Magyar Nemzet, 1989. szeptember (52. évfolyam, 205-230. szám)

1989-09-05 / 208. szám

2 és a nemzetközi szervezetek meg­­bízottaival együtt összesen több, mint százhetven küldöttség tag­jai ülnek együtt a teremben. Vendégkén részt vesz a kiemel­kedő nemzetközi tanácskozáson a Magyar Népköztársaság delegá­ciója, amelyet Horn Gyula kül­ügyminiszter vezet. A délelőtt folyamán felvették a mozgalomba a Venezuelai Köztár­saságot, a teljes jogú küldöttsé­gek száma következésképpen 102- re emelkedett. Mint a Reuter jelenti, Moamer el-Kadhafi líbiai vezető a jugo­szláv fővárosban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy ő kész volna segíteni a Libanonban fogva tar­tott nyugati személyek szabadon bocsátásában. Ígéretét azonban kétértelművé tette többi kijelen­tésével. A nyugati személyek fog­ságba eséséért a nyugati kormá­nyokat okolta, amelyek — mint mondta — beavatkoznak az arab belügyekbe, és ezért a fiatal ara­bokat nem lehet visszatartani­­ a túszejtéstől. Kadhafi a túszkérdéssel kap­,­csolatban kifogásolta, hogy,,a Nyugaton fogva tartott arabok­ról senki sem beszél. Egy újság­, írónak arra a közbevetésére, hogy azok az arabok terrorcselekmé­­nyekért vannak "börtönben, azt felelte: a közel-keleti forradalmi csoportok a nyugati túszokat „ter­rorista országok számára kémke­dő terroristáknak" tekintik. Az AFP szerint csaknem­­fél­millió dollárt kapott Belgrádban a Namíbia függetlenségéért küz­dő SWAPO szervezet az el nem kötelezett országoktól. A 445 ezer dollárról szóló csekket Robert Mugabe zimbabwei államfő nyúj­totta át Sam Nujomának, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szervezet el­nökének. A SWAPO vezetője be­jelentette, hogy az összeget a november 6-án tartandó általános választások kampányára fordít­ják. II. Jamíbrl királynő nyílós fa min­ az nor­rontináriumi tanár­kozánál flalánkai Erdrik Máryát képviseli Londonból jelenti az M77. A londoni Westminster Hallben II. Erzsébet királynő nyitotta meg hétfőn az Interparlamentáris Unió centenáriumi konferenciá­ját. A tanácskozásra a szervezet 112 tagországából mintegy 1500 törvényhozó érkezett a brit fő­városba. A magyar küldöttséget Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke vezti. Hazánk az IPU ki­lenc alapító tagjának egyike: képviselőink ott voltak 1809-ben Párizsban a választott törvényho­zók nemzetközi szervezetének alakuló összejövetelén. Hétfőn reggel Margaret Thatcher brit kormányfő üdvözöl­te a centenáriumi tanácskozást a The Times hasábjain. A minisz­terelnök-asszony kiemeli, hogy az IPU fő célja kezdettől fogva a nemzetközi megértés előmozdí­tása és a konfliktusok elhárítása. „Meggyőződésem, hogy az Unió ereje hídépítő szerepében rejlik. Én magam az IPU közreműködé­sével találkoztam első ízben Mi­hail Gorbacsovval, aki szovjet parlamenti küldöttség élén láto­gatott Nagy-Britanniába" — ír­ja. — „A száz évvel ezelőtt élet­re hívott IPU szerepe egyre, in­kább növekszik, amint évszáza­dunk a vége felé halad. A Szov­jetunióban, Kelet-Európában és a világ más részein teret nyernek a demokratikus alapelvek. Hite­lesebb parlamenti struktúrák jön­nek létre és szereznek érvényt maguknak, és mindez csak erő­sítheti az IPU-t és a szervezetnek a demokrácia melletti elkötele­­zettséget." Az Interparlamentáris­­ Unió péntekig tartó centenáriumi­­ ta­nácskozásának fő témái: a­ világ­űr békés hasznosítása, a világ né­pesedési és élelmezési problémái, a nemzetközi adósságválság és a­­ Föld minden lakóját érintő kör-­­ nyezetszennyezés kérdések . Távozott a kínai kormányból Vang­­Heng reformernek számított Pekingből jelenti a UPI. Távo­zott a kínai kormányból Vang Meng, a reformernek számító kulturális miniszter. Ő a legma­gasabb rangú kormánytisztviselő, aki e júniusi véres események óta távozott tisztségéből. . . A pekingi televízióban ismer­tetett bejelentés szerint az író­ként is elismert politikust az Országos Népi Gyűlés állandó bi­zottsága mentette fel tisztéből, mondván, hogy „Meng elvtárs Kína egyik leghíresebb írója, aki többször kérte felmentését, hogy az irodalomnak szentelhesse ide­jét". Nyugati hírügynökségek meg­ítélése szerint a kulturális mi­niszter távozása késze a diák­megmozdulások leverése óta tar­tó politikai tisztogatásnak. Meng 1986 óta állt a kulturá­lis minisztérium élén, és vezeté­se alatt a kínai kulturális élet­ben ,külföldi áramlatok, is écesí­tették hatásukat. Júniustól a zóná­ban burzsoá liberalizmussal vá­dolták, így mostani távozása am­ár hetek óta várató volt. A pekingi televízió jelentéséből az is kiderült, hogy a konzervat­­ívnak tartott He Jung-csit, a párt propagandaosztályának he­lyettes vezetőjét nevezték ki kul­turális miniszternek. Vranria lapse lemé nv t'Nian­g­­'fling hatalmához hasonlítható Elrna I­ran­nt'wm befolyása Párizsból Jelenti az MTI. „Ele­na, a terror" címmel jelent meg cikk a La Crois l'Evénement cí­mű, katolikus Irányzatú francia lap hétfői számában a román párt vezető feleségéről. Robert Delmance szerint Elene Ceauses­­cunak van a legnagyobb bele­szólása abba, hogy Romániában kit nevezzenek ki vezető párt- és állami tisztségekbe. A lap úgy vélekedik, annak ide­jén Csiang Csíngnek, Mao Ce­ding feleségének a hatalma tett olyan benyomást Elena Ceauses­­cura, amelynek nyomán megkezd­te befolyása kibővítését. Ma a ro­mán párton belül szinte korlátlann hatalma van, családtagjaival töltött be számos vezető tisztsé­get,­­és fiát, Nicut arra neveil hogy egy napon majd apja örö­kébe lépjen. „A közvetlen tanúvallomások szerint kemény, könyörtelen, zsarnoki hajlamai vannak és ki­számíthatatlan", írja­ a katolikus lap, azt hangoztatva, hogy még a román „nómenklatúra” tagja­ után is kémkedik. „Egy terüle­ten még férjén is túltett, honfi­társai még nála is jobban gyű­lölik." Prágában Jogszert emeltik a ( hur­a *77. Szeriveszunk az álólelét A bivitelő« két hónap »/abad»ni­vr»/ír.» Prágából jelenti az MTI. A fel­függesztő döntést megváltoztat­va, két hónapi szabadságveszté­sének tényleges letöltésére köte­lezte hétfőn a prágai második kerületi bíróság Alexandr Vond­­rát, a Charta 77 csehszlovák el­lenzéki csoport szóvivőjét. Vondrát a januári Vencel téri tüntetések hat másik résztvevő­jével együtt, a „közrend megsér­tése" miatt ítélték el az idén feb­ruár 22-én. Akkor két hónapi szabadságvesztést szabtak ki rá, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A második kerületi bíróság most arra hivatkozva rendelte el a büntetés tényleges letöltését, hogy Vondra „nem tett eleget a próbaidő megkövetelte a feltéte­leknek". Alexandr Vondra huszonnyolc éves, végzettségét tekintve föld­rajztudós, természettudományi doktor. Egyik szerkesztője a Re­volver című tekintélyes ellenzéki földalatti folyóiratnak, amelyet félévenként jelentetnek meg. A folyóirat cikkeket, tanulmányo­kat, kommentárokat, szemléket és olyan írásokat köz­öl, amelyek nem jelenhettek meg a hivatalos sajtóban. Tüntetés Lipcsében Lipcséből