Magyar Nemzet, 1984. február (47. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

Szerda, 1934. február 1. i Párbeszéd NAGYON FONTOS lenne, hogy valamennyi nyugat-eu­rópai vezető megértse a je­lentőségét Jurij Andropov nyilatkozatának, amelynek „bátorító a hangneme és konstruktív a tartalma". így foglalt állást Rómában a mi­nap Sir Geoffrey Howe an­gol külügyminiszter. S nyil­ván Margaret Thatcher nevé­ben is beszélt, hiszen a brit kormányfő egy héttel koráb­ban a The New York Times­­nak azt fejtette ki, hogy üd­vözli Howard Reagan békülé­­kenyebb megfogalmazásait. A maga részéről — mondta a miniszterelnök —, már tavaly, nyáron arra a meggyőződés­re jutott, hogy módosítani kell a Szovjetunióval kapcso­latos nyugati politikát. Azért van szükség a változtatásra, hogy visszaszerezzék Moszk­va bizalmát és átfogóbb kap­csolatokat építsenek ki a ke­let-európai országokkal. ..A fegyverzetek csak akkor csök­kenthetők, ha mindkét fél kész a megállapodásra" — hangsúlyozta Margaret That­cher, és hozzátette, erőfeszí­téseket kell tenni, hogy, „a hatalmak minél jobban meg­értsék egymást." A brit kormányfő nyilatko­zata arra enged következtet­ni, hogy az angol és az ame­rikai taktikai megfontolások időlegesen ellentétbe kerültek egymással. London és Wa­shington az elmúlt hónapok­ban valamelyest eltérően ítélte meg a diplomáciai moz­gásokat, és az események ér­tékelése olykor bíráló véle­mények hangoztatására kény­szerítette a szigetországot. A The New York Timesnak minden eddiginél határozot­tabban szögezte le Margaret Thatcher, hogy nem értett egyet a grenadai invázióval, mert semmilyen veszély nem fenyegette az Egyesült Álla­mok biztonságát. A KÜLÖNBBÖZŐ ÉRDEKEK egyeztetését, összehangolását szorgalmazó angol álláspont arra a nézetre is alapozód­hat, amelyet a Financial Times ismertetett a stockhol­mi konferencia kapcsán. „Az a probléma a washingtoni kormányzattal — írja Ian Da­­vidson —, hogy nem dolgoz­ta ki a szovjet—amerikai vi­szony stratégiáját. Azt per­sze nem könnyű felvázolni, milyen formája legyen ennek a politikának. De semmikép­pen sem támaszkodhat arra a feltételezésre, hogy Moszk­va irányít minden baloldali rendszert és gerillamozgal­­mat; nem tartalmazhatja azt a kinyilatkoztatást sem, hogy Amerikának joga befolyásol­ni a libanoni eseményeket, s nem állíthatja azt sem, hogy a Nicaraguát támogató Kuba közvetlenül veszélyezte­ti az Egyesült Államokat". A londoni pénzügyi és gazdasá­gi körök véleményét kifeje­ző lap még megjegyzi, hogy Reagan erőfeszítései „a sza­bad világ védelmére” volta­képpen az oltal­mazottakra ütnek vissza. „Amerika elég biztonságos ahhoz, hogy ne kelljen erőpróbának tekinte­nie minden eseményt a vi­lágban.” Különleges kapcsolatnak nevezik mindazonáltal Chur­­chill óta az angol—amerikai viszonyt Londonban. Ez a szóhasználat azt volt hivat­va érzékeltetni, hogy a má­sodik világháború után meg­változott helyzetben Nagy- Britannia már csak úgy tölt­heti be világpolitikai szerepét, ha Washington mögé zárkó­zik föl és nem Nyugat-Euró­­pához húz. Konzervatív és munkáspárti kormányzatok követték ezt az útmutatást, s ragaszkodtak hozzá, külö­nösen akkor, amidőn össze­omlott a gyarmatbirodalom, amikor egyértelművé vált, hogy a tőkés világ vezető ha­talma, az Egyesült Államok, vállalja is azt a feladatot, amelyet neki szántak, s in­kább kész a nemzetközi nyi­tásra, mint az első világégés után. Kihívások érték azon­ban Angliát az elmúlt há­rom évtizedben. Nagyhatalmi pályája lefelé ívelt, gazdasá­gi növekedése lassult, s kí­méletlen versenytársakra lett Ny­ugat-Európában és Japán­­ban. A különleges kapcsolat az idők során mindinkább politikai jellegűvé