Magyar Nemzet, 1992. május (55. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

SZOMBAT, 1992. május 2.­4 Magyarremzet Hazai tudósítások MAGYARORSZÁG, MÁJUS 1. ■ VIRSAHEGYEK TŰNTEK EL, SÖRÖSPINCÉK APADTAK EL május elsején. A munka ünnepét országszerte megtar­tották, a legtöbb településen politikai színezetet kapott a majális, elsősorban a szakszervezetek ragadták meg az alkalmat, hogy az egyre növekvő munkanélküliség hatására a szolidaritásról, az összefogás szükségessé­géről beszéljenek. Az egykor nagy tömegeket megmoz­gató május elsejei felvonuláson pénteken reggel csupán néhány ezren sétáltak ki a Vörösmarty térről a Városli­getbe. A szocialista párt tagjai és szimpatizánsai vörös színű zászlókat lobogtattak és mozgalmi dalokat éne­keltek. ■ AZ ÜNNEP ALKALMAT ADOTT ARRA IS, hogy a tole­rancia és a párbeszéd jegyében politikai fórumokat rendezzenek, és a politikusok találkozzanak választó­ikkal, válaszolhassanak kérdéseikre. Ezeknek legfőbb érdekessége az volt, hogy nem csupán a rendező pár­tok szimpatizánsai jelentek meg, hanem azok is, akik nem értenek egyet politikai nézeteikkel. A Városliget­ben Horn Gyula és Nagy Sándor is arról beszélt, hogy a baloldal összefogására van szükség ahhoz, hogy a következő választásokat megnyerjék. Töl­­gyessy Péter a közelgő szakszervezeti választásokról szólva elmondta, ezen nem csupán a szakszervezeti tagoknak, hanem valamennyi munkavállalónak részt kellene vennie. ■ AZ MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSE is erre a napra esett, talán ez volt az oka annak, hogy a legnagyobb kormányzó párt politikusai nem vettek részt a május elsejei ünnepségeken. A választmány a magyarországi szakszervezetek helyzetével kapcsolat­ban egyetértett abban, hogy nagyon fontos jogszabá­lyok hiányzanak, és ezek gátolják a demokratikus ér­dekvédelem kialakulását. Egyes rétegek nehéz szoci­ális helyzetéről szólva elmondták, ebben rendkívül fon­tos szerepe van az önkormányzatoknak is. Az elmúlt évben 52 milliárd forintot utaltak vissza a szociális cél­­támogatásokból a költségvetésbe, mert nem költötték el. Az MDF választmányának tagjai úgy vélték, ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatok távolból sem tettek meg mindent a valóban támogatásra szoruló emberek felkutatásáért. É. A. Biztonságpolitika: ellenségkép nélkül A kormány elfogadta a szociális törvény elveit A kormány az Országgyűlés elé terjeszti az ország biztonságpolitiká­­­ jártak elveit tartalmazó, csütörtökön elfogadott dokumentumát. A kabinet ülését követő tájékoztatón Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár a koncepció leglényege­sebb elemeként jelölte meg, hogy a tízéves időtartamra szóló tervezetben nincs lefektetve semmilyen ellenség­kép. A honvédelmi alapelvekkel együtt kerülnek a biztonságpolitika tézisei a T. Ház elé a közeljövőben. Egyébiránt nem túl régen kidolgozott már hasonló programot a kormány, a parlament pedig elfogadta az abban lefektetett feladatokat, ám az elmúlt időszakban a régióban bekövetkezett jelentékeny változások szükségessé tették az új elvek kimunkálását. A külügyi államtitkár szerint sok tekintetben szerencsés körülmény­nek tekinthető, hogy a volt Szovjet­unió területén kialakult a Független Államok Közössége, ugyanis e tény egyfajta bizonyság lehet a térség töb­bi országa számára a tekintetben, hogy az etnikai kisebbségek szétválá­sának van békés útja, módja. A két­pólusú Európában létrejött Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet az utóbbi időkben bekövetke­zett változások, átrendeződések miatt hatékonnyá vált, szerepet talált ma­gának. A magyar biztonságpolitika fontos alapelve, hogy ezen nemzet­közi szervezeteknek felhasználásá­val a konfliktusok megelőzése váljon lehetségessé. Surján László népjóléti miniszter és Pongrácz Tibor, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára a kormány által megtárgyalt szociális törvény tervezetének koncepcióit is­mertette a szóvivői tájékoztatón. A tervek szerint a T. Ház az ősz folya­mán tárgyalja meg a törvényt, amit a következő költségvetési évben már be is vezetnek. A miniszter kiemelte az önkormányzatok szerepét, hiszen ezek a testületek rendelkeznek a leg­jobb helyismerettel, s reálisan fel tudják mérni a szükségleteket. Az lenne a legszerencsésebb, ha mind több tételes szabályozás lenne, s mind kevesebb mérlegelési jog ma­radna a bürokráciának. Az állampolgári jogokat nem célszerű visszavonni, ám meg kelle­ne vizsgálni az egyenlőségen alapuló juttatások mikéntjét, ugyanis azok egyre kevésbé mondhatók igazságos­nak. Az önkormányzatok jelenlegi támogatási rendszere ismeri a fogal­mat: inaktív normatíva. Ez olyan pénzösszeg, ami az adott településen lévő idősek és gyerekek számához kötődik, ám célszerű ezt szociális normatívává korszerűsíteni úgy, hogy ne csak az inaktív lakosság­szám legyen a mérvadó, hanem az ott élő lakosság szociális helyzete is. A szociális törvény koncepciójának egy korábbi változata már nyilvá­nosságra került, ám a mostani reáli­sabban tükrözi a szűkülő gazdaság­ban megoldandó feladatokat. A költségvetés a GDP 23 százalékát fordítja szociális kiadásokra, az arányszám megegyezik az amerikai­val. Az arány növelésére gyakorlati­lag nincs mód. A pénzügyi államtitkár a kor­mány azon döntését is ismertette, mely bizonyos illetékfajták fizetésé­vel foglalkozott. Eszerint teljesen megszüntetik azt a 10 ezer forintos illetéket, amit az állampolgársági ügyek intézőinek kellett leróniuk. A továbbiakban László Balázs kor­mányszóvivő a kabinet további in­tézkedéseiről is beszámolt, így a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat ismételt meg­vitatásáról. Az április elején már lé­nyeges döntésekkel végződött kor­mányülés után a Kisebbségi Kerek­asztal újabb tárgyalást folytatott, ám az ott felmerült újabb szempontok nem építhetők be a jogszabályokba. A kormány ennek ellenére most újabb alkalmat kínált fel a Kisebbsé­gi Kerekasztalnak, s csak annak utá­na, május 28-án hozza meg a végle­ges döntést. Végül az állam tulajdo­nát képező és a későbbiekben is ezt a státust megőrző műemlékekről dön­tött úgy a kormány, hogy jelen átme­neti intézkedéseivel az elidegenítést megtiltja, egyébként pedig a műem­lékekre vonatkozó törvény intézke­dik majd a későbbiekben a teendők­ről. Elhatározta a kormány, hogy a közeljövőben megköti Szlovéniával is a kétoldalú kereskedelmi egyez­ményt. Végül pedig kibővítette az úgynevezett államilag elismert főis­kolák körét, a többi között ilyen stá­tust szerzett Székesfehérvárott egy nyelviskola, Budapesten a Számaik iskolája, valamint a Keresztény Ad­vent Közösség iskolája. G.L. Mi alkotmányellenes? (MTI) Az Alkotmánybíróság má­jus 4-i, hétfői teljes ülésén megtár­gyalja azt az indítványt, amely sze­rint alkotmányellenesek az 1945-ben hozott, nagybirtokrendszer megszün­tetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló jogszabály azon rendelkezései, amelyek elrendelték bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozó személyek földbirtokának el­kobzását. Egy másik indítvány sze­rint sérti az önkormányzatok alkot­mányos jogait, hogy a közlekedési miniszter jogosult a víz- és a csator­nahasználati díjak legmagasabb ha­tósági árának megállapítására. Szakszervezeti művészeti díjasok A Szakszervezeti Művészeti-Kul­turális Díjjal a következő művészeket tüntették ki: Csorba Piroska tanítónő, írónő, Fehér Klára írónő, Hegyi Gyula újságíró, Vajda János újságíró, Ágos­ton István stúdióvezető, Várkertyi Gá­bor tv-rendező, Asszonyi Tamás szob­rász és éremművész, Petschnig Mária Zita közgazdász, Buna Konstantin fes­tőművész, Papp Ferencné népművelő, Dunai Tamás színművész, Élet és Iro­dalom szerkesztősége, a Magyaror­szágról jövök című rádióműsor alko­tóközössége, esztergomi Balassa Bá­lint vegyes kórus, Építők Pécsi Madri­gálkórusa, posztumusz díj: Tóth György tv-riporter. Törvényjavaslat a nemzeti gondozásról Zsúfolt munkanapok elé néz a T. Ház a június 24-ével kezdődő nyári szünet előtt. Június 15-e után, a ren­des ülésszak végeztével rendkívüli ülésszakot kezd az Országgyűlés. A nagyszámú teendő miatt május má­sodik hetében valószínűleg szerdán is ülésezik a parlament - mondta Szabad György házelnök csütörtö­kön tartott sajtótájékoztatóján. A jövő hét két munkanapján estig a Parlamentben maradnak a képvise­lők. Ekkor kerül sor a közalkalma­zottak jogállásáról szóló törvényja­vaslat múlt héten elhalasztott végsza­vazására. Megkezdik a frekvencia­­gazdálkodásról szóló törvényjavas­lat általános vitáját, amely, mint a házelnök elmondta, szoros összefüg­gésben van a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslattal, amelynek általános vitáját a következő héten kezdik meg. Határozathozatal várha­tó a lágymányosi Duna-hídról és csatlakozó úthálózatáról szóló or­szággyűlési javaslat, az útalapról szóló, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló tör­vényjavaslat ügyében. Lezárul az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosí­tó javaslat részletes vitája. A nemzeti gondozásról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját kedden kezdik meg. E nagy jelentőségű jogszabálynak kárpótlási és szociál­politikai vonzatai is vannak - mond­ta Szabad György. Az előterjesztés azokkal foglalkozik, akik a múltban súlyos sérelmeket szenvedtek, de valamilyen oknál fogva ellátatlanok. Kedden folytatódik, s várhatóan le is zárul a privatizációs törvények együttes általános vitája. A médiatörvényhez hasonlóan május második hetében terjesztik elő a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslatot. A köztiszt­viselőkről szóló törvény e kérdéskör­rel nem foglalkozott, így ezt külön kell szabályozni. Egy kérdésre válaszolva a házel­nök elmondta: Torgyán József mi­niszterelnökhöz címzett petíciójának másolatát megkapta, s az illetékes parlamenti bizottságokhoz továbbí­totta azzal, hogy foglaljanak állást annak tartalmáról. Szabad György beszélt a parla­ment külpolitikai vonatkozású programjairól is. A görög, a szlo­vén, az egyiptomi parlament és a portugál alkotmánybíróság elnöke mellett a kínai parlament alelnöke lesz többek között az Országház vendége. (sümegi) Megosztott május 1. Erisz almája: a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról) A