jelenti a DPA­ Több száz kivándorolni szándékozó NDK -állampolgár tüntetett hét­főn este Lipcse belvárosában, utazási lehetőséget és szabad ki­vándorlást követelve. A DPA nyugatnémet hírügynökség hely­színi jelentése szerint a biztonsá­gi erők többeket előállítottak. A demonstrációra a híres Mik­­lós-templomban megtartott isten­tisztelet után került sor. A temp­lomból távozók plakátokat érhel­­tek magasba ..Szabad országot szabad emberekkel", „Egyesülési és gyülekezési jogot!", „Utazdj a szabadságot tömeges menekülés helyett!” feliratokkal. A transz­parenseket a biztonsági szolgálat munkatársai elkobozták és szem­tanúk szerint videokamerával rögzítették az eseményeket. Magyar Nemzet •Jan Martenson előadása a Magyar ENSZ Társaságban XI. emberi sorsatlal hrk­izik a kiszipponiba Horn Gyuda külügyminiszter meghívására­ hétfőn hálánkba érkezett Jan Martensson, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ genfi hivatalának főigaz­gatója. Látogatásának első napján elő­adást tartott a Magyar ENSZ Társaságban az emberi jogok időszerű kérdéseiről. Gömbös Ervinek, a Magyar ENSZ Tár­saság főtitkárának bevezetője után — amelyben szólt a vendég széles körű nemzetközi tevékeny­ségéről,­ valamint a svéd diplo­máciai­ életben végzett munkájá­ról — Martenson hangsúlyozta: Magyarország az egyik legszilár­dabb támogatója az ENSZ-nek, többek között­­ az olyan fontos problémák megoldásában, mint a leszerelés. Emlékszem — mondotta —, hogy amikor 1979-ben világlesze­­relési kampányt indítottunk, ab­ban Magyarország jelentős erőfe­szítéseket tett egy konstruktív, realista, jól informált közvéle­mény kialakítására, hogy az meg­felelő nyomást gyakoroljon a vi­lág valamennyi kormányára a leszerelés érdekében. Ma már az emberi jogokkal foglalkozom, és elmondhatom, hogy Magyaror­szág számottevő résztvevője az ENSZ emberjogi kérdésekkel fog­lalkozó munkájának is. Martenson több pozitív példát említett meg ebben a vonatko­zásban, majd hangsúlyozta: a je­lenlegi nemzetközi viszonyok rendkívül jelentős változásokat mutatnak, s a haladás­ számos momentumát tükrözik,és csakúgy mint a reményt és várakozást a további nemzetközi együttmű­ködésre. Az ENSZ-diplomata­­ világszervezet jelentőségét hang­súlyozta ebben a folyamatban majd arról szólt, hogy a világ jó néhány táján­­ ,úgy tűnik csendesedik a puskaropogás, így az iraki—iráni tűzszünettel, s Nyugat-Szaharában, Afrika déli részén. Ezt az új klímát mindinkább a koperáció, s nem a konfrontá­ció jellemzi, mondotta Martenson, majd előadása további részében a genfi Emberi Jogok Központ­jának nemzetközi tevékenységét részletezte, többek között a jogi tanácsadást, a szakértők számára szemináriumok, képzési progra­mok rendezését, publikációs mun­káját. Célunk a jól tájékozott, konst­­ruktív világközvélemény kiala­kítása, s ez mindenképpen jelen­tős eszköz az emberi jogok egye­temes megvalósításában — mon­dotta befejezésül a főtitkárhe­lyettes. Értesülések szerint Kuvait közvetít a bolgár-török viszályban Törökországba Kuvait állítólag felajánlotta, hogy közvetít a Bulgária és Tö­rökország közötti vitában. A hírt arab és török diploma­ták közölték hétfőn a UPI hír­­ügynökséggel. Egy öböl menti arab állam magát megnevezni nem kívánó kormánytisztviselője azt nyilatkozta, hogy Szófia és Ankara elvileg beleegyezett a kuvaiti közvetítésbe.­­Hírügynökségek megjegyzik, hogy Kuvaitnak mindkét ország­gal jó a kapcsolata. Az As- Sark al-Avsat című szaúd-arábiai lap olyan értesülést közölt, hogy Dzsábír el-Ahmed el-Dzsábir esz- Szabah, kuvaiti emír az el nem kötelezett országok belgrádi csúcstalálkozója után várhatóan Bulgáriába és utazik. Törökország javára végzett kémkedés vádjával július 17-én Bulgáriában letartóztatták a bol­gár hírügynökség volt madridi tudósítóját, Vladimír Ignatovot — adta hírül hétfőn a BTA, a bol­gár távirati, iroda. A nyomozást végző bolgár ha­tóság eddigi vizsgálata szerint a Hürriyet című török lap madridi munkatársa hozta létre a kapcsolatot ,Ignatov és a török titkosszolgálat között. Ig­natov hamis és rágalmazó infor­mációkat terjesztett, és ezzel köz­rejátszott Bulgária és Törökor­szág kapcsolatainak megromlásá­ban. A külpolitika hím­ e (Mo.izkixtyry)c.fm­i­fi külügyi szóvivő aké­rüti­­Moszk­vá­­ban megerősítette: szeptember 224 a 23 m áfi szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozót tartanak az Egyesült Államokban. Moszk­vai sajtókörökben a hír­­ kapcsán bizonyosra veszik, hogy a Sevard­­nadze és Baker megbeszélései­­nek egyik központi kérdése­­ az újabb s­zovjet—amerikai­ csúcsta­lálkozók előkészítése lesz.­­ (K­turminszk, TASZSZ) Ön­álló társadalmi szervezetet hoz­tak létre a Szovjetunióban élő lappok: W'fRoma. MTI) Hatalmas vi­­lágkoncertet javasoltak a berli­ni "fái lebontása érdekében a ma­gát nemzetközinek tekintő Radi­kális Párt római kibővített ve­zetőségi ülésén. Og Vietnami— kambodzsai "csúcstalálkozót tar­tottak hétfőn Hanoiban, Nguyen Van hinti, a Vietnámi KP" KB főtitkára" és Do Muoi vietnami kormányfő, valamint Heng Sam­­rinnek, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt főtitkárának a részvételével.­­ (Varsó, MTI) A fiatalítás jelszavával jelentős személycse­rékre került sor a lengyel hadse­reg legfelsőbb tisztikarában. Ja­ruzelski köztársasági elnök, a lengyel hadsereg főparancsnoka új parancsnokokat nevezett ki olyan fontos katonai körzetek élére, mint a tengermelléki (pro­­merániai), a sziléziai, a varsói katonai körzetek. Új parancsno­ka van a lengyel légi­erőnek Jerzy Gotowala dandártábornok személyében­. Ki a gyilkos? Washington, szeptember 4. TEMETÉS VOLT szerdán New Yorkban, egy kelet-brooklyni „néger" templomban tartották a gyászszertartást, amin megjelen­tek: a helyi, politikai vezetők, Cue'ihö kormányzóval és Koch polgármesterrel az élen (vala­mint az "utóbbinak a hamarosan esedékes előválasztásra készülő összes vetélytársa). Az előkelő­ségek kínosan hosszú ideig be sem fértek a túlzsúfolt babtista templomba, amelyet szigorú te­kintetű, piros csokornyakkendős fekete férfiak őriztek, karba­­font kézzel, ami a harcias faji el­különülés apostolának, Louis Farrakhannak a testőreit jellem­zi: "Hiszen, akit temettek, tizen­hat éves volt, és fekete bőrű. Mindössze pár órával azelőtt Brooklyn egy másik pontján, az úgynevezett nagyesküdtszék előtt is két tizenéves állt, ők fehér bő­rűek voltak, és emberölésért emeltek vádat ellenük, továbbá halált okozó fegyver birtoklásá­ért,a„minősített zaklatásért" és a polgári" jogok­ "durva megsérté­séért. Rajtuk kívül is négy gya­núsított vér a vádemelésre, ám a pár kilométerrel arrébb teme­tett Yusuf Hawkins gyilkosát még keresik. A 18 éves Keith Mondello és a 19 éves Pasquale Rauch óvadékkal szabadlábon védekezhet, és mindkettő cáfolja, hogy ő lőtte volna a halálos go­lyókat Yusuf mellébe: nekik csu­pán­­ a keményfa baseballütő volt a­ kezükben. Azzal üldözték, vagy harmincad magukkal, a négy fekete fiút, akik