Magyar Nemzet, 1989. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
Kedd, 1989. február 7. Minden új eszme kisebbségi véleményként jelentkezik először — hangsúlyozta Berecz János a budapesti pártbizottság ülésén KÖZÉLETI HÍREK Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke Új-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte sir Paul Reeves főkormányzót. A vasárnap óta az NSZK-ban tartózkodó Beck Tamás kereskedelmi miniszter hétfőn Hannoverben megbeszélést folytatott dr. Axel N. Zarpesszal, az Európai Parlament tagjával. Beck Tamás és kísérete délután találkozott dr. Ernst Albrechttel, Alsó-Szászország tartományi miniszterelnökével, valamint a tartomány mintegy 20 ipari cégének vezető munkatársaival. A miniszter hétfői programja, amelyen részt vett dr. Horváth István, Magyarország bonni nagykövete is, a tartományi kormány által adott vacsorával fejeződött be. Beck Tamás és kísérete kedden Bonnban folytatja NSZK-sbeli látogatását. Véges azonban, hogy szakmájukban hasznos tevékenységet folytathassanak. Mentesíteni kell a szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása esetén a szolgálatot megtagadókat a hátrányos jogkövetkezmények alól és törvényi biztosítékaikat kell arra adni, hogy ugyanazért a cselekményért kétszer nem érheti hátrány őket. (Cs. D. 1.) Ülésezett az MSZMP budapesti bizottsága Állásfoglalás az értelmiséghez fűződő új viszonyról Kendőzetlen képet adott az MSZMP budapesti bizottsága tegnapi kibővített ülésén a főváros gazdasági helyzetéről a tavalyi tapasztalatok nyomán. A tájékoztató szerint nem erősödött a gazdaságirányítás és a gazdálkodók közötti bizalom, az új adók és jövedelemszabályozás nem segítette elő a tisztánlátást, viszont egyértelműen hátrányos volt a feldolgozóipar és a kiskereskedelem számára. A lakosság hangulata romlott, részben az életszínvonal csökkenése, részben a nehezedő elhelyezkedés miatt. A fővárosi pártszervezetek inkább csak tudomásul vették a stabilizációs program céljait, mintsem azonosultak volna velük. Munkájukat zavarta, hogy a pártvezetés szintjén folyik a vita: vajon ne inkább a lakóhely, mint a munkahely legyen a jövőben a politizálás színtere. A tájékoztatóról folytatott vitában felszólaló Géryi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyettese hangsúlyozta: nem tudják jövőre a szociális ellátások korábbi reálértékét szavatolni, csak a szociális segélyekét. Ismertette a pénteki tanácsülés elé kerülő idei költségvetés-tervezetet (amelynek alapelveit már elfogadta a tanácstestület), és rámutatott, hogy az elkölthető kereken 60 milliárd forintnak 76,7 százaléka a működtetésre jut, csak a maradék szolgál fejlesztési célokat. Békesi László pénzügyminiszterhelyettes nem tagadta, hogy az adóreform teljesítmény-visszafogó hatása nagyobb volt, mint amenynyivel csökkentette a fogyasztást. Katona Béla, a pártbizottság titkára a vitát összefoglalva azt ajánlotta, hogy ahol csak mód van, minél előbb hajtsák végre a vállalatok az idei bérfejlesztést, ezzel serkentve a rossz hangulat miatt lanyhuló munkakedvet. Élénk vitát váltott ki a budapesti pártbizottság állásfoglalásjavaslata a párt és a szellemi alkotó munkát végző fővárosi értelmiség kapcsolatának néhány kérdésről. A javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésben Barabás János titkár hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a párt udvarolna az értelmiségnek, hanem együtt kíván vele működni. Már csak azért is, mert értelmiségi csoportokban fogják megfogalmazni egy új társadalmi szerződés lehetséges tartalmát. A hozzászólók sorában a vendégként megjelent Huszár Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára rámutatott, hogy a pártnak tudomásul kell vennie: a szuverén, kritikus értelmiség kényelmetlen dolog, ám ez a szellem az értelmiség alapvető jellemvonása. Ha ezt egy szervezet nem tolerálja, ahogy erre bőven akadt példa