Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

10 Magyar Nemzet Tudomány HÉTFŐ, 1993. január 18. Teller Ede nyolcvanöt éves kard helyett pajzs A címet a világhírű magyar származású fizikus legutóbbi köny­vétől kölcsönöztem, mivel úgy ér­zem, hogy ez a kifejezés azt az utat is szimbolizálja, amit az atomfegy­verek egyik kifejlesztője megtett élete során: a támadófegyverektől eljutott a védekező-, elhárító­fegyverek elsődleges szerepé­nek hirdetéséig. Egyik méltatója egyszer azt írta Teller Edéről, hogy sem nem bölcsebb, sem nem okosabb a többi embernél, de félelmetesen másképp gondol­kodik. Ezt mi, újságírók is ta­pasztalhattuk, ha interjút ké­szítettünk vele, amire mindig szívesen vállalkozott. Legu­tóbb az elmúlt év augusztusá­ban beszéltem vele, a magyar tudósok világtalálkozója al­kalmával. Szinte emberma­gasságú botjára támaszkodva jött a műegyetem folyosóján, és anélkül, hogy leültünk vol­na, máris egy eszmefuttatás kellős közepén voltunk. Hu­mora ma is töretlen. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy mi­lyen veszélyeket lát az élet­ben, nemes egyszerűséggel így válaszolt: „Számtalant. Az én veszélyem az, hogy nyolc­vannégy éves vagyok és bármikor meghalhatok. Igaz, ez fiatalokkal is előfordulhat, de nem olyan gyak­ran." Azóta már betöltötte a nyolc­vanötöt is, és remélem, hogy ez sem jelent számára nagyobb veszélyt, mint az elmúlt nyolcvannégy év. Teller Miksa ügyvéd fia a Tre­foil utcai gyakorlóiskolába járt, ahol mindig kicsit kívülálló volt a gyerekek között. Már ekkor kitűnt jó fejszámolóképességével. Egyik interjújában ma is azt mondta, hogy abban bízik, amit fejben is ki tud számolni. Az egyetemen kémiát ta­nult, majd a karlsruhei technológiai főiskolán matematikát, München­ben pedig fizikát. Csakhamar Lip­csébe ment, ahol Heisenberg mel­lett doktorált. Majd következett London és Koppenhága, az utóbbi helyen Niels Bohrral dolgozott együtt. Hitler uralomra jutása után G. Gamow meghívására Washingtonba ment, ahol együtt dolgozták ki a termonukleáris reakciók elméletét. 1939-ben bejelentették, hogy Német­országban sikerült széthasítani az uránmagot. Ettől kezdve megindult a verseny a különböző atombombák kifejlesztése terén. Roosevelt elnök Einstein (vagy Szilárd Leó) levelé­nek hatására indította be a híres „Manhattan-tervet". Teller Los Ala­­mosban kutatott, és főleg a hidro­génbomba érdekelte. Közben több­ször átment Chicagóba, ahol a „ma­gyar maffia" (Wigner Jenő és Szilárd Leó) dolgozott a reak­tortémán. 1945. augusztus 6-án le­dobták Hirosimára az első atombombát. Talán az egyet­len dolog, amit Teller - saját elmondása szerint - sajnál, az az, hogy nem írta alá azt a til­takozó levelet, amelyet az atombomba bevetése ellen Einstein, Wigner és Szilárd írt. Igaz, Oppenheimer hatására nem tiltakozott Először a rendszerváltozás után, 1990-ben tért haza Ma­gyarországra. „Újjászületett magyarnak érzem magam" - nyilatkozta 54 év távollét után. Napjainkban a nukleáris rakéták elleni védekezés mó­dozatain dolgozik, főleg olyan számítógépek által irányított védelmi fegyvereken, ame­lyekhez már nem kell nukleáris robbanás alkalmazása. Ahogy mondta, egy kavics is lehet jó fegyver, ha pontosan célba talál. A tudományról általában az a véleménye, hogy nehezen illeszthető be gyorsan változó világunkba. A tapasztalat azt mutatja, hogy az agyukat sokat foglalkoztató, zse­niális emberek hosszú életűek. A tu­dás valamilyen módon konzerválja a test fizikai állapotát Lehet, hogy egyszer ennek a titkát is megoldja Teller Ede? (hankó) Kalcium és hormonok Dr. Spät András endokrinológus Európa-érme Szinte már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a magyar orvosi kutatások világviszonylatban jó hír­nek örvendenek. Mégis jóleső érzés­sel tölti el a szakmabeli és a laikus szívét egyaránt valahányszor hazai orvosok külföldi elismerésben része­sülnek, így van ez most is, amikor ar­ról értesültünk, hogy dr. Spät And­rás, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének pro­fesszora rangos kitüntetést vett át Londonban. Arra kértem Spät professzort, mondja el, milyen fórum ítélte neki a díjat. - A díjat az 1992. évi Európa­­érmet az Angol Endokrinológiai Tár­saság ítélte nekem. Ez az első alka­lom, hogy közép-európai kutató ré­szesül ebben az elismerésben. Az Endokrinológiai Társaság tagjai klinikus és kutató endokrinológusok, vagyis a belső elválasztású mirigyek működésével foglalkozó szakem­berek. - Milyen irányú kutatások nyerték el az angol tudósok elismerését? - Az az érzésem, hogy amikor magyar kutató kap egy ilyen díjat, akkor az elsősorban nem az ő sze­mélyének szól, hanem kitüntető gesztus az ország azonos szakterü­leten dolgozó valamennyi kutatója számára. A magyar endokrinológu­sok hagyományosan nagy elismert­ségnek örvendenek. Hogy csak né­hány példát említsek a közelmúlt­ból és a jelenből, Szentágothai Já­nos akadémikusnak az agyalapi mi­rigy működésének szabályozásáról 1965-ben megjelent monográfiája nemzetközileg elismert és használt alapmű volt nagyon hosszú ideig. A monográfia alapját képező kísérleti munkát magas színvonalon­ folytat­ta az azóta már szintén világhírnek örvendő két Szentágothai-tanít­­vány: Halász Béla és Flerkó Béla akadémikus. A központi idegrend­szernek a hormonelválasztásban be­töltött szerepét, illetve a hormonok­nak a viselkedésre kifejtett hatását vizsgáló hazai kutatások ugyancsak nemzetközileg elismertek. A mi munkacsoportunk nem az idegrend­szer és a belső elválasztású miri­gyek kapcsolatát tanulmányozza, hanem a hormonelválasztás bio­kémiai szabályozását. Munkánk határterületet képez a biokémia, az élettan és az endokrinológia között. Azt vizsgáljuk, hogy különböző in­gerek, hormonok, idegi ingerület­átvivő anyagok hogyan befolyásol­ják a mellékvesekéreg sejtjeinek működését. - Milyen konkrét eredményei van­nak kutatásaiknak, és ezek közül mi az, ami a gyakorló orvos számára is hasznosítható lehet? - Munkánk az elmúlt tíz évben arra irányult, hogy megértsük, azok a hormonok és ingerü­letátvivő anyagok, amelyek kiváltják a bioló­giai választ, hogyan változtatják meg a sejt kalcium-anyagcseréjét. Eredményeink alapján érthető, hogy a sejt ingerlése során milyen me­chanizmussal emelkedik meg a sejt­plazmában a kalciumion-koncent­­ráció, s ez hogyan vezet fokozott hormonelválasztáshoz. Kutatásaink gyakorlati haszna nem közvetlen, de az ilyen irányú kutatások teszik le­hetővé a sejt kalcium-anyagcseréjét befolyásoló gyógyszerek kifejleszté­sét. E gyógyszerek a sejtműködés rendellenességeiből fakadó kóros reakciókat mérsékelni tudják. Ilyen gyógyszerekkel már ma is rendelke­zünk, ilyen például a sejt kalcium­felvételét gátló szívgyógyszer, a Corinfar. - Ma már a tudományos kutatás elképzelhetetlen csapatmunka nélkül. Mi az ön szerepe a