Magyar Nemzet, 1993. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
Művészszoba Kassai István, a felfedező H. M.: - 1979-ben megnyerted a Magyar Rádió rangos zongoraversenyét, három évvel később a párizsi Debussy zongoraverseny első díját is. Kell-e biztosabb indulás egy szólistapályán? Most mégsem csillogó sztárvendégként járod a világ koncerttermeit, hanem a magyar zenetörténet ritkaságait játszod lemezre. Sőt, kutatod e repertoárt, ujjaid legalább annyit pergetik a sárgult kottalapokat, mint az elefántcsont billentyűket. K. I.: - Véletlenek vezettek erre az útra. 1984-ben tértem haza a Conservatoire Européen de Musique de Paris-ről zsebemben az Yvonne Lefébvre-nél szerzett mesterdiplomával. A következő fokozat megszerzésére már nem volt módom visszamenni. Kadosa tanár úr is meghalt akkorra, aki sokat segített. Már 14 évesen tanítványává fogadott a Zeneakadémián, nem az ifjú tehetségek, hanem a „felnőtt” növendékek között 1986-ban kezdtem magamra találni, amikor Cziffra Györgynek Brahms Magyar táncaiból készült átiratait tartalmazó lemezét hallgattam. Az általa improvizációnak nevezett zongoradarabokat kottába lejegyeztem, s ennek nyomán kedvem támadt magamnak is átiratot készíteni. Erkel Hunyadi Lászlójából a palotást választottam - kitűnő darab. Akkor láttam, hogy Erkel operáit partitúrában nem adták ki. 1989 júliusában a Magyar Nemzetben cikket is írtam erről. Ennek nyomán választottak az alakuló Erkel Társaság elnökségi tagjává. A másik szál, amely mai munkámhoz vezetett, az a felkérés volt, amely Hongkongból érkezett a Marco Polo hanglemezkiadótól. Blochzongoraműveinek felvételével bíztak meg. Miután az akkori Hungarotonvezetés nem reagált az Erkel zongora- és kamarazenéjének rögzítésére tett javaslatomra, s a Zeneművészek Szövetségének pályázatán is elutasították a tervet, felajánlottam ezt a Marco Pólónak. H. M.: - Bizony,sajnáltam ezt, mert a Hungaroton Vezetésébe kerülő Vé vágyam volt ennek az ismeretlen Erkel-mffsbrick afelvétele. S o itt tudtam meg, hogy a távoli „magyar tartományban”, ahol sok művészünk lelt jelentős megbízásokra, elkelt már az elképzelés. Későbbi javaslatodra viszont már nekem kellett széttárnom a karom: Mosonyi Mihály a mi nemzetközi piacunkon kevésbé értékesíthető, mint Erkel Ferenc. A Marco Pólónál azonban most veszed fel műveit négy CD-re. Mit tervezel még? K. I.: - Erről még korai beszélni, de nagyon vonz az olyan program, amelyet más nem adott elő előttem, nincs tehát minta. Kotta nélkül játszom még a stúdióban is e műveket, így a felkészülés kétszeres időt vesz igénybe. H. M.: - Most Erkel felől a mind ismeretlenebb XIX. századi magyar komponisták felé haladsz. Vajon megállja-e helyét ez a repertoár a zenetörténeti ritkaságok mezőnyében? K. L: - Meg kell vizsgálni, miért tűnt el ez a zene a köztudatból. Az ok: a folklór vonulatát - Bartókot, Kodályt - szembe akarták állítani a verbunkosszerzőkkel. Holott ők is írtak verbunkos alapú zenét. A verbunkos a hangszeres folklór stilizációja. Az eredeti népzenének akartak piacot teremteni a verbunkos rovására, s ezt a háború után még politikailag is alátámasztották. A verbunkos művészi köznyelv volt “ Mosonyi idejében már több mint száz éve! A zongoristák ma épp azért nem játszanak jól Liszt-rapszódiákat, mert nem tanultak verbunkost, csak énekelt folklórt, hangszerest nem. Polkát faragnak a csárdásból. H. M.: - Visszatérhet ez a zene a köztudatba? K. I.: - Azért játszom, mert hiszek ebben. Műsoron kell tartani, hogy a közönség alkothasson róla véleményt. Mosonyi gyerekdubjai akár ma is használhatók lennének a zongoratanításban. .'