Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

A Magyar Nemzet Hazai tudósítások PARLAMENTI NAPLÓ Döntött az Országgyűlés a tudományos kutatási alapról Megváltozott az önkormányzatok támogatási rendje (Folytatás az 1. oldalról) A többség azonban az indítvány elvetésével a jelenlegi helyzet fenntar­tása mellett voksolt Az MSZP másik indítványa - a közalkalmazottak joga­iról­­ sem nyerte el a parlament több­ségének a támogatását. Két törvényjavaslat és határozat­tervezet megvitatása szerepelt a parla­ment keddi plenáris ülésének napi­rendjén. Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló előterjesztésről Mádl Ferenc művelődésügyi miniszter tartott expozét A miniszter többek kö­zött azt emelte ki, hogy az OTKA olyan állami pénzalap, amelyhez a Vi­lágbank is hozzájárul. Az 1986 óta működő intézményről viszonylag ked­vezőek az eddigi tapasztalatok, az idén összesen hárommilliárd forint felosztá­sa várható pályázati úton. A törvényja­vaslat vitájában felszólalók általában támogatták az előterjesztést, és legfel­jebb szelíd kritikával illették annak egyes részleteit. Mózs József keresz­ténydemokrata képviselő rámutatott, hogy tavaly mintegy kilencmilliárdot fordítottak a tudományos kutatási cé­lokra, de ebből csak két milliárdnak a sorsa dőlt el az OTKA-n belül. Szerin­te a kutatás szerkezete megmerevedett, a tudományos élet válságban van, s a belterjes honi viszonyok következmé­nye, hogy az egyetemek szerepe háttér­be szorul az alapkutatások meghatáro­zásánál. A képviselő kifogásolta, hogy az MTA és az OTKA hatásköre sok te­kintetben fedi egymást. A következő napirend előadója Balsai István igazságügy-miniszter volt, aki a büntetés-végrehajtás szabá­lyait módosító törvényjavaslat fonto­sabb elemeit tekintette át. A miniszter elöljáróban leszögezte: nemzetközi kötelezettségeink, az alkotmányos kö­vetelmények, valamint a gyakorlati ta­pasztalatok indokolják a módosítást, az átfogó reformra azonban nem érett meg még az idő. Az új szabályok kö­zött kiemelte a bv-bírák hatáskörének bővülését, továbbá azt, hogy adott fo­kozaton belül kevésbé szigorú fogva­­tartási körülmények közé is kerülhet­nek az elítéltek. Magasabb szintre emelik az ítélet végrehajtásának félbe­szakítását, a vallásgyakorlás, a levele­zés, a magánelzárás közelebbi feltéte­leit meghatározó jogi szabályozást Kutrucz Katalin, az alkotmányügyi bi­zottság előadójaként több vitatott kér­désre is kitért A bizottság azt javasol­ta, hogy az elítéltek anyanyelv haszná­latát a jogaikról való tájékoztatásnál fokozottan vegyék figyelembe. Nem támogatták ugyanakkor az „intim órák” rendszeresítését a börtönökben, amelyet Darvas Iván szabaddemokra­ta képviselő javasolt Viszonylag hosszú, szakmai vita alakult ki a kivételes eljárás keretei kö­zött a büntetésvégrehajtás garancia rendszeréről, az elítéltek emberi jogai­ról. Szigethi István, