Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

IB Adoni tragédia még feltáratlan Egy dologban minden emlékező megegyezik: a 2. magyar hadsereg elvesztése nemzeti tragédia volt. Különbség talán annak megítélésében van, hogy fátumszerű volt-e , netán elkerülhető vagy enyhíthető lett volna, ami bekövetkezett. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége hétfőn emlékezett Magyar tragédia a Don-kanyarban címmel. Nemeskürty István: Nemzeti létünk temetői címmel szólt a történtekről. Az előadások szerint a veszteség a fasizmus következménye volt. A nemzeti ellenállási mozgalmak már akkor tiltakoztak a tragédiához vezető politika ellen, sőt ez a tiltakozó mozgalom már akkor kiszélesedett, magába foglalta a társadalom jó részét. A történelem igazolta az akkori álláspontjukat. Elhangzott, hogy tudományosan máig nem tárták fel részletesen az eseményeket, amire pedig feltétlen szükség lenne. (h.i.) 4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1993. február 2. Vita a nyugdíjemelés mértékéről A parlament tavaszi ülésszaka első munkanapjának két főszereplője volt: Király B. Izabella, aki napirend előtti felszólalásában a nemzeti érzelmű fiatalokat érő megkülönböztetésről szólt, és Torgyán József kisgazda elnök. Király B. Izabella a hozzá bizalommal forduló bomberdzsekis fiatalok érdekében a bűnös általánosítások ellen szólalt fel a Döbrentei téri randalírozás kapcsán. Hosszadalmas sajtószemlével is alátámasztotta a képviselőnő, hogy szerinte a jelenség elferdítéséért a sajtó is felelős, mert szerinte a „nemzeti szellemű” ifjúságot megpróbálja lejáratni. Ilyen körülmények között kész csoda, hogy még létezik nemzeti szellemű magyar ifjúság - vonta le a következtetést, és az is aláhúzta, hogy az úgynevezett „apródok” számára egyfajta jelképet is jelentenek, mégpedig a kirekeszthető magyarság jelképét, a velük való foglalkozás és a bűnös általánosítása egyes negatív jelenségeknek oda vezetett, hogy nincs nemzeti önazonosság tudat. Boross Péter belügyminiszter röviden reflektált a hallottakra, nyomatékkal húzva alá, hogy a horogkeresztnek nem lehet legalizáltsága a magyar közéletben. Kitért a Döbrentei téri eset nyomozásával összefüggő kérdésekre is, és említett olyan eseteket, ahol elképzelhető, hogy faji, vallási motívum húzódott egy-egy garázdaság, bántalmazás mögött. A hatóságok erélyes fellépését ilyen jelenségek ellen a belügyminiszter is szükségesnek tartotta, büntetőjogilag ki kell rekeszteni ezt a réteget” A napirend előtti felszólalás parlamenti visszhangját jól reprezentálja két „ellentétes” oldalról megkérdezett képviselő markáns véleménye. Jánosi György (MSZP):„Engem mélységesen irritált, hogy amit elmondott Király B. Izabella, azt a nemzeti érzelmű magyar ifjúság nevében mondta el, akiket nem lehet azonosítani azzal a csoporttal, akiknek védelmére kell. Különbséget kell tenni egy bűnelkövető csoport és a nemzeti érzelmű ifjúság között. Ebből a szempontból számomra mélységesen megnyugtató volt az, ahogy Boross Péter belügyminiszter úr reagált. A büntetőjog eszközeivel ki is kell rekeszteni azt a réteget, amely összeütközésbe került a törvényekkel, de azzal egyetértek, hogy ez a réteg visszataláljon a társadalom többsége számára elfogadható magatartási útra." Debreczeni József (MDF): „Nagyon fontos dolognak tartom, hogy az MDF-frakció támogatása nélkül adta elő mondanivalóját Király B. Izabella. Ez tehát egy olyan személynek, illetve csoportnak a véleménye, amely nem élvezi az MDF- frakció többségének támogatását. Tehát nem is kell túlságosan komolyan venni. Boross Péter nagyon egyértelműen és határozottan foglalt állást: annyit és olyan módon foglalkozott az üggyel, amennyit az ilyen felelős posztot betöltőnek ezzel foglalkoznia kell.” Hét javaslat egy napon Az Országgyűlés még az érdemi vita megkezdése előtt végighallgatta Torgyán József indokait az általa benyújtott hét törvényjavaslatról. Sürgette a pártállami időszakban elkövetett bűncselekmények felelőseinek megbüntetését. Torgyán rövid kitérőjében utalt arra, hogy a legfőbb ügyész húsz évig volt MSZMP- tag, így nem is lehet tőle elvárni, hogy ugyanúgy kezelje az igazságtétel problémáit, mint ő... Habár a kisgazda elnök a parlament állásfoglalását a rendszerváltáshoz való hozzáállásként próbálta minősíteni, egyik javaslatát sem tűzte napirendjére a T. Ház. Az Országgyűlés Surján László népjóléti miniszter előterjesztésével megkezdte a nyugellátások, baleseti ellátások és egyéb ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Az előterjesztő elmondta, hogy a rendelkezésre álló 30,3 milliárd forintból átlagosan 14 százalékos nyugdíjemelést lehet megvalósítani. A határozati javaslat A-változata szerint az ez év január 1- je előtti időponttól megállapított öregségi teljes, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint az átmeneti járadékot 9 százalékkal, legalább havi 600 forinttal, de legfeljebb 2 ezer forinttal kellene emelni március 1-jétől. Januártól vagy márciustól Mindezen ellátások esetében szeptember 1-jétől további 5 százalékos emelésre kerülne sor, ami legalább havi 350 forintos, de legfeljebb havi 1200 forintos emelést jelentene. A B-változatban javasoltak szerint az 1993. január 1-jei időponttól megállapított nyugdíjak esetében 10 százalékos emelésre kerülne sor. Ez legalább havi 650 forintos, de legfeljebb havi 2200 forintos emelést jelentene az érintetteknél. Az expozét követően Kátay Zoltán (MDF) a szociális bizottság többségi véleményét tolmácsolva kijelentette, hogy egyetértenek a javaslatban foglaltakkal. Monostori Endre (SZDSZ) a szóban forgó törvényjavaslat kapcsán kifogásolta a társadalombiztosítás módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt elgondolást, amely a nyugdíjbiztosítási alap hiánya esetén az Országgyűlés döntése alapján lehetővé tenné a nyugdíjemelés mértékének legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentését. Hasznos Miklós (KDNP)a nyugdíjak ez év január 1-jétől történő emelését indítványozta. Kovács Pál (MSZP) bejelentette, hogy frakciója nem tudja elfogadni a javaslatban foglalt egyik változatot sem. Nyugdíjemelési álláspontjuk szerint január 1-jei hatállyal, visszamenőleg kell megvalósítani. Az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát lezárta, a részletes vitára bocsátásra a keddi plenáris ülésen kerül sor. Határozathozatal a jövő héten várható. (bodnár) Eörsi Mátyás az ítélet felülvizsgálatát kéri Horváth Balázs „puccsot szimatolt” Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője tegnap pártja Mérleg utcai központjában tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Fővárosi Bíróság őt marasztaló határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. Reményét fejezte ki, hogy a az újabb fórumon az elsőfokú ítélettel egyetértő felmentő döntés születik.Kedvezőtlen döntés esetén a Strassbourg-i Nemzetközi Bírósághoz fordul. A sajtótájékoztatón Eörsi Mátyás nem tette ki az asztalra valamenyi bizonyítékát. Ugyanakkor utalt arra: azt sohasem állította, hogy kiadta volna a lóparancsot Horváth Balázs, azt viszont tudja igazolni, hogy ezt annak idején a kormány mérlegelési körébe vonták, mert Horváth Balázs is „puccsot szimatolt", s ehhez igazította tervezett lépéseit. A bizonyítékok közé sorolták Horváth Balázsnak 1991 januárjában a torontói Magyar Házban elmondott beszédét. A sajtótájékoztatón is lejátszott felvétel tanúsága szerint az akkori belügyminiszter kijelentette: „ péntek reggel közöltem azt, hogy mindenféle eszközt, ha szükséges, igénybe vesszük, de nem fogjuk tűrni, hogy egy országot pár ember, akik luxusautókkal fuvarozgatnak Ferihegy és a különböző szállodák között, megbénítson és lezárjon bűncselekmények sorozatát elkövetve. ... Kérem szépen, amikor én ezekről meggyőződtem, akkor úgy döntöttem, hogy nem fogjuk a rendőrséget felhasználni. Magyarul nem dobáljuk bele a taxikat a Dunába, ezt kellett volna csinálni... De nehogy félreértsék, 1956-ban a forradalomkor ebből a szempontból könnyebb volt... mert tudtam, hogy ki az ellenség... Tudtuk azt, hogy kire kell lőni, és miért". Horváth Balázs azt is kijelentette, hogy véleménye szerint „puccskísérletről van szó”, ennek valamennyi konzekvenciájával. Eörsi Mátyás a sajtó munkatársaival közölte: a legfontosabb bizonyítékai állam vagy szolgálati titkot képeznek, ezeket tehát nem tárhatja most a nyilvánosság elé. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bíróság előtti peres eljárásban lehetősége nyílik végre a valóság bizonyítására. (K.L) Balsai a bírói értekezleten Nem lenne szerencsés a kormányátalakítás (Folytatás az 1. oldalról) A kormányátalakítást firtató kérdésre válaszolva Balsai István hangsúlyozta: erről ő semmit nem tud és szerinte másfél évvel a választási ciklus lejárta előtt ez nem is lenne szerencsés lépés. Egyúttal eloszlatta azokat a feltevéseket, amelyek szerint jövő tavasszal, esetleg már márciusban megtartanák az országgyűlési választásokat. Kijelentette: a jelenlegi parlament mandátuma 1994. május 2-áig tart, s utána kilencven nap áll rendelkezésre a választások kiírására. Miután az Országgyűlésre még jelentős törvényalkotói munka vár, annak elvégzése előtt nyilvánvalóan nem dönt az új választásról. Az igazságügy-miniszter cáfolta a Népszabadság hétfői értesülését, miszerint ő nem írná alá a „Rjasencev kiadatásáról rendelkező utasítást". (Laptársunk információit megelőzően többször is foglalkoztunk ezzel az üggyel.) A miniszter elmondta: Vlagyimir Rjasencev kiadatását az orosz főügyész kérte magyar kollégájától. Az Igazságügyi Minisztérium megkapta a dokumentumot, s amennyiben Rjasencevet a nyomozószervek előállítják, a szabályos kiadatási kérelmet természetesen teljesíteni fogják. Balsai István nem kíván bírósági eljárást kezdeményezni Torgyán József ellen, aki a hétvégén „a néppel arcpirító módon eljáró, kommunista jőgyekön nevelkedett bírói karról” beszélt. A miniszter szerint Torgyán kijelentéseinek nincs olyan súlya, hogy bírósághoz forduljon emiatt. Természetesen ha a bírák kezdeményezik, megteszi a megfelelő lépéseket. (k.r.) Antall József találkozója a kisgazdákkal Antall József miniszterelnök az MTI információja szerint pénteken találkozik a 36-ok képviselőcsoportjának vezetőivel. A találkozón meg nem erősített hírek szerint szó esik majd a kormányátalakítás kérdéseiről is. Felekezetek feletti fórum Tábori lelkészek konferenciája Hétfőn Budapesten megkezdte munkáját az európai és észak-amerikai tábori lelkészek IV. nemzetközi találkozója. Az ötnapos rendezvényen huszonhat ország hetvenhat küldötte vesz részt, a katolikus, a protestáns, az ortodox és a zsidó felekezetijei. A konferencia célja - mint az egy tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott - hogy olyan felekezetközi fórumot teremtsen, ahol a tábori lelkészek tapasztalatot cserélhetnek az intézményről. A sajtótájékoztatón dr. Aranyos Zoltán lelkész, a HM főtanácsosa értékelte a konferencia jelentőségét. Mint elhangzott: először 1990-ben rendeztek nemzetközi konferenciát tábori lelkészek. A téma - mint azt már Frissell ezredes, az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó haderőinek vezető lelkésze fogalmazta meg - különösen a kelet-európai országok számára fontos, ahol az intézmény kialakítását segíthetik az ezen a téren hagyományokkal rendelkező államok. - A tábori lelkészség nem kényszerítő eszköz az állam kezében, hogy a fiatalokat vallásos életre kényszerítse - jelentette ki Marra érsek, az olasz küldött. Érdekes részletekkel szolgált a holland tábori lelkészségről, az ezredesi rangot viselő Boosmann rabbi, aki elmondta: hazájában nemcsak katolikus, protestáns és zsidó, hanem úgynevezett humanitáriusi lelkészség is működik immáron több évtizede. Újságírói kérdésre válaszolva a rabbi kijelentette: tevékenysége során nem tapasztal feszültségeket. Minden katona, aki kóser étkeztetést kér, meg is kapja, s aki - békeidőben - nem akar szombaton szolgálatot adni, az vasárnap pótolhatja a mulasztást - sorolta a példákat. A rendezvényen - mások mellett - Raffay Ernő államtitkár és Joó Rudolf helyettes államtitkár is tart előadást, s a résztvevők találkoznak a magyar egyházak vezetőivel. (v.z.) A halálos balesetek felét ittasan okozzák Márciustól változik a kresz (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a sokatmondó adatok is bizonyítják, szükséges a kresz megszigorítása, megváltoztatása. Éppen a súlyos balesetek számának visszaszorításáért korlátozzák a sebességet márciustól a települések belterületén 50 kilométerre. A nyugati országokban már évek óta bevált ez a rendszer. A biztonsági öv használata is kötelező lesz, nemcsak az első üléseken, hanem a hátsón is, ha felszerelték. A közlekedéstudományi szakemberek megállapították, így biztonságosabb a hátul ülők utazása. Forgalomgyorsító újdonság, hogy megvalósult a taxisok régi álma: a belső sávokat is használhatják. Ugyanakkor a taxisok számára nem kötelező a biztonsági öv használata a városok belterületén. Arra a kérdésre, hogy szigorodike a rendőri ellenőrzés, és miképpen készültek fel a közlekedési rendőrök az új helyzetre, László Emil elmondta: szigorítás nem lesz, „csak” betartatják a szabályokat. Ennek érdekében a közlekedési rendőrök január óta tanfolyamokon tanulják az új kreszt. U.A. Sok a kétharmados törvényi Lyukak a jogalkotási programon Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tegnap a Parlamentben sajtótájékoztatón ismertette a kormány 1993. évi jogalkotási elképzeléseit. Erről a kabinet az Országgyűlést már tájékoztatta. Mivel a témát hétfői számunkban mi is érintettük, ezúttal csak a legfontosabb új megállapításokra szorítkozunk. A Juhász Judit szóvivő által vezetett tájékoztatón Horváth Balázs leszögezte: a kormány is tudatában van annak, hogy a Parlament minden erőfeszítése esetén sem teljesülhet maradéktalanul a jogalkotási program. Épp ezért a kormány a beterjesztett törvények fontossága szerint is rangsorolt. Bár az „elengedhetetlenül” fontos és a fontos törvényjavaslatok között nem könnyű különbséget tenni. Kajdi József az MDF-SZDSZ paktumra utalva rámutatott: még mindig túl sok a kétharmados törvény, jóllehet az úgynevezett alkotmányerejű törvényeket sikerült kiiktatni. A törvényelőkészítés jelenlegi merev szabályai - törvényt, sőt egykori törvényerejű rendeletet is csak újabb törvénnyel lehet módosítani - egyfajta kényszerpályát jelöl ki a parlament számára. Ezen csak a jogalkotási törvény módosításával lehetne segíteni. Szakmai szempontból alátámasztható igény, hogy egyes esetekben vizsgálják meg: lehet-e törvénynél alacsonyabb szinten szabályozni. Elképzelhető egy újabb dereguláció is, összegyűjtenék és így helyeznék hatályon kívül a meghaladott törvényeket. A Magyar Nemzet kérdésére Horváth Balázs elmondta: a többi között az ő személye is garancia arra, hogy a MDF VI. országos gyűlésén elfogadott ajánlások mielőbb megjelennek a törvényelőkészítés, a jogalkotás szintjén. A miniszter egy újságírói kérdésre itt kommentálta Eörsi Mátyás tegnapi bejelentéseit és ezt tömören blöffnek minősítette. Az általa tett torontói nyilatkozat tényét viszont nem is vitatta. B.L. A Nemzeti Demokrata Szövetség szerint A dunakiliti tározót üzembe kell helyezni - Két nagy feladatot végeztünk el: programot alkottunk és új választmányt választottunk- összegezte Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke, a Pilvax Kávéházban tartott sajtótájékoztatón pártja hétvégi közgyűlésének politikai tapasztalatát. Az NDSZ most a program hivatalos változatát hozta nyilvánosságra, részletes program márciusra készül el. A dokumentum elutasítja a liberális-monetarista gazdasági modellt és a magántulajdon felsőbbrendűségét. Esélyegyenlőséget, szerves fejlődést, belső piacvédelmet hirdetnek, megőrzendőnek tartják az állami tulajdont az egészségügyben, oktatásban, a kulturális szférában és néhány stratégiai ágazatban. Pozsgay Imre kiemelte: új alkotmányban kell a hatalmi ágak új szerepét és egyensúlyát megalkotni, ezen belül önálló hatalmi ágként kell kezelni az önkormányzatokat. A pártelnök nem kívánt állást foglalni a külföldön élő magyarok választójogát illetően, ugyanakkor a kárpótlás elfogadását a dezorganizáció felé tett lépésnek minősítette, amely ellentétes a szerves fejlődéssel. Hangsúlyozta, hogy a parlamenten kívüli erők esélytelenségének hirdetése kampányfogás, hiszen nincsenek tradicionális szavazók, csak csalódott szavazók. Pozsgay az NDSZ természetes szövetségeseinek a civil szervezeteket tekinti, a más pártokkal történő együttműködésről később nyilatkozik. A sajtótájékoztatón Gánti Tibor professzor ismertette az NDSZ első jelentős politikai állásfoglalását a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Eszerint a dunakiliti tározót üzembe kell helyezni, hiszen a szlovák oldalon az építkezés gyakorlatilag elkészült, minden megoldást csak erre tekintettel lehet vizsgálni. A kérdésben kormányállásfoglalást, új tárgyalásokat szorgalmaznak a C-variáns okozta károk mérséklésére.( Az NDSZ gazdasági programjáról Gidai Erzsébet nyilatkozik a 8. oldalon.) (meezleny) Főtitkárváltás után Nincs válság a Magyarok Világszövetségében A hét végi elnökségi ülésen lemondott a Magyarok Világszövetségének eddigi főtitkára, Mayer Zoltán György, aki pályázat útján nyerte el e tisztet 1992 novemberében. Helyét - ideiglenes jelleggel - máris betöltötték. Hétfőn az elnökség egyik tagját, Szíjártó Istvánt kértük, fejtse ki véleményét az újabb főtitkárcseréről. - Újabb válságot jelent a Magyarok Világszövtsége életében, hogy Kincses Előd tavalyi lemondása, majd annak visszavonása, pályázat kiírása, új főtitkár kiválasztása után megint kényszerű személycserére kerül sor? - Nincs szó újabb válságról - jelenti ki határozottan Szíjártó István. - Mayer Zoltánt annak idején negyven pályázó közül próbaidőre, három hónapra választotta ki az elnökség, illetve az elnökségből felkért héttagú zsűri. Úgy tűnt azonban a gyakorlatban, a főtitkár nem érte be annyival, hogy csupán Csoóri Sándor és a világszövetség elnöksége elképzeléseinek végrehajtására „kárhoztatott”. Ily módon kétfelé mentek lassan a dolgok - ez derült ki abból a közel háromórás beszélgetésből, amelynek végén a főtitkár fölajánlotta lemondását, azzal, csak megkötések nélkül, önállóan, tehát nem hivatalvezetőként, nem az elnökség elképzelései megvalósításáért felelős tisztségviselőként tud dolgozni... - Ideiglenesen máris megbíztak egy másik jelöltet az ügyek vitelével! Három hónapra egy másik főtitkári pályázóra, dr. Stark Ferencre testáltuk az ügyek vitelét. Őt közbeni - a pályázat lezárulása után - tavaly ősszel Csoóri Sándor személyi titkárként vette maga mellé. Időközben bebizonyosodott: a hivatali munkában, a hivatalszervezésben gyakorlott, nagy tapasztalatú ember... - Korábban kormánytisztségviselőként kisebbségi ügyekkel foglalkozott, ha nem tévedek. - A művelődési minisztérium nemzetiségi főosztályán tevékenykedett. Hivatali rutinnal rendelkező ember, aki november óta dolgozik az MVSZ alkalmazásában, s belátja, most nem új elgondolásokról és hatalmas álmokról van szó, hanem becsülettel egy apparátust irányítani, a világ magyarsága sorsáért, összetartásáért felelős hivatalt kormányozni. Mayer Zoltán szűknek találta a hivatalvezetői posztot, úgy érzi, sokkal többre képes. - Kiírnak új pályázatot a tisztség végleges betöltésére? - Nem. Mert a múltkori pályázók közül öt-hat kiváló embert is talált a zsűri, akiket talonba tettek. És Stark Ferenc is egy múltkori pályázó volt, aki most három hónap bizalmat kapott. Az elnökség legközelebb május elején tér vissza erre az ügyre. Stark Ferenc mellett két nagyon fontos érv szól: az egyik felelősségérzete, a másik pedig szakszerűsége. Mert nekünk nem egy showmanre van szükségünk, hanem olyan valakire, aki az elnökség határozatainak szellemében dolgozik. K.B.