·? vA r -H. M.: - Nem is hagynád ott a stúdiót a hangversenypódiumért? K. L: - Az ember akkor koncertezik, ha hívják. A lemezekkel maradandót hozok létre, ez lelkesít Akik bojkottáltak, kivételes lehetőséget nyitottak előttem. Élni fogok vele! Hollós Máté Lemezfigyelő Bartók-dalok ÖTVENEDIK 30 születésnapja alkalmából Hamari Júlia, a világhírű énekesnő a budapesti Operaházban Bellini Capuleti Montecchi című dalművének koncertszerű előadásán lépett föl. Az estet megelőző sajtófogadáson a megjelenteknek legújabb CD-lemezét mutatta be, rajta Bartók Béla dalainak zongora- és zenekari kíséretes változataival. A pályáját nagyon ifjan, harmincöt esztendővel ezelőtt elkezdett művésznő gesztusa e Bartók-felvétellel akár jelképesnek is fölfogható. Prunyi Ilona avatott zongorakíséretével, illetve a Kovács János vezényelte Magyar Állami Hangversenyzenekarral azokat a műveket rögzítette lemezre, amelyek századunk legnagyobb magyar zeneszerzőjének művészetét, de az énekesnőt is méltóképpen reprezentálják. Az op. 15. számú Öt dal, amint az Fittler Katalinnak a lemezhez írt ismertetőjéből is megtudható, egy tizenöt éves lánynak állít emléket, legalábbis az 1., a 2. és az 5. számú dalokban. Nem állítható, hogy Gombossy Klára a maga fiatalságában már kiforrott tehetségnek bizonyult, de bizonyára jó oka volt Bartóknak arra, hogy az ifjúság mélyén rejtőző őszinte érzelmeket fölfogja. Erről tanúskodik az 1916-ban készült dalciklus érzékletes hangvétele mellett azok virtuóz zongorakísérete is. Kodály Zoltán a hű barát átlelkesítő szeretetével hangszerelte meg jóval Bartók halála után, 1961-ben az Öt dalt, az eredeti művekhez igazodó biztos ízléssel. Bartók és Ady szellemi rokonságáról sok tanulmány tájékoztat; e kölcsönhatásra jó példa az az öt vers, amelyek a Vér és arany, illetve a Szeretném, ha szeretnének című köteteikben olvashatóak, és Bartókra bizonyára erőteljesen hatottak. Ezek közül talán a legkongeniálisabb az Egyedül a tengerrel; ennek szomorúan daloló hangja különleges zenei hatásokban fejeződött ki a zongorakíséretes dalban. Még kétszer öt magyar népdal gazdagítja a gyűjteményt, közülük az első öt zongorakísérettel, a másik válogatás zenekarral szólal meg. Ami a zenekari kíséretes dalokat illeti, azok nevezetes jubileumhoz kapcsolódnak. 1933-ban ünnepelte fennállásának nyolcvanadik évfordulóját az Erkel Ferenc alapította Budapesti Filharmóniai Társaság, és az ő felkérésükre készült a Húsz magyar népdal című műből az az öt, amely néhány év múlva Baden-Badenben is elhangzott. Az ott rendezett zenei ünnepségre írt ismertetőjében Bartók elmagyarázta, hogy „ezek nem feldolgozások, hanem eredeti szerzemények, bárha bennük régi népi dallamok kerültek felhasználásra". A zeneszerző szerint az egyes dalok hangulatából következően azokban „régi értelemben vett hangfestések is előfordulnak". Két példát említett erre Bartók: könnycseppet az első, ostorpattogást és csengőszót a negyedik dalban. A zenekari kíséret ezeket a hangulati elemeket is híven kifejezi, Prunyi Ilona zongorajátéka pedig a többi műben szépen alkalmazkodik e kompozíciók költői világához. Amivel még jobban kiemeli Hamari Júlia