbefolyás 24 óráig tartott éspedig mindannyiszor azon 24 óra alatt, midőn az orvosi osztályon történt fölvétel. De még így is az egész szülészeti kóroda leendett alávetve, az osztályok különbsége nélkül, ha hogy a kórok járvány lett volna, miután a járvány nem csupán ily közel érintkezésbe levő helyre, de szokványosan sokkal nagyobb térre terjed, ha csakugyan jelen van. Második oka kétkedésemnek az volt, hogy ugyanazon időben, midőn a gyermekágyi láz a kórodán leghevesebben dühöngött, éppen semmi ilyetén járvány nem mutatkozott a városban. Harmadik ok, hogy évszakoknak éppen semmi befolyásuk nem volt e járvány okai előhozására, akár szüntetésére, mert az egész éven át, egyenlő mérvben dühöngött, éspedig évek hosszú során át. Holott más járványnál, ha a meleg elősegíti ezt, a hideg bizonyosan mérséklendő stb. Itt változatlanul mindig egyaránt történt a halálozás. Nem kevésbé fontos a negyedik ok, hogy tudniillik a gyermekágyas láz erőművi sértésnek lehet következménye, ami semmi más járványbajnál nem tapasztaltatik. Leggyőzőbb végre az, hogy a legkedveltebb és legjobb sikerrel ilyenkor alkalmazásba jött intézkedés a szerfeletti halálozás szüntetésére a szülészeti osztályok bezárása volt, miután meggyőződésileg ismerve jön, hogyha a terhesek a szülőkóvodán kívül szülnek, a megbetegedéstől menten maradnak. A járványnak tehát mindannyiszor és rögtön véget vetett a kórház bezáratása, mi más járványnál éppen ellenkezőleg, a betegség terjedését, és a halálozást inkább elősegíti, vagy ha ezt nem is, de bizonyosan nem szünteti meg magát a járványt; például hányszékelésnél (Cholera) a kórházakbani felvétel megszüntetése a járvány dühöngését azonnal soha meg nem akasztotta. Ezen alapokok meggyőztek engem afelől, hogy a baj ily számos kifejtésének oka nem lehet járvány, hanem helyi (endemisch) vagyis csupán olyan ok, mely az I. osztály helyiségeire van szorítva. Ha továbbá ezen fölvett helyi okot a két kóroda viszonyaival egybevetem, kiderül, miként éppen a II. osztályon kellett volna inkább dühöngeni a kórnak és az I. osztályon csekélyebb kellett volna legyen a halálozás, ami egészen ellenkezően történt. (...) A gyermekágyi láz áldozatainak roppant száma komoly fölszólításként lebegett a tudomány és emberbaráti öntudat fürkészeti vágya előtt, miként ezen ismeretlen vészthozó ok fölfedeztessék, nehogy ezentúl is 1000 egyén éppen rendeltetése betöltése pillanatában legyen a halál martaléka. Történik azonban, hogy KOLETSCHKA általam mélyen tisztelt tanár törvényszéki boncolat alkalmával hullarészekkel fertőzött késsel vigyázatlan tanuló által megsérteték, s ezen sértés következtében gennyvérben (Pyaemie), mely nyirokedény-, viszér-, mellhártyalob és bal szemére történt kóráttétel (Metastasis) alakjában lépett föl, meghalt. Megrázkódtatva egész valómban, és izgatott kedélyem szokatlan hevével gondolkozom efelett, midőn hirtelen lelkem előtt állt meg egy gondolat s egyszerre világos jön előttem, hogy a gyermekágyi láz és KOLETSCHKA tanár betegsége ugyanegy, miután a gyermekágyi láz bonctanilag ugyanezen alakokból áll. T., nyirokedény-, viszérlob, gennyvér-áttételek stb. Ha tehát KOLETSCHKA tanárnál a gennyvér (Pyaemie) hullarészek által történt beoltás következtében támadt, úgy a gyermekágyi láznak is ugyanezen forrásból, kellett származnia. Most csupán azt kell eldönteni: honnét? és hogyan? oltatnak be a szülőkbe rothadt hullarészek. Ezen hullarészek átviteli forrása a tanulók és gyógykezelő orvosok kezein volt föllelhető. A bécsi oskola kiválólag bonctani iránya készti a tanítókat, úgymint a tanulókat naponta számos hullával foglalkozni, midőn is kezeik megfertőztetvén, minden szappan mosdások dacára a tisztálkodás elégtelenségét rossz szagok árulják el. Az ilyen láthatatlan, csupán szag által fölismerhető hullarészek által bemocskolt ujj szülészeti vizsgálatra használtatván, bevezettetik a méh szájába, a méhnek azon helyére tehát, amely hónapokon át peteburok által volt befedve, miáltal nyakhártyáját elvesztvén, fölötte nagy fölszívódás-képességű felületet nyújt. Ha ezen okoskodás való volt, úgy az ok eltávolításával a következménynek, azaz a halandóságnak is szükségképpen el kellett távolíttatnia. Miért is a kézhez tapadt hullarészek elroncsolására a kezek halvánnyak (Chlor) mosása rendeltetett meg. (...) Ezek nyomán a gyermekágyi láz nem valami saját betegségi faj (Krankheitsspecies), hanem ez a gennyvérrel (Pyaemia) ugyanazonos; oly betegség, mely nem csupán gyermekágyasoknál jöhet és jön elő, hanem olyan, melyet férfiak is: sebészek, boncolók, például hullám boncolás és sértésnél megkaphatnak és benne elhalhatnak. A gyermekágyi láz átvihető ugyan, de éppen nem ragályos (contagies) betegség, mert a ragályos baj az, mely azon anyagot, mely által tovább terjed, maga termeli és amelyből ismét csupán azon baj származik. Gazda István A színházak pénteki műsora Erkel Színház: Bohémélet (D. bér, 8. ea., 7) — Körszínház: Akárki (bemutató, tél 8) — Budai Parkszínpad: Korda György estje (8) — Városmajori Színpad: Uraim, csak egymás után (8) — Pesti vigadó: Magyar Rapszódia — kétrészes zenés műsor (7) — Mátyás-templom: Hagresten Motettakórus (8) — Fővárosi Nagycirkusz: cirkuszvarázs (du. tél 4 és tél 8).