Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

KEDD, 1993. március 16. Jogi elégtételt fontolgatnak Tiltakozik a Nagy Imre Társaság A Nagy Imre Társaság mély szomorúsággal és erkölcsi felhábo­rodással szembesült a névadóját, Nagy Imre mártírhalált halt minisz­terelnököt ért gyalázatos rágalmazá­si hadjárattal - tudatja az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott nyilat­kozat. A társaság elnöksége a követke­zőket kívánja kinyilvánítani: 1. Az 1989 után most hirtelen is­mét felröppenő „szenzáció” az Orosz Kommunista Párt, illetőleg utódaik belső, intrikus harcainak következménye. Mint ismeretes, Jelcin orosz államelnök tavaly no­vemberben megkövette a magyar népet az 1956-os szovjet intervenció­ért, és hitet tett Nagy Imre szemé­lye, eszméi és erkölcsisége mellett. Az orosz parlamenten belül jelenleg erős támadás folyik Jelcinnel szem­ben, és a Nagy Imre-ellenes rágalom ennek a támadásnak egyik mellék­eszköze. 2. Az olasz La Stampában közzétett, az orosz Rogyinától szár­mazó híresztelések olvasásakor óha­tatlanul felmerül a kérdés, miért nem próbálták e „vádakat” Nagy Imre el­len felhozni akkor, amikor ezzel eset­leg befolyásolhatták volna magatartá­sát az 1953-56 közötti magyarorszá­gi pártharcokban, majd később 1958- as pere idején. Nyilván azért, mert a ma lobogtatott „dokumentumok” ak­kor még nem léteztek. Vagyis ezek csak jóval később keletkeztek a tit­kosszolgálat hamisító műhelyeiben. Ilyen körülmények között a „vá­dakkal” voltaképp nem érdemes fog­lalkozni. A Nagy Imre Társaság El­nöksége azonban most erkölcsi okokból mégis azt mérlegeli, milyen lehetőségek vannak a jogi elégtétel megszervezésére. Precedens értékű ítélet várható Kónya Imre perli a Beszélőt A médiaháború nehéz fegyverei elhallgattak, de az akkoriban időzí­tett kisebb-nagyobb petárdák a bíró­ságokon manapság sorra robbannak. Kónya Imre, az MDF frakcióvezető­je is egymilliórd forintra perli az el­lenzéki Beszélőt. A kormánypárti po­litikus személységi jogai megsértése miatt „nem vagyoni kártérítést” kér, mivel úgy találta, a Beszélő tavaly október 17-i számába közölt kideko­rált MDF-plakát súlyosan sérti sze­mélyiségi jogait. A „Talált tárgy” címmel közölt inkriminált politikai plakáton az MDF őszi hűvösvölgyi politikai fó­rumára invitálták az érdeklődőket, felsorolva a részletes programot és a résztvevők nevét, köztük említve Kónya Imre frakcióvezetőt. A budai Marczibányi tér melletti trafóállo­­másról átvett hirdetményt a Beszélő egyik olvasója szállította a szer­kesztőségbe. A plakáton ismeretlen­­kéz rajzolt horogkeresztet Csurka István és Fónay Jenő „kiemelő” tol­lal átfestett neve mellé. Ám a Szán­dék visszájára fordult: a fekete-fe­hér lenyomaton a „kiemelt" nevek már eltűntek, és két fekete vonal lát­ható - éppen Kónya Imre neve felett, illetve alatt. A félreértésre okot adó nyomtat­ványt a Beszélőt röviden népszerűsí­tő Nap Tv is bemutatta. Eredetileg e kereskedelmi adót is egymillió fo­rintra perelték volna, de ettől - tud­tuk meg - elállt a sértett, aki a Beszélő következő számában megje­lent levelében is tiltakozott, s a poli­tikai alvilág módszereihez hasonlí­totta a vele történteket. Rögtön ki­zárva azt az „átlátszó kifogást”, hogy a Talált tárgyat nem a Beszélő készítette. Az ügyben már megtartották az első tárgyalást a Pesti Központi Ke­rületi Bíróságon, de ítélet nem szüle­tett. További bizonyítási indítványt tett a Beszélő, és a bíróság a Nap Tv­­től is a közlés körülményeinek tisztá­zását várja. Március 24-ére tűzték ki a következő tárgyalást. Kónya Imre jogi képviselője Róth Miklós, akit a Végvári-ügy védőjeként már meg­ismert a közvélemény, ellenfelének jogi képviselője - s ez a rendszervál­tás politikai fintora is egyben - Nehéz-Posony István, a Független Jogászfórum egyik vezetője. Habár a Beszélőt „csupán" egy­millió forintra perlik, ami messze