Magyar Nemzet, 1989. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)
1989-08-29 / 202. szám
meg, hogy a menekültkérdés megoldásához valószínűleg nem az NSZK és Magyarország közötti vízumkényszer megszüntetése a járható út, s nem biztos, hogy ez felelne meg legjobban Magyarország nehéz körülményeinek. Klein kiemelte, hogy Budapest segíteni kíván az NSZK-nak, s rendkívüli készségről tesz tanúbizonyságot. Emellett a lehető legkorrektebb magatartást tanúsítja szövetségi rendszerében, de így is nehéz a helyzete. Most feltételezhetően nem a vízumkényszer megszüntetése az elfogadható megoldás, de azt sem lehet kizárni. Jelenleg mindazonáltal azon a ponton vagyunk — hangsúlyozta —, amikor jól megfontolt kis lépésekkel célszerű haladni. .Jürgen Chrobog, a külügyminisztérium szóvivője kérdésekre válaszolva szükségesnek tartotta tisztázni: a múlt pénteken megtartott magas szintű nyugatnémet—magyar, tárgyalásokon a felek megvitatták, miként lehet javítani Magyarország gazdasági kapcsolatait az EK-val, de nem volt szó Budapest esetleges későbbi társulásáról. Az NSZK mérvadó újságjai hétfőn, visszatérve Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter múlt pénteki NSZK-beli villámlátogatására elismeréssel írnak a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok problémájának kezelésében megnyilvánuló magyar készségről, s egyúttal kiemelik Bonn arra irányuló törekvését is, hogy az NSZK gazdaságilag is tevőlegesen támogassa a magyarországi reformfolyamatot Az Augsburger Allgemeine jól tájékozott bonni forrásokra hivatkozva azt jelentette a megbeszélések fontos eredményeként hogy a nyugatnémet kormány kész elébe menni mindenekelőtt a magyar fél kamatkönnyítések iránti óhajainak. Dole szenátor Walesa levelét viszi Bush elnöknek Tokiói támogatás Varsiónak és Budapestnek Hágából jelenti a Reuter. Lengyelországnak nem segélyekre, hanem sokkal inkább működő tőkebefektetésekre van szüksége — jelentette ki hétfőn Hágában Robert Dole amerikai szenátor, az amerikai szenátus republikánus párti kisebbségének vezetője. A politikus, aki múlt heti lengyelországi látogatását követően érkezett Hollandiába, levelet visz Lech Walesától George Bush elnöknek. A szenátor az amerikai elnök múlt havi varsói látogatására utalva a Reuter brit hírügynökségnek azt is elmondta: a Szolidaritás vezetője azt pártolná, ha Lengyelországban nyugati bankok nyílnának, az ország további kölcsönökhöz és beruházásokhoz jutna. Varsó alacsony kamatozású japán hitelekhez és segélyekhez szeretne jutni — jelentette ki hétfőn Lengyelország tokiói nagykövete egy sajtóértekezleten. A lengyel diplomata úgy nyilatkozott: hazája igényt tart a szigetország által nyújtott hivatalos fejlesztési segélyre (ODA), mivel Lengyelországban az egy főre eső éves nemzeti jövedelem kétezer dollár alatt van. Ugyanakkor azonban közölte, hogy Varsó hivatalosan még nem terjesztette elő ezt a kérését. Bár a Japán hivatalos fejlesztési segélyből kelet-európai ország ez idáig nem részesedhetett, a szigetország kormányának egy képviselője nem tartotta kizártnak, hogy Varsó kérése Tokió részéről meghallgatásra talál. Mint mondta, Kaifu Tosiki kormányfő támogatni kívánja a lengyel is magyar demokratálódási folyamatot, így várhatóan csatlakozik Bush amerikai elnök kelet-európai kezdeményezéseihez. Tokióból jelenti az AP. A japán kormányzat Lengyelországnak nem fog az egyébként a fejlődő országoknak nyújtott hivatalos fejlesztési segélyezés keretében hitelt folyósítani. Lengyelország kedvezményes