Magyar Nemzet, 1992. május (55. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
SZOMBAT, 1992. május 2.4 Magyarremzet Hazai tudósítások MAGYARORSZÁG, MÁJUS 1. ■ VIRSAHEGYEK TŰNTEK EL, SÖRÖSPINCÉK APADTAK EL május elsején. A munka ünnepét országszerte megtartották, a legtöbb településen politikai színezetet kapott a majális, elsősorban a szakszervezetek ragadták meg az alkalmat, hogy az egyre növekvő munkanélküliség hatására a szolidaritásról, az összefogás szükségességéről beszéljenek. Az egykor nagy tömegeket megmozgató május elsejei felvonuláson pénteken reggel csupán néhány ezren sétáltak ki a Vörösmarty térről a Városligetbe. A szocialista párt tagjai és szimpatizánsai vörös színű zászlókat lobogtattak és mozgalmi dalokat énekeltek. ■ AZ ÜNNEP ALKALMAT ADOTT ARRA IS, hogy a tolerancia és a párbeszéd jegyében politikai fórumokat rendezzenek, és a politikusok találkozzanak választóikkal, válaszolhassanak kérdéseikre. Ezeknek legfőbb érdekessége az volt, hogy nem csupán a rendező pártok szimpatizánsai jelentek meg, hanem azok is, akik nem értenek egyet politikai nézeteikkel. A Városligetben Horn Gyula és Nagy Sándor is arról beszélt, hogy a baloldal összefogására van szükség ahhoz, hogy a következő választásokat megnyerjék. Tölgyessy Péter a közelgő szakszervezeti választásokról szólva elmondta, ezen nem csupán a szakszervezeti tagoknak, hanem valamennyi munkavállalónak részt kellene vennie. ■ AZ MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSE is erre a napra esett, talán ez volt az oka annak, hogy a legnagyobb kormányzó párt politikusai nem vettek részt a május elsejei ünnepségeken. A választmány a magyarországi szakszervezetek helyzetével kapcsolatban egyetértett abban, hogy nagyon fontos jogszabályok hiányzanak, és ezek gátolják a demokratikus érdekvédelem kialakulását. Egyes rétegek nehéz szociális helyzetéről szólva elmondták, ebben rendkívül fontos szerepe van az önkormányzatoknak is. Az elmúlt évben 52 milliárd forintot utaltak vissza a szociális céltámogatásokból a költségvetésbe, mert nem költötték el. Az MDF választmányának tagjai úgy vélték, ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatok távolból sem tettek meg mindent a valóban támogatásra szoruló emberek felkutatásáért. É. A. Biztonságpolitika: ellenségkép nélkül A kormány elfogadta a szociális törvény elveit A kormány az Országgyűlés elé terjeszti az ország biztonságpolitiká jártak elveit tartalmazó, csütörtökön elfogadott dokumentumát. A kabinet ülését követő tájékoztatón Katona Tamás külügyminisztériumi politikai államtitkár a koncepció leglényegesebb elemeként jelölte meg, hogy a tízéves időtartamra szóló tervezetben nincs lefektetve semmilyen ellenségkép. A honvédelmi alapelvekkel együtt kerülnek a biztonságpolitika tézisei a T. Ház elé a közeljövőben. Egyébiránt nem túl régen kidolgozott már hasonló programot a kormány, a parlament pedig elfogadta az abban lefektetett feladatokat, ám az elmúlt időszakban a régióban bekövetkezett jelentékeny változások szükségessé tették az új elvek kimunkálását. A külügyi államtitkár szerint sok tekintetben szerencsés körülménynek tekinthető, hogy a volt Szovjetunió területén kialakult a Független Államok Közössége, ugyanis e tény egyfajta bizonyság lehet a térség többi országa számára a tekintetben, hogy az etnikai kisebbségek szétválásának van békés útja, módja. A kétpólusú Európában létrejött Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet az utóbbi időkben bekövetkezett változások, átrendeződések miatt hatékonnyá vált, szerepet talált magának. A magyar biztonságpolitika fontos alapelve, hogy ezen nemzetközi szervezeteknek felhasználásával a konfliktusok megelőzése váljon lehetségessé. Surján László népjóléti miniszter és Pongrácz Tibor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány által megtárgyalt szociális törvény tervezetének koncepcióit ismertette a szóvivői tájékoztatón. A tervek szerint a T. Ház az ősz folyamán tárgyalja meg a törvényt, amit a következő költségvetési évben már be is vezetnek. A miniszter kiemelte az önkormányzatok szerepét, hiszen ezek a testületek rendelkeznek a legjobb helyismerettel, s reálisan fel tudják mérni a szükségleteket. Az lenne a legszerencsésebb, ha mind több tételes szabályozás lenne, s mind kevesebb mérlegelési jog maradna a bürokráciának. Az állampolgári jogokat nem célszerű visszavonni, ám meg kellene vizsgálni az egyenlőségen alapuló juttatások mikéntjét, ugyanis azok egyre kevésbé mondhatók igazságosnak. Az önkormányzatok jelenlegi támogatási rendszere ismeri a fogalmat: inaktív normatíva. Ez olyan pénzösszeg, ami az adott településen lévő idősek és gyerekek számához kötődik, ám célszerű ezt szociális normatívává korszerűsíteni úgy, hogy ne csak az inaktív lakosságszám legyen a mérvadó, hanem az ott élő lakosság szociális helyzete is. A szociális törvény koncepciójának egy korábbi változata már nyilvánosságra került, ám a mostani reálisabban tükrözi a szűkülő gazdaságban megoldandó feladatokat. A költségvetés a GDP 23 százalékát fordítja szociális kiadásokra, az arányszám megegyezik az amerikaival. Az arány növelésére gyakorlatilag nincs mód. A pénzügyi államtitkár a kormány azon döntését is ismertette, mely bizonyos illetékfajták fizetésével foglalkozott. Eszerint teljesen megszüntetik azt a 10 ezer forintos illetéket, amit az állampolgársági ügyek intézőinek kellett leróniuk. A továbbiakban László Balázs kormányszóvivő a kabinet további intézkedéseiről is beszámolt, így a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat ismételt megvitatásáról. Az április elején már lényeges döntésekkel végződött kormányülés után a Kisebbségi Kerekasztal újabb tárgyalást folytatott, ám az ott felmerült újabb szempontok nem építhetők be a jogszabályokba. A kormány ennek ellenére most újabb alkalmat kínált fel a Kisebbségi Kerekasztalnak, s csak annak utána, május 28-án hozza meg a végleges döntést. Végül az állam tulajdonát képező és a későbbiekben is ezt a státust megőrző műemlékekről döntött úgy a kormány, hogy jelen átmeneti intézkedéseivel az elidegenítést megtiltja, egyébként pedig a műemlékekre vonatkozó törvény intézkedik majd a későbbiekben a teendőkről. Elhatározta a kormány, hogy a közeljövőben megköti Szlovéniával is a kétoldalú kereskedelmi egyezményt. Végül pedig kibővítette az úgynevezett államilag elismert főiskolák körét, a többi között ilyen státust szerzett Székesfehérvárott egy nyelviskola, Budapesten a Számaik iskolája, valamint a Keresztény Advent Közösség iskolája. G.L. Mi alkotmányellenes? (MTI) Az Alkotmánybíróság május 4-i, hétfői teljes ülésén megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenesek az 1945-ben hozott, nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló jogszabály azon rendelkezései, amelyek elrendelték bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozó személyek földbirtokának elkobzását. Egy másik indítvány szerint sérti az önkormányzatok alkotmányos jogait, hogy a közlekedési miniszter jogosult a víz- és a csatornahasználati díjak legmagasabb hatósági árának megállapítására. Szakszervezeti művészeti díjasok A Szakszervezeti Művészeti-Kulturális Díjjal a következő művészeket tüntették ki: Csorba Piroska tanítónő, írónő, Fehér Klára írónő, Hegyi Gyula újságíró, Vajda János újságíró, Ágoston István stúdióvezető, Várkertyi Gábor tv-rendező, Asszonyi Tamás szobrász és éremművész, Petschnig Mária Zita közgazdász, Buna Konstantin festőművész, Papp Ferencné népművelő, Dunai Tamás színművész, Élet és Irodalom szerkesztősége, a Magyarországról jövök című rádióműsor alkotóközössége, esztergomi Balassa Bálint vegyes kórus, Építők Pécsi Madrigálkórusa, posztumusz díj: Tóth György tv-riporter. Törvényjavaslat a nemzeti gondozásról Zsúfolt munkanapok elé néz a T. Ház a június 24-ével kezdődő nyári szünet előtt. Június 15-e után, a rendes ülésszak végeztével rendkívüli ülésszakot kezd az Országgyűlés. A nagyszámú teendő miatt május második hetében valószínűleg szerdán is ülésezik a