Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
10 Magyar Nemzet Tudomány HÉTFŐ, 1993. január 18. Teller Ede nyolcvanöt éves kard helyett pajzs A címet a világhírű magyar származású fizikus legutóbbi könyvétől kölcsönöztem, mivel úgy érzem, hogy ez a kifejezés azt az utat is szimbolizálja, amit az atomfegyverek egyik kifejlesztője megtett élete során: a támadófegyverektől eljutott a védekező-, elhárítófegyverek elsődleges szerepének hirdetéséig. Egyik méltatója egyszer azt írta Teller Edéről, hogy sem nem bölcsebb, sem nem okosabb a többi embernél, de félelmetesen másképp gondolkodik. Ezt mi, újságírók is tapasztalhattuk, ha interjút készítettünk vele, amire mindig szívesen vállalkozott. Legutóbb az elmúlt év augusztusában beszéltem vele, a magyar tudósok világtalálkozója alkalmával. Szinte embermagasságú botjára támaszkodva jött a műegyetem folyosóján, és anélkül, hogy leültünk volna, máris egy eszmefuttatás kellős közepén voltunk. Humora ma is töretlen. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen veszélyeket lát az életben, nemes egyszerűséggel így válaszolt: „Számtalant. Az én veszélyem az, hogy nyolcvannégy éves vagyok és bármikor meghalhatok. Igaz, ez fiatalokkal is előfordulhat, de nem olyan gyakran." Azóta már betöltötte a nyolcvanötöt is, és remélem, hogy ez sem jelent számára nagyobb veszélyt, mint az elmúlt nyolcvannégy év. Teller Miksa ügyvéd fia a Trefoil utcai gyakorlóiskolába járt, ahol mindig kicsit kívülálló volt a gyerekek között. Már ekkor kitűnt jó fejszámolóképességével. Egyik interjújában ma is azt mondta, hogy abban bízik, amit fejben is ki tud számolni. Az egyetemen kémiát tanult, majd a karlsruhei technológiai főiskolán matematikát, Münchenben pedig fizikát. Csakhamar Lipcsébe ment, ahol Heisenberg mellett doktorált. Majd következett London és Koppenhága, az utóbbi helyen Niels Bohrral dolgozott együtt. Hitler uralomra jutása után G. Gamow meghívására Washingtonba ment, ahol együtt dolgozták ki a termonukleáris reakciók elméletét. 1939-ben bejelentették, hogy Németországban sikerült széthasítani az uránmagot. Ettől kezdve megindult a verseny a különböző atombombák kifejlesztése terén. Roosevelt elnök Einstein (vagy Szilárd Leó) levelének hatására indította be a híres „Manhattan-tervet". Teller Los Alamosban kutatott, és főleg a hidrogénbomba érdekelte. Közben többször átment Chicagóba, ahol a „magyar maffia" (Wigner Jenő és Szilárd Leó) dolgozott a reaktortémán. 1945. augusztus 6-án ledobták Hirosimára az első atombombát. Talán az egyetlen dolog, amit Teller - saját elmondása szerint - sajnál, az az, hogy nem írta alá azt a tiltakozó levelet, amelyet az atombomba bevetése ellen Einstein, Wigner és Szilárd írt. Igaz, Oppenheimer hatására nem tiltakozott Először a rendszerváltozás után, 1990-ben tért haza Magyarországra. „Újjászületett magyarnak érzem magam" - nyilatkozta 54 év távollét után. Napjainkban a nukleáris rakéták elleni védekezés módozatain dolgozik, főleg olyan számítógépek által irányított védelmi fegyvereken, amelyekhez már nem kell nukleáris robbanás alkalmazása. Ahogy mondta, egy kavics is lehet jó fegyver, ha pontosan célba talál. A tudományról általában az a véleménye, hogy nehezen illeszthető be gyorsan változó világunkba. A tapasztalat azt mutatja, hogy az agyukat sokat foglalkoztató, zseniális emberek hosszú életűek. A tudás valamilyen módon konzerválja a test fizikai állapotát Lehet, hogy egyszer ennek a titkát is megoldja Teller Ede? (hankó) Kalcium és hormonok Dr. Spät András endokrinológus Európa-érme Szinte már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a magyar orvosi kutatások világviszonylatban jó hírnek örvendenek. Mégis jóleső érzéssel tölti el a szakmabeli és a laikus szívét egyaránt valahányszor hazai orvosok külföldi elismerésben részesülnek, így van ez most is, amikor arról értesültünk, hogy dr. Spät András, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének professzora rangos kitüntetést vett át Londonban. Arra kértem Spät professzort, mondja el, milyen fórum ítélte neki a díjat. - A díjat az 1992. évi Európaérmet az Angol Endokrinológiai