változott, hiszen a csatlakozás a Kö­zös Piachoz nyilvánvalóvá tette a gazdasági hovatarto­zást. Kereskedelmi forgalmá­nak ma negyven százalékát köszönheti az EGK-nak, és alig több, mint tíz százalékát az Egyesült Államoknak. Az 1979-ben kormányra ju­tott, majd az 1983-as válasz­tásokat ismét fölénnyel meg­nyerő konzervatív vezetés alapvető változtatásokat ígért. Elsősorban a Munkáspárt ide­jén „túlságosan balratolt" Angliát igyekezett visszaszok­tatni a tőkés rendszerhez, ál­lamosított cégeket adott ismét magánkézre, szorgalmazta a kis- és nagyvállalkozást a magánszektorban, igyekezett csökkenteni a központi be­avatkozást, elsöpörni az út­ból a bürokratikus szabáso­kat, s megfékezni az inflá­ció ütemét, serkenteni a nö­vekedést. Abból a megfonto­lásból, hogy Britannia bekap­csolódhasson a technika meg­újulásának, a gazdasági szer­kezet váltásának a folyama­tába. A SZAVAZÓK inkább er­re a politikára­­ voksoltak, mintsem a munkáspártira amely voltaképpen ugyanúgy érvelt, mint évtizedekkel ko­rábban, mintha közben mi sem történt volna. S elfogad­ták a tory nézeteket a vá­lasztók azért is, mert a meg­élénkülő gazdaság erősíti a diplomáciát, amely töretlenül azt hangsúlyozza, hogy Lon­donnak aktív, befolyásoló té­nyezőnek kell maradnia a vi­lágpolitikában. Ezért váltott ki szinte egyöntetű lelkese­dést az angol közvélemény­ben a Falklandok visszaszer­zése, ezért vannak ott Liba­nonban a brit csapatok, ezért egyezett bele vita nélkül a kormányzat az amerikai ra­kéták telepítésébe, amelyet a választók sem utasítottak el egyértelműen. Az érdekek kölcsönös elis­merése, a békés egymás mel­lett élés realizmusára alapozó brit külpolitika most azt­­su­gallja­­ Sir Geoffrey Howe stockholmi felszólalásából idézve —, hogy a „fegyver­zetcsökkentési tárgyalások nem viselhetik a kelet—nyu­gati kapcsolatok összes ter­hét. Földrészünk két fele kö­zött újabb és újabb terüle­tekre kell kiterjeszteni a pár­beszédet, a jobb megértés re­ményében". A londoni lapok kommentárjai is hangsúlyoz­zák, hogy a fegyverzetellen­őrzési megbeszélések azért szakadtak meg, mert rossz a politikai légkör és nem meg­fordítva. A nemzetközi kap­csolatok azért romlottak meg, mert a nagyhatalmak a vi­lág eseményeivel összefüggő mozgásai és megnyilatkozásai sokkal nagyobb súrlódási fe­lületeket hoztak létre, mint korábban. A rakétatelepítés ennek az érdes érintkezésnek a lecsapódása. A LONDONI DIPLOMÁCIA vezetője azzal érvelt a svéd fővárosban, hogy csak így le­het ismét kedvező körülmé­nyeket teremteni a genfi esz­mecserék felújításához, ha le­­olvasszák a jeget a Keletet és a Nyugatot összekötő szá­lakról. Margaret Thatcher is e törekvések jegyében­­ jelen­tette be meg tavaly novem­berben — időpont megjelö­lése nélkül —, hogy eleget szeretne tenni az angol mi­niszterelnöknek szóló, kilenc éve érvényes budapesti meg­hívásnak. Magyarország ered­ményei miatt választotta a dialógus folytatásának színhe­lyéül fővárosunkat. Az e hét végi tárgyalásokon persze ki­fejezésre fog jutni a véle­ménykülönbség. A magyar kormányfő kifejti majd ál­láspontját arról, hogy a nem­zetközi feszültség oka az Egyesült Államok erőfölényre, az egyensúly megbontására tö­rekvő magatartása, s ,ehhez hozzájárult Nagy-Britannia is, amikor területére engedte az amerikai robotrepülőgépeket, s nem hagyta atomfegyvereit beszámítani a genfi tárgya­lásokon. Margaret Thatcher a maga nézőpont­jából elemzi majd a világpolitikai viszony­latokat. Abban azonban meg­egyeznek a vélemények, hogy szükség van a párbeszéd fenn­tartására. S rendkívül fontos annak belátása — s ezt hang­súlyozzák Budapesten és Lon­donban is —, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, a