parlament - mondta Szabad György házelnök csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. A jövő hét két munkanapján estig a Parlamentben maradnak a képviselők. Ekkor kerül sor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat múlt héten elhalasztott végszavazására. Megkezdik a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely, mint a házelnök elmondta, szoros összefüggésben van a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslattal, amelynek általános vitáját a következő héten kezdik meg. Határozathozatal várható a lágymányosi Duna-hídról és csatlakozó úthálózatáról szóló országgyűlési javaslat, az útalapról szóló, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Lezárul az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslat részletes vitája. A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdik meg. E nagy jelentőségű jogszabálynak kárpótlási és szociálpolitikai vonzatai is vannak - mondta Szabad György. Az előterjesztés azokkal foglalkozik, akik a múltban súlyos sérelmeket szenvedtek, de valamilyen oknál fogva ellátatlanok. Kedden folytatódik, s várhatóan le is zárul a privatizációs törvények együttes általános vitája. A médiatörvényhez hasonlóan május második hetében terjesztik elő a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslatot. A köztisztviselőkről szóló törvény e kérdéskörrel nem foglalkozott, így ezt külön kell szabályozni. Egy kérdésre válaszolva a házelnök elmondta: Torgyán József miniszterelnökhöz címzett petíciójának másolatát megkapta, s az illetékes parlamenti bizottságokhoz továbbította azzal, hogy foglaljanak állást annak tartalmáról. Szabad György beszélt a parlament külpolitikai vonatkozású programjairól is. A görög, a szlovén, az egyiptomi parlament és a portugál alkotmánybíróság elnöke mellett a kínai parlament alelnöke lesz többek között az Országház vendége. (sümegi) Megosztott május 1. Erisz almája: a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról) A politika iránt érdeklődők mindkét ligetben bőséges programkínálatból válogathattak. Az SZDSZ sátránál óránként váltották egymást a szabadon faggatható országgyűlési képviselők, az MSZOSZ nagygyűlést rendezett, melynek Nagy Sándor volt a vezérszónoka, a Szolidaritás Munkásszövetség Torgyán-Udvarhelyi-vitát szervezett, s a többi magát reprezentáló párt és szakszervezet sátrainál is gyakorlatilag folyamatosak voltak a fórumok. Sokak érdeklődését keltette fel a „panaszfal”, melyre megkötések nélkül írhatta fel bárki bármiről a véleményét, s ami ennek megfelelően délután már mind témáiban, mind színvonalában meglehetősen egyenetlen volt. A Planetárium megtelt arra a hírre, hogy a hat parlamenti párt jeles képviselői fognak fórumot tartani a Liga és a Munkástanácsok szervezésében. A várt izgalmakat jórészt meghiúsította Kónya Imre és a Fidesz képviselőjének ismeretlen okú távolmaradása. A kormánypártok részéről csak Dragon Pál, a kisgazda 35-ök képviselője volt jelen, míg az ellenzéket Tölgyessy Péter és Horn Gyula képviselték. Az ünnep következtében elsősorban a munkavállalók helyzete, érdekképviseletük és a szakszervezetek problémái kerültek tenyékre. A két pártelnök ugyan szemmel láthatóan kíméletesen bánt egymással, azt azonban nem titkolták, hogy a szóban forgó kérdések különböző táborokba helyezik őket. Addig még csak egyetértettek, hogy pártjaik egyaránt érdekeltek az erős szakszervezetek létében, de hogy ehhez a kívánatos állapothoz milyen úton kellene eljutni, az már szembeállította őket. A szabaddemokrata elnök szerint nincs ma ezen a téren esélyegyenlőség, s ennek az az oka, hogy az MSZOSZ nem tartja be a törvényeket. Hórn szerint viszont a parlamentnek egyáltalán nem dolga beavatkozni a szakszervezetek ügyeibe. Mindketten pártjuk jól ismert nézeteit fejtették ki, legfeljebb Hórnnak az a véleménye volt újdonság, hogy a szakszervezeti választásokat nemzetközi ellenőrzés mellett kellene lebonyolítani. Lényegesen nagyobb volt közöttük az összhang, amikor a Demokratikus Charta