Magyar Nemzet, 1987. december (50. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
14 Az uruguayi magyarokra emlékezve A sors különös játéka folytán úgy alakult az életem, hogy hoszszabb időt tölthettem Uruguayban. Államelnökünk látogatása elevenített fel bennem emlékeket, élményeket. Érdekes arról szólni, hogyan élnek a magyarok Uruguayban? A bevándorolt mintegy 6000 magyar főleg Montevideóban él. Csak elvétve találhatók nagyobb helyeken, mint Salto Granden vagy Paysandun. Ezek még a múlt világháború előtt „kitántorgó” magyarok. Sokan jöttek a második világháború után is. Az 1956-ban érkezettek száma itt kevés, nagyobb számban inkább Argentínába mentek, ahol mintegy 60 000 magyar él, a legkülönbözőbb osztálytagozódásban. Montevideóban öt magyar klub működik, melyeknek taglétszáma egyenként 50— 400 között van. Az egész magyar lakosságnak csak mintegy negyede él egyesületi életet, a többiek már jobban asszimilálódtak. A klubok részben vallási, részben társadalmi alapon szerveződtek. Van katolikus, református és zsidó magyar klub is. Ezekben hetenként összejöveteleket és istentiszteleteket tartanak. A protestánsoknak jelenleg nincs lelkészük, így csak 2—3 hetenként tart Istentiszteletet a Buenos Airesből érkező Szabó Imre tisztelendő úr. Ottlétem idején éppen azon dolgoztunk a katolikus páterrel együtt, hogy egészen közel hozzuk a különböző klubok tagságát. A korábbi években nagyon gazdag volt az egyes klubok kulturális és sportélete. Napjainkban már a második és harmadik generáció erősen asszimilálódott és inkább a nagyszülők akarják magyarul tanítani az unokákat, hogy átmentsék a magyarságtudatot az új generációba is. Ennek a gondolatnak a szolgálatában áll a kis hétvégi magyar iskola is. Szombat délutánonként kis autóbusszal szedtük össze a 25—39 gyermeket és tanítottuk őket magyarul beszélni és népdalokat énekelni. Nagy eseménynek számít az iskola életében, amikor az évzáró ünnepségen, kis színdarab előadásával és magyar népdalokkal magyar nyelven szólalnak meg az unokák és együtt éneklik a magyar himnuszt. Az uruguayi rádió minden vasárnap egyórás magyar nyelvű adást sugároz. Érdemesmegjegyzni, hogy a klubok tagságából főleg a nők nagy érdeklődést tanúsítottak az irodalmi, történelmi és helyesírási gyakorlás iránt. Téli tanfolyamokat tartottam ezekből a tárgyakból és meglepő, hogy menynyire szerették hallgatni és maguk is olvasni Petőfi, Ady, József Attila és Illyés Gyula költeményeit. A helyesírás-tanulásra meg a hazai partnerekkel való levelezés miatt volt szükség. Mindez a magyarságtudatuk erősítését is jelentette. Maguk is szívesen nyilatkoznak az óhazáról, sokszor hallani olyanokat, hogy „csak addig szeretnék élni, míg még egyszer láthatom a hazámat, szülőföldemet!". Mások meg azt mondják, hogyha „fiatalabb volnék, gondolkodás nélkül hazamennék!". Ezt a kívánságot segíti nagyban a Magyarok Világszövetsége. Amellett, hogy a klubokat és hétvégi iskolát segíti, könyvekkel, kiosztható ajándékokkal, diafilmekkel, sokat tesz a hazautazni szándékozók ügyében is. Az elmúlt nyáron például ötvenfős magyar csoport érkezett haza. Sok és kellemes, sokban felejthetetlen élményt szereztek az óhazában, ahová annyira visszahúzza szívük. Az uruguayi magyarok jó kapcsolatot építettek ki az argentínai munkás magyar klubbal is. Kugliversenyeket és utána bálokat rendeznek és kölcsönösen látogatják egymást. Ottlétemkor az argentínai magyarok nyerték a kugliversenyt, mely után jó vacsora és innivaló is volt. Több öreg munkással volt alkalmam beszélgetni, akik elmondták, hogy a mostani inflációs világban nagyon nehéz a kétkezi munkásnak a megélhetés. Még szerencse, hogy a lakosság különösen kedveli a