az MSZMPeddig, jó 37 éves története során is, akkor az értelmiségből' ellenzék lesz. Ezt példázza' sok, a pártból' elindult értelmiségi esete, akiknek gondolatait most az úgynevezett alternatív csoportok tették magukévá. Hozzászólt a vitához Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára is, határozottan állást foglalva a párton belüli plattformszabadság mellett. Enélkül nincs megújulás — mondta —, hiszen minden új eszme kisebbségi véleményként jelentkezik először. „A szellemi élet öntörvényű folyamatait nem korlátozni kell hanem kibontakozni hagyni. Ezért a budapesti pártbizottság javasolt állásfoglalása nem gesztus, hanem lényegi törekvés az értelmiséggel teremtendő új viszonyra.” (é. I.) MISZOT-vitái.* az alkotmányozásról, az alternatív szolgálatról Hovatovább megszokottá válik, hogy az eszébe nyúló, mozgalmas vita jellemzi a MISZOT közgyűléseit. Az öt teljes jogú tagként felvett ifjúsági egyesület felvétele után a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör terjesztette elő javaslatát arra, hogy az elmúlt napok vitái nyomáái a MISZOT foglaljon állást abban, hogy 1956 megítélése nem kizárólagos joga egyetlen szervezetnek sem és a visszarendeződésre törekvő csoportok fellépése veszélyezteti a békés úton történő demokratikus átalakulást. Ezt a javaslatot az MHSZ megvétózta, majd egyhangúlag fogadták el a közösen kidolgozott nyilatkozatot, mely szerint: „A MISZOT tagszervezetei az MSZMP vezetésében 19SS megítélése kapcsán felszínre került ellentétek és indulatok következtében az alábbiakban kívánnak állást foglalni. Az 1989. II. 10-i MSZMP KB ülésnek meg kel erősítenie a békés átmenet demokratikus folyamatát, melynek eredményeképpen hazánk tovább halad a korszerű európai jogállamiság felé. Mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy egy esetleges visszarendeződés a társadalom polarizálódását nem kívánt kényszerpályákra terelheti. A MISZOT tagszervezetei érdekeltek abban, hogy hazánk az európai kultúra és gazdaság integráns részévé váljon. Az elmúlt negyven év, köztük 1956 értékelése sem lehet egyetlen szervezet monopóliuma. A múlt és a jelen folyamatainak feldolgozása mindenki számára legyen nyitott, és abban a MISZOT tagszervezetei is részt kívánnak venni." Ezt követően a jelenlévőik elfogadták a MISZOT külügyi tevékenységéről szóló beszámolót, majd hat ifjúsági szervezet nyilatkozata nyomán éles vita bontakozott ki arról, hogy a MISZOT részt vegyen-e az Észak-Koreában megrendezendő VIT-en vagy az Országgyűlés által elfogadott költségvetésből az e célra szánt száz (mások szerint negyven) millió forint támogatást az ifjúságpolitika más céljaira fordítsák, enyhítve ezzel egyes szervezetek hátrányos helyzetét. A többség a VIT-en való részvételt támogatta és a KISZ képviselője elenyészőnek nevezte azt, hogy ennek az összegnek egyhatodát, vagy egynyolcadát a fejlődő országok fiataljainak VIT-en való részvételére fordítják. Miután hárman megvétózták a VIT-en való részvételt, így a tagszervezetek önmaguk döntik el a fesztiválon való jelenlétüket. Ezután a KISZ javaslatára különös önkorlátozó intézkedést fogadtak el a jelenlévők, azt egyegy tagszervezet csak kétszer szólhat hozzá a vitához. Ennek ellenére azonban az alkotmányozásról szóló állásfoglalás során önmaguk látták be, hogy oldaniuk kell saját szigorúságukat Ebben felszólították az MSZMP-t, hogy a kölcsönös elismerés elve alapján kezdjen két- és többoldalú hivatalos tárgyalásokat a ma létező politikai erőkkel. Egyetértés mutatkozott viszont az alternatív polgári szolgálatról szóló állásfoglalás alapelveinek elfogadásában. E szerint az alternatív polgári szolgálat hátrányos megkülönböztetéstől mentes szolgálat, amelyet lelkiismereti okból minden sor- és hadköteles szabadon választhat, az alternatív polgári szolgálatot teljesítők szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási, környezetvédelmi és karitatív munkát végezzenek, szűk- Magyar Nemzet Komárom megyei javaslat: A nyár elején hívják össze a népfrontkongresszust (MTI) Október helyett május végére, június elejére hívják össze a népfront IX. kongreszszusát — javasolták hétfőn Tatabányán a Komárom megyei népfront-tisztségviselők tanácskozásán. Az eszmecsere résztvevői a HNF Országos Tanácsának a mozgalom megújulására és feladataira kiadott javaslatát vitatták meg. Úgy ítélték, hogy anépfront, amelynek, mint mondták, még ma is hiányzik egy valóban hatékony megújulási programja, máris lépéshátrányban van a szakszervezetekkel és a KISZ-szel szemben. Érdemes elgondolkodni például azon — hangoztatták —, hogy miért nem határozatképes több népfronttestület-tanácskozás, vagy hogy mi az oka a helyi népfrontbizottsági titkárok, elnökök növekvő számú lemondásának. A résztvevőik egyöntetű véleménye szerint az országos tanács előterjesztett javaslatának több pontja ma már nem időszerű, túlhaladt felette az idő. A mozgalom jövőbeni feladatai közül teljes egyetértés volt viszont abban, hogy a népfront a legnagyobb erőt a jövőben is a nemzeti összetartás megőrzésére, fenntartására fordítsa, de e tevékenységében igazodjon a folyamatosan változó társadalmi, politikai, gazdasági helyzethez. Az utóbbival összefüggésben bírálták, hogy az OT javaslata nem számol például a többpártrendszer lehetőségével, túlontúl sok gazdasági kérdéssel foglalkozik, s a szükségeshez képest kevés figyelmet fordít a fiatalokra. Az utóbbiakra, mint mondták, szinte érthetetlen módon, még utalás is alig történik az Országos Tanács javaslatában. Bős—Nagymaros Módosított részhatáridők (MTI) Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhelyettese hétfőn Budapesten jegyzőkönyvet írt alá; ebben módosították a bős (Gabcsikovo) —nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, során történő kölcsönös segítségnyújtásról 1977. szeptember, 16-án.. aláírt.. kormányközi megállapodást. " A változtatást a felek 1987—1988. folyamán előkészítették, és mindkét részről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének részletes határidőit tartalmazza. Ehhez kapcsolódva a csehszlovák partnerek vállalják, hogy a védőműveket megfelelő ütemben építik fel. A módosított határidők a vízlépcsőrendszer megvalósításáról kötött államközi szerződésben a munkák befejezésére megállapított végső határidőt nem érintik. Szolnok megye alapszervezeteiben keményen bírálták a megyei pártbizottság vezetőit Az elmúlt pénteki viharos megyei pártbizottsági ülésről tájékoztatták tegnap a sajtó képviselőit Szolnokon. A jelek szerint — némi késéssel ugyan, de — az ország egyik legkonzervatívabbnak tartott megyéjében is megkezdődött a peresztrojka. A változtatást a szolnoki városi pártértekezletre való felkészülés során elhangzott vélemények kényszerítették ki. A megyeszékhely alapszervezeteiben — ott található a megye harminchétezres párttagságának egyharmada — keményen bírálták a megyei pártbizottság vezetőit. Kifogásolták, hogy nem történt meg a megyei pártbizottság vezetésének személyi megújítása. A szolnoki állami lakások értékesítésével és a tabáni városrész telekkialakításával kapcsolatos végkövetkeztetés — amely szerint semmilyen jogszabályt nem sértettek meg — nem elégíti ki a közvéleményt. Az emberek — párttagok és párton kívüliek egyaránt — elfogadhatatlannak tartják, hogy az egyre nehezedő életviszonyok között egyesek — azért, mert vezetők — előnyhöz juthatnak, akár törvényes keretek között is. A párttagok rosszallják, hogy a megyei pártbizottság nem lépett fel határozottan a vezetőket érintő etikai ügyekben, nem alakított ki állásfoglalást fontos, a közvéleményt foglalkoztató kérdésekben. Végeredményben a Tisza-parti megyeszékhelyen az elmúlt évben tovább csökkent a bizalom az MSZMP és a helyi vezetői iránt. A párt tagjai ugyanis elégedetlenek a megyében bekövetkezett változásokkal, követelik