kutatócsoportban? - Oktatási és adminisztratív fel­adataim mellett kísérletek végzésére egyre kevesebb időm marad. A kül­földi elismerést is kiváltó eredmé­nyek elsősorban fiatalabb munkatár­saim kutatói készségét és kitartását igazolják. Érdememnek elsősorban munkatársaim kiválasztását tartom. Tanítványaim voltak, akik diplomá­juk megszerzése előtt, diákkörös hallgatóként már négy évet dolgoz­tak munkacsoportunkban. Mint a ku­tatócsoport vezetőjének, természete­sen nekem kell meghatároznom a munka irányát, figyelembe véve, hogy mik azok a témakörök, ame­lyeknek a kutatása a legindokoltabb, és amelyekhez a feltételek is meg­vannak. Feladatom fiatal kollégáim munkájának figyelemmel kísérése, bírálata és bátorítása.­­ Manapság, mint annyi másra, a kutatómunkára is egyre kevesebb pénz jut. Mennyire teszik lehetővé az anyagi körülmények, hogy lépést tartsanak a külföldi tudományos eredményekkel? - Az anyagi körülményekről szólva el kell különítenünk a kísér­leti feltételek finanszírozásának kér­dését az egyéni megélhetés kérdésé­től. A kutatások anyagi háttere az utóbbi időben egyre szűkösebb. Ör­vendetes viszont, hogy a költségve­tés központi elosztása helyébe pá­lyázati rendszer lépett. Elég tisztes­séges bírálati rendszer alakult ki, amely mögött viszont nincs még olyan anyagi háttér, amely az orvos­­tudományi kutatások szinten tartá­sát országosan biztosítaná. A mi munkacsoportunk az elmúlt évek­ben megkapta a munka folytatásá­hoz elegendő támogatást, ez azon­ban közel sem elegendő a legmoder­nebb technikák bevezetéséhez. Vé­leményem szerint a nagyobb gondot ma a kutatók megélhetése jelenti. Jómagam negyvennégy éves vol­tam, amikor először eljutottam az Egyesült Államokba, munkatársaim harminc-egynéhány éves korukban kezdtek kimenni, és most már hu­szonéves kutatónk is dolgozik oda­­kinn. Ez a tendencia nagyon örven­detes. A probléma viszont az, hogy éppen a megélhetési gondok miatt a megbeszélt két-kétéves tanulmányi utak egyre hosszabbakká válnak, és sajnos nemrégiben egyik legtehetsé­gesebb munkatársam mondta fel állását, az itthoni anyagi körülmé­nyekre hivatkozva. Ha ez a folyamat így halad tovább, előbb-utóbb nem marad kellő számú harminc-negy­venéves, tapasztalt kutató, nem lesz biztosított az utánpótlás, és ez az egyetemi oktatás összeomlásához vezethet. - Az ön által nemrég átvett Euró­­pa-érmen két kéz fog össze a kontinens térképe felett. - Ez talán több, mint szimbó­lum. Azt jelzi, hogy még a csatornán túli Anglia is komolyan veszi a kö­zös Európa gondolatát, a gesztus pedig, hogy nekünk ítélték oda ezt a díjat, mutatja: a közös Európához hazánk is hozzátartozik, és ez derű­látásra ad okot. Szelényi Zoltán A Sivatagi Vihart is kiállta Iránytű a jövő századhoz Kevés olyan régóta használatos emberi találmány létezik, mint az iránytű. S bár e hasznos­ szerkezetek még messze vannak attól, hogy mú­zeumba kerüljenek, az Egyesült Ál­lamokban a közelmúltban kidolgoz­tak egy sokkal pontosabb és megbíz­hatóbb tárolóberendezést, az úgyne­vezett globális helyzetmeghatározó rendszert. Ennek a lelke egy apró, tenyér nagyságú „mütyürke”, amely­nek segítségével kapcsolat tartható fenn a Föld körüli pályán keringő műholdakkal. A kifinomult technikai megol­dásokkal készült berendezésnek kö­szönhetően a világ bármely pontján lehetővé válik a pontos tájékozódás. Az amerikai hadvezetés már ki is próbálta az újítást