Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
Losonci Pál ngevű hipsisaniage Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilveszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig, előretekintve, azt kívánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb körülmények mellett elért eredményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza; felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az Állami Operaházat, az Árpád-hidat és a baleseti kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is mindenki számára érezhetően — az életszínvonal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkánk külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének következetes szolgálata. Őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az év éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újab lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől, az erősödő népi-nemzetiségi egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. S e kapcsolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, kötelezve az emberiség haladása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocalista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyították rátermettségüket, akik az országgyűlés törvényalkotó munkájában, alkotmányos funkcióinak gyakorlásában felelősségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önállóságának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idő esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva szerény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben is bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos évszázadokon, ezekké tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a magam nevében is —kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt. " A szovjet és az amerikai külügyminiszter a genfi találkozóról Salvadorban a jobboldali erők sorozatosan megsértették a tűzszünetet A külpolitikai helyzet EGYSÉGES VÉLEMÉNY tükröződött azokban a nyilatkozatokban, amelyekben állam- és kormányfők az új év alkalmával kifejezték reményüket, hogy megóvható a világ békéje, az emberiséget érintő legfontosabb feladatnak pedig a nukleáris háború veszélyének az elkerülését tartják. A köszöntőikben nem mulasztották el érinteni a hétfőn Genfben kezdődő Gromikov Schultz találkozót, s azt úgy üdvözölték, mint az enyhülés lehetséges előkészítőjét. Washingtonban ezzel öszszefüggésben bejelentették, végleges formába öntötték az Egyesült Államok tervezetét a jövő heti találkozóra. Magas rangú kormánytisztviselők szerint az amerikai fél azt javasolja majd, hogy kezdjenek két párhuzamos tanácskozást a leszerelés kérdéséről. Az egyiken vitassák meg az úgynevezett támadó nukleáris eszközök témáját — ebbe a kategóriába sorolnák mind a hadászati, mind pedig a közepes hatótávolságú fegyverek korlátozását —, a másikon pedig a védelmi jellegű berendezésekről, vagyis a műholdelhárító, illetve az „űrvédelmi” rendszerekről tárgyaljanak. E megbeszélések Washington szerint már akár márciusban megkezdődhetnének. Szintén fehér házi alkalmazottak jelezték, hogy az Egyesült Államok sem az egyik, sem a másik témában nem hajlandó előzetes korlátozásokat vállalni a tárgyalások megkezdésének feltételéül. Ez egybevág Weinberger hadügyminiszter álláspontjával; eleve elutasított mindenfajta moratóriumot mind az űrfegyerek, mind a közepes hatótávolságú eszközök terén. Arról viszont — a genfi tanácskozásokon létrejött megállapodástól függően — lehetne szó, hogy az esetleges részletes eszmecsere megindulásakor Washington tilalmat, rendeljen el a műholdéinál kom.g vezetnek a kipróbálására, ám ezt nem teszi meg az „űrvédelmi” eszközeivel kapcsolatos kutatásainál. Reagan szerint ugyanis az amúgy sem ellenőrizhető. Az amerikai tárgyalási javaslatot tizenkét oldalas dokumentum tartalmazza, s a The Washington Post úgy tudja, azon már nem várhatók érdemi változtatások. A KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁNAK a szükségességét emelte ki a moszkvai Pravda abban a cikkében, amely Reagan elnök külpolitikáját elemezte. A The Washington Postot idézve, a szovjet lap utalt rá, hogy az amerikai elnök nemrégiben sajtóértekezletén úgy nyilatkozott: elégedettséggel tölti el az a tény, hogy Konsztantyin Csernyenko a nukleáris eszközök megsemmisítését szorgalmazza. Reagan hozzáfűzte, az Egyesült Államok kész a szovjet javaslatok megvitatására. Azok alapelve, hogy a két nagyhatalomnak párbeszédet kell kezdenie a nukleáris és őrfegyverzetek teljes kérdéskörében. De hogy a január 7-én Genfben megnyíló eszmecsere eredményes lehessen, ahhoz a kölcsönösen elfogadható döntésekre irányuló szovjet törekvések mellett az amerikai fél konstruktív hozzáállása is szükséges. Erre azonban a jelek szerint még várni kell. Hiszen a békeóhaj kifejezése ellenére az Egyesült Államokban folytatódnak a világűr harcászati tereppé változtatásához vezető előkészületek. Eddig tíz szerződést kötöttek a gyártókkal a kozmoszprogram megvalósítására, és a Reagan-kormány első négy évében megkezdett más fegyverkezési tervek is a korábbi ütemben haladnak. Semmi jele sincs annak — állapítja meg a Pravda —, hogy leállítanák az MX-ek kifejlesztését, vagy valamelyest is csökkenne a harcászati célokra szánt pénzkeret, így a szavak és a tettek tükrében feltehető a kérdés: vajon az Egyesült Államok kormányzatának a realista és józan gondolkodás sajátjává válik-e az 1985-ös esztendőben? Állam- és kormányfők az 1985. esztendő kilátásairól A szovjet emberek optimizmussal tekinthetnek az 1985-ös év elé, állapítja meg az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Minisztertanácsnak a szovjet néphez intézett újévi üzenete az elmúlt év eredményeit értékelve. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a Szovjetunió a szocialista közösség országaival, és a világ összes békeszerető erejével együtt minden tőle telhetőt megtesz a politikai légkör javulásáért és az atomháború veszélyének elhárításáért — hangsúlyozza az üzenet. Újévi üzenetében Margaret Thatcher brit miniszterelnök pártja és kormánya eddigi stratégiájának folyamatosságát erősítette meg. Ennek megfelelően 1985-ben a konzervatívok „elsőbbségi listáján” a rend és a törvényesség védelme, valamint a „thateherizmus” néven ismertté vált gazdaságpolitika következetes végigvitele kapott kiemelt helyet. „Legfontosabb célunk, hogy elhárítsuk az emberiségre leselkedő nukleáris háború veszélyét és megbízhatóan szavatoljuk a békét” — hangsúlyozta Erich Honecker a Német Demokratikus Köztársaság lakosságához intézett hagyományos újévi nyilatkozatában. Visszatérés az enyhüléshez Emlékeztetett az amerikai Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek Nyugat- Európában, elsősorban Nyugat-Németországban megkezdett telepítésére, amely a szocialista országok részéről szükségessé tette ellenintézkedések megtételét a katonai-hadászati egyensúly fenntartására. „Ma több a fegyver Európában, de nincs nagyobb biztonság. Országunkban jól megértik, hogy ma még sürgetőbb küzdeni a békéért” — hangsúlyozta. Fő feladat a nukleáris pusztulás veszélyének száműzése, a visszatérés az enyhüléshez és a fegyverzetek korlátozása és csökkentése az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alpján. Ehhez szilárd alapot biztosítanak a Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország javaslatai. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár azt tartja az 1984-es év legfontosabb külpolitikai eredményének, hogy nem szakadt meg a kelet—nyugati párbeszéd — ezt azonban egyoldalúan a Nyugat „szilárdságának” tudja be. Újévi rádió- és tévényilatkozatában üdvözölte az amerikai és a szovjet külügyminiszter közelgő genfi találkozóját és kifejezte meggyőződését, hogy a genfi megbeszélés „közelebb visz célunkhoz, a béke megteremtéséhez kevesebb fegyverrel”. Mitterrand francia elnök a párizsi televízióban és a rádióban sugárzott újévi üzenetében nemzeti egységre, hazafiasságra és megértésre szólínyét fejezte ki, hogy 1985-ben rótta fel a franciákat. Remén kelet—nyugati kapcsolatokban áttörésnek lehetünk tanúi. A kelet—nyugati párbeszéd elősegíti majd az Észak—Dél (a fejlett és a fejlődő országait) közötti közeledést is — mondotta. 11. János Pál pápa az év utolsó napján a római Jézustemplomban mondott éjféli misét Rövid beszédében azt kívánta, hogy 1985 a béke és a derű éve legyen. Január elsején, a világbéke napja alkalmából II. János Pál a Szent Péter- bazilikában celebrált misét Egy esetleges nukleáris háború az emberiség végét jelentené — állapította meg Sandro Pertini olasz köztársasági elnök újévi televíziós beszédében. Felszólította az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, kössenek megállapodást a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és ezzel összefüggésben üdvözölte a januári genfi Gromikov Scultz találkozót. A kínai politikai és gazdasági vezetők összejövetelén, ahol közös teázással köszöntötték az új évet, Csao Ce-jang miniszterelnök kiemelte az ország gazdasági struktúrájának átalakítására vonatkozó 1985. évi feladatokat. Reményét fejezte ki, hogy országa nagy lépést tesz előre az új évben. Henryk Jablowski, a lengyel államtanács elnöke a varsói rádióban és televízióban elhangzott újévi beszédében hangsúlyozta: a világban a béke, hazánkban pedig a nyugalom a feltétele annak, hogy folytatódjon a lengyel nemzeti megújulás, minél bizakodóbban nézhessünk a jövőbe. Az államfő részletesen ismertette a belső normalizálás terén 1984-ben elért eredményeket. Az Egyesült Államok mihamarabbi válaszát sürgette a két Korea közötti kapcsolatok normalizálását célzó háromoldalú tárgyalások megtartásával kapcsolatban Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. Televíziós beszédében rámutatott, országa továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy Dél-Koreával a kapcsolatok rendezését célzó tárgyalásokra sor kerüljön és sikerüljön biztosítani a tartós békét A Vietnami Szocialista Köztársaság államfője az új esztendő alkalmából levelet intézett országa népéhez. Ebben Truong Chinh köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak az ország szocialista építőmunkájában elért tavalyi jelentős eredményekhez. Kiemelte a szocialista országok Vietnam részére nyújtott támogatásának nagy jelentőségét. Békés Európai Mauno Koivisto finn köztársasági elnök újévi rádiónyilatkozatában kifejezte reményét, hogy a jövő héten Genfben sorra kerülő szovjet— amerikai külügyminiszteri tárgyalások gyümölcsözőek lesznek, és szorgalmazta, hogy tiltsák be a manőverező robotrepülőgépeket. Rámutatott, hogy az észak-európai országokat különös aggodalommal tölti el a manőverező robotrepülőgépek telepítése, mert felborítja a térség politikai stabilitását, semleges országok légterét fenyegeti. Csütörtök 1985. január 3 XlVIII. évfolyam 1. száma A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA »71.