magyar munkást, kisiparost, mert tudják és mondják, hogy amit a magyarok megcsinálnak, az becsületes, jó munka. Most, hogy hosszabb időre hazatértem, nagyon sokat gondolok a kinti magyarokra és uruguayi rokonaimra, barátaimra, mert úgy érzem, hogy ennek a két kis népnek fiai megtalálták egymás baráti kezét. Emlékeimben mindig előtör az a kis márványlap, amely a Magyar Otthon bejáratánál van letéve és ez van ráírva: „Ez a márványlap magyar földet takar!” Gacsó László Nem Hanna! Anna! Mind többet lehet olvasni-hallani a részben Magyarországon forgatott Szenes Anna-filmről. Már a címét is tudjuk: Hanna háborúja. A film rendezője-producere Menahem Golan egy interjúban elmondta, hogy „negyedszázada készülök filmet forgatni Szenes Hannáról", és hozzátette: „A Hanna háborúja életem legfontosabb munkája lesz”. Hogy a film milyen lesz, nem tudhatjuk. Ám egyet biztosan tudunk: magyarul az 1621. július 17-én Budapesten született és 1944 november 7-én Budapesten kivégzett hősnő keresztneve nem Hanna. Hanem Anna. Szenes Bélának, a Pesti Hírlap ismert humoristájának és a Vígszínház sikeres darabírójának a leánya, aki Magyarországról érettségi után, 1939-ben ment ki Palesztinába és Magyarországra partizánként, ejtőernyősként tért vissza 1944. júniusaA vers első szakasza a zárka hosszát és szélét méri. Egy — kettő — három .. nyolc a hossza. Két lépéssel mérem a szélét. Kérdőjelként lebeg az élet. A második szakasz az életben maradás esélyeit mérlegeli: Egy — kettő — három ... tán egy hét is. Vagy a hóvége még Itt talál. De a fejem felett a halál. A harmadik szakasz a számvetésé. Kész a mérleg. Huszonhárom lennék most júliusban. Merész játékban számra tettem. A kocka perdillt. — Veszítettem. ban — természetszerűleg vette fel a Chana nevet, mint eredeti nevéhez hangzásban legközelebb állót (abban a környezetben, amelyben mindenki nevet vált). Angolul ellenben — és Menahem Golan filmje angolul beszél — Hannah Senesh-ként írják át a nevét (mint teszi ezt Anthony Masters, Szenes Anna életrajzírója, 1973-ban közreadott könyvében). Ha pedig látni fogjuk a filmet valaha, idejében szeretnék szólni a hazai szinkronizálóknak, hogy a Magyarországon játszódó jelenetekben Annaként kell szerepeltetniök Annát, s a film címe sem lehet magyarul Hanna háborúja. Érveim alátámasztásául Szenes Anna utolsó versét idézem, melyet 1944. június 20-án, a börtönben írt, pontosabban e vers aláírását, mert még saját kezűig alá is írta, így: Aligha tévedek, amikor e vers fanyar, csattanós befejezésében annak a pesti szubkultúrának a hatását is érzem, amelyben Szenes Anna felnövekedett. 1945 után egy ideig próbálták itthon is ápolni az emlékét. Budán, a Keleti Károly utcában létrehoztak egy internátust olyan fiatal lányok számára, akik a deportálásból apátlanul-anyátlanul kerültek haza. Szenes Anna Leányotthon volt a neve, s lakóit nemegyszer „szenesanikósok"-nak becézték. Sokáig azt hittem, hogy ebben a formájában ez a név már csak őket illette. Baráti szívességből nemrég elolvashattam Szenes Bélánénak Izraelben magyar nyelven kiadott emlékezéseit. Az első fejezetcím így hangzik: Emlékek Anikó gyermekkorából. Abban a fejezetben pedig, amely anya és lánya szembesítéséről szól az egykori Hadik laktanyában az egykori Horthy Miklós úton, az anya e szavakkal írja le a leírhatatlan pillanatot: „Négy férfi vezette be. Ha nem tudom, talán első pillanatban meg sem ismerem az öt év előtti Anikót ...” Chana háborúja — Hannah háborúja — Hanna háborúja magyarul: Anna háborúja. Ember Mária MTC kitötött be egti dátumot 1 50 éves a Magyar Nemzet A francia választási küzdelem utolsó hetébe lépett a június 23-ra kitűzött első forduló előtt. Az elmúlt hét végén