a Sivatagi Vihar fedőnevű hadművelet, vagyis Ku­­vait felszabadítása során - teljes si­kerrel. A szerkezet segítségével je­lek foghatók az Egyesült Államok által fellőtt műholdakról (melyek felépítése és pályára állítása egyéb­ként 10 milliárd dollárt emésztett fel). Ily módon a használó helyzete pillanatok alatt pontosan behatárol­­hatóvá válik. A fogyasztási cikkek piacán már kapható a berendezés hétköznapi körülményekhez igazított változata is. Hajósoknak, halászoknak és piló­táknak egyaránt segítségére lehet a globális helyzetmeghatározó rend­szer. Az USA-ban egyelőre 1500 és 3800 dollár között váltakozik a kü­lönböző típusú szerkezetek ára, de ez egyre esik. A berendezés működési elve igen egyszerű: egy atomóra segítsé­gével mindegyik műhold folyama­tosan jeleket bocsát ki, amivel a pontos időt és egyben a saját helyze­tét is jelzi. A rendszerhez ma huszonnégy szatellita tartozik, ez azonban 1993- ig további hárommal egészül majd ki. A helyzetmeghatározó készülék három műholdról veszi a jeleket, ily módon határolva be a használó pon­tos helyét. A műholdjelek vételével sokkal pontosabbá válik a helyzetmeghatá­rozás, mint a földi állomásokhoz kö­tődő hagyományos technikával. A hajókon és repülőgépeken jelenleg használatos rendszerek hatótávolsá­ga száz mérföld - az új berendezésé ennél sokkal nagyobb. A Newsweek beszámolt arról, hogy a kaliforniai közlekedési hiva­tal az autómentőknél máris rendsze­resíteni kívánja az új szerkezetet. A Wyoming Egyetem tudósai a jávor­­szarvasok nyakára erősített beren­dezésekkel tervezik nyomon követni az állatok vándorlását. A globális helyzetmeghatározó rendszer fontos felhasználási terüle­te lehet a közlekedés is. A szerkezet és a számítógépes útatlaszok kombi­nálásával a szakemberek újfajta út­­atlaszokat alakítanak ki, amelyeket a gépkocsik műszerfalába építenek, így elkerülhetővé válik, hogy mond­juk a Los Angelesbe érkező turisták akár egy fél percre is eltévedjenek a városba vezető úthálózat-labirintus­ban, ami manapság még igencsak gyakori. K.L.L Elsőként a világon Tordán: vallási türelem „Ne szidalmaztassék senki a religióért...” Etnikai és vallási villongásokkal tarkított történelmünkben felüdülés­nek számít, ha arról írhatunk, hogy a világon elsőként a tordai országgyű­lésen (1568. január 6-13.) iktatták törvénybe a vallási türelmet és a lel­kiismereti szabadságot. Ezzel jóval megelőztük Európa minden országát, és ezt nem árt tudatosítani különösen egy olyan időszakban, amikor nem­egyszer igaztalan vádakkal, rágal­makkal illetik hazánkat e téren is. A 425 éves évforduló tulajdon­képpen kettős: ettől az időponttól számítják az Unitárius Egyház meg­alapítását, és ettől az időponttól be­szélhetünk törvényileg szabályozott vallási türelemről. Torda városa Kolozsvártól nem messze, az Aranyos folyó partján épült. A honfoglaló magyarok egyik első erdélyi várukat - egy római erő­dítményre - Tordán építették, első­sorban a sóbányák védelmére. A te­lepülés már a XIII. században városi rangot kapott. Több országgyűlést tartottak itt, a legnevezetesebbek azok voltak, amelyeken a vallássza­badságot biztosították (1564, 1567, 1568 és 1573). Az 1568-as országgyűlés határo­zata a következőket mondta ki: „ Urunk őfelsége miképen ennek előtte való gyűléseibe országával kö­zönséggel az religió dolgáról vége­­zett, azonképen mostan és ez jelen való gyűlésére azont