el­marad attól a tízmilliótól, ami Je­szenszky Géza keresetében áll, a Heti Szuper Pszt magazin és a Be­szélő ügyét más szempontból sem lehet egy lapon említeni. Az utóbbi több mint kuriózum, a szakemberek szerint kifejezett jogi, politikai csemegének számít. Sokak szerint ugyanis az Alkotmánybíróság úgy szabta meg a személyiség jogi vé­delmének, a nem vagyoni kártérítés­nek a szabályait, ami a kritika műfa­ji határainak szűkítésén túl, napjaink politikusait milliós kártérítési perek gyakoribb felvételére ösztönzi. A precedens értékű ítéletben tehát nemcsak a tiltott jelképek kérdése kerül majd szükségképpen szóba, de alighanem az is, hogy mit és mennyiért kötelesek eltűrni napjaink közszereplői a szabad sajtótól. Amely, ha eddig nem hallgatott a jó szóra, a zsebére talán fog... Bodnár Lajos MDF-számvetés Kiskunmajsán A nemzet és a demokrácia nem rangsorolható Elmaradt Debreczeni József és Csurka István sokak által felfokozot­­tan várt nyilvános párbeszéde azon a találkozón, amelyet a Haza és Hal­adás Alapítvány, illetve a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete rendezett szombaton Kiskunmajsán. Az író-politikus ugyanis más elfog­laltsága miatt nem vehetett részt a rendezvényen - tudósított az MTI. Bihari Mihály politológus felszó­lalásában kiemelte: a magyar társa­dalom érett a demokráciára, az euró­pai szintű demokrácia jórészt meg is teremtődött, de nem a lelkekben. A lelkekben félelem él. A legfontosabb teendők közé sorolta, hogy a demok­raták, álljanak bármely oldalon, fog­janak össze a félelmet keltők és a gyűlöletet szítók kiszorítására. Debreczeni József választ keres­ve arra a kérdésre, hogy miként tá­volodtak el egymástól, akik valaha közösen munkálkodtak, kifejtette: a nézetkülönbségek bizonyára akkor is léteztek, de akkor ezeket félretéve a közös ügy szolgálatában együtt tudtak dolgozni. Ma - megítélése szerint - az a legnagyobb baj, hogy a nemzet és a demokrácia értékeit egyesek rangsorba állítják, egyik­nek vagy másiknak elsőbbségét hir­detve. Holott e két érték egymástól elválaszthatatlan, egymásnak nem rendelhető alá. Furmann Imre kritikus elemzé­sében többek között leszögezte: vé­leménye szerint ma az MDF-en be­lül két csoportosulás van. Nem a sokszínűség harmóniája uralkodik, hanem ennek a két irányzatnak a vi­szálykodása határozza meg az MDF belső életét. „Megosztottak va­gyunk párton belül, a társadalom­mal pedig nem állunk beszélő­viszonyban, kommunikációképtelen a kormány, a frakció és a párt is. Sokat dolgozhatunk, de a közvéle­mény erről keveset tud, egyre na­gyobb a közvélemény és a hatalom közötti távolság” - mondta. „Erkölcsi kötelességünk tenni azért, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum a nyugodt erő politikáját foly­tassa, azt a politikát, amelyik min­den döntésében a nyugalmat és biz­tonságot szolgálja.” A fentiekhez hasonló gondolataiknak adtak han­got más felszólalók is, köztük Szé­kelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnöke, aki hang­súlyozta, hogy három tényezőt: a nemzeti elvet, a demokráciát és a modernizációt meg kell tanulni összeegyeztetni, együttes szellemben kell tevékenykedni. Hazai tudósítások Az Alkotmánybíróság vizsgálja a médiafelügyeletet Az Alkotmánybíróság keddi tel­jes ülésén folytatja a rádió és a televí­zió felügyeletéről szóló 1974-es kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát - adta hírül az MTI. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az 1074/1974. kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Az Országgyű­lés a meghatározott ideig nem alkot­ta meg a médiatörvényt, ezért az Al­kotmánybíróság 1992. december 1- jén elrendelte a korábban felfüggesz­tett eljárás folytatását. A Fidesz és a reformátusok Az egyházi-liberális együttműködésről A református egyház és a Fiatal Demokraták Szövetsége közötti együttműködés lehetőségeiről, a pár­beszéd fontosságáról, egymás állás­pontja jobb megismerésének a szük­ségességéről cseréltek véleményt szombaton Debrecenben Kocsis Ele­mér püspök és Fodor Gábor ország­­gyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Fidesz képviselői. A megbeszélésről kiadott - és az MTI debreceni tudósítójához el­juttatott - közlemény szerint egyetér­tettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit biztosítani kell az országban, mint ahogy együtt­működésre van szükség a reális igé­nyekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállallás kialakításában is. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a reformátusok és a Fidesz hosszú távú, kölcsönös bizalomra épülő dialógusa és együttmunkálkodása - a társadalmi béke és egyensúly fenntartásán ke­resztül -jól szolgálja az egész magyar társadalom és a demokratikus fejlődés ügyét. A találkozó résztvevői kezde­ményezték, hogy még ebben az évben nagyobb szabású konzultáción vitas­sák meg az egyházak és a liberális pártok elvi és gyakorlati együttműkö­désének lehetőségét. SZDSZ: Oktatási program készül Az SZDSZ oktatási kormányprog­ramja kidolgozásának kezdetét jelen­tette a párt oktatási tagozatának ülése és a hozzá kapcsolódó konferencia. A két rendezvényt az Újvárosháza dísz­termében tartották szombaton. A közoktatási törvény kidolgo­zása és az új kulturális miniszter le­hetővé teheti, hogy megegyezés jöj­jön létre a közoktatás kérdésében - hangzott el az MTI jelentése szerint a rendezvényen. Fodor Tamás képviselő elmondta: az SZDSZ kormányra jutása esetében is a vizs­garendszerre épülő „kimeneti sza­bályozást" és nem a bürokratikus szabályozást tartja helyesnek - mondta, hozzátéve: korszerű vizsga­­rendszerrel meg lehetne akadályoz­ni a felülről vezényelt iskolarend­szer kialakulását. Állami kitüntetések átadása A Parlament Kupolatermében hétfőn, a kora esti órákban - a kormányfő és az Országgyűlés elnökének je­lenlétében - adta át a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára adományozott állami kitüntetéseket Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy a magyar szellemiség nagy alkotói első ízben negyvenöt éve vehettek át Kos­­suth-díjat, és a babérkoszorú a magyar kultúra óriásait ékesítette. Gyönyörű és nehéz örökség ez - mondta a köztársasági elnök -, mert a díjak nemcsak tűnt idők vir­tusát jelölik, hanem magukban hordozzák a jövő ígéretét és felelősségét is. Mindazt, ami mindannyiunk munkájá­nak, eredményeinek forrása volt és igazolása lesz. Kossuth-díjat kapott Antal Károly Munkácsy Mihály-díjas szobrász­­művész, Bartha László Munkácsy Mihály-díjas fes­tőművész, Básti Juli, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Cserny József ipari forma­­tervező, Deim Pál festő- és grafikusművész, Jur­­csik Károly Állami Díjas építész, Kányádi Sándor romániai magyar író, Novák Ferenc koreográfus, Onczay Csaba csellóművész, Páskándi Géza Jó­zsef Attila-díjas író, Reisenbüchler Sándor animá­ciós filmrendező, Ruszt József rendező és Sándor Judit operaénekes. Széchenyi-díjat kapott Balogh János Kossuth-díjas zoológus, Bogárdi Já­nos vízépítő mérnök, Borzsák István nyugalmazott egyetemi tanár, Frank József, a mezőgazdasági tudo­mány doktora, Gombos Gyula író, Gyulai József tan­székvezető egyetemi tanár, Hofer Tamás etnográfus, Hofler Miklós Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Hor­­vát Adolf Olivér, a biológiai tudomány doktora, Jaga­­más János romániai magyar népzenekutató, Keszthelyi Lajos fizikus, Lévai András Kossuth-díjas gépészmér­nök, Rába György József Attila-díjas költő, Solymosi Frigyes tanszékvezető egyetemi tanár, Szabó Árpád nyugalmazott egyetemi tanár, Székyné Fux Vilma geo­lógus, Vayer Lajos művészettörténész, Vizi E. Szil­veszter tanszékvezető egyetemi tanár és Woynarovich Elek biológus. Megosztott Széchenyi-díjat kapott: Kékedy Pál híd­tervező és Szánthó Pál okleveles mérnök, Bakonyi Pé­ter villamosmérnök és Csaba László fizikus. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Entz Géza művészettörténész, Illyés Gyuláné Koz­­mutza Flóra, Illés György kétszeres Kossuth-díjas ope­ratőr és Schnell László Állami Díjas egyetemi tanár. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Gyuricza Béla altábornagy. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Csapodi Csaba, az MTA nyugalmazott osztályve­zetője, Csapodi Csabáné Gárdonyi Klára, az Orszá­gos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanú­sított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként Farkas György, Fodor Tibor, Fülöp Ferenc és Kozák András, Makay Árpád filmoperatőr, Moór Marianna szín­­művésznő, Rásó Gyula, Sevcsik Jenő szakíró, Sipos Je­nő énekmester, Urbán István építészmérnök, Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező és Zeőke Szőke Pál. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Bátori Ferenc ezredes, Bodolai István tűzoltó ezre­des, Gégény István rendőr alezredes, Háber Péter ezre­des, Holló József ezredes, Kovács Gyula határőr ezre­des, Vidus Tibor határőr ezredes, valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként Forrási László nyugalma­zott alezredes és Oláh Jenő nyugalmazott alezredes. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Heszke Béla nyugalmazott tanár, Kalász László József Attila-díjas költő, Platthy György festőművész és Schwendtner Ferenc. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Peszlen János őrnagy. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Bauer Károly Szentgotthárd polgármestere, Gé­mesi György Gödöllő polgármestere, Könözsy László Esztergom polgármestere, Nagy Márton tanár, Zolnai Istvánné iskolaigazgató, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti tevékenységük elismeréséül Setény János és Tököly Jenő. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG EZÜST ÉRDEMKERESZT (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Varga Lászlóné Horváth Erzsébet főelőadó. Szabó Tamás Veszprémben „Felelőtlen az ellenzék” Totális politikai felelőtlenség jel­lemzi az ellenzéket - hangsúlyozta Szabó Tamás privatizációs miniszter szombaton Veszprémben, az MDF megyegyűlésén. Megítélése szerint ugyanis miközben a kormányt és az MDF-et akarták lejáratni, hogy ily módon a választásokon nyerjenek, a rendszer alapjait, a parlamentariz­must, a többpártrendszert tették ne­vetségessé az emberek előtt a politi­kusokkal és a pártokkal együtt. Az MDF elnökségének tagja kitért az egyes pártokra is. Az SZDSZ-ben - véleménye szerint - nincs meg a konstruktív együttműködés csírája sem. A szabaddemokraták hiába kö­tötték meg az „eljegyzést” a Fi­desszel, Szabó Tamás szerint az SZDSZ változatlanul a szocialisták felé húz, ezt látta bizonyítva a televí­zióban közvetített Tamás Gáspár Miklós-Vo­­n Gyula beszélgetésen is. Bőven kapott bírálatot a Magyar Szocialista Párt, az elnökségben és a széksősorkban ülőktől egyaránt. Pusztai Erzsébet államtitkár felhábo­rító demagógiának tartja az MSZP több megnyilvánulását. Úgy véli: ha javaslataikat megvalósítanák, az összeomlásba vezetné az országot. Mindebből azt a következtetést vonta le a népjóléti államtitkár, hogy az MSZP vagy nem készül igazán kor­mányzásra, vagy ha mégis, akkor fe­lelőtlenebb, mint a rendszerváltozás előtt volt. Példának hozta fel, hogy Csehák Judit előterjesztésében már 1989-ben meg akarták változtatni a nyugdíjkorhatárt, most pedig saját korábbi álláspontjával szemben nyújtott be módosító indítványt a képviselő. Az MDF veszprémi megyegyűlé­sén ha nem is élesen, de jó néhány percig tartó vitában összecsaptak a Magyar Út hívei és bírálói. Elhang­zott, hogy amennyiben választani kell a Magyar Út vagy MDF között, még a Csurkával szimpatizálók egy része is inkább az MDF mellé áll. B.