a személyi konzekvenciák levonását is. Minderről Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára a kiadott napirend megváltoztatása után számolt be a pénteki ülésen. Ezt a rendkívüli napirendi pontot a megye politikai életének főbb jellemzőivel együtt vitatta meg a megyei pártbizottság, majd a párttagság követelésének hatására megbízta a megyei fegyelmi bizottságot, vizsgálja ki dr. Majoros Károly volt megyei első titkár lakásvásárlásának és hétvégi háza építésének körülményeit. (Ez ügyben egyébként korábban az MSZMP Központi Bizottsága már lefolytatott egy vizsgálatot. Sőt, sokan tudni vélik, hogy a Bács- Kiskun Megyei Főügyészségis vizsgálatot kezdett. Ez utóbbi hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta a tegnapi sajtótájékoztatón Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A pénteki testületi ülésen tudomásul vették Fábián Péternek, a megyei pártbizottság ideológiai titkárának távozási szándékát is, azzal, hogy arról később döntenek. A megyei pártbizottság nyílt levélben kérdezi meg a megye párttagságát, szükségesnek tartja-e megyei pártértekezlet összehívását. A nemzeti megbékélés alapfeltétele európai jelenlétünknek Független politikai szervezetek nyilatkozata A Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazdapárt, a FKGP Kovács Béla Politikai Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), az új Március Front és a Veres Péter Társaság vezető tisztségviselői és testületei az alábbi nyilatkozat közzétételére kérték fel a Magyar Nemzet szerkesztőségét: A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedésünket. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el — csak így épülhet szilárd talajra. Ezért a független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásávalképzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejtheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga semlehet privilégium!" A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelenlétünknek és megítélésünknek, aminek elvetése beláthatatlan következményeikkel járna. . Bízunk a Magyar Szocialista Munkáspárt reformpolitikusainak és a magyar néphez hű párttagok nagy többségének józan felismerésében és hasonló nemzeti felelősségtudatában. ♦ Mi történészek, az igazság felé tett jelentős előrelépésnek tekintjük a Berend T. Iván vezette MSZMP-albizottság 1956-tal kapcsolatos megállapításait, és Pozsgay Imre ezeket ismertető nyilatkozatait — többek között ezt hangoztatja az MTA Történettudományi Intézete TDDSZ-szervezete. — Az akkori események megítélése mindaddig nem lehet tisztán tudományos kérdéseimig rájunk nehezedik a 32 évvel ezelőtti, aktuálpolitikai és hatalmi érdeket szolgáló bélyeg, az ellenforradalomé. Ez az értékelés csak abban az esetben érvényes, ha a szocializmust a sztálinizmussal azonosítják. A mai demokratizálás érdeke megkívánja, hogy azt a régi politikai döntést és következményeit hatályon kívül helyezzék. Az írószövetség nyilatkozata A Magyar Írók Szövetségének elnöksége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellentétek, az antagonizmusok elmélyítették a közéletben feszültségeket gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet — a közelmúltban nyilvánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban — az írószövetség elnöksége fogalmazott meg. Az írószövetség dokumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során elmerevült antagonizmusokat. A népfelkelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” — zárul a nyilatkozat. 