Magyar Nemzet, 1985. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
2 Iicillíris ülés Felszólalások a iulauika-palotában Az EGK levele a KGGST titkárához a kapcsolatfelvételről Brüsszelből jelenti az AFP és a UPI. Levéllel fordult az Európai Közösségek Bizottsága a KGST titkárához a két gazdasági szervezet közötti kapcsolatfelvétel ügyében, és ebben megerősíti az EGK készségét a párbeszédre. Egyben bővebb tájékoztatást kér a KGST részéről további elképzeléseit illetően. Az EGK azt ajánlja a szocialistaországok gazdasági szervezetének, hogy a két gazdasági csoport közötti kapcsolatfelvétel keretébe ne foglalják bele a KGST-tagországok és az EGK közötti bilaterális megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban brüsszeli diplomáciai források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EGK, ha nem is zárkózik el a dialógustól, azt a továbbiakban feltételekhez köti. A hivatalos nyilatkozat szerint a brüsszeli bizottság Vjacseszlav Szicsovnak, a KGST Végrehajtó Bizottsága titkárának továbbította kedden a levelet. Májusban Gorbacsov javasolta a két szervezet közötti együttműködést, majd a KGST — Szicsov levelével — júniusban megkereste az Európai Közösségeket, és átfogó szinten hivatalos kapcsolatfelvételt ajánlott — tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű tárgyalások 1981 óta szünetelnek, újrakezdésük ösztönzést adna az össz-európai folyamatnak. Helsinkiből jelenti az MTI. A konferencia szerda délelőtti plenáris ülésén Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter arról beszélt, hogy Görögország külpolitikájának alapelvére tette a záróokmányban ■megjelölt magatartási normákat. A görög külügyminiszter szerint egy másik aláíró ország — Törökország — viszont súlyosan megsérti ezeket a normákat, amikor megszállva tartja egy független ENSZ- tagország (Ciprus) területének 30 százalékát. Ennek ellenére Görögország úgy véli, hogy bár a nemzetközi politikai helyzet a záróokmány aláírása óta más tekintetben is rosszabbodott, a helsinki folyamat nélkül a nemzetközi helyzet még rosszabb lenne. • Helyett Joe Clark kanadai külügyminiszter azokhoz csatlakozott, akik — a konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségeként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. A helsinki folyamat iránti tisztelet és felelősségvállalás jellemezte Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter beszédét, aki ugyancsak rámutatott, hogy az eltelt tíz év a megpróbáltatások évtizede volt azok számára, akik hisznek a helsinki folyamatban. Szólt viszont arról is, hogy az európai országok sok tekintetben sikerrel megőrizték a különféle területeken korábban kialakult együttműködés szintjét a földrészen honoló nehéz politikai viszonyok között is. A béke és a biztonság kérdéseiben tanúsítandó türelem és a folytonosság mellett érvelt San Marino külügyminisztere és a Vatikán képviselője is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor választott út a merre repül ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mellett élő két Németország számára. „A helsinki folyamat nem fordította meg ugyan a történelem menetét, de megfelel a földrészen élő népek reményeinek és érzelmeinek” — jelentette ki Genscher. A fő feladat a nyugatnémet felfogás szerint most a biztonsági folyamat dinamizmusának megőrzése. Mindemellett Genscher az emberi jogok és a kelet.A nyugati technológiacsere kérdésében az egyeztetett nyugati álláspontot fejtette ki, mondván, hogy az NSZK ,,nem hallgathat, amikor az emberi jogok megsértéséről van szó”. A délelőtti plenáris ülés Belgium és Portugália külügyminiszterének beszédével fejeződött be. Délután Csehszlovákia, Málta, Nagy-Britannia, Svédország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminiszterei értékelték az európai kontinensnek a helsinki záróokmány aláírása óta megtett útjai a külügyminiszteri találkozó szerda délutáni plenáris ülésén. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter az évtized fő tanulságát abban jelölte meg, hogy a záróokmány kiállta az idők próbáját, noha a szocialista országok mindig tudták: az enyhülés útján a haladás nem lesz akadálytalan. A csehszlovák külügyminiszter kifogást emelt a kontinens egyes országaiban tapasztalható revansista törekvések, a jaltai és a potsdami megállapodások megkérdőjelezését célzó kísérletek "ellen. Elítélte azt a próbálkozást, hogy az emberi jogok és szabadságjogok kérdését szembeállítsák a legfontosabb emberi joggal, az embereknek azzal a jogával, hogy békében éljenek. Sir Geoffrey Home elismerését fejezte ki azok „képzelőereje és elszántsága” iránt, akik tíz évvel ezelőtt tető alá hozták a helsinki megállapodást, megszerkesztették a záróokmány szövegét. Rámutatott ana, hogy az európai biztonsági folyamat legfontosabb céljai közé tartozik a feszültség enyhítése Európában és a világban, a fegyverzet korlátozási megállapodások létrejöttéhez viszont a bizalom légkörére van szükség. A ISZT nyilatkozata A TASZSZ jelentette: A Helsinki Záróokmány Európa és a világ ..népeinek azt a, vágyát, tükrözi, hogy békében és biztonságban éljenek, fejlesszék az egymás közötti kapcsolatokat, és a jelen és a jövő nemzedékeit megmentsék a háború borzalmaitól — mutat rá a Béke világtanácsának a dokumentum aláírása tizedik évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A Helsinki melletti Haikko városban kétnapos ülést tartott a volt hadviseltek világszövetségének összekötő bizottsága. A bizottság amely a négy legnagyobb veterán szervezet nevében tanácskozott, úgy döntött, hogy 1986 decemberére Bécsbe összehívják a hadviseltek második világkonferenciáját. A napirenden a leszerelés és a biztonság időszerű kérdései szerepelnek majd. Várkonyi Péter ezmecsréi Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügyminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomácia vezetője a Finlandia palotában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Strayjel, majd Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Később Franciaország helsinki ■nagykövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel találkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiában Várkonyi Péter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Finlandia palotában Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrel és Peter Barry írországi külügyminiszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdések közül elsősorban azokról cseréltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóján, a 33 ország külügyminiszteri tanácskozásán felmerülő problémákkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban valamennyi kétoldali találkozón hangsúlyozták az októberben Budapesten megrendezendőEurópai Kulturális Fórum jelentőségét. . helsinki kormány fogadása Helsinkiből, jelenti a TASZSZ. Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán, találkozott olasz kollégájával, Andreottival. A két politikus kifejezte elégedettségét a szovjet—olasz párbeszéd aktív jellegéről s azt, mennyire hasznosnak tartják a két ország kapcsolatainak elmélyítését. Találkozott Andreottival Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter is. A két politikus elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy országaik együttműködése sikeresen fejlődik. Olszowski találkozott továbbá Joe Clark kanadai külügy-miniszterrel, akivel az enyhülés megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere találkozott Spanyolország, Görögország, a Vatikán, Svájc, Ciprus, Hollandia, Belgium és Csehszlovákia külügyeinek irányítójával. Szerdán a finn kormány fogadást adott a konferencia részvevőinek. Ezen többek közt jelen volt Mauno Koivisto finn elnök és Kalevi Sorsa kormányfő. Mattjar Vinzor Jugoszláviában értékelték a koszovói helyzetet Belgrádból jelenti az MTI. A Jugoszláviában élő albán nacionalistákkal