É. Megalakult a Konzervatív Kisgazdapárt A 36-os frakciót szeretnék támogatni Bár Németh Béla - az újonnan alakult Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt frissen megválasztott elnöke - arra kérte a sajtó képviselőit, hogy pártjuk megalakulásá­ról ne úgy adjanak hírt, mintha ismét egy új kisgazdapárt jött volna létre, lényegében ez történt szombaton a Duna­­palotában. Németh Béla, a 36-os frakció helyettes vezetője az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az"új párt legfőbb célja az, hogy a 36-os frakció egybemarad­jon. Úgy érzik, nem az ötödik vagy a hatodik kisgazda­­pártot hozták létre, hanem az elsőt, illetve a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt mögött a máso­dikat. Elhatározásukat nem egy szűk réteg akaratából valósították meg, hanem a tavaly november 21-én, a MOM-székházban megtartott ülésen hozott határozatok alapján. A Németh Béla főtitkár nevével fémjelzett hű­vösvölgyi ideiglenes központnak ugyanis nem sikerült megszereznie az FKGP jegyzési jogát, ezért a Torgyán által kizárt kisgazdák kénytelenek voltak új szervezetet létrehozni. Nem volt módjuk - főleg az anyagi lehető­ségek miatt­­ hét-nyolcszáz embert megmozgató alaku­ló ülést tartani: a Duna-palotában összesen kétszáz­negyvenkilenc, zömében vidékről érkezett kisgazda kérte a pártba való felvételét. Komoly, intelligens pártot kívánnak Németh Béláék létrehozni, amely jelentős eredményt érhet majd el a vá­lasztásokon, bár tudják, hogy lehetőségeik nagyon be­szűkültek. Szeretnék azt a „kisgazdaképet” eloszlatni, amely főként az FKGP tevékenysége nyomán a választó­­polgárokban kialakult. A vidéki értelmiséget célozzák meg programjukkal, s partnerei kívánnak lenni az agrár­­értelmiségnek és a vállalkozóknak is. Az európai keresz­ténységet mint univerzális értékrendet kívánják beépíte­ni a pártprogramba, s továbbra is a tulajdonosokat képvi­selik. Németh Béla hangsúlyozta: a Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt a 36-os frakciót kívánja támogatni, s a képviselőcsoportból öt főt szeretettel várnak pártjuk ve­zetőségében, s szeretnék, ha a 36-ok a választásokig a koalícióban maradnának. A Magyar Nemzet kérdésére Németh Béla elmondta: Cseh Sándorral a „történtek után" nem kívánnak együttműködni, arról azonban, hogy mi történt, nem kívánt beszámolni. S.N. Majtjar Nemzet 5 HÍREK EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK hétfőn az észak-borsodi Bánhorvátiban, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Római Katolikus Egyház és Bánhorváti község önkormányzata állított Lászlófalvi Ördög­h Gusztáv esperes, címzetes apát és plébános tiszteletére. A római katolikus pap 1944 és 47 között segített a zsidó üldözötteknek. MENEKÜLTTÁBOR NYÍLIK Dunavarsány mellett, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának erőspusztai volt munkásszállójában. A két éve üresen álló 1­50 személyes téglaházat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vásárolta meg, s hozzálátott a felújításhoz. TILTAKOZÓ ALÁÍRÁSOKAT GYŰJTÖTT Tokod lakossága annak érdekében, hogy javukra döntsenek a művelődési ház, az óvoda­ iskola, az idősek klubja és a sporttelep sorsáról. Ezeket az intézményeket ugyanis a tulajdonos, az Üvegipari Művek több mint 60 milió forintért felajánlotta megvételre a helyi önkormányzatnak. Az önkormányzat azonban anyagi fedezet hiánya miatt nem tudja megvásárolni a szóban forgó épületeket,­­ félnek attól, hogy a vállalat eladási szándékát másoknak is bejelenti. ALÁÍRÁSGYŰJTÉSI AKCIÓ kezdődött szombaton Tatabányán és Tatán a víz- és csatornadíjak mérséklésére. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az Észak-dunántúli Regionális Vízművek a víz köbméterét mindössze 18 forintos áron veszi át a szénbányától, ám 81,20 forintért adja el a lakosságnak, a csatornadíjjal és az áfával együtt.

Next