a legtöbb politikus választókerületének városait és községeit járta, gyűlések sorozatát tartotta és minél több emberrel igyekezett kezet rázni. Ezt tette Pompidou miniszterelnök is és kormányának többi tagja, André Malraux kivételével, aki ezúttal sem jelöltette magát. A miniszterelnök Cantal megyei választókerületében, ahol tavaly az első fordulóban a szavazatok 62 százalékával választották meg, az idén öt ellenfél helyett csak egygyel, a kommunista jelölttel találja magát szembe. (Franciaországi választások) ♦ Az Ernst Múzeum két művész munkáinak nyújt otthont — két életmű egy-egy periódusával ismertette meg látogatóit, akik Anna Margit és Barna Miklós tárlatát fölkereshetik. (Két kiállítás az Ernst Múzeumban) Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti ihírek illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a. ) 1958. május 1. b. 1968. június 18. c. 1968. július .18. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt között írásrészletek illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!)-az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő december 12. Cím: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A november 21-én megjelent 37. számú rejtvény megfejtése: 1984. január 29. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Illés Gáborné, Rétság; Kemény Nóra, Budapest; Kövesdi György, Budapest; Ligeti Béláné, Kadarkút; Racskó István, Gyöngyöspata. A nyereményeket postán küldjük el. Holnap Egry József halálának 11-ik évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek és emlékplakettet lepleznekle a Badacsonytomaji Egry József járási művelődési központban. Az ünnepségen Udvardi Erzsébet festőművész tart emlékbeszédet. (Napló)* Vasárnap befejeződtek Vasterasban a kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság küzdelmei. A magyarok közül Kiss Ferenc okozta a legkellemesebb meglepetést: végig bátor, jó birkózással megvédte Európa-bajnoki címét. Utolsó mérkőzésén a bolgár Radev ellen nyert pontozással. (Kiss Ferenc aranyérmes) * N*V, CDSl 39, HMIUTt, DATUM II - / A Lelketlenség a Merkúrnál 1987. november 18-án reggel a Merkúr a XXI., Áfor u. 4. sz. alatti telepén kiadott Szécsi Mária mozgássérült részére egy új sárga Trabant 601 Hycomat DV 11-53-as rendszámú gépkocsit. A gépkocsi átvételekor külön kérte a mozgássérült átvevő, hogy ellenőrizzék, van-e elég benzin a gépkocsiban. Ennek ellenére a 300 méterre levő Afor benzinkútig a benzin nem volt elég. 100 métert kellett tolatni az új gépkocsit, hogy a benzinkútig eljusson ! A benzin felvétele után sem működött rendesen a gépkocsi, állandóan leállt és maximálisan csak 30 km-es sebességgel tudott haladni. A hazaérkezés után egyenesen a szervizbe kellett vinni. Ez már nem hanyagság, nem ügyeskedés, hanem lelketlen kegyetlenség. Hiszen látta a Merkur átadó dolgozója, hogy a mozgás, sérült két bottal is csak nagyon nehezen mozog. Sz. L. Budapest Magyar Nemzet 1 KERESZTREJTVÉNY A TISZTELT HÁZBÓL Széchenyi István — rejtvényünk vízszintes 1. és a 15., valamint a függőleges 41. és az 1. számú sorában lévő — érdekes mondását idézte Medgyessy Péter pénzügyminiszter az adótörvények vitáját lezáró 1987. szeptember 19-i záróbeszédében. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök nincsenek). 1. Francia filmcsillag, María José. 17. Betűt, számot tévesen jegyez. 18. A görög ábécé második betűje. 19. Szabadkasszás vállalkozás. 20. Asszonyjelölt. 22. Becézett női név. 23. Gambrinus itala volt 24. Becézett olasz férfinév. 25. Erélyes támadás a sakktáblán. 26. A disznó hátsó sonkája, tájszóval. 27. A nyugati szervták főistennője. Az Ó-Szövetségben azonos Asztartéval. 29. Tenger Skandinávia és Jütland között. 