politika iránt érdeklődők mind­két ligetben bőséges programkínálat­ból válogathattak. Az SZDSZ sátránál óránként váltották egymást a szabadon faggatható országgyűlési képviselők, az MSZOSZ nagygyűlést rendezett, melynek Nagy Sándor volt a vezérszó­noka, a Szolidaritás Munkásszövetség Torgyán-Udvarhelyi-vitát szervezett, s a többi magát reprezentáló párt és szakszervezet sátrainál is gyakorlati­lag folyamatosak voltak a fórumok. Sokak érdeklődését keltette fel a „pa­naszfal”, melyre megkötések nélkül ír­hatta fel bárki bármiről a véleményét, s ami ennek megfelelően délután már mind témáiban, mind színvonalában meglehetősen egyenetlen volt. A Planetárium megtelt arra a hír­re, hogy a hat parlamenti párt jeles képviselői fognak fórumot tartani a Liga és a Munkástanácsok szervezé­sében. A várt izgalmakat jórészt meghiúsította Kónya Imre és a Fi­desz képviselőjének ismeretlen okú távolmaradása. A kormánypártok ré­széről csak Dragon Pál, a kisgazda 35-ök képviselője volt jelen, míg az ellenzéket Tölgyessy Péter és Horn Gyula képviselték. Az ünnep következtében elsősor­ban a munkavállalók helyzete, érdek­­képviseletük és a szakszervezetek problémái kerültek ten­yékre. A két pártelnök ugyan szemmel láthatóan kíméletesen bánt egymással, azt azonban nem titkolták, hogy a szó­ban forgó kérdések különböző tábo­rokba helyezik őket. Addig még csak egyetértettek, hogy pártjaik egyaránt érdekeltek az erős szakszervezetek létében, de hogy ehhez a kívánatos állapothoz milyen úton kellene eljut­ni, az már szembeállította őket. A szabaddemokrata elnök szerint nincs ma ezen a téren esélyegyenlőség, s ennek az az oka, hogy az MSZOSZ nem tartja be a törvényeket. Hórn szerint viszont a parlamentnek egyál­talán nem dolga beavatkozni a szak­­szervezetek ügyeibe. Mindketten pártjuk jól ismert né­zeteit fejtették ki, legfeljebb Hórnnak az a véleménye volt újdonság, hogy a szakszervezeti választásokat nemzet­közi ellenőrzés mellett kellene lebo­nyolítani. Lényegesen nagyobb volt közöttük az összhang, amikor a De­mokratikus Charta szociális minimu­mok védelmére szólító felhívásáról vagy az MDF kormányzásáról kellett nyilatkozni. Tölgyessy a közönség élénk helyeslése mellett kifejtette, hogy szerinte a kormányzat politiká­ja kifejezetten középosztályellenes, s a problémákon csak az állam kiadá­sainak drasztikus csökkentésével le­het segíteni. A nap legtöbbet foglalkoztatott politikusa kétségtelenül az MSZP elnöke volt, aki ezt követően Nagy Sándorral ködösen vett részt saját pártja fórumán. Itt sem maradhatott el - bár nagyobb egyetértést váltott ki - a szakszervezetek ügye. Az MSZOSZ-vezető azt a nézetét fejtet­te ki, mely szerint a szakszervezete­ket tudatosan kötik le a vagyonvitá­­val, hogy így ne tudjanak az érdekvé­delemmel hathatósan foglalkozni. A közönség soraiban jelenlévő Balás István MDF-es képviselő felvetette, hogy ezt a kérdést a jelenlegi és a volt szervezett dolgozóknak kellene eldönteniük. „Alapvetően a szerve­zett dolgozóknak kellene dönteni. Pont” - kerülte meg a kérdést Nagy. Hárn sok más téma mellett be­szélt az „elmúlt 40 év" általa adott értelmezéséről is, aminek kapcsán aztán vitába keveredett jelen levő MSZMP-sekkel. Elmondta, hogy a mai szocialisták nem véletlenül vet­tek részt a rendszerváltásban, ezzel együtt nem szabad ezt az időszakot egy az egyben lebecsülni, mert akkor a benne résztvevő tízmillió ember