és irredentákkal folytatott küzdelemben elért eddigi eredmények ellenére sem szabad lebecsülni jelenlegi ellenséges tevékenységüket — állapította meg Koszovó mostani politikai-biztonsági helyzetét, értékelve Hija Vakics, a szocialista autonóm tartomány elnökségének tagja. Vakics a koszovói antifasiszta fegyveres harc megkezdésének évfordulóján rendezett nagygyűlésen mondott beszédet. Kifejtette: a tartományban az albán nacionalista szervezetekre az elmúlt években komoly csapásokat mértek. Az ellenség azonban még mindig nem szenvedett teljes vereséget, átgondoltan és szervezetten tevékenykedik, kihasználja az ország gazdasági ésegyéb nehézségeit, támadja forradalmi vívmányait. A falakra ellenséges jelszavakat írnak, röplapokat szórnak, előfordulnak sírgyalázások. Kétséget és bizalmatlanságot igyekeznek szítani Koszovó különböző nemzetiségű lakosai között, megfélemlítenek, megtámadnak békés embereket. A szerbek és crnagoraiak koszovói kitelepülését érintve elmondta, hogy ez a folyamat — bár mérséklődött — még mindig tart. Bátori jónak nevezte azt, hogy az utóbbi időben egyesek visszatérnek Koszovóra. Hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus elleni harcot nem lehet csupán jelszavakkal folytatni, hanem konkrét akciókra és személyes helytállásra van szükség. „Nem kötünk sem eszmei, sem politikai kompromisszumot azokkal, akik társadalmi, gazdasági és politikai rendszerünket, a forradalom, a szocialista építés vívmányait, az állampolgárok békés, nyugodt életét fenyegetik, nyugtalanságot és bizalmatlanságot keltenek” — hangoztatta Hija Vakics. A havannai tanácskozás elemzi az adósságok orvoslását Havannából, jelenti az MTI. Fidel CoaStiro kubai állam- és kormányfő meghívására a latin-amerikai és karibi országok ezer képviselője kezdett tanácskozást kedden Havannában a térség országainak eladósodása nyomán kialakult helyzetről. A különböző irányzatú politikai párt- és tömegszervezetek küldöttein kívül volt katonai vezetők, közgazdászok, értelmiségiek, egyházi személyiségek is jelen vannak a szombatig tartó találkozón, hogy kötetlen formában, előzetes napirend és záróközlemény kimunkálása nélkül folytassanak párbeszédet. Castro megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az eladósodás a térséget súlyos gazdaságú nehézségek elé állította. A megoldás átfogó társadalmigazdasági intézkedésekkel képzelhető el. Július 8-án, a nemzetgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az adósságok eltörlése önmagában még nem megoldás, s ezért szorgalmazta új nemzetközi gazdasági rend megteremtését és a latin-amerikai gazdasági integrációt. A keddi felszólalók hangsúlyozták, hogy a térség országai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gazdasági problémákat. A közép-amerikai válság békés rendezését sürgető nyilatkozatot írtak alá Limában Managuából jelenti az EFE. Daniel Ortega nicaraguai államfő kedden hangsúlyozta: az amerikai kormány nyomást gyakorol Luis Monge Costa Rica-i elnökre, hogy hívja vissza diplomáciai, képviseletét Managuából. Az Egyesült Államok így próbálja a Nicaragua elleni fegyveres agresszió feltételeit előkészíteni — mondotta Ortega. Nicaragua több ízben azzal a javaslattal fordult a szomszédos országhoz, hogy tárgyalások útját rendezzék a két ország közötti nézeteltéréseket. Megismételte felhívását, hogy Costa Rica és Nicaragua képviselői Panamában dolgozzák ki azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek segítségével egy biztonsági övezetet létesítenének a közös határvidéken. A nemzetközi felügyelő erőkben olyan dél-amerikai országok képviselői kaphatnának helyet, mint Argentína, Brazília, Uruguay és Peru. A TASZSZ jelentése szerint a közép-amerikai válságot békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani — olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet húsz latin-amerikai ország képviselője fogadott el Limában. Az aláírók