viták csak tárgyalások útján oldha­tók meg. Beke Miklós ­ A Az idei cél az adósságállomány csökkentése Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a csereará­nyok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős ered­ményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszön­hető, hogy nemzetközi fizeté­si pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áru­forgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült előírni, s jól­lehet ez az aktívum a terve­zettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az or­szág nemzetközi hitelkapcso­latait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszí­téseink sikerei , alapot terem­tettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intéz­ményétől, a Nemzetközi Valu­ta Alaptól és a Világbanktól hiteleket­ kérjünk és kapjunk. Az 1982. decemberi hitelmeg­­állapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valuta Alaptól le­hívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bank­­konzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bank­­konzorciumtól. Különös jelen­tősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtó­ként — maga a Világbank is részt vet­t, így 1983-ban lik­viditási helyzetünket is javí­tani tudtuk, hit­el­képességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő cél­ja az idén is a belső és a kül­ső egyensúlyi helyzet javítása. Nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdeké­ben csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konver­tibilis elszámolású viszonylat­ban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világ­banktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export-áruala­pokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kap­csolódna. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változat­lanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hite­lek elsősorban az export nö­velését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és ener­giafelhasználásának csökken­tését segítik elő. A vállalati beruházások cél­jára rendelkezésre álló hitel­keret — a múlt évihez hason­lóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felül­vizsgálja a már meglevő be­ruházási hitelszerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerző­désben vállalt feladatok tel­jesítése, esetleg a bank v­isz­­szavonja folyósítási kötele­zettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgal­mazza a gyorsabb hiteltörlesz­téseket azoknál a vállalatok­nál, amelyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A hitel szabályozó szerepé­nek növelése érdekében a bank az év folyamán kidol­gozza a kereskedelmi hitel­­nyújtás rendszerét, és javas­latot tesz annak ,bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézmény­­rendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgon­dolások a központi beavatko­zás csökkentését, a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és javuljon az üzleti banki tevékenység. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle címe­ken nyújtott hitelek felhasz­nálásának tapasztalataival. El­­mondta például, hogy 1983- ban az exportfejlesztő beru­házások eredményeként mint­egy 1,1 milliárd dollár érté­kű árut exportáltak, valami­vel kevesebbet a hitelkérel­mekben ígértnél. Ebben köz­rejátszottak a világpiaci ár­csökkenések is. Nehezítették azonban az exportot az érté­kesítés mennyiségi korlátai, de belső problémák is, pél­dául a minőség hibái.. Elma­radás leginkább a kohászati és gépipari vállalatoknál ia- Milan Nemzet Javult nemzetközi hitelképességünk A Kereskedelmi Kamara segíti a gazdaságirányítás továbbfejlesztését bán­t