támogatást kért, mondván, a jelenlegi lengyel jövedelmi viszonyok alapján járna, de japán vélemény szerint Lengyelország nem jogosult fejlesztési segélyezés keretében kedvezményes kölcsönre, mivel az egy főre eső nemzeti jövedelme több mint 2 ezer dollár, azaz magasabb az ENSZ által meghatározott szintnél. Japán ugyanakkor mérlegeli, hogy műszaki segítségnyújtásban részesíti Lengyelországot, ami vissza nem térítendő pénzsegélyezést is jelenthet, és a külkereskedelmi ügyletekhez hitelt is adhat a kormányellenőrzés alatt működő Export-Import Bank révén. .... . r.Jívj A Szolidaritás lapja szerint a Glemp-beszéd sértő lehet a soloraust áldozatainak utódaira Varsóból jelenti az MTI. „A II. világháború kitörésének ötvenedik évfordulója előestéjén fájdalommal és sajnálattal hallgattuk Józef Glemp bíboros, lengyel prímás Jasna Gora-i beszédét. A lehető legszerencsétlenebb választás volt ez a hely és ez az időpont, hogy a német püspöki kar képviselőinek jelenlétében elemezzék a „hét New York-i zsidóból álló különítmény” (idézet a bíborostól) által a lengyel nép és a karmelita apácák sérelmére történteket" — állapítja meg hétfői első oldalas kommentárjában a Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza. „A prímás egyes megfogalmazásai — talán a bíboros szándéka ellenére is — érzelmileg mélyen megsérthetik a Holocaust áldozatainak utódait. A prímás vélekedését a „tisztelt zsidók" (ismét idézet a bíborostól) hatalmas befolyásáról a világ tömegtájékoztatási eszközeiben szintén nehéz elfogadni magyarázatul azokra a szavakra, amelyek valódi fájdalmakat ébresztenek” — írja a Szolidaritás lapja. A kommentár (amely példátlan a Szolidaritás és a lengyel katolikus egyház viszonyában) igyekszik elégtételt adni a karmelita kolostor és a katolikus érzelmek védelmezőinek, de — elismerve az auschwitzi zsidó demonstráció helytelen formáját — az evangéliumra hivatkozva emlékezteti a lengyel katolikus egyház fejét arra, hogy a sérelmek felemlegetése helyett a kibékülésre és az egymáshoz való közeledésre kellene helyeznie a hangsúlyt Visszaélések a menekülők helyzetével Pártkizárások Bulgáriában Szófiából jelenti az MTI. A bulgáriai muzulmánok tömeges távozásának heteiben a legkülönbözőbb hírek terjedtek arról, milyen lehetőségeket kínálnak a menekülők az élelmeseknek. Miután a Törökországba utazóknak csak a magukkal vihető tárgyak jelentették értéket egy használt autóért — amúgy is csillagászati — forgalmi értékének a többszörösét, 30—40 ezer levát is megadtak. A dollár állítólag 20—30 levás fekete árfolyamot elért, sőt egyesek — így beszélik —, ahogy kivették pénzüket a takarékpénztárból, ott helyben elégették. Mindezen hírek azonban ellenőrizhetetlenek, a sajtóban korábban nem esett szó róluk. A délkelet-bulgáriai Kardzsaliban megjelenő Nov Zsivot beszámolói azonban most megerősíteni látszanak ezeket a híreket. A Szófiába megkésve érkezett augusztus 22-i lapszámból kiderül: a körzeti (obstinai) pártbizottság négy vezető kádert — közöttük megyei ügyészhelyettest, vállalatvezetőt stb. — a pártból is kizárt „a szervezeti szabályzattal összeegyeztethetetlen magatartásuk miatt”. Az ügyészhelyettes esetében az ok konkrétan azt jelenti: két autón is túladott gyors egymásutánban. Hogy ki vette meg és mennyiért, azt nem részletezi a pártbizottsági határozat, amely szerint további személyek részesültek szigorú megrovásban, a vezető párttestületekből való kizárásban, figyelmeztetésben. Az erről szóló közlemény szerint „jelenleg az öszszes pártszervezetekben ellenőrzik, nem követtek-e el hasonló cselekményeket, amelyek rombolják a kommunisták presztízsét, különös tekintettel a vezető beosztásban levő káderekre”. Nem tudni, ez az ellenőrzés és felelősségre vonás folyik-e más vidékeken is vagy csupán Kardzsali körzetében. (Szöul, MTI) Az Egyesült Államok szeretné megakadályozni, hogy a COCOM-listán szereplő gépek és berendezések Dél-Koreán keresztül jussanak el a kommunista országokba — írta hétfőn a dél-koreai sajtó azzal kapcsolatban, hogy kedden Washingtonban dél-koreai amerikai megbeszélés kezdődik a szocialista országokba irányuló délkorai exportról. (Róma, AFP) Hat napja tizenkét szovjet állampolgárságú zsidó folytat éhségsztrájkot az Egyesült Államok római nagykövetsége előtt. Akciójukkal azt remélik elérni, hogy ők is megkapják az amerikai beutazó vízumot. Hétfőn a tiltakozókhoz mintegy 300 személy, köztük a hozzátartozók, csatlakoztak a ladispoli menekülttáborból. Hazánkban tárgyal , a thaiföldi trónörökös Hétfőtől négy napon át ismét királyi vendége van Budapestnek: Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanácselnökének meghívására hivatalos látogatásra érkezett Maha Vadzsiralongkorn herceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. A királyi herceg kíséretében van Mecsai Rucsupán, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere, tárca nélküli miniszter, Suttisurat Kridakon, Thaiföld budapesti nagykövete, és Wikrom Koompairodzsana nagykövet, a külügyminisztérium európai ügyeinek felelőse. A Parlament előtt államfőnek kijáró tiszteletadással köszöntötték a trónörököst. MahaVadzsiralongkorn ugyanis a Thaiföldi Királyság legmagasabb rangú képviselője külföldön. Az idős uralkodó, Bhumibol Aduljadet (IX. Ráma) király megbízásából a királyi herceg képviseli a koronát a külhoni látogatások alkalmával. Straub F. Brúnó megbeszélést tartott a trónörökössel a Parlamentben. Maha Vadzsiralongkorndélután koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén, majd Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével találkozott a Parlamentben. S Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a késő délutáni órákban szállásán kereste fel a thaiföldi trónörököst. A megbeszélésen a kormányfő,helyettese a magyar politikai, gazdasági reformtörekvésekről, a piacgazdaság kialakítását célzó intézkedésekről adott áttekintést. A trónörökös örömmel nyugtázta tárgyalópartnere elismerő szavait, s hangoztatta, hogy a magyarországi látogatás számára is tanulságokkal szolgál. Medgyessy Péter szavaira válaszolva támogatásáról biztosította a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. Ez — mondotta — találkozik a thaiföldi kormány sándékaival is, s a mostani látogatás is ezt a célt szolgálja. Λζ SZKP egyelőre nem tervez külön intézkedéseket a Baltikumban . Moszkvából jelenti az MTI. Nem kizárt, hogy az SZKP Központi Bizottságának nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó rendkívül fontos ülésére rövid időn belül, talán még szeptember végén sor kerülhet — mondta hétfői tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő ezt a baltikumi helyzettel kapcsolatos kb-határozat kapcsán fejtette ki. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy következő tájékoztatóján visszaér a határozatra. Egy idevonatkozó kérdésre válaszul Geraszimov értésre adta: az SZKP KB egyelőre nem tervezkülön intézkedéseket a balti helyzet kapcsán. Hangoztatta: a kb ez ügyben a nemzetiségi prétrum összehívását tervezi, amelyen egy általános platform kialakítása a fő feladat. Gennagyij Geraszimov szóvivő hétfői tájékoztatóján közölte, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nem vesz részt a Kambodzsáról folyó párizsi értekezlet befejezésén. Mint a szóvivő elmondta, a szovjet álláspont változatlan e kérdésben, ezt a szovjet külügyminiszter még az értekezlet megnyitóján részletesen ismertette. A szovjet küldöttség mindazonáltal megfelelően magas szintű lesz, s rendelkezni fog a tárgyalásokon szükséges felhatalmazással. A tájékoztatón felmerült: lehetséges-e, hogy Mihail Gorbacsov a közeljövőben találkozik az új lengyel vezetőkkel? A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy ilyen találkozóról egyelőre nincs tudomása. Izrael és Szíria egyidejű kivonulásai, javasolja Moszkva Libanon-terve Bejrútból jelenti a Reuter. Izrael és Szíria egyidejű kivonulását előirányzó rendezési tervet terjesztett elő aSzovjetunió a libanoni válság megoldásaérdekében vált ismeretessé.. Bejrútja Ti és sz maraitf -i Arab diplomatáktól Származó értesülések szerint Gennagyij Taraszov szovjet külügyminiszterhelyettes, aki három napon át folytatott intenzív tárgyalásokat Libanonban a legkülönbözőbb politikai erők vezetőivel, igyekezett elfogadtatni Moszkva kompromisszumos javaslatát. A szovjet terv szerint Szíria kivonulna Nyugat-Bejrútból, valamint a kelet-libanoni Bekaa-völgyből, s ezzel egyidejűleg Izraelnek el kellene hagynia Dél-Libanont. A külföldi csapatok távozása után megtarthatnák az 1988 szeptembere óta esedékes elnökválasztást és ezzel megoldódhatna az ország alkotmányos válsága. Moszkva szeretné az Egyesült Államokat rávenni, hogy hasson — a déllibanoni kivonulást mindeddig elutasító — Izraelre e terv megvalósítása érdekében. A vasárnapi izraeli légitámadás következtében Libanonban , „az Irán-barát Hezbollah" szervezet , három tagja életét vesztette, tíz személy pedig megsebesült. Vasárnap este kiadott közleményéiben a muzulmán fegyveres szervezet élesen bírálta az egyik fő- s hadiszállása elleni izraeli táma-dást és azt hangoztatta, hogy „a c cionista barbárság csak fokozni fogja az iszlám ellenállás elszántságát az Izrael megsemmisítéséig tartó küzdelemben”. Miközben egy iráni lap eltanácsolta a pápát Libanon meglátogatásától, a Hezbollah, vallási vezetője meghívta a katolikus egyházfőt a muzulmánok lakta Nyugat-Bejrútba. A teheráni sajtójelentés szerint „a katolikus egyházfő libanoni útja csak az Aun tábornok vezette keresztény erőket segítené további bűnös tevékenységükben”. Fadlallah ajatollah, a Hezbollah vallási vezetője ezzel szemben felajánlotta, hogy garantálják a pápa biztonságát. Szaharov eredménytelenül nyomozott Wallenberg után Stockholmból jelenti a Reuter. Eredménytelenül jártak Andrej Szaharov szovjet akadémikusnak azok az erőfeszítései, hogy személyesen derítse fel a második világháború után a Szovjetunióban eltűnt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsát — jelentette hétfőn egy svéd napilap. A stockholmi külügyminisztérium hhivatalos dokumentumaira hivatkozva a Svenska Dagbladet beszámol arról, hogy Szaharov — akit a közelmúltban választottak be a Legfelső Tanácsba — több szovjet börtönt és munkatábort személyesen keresett fel azért, hogy kiderítse: van-e alapja azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint az 1911-ben született svéd férfi egy szovjetunióbeli munkatábor foglyaként ma is életben van. A svéd lap szerint a börtönökben és munkatáborokban tett látogatások során Szaharov tudomására jutott, hogy egy másik svéd származású férfi, Einar Marcus is hosszú ideig a szovjet börtönök lakója volt. Marcus a második világháború alatt Wallenberghez hasonló tevékenységet folytatott Csehszlovákiában, így lehetséges, hogy a szemtanúk nem Wallenberget, hanem honfitársát, a közelmúltban szabadon engedett Marcust látták, ami egyben a híresztelések magyarázatául is szolgálhat. A svéd lap ugyanakkor azt is megírta: a svédországi Wallenberg-szakértők sosem hallottak Marcusról. A tények feltárása érdekében Szaharov kezdeményezte, hogy Svédország képviselője látogassa meg a Moszkvától ezer kilométerre északkeletre élő Marcust, aki a jelentések szerint tájékoztatást tud adni Wallenberggel kapcsolatban. A szovjet kormány egyébként e hónapban októberi látogatásra hívta meg Wallenberg két hozzátartozóját. Nem kért halálbüntetést az ügyész a volt kubai belügyminiszter perében Havannából jelenti a TASZSZ. Húszéves szabadságvesztés kiszabására tett indítványt vasárnap Havannában az ügyész José Abrantes Fernandez, közelmúltban leváltott kubai belügyminiszter perében. A volt minisztert és társait a szolgálati rend megszegésének, az állami javak hűtlen kezelésének, valamint lőfegyverek eladásának és jogtalan birtoklásának vádjával állították katonai bíróság elé. A kubai forradalmi fegyveres erők minisztériumának főügyésze — aki a többi vádlott esetében 8-tól 10 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását indítványozta — kiegészítő büntetésként kérte azt is: a vádlottakat fosszák meg rangjuktól, vonják vissza a kitüntetéseiket, foglalják le jogtalanul szerzett javaikat és szabadulásuk után egyikük se tölthessen be vezető beosztást. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata „Lengyel" vita Washington, augusztus 28. „Kétszer ad, ki gyorsan ad" — idézte Robert Dole szenátor, republikánus kisebbségi vezér az őt és kormánytag (munkaügyi miniszter) feleségét, Elisabeth Dole-t fogadó Tadeusz Mazowiecki szavait. Mivel az új lengyel miniszterelnököt első munkanapjain sorra látogatták — a törvényhozási vakációt külföldi felmérő körutakkal töltő — amerikai kongresszusi tagok, az üzenet érthetően megkapta a kellő tálalást az óceán innenső partján. Ahol máris kibontakozóban a „lengyel" vita: mit és hogyan kellene tennie a hivatalos és magán Amerikának, hogy megfeleljen annak, amit a The New York Times elemzése „történelmi kiívásnak” minősít. Hiszen egy másik varsói megjegyzés is washingtoni visszhangot vert, ezt Charles Robb virginiai demokrata szenátor (Johnson néhai elnök veje, és netán majldani elnökjelölt?) idézte Lech Walesától, aki a kérdésre, mit tehetne Lengyelország érdekében az Egyesült Államok, ekként válaszolt: ,,Nyissanak egy bankot". Mármint csupa nagybetűvel amerikai bankot, amelyet a komputerek összekapcsolnak az Egyesült Államok pénzvilágával. Gyors változások Walesa kérése, természetesen, kettős értelmű. Nemcsak jelképes folyamodás az amerikai segítségért, hanem nagyon is konkrét elképzelés a banktapasztalatok átültetésére, tükrözve a lengyel kiábrándulást az állami bankmonopóliumból. S a Szolidaritás-vezér elképzelte nagy cégét alighanem hamarosan meg is jelenik Varsóban, hiszen amerikai kormány- és pénzügyi körökben már eddig is foglalkoztak a gondolattal — amint pénteken a The Wall Street Journal megírta, elsősorban a vízybank sikeresnek tartott budapesti vegyes vállalkozása kínálja a mintát. Kelet-európai politikai fordulatot végrehajtva, a Szolidaritás azonban aligha éri be csupán még oly fontos jelképes támogatással — mutatnak rá többen is a hét végi amerikai sajtóban, fokozva a Susst-kormány érzékelhető dilemmáját. Általános vélemény szerint ■Ugyanis,a Fehér Ház igazi konfliktushelyzetbe került a minden washingtoni várakozást messze felülmúló, és,főként, „észbontóan gyors’a varsói változásokkal.’ Az elemzők szerint a kormányzat még az elnök minapi kelet-európai utazása idején is más fejlődési ütemmel számolt, és arra próbált berendezkedni. Az is kétségtelen, hogy a Szolidaritás kormányra kerülése kellemetlen időpontban történt: az amerikai politikai vakáció kellős közepén, amikor az elnök és külügyminiszterei szedte széjjel üdülnek, s legfeljebb szórványos kapcsolatot tarthatnak, így már eleve óvatos reagálásokat lehetett várni, ha úgy tetszik, „időkérésre”. Csakhogy George Bushnak ez a megfontoltság éppenséggel fő politikai jellemzője is, s így a hatás kétszeres lett. Miként egy harvardi politológus fogalmazta, ha valaki mindenek fölött a felelős ügykezeléssel törődik, az elsősorban is a hibák elkerülésére összpontosít. Mármost ez kiválóan megfelelt a túszválság tetőpontján, mert akkor pontosan erre volt szükség, nem megismételendő az előző elnökök hibáit. A lengyelhez hasonló kihívások viszont kifejezetteen „látnoki" képességeket követelnek — így a szakértő. Hatalmas tét S amit George Bushnak meg kell „látnia”, azt tudatja is vele a vasárnapi The Washington Post vezércikke. Egybekapcsolva a kolumbiai (a kábítószerbárók elleni harchoz igényelt) és a lengyel segítségkérést, a lap sürgeti „a gyorsabb és erőteljesebb választ az Egyesült Államoktól, mint amilyenre a jele szerint jelenlegi gondolati és költségvetési kereteit képessé teszik”. Mert a Post szerint „a Nyugat nem ülhet az oldalvonal mentén, és nézheti csupán, hogy a szűkölködés és a nyomor terhe tönkre tegye a Szolidaritáskormányt”. A konzervatív The Washington Times közírója is úgy fogalmaz, hogy „a Nyugatnak hatalmas tétje van a lengyel kísérlet sikerében vagy kudarcában". Nyilvánvalóan tisztában vannak ezzel a Fehér Házban és a State Departmentben is, s gayníthatóan egyet is értenek a Post-vezércikk megállapításával: „Unalmas hallgatni, hogy az Egyesült Államok, még mindig messz a világ leggazdagabb országa, folyvást azt ismételgeti, nincs pénze érdekei védelmére és barátai megsegítésére.” Hiszen — óvatosan névtelenül maradó — külügyi tisztviselők is akadnak, akik odanyilatkoznak, hogy már két (darabonként ötszázmillióba kerülő) B—52-es áráért „az elnök hozzájárulhatna Lengyelország kelet-európai modellé tételéhez”. Csakhogy egyelőre legalábbis még annak a júliusban Bush által Varsónak megajánlott 119 milliónak az előteremtése is gondot okoz, ami pedig közkeletűen találtatott könnyűnek a politikai ítészek mérlegén. Nem a látásmódból van kevés, hanem a pénzből ismételgetik kormánykörökben, s hát a varsói igények kielégítésére mégsem lehet oly sietve rálelni pár tucat millióra, mint a múlt hét végén, amikor a Kolumbiának szintén vezércikkben sürgetett összeget csak előteremtette a kormány. Ahogyan egy szintén külügyi magas rangú felsóhajtott a The New York Times tudósítójának, „az elnök mégsem kérhet adóemelést a roskadozó kommunista rendszerek megmentésére...” Ez különben, még a Szolidaritás-kormány esetében sem érvénytelen megjegyzés. Már csak azért sem, mert több elemző is utal Walesa „Harold Wilson dilemmájára": egy munkáspárti vezetőnek kellene elsősorban is korszerűsítenie a lengyel gazdaságot (amire egy publicista szavai szerint a hajdani