szociális minimumok védelmére szólító felhívásáról vagy az MDF kormányzásáról kellett nyilatkozni. Tölgyessy a közönség élénk helyeslése mellett kifejtette, hogy szerinte a kormányzat politikája kifejezetten középosztályellenes, s a problémákon csak az állam kiadásainak drasztikus csökkentésével lehet segíteni. A nap legtöbbet foglalkoztatott politikusa kétségtelenül az MSZP elnöke volt, aki ezt követően Nagy Sándorral ködösen vett részt saját pártja fórumán. Itt sem maradhatott el - bár nagyobb egyetértést váltott ki - a szakszervezetek ügye. Az MSZOSZ-vezető azt a nézetét fejtette ki, mely szerint a szakszervezeteket tudatosan kötik le a vagyonvitával, hogy így ne tudjanak az érdekvédelemmel hathatósan foglalkozni. A közönség soraiban jelenlévő Balás István MDF-es képviselő felvetette, hogy ezt a kérdést a jelenlegi és a volt szervezett dolgozóknak kellene eldönteniük. „Alapvetően a szervezett dolgozóknak kellene dönteni. Pont” - kerülte meg a kérdést Nagy. Hárn sok más téma mellett beszélt az „elmúlt 40 év" általa adott értelmezéséről is, aminek kapcsán aztán vitába keveredett jelen levő MSZMP-sekkel. Elmondta, hogy a mai szocialisták nem véletlenül vettek részt a rendszerváltásban, ezzel együtt nem szabad ezt az időszakot egy az egyben lebecsülni, mert akkor a benne résztvevő tízmillió ember tevékenységét becsüljük le. Amikor pedig ezt a gondolatot egyes felszólalók a kommunista párt álláspontja irányába vitték el, így reagált: ,„ha önöknek lenne igazuk, nem omlott volna itt össze minden.” Elmondta, hogy az MSZP-n kívül nem lát hiteles baloldali erőt, és azt, hogy - a fórum helyszínétől mintegy három sátornyira táborozó - Thürmer Gyuláékkal gyakorlatilag nincsenek beszélő viszonyban. (krajczár) „A harag napja” 14 millió forintba került (MTI) A kisgazdapártnak számos bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy - a hivatalos becslésekkel szemben - 250 ezer embert érintett a szombati demonstráció - jelentette ki Torgyán József kisgazda pártelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. A legfőbb bizonyíték: a rendőrség 14 millió forintot költött a rendezvényre, és Botos Péter belügyminiszter látván a tömeget, amely a Parlament felé haladt, rögtön erősítést kért. Ezenkívül a helyszínen Pintér Sándor rendőrfőkapitány is 150-170 ezer főre becsülte a résztvevők számát a sajtó előtt - sorolta fel a pártelnök a bizonyítékokat. Rádió Korábbi műsorkezdés A hallgatók kérésének megfelelően a hajnali műsorkezdés a Kossuth és a Petőfi rádión május 4-től a korábban megszokott időpontban, azaz 4 óra 30 perckor indul - szögezte le Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke a Magyar Műsorszóró Vállalat bejelentésére reagálva, csütörtökön az MTI munkatársának. Az elnök kifejtette: kérték a vállalatot, járuljon hozzá a reggeli kezdés előbbre hozásához. Egyúttal felajánlották, hogy ennek költségét, ami a rádió kalkulációi szerint 10 millió forint, a műsorszórónak átutalják. Mivel a műsorszóró vállalat az egész évre követelt összeg - egymilliárd 200 ezer forint - kifizetéséhez köti a sugárzásidő bővítését, a rádió áthidaló megoldást talált: az éjszakai műsoridő megkurtításával helyezi vissza eredeti időpontjára a reggeli kezdést A megoldás egyetlen hátulütője, hogy hajnali fél 5-től 5 óráig a Kossuth adón csak középhullámon, a Petőfin viszont csak az URH-n szólalhat meg a műsor. Százharmincöt pályázó 89 helyre (MTI) Csütörtökön délutánig összesen 135 pályázat érkezett az igazságügy-miniszter által kiírt, összesen 89 fővárosi és megyei bírósági elnökhelyettesi, valamint kollégiumvezetői és - csak a fővárosban - kollégiumvezető-helyettesi tisztség betöltésére - közölte dr. Szigeti Ágnes főosztályvezető. A pályázatoknak április 30-ig kellett megérkezni a tárca vezetőjéhez. A főosztályvezető elmondta: még nem érkezett pályázat a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumvezető-helyettesi, valamint a Hajdú-Bihar és Tolna megyei bíróságok büntető kollégiumvezetői tisztségének betöltésére. Az