közül va­lakinek a pisztolya Yusuf Haw­­lynst menekülés közben leterí­tette. (Csütörtökön feladta magát a rendőrségen az egy hétig buj­káló 18 éves Joseph Fama, aki­nek a kezében a pisztolyt állító­lag látták, ám ő tagadja a neki tulajdonított tettet, s csak a me­nekülést elégelte meg, no meg a vele járó életveszélyt. Pénteken azonban vádat emeltek ellene­ ROSSZ IdŐBEN, rossz helyen járt a négy néger kamasz. El­mentek megnézni egy olcsó hasz­nált autót Brooklyn Bensonhurst elnevezésű, fehérlakta, vagy in­kább színolasz negyedébe, éppen akkor, amikor több tucat fehér fiú bőszülten gyülekezett a 17 éves Gina Feliciano portájánál: úgy tudták, házibuli készül, s a színes bőrűekkel randevúzgató lány nyilván fekete vendégeket vár. A gyanútlan Yusuf és tár­sai Miéjük botlottak. A tragikus tévedés csak utólag derült ki, a tizenhat éves fekete srác egy ré­mülten odarohanó, jólelkű fehér nő karjában lehelte ki lelkét. De vajon valóban beszélhetünk-e té­vedésről? — kérdik indulatosan New York és Amerika feketéi. A négerek volt elnökjelöltje, a de­mokrata Jesse Jackson szerint válság van, amely emlékeztet a negyedszázaddal ezelőtti „mély Dél" faji állapotaira. „Yusuf Hawkins búcsúztatásán arról beszélt a fekete lelkész, hogy nem tudja, ki húzta meg a ravaszt, „ám a rendszer töltötte meg a fegyvert”. Egy másik szí­nes­ bőrű lelkipásztor arról cik­kezik a The New York Times­­ban, hogy a fiú életét kioltó tet­tes és bűntársai „évszázados örökséget” képviselnek: az afri­kaiak irtásának „a nyugati ci­vilizációba beleivódott” hagyo­mányát. Szelíd emberek ritkán beszélnek ekkora indulattal. De Daughtry tiszteletes keserűen idézi fel a jó húsz éve merénylő áldozatául esett Nobel-békedí­­jas Martin Luther Kingnek a hajdani déli viharok közepette elhangzott megállapítását: nem is az a tragédia, amit a rossz em­berek tettek, hanem az, amit ten­ni a jó emberek elmulasztottak. Hiszen a gyilkosság után tilta­kozni felvonuló feketék menetét sok fehér együttérző megnyilvá­nulással kísérte. Yusufot is egy fehér nő próbálta megmenteni a járdán. De ez kevés, ma már ke­vés, az „afrikai amerikaiaknak elegük van a New York-i hely­zetből" — mondják a papok, és náluk is vészjóslóbban a radiká­lis Farrakban. A HOSSZÚ ÉS FORRÓ nyár végén ismét faji indulatok for­rongnak. A Hawkins-tragédiát követően fehér rendőr lelőtt, és kábítószerügyben előállítani pró­bált egy vasbottal hadonászó hu­szonéves fekete férfit, mire a Hudson-fol­yó túlpartján levő New Jersey-i városkában zavar­gások törtek ki. A higgadt ame­rikaiak — feketék és fehérek — idegesen vitatkoznak arról, mit kellene tenni a szenvedélyek el­hatalmasodása ellen. „Nagyon sajnálom ezt mondani, de önnek is be kell látnia, hogy a bűnnek manapság­­fekete arca­ van, mi­vel az elkövetők nagy arányban négerek" — fordult tévékerek­­asztal szomszédja, a fekete kollé­gája felé a bensonhursti fehér tiszteletes, aki természetesen ko­rábban szintén felháborodva prédikált Hawkins gyilkosai el­len. Merthogy amúgy a fehérek­nek is elegük van. Hiszen éppen ez az: mindkét fél hosszú áldozati listával ren­delkezik, s­ a fegyvereket az elő­ítéletek „töltik ri meg"- A"JfeH"ér já­rókelők, sőt a rendőr is eleve gyanakszik a néger fiatalember­re, és sajnos, nem mindig alap­talanul. A feketék viszont egyre hevesebben, és persze joggal ké­rik ki maguknak, hogy a bőrük színe egyúttal már lélektani vád­emelés legyen ellenük. Semmi kétség, abban a brooklyni olasz körzetben