az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg elmaradtak a tel­jesítésben. KÖZÉLETI HÍR Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Kang Szong Szan-t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási ta­nácsának elnökévé történt kinevezése alkalmából. Elfogadta idei munkatervét az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazda­­sági bizottsága Cselőtei László elnökletével kedden ülést tar­tott a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban. Az ülésen részt vett és, felszó­lalt Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint Kovács Antal államtit­kár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdál­kodás feltételeiről. Az ülésen a testület megtár­gyalta és elfogadta idei mun­katervét is. Magyar—lengyel tárgyalások A magyar—lengyel gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­nökeinek találkozójára kedden Budapestre érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Nép­­köztársaság miniszterelnök­helyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök­­helyettes, a bizottság társelnö­ke üdvözölte. A nap folyamán a Parla­mentben megkezdődtek a tár­gyalások. A megbeszéléseken véle­ménycserére kerül sor az el­múlt évi legfelső szintű talál­kozón elhatározott hosszú tá­vú együttműködési fő irányok kidolgozásáról. Áttekintik a bizottság XX. ülésszakán ho­zott határozatok végrehajtását, az 1983. évi árucsere-forgal­mi jegyzőkönyvben foglaltak megvalósulását, az 1984. évi feladatokat. , Tájékoztatják egymást az 1986—1990. évi tervkoordinációs munkálatok­ról. pasztalható. Az élelmiszeripar teljesítette a hitelszerződések­ben vállalt kötelezettségét, a mezőgazdasági üzemek azon- A könnyűiparnak bővítenie kell a belföldi v­álasztékot is A könnyűipari vállalatok vezetői kedden, a Hazai Fé­­süsfonó- és Szövőgyárban az ágazat idei feladatairól ta­nácskoztak. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes elöljáróban elmondotta, hogy a könnyű­ipar 1983-ban az előzőnél eredményesebb évet zárt. A külpiaci m­unka javításával kihasználták a konvertibilis piacokon mutatkozó enyhe fellendülést, fokozták az ide irányuló exportjukat. Rubel­elszámolású kivitelük összessé­gében az előirányzatnak meg­felelően alakult. Könnyűipari termékekből a hazai ellátás a múlt évben általában megfe­lelő volt, noha egyes idősza­kokban néhány áruból hiá­nyos volt a kínálat, illetve a választék. Az idei feladatok közül ezért kiemelkedik a hazai vá­sárlók igényeinek a koráb­biaknál jobb kielégítése — mutatott rá a miniszterhelyet­tes. A vállalatoknak "arra kell törekedniük, hogy az eddig hiányzó fogyasztási cikkek — még ha viszonylag szőkébb választékban is — mindig kaphatók legyenek. Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban A mezőgazdaság műszaki fejlesztéséről kezdődött két­napos tudományos tanácsko­zás kedden Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen. Az eszmecserén kutatók és fej­lesztők, a tsz-ek, a termelési rendszerek és a mezőgépipar szakemberei vesznek részt. Az ülés részvevőit dr. Bíró Fe­renc rektor köszöntötte, majd dr. Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes beszélt az ágazat előtt álló­ műszaki-fej­lesztési feladatokról. Mint mondotta: a mezőgazdaság az idén nem kisebb feladatot vál­lal, mint az 1982. évi kiemel­kedő eredmények túltejesíté­­sét. A terv végrehajtásában nagy szerep jut a műszaki fejlesztésnek. A technikának , elsősorban a hozamok növe­lését, a ráfordítások csökken­tését és a nemzetközi ver­senyképesség javítását kell szolgálnia. A gabonatermelési tervek teljesítése 1934-ben a mező­­gazdaság kulcsfontosságú fel­adata, s ezt kell megalapoz­nia a technikai és technoló­giai