erősíti, tudniil­lik, hogy minden helyökön az prédi­kátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne ké­­szerítse az a lelke azon meg nem nyu­­godván, de oly prédikátort tarthas­son, az kinek tanítása ő nékie tetszik, ezért penig senki az superintenden­­sek közűl, se egyebek az prédikátoro­kat meg ne bánthassa, ne szidalmaz­tassék senki az religióért senkitől, az előbbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való pri­­válással fenyegessen az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hal­lásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.” A határozat a négy vallásra, a katolikus, az evan­gélikus, a református és az unitárius vallásra vonatkozott, két évszázadig egyedülálló volt Európában. A határozat olvasható az Erdélyi Országgyűlési Emlékek második kötetében, eredetije a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kézirattárában található. A vallási türelem törvénybe ikta­tásának évfordulóján nem feledkez­hetünk meg Dávid Ferencről sem, az első unitárius mártír püspökről. A szász nemzetiségű csizmadia fia Kolozsvárott született, magyar anyá­tól. Apja Hertel Dávid volt, így fia a kor szokása szerint apja keresztnevé­ből latinosította saját nevét „Fran­­ciscus Davidis" -re, majd Dávid Fe­­rencre. Kolozsvárott és Gyulafehér­váron tanult, majd Németországban a neves wittenbergi és frankfurti egyetemeken teológiai és bölcseleti tudást szerzett. Egyházi működését az 1500-as évek elején kezdte meg, a reformáció szellemében. A hagyo­mány szerint Kolozsvár piacterén egy lapos kőről mondott beszédet, mire az őt követő polgárok bevitték a Szent Mihály-templomba, amely at­tól kezdve 150 évig az ő híveinek hajléka lett. Dávid Ferenc nem egy új egyház alapításának igényével lépett föl, a régit akarta megújítani. Munkája nem lehetett volna sikeres, ha nem áll mögötte János Zsigmond, aki val­lási kérdésekben rendkívül toleráns volt. A tordai országgyűlés is az uni­tárius reformáció szellemében hozta meg határozatát, és ennek alapján szerveződött meg az Erdélyi Unitá­rius Egyház is. A törvény a vallásszabadságról a XVI. század egyik legfelvilágoso­­dottabb törvénye volt. Lehetővé tette, hogy a bibliai alapokon álló pro­testáns egyházak megerősödjenek olyannyira, hogy túléljék a későbbi üldöztetéseket is. Az elmúlt héten ünnepélyes kere­tek között emlékeztek meg Tordán a nevezetes évfordulóról. Szolgáljon az is évtizedeken át megtört nem­zettudatunk erősítésére, hogy ez a nemzet tett tanúbizonyságot először Európában arról, hogy tud és akar együtt élni más vallást követő testvé­reivel. Hankó Ildikó A tordai országgyűlés 1568-ban ® ECONOMIX *­­ AZ ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, mint a DUNABAU 43 Általános Építő Vállalat felszámolója pályázatot hirdet a Budapest III. kerületi 19377/2,19333/9 hrsz.-ú - szentendrei út mentén fekvő - kezelői jogú ingatlan megvásárlására a rajta levő felépítményekkel együtt. A pályázat részletes kiírása a DUNABAU 43 RÉV titkárságán vehető át (Budapest XI., Kaposvár u. 5-7. III. emelet) 50 000,- Ft pályázati díj vállalati pénztárba történő egyidejű befizetése mellett. A pályázaton való részvétel feltétele a pályázati kiírás átvétele. A pályázatokat 1993. január 29-én 12 óráig kell benyújtani a DUNABAU 43 ÁÉV titkárságára. A pályázat kiértékelése 1993. február 5-én lesz, melynek eredményéről minden pályázót írásban értesítünk.

Next