te­vékenységét becsüljük le. Amikor pedig ezt a gondolatot egyes felszó­lalók a kommunista párt álláspontja irányába vitték el, így reagált: ,„ha önöknek lenne igazuk, nem omlott volna itt össze minden.” Elmondta, hogy az MSZP-n kívül nem lát hite­les baloldali erőt, és azt, hogy - a fó­rum helyszínétől mintegy három sá­­tornyira táborozó - Thürmer Gyulá­­ékkal gyakorlatilag nincsenek beszé­lő viszonyban. (krajczár) „A harag napja” 14 millió forintba került (MTI) A kisgazdapártnak számos bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy - a hivatalos becslésekkel szemben - 250 ezer embert érintett a szombati demonstráció - jelentette ki Torgyán József kisgazda pártelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. A leg­főbb bizonyíték: a rendőrség 14 millió forintot költött a rendezvényre, és Bo­tos Péter belügyminiszter látván a tö­meget, amely a Parlament felé haladt, rögtön erősítést kért. Ezenkívül a hely­színen Pintér Sándor rendőrfőkapitány is 150-170 ezer főre becsülte a résztve­vők számát a sajtó előtt - sorolta fel a pártelnök a bizonyítékokat. Rádió Korábbi műsorkezdés A hallgatók kérésének megfelelő­en a hajnali műsorkezdés a Kossuth és a Petőfi rádión május 4-től a korábban megszokott időpontban, azaz 4 óra 30 perckor indul - szögezte le Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke a Ma­gyar Műsorszóró Vállalat bejelentésé­re reagálva, csütörtökön az MTI mun­katársának. Az elnök kifejtette: kérték a vállalatot, járuljon hozzá a reggeli kezdés előbbre hozásához. Egyúttal felajánlották, hogy ennek költségét, ami a rádió kalkulációi szerint 10 mil­lió forint, a műsorszórónak átutalják. Mivel a műsorszóró vállalat az egész évre követelt összeg - egymilliárd 200 ezer forint - kifizetéséhez köti a sugár­zásidő bővítését, a rádió áthidaló meg­oldást talált: az éjszakai műsoridő megkurtításával helyezi vissza eredeti időpontjára a reggeli kezdést A meg­oldás egyetlen hátulütője, hogy hajna­li fél 5-től 5 óráig a Kossuth adón csak középhullámon, a Petőfin viszont csak az URH-n szólalhat meg a műsor. Százharmincöt pályázó 89 helyre (MTI) Csütörtökön délutánig összesen 135 pályázat érkezett az igaz­ságügy-miniszter által kiírt, összesen 89 fővárosi és megyei bírósági elnök­­helyettesi, valamint kollégiumvezetői és - csak a fővárosban - kollégiumve­zető-helyettesi tisztség betöltésére - közölte dr. Szigeti Ágnes főosztályve­zető. A pályázatoknak április 30-ig kellett megérkezni a tárca vezetőjéhez. A főosztályvezető elmondta: még nem érkezett pályázat a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumvezető-helyettesi, valamint a Hajdú-Bihar és Tolna me­gyei bíróságok büntető kollégiumveze­tői tisztségének betöltésére. Az alkotmányügyi bizottság szerint A frekvenciamoratóriumnak nincs jogi alapja (MTI) Az Országgyűlés főbi­zottsága közel egy órás késéssel kezdte meg csütörtöki munkáját. Az MDF és az SZDSZ képviselőin kívül ugyanis a többi parlamenti párt bizottsági tagjai késve, míg az MSZP képviselői egyáltalán nem jelentek meg az ülésen. Az alkot­mányügyi bizottság tagjai általá­nos vitára alkalmasnak nyilvání­tották a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavas­latot. A javaslat a jelenleg össze­sen ötnapos előzetes letartóztatási időtartamot legfeljebb 72 órára kí­vánja csökkenteni, és módosítja a titokvédelemre vonatkozó előírá­sokat, valamint a kegyelemmel kapcsolatos