között szerepel az argentin, a bolíviai, a kolumbiai, a perui, az uruguayi és a dominikai államfő is. Valamennyien az új perui elnök, Alan Garcia beiktatási ünnepségén vettek részt. Támogatásukról biztosították a közép-amerikai válság békés rendezésén fáradozó Contadora-csoport kezdeményezéseit. A Limai Nyilatkozat elítéli a fegyverkezésihajsza minden formáját, és követeli, hogy a katonai kiadások csökkentése révén több pénzt fordítsanak a szociális-gazdasági célokra. Bírálták a fejlett ipari államok protekcionista intézkedéseit, és sürgették a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját. O (Kampala, AP) Tito Ok első altábornagy, Uganda új elnöke szerdán hazatért Dar es-Salaamból, ahol Julius Nyerere tanzániai államfővel és más vezetőkkel tárgyalt. Az ugandai katonai tanács szerdán kinevezte a kelet-afrikai ország új miniszterelnökét, Paulo Muwanga személyében.. A megbuktatott Obote elnök rendszere alatt, egy időben alelnöki és hadügyminiszteri tisztséget látott el. (Luanda, TASZSZ) Megnyílt az angolai MPLA-Munkapárt, KB háromnapos ülése. Ezen elemzik az el nem kötelezett országok Luandában szeptemberben tartandó külügyminiszteri konferenciájának és az MPLA-Munkapárt II. kongresszusának előkészületeit. Csütörtök, 1985. augusztus 1. Kant Jakut ismertette a Szovjetunió közel-keleti álláspiont,itt Moszkvából jelenti a TASZSZ. A közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos szovjet álláspontról, a Szovjetunió és a térség országai közti kapcsolatokról adott nyilatkozatot az Al-Kabasz kuvaiti lapnak Leonyid Zamjatyin, azSZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a közelkeleti válságot csak minden érdekelt fel együttes erőfeszítéseivel lehet megoldani. A Szovjetunió szerint olyan nemzetközi konferenciát kellene összehívni a térség problémáinak rendezésére, amelyen részt vennének a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a Szovjetunió és az Egyesült Államok teljes jogú képviselői is. A Szovjetunió elutasít minden olyan kísérletet — mondta —, amely a rendezés ürügyén megfosztaná a palesztinokat törvényes jogaiktól, megmásítaná az önálló palesztin állam létrehozásáról hozott ENSZ- határozatot. Simon Peresz izraeli miniszterelnök „béketervének” lényege nem más, mint a PFSZ és a Szovjetunió kirekesztése a tárgyalásokból — mondta Zamjatyin. A közel-keleti válság kulcskérdése a palesztin probléma. Jelenleg a PFSZ egységének a megőrzése a legfontosabb feladat — mondta. A Szovjetunió szerint az ország problémáit csak békés áron, a libanoniak nemzeti megegyezése alapján lehet megoldani. Ennek figyelembe kell vennie a libanoni hazafiak érdekeit is, és azt, hogy megmaradjon az ország szuverenitása, területi egysége. Ideje, hogy az izraeli megszállók teljesen kivonuljanak az országból. A tárgyalások és a békés megoldás fontosságát hangsúlyozta az iraki—iráni háborúval kapcsolatban is. A Szovjetunió kezdettől fogva értel- metlennek tartotta ezt a testvérháborút. Az arab népeknek egységre lenne szükségük, hogy erőfeszítéseiket az izraeli agresszió ellen fordíthassák. A Szovjetunió nagyra érté- keli a közel-keleti kérdésben tanúsított elvi és következetes Szíriai politikát. Háfez ,Aseszad Szíriai elnök moszkvai tárgyalásain a két fél egyetértett, hogy tovább kell erősíteni a kapcsolatokat. A Szovjetunió továbbra is sokoldalú segítséget fog nyújtani Szíriának és a többi arab országnak" a független fejlődésért, az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtéséért vívott harcukhoz. Zamjatyin végezetül kijelentette, hogy addig, amíg fennállnak a szovjet—izraeli diplomáciai kapcsolat megszakadásának okai, minden realitást nélkülöznek a szovjet álláspont változásával kapcsolatos találgatások. Folytatódtak a bejrúti heves összecsapások Bejrútból jelenti az AFP és a Reuter. Újabb ellenállási akciót hajtottak végre szerda reggel a megszállt dél-libanoni Arnun városban egy izraeli katonai