3 A társadalom önfelszámolásához vezethet, ha a gyermekes családok felét a létminimum alá kényszerítik A Nagycsaládosok Országos Egyesületének és a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének vezetői, közös levélben fordultak Németh Miklós miniszterelnökhöz, a januárban bejelentett, kompenzálatlan árintézkedések ügyében. Ebben kifejtik, hogy messzemenően támogatják a kormánynak a nemzetközi eladósodás megállítására, a támogatások leépítésére, a nagyobb gazdasági eredményt ígérő piacgazdaság megteremtésére irányuló törekvéseit, majd így folytatódik a levél: „Minden erőnkkel és minden törvényes eszközzel szembefordulunk viszont azzal a politikával, amely a gazdasági egyensúlyteremtés és átalakítás aránytalanul és elviselhetetlenül nagy részét az elszegényedett idősekre, a gyermekekre, a pályakezdő fiatalokra igyekszik hárítani. Az aránytalan teherelosztásra vonatkozó megállapításunk nem üres demagógia. A személyenként átlagosan 810,5 Ft-ra becsült, 1989. évi megélhetési költségnövekedés egy átlagnyugdíjasnak 8 %-os (eltartott házastárs esetén 20%-os), egy átlagkeresetű, eltartott nélküli kereső személynek 6 %-os, kétkeresős, kétgyermekes családnak 13 %os — nyugdíjra, ill. keresetre vetített — többletterhet jelent. Ez az arány különösen magas kettőnél több gyermek esetén (pl.: kétkeresős, hatgyermekes családban 27 %, 3 gyermek és GYES-en lévő feleség esetén 35 %, ennél több gyermek esetén a számok egyértelmű családi tragédiákat mutatnak). Nem hisszük, hogy emberséges társadalom az, amely megtagadja az öregeivel kapcsolatos elemi kötelezettségeinek teljesítését. A társadalom, s vele a gazdaság önfelszámolásához vezethet az a politika, amely a gyermekes családok felét, a gyermekeknek legalább a kétharmadát a létminimum szintje alá kényszeríti, amely rövidlátó módon, intézkedéseivel egyre sorvasztja a családok gyermekvállalási lehetőségeit. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy romló gazdasági feltételek között hazánk sorsának jobbrafordítása érdekében mindenkinek meg kell hoznia a maga áldozatait. A pénzügyi egyensúly oltárán azonban sem a tisztesség, sem a nemzet jövője nem áldozható fel. Méltánytalan családostul még sanyarúbb sorba taszítani azokat, akik legalább annyit dolgoztak vagy dolgoznak, mint bárki más, s csak az a „bűnük”, hogy megöregedtek, vagy hogy éppen (esetleg mások helyett is) gyermekeket nevelnek, ill. gyermekekként teljesen ki vannak szolgáltatva. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket egy jogszerű, értékálló ellátásokat garantáló, az állampolgár minden inaktív állapotára (gyermekkor, időskor, betegség, gyermekápolás és -nevelés, munka -----A NAP ----------------------------------Monológ, sámliról A közmegegyezéshez, a kiegyezéshez, az összefogáshoz az is kell, hogy a tények ne essenek fondorlatok áldozatául. Figyelem egy nagydarab, öntelt, kövér ember furcsa közéleti sorsát. Nem ért semmihez, ezért (ugye) bármire jó. Annyira tehetségtelen és korlátolt, hogy csak a beosztottjai rettegnek tőle: a főnökei soha. Nem vetélytársuk — tehát nincsen veszélyben. Szakmája: főnök. Megtanult úgy járni, kelni, farolni, föllépni, hallgatni, kocsiba szállni, öszszevonni szemöldökét, bnatyizni, vésztjósló tekinteteket vetni, fukaron elmosolyintani magát, hogy messziről látszik rajta: jelentős férfiú. Megvan hozzá a föllépése. Évek óta figyelem — nem tudok egyetlen teljesítményéről sem. Dong a lépteitől a közéletnek az a szűk folyosója, amelyen megtanult dölyfösen közlekedni. Az ördög tudja, mivel vívta ki, hogy számon tartják, s eszükbe sem jut elküldeni éttermi portásnak, sújtásos libériában. Az Isten se tudja, miért érzik ildomosnak, hogy ne „akármilyen” székben üljön. Talán olyan a képe, hogy nagyméretű íróasztal, díszes háttér, öblös karosszék illik hozzá. Megszokták. Nem tudják elképzelni egy hokedlin. Egy sámlin. Miközben mások, tehetségesek, okosaik, kezdeményezők, friss eszűek a konyhaasztalnál s a konyhaszéken is tízszer, ezerszer többet tesznek a hazáért. Ez a fickó elmozdíthatatlan. Kész karosszékrekedés. Persze, ha a beosztottja lennék, magamban sem mernék beszélni. Kuporognék a sámlin, s talán nagyokat hajlonganék. Pedig minél alacsonyabban ül az ember, annál nehezebb mélyeket hajlongom. DIURNUS