31. Szénégetésre előkészített, légmentesen zárt farakás. 32. A gazdi fizeti. 34. Szép női név. 36. Gabonakévékből a tarlón öszszerakott alakzat. 38. Becézett női név. 39. Idegen női név. 40. Sűrű, folyós étel. 41. Szilárd elhatározás. 42. Argentína híres köztársasági elnöke volt (Juan Domingo) 43.........Vespucci (1451—1512) firenzei születésű tengerész, akinek útijelentései alapján utónevéről nevezték el Amerikát. 45. Az MTK és a labdarúgó válogatott neves középcsatára (Zoltán, 1900 —1982). 48. Latin ügy. 49. Szórják a magot. 50. Az NSZK, svéd és máltai gépkocsik nemzetközi jelzése. 51. Szláv hittérítő, aki testvérével — Cirillel — együtt alakította ki a szláv írásbeliséget. 52. Zárkózott emberek. 53. Póni. 54. ...tóhátság: lengyel vidék, hasonló nevű híres tavakkal (első világháború két nagy csatája). 56 Kellemetlenség. 57. A báránykák papái. 58. Kecskemét eleje. 59. Állattartási foglalatosság. 61. Hegy Belgrád közelében. 63. Homokszín. 64. Becsempész valamit. 66. Az ő részükre. 67. Francia folyó. 69. Hónaprövidítés. 71. A kérdezés művészete, helyes módszere. 74. Air ... (angol légiposta.). 75. Torbágy testvére. 76. Bródy Sándor színdarabja. 77. Egyforma betűk. 78. Remegés, félelem. 79. Külszínről nyitott bányai vízszintes vágat. 80. Értékes kemény indiai fafajta. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűs: NA). 2. Caesar híres kockája. 3. Kamionok különleges jelzése. 4 Cselekedeteink egyik fő rugója. 5. Híres iparváros az NDK-ban. 6. Győri sportegylet. 7. Társadalmi szervezet. 8. Angol romantikus költő (John, 1795—1821). 9. Bal betűi. 10. Vészhír. 11. Európai nép 12. Ír szocialista politikus (James) az amerikai kommunista párt egyik megalapítója. 13. Svájci klimatikus üdülő- és gyógyhely. 14. Baranya megyei község. 15. Eszével felfog valamit. 16. Népszerű gépkocsimárka. 18. Az Igazság papjai. 21. A hirtelen felismerés egyik kifejezése. 25. Régi, néhány krajcárt érő váltópénz. 28. Pán hangszere volt. 29. Vízparti cserjés hely. 30. Se sava, se borsa. 32 A legkisebb alkotórész. 33. Thurn isten kísérője az egyiptomi mitológiában. 35. Kelet... (Móricz Zsigmond szerkesztette folyóirat). 36. Női ékszer. 37. Három művész együttes szereplése. 39. Becézett női név. 42. Buda édestestvére. 43. Ülőbútor, névelővel. 44. Labda az angol kapu hálójában. 46. Kihalt Új-Zélandi nagy futómadár, névelővel. 47. A vízszintes 26. számú sor névelővel. 49. Francia főnemesi rang a báró és a gróf között. 50. Szép szál férfi. 53. Dátum. 54. Az iszlám egyik szent helye. 55. Szóösszetételek előtagjaként sugárzó energiát jelöli. 56. Épület, németül. 57. A kinyomtatott mű füzetlen ívei. 58. Egy meg egy. 60. A francia királyok koronázási városa. 62. Létezett-e? 64. Arany János balladájának bajnoka. 65. Kereskedelemben: névérték. 67. Svájci folyó. 68. Hirtelen ijed. 70. Részesrag, vagy Tolna megyei község. 72. Rádium és kén. 73. Éti (csiga) betűi. 74 Belső szervünk. 75. Szovjet-orosz regényíró (Alekszendr Alfredovics). Volokalamszki országút című regénye Moszkva hősi védelmét ábrázolja megragadó formában. 79. T. L. Valló Emil* Megfejtésül beküldendő a Szé-chenyi-idézet négy sora. Határidő: december 19. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége 1392. Budapest, Pf. 276. November 21-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Latyakos az út, csupa kátyú, recseg az ócska fakerék. Sánta ökör, sovány gebével húzza az ország szekerét.* Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvényfejtő Mini SZOTAR három kötetét nyerték: Budapestiek: Bíró Endréné, 1104; Dávid Sándor, 1029; Doglloni Antalné, 1202; Haragos Csilla, 1183; Koltai András, 1024; László Endréné, 1077; Márkus Péter, 1161; Plachy Viktória, 1132; Sajó Sándor, 1133; Viczkó János, 1149. Vidékiek: Asztalos Sarolta, Aszód; Blathy Rudolfné, Csákberény; Dorogi István, Borsodbóta; Fazekas Károly, Kisnémedi; Kőmíves Zsuzsa, Sátoraljaújhely; Mészáros István, Jászberény; Mészáros Józsefné, Kőröstetétlen; Patai Lórántné, Debrecen; Regős Zoltán, Szarvas; Zombori József, Ecsed. A nyereményeket postán küldjük el. 1 2 3 11 5 6 7 8 9 10 11 112 13 D |14_mr 16 SZ 17 16 19 20 21 22F 23 24 25 26 ” 27 A28 29 a 131 32" 33 34 35 36„ 1 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 1 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 1 I 77 I 79 80 V 0-s E Szombat, 1987. december 5. Mi lesz a puttonyban ? Természetesen az, amit a Mikulás — vagy őt helyettesítve valaki — belerak. Az aprónép feltehetően már várja ezt az estét és elszánja magát a kiscsizma saját kezű kitisztítására, ezzel is sarkallva a hosszú szakállú ajándékozót, tegyen bele sokféle finomságot. A bölcsebbek nem várják meg a reggelt, hanem már előző délután kezdenek turkálni anyuka szatyrában, hátha fölfedezik a meglepetést. S általában meg is találják a cukros zacskókat, a csokoládés dobozokat; a legtöbb mama ezekben a napokban igazi Télanyóként vásárolja össze csemetéjének a ragacsosnál ragacsosabb édességeket. Ebből nemcsak az következik, hogy a szülői fantázia véges, megragad a hagyomány címén az eléggé egészségtelen és a fogakat rontó ajándékok beszerzésénél — hanem az is kitűnik: a magyar anyukák többsége hatalmas szatyrokkal rója egész nap a várost. Az utcakép néha szembetűnő: sok, viszonylag sok divatosan és rendezetten öltözött nő rohan nejlonszatyrokkal és cekkerekkel a kezében. A női táska kicsi a napi bevásárláshoz, az üzletekben pedig nem kényeztetnek el azzal, hogy tasakkal együtt nyomják a kezünkbe a vásárolt holmit. Ha valamiféle világbörzén kutatnának piacot a divatszakemberek , milyen táska is kell a magyar nőknek, érdekes következtetésre jutnának. A mi lányaink, asszonyaink általában elegáns, kesztyűbőrhöz hasonló finomságú, valódi bőrből készült táskára szavaznának, hozzátéve: legyen leheletkönnyű, viszont erős fogóval és szíjjal készüljön, és férjen el benne néhány kilónyi „mindig szükséges” holmi, a hajfésűtől az igazolványok tömkelegén át a friss kenyérig és a fokhagymás felvágottig. De mert ilyen paraméterekkel egyelőre nem terveznek igazán divatos retikülöket, nézzük a nálunk kapható készletből az ajánlatokat. A „rendeltetésszerű használatra” alkalmas táska viszonylag kicsi. Laptáskának becézik, füzetlapként ráhajtható és patenttal záródó teteje miatt. Bőrből vagy műbőrből készül, nagyon sokféle színben. A legtöbben a feketét szeretik, pedig a mostani élénk színű kabátokhoz vagy a csíkos és szintén színezett bundákhoz legalább annyira elegáns a szürke, a sötétkék, a mogyoró- vagy vörösesbarna, a piros, a zöld. Divatos a többféle bőr kombinációja is. Nagyon tetszetősek a vállszíj helyett láncon lógatott táskák, s használják a láncot egyéb díszítési módként — például fogónak vagy a táska csattját leszorító dísznek. A laptáskában tényleg csak a legszükségesebb dolgok férnek el Aki valóban rendszeresen hordoz egyebeket is — például könyvet, vagy iratokat, számológépet, annak a sportosabb jellegű táskákat ajánljuk. Ezek készülhetnek textilből, velúr hatású műbőrből — az oldalukat, sarkaikat általában valódi bőrrel vagy fémmel erősítik meg —, fogójuk pedig dupla soros, hogy minél nagyobb súlyt elbírjanak. A fiatalok szeretik a henger alakú, sokféle színes vagy arany mintával készült bőrszatyrokat, sőt a hátizsákokat is — bár ezek hóesésben nem a legpraktikusabbak. A Télapó viszont sok ajándékot tehet bele, ha kirakják az ablakba ...