brit kormányfő nem is volt képes, és a tory Thatcherre maradt a feladat). Végtére is, Walesa valójában „balra áll Neil Kinnocktól (a mai brit munkáspárti vezértől) — mutat rá egy konzervatív közíró. Az adóemelést választási kampányában kereken kizáró elnököt tehát immár a lengyel kihívás is a nehéz — a vasárnapi tévényilatkozók szerint a hamarosan elkerülhetetlen — döntés felé sodorja. Hiszen pár centnyi benzinvagy italadóemelés kincstári bevétele már biztosíthatná az alapokat, a varsói és egyéb, nemzeti érdekből oly fontos igények kielégítésére. S ha George Bush érthetően retteg is a visszajátszott videofelvételektől, amelyek egy adóemelés esetén takarítanák a tévéhíradókat („olvassák le ajkamról, nem lesznek új adók”), valahogyan ki kell majd törnie a nagyhatalmi cselekvőképességet korlátozó bűvös körből. A 22-es csapdája Akad persze más tényező is, történetesen szintén nagyhatalmi megfontolás, ami indokolta a Bush-kormány feltűnő óvatosságát. Semmiképpen sem óhajtott Washington olyan benyomást kelteni Moszkvában, mintha „kicsábítani" akarná Lengyelországot a Varsói Szerződésből. A The New York Times idéz is egy névtelen kormánytisztviselőt, aki elmondta: Mihail Gorbacsov az elmúlt hetekben több csatornán keresztül is az elnök értésére adta, hogy méltányolja a kelet-európai fejleményekkel kapcsolatos óvatosságot és visszafogott hangnemet. Publicisták ehhez hozzáteszik, hogy a szovjet katonai erő változatlan („talán az egyetlen konstans tényező Kelet-Európában"), s ez már magában is óva int a nyugati elhamarkodottságtól. "Nincs szükség az ötvenes évek megalapozatlanul harcias retorikájára — véli Edwin Yader a vasárnapi Postban. Mellőzhetetlen elem még a varsói változásokkal kapcsolatos amerikai vitákban (kapcsolódva a Szolidaritás eredetével és munkáspárti jellegével érvelő aggályokhoz) a lengyel gazdaság szinte kilátástalan állapotának kétségtelenül csüggesztő hatása. „Egy ki nem mondott borúlátás tapasztalható a washingtoni kormánykörökben” — jelzi a The New York Times, ahol jószerivel a 22-es csapdájának látják Walesa és Mazowiecki problémáját: meghozni a radikális változásokhoz elkerülhetetlen népszerűtlen intézkedéseket. Michael Madelbaum, a tekintélyes New York-i Külkapcsolatok Tanácsának vezető kelet-európai szakértője így foglamazott: az új lengyel miniszterelnöknek először ellenfeleivel, utána pedig a támogatóival kellene elszámolnia... Mindezzel együtt a The Wall Street Journal úgy tudja, a kormányzat elkezdte a lehetőségek tanulmányozását, egy „mini Marshall-terv" kidolgozását Varsó számára. A cél a magángazdálkodás „magvainak”elültetése. Evégett kerülhet sor a jelzett és kért bankalapításra — az amúgy is döntően magánkézben lévő lengyel agrárszektor „megugrasztása" esélyeinek felmérésére —, a világbajnok hitelfolyósítás ösztönzésére. Mindenesetre senki sem óhajtja megismételni a hetvenes évek hibáját sem, amikor a pénz „belepumpálása” csak a mai adósságteher létrejöttét eredményezte Lengyelországban. Maga az amerikai kormány csupán két-három milliárd lengyel tartozásról dönthet (a többi főleg Nyugat-Európának jár), s ezért Washingtonban mindenki tolná is az előtérbe a közös piaci országokat (már csak a jelzett nagyhatalmi óvatosság miatt is). Hogy Varsóban kitörhessenek a maguk bűvös köréből, ahhoz a jelentős reformtervek kidolgozása szükséges — vélik az amerikai elemzők. S akkor megjósolhatóan megnő a nyomás Bush elnökre, is, törne ő is ki a maga — világpolitikát béklyózó — pénzügyi bilincseiből. Avar János