gyönyörű énekét, őt hallgatva az volt az érzésünk, hogy valaha így adhatta elő Basilides Mária a Zeneakadémián ezeket a briliáns zenei miniatűröket. (Hungaroton, HCD 31355) (gábor) ÖN ÉS A SZÓRAKOZÁS 1993. FEBRUÁR 20. A vetélytárs az élen Trónfosztás a slágerlistán AZ AMERIKAI TOPLISTA legújabb fordulata, hogy nincs a legjobb tíz között a countrysztár Garth Brooks, de a vetélytárs Billy Ray Cyrus igen. Tizenegyedik hete áll az élen Whitney Houston a „The Bodyguard” (A testőr) című filmben énekelt dalait tartalmazó albumával. A rádió és a tévé naponta többször is játssza a legszebb dalát: „ Was Always Love You” (Én mindig szeretni foglak). Az énekesnő „fürdik” a sikerben, boldog kismama, sőt most, hogy férje, Bobby Brown is elnyerte az átlátszó gálát, a családi béke is helyreállt. Ugyancsak a tizenegyedik hete második a toplistán Kenny G. a ,Breathless” albumával. Ez a pop-soul lemeze alkalmas a zaklatott életből való kikapcsolódásra, mert dalai szentimentálisak, melodikusak. Egyes kritikusok szerint mostanság a popzenerajongók is szívesebben hallgatják az ilyen stílusú dalokat, s ezt bizonyítja Houston, Kenny G. Bolton sikere is. Ennek az irányzatnak némileg ellentmond, hogy a harmadik helyen van Dr. Dre „The Chronic” című szenvedélyes lemeze, amelynek dalai a társadalom ijesztő mélységeiről szólnak érzékletesen. Meglepetésre a kilencedik helyen van azAladdin” filmzenéjének albuma, mivel az elmúlt héten az elő Oscar-díj, a „Globen Globe" díjkiosztó ünnepségen több díjat is elnyert zenéje. Mindenesetre most a kíváncsiság Garth Brooks felé irányul, hogyan szerzi vissza szokott helyét a sokat jelentő popalbumok listáján. M«nirt - 1 .xUíVMv ^ *rUA(csöpi)ij .Popfesztivál - reményfutam Csutka Olyan egyéniség, aki tud veszíteni. Aki, ha megbotlik valahol, azonnal talpra áll. Ha megbuktatják, abból a helyzetből is feltápászkodik. Pontszáma és teljesítménye alapján nem valószínű, hogy bejut a döntőbe. Ennek ellenére rendületlenül bízik a jövőben és abban, hogy jó néhány éve megalapozott hírneve, a Csóró vagyok számmal elégnek kell lennie ahhoz, hogy népszerűségét megőrizze. A mostani fesztiválon mindjárt botránnyal indított. Igaz, nem ő tehetett róla. A selejtezőkön egyszerűen félbeszakították a produkcióját, nem akarták elhinni, hogy élőben énekel. Egykori producere - állítása szerint - mindent elkövet, hogy akadályokkal eddze ezen a pályán. Ennek ellenére rendületlenül bízik magában és a közönségben. Talán valakik észrevették, kiállnak mellette és ott lehet a legjobbak között. Nem vágyik fődíjakra, csupán egy kis biztatásra: Csutka, ne add fel! Egy versenyen mindig vannak a győztesek mellett asszisztensek. Akikhez képest a jó jobb a legjobbnál. Egy ilyen aszszisztens már csak a közönségben bízik. Még lehet szavazni, csodák lehetnek... (g. n. gy.) „Ha hívnának, mennénk Budapestre” Aranyból van a kanadai réz - Még nem léptek fel Magyarországon?! - Még nem. - Komolyan? - Komolyan. - Egész komolyan? - Egész komolyan. Kétszeresen is okom volt kételkedni válaszadóm szavában. Egyszer mert válaszadóm világhírű zenész, és Budapestről köztudott, hogy ott Gustav Mahlertől Yma Sumacig, Carusótól Yehudi Menuhinig mindenki megfordul, másodszor, mert válaszadóm a világ legkomolytalanabb komolyzenei együttese, a Canadian Brass tagja. Legutóbbi washingtoni vendégszereplésükkor, tavaly tavasszal a Kennedy Center