járőr ellen. Az akciót végrehajtó fiatalember — egy Szíria-barát libanoni politikai párt tagja a, robbanóanyaggal "megrakott gépkocsiját robbantotta fel. Nyolcan vesztették életüket, köztük három izraeli katona és öt libanoni polgári személy. A robbantásra két nappal az után ,.került sor, hogy az izraeli légierő "palesztin célpontokat bombázott a "kelet-libanoni Bekaa-völgyben. Heves tűzharcok voltak Bejrútban a város két övezetét elválasztó „zöld vonal” mentén. Az összecsapásokban hárman meghaltak és tizenheten megsebesültek. A harcokba ágyúkat, aknavetőket és légvédelmi rakétákat is bevetettek. Szerdán a libanoni síita Ama szervezet milicistái elhelyezték Bejrútban azokat a harckocsikat, amelyeket a szervezet kapott Szíriától. A negyven harckocsi, megfigyelők szerint, érezhetően módosítja a libanoni erőviszonyokat. Simon Peresz izraeli miniszterelnök a Jordán-folyó megszállt nyugati partján élő izraeli telepesek ellen végrehajtott legutóbbi, ellenállási akciókra válaszolva szerdán kilátásba helyezte, hogy azizraeli biztonsági erők’ „keményen fellépnek az erőszak leküzdése érdekében". Az intézkedések kényszerkitelepítést és a lakóházak lerombolását foglalhatják magukba — mondta. Az izraeli hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el Nabluszban, és több személyt letartóztattak. Pretoria hazarendelte washingtoni nagykövetét Johannesburgból jelenti a UPI: Dél-Afrika kedden konzultációra hazarendelte Washingtonba kinevezett nagykövetét. Herbert Beukes két hónapja tartózkodik állomáshelyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Házban. A pretoriai külügyminisztériumban nem adtak részletesebb magyarázatot az ügyre. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok a Botswana ellen elkövetett dél-afrikai katonai agreszszió elleni tiltakozásául június 15-én szintén hazarendelte pretoriai nagykövetét. Washington a dél-afrikai vezetés tudomására hozta, hogy diplomatája addig nem tér vissza, amíg Pretoria meg nem szünteti a közelmúltban bevezetett szükségállapotot. Az Európai Közösség úgy foglalt állást, hogy gazdasági szankciókat kell hozni Dél-Afrika ellen, ha nem vonják vissza a rendkívüli állapot intézkedéseit. A külpolitika hírei (Bonn, DPA) Az NSZK csak akkor dönt a Hadászati Védelmi Kezdeményezés amerikai programban való részvételének módjáról és feltételeiről, ha visszatér az Egyesült Államokból a kérdés tanulmányozására odautazó nyugatnémet szakértői küldöttség. A miniszterekből és üzletemberekből álló küldöttség utazására várhatólag szeptemberben kerül sor — közölte a bonni kormányszóvivő. (Washington, Reuter) Az amerikai szenátus megszavazta az Egyesült Államok 1986- ra szóló katonai költségvetését, de a képviselőházban szeptemberre halasztották a szavazást. A szenátus és a képviselőház megszavazta a két évre szóló külföldi segélyprogramot is. (Új-Delhi, AP) Két fiatalember szerdán lelőtte az indiai parlament egy tagját. Ez volt az első olyan gyilkosság Indiában, amely Radzsiv Gandhi egyik közeli híve ellen irányult — mutatnak rá a megfigyelők. (Róma, AP) Kisebb kormányátalakítást hajtottak végre Rómában. Craxi miniszterelnök Valerio Zanonét nevezte ki környezetvédelmi miniszternek Alfredo Biondi helyett. Francesco Fortét, a közös piaci ügyek miniszterét Boris Fortana váltotta fel.j. (Varsó, MTI) Egy hónappal megbízatása lejárta előtt megtartotta utolsó, plenáris ülését a lengyel parlament. A reform végrehajtásáról, a vállalati önigazgatásról, a parlamenti képviselők jogairól és kötelességeiről, valamint a rendőri szolgálattal foglalkozó törvénytervezetről tanácskoztak. A parlament elfogadta a rendőrség és a biztonsági szolgálat tagjairól és szolgálatukról szóló törvényjavaslatot. 10 (Moszkva, MTI) A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Japán képviselői Tokióban befejezték megbeszéléseiket a polgári repülés biztonságának növeléséről. A felek dokumentumot írtak alá.