eljárásokat is. Az út­alapról szóló törvényhez benyúj­tott módosító indítványok között a bizottság tagjai támogatták, hogy a belföldi és külföldi gépjárművek után az útalapba befolyt adó leg­alább 20 százalékát a közlekedés­sel kapcsolatos környezetvédelmi beruházások finanszírozására kell­jen fordítani jövő évtől kezdve. Nem várt vitát váltott ki az ülésen a frekvenciamoratóriumról szóló, másfél évvel ezelőtt sürgősséggel a parlamentnek benyújtott törvény­­javaslat. A Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium képvi­selőjének beszámolójából ugyanis az derült ki: eddig jogszabályi alap nélkül utasították el a sugárzási, valamint a stúdióalapítási kérel­meket. A bizottság e jogszabály­­sértő helyzet tisztázása érdekében úgy döntött: felkéri az érintett tár­cákat - a Művelődési és­ Közokta­tási Minisztériumot, valamint a KHVM-et -, hogy két héten belül dokumentálják a testület számára az eddigi engedélyezésre vonatko­zó anyagokat. A frekvenciaügyben kialakult helyzet ellentmondásos­ságát mutatja: a bizottság tagjai annak ellenére, hogy a frekvenci­­aazdálkodásról szóló törvényja­vaslat a parlament előtt fekszik, a moratóriumról szóló törvényjavas­latot nem vették le ülésük napi­rendjéről, sőt általános vitára al­kalmasnak minősítették. Az önkormányzatok 52 milliárdot visszautaltak MDF-munkacsoport az 56-osok érdekvédelmére (MTI) Magyarországon a leg­fontosabb, egyben a legsürgetőbb feladatok egyike a független és de­mokratikus érdekvédelem rendsze­rének megteremtése. A többi között erről fogalmazta meg álláspontját az MDF Országos Választmánya pénteken megtartott ülésén, amely­nek munkájában részt vett Antall József pártelnök, Für Lajos ügyve­zető elnök és Furmann Imre alel­­nök. A tanácskozáson elhangzot­takról sajtókonferencián tájékoztat­ták az újságírókat. Székelyhídi Ágoston ügyvivő elmondta: az MDF csak ősszel tartaná célszerű­nek a választások kiírását az érdek­­védelmi szervezetek körében. A vá­lasztmány rámutatott arra is, hogy hiányos az érdekvédelemmel kap­csolatos törvénykezés. Különösen azok a jogszabályok hiányzanak, amelyek megteremtenék a tagság számára a jogi garanciákat az ér­dekvédelmi szervezetek kötelezett­ségeinek ellenőrzésére. Ezért az or­szágos választmány indítványozta törvényjavaslat kimunkálását a be­jegyzett szervezetek érdekvédelmi kötelezettsége teljesítésének bírósá­gi ellenőrzéséről. A világszerte ta­pasztalható tendenciákkal össz­hangban hazánkban is kisebb, moz­gékonyabb szerveződések váltják fel a korábbi „történelmi” mamut­­szervezeteket. Fontos alapelv, hogy pártoknak nincs helye az érdekvé­delem rendszerében. Az országos választmány átte­kintette az egészségügy helyzetét is az alapellátás reformja kapcsán. A testület arra a megállapításra ju­tott, hogy lassú és felemás az egészségügy rendszerének átalaku­lása. A vitában a népjóléti tárca képviselője közölte: az önkor­mányzatok 52 milliárd forintot utaltak vissza az államkasszába a szociális céltámogatásra kapott költségvetési támogatásból. A vá­lasztmány határozott arról is, hogy az MDF munkacsoportot hoz létre az 1956-os forradalom és szabad­ságharc egykori résztvevőinek ér­dekvédelmére, összefogására, il­letve a forradalom történetének feltárására, a megnyíló levéltári anyagok feldolgozására. A párt ez­zel is választ kíván adni azokra a vádakra, amelyek szerint a Magyar Demokrata fórum csak alibiként vállalja 1956-ot.

Next