Társaság ítélte nekem. Ez az első alkalom, hogy közép-európai kutató részesül ebben az elismerésben. Az Endokrinológiai Társaság tagjai klinikus és kutató endokrinológusok, vagyis a belső elválasztású mirigyek működésével foglalkozó szakemberek. - Milyen irányú kutatások nyerték el az angol tudósok elismerését? - Az az érzésem, hogy amikor magyar kutató kap egy ilyen díjat, akkor az elsősorban nem az ő személyének szól, hanem kitüntető gesztus az ország azonos szakterületen dolgozó valamennyi kutatója számára. A magyar endokrinológusok hagyományosan nagy elismertségnek örvendenek. Hogy csak néhány példát említsek a közelmúltból és a jelenből, Szentágothai János akadémikusnak az agyalapi mirigy működésének szabályozásáról 1965-ben megjelent monográfiája nemzetközileg elismert és használt alapmű volt nagyon hosszú ideig. A monográfia alapját képező kísérleti munkát magas színvonalon folytatta az azóta már szintén világhírnek örvendő két Szentágothai-tanítvány: Halász Béla és Flerkó Béla akadémikus. A központi idegrendszernek a hormonelválasztásban betöltött szerepét, illetve a hormonoknak a viselkedésre kifejtett hatását vizsgáló hazai kutatások ugyancsak nemzetközileg elismertek. A mi munkacsoportunk nem az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek kapcsolatát tanulmányozza, hanem a hormonelválasztás biokémiai szabályozását. Munkánk határterületet képez a biokémia, az élettan és az endokrinológia között. Azt vizsgáljuk, hogy különböző ingerek, hormonok, idegi ingerületátvivő anyagok hogyan befolyásolják a mellékvesekéreg sejtjeinek működését. - Milyen konkrét eredményei vannak kutatásaiknak, és ezek közül mi az, ami a gyakorló orvos számára is hasznosítható lehet? - Munkánk az elmúlt tíz évben arra irányult, hogy megértsük, azok a hormonok és ingerületátvivő anyagok, amelyek kiváltják a biológiai választ, hogyan változtatják meg a sejt kalcium-anyagcseréjét. Eredményeink alapján érthető, hogy a sejt ingerlése során milyen mechanizmussal emelkedik meg a sejtplazmában a kalciumion-koncentráció, s ez hogyan vezet fokozott hormonelválasztáshoz. Kutatásaink gyakorlati haszna nem közvetlen, de az ilyen irányú kutatások teszik lehetővé a sejt kalcium-anyagcseréjét befolyásoló gyógyszerek kifejlesztését. E gyógyszerek a sejtműködés rendellenességeiből fakadó kóros reakciókat mérsékelni tudják. Ilyen gyógyszerekkel már ma is rendelkezünk, ilyen például a sejt kalciumfelvételét gátló szívgyógyszer, a Corinfar. - Ma már a tudományos kutatás elképzelhetetlen csapatmunka nélkül. Mi az ön szerepe a kutatócsoportban? - Oktatási és adminisztratív feladataim mellett kísérletek végzésére egyre kevesebb időm marad. A külföldi elismerést is kiváltó eredmények elsősorban fiatalabb munkatársaim kutatói készségét és kitartását igazolják. Érdememnek elsősorban munkatársaim kiválasztását tartom. Tanítványaim voltak, akik diplomájuk megszerzése előtt, diákkörös hallgatóként már négy évet dolgoztak munkacsoportunkban. Mint a kutatócsoport vezetőjének, természetesen nekem kell meghatároznom a munka irányát, figyelembe véve, hogy mik azok a témakörök, amelyeknek a kutatása a legindokoltabb, és amelyekhez a feltételek is megvannak. Feladatom fiatal kollégáim munkájának figyelemmel kísérése, bírálata és bátorítása. Manapság, mint annyi másra, a kutatómunkára is egyre kevesebb pénz jut. Mennyire teszik lehetővé az anyagi körülmények, hogy lépést tartsanak a külföldi tudományos eredményekkel? - Az anyagi körülményekről szólva el kell különítenünk a kísérleti feltételek finanszírozásának kérdését az egyéni megélhetés kérdésétől. A kutatások anyagi háttere az utóbbi időben egyre szűkösebb. Örvendetes viszont, hogy a költségvetés központi elosztása helyébe pályázati rendszer lépett. Elég tisztességes bírálati rendszer alakult ki, amely mögött viszont nincs még olyan anyagi háttér, amely az orvostudományi kutatások szinten tartását országosan biztosítaná. A mi munkacsoportunk az elmúlt években megkapta a munka folytatásához elegendő támogatást, ez azonban közel sem elegendő a legmodernebb technikák bevezetéséhez. Véleményem szerint a nagyobb gondot ma a