más idegeneket sem látnak szívesen, s hát a szerelem­­féltés még al- és felvégeket is szembeállított, négereket nem is­merő óvilági falvakban. S az is nyilvánvaló, hogy egy benson­hursti fiút könnyen baj érhet a fekete utcasarkokon. A KÉPLET iszonyatosan elo­­nyolult. Miként a jogos sérelmek kölcsönössége esetén mindig és mindenhol. Az feltétlenül ko­moly előrelépés történelmileg, hogy ellentétben a negyedszáza­da a fajüldözést nyíltan felvál­laló déli politikusokkal, ma leg­feljebb utcatöltelékek rázzák ök­lüket a tévékameráknak bizony­kodva. A New York-i polgár­mesterségért vetélkedők, persze, máris igyekeznek a maguk javá­ra kihasználni az újabb faji bot­rányt, amelyet természetesem a tragédia után együtt elítéltek."Az amerikai közélet azonban ma nem megosztott ebben a kérdés­­ben, legfeljebb tanácstalan.­ Hi­szen ma már azzal az­­­előítélet­tel is meg kell küzdenie, amit a teljesen lecsúszott feketék, érez­nek az elmúlt évtizedekben fel- és megkapaszkodott­­ színesek iránt, s ami, a­ tapasztalatok sze­rint, növeli romboló haragjukat. S .akkor még nem is említettük a ■. drogháborút,­­amelynek „bej­rúti jeleneteit" a­ néger gettók ideáin, az elővárosok fehér Ame­rikája ..borzongva figyeli, persze, a­ képernyőn. De a tévét épp úgy nem lehet kárhoztatni, mint a tükröt. . . • Avar János Kedd, 1989. szeptember 5 „Zöldülő" Észtország A balti köztársaságokban a peresztrojka­­ kiszabadította a szellemet 's palackból, és még közöttük is dressze elöljár legra­dikálisabb követeléseivel Észtor­szág. A tallinni politikai palettán az utóbb időben mind erőtelje­sebben' látható­ a zöld szín is. Az észtországi Zöldek Mozgalmáról Vello Bohlával, a rm­ozgalom ve­zetőségi tagjával beszélgettünk, aki egyben az Észt Népfrontnak és a szovjet Népi Küldöttek Ta­nácsának is tagja. A Zöldek Mozgalma hivatalo­san tavaly május 23-án alakult Tallinnban, amikor elfogadták az alapszabályzatot, mely szerint nem pártról, nem is szervezetről, hanem mozgalomról van szó. Ma még a Szovjetunióban nincs is törvény, amely lehetővé tenné más pártok létezését, a zöldek azonban igyekeznek a szükségből erényt kovácsolni, kihasználni a mozgalomjelleg nagyobb rugal­masságát. Az alapokmányban azért benne foglaltatik, hogy bár­mikor párttá alakulhatnak. Leváltott kormányfő A Zöldek Mozgalmának képvi­seleti és irányító szerve a Kon­zultációs Tanács, az elnök Too­­mas Frey. Mint az Észtországban működő legnépszerűbb és leg­erősebb mozgalomnak, a zöldek­nek delegálási joguk van az Észt Népfrontba is. Lehetőségeiket, azok határait mutatja, hogy tu­lajdonképpen ők váltották le ta­valy augusztusban az észt mi­niszterelnököt, bár a legutóbbi időkig, az Észt Legfelső Tanács kongresszusáig az alternatív szer­vezeteket nem lehetett bejegyez­tetni (a zöldek ezután is sokáig, egészen május 20-ig várni kény­szerültek). Ultimátumot intéztek a köztársaság vezető testületei­hez, a Legfelső Tanácshoz és a kormányhoz, amelyben az köve­telték... hogy a miniszterelnök hatvan napon belül távozzék. Szerintük kettős játékot játszott, hagyta magát a közponbnól irá­nytani, sok kérdésben elárulva a köztársaság érdekeit. Két héttel az általuk kitűzött határidő után leváltották a kormányfőt. A zöldek céljai akkor igazán érthetők, ha ismerjük a moz­galom szerkezeti felépítését. Há­romirányú össznépi, össznemzeti mozgalomról van szó, mely fel­tétlenül peresztrojkapárti, de el­sősorban az észt népért száll sík­ra. A három fő­­ elem­ közül az egy, általános környezetvédő­­program. .