Magyar Nemzet, 1984. február (47. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
Szerda, 1934. február 1. i Párbeszéd NAGYON FONTOS lenne, hogy valamennyi nyugat-európai vezető megértse a jelentőségét Jurij Andropov nyilatkozatának, amelynek „bátorító a hangneme és konstruktív a tartalma". így foglalt állást Rómában a minap Sir Geoffrey Howe angol külügyminiszter. S nyilván Margaret Thatcher nevében is beszélt, hiszen a brit kormányfő egy héttel korábban a The New York Timesnak azt fejtette ki, hogy üdvözli Howard Reagan békülékenyebb megfogalmazásait. A maga részéről — mondta a miniszterelnök —, már tavaly, nyáron arra a meggyőződésre jutott, hogy módosítani kell a Szovjetunióval kapcsolatos nyugati politikát. Azért van szükség a változtatásra, hogy visszaszerezzék Moszkva bizalmát és átfogóbb kapcsolatokat építsenek ki a kelet-európai országokkal. ..A fegyverzetek csak akkor csökkenthetők, ha mindkét fél kész a megállapodásra" — hangsúlyozta Margaret Thatcher, és hozzátette, erőfeszítéseket kell tenni, hogy, „a hatalmak minél jobban megértsék egymást." A brit kormányfő nyilatkozata arra enged következtetni, hogy az angol és az amerikai taktikai megfontolások időlegesen ellentétbe kerültek egymással. London és Washington az elmúlt hónapokban valamelyest eltérően ítélte meg a diplomáciai mozgásokat, és az események értékelése olykor bíráló vélemények hangoztatására kényszerítette a szigetországot. A The New York Timesnak minden eddiginél határozottabban szögezte le Margaret Thatcher, hogy nem értett egyet a grenadai invázióval, mert semmilyen veszély nem fenyegette az Egyesült Államok biztonságát. A KÜLÖNBBÖZŐ ÉRDEKEK egyeztetését, összehangolását szorgalmazó angol álláspont arra a nézetre is alapozódhat, amelyet a Financial Times ismertetett a stockholmi konferencia kapcsán. „Az a probléma a washingtoni kormányzattal — írja Ian Davidson —, hogy nem dolgozta ki a szovjet—amerikai viszony stratégiáját. Azt persze nem könnyű felvázolni, milyen formája legyen ennek a politikának. De semmiképpen sem támaszkodhat arra a feltételezésre, hogy Moszkva irányít minden baloldali rendszert és gerillamozgalmat; nem tartalmazhatja azt a kinyilatkoztatást sem, hogy Amerikának joga befolyásolni a libanoni eseményeket, s nem állíthatja azt sem, hogy a Nicaraguát támogató Kuba közvetlenül veszélyezteti az Egyesült Államokat". A londoni pénzügyi és gazdasági körök véleményét kifejező lap még megjegyzi, hogy Reagan erőfeszítései „a szabad világ védelmére” voltaképpen az oltalmazottakra ütnek vissza. „Amerika elég biztonságos ahhoz, hogy ne kelljen erőpróbának tekintenie minden eseményt a világban.” Különleges kapcsolatnak nevezik mindazonáltal Churchill óta az angol—amerikai viszonyt Londonban. Ez a szóhasználat azt volt hivatva érzékeltetni, hogy a második világháború után megváltozott helyzetben Nagy- Britannia már csak úgy töltheti be világpolitikai szerepét, ha Washington mögé zárkózik föl és nem Nyugat-Európához húz. Konzervatív és munkáspárti kormányzatok követték ezt az útmutatást, s ragaszkodtak hozzá, különösen akkor, amidőn összeomlott a gyarmatbirodalom, amikor egyértelművé vált, hogy a tőkés világ vezető hatalma, az Egyesült Államok, vállalja is azt a feladatot, amelyet neki szántak, s inkább kész a nemzetközi nyitásra, mint az első világégés után. Kihívások érték azonban Angliát az elmúlt három évtizedben. Nagyhatalmi pályája lefelé ívelt, gazdasági növekedése lassult, s kíméletlen versenytársakra lett Nyugat-Európában és Japánban. A különleges kapcsolat az idők során mindinkább politikai jellegűvé változott, hiszen a csatlakozás a Közös Piachoz nyilvánvalóvá tette a gazdasági hovatartozást. Kereskedelmi forgalmának ma negyven százalékát köszönheti az EGK-nak, és alig több, mint tíz százalékát az Egyesült Államoknak. Az 1979-ben kormányra jutott, majd az 1983-as választásokat ismét fölénnyel megnyerő konzervatív vezetés alapvető változtatásokat ígért. Elsősorban a Munkáspárt idején „túlságosan balratolt" Angliát