alkotmányügyi bizottság szerint A frekvenciamoratóriumnak nincs jogi alapja (MTI) Az Országgyűlés főbizottsága közel egy órás késéssel kezdte meg csütörtöki munkáját. Az MDF és az SZDSZ képviselőin kívül ugyanis a többi parlamenti párt bizottsági tagjai késve, míg az MSZP képviselői egyáltalán nem jelentek meg az ülésen. Az alkotmányügyi bizottság tagjai általános vitára alkalmasnak nyilvánították a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a jelenleg összesen ötnapos előzetes letartóztatási időtartamot legfeljebb 72 órára kívánja csökkenteni, és módosítja a titokvédelemre vonatkozó előírásokat, valamint a kegyelemmel kapcsolatos eljárásokat is. Az útalapról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványok között a bizottság tagjai támogatták, hogy a belföldi és külföldi gépjárművek után az útalapba befolyt adó legalább 20 százalékát a közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelmi beruházások finanszírozására kelljen fordítani jövő évtől kezdve. Nem várt vitát váltott ki az ülésen a frekvenciamoratóriumról szóló, másfél évvel ezelőtt sürgősséggel a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium képviselőjének beszámolójából ugyanis az derült ki: eddig jogszabályi alap nélkül utasították el a sugárzási, valamint a stúdióalapítási kérelmeket. A bizottság e jogszabálysértő helyzet tisztázása érdekében úgy döntött: felkéri az érintett tárcákat - a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, valamint a KHVM-et -, hogy két héten belül dokumentálják a testület számára az eddigi engedélyezésre vonatkozó anyagokat. A frekvenciaügyben kialakult helyzet ellentmondásosságát mutatja: a bizottság tagjai annak ellenére, hogy a frekvenciaazdálkodásról szóló törvényjavaslat a parlament előtt fekszik, a moratóriumról szóló törvényjavaslatot nem vették le ülésük napirendjéről, sőt általános vitára alkalmasnak minősítették. Az önkormányzatok 52 milliárdot visszautaltak MDF-munkacsoport az 56-osok érdekvédelmére (MTI) Magyarországon a legfontosabb, egyben a legsürgetőbb feladatok egyike a független és demokratikus érdekvédelem rendszerének megteremtése. A többi között erről fogalmazta meg álláspontját az MDF Országos Választmánya pénteken megtartott ülésén, amelynek munkájában részt vett Antall József pártelnök, Für Lajos ügyvezető elnök és Furmann Imre alelnök. A tanácskozáson elhangzottakról sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat. Székelyhídi Ágoston ügyvivő elmondta: az MDF csak ősszel tartaná célszerűnek a választások kiírását az érdekvédelmi szervezetek körében. A választmány rámutatott arra is, hogy hiányos az érdekvédelemmel kapcsolatos törvénykezés. Különösen azok a jogszabályok hiányzanak, amelyek megteremtenék a tagság számára a jogi garanciákat az érdekvédelmi szervezetek kötelezettségeinek ellenőrzésére. Ezért az országos választmány indítványozta törvényjavaslat kimunkálását a bejegyzett szervezetek érdekvédelmi kötelezettsége teljesítésének bírósági ellenőrzéséről. A világszerte tapasztalható tendenciákkal összhangban hazánkban is kisebb, mozgékonyabb szerveződések váltják fel a korábbi „történelmi” mamutszervezeteket. Fontos alapelv, hogy pártoknak nincs helye az érdekvédelem rendszerében. Az országos választmány áttekintette az egészségügy helyzetét is az alapellátás reformja kapcsán. A testület arra a megállapításra jutott, hogy lassú és felemás az egészségügy rendszerének átalakulása. A vitában a népjóléti tárca képviselője közölte: az önkormányzatok 52 milliárd forintot utaltak vissza az államkasszába a szociális céltámogatásra kapott költségvetési támogatásból. A választmány határozott arról is, hogy az MDF munkacsoportot hoz létre az 1956-os forradalom és szabadságharc egykori résztvevőinek érdekvédelmére, összefogására, illetve a forradalom történetének feltárására, a megnyíló levéltári anyagok feldolgozására. A párt ezzel is választ kíván adni azokra a vádakra, amelyek szerint a Magyar Demokrata fórum csak alibiként vállalja 1956-ot.