- A­­második lényege­: alternatív élet­.Lés terepelési mód kidolgozást!. .­ Céljuk , és h­elyzik, hogy az áruk árába­ foglaltassa­­­ nak bele ,a környezetvédelemre fordított kiadások, még akkor is, ha ez vásárlói szempontból nem csodás perspektíva. Vallják, hogy forradalmian új világnézetre van szükség ahhoz, hogy megment­hessük a Földet a jövő nemze­déknek, nem szakadhatunk el az élő­világtól, mert akkor a termé­szet számunkra csak ellenség marad, és ami magunk semmi­sítjük meg a jövőnket, mondják. Tallinni előzés? A harmadik összetevő mérle­gelésekor pedig a zöldek abból indulnak ki, hogy látható, a Földért küzdő tudósok, szakem­berek szava mily keveset ér. Ez így is lesz mindaddig, amíg po­litikai erőt nem tudhatnak ma­guk mögött, vagyis­ a Zöldek Mozgalma feltétlenül rendelkez­zék, politikai erővel, feltétlenül szükségesnek tartják, hogy párttá alakuljanak. Vello Pohla szerint elengedhe­tetlen, hogy a Szovjetunió áttér­jen a többpártrendszerre, hiszen „súlyos logikai hiba” azt feltéte­lezni, hogy „az egy párt és a de­mokrácia nem egymást kizáró fogalmak". Természetesen, a párttá alakulásra fel kell készül­ni, előbb szervezetté kívánnak formálódni,­ rendes, bejegyzett tagsággal a mostani két-három ezer aktivista helyett, és azután a pártforma a következő lépcső­fok. Már készül is a szervezeti felépítés terve, pontos, részletes politikai programmal. Bár a Munkásszövetségből megalakult Észt Szociáldemokrata Párt már most nyíltan pártnak vallja ma­gát, a többpártrendszerre még várni kell, Vello Pohla szerint legalább másfél-két évet. De le­hetségesnek, sőt, „nagyon valós színűnek” tartja, hogy Észtor­szág, mint az utóbbi néhány év­ben többször is, felrúgja a Szov­jetunió egészére vonatkozó tör­vényeket, és a köztársaságon be­lül bevezetik a többpártrendszert. A mozgalom nemzeti jellege sem elhanyagolható szempont. Ma mindenütt a Szovjetunióban, de legfőképp a Baltikumban újjá­­születőben vannak a nemzeti mozgalmak. Észtországban e mozgalmaknak a legnagyobb lö­kést az adta, hogy a környezet­­védők a foszforitok kibányászása ellen emelték fel szavukat. A központi vezetés anélkül határo­zott, hogy figyelembe vette­ vol­na, milyen súlyos következmé­nyekkel járna ez: fél Észtország ivóvíz nélkül maradna. Mindez, persze, nemzeti szempontból is súlyos csapást jelentene, hiszen a beruházási munkálatok elvég­zéséhez ismét külső munkaerőre lenne szükség, ami az észt nem­zetiség arányát még tovább csök­kentené a köztársaságban. Győzelem : A Szovjetunióban elsőként az észtek hajtottak végre alkot­mánymódosítást, tavaly novem­berben. A többi között kimond­ták szuverenitásukat, és leszö­gezték: minden, ami Észtország területén található, az az észt ál­lam" ‘tutejd­ortaf er‘föld­­ö" folyók, a‘z ásványkincsek' a tengeri part­szakasz, sőt a légi közlekedési út­vonalak íjá" Ami a többi­­ baltikumi zöldet illeti, Litvániában még nincs az egész köztársaságot átfogó moz­galom. Egyidejűleg két-három egymáshoz hasonló litván cso­portosulás is létezik, ám az egye­­­sülés egyelőre csupán szándékuk. Ők alighanem a Sajudis, a Litván Népfront égisze alá tartoznak majd, míg az észtek mozgalma teljesen független. Így saját győ­zelmükként értékelik, hogy az alkotmánymódosítások segítségé­vel kiharcolták olyan törvény el­fogadását, melynek értelmében 2000-ig senkinek sincs joga sem­miféle, a foszforitokkal kapcsola­tos munkálatokba kezdeni. Simon Ernő

Next