fejlesztésnek is. Az állattenyésztésben meg­határozó feladat a takarmány­­ellátás, amelyhez szükség van a tömegtakarmány-termelés korszerűsítésére. A megnyitó előadás után a tanácskozás hét szekcióban folytatta munkáját. A kamara erősíti érdekegyeztető tevékenységét A Magyar Kereskedelmi Ka­mara megújult szerepéről, időszerű feladatairól tájékoz­tatta az újságírókat kedden a Parlamentben Beck Tamás, a kamara elnöke. Három esztendeje a Minisz­tertanács rendeletben szabá­lyozta újra az intézmény te­vékenységét. Napjainkban, amikor a gazdaságirányítás továbbfejlesztésén fáradoznak a szakemberek, s ezzel egy­idejűleg mind nagyobb az igény a vállalatok és felügye­leti szervek, az irányítottak és az irányítók közötti össz­hang megerősítésére, a kama­ra érdekegyeztető, érdekköz­vetítő és érdekképviseleti te­vékenységével kívánja segíte­ni a központi célok elérését. Ami az érdekegyeztetést illeti — mondta Beck Tamás —, e téren a legkevesebb az ered­mény, jóllehet a kamarában ezt tartják az egyik legfonto­sabb funkciónak. Igaz, van­nak már itt, is eredmények — mint például a bútoripar, il­letve a bútorszövetgyártók kö­zött,­ vagy a gépipar és a ko­hászat között folytatott ered­ményes tárgyalások —, ám a kamara véleménye az, hogy e munkában még igen sok a ja­vítanivaló. A gazdaságirányítás­ tovább­fejlesztését ugyancsak fontos feladatként értékeljük — foly­tatta a kamara elnöke —. Két kormánybizottságban is kép­viseltetjük magunkat, veszünk részt a munkában. Azokon a területeken, ahol a népgazdasági célokkal össz­hangban legjelentősebbek a fejlődés lehetőségei, szükség esetén szelektív intézkedések­kel is támogatni kell a válla­latok kezdeményező képessé­gét. Ehhez az is szükséges, hogy kialakítható legyen egy olyan rendszer, amelyben minden támogatás és elvonás az adórendszeren kereszül — előre kiszámíthatóan törté­nik. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke szólt a honi gazdaság alacsony etikai szín­vonaláról is. Működik ugyan egy etikai bizottság, ám ezt csak kevés vállalat keresi meg panaszával, így a szervezet működésének kiterjesztése, a gazdálkodási etikai normák betartása igen nehéz feladat. A kamara munkájában 870 tagvállalat vesz részt. Ezek­nek több mint a fele a fővá­roson kívül, vidéken műkö­dik. Ezért az elmúlt időszak­ban területi bizottságokat hoz­tak létre, hogy azok a helyi érdekképviseletet ellássák, ve­gyenek részt a területfejlesz­tési, munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásában. E te­rületi bizottságok tanácsadó szolgálatukkal a vidéki válla­latok külpiaci munkáját is se­gítik. (k. g.) Megkezdődtek a zárszámadások Csongrádban és Borsodban A Csongrád megyei zár­számadások sorozatát a sán­­dorfalvi Magyar—Lengyel Ba­rátság Tsz nyitotta meg ked­den. Az aszály által leginkább sújtott megyék közé tartozó Csongrádban még hatvannégy termelőszövetkezetben és ki­lenc szakszövetkezetben tar­tanak zárszámadást. A megyei tanács mezőgazdasági osztásá­nak összesítése szerint a ta­valyi, helyenként 200-250 mil­liméteres csapadékhiány több mint 200 milliós pénzügyi veszteséget okozott a tsz-ek­­ben. A közös gazdaságok ter­melése az előirányzott növe­kedés helyett 1982-höz képest nyolc százalékkal csökkent. 1983-ban 150 000 tonnával ke­vesebb gabona termett, mint a megelőző esztendőben. A ter­melőszövetkezetek idei legfőbb célja, hogy újra elérjék az 1982. évi termelési eredménye­ket. Ehhez a lehetőségek meg­vannak. Az ősszel porba ve­tett kalászosokra jó hatással van a januári csapadék és a hótakaró. Megkezdődtek a téesz zár­számadó közgyűlések Borsod megyében is. Az eseménysoro­zat nyitányaként kedden a selvebi Virradat' Tsz vette

Next