hangversenytermébe a nézőtéren át, libasorban vonultak be, a koncertművészek szokásos fekete frakkjához tornacipőben. Bevonulásukhoz Duke Ellington egy vérpezsdítő számát intonálták. Amikor felértek vele a pódiumra, egyikük, válaszadóm, Fred, a mikrofonhoz lépett, és azt mondta: „Talán van, aki észrevette, hogy ez nem a műsorban elsőnek feltüntetett Bach-kompozíció. Ez a ráadás volt, hogy akinek előadás után rohannia kell a parkolóórához, az is hallhassa." Aztán eljátszották a Bach-kompozíciót, mintha öt fúvós Paganini lettek volna. Ennek a kettősségnek köszönhetik elvitathatatlan helyüket a Világranglista élén. Bár ott állnának akkor is, ha csak muzsikálnak. 1970-es feltűnésük óta a fúvósötös műfaja többé nem az, ami volt. Fantasztikus repertoárt dolgoztak ki erre a zeneszerzők által elhanyagolt összeállításra. Először is hangszereikre alkalmaztak - káprázatosan! - Verditől Gershwinig, operaáriáktól szimfóniákig mindent („Most következő műsorszámunk zenetörténeti csemege, egy még sosem hallott Mozart-mű. Mi fedeztük fel Mozart salzburgi házának pincéjében, a mama régi fűszeresszámlái margóján. Hároméves korában írta. Persze akkor még tényleg kicsi volt, muszáj volt valamicskét csalnia. Összelopkodta a dolgot későbbi, érettebb szerzeményeiből." De vagy harminc új művet is rendeltek: napjaink legjelentősebb zeneszerzői Lukas Fosstól Michael Colgrassig írtak nekik. Eklektikus műsorukkal, amely elfeledett német barokk komponistáktól örökzöld dixielandszámokig terjed, körbeutazták már a világot, többször is, és még soha sehonnan másként nem távoztak, mint viharos sikerrel. Ahol egyszer megfordultak, oda még minden esetben visszahívták őket. Az amerikai fővárosban jó ideje minden évben megjelennek, a Washington Performing Arts Society hozza őket egy kis magyar pénz (a néhány éve elhunyt milliomos mecénás, a budapesti születésű Gwendolyn Castritz alapítványa) segítségével, és minden évben telt ház előtt lépnek fel. Egyik-másik zenei trikkjüket, egyik-másik humorpetárdájukat már többen ismerik, de ez inkább elmélyíteni, mintsem ellaposítani tűnik közönségükkel való kapcsolatukat. Valamikor valaki, még az államilag irányított és támogatott antivilágban Budapestről tárgyalt velük, Fred ma már nem emlékszik, min feneklett meg a szerződés aláírása. „Akármin is, ha most hívnának, megpróbálnánk menni" - mondja, miközben rákanyarítja reklámcélokra készült csoportképükre a nevét. A kép alján New York-i ügynökük eleme és telefonszáma. Rendesen levágnám, mielőtt nyomdába küldeném, ezúttal rajtahagyom: hátha valaki a vállalkozó szelleművé lett honban úgy érzi, van néhány fölös forintja, amit lottócédula vagy értékpapírok helyett a Canadian Brass felléptetésébe invesztál. Az illető rezet venne, de aranyat kapna. Nemcsak metaforikusan. Az öt kanadai zenész rézből készült hangszereit néhány éve egy tehetős tisztelőjük bevonatta 24 karátos arannyal. Zalán Magda (Washington) Amerikai toplista 1. ‘The Bodyguard’ Soundtrack 11. Hard or Smooth (Arista) Wreckx-N-Effect (MCA) 2. Breathless 12. 3 Years 3 Months & 1 Days in the Kenny G. (Arista) Life of... 3. The Chronic Arrested Development (Chrysalis) Dr. Dre (Death Row-Interscope) 13. It s Your Call 4. Unplugged Reba McEntire (MCA) Eric Clapton (Duck) R , Λ „ 5. Some Gave AU ,, parth Brooks (Liberty) Billy Ray Cyrus (Mercury) ' 'T m 6. Timeless (The Classics) J6 Michael Bolton (Columbia) ' B°bb* Bn)wn ’■ _ . 