kutatók megélhetése jelenti. Jómagam negyvennégy éves voltam, amikor először eljutottam az Egyesült Államokba, munkatársaim harminc-egynéhány éves korukban kezdtek kimenni, és most már huszonéves kutatónk is dolgozik odakinn. Ez a tendencia nagyon örvendetes. A probléma viszont az, hogy éppen a megélhetési gondok miatt a megbeszélt két-kétéves tanulmányi utak egyre hosszabbakká válnak, és sajnos nemrégiben egyik legtehetségesebb munkatársam mondta fel állását, az itthoni anyagi körülményekre hivatkozva. Ha ez a folyamat így halad tovább, előbb-utóbb nem marad kellő számú harminc-negyvenéves, tapasztalt kutató, nem lesz biztosított az utánpótlás, és ez az egyetemi oktatás összeomlásához vezethet. - Az ön által nemrég átvett Európa-érmen két kéz fog össze a kontinens térképe felett. - Ez talán több, mint szimbólum. Azt jelzi, hogy még a csatornán túli Anglia is komolyan veszi a közös Európa gondolatát, a gesztus pedig, hogy nekünk ítélték oda ezt a díjat, mutatja: a közös Európához hazánk is hozzátartozik, és ez derűlátásra ad okot. Szelényi Zoltán A Sivatagi Vihart is kiállta Iránytű a jövő századhoz Kevés olyan régóta használatos emberi találmány létezik, mint az iránytű. S bár e hasznos szerkezetek még messze vannak attól, hogy múzeumba kerüljenek, az Egyesült Államokban a közelmúltban kidolgoztak egy sokkal pontosabb és megbízhatóbb tárolóberendezést, az úgynevezett globális helyzetmeghatározó rendszert. Ennek a lelke egy apró, tenyér nagyságú „mütyürke”, amelynek segítségével kapcsolat tartható fenn a Föld körüli pályán keringő műholdakkal. A kifinomult technikai megoldásokkal készült berendezésnek köszönhetően a világ bármely pontján lehetővé válik a pontos tájékozódás. Az amerikai hadvezetés már ki is próbálta az újítást a Sivatagi Vihar fedőnevű hadművelet, vagyis Kuvait felszabadítása során - teljes sikerrel. A szerkezet segítségével jelek foghatók az Egyesült Államok által fellőtt műholdakról (melyek felépítése és pályára állítása egyébként 10 milliárd dollárt emésztett fel). Ily módon a használó helyzete pillanatok alatt pontosan behatárolhatóvá válik. A fogyasztási cikkek piacán már kapható a berendezés hétköznapi körülményekhez igazított változata is. Hajósoknak, halászoknak és pilótáknak egyaránt segítségére lehet a globális helyzetmeghatározó rendszer. Az USA-ban egyelőre 1500 és 3800 dollár között váltakozik a különböző típusú szerkezetek ára, de ez egyre esik. A berendezés működési elve igen egyszerű: egy atomóra segítségével mindegyik műhold folyamatosan jeleket bocsát ki, amivel a pontos időt és egyben a saját helyzetét is jelzi. A rendszerhez ma huszonnégy szatellita tartozik, ez azonban 1993- ig további hárommal egészül majd ki. A helyzetmeghatározó készülék három műholdról veszi a jeleket, ily módon határolva be a használó pontos helyét. A műholdjelek vételével sokkal pontosabbá válik a helyzetmeghatározás, mint a földi állomásokhoz kötődő hagyományos technikával. A hajókon és repülőgépeken jelenleg használatos rendszerek hatótávolsága száz mérföld - az új berendezésé ennél sokkal nagyobb. A Newsweek beszámolt arról, hogy a kaliforniai közlekedési hivatal az autómentőknél máris rendszeresíteni kívánja az új szerkezetet. A Wyoming Egyetem tudósai a jávorszarvasok nyakára erősített berendezésekkel tervezik nyomon követni az állatok vándorlását. A globális helyzetmeghatározó rendszer fontos felhasználási területe lehet a közlekedés is. A szerkezet és a számítógépes útatlaszok kombinálásával a szakemberek újfajta útatlaszokat alakítanak ki, amelyeket a gépkocsik műszerfalába építenek, így elkerülhetővé válik, hogy mondjuk a Los Angelesbe érkező turisták akár egy fél percre is eltévedjenek a városba vezető úthálózat-labirintusban, ami manapság még igencsak gyakori. K.L.L Elsőként a világon Tordán: vallási türelem „Ne szidalmaztassék senki a religióért...” Etnikai és vallási villongásokkal tarkított történelmünkben felüdülésnek számít, ha arról írhatunk, hogy a világon elsőként a tordai országgyűlésen (1568. január 6-13.) iktatták törvénybe a vallási türelmet és a lelkiismereti szabadságot. Ezzel jóval megelőztük Európa minden országát, és ezt nem árt tudatosítani különösen egy olyan időszakban, amikor nemegyszer igaztalan vádakkal, rágalmakkal illetik hazánkat e téren is. A 425 éves évforduló tulajdonképpen kettős: ettől az időponttól számítják az Unitárius Egyház megalapítását, és ettől az időponttól beszélhetünk törvényileg szabályozott vallási türelemről. Torda városa Kolozsvártól nem messze, az Aranyos folyó partján épült. A honfoglaló magyarok egyik első erdélyi várukat - egy római erődítményre - Tordán építették, elsősorban a sóbányák védelmére. A település már a XIII. században városi rangot kapott. Több országgyűlést tartottak itt, a legnevezetesebbek azok voltak, amelyeken a vallásszabadságot biztosították (1564, 1567, 1568 és 1573). Az 1568-as országgyűlés határozata a következőket mondta ki: „ Urunk őfelsége miképen ennek előtte való gyűléseibe országával közönséggel az religió dolgáról végezett, azonképen mostan és ez jelen való gyűlésére azont erősíti, tudniillik, hogy minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne készerítse az a lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik, ezért penig senki az superintendensek közűl, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az előbbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyegessen az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.” A határozat a négy vallásra, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallásra vonatkozott, két évszázadig egyedülálló volt Európában. A határozat olvasható az Erdélyi Országgyűlési Emlékek második kötetében, eredetije a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kézirattárában található. A vallási türelem törvénybe iktatásának évfordulóján nem feledkezhetünk meg Dávid Ferencről sem, az első unitárius mártír püspökről. A szász nemzetiségű csizmadia fia Kolozsvárott született, magyar anyától. Apja Hertel Dávid volt, így fia a kor szokása szerint apja keresztnevéből latinosította saját nevét „Franciscus Davidis" -re, majd Dávid Ferencre. Kolozsvárott és Gyulafehérváron tanult, majd Németországban a neves wittenbergi és frankfurti egyetemeken teológiai és bölcseleti tudást szerzett. Egyházi működését az 1500-as évek elején kezdte meg, a reformáció szellemében. A hagyomány szerint Kolozsvár piacterén egy lapos kőről mondott beszédet, mire az őt követő polgárok bevitték a Szent Mihály-templomba, amely attól kezdve 150 évig az ő híveinek hajléka lett. Dávid Ferenc nem egy új egyház alapításának igényével lépett föl, a régit akarta megújítani. Munkája nem lehetett volna sikeres, ha nem áll mögötte János Zsigmond, aki vallási kérdésekben rendkívül toleráns volt. A tordai országgyűlés is az unitárius reformáció szellemében hozta meg határozatát, és ennek alapján szerveződött meg az Erdélyi Unitárius Egyház is. A törvény a vallásszabadságról a XVI. század egyik legfelvilágosodottabb törvénye volt. Lehetővé tette, hogy a bibliai alapokon álló protestáns egyházak megerősödjenek olyannyira, hogy túléljék a későbbi üldöztetéseket is. Az elmúlt héten ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Tordán a nevezetes évfordulóról. Szolgáljon az is évtizedeken át megtört nemzettudatunk erősítésére, hogy ez a nemzet tett tanúbizonyságot először Európában arról, hogy tud és akar együtt élni más vallást követő testvéreivel. Hankó Ildikó A tordai országgyűlés 1568-ban ® ECONOMIX * AZ ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, mint a DUNABAU 43 Általános Építő Vállalat felszámolója pályázatot hirdet a Budapest III. kerületi 19377/2,19333/9 hrsz.-ú - szentendrei út mentén fekvő - kezelői jogú ingatlan megvásárlására a rajta levő felépítményekkel együtt. A pályázat részletes kiírása a DUNABAU 43 RÉV titkárságán vehető át (Budapest XI., Kaposvár u. 5-7. III. emelet) 50 000,- Ft pályázati díj vállalati pénztárba történő egyidejű befizetése mellett. A pályázaton való részvétel feltétele a pályázati kiírás átvétele. A pályázatokat 1993. január 29-én 12 óráig kell benyújtani a DUNABAU 43 ÁÉV titkárságára. A pályázat kiértékelése 1993. február 5-én lesz, melynek eredményéről minden pályázót írásban értesítünk.