igyekezett visszaszoktatni a tőkés rendszerhez, államosított cégeket adott ismét magánkézre, szorgalmazta a kis- és nagyvállalkozást a magánszektorban, igyekezett csökkenteni a központi beavatkozást, elsöpörni az útból a bürokratikus szabásokat, s megfékezni az infláció ütemét, serkenteni a növekedést. Abból a megfontolásból, hogy Britannia bekapcsolódhasson a technika megújulásának, a gazdasági szerkezet váltásának a folyamatába. A SZAVAZÓK inkább erre a politikára voksoltak, mintsem a munkáspártira amely voltaképpen ugyanúgy érvelt, mint évtizedekkel korábban, mintha közben mi sem történt volna. S elfogadták a tory nézeteket a választók azért is, mert a megélénkülő gazdaság erősíti a diplomáciát, amely töretlenül azt hangsúlyozza, hogy Londonnak aktív, befolyásoló tényezőnek kell maradnia a világpolitikában. Ezért váltott ki szinte egyöntetű lelkesedést az angol közvéleményben a Falklandok visszaszerzése, ezért vannak ott Libanonban a brit csapatok, ezért egyezett bele vita nélkül a kormányzat az amerikai rakéták telepítésébe, amelyet a választók sem utasítottak el egyértelműen. Az érdekek kölcsönös elismerése, a békés egymás mellett élés realizmusára alapozó brit külpolitika most aztsugallja Sir Geoffrey Howe stockholmi felszólalásából idézve —, hogy a „fegyverzetcsökkentési tárgyalások nem viselhetik a kelet—nyugati kapcsolatok összes terhét. Földrészünk két fele között újabb és újabb területekre kell kiterjeszteni a párbeszédet, a jobb megértés reményében". A londoni lapok kommentárjai is hangsúlyozzák, hogy a fegyverzetellenőrzési megbeszélések azért szakadtak meg, mert rossz a politikai légkör és nem megfordítva. A nemzetközi kapcsolatok azért romlottak meg, mert a nagyhatalmak a világ eseményeivel összefüggő mozgásai és megnyilatkozásai sokkal nagyobb súrlódási felületeket hoztak létre, mint korábban. A rakétatelepítés ennek az érdes érintkezésnek a lecsapódása. A LONDONI DIPLOMÁCIA vezetője azzal érvelt a svéd fővárosban, hogy csak így lehet ismét kedvező körülményeket teremteni a genfi eszmecserék felújításához, ha leolvasszák a jeget a Keletet és a Nyugatot összekötő szálakról. Margaret Thatcher is e törekvések jegyében jelentette be meg tavaly novemberben — időpont megjelölése nélkül —, hogy eleget szeretne tenni az angol miniszterelnöknek szóló, kilenc éve érvényes budapesti meghívásnak. Magyarország eredményei miatt választotta a dialógus folytatásának színhelyéül fővárosunkat. Az e hét végi tárgyalásokon persze kifejezésre fog jutni a véleménykülönbség. A magyar kormányfő kifejti majd álláspontját arról, hogy a nemzetközi feszültség oka az Egyesült Államok erőfölényre, az egyensúly megbontására törekvő magatartása, s ,ehhez hozzájárult Nagy-Britannia is, amikor területére engedte az amerikai robotrepülőgépeket, s nem hagyta atomfegyvereit beszámítani a genfi tárgyalásokon. Margaret Thatcher a maga nézőpontjából elemzi majd a világpolitikai viszonylatokat. Abban azonban megegyeznek a vélemények, hogy szükség van a párbeszéd fenntartására. S rendkívül fontos annak belátása — s ezt hangsúlyozzák Budapesten és Londonban is —, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, a viták csak tárgyalások útján oldhatók meg. Beke Miklós A Az idei cél az adósságállomány csökkentése Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült előírni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei , alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valuta Alaptól és a Világbanktól hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982. decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valuta Alaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása. Nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export-árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhasználásának csökkentését segítik elő. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglevő beruházási hitelszerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank viszszavonja folyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vállalatoknál, amelyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedelmi hitelnyújtás rendszerét, és javaslatot tesz annak ,bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézményrendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését, a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és javuljon az üzleti banki tevékenység. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle címeken nyújtott hitelek felhasználásának tapasztalataival. Elmondta például, hogy 1983- ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, valamivel kevesebbet a hitelkérelmekben ígértnél. Ebben közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is. Nehezítették azonban az exportot az értékesítés mennyiségi korlátai, de belső problémák is, például a minőség hibái.. Elmaradás leginkább a kohászati és gépipari vállalatoknál ia- Milan Nemzet Javult nemzetközi hitelképességünk A Kereskedelmi Kamara segíti a gazdaságirányítás továbbfejlesztését bánt az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg elmaradtak a teljesítésben. KÖZÉLETI HÍR Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Kang Szong Szan-t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsának elnökévé történt kinevezése alkalmából. Elfogadta idei munkatervét az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Cselőtei László elnökletével kedden ülést tartott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Az ülésen részt vett és, felszólalt Apró Antal, az országgyűlés elnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Az ülésen a testület megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét is. Magyar—lengyel tárgyalások A magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozójára kedden Budapestre érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnökhelyettes, a bizottság társelnöke üdvözölte. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken véleménycserére kerül sor az elmúlt évi legfelső szintű találkozón elhatározott hosszú távú együttműködési fő irányok kidolgozásáról. Áttekintik a bizottság XX. ülésszakán hozott határozatok végrehajtását, az 1983. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben foglaltak megvalósulását, az 1984. évi feladatokat. , Tájékoztatják egymást az 1986—1990. évi tervkoordinációs munkálatokról. pasztalható. Az élelmiszeripar teljesítette a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségét, a mezőgazdasági üzemek azon- A könnyűiparnak bővítenie kell a belföldi választékot is A könnyűipari vállalatok vezetői kedden, a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyárban az ágazat idei feladatairól tanácskoztak. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes elöljáróban elmondotta, hogy a könnyűipar 1983-ban az előzőnél eredményesebb évet zárt. A külpiaci munka javításával kihasználták a konvertibilis piacokon mutatkozó enyhe fellendülést, fokozták az ide irányuló exportjukat. Rubelelszámolású kivitelük összességében az előirányzatnak megfelelően alakult. Könnyűipari termékekből a hazai ellátás a múlt évben általában megfelelő volt, noha egyes időszakokban néhány áruból hiányos volt a kínálat, illetve a választék. Az idei feladatok közül ezért kiemelkedik a hazai vásárlók igényeinek a korábbiaknál jobb kielégítése — mutatott rá a miniszterhelyettes. A vállalatoknak "arra kell törekedniük, hogy az eddig hiányzó fogyasztási cikkek — még ha viszonylag szőkébb választékban is — mindig kaphatók legyenek. Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban A mezőgazdaság műszaki fejlesztéséről kezdődött kétnapos tudományos tanácskozás kedden Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Az eszmecserén kutatók és fejlesztők, a tsz-ek, a termelési rendszerek és a mezőgépipar szakemberei vesznek részt. Az ülés részvevőit dr. Bíró Ferenc rektor köszöntötte, majd dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes beszélt az ágazat előtt álló műszaki-fejlesztési feladatokról. Mint mondotta: a mezőgazdaság az idén nem kisebb feladatot vállal, mint az 1982. évi kiemelkedő eredmények túltejesítését. A terv végrehajtásában nagy szerep jut a műszaki fejlesztésnek. A technikának , elsősorban a hozamok növelését, a ráfordítások csökkentését és a nemzetközi versenyképesség javítását kell szolgálnia. A gabonatermelési tervek teljesítése 1934-ben a mezőgazdaság kulcsfontosságú feladata, s ezt kell megalapoznia a technikai és technológiai fejlesztésnek is. Az állattenyésztésben meghatározó feladat a takarmányellátás, amelyhez szükség van a tömegtakarmány-termelés korszerűsítésére. A megnyitó előadás után a tanácskozás hét szekcióban folytatta munkáját. A kamara erősíti érdekegyeztető tevékenységét A Magyar Kereskedelmi Kamara megújult szerepéről, időszerű feladatairól tájékoztatta az újságírókat kedden a Parlamentben Beck Tamás, a kamara elnöke. Három esztendeje a Minisztertanács rendeletben szabályozta újra az intézmény tevékenységét. Napjainkban, amikor a gazdaságirányítás továbbfejlesztésén fáradoznak a szakemberek, s ezzel egyidejűleg mind nagyobb az igény a vállalatok és felügyeleti szervek, az irányítottak és az irányítók közötti összhang megerősítésére, a kamara érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységével kívánja segíteni a központi célok elérését. Ami az érdekegyeztetést illeti — mondta Beck Tamás —, e téren a legkevesebb az eredmény, jóllehet a kamarában ezt tartják az egyik legfontosabb funkciónak. Igaz, vannak már itt, is eredmények — mint például a bútoripar, illetve a bútorszövetgyártók között, vagy a gépipar és a kohászat között folytatott eredményes tárgyalások —, ám a kamara véleménye az, hogy e munkában még igen sok a javítanivaló. A gazdaságirányítás továbbfejlesztését ugyancsak fontos feladatként értékeljük — folytatta a kamara elnöke —. Két kormánybizottságban is képviseltetjük magunkat, veszünk részt a munkában. Azokon a területeken, ahol a népgazdasági célokkal összhangban legjelentősebbek a fejlődés lehetőségei, szükség esetén szelektív intézkedésekkel is támogatni kell a vállalatok kezdeményező képességét. Ehhez az is szükséges, hogy kialakítható legyen egy olyan rendszer, amelyben minden támogatás és elvonás az adórendszeren kereszül — előre kiszámíthatóan történik. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke szólt a honi gazdaság alacsony etikai színvonaláról is. Működik ugyan egy etikai bizottság, ám ezt csak kevés vállalat keresi meg panaszával, így a szervezet működésének kiterjesztése, a gazdálkodási etikai normák betartása igen nehéz feladat. A kamara munkájában 870 tagvállalat vesz részt. Ezeknek több mint a fele a fővároson kívül, vidéken működik. Ezért az elmúlt időszakban területi bizottságokat hoztak létre, hogy azok a helyi érdekképviseletet ellássák, vegyenek részt a területfejlesztési, munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásában. E területi bizottságok tanácsadó szolgálatukkal a vidéki vállalatok külpiaci munkáját is segítik. (k. g.) Megkezdődtek a zárszámadások Csongrádban és Borsodban A Csongrád megyei zárszámadások sorozatát a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz nyitotta meg kedden. Az aszály által leginkább sújtott megyék közé tartozó Csongrádban még hatvannégy termelőszövetkezetben és kilenc szakszövetkezetben tartanak zárszámadást. A megyei tanács mezőgazdasági osztásának összesítése szerint a tavalyi, helyenként 200-250 milliméteres csapadékhiány több mint 200 milliós pénzügyi veszteséget okozott a tsz-ekben. A közös gazdaságok termelése az előirányzott növekedés helyett 1982-höz képest nyolc százalékkal csökkent. 1983-ban 150 000 tonnával kevesebb gabona termett, mint a megelőző esztendőben. A termelőszövetkezetek idei legfőbb célja, hogy újra elérjék az 1982. évi termelési eredményeket. Ehhez a lehetőségek megvannak. Az ősszel porba vetett kalászosokra jó hatással van a januári csapadék és a hótakaró. Megkezdődtek a téesz zárszámadó közgyűlések Borsod megyében is. Az eseménysorozat nyitányaként kedden a selvebi Virradat' Tsz vette