17. What’s the 411? Pearl Jam (Epic) Mry j. Blige (Uptown) 8. If I Ever Fall in Love 18.JonSecada Shai (Gasoline Alley) jon gecada (SBK) 9. ‘Alladin’ Soundtrack 19. grand New Man (Disney) Brooks & Dunn (arista) 10. Pocket Full of Kryptonite 20. Automatic For the People Spin Doctors (Epic Associated) R. E. M. (Warner Bros) ■tsátoims «oJimümKí ibsy ti ívj i«f « nrrjrtiJ tg&H hmut .VmáovV Akikre kíváncsiak vagyunk A vállalkozói szféra sikeres budapesti estélye után a nyolc helyszínes vidéki rendezvénysorozat három leggyakoribb közreműködőjét faggatjuk, ideáljaikról, terveikről és családjukról. - Az örökifjú Soltész Rezső mit tesz a szellemi és fizikai kondíciójáért? - Sokat imádkozom. A forma megőrzéséhez szükség van jó adottságokra, ezek alapja a belső lelki egyensúly. A show-business számtalan jó és rossz példát mutat. Aki hivatalból lép a közönség elé , legyen az énekes, színész vagy politikus köteles mindent megtenni kellemes megjelenéséért, kulturáltságáért, kiállásáért. Mindezek ellenére családommal elhatároztuk, évente egyezer, Valentin-napon megengedünk magunknak egy csülköt pékné módra, de más napokon mértékletesebbek vagyunk. - Kik voltak az ideáljai? - Zenészként kezdtem, a Beatles dalain tanultam meg zenélni. Nagy hatással volt rám Cliff Richard, Iglesias és Neil Diamond. Emberi eszményeim között apám volt a legjelentősebb. Felnevelésünk érdekében sokat kellett küzdeniük, ez mindig tiszteletet érdemel. Az általános iskolában Materényi Jenő tanár úrnak lehettem a tanítványa, akit 1956-os múltja miatt helyeztek hozzánk egy középiskolából. Életre szóló élmény volt, ahogy a magyart és a történelmet tanította. - Legnagyobb slágere a „Szóljon hangosan az ének". Azonosult a dallal? - Teljes mértékben filozófiámmá vált: amíg van kedvem énekelni, addig minden rendben van körülöttem, ezt igyekezem mindenkinek megmutatni. - Milyen a kapcsolata más generációkkal? - Az előttem lévőktől sokat tanultam, de az eszközeim megváltoztak, más lett a zene, az öltözködés, igyekeztünk a magunk módján élni. Gondolom, a mai fiatalok hasonlóak e különbözőségben. Szakmailag tartom velük a kapcsolatot a Zenészmagazinon keresztül. - Mik a tervei a közeljövőre? - Eddigi felvételeimből egymilliót adtak el, háromévi hallgatás után tavasszal jön az új lemezem, amely nagyon bensőséges dalokat tartalmaz. * - Szereti Ön a zenét? - kérdeztük Csépi Lajost. - Éjjel-nappal hallgatok zenét, az autóban, otthon és a munkahelyemen is van rádió. A Rádió Bridge, amíg valóban az Amerika Hangja műsorát adta, nagyon gazdag választékot nyújtott a countrytól a dzsesszen át a legmodernebb irányzatokig. Műsoruk mára kicsit magyar, kicsit angol, kicsit amerikai lett, ezzel megszűnt az alapvető különbsége más kereskedelmi adóktól. - Kérem, meséljen ifjúkori kedvenceiről! - Szegeden születtem, a gimnázium befejezéséig ott éltem, e városhoz kötnek ifjúságom legszebb emlékei. A diákélet szervezett alkalmaira, tánciskolára kevésbé emlékezem, sokkal maradandóbb a régi nagy házibulik élménye. Akkor indult az Illés-együttes, legszívesebben ma is tinédzser kori legnagyobb kedvenceimet, Szörényi Leventét és Koncz Zsuzsát hallgatom. - Ki ismeri magát napjaink könnyűzenéjében? - Van két lányom, a kisebbik hetedikes, a nővére gimnazista. Ideáljaik változását nem tudom naprakészen követni. A szatelitadásokban havonta változó új sztárok (sztárocskák) igen rövid életűek, kislányaim természetesen mindenről tudnak, némi ajakbiggyesztéssel szemlélik tájékozatlan apjukat. -Az utóbbi időben gyakran szerepel a tömegkommunikációban, sok estélyen hivatalos vendég. Családját is elviszi ilyenkor? - Nem tehetem. Lányaim még nem érettek a bálozáshoz, ezért feleségem - aki szintén a békés családi életet részesíti előnyben - otthon marad velük. Ez a nagy érdeklődés egyébként is az AVÜ-nek és a pozíciómnak szól elsősorban, nem pedig személyemnek. — Balázs Péter március 5-én lesz ötvenéves, előre gratulálunk a szép jubileumhoz. Hogyan készül az ünnepre? — Születésnapomat nem szoktam ünnepelni, ezért az ötvenediken sem magamat, hanem a szeretteimet, azaz családomat és kollégáimat ünnepelem, megköszönöm nekik, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Egy színésznek nem a kora, hanem a lelkesedése számít. Hál’ istennek, bennem ez egyre nő az évek múlásával. — Fellépésein állandó műsorszám a „Szalonspicc ” című kuplé. Miért ragaszkodik e dalhoz? — A „Vagyonom nem volt, hitelem nincsen, csuda jó kedvem van” hangulat igen közel áll hozzám, ezért is énekelem ezt a kis buta slágert oly gyakran. Azonosulok is a figurával, már amenynyire egy ilyen kupléval azonosulni lehet. — Elárulná színészpéldaképeit? — Mielőtt színész lettem, két nagy művész hatása alá kerültem. Az egyik Gérard Philipe, a másik Darvas Iván volt. Alkati és — gondolom - képességbeli másságom ellenére ők sugallták nekem a színészmesterség iránti vonzódást. A toleráns embert apám testesítette meg számomra. Gyermekeim a tudós, mennyire sikerült ezt megvalósítanom. Szívemhez legközelebb a türelmes, reménykedő, jövőben bízó emberek állnak. — Milyen kapcsolata volt nagy elődeivel? — A pályámat Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Tomanek Nándor, Ruttkai Éva, Sulyok Mária társaságában kezdhettem, ez meghatározta viszonyomat a színházhoz. Igyekszem hasonló tisztességgel dolgozni még néhány jubileumi esztendeig— Tapasztalatot lehet átadni? — Az elődöktől sokat átvesz az ember, ha van benne fogékonyság és szeretet. Szakmai fogásokat, színházi etikát, szerepek szemléletét így tanuljuk mi színészek évszázadok óta, de a fiataloktól is lehet kitartást, aktivitást, látásmódot tanulni. (sieps) A pesti Szent Margit Intézet volt diákjai iskoláik emlékét megörökítő tábla elhelyezését tervezik az egykori iskolaépület falára (Budapest IX., Knézich u. 5-7.). Az érdekeltektől szíves megajánlásokat vár az Emlékbizottság. Részletek megbeszélése a március 27-i Patronus Találkozón. (X) 10 éve temet a KEGYELET 1085 József krt. 49. 114-3811,134-3190 (X) y n iiiii, ^ » i'y r ΐ)·ί ΐ Ί·^ i n i .................................................................•miniiiiiiiii· Kedves Olvasónk? ,(A társasági élet hírei”-ben teret adunk a társadalmi és a családi hírek jeles eseményeinek. Az esküvő, a születés, az évfordulók bejelentéseinél lehetőség van szokatlan módszerek alkalmazására; a gyászhíreket mint a társaságot értesítő szomorú eseményt szeretnénk igényesebb formában megjeleníteni. A gazdasági, politikai, tudományos és művészeti szervezetek hívei rovatunkban széles körben válnak ismertté, elősegítve az életerős polgári társaság újjáalakulását. Hívja munkatársainkat, hagyjon üzenetet vagy küldjön faxot a 202-5155-ös telefonszámon. ■»- Rí 1 ί,'.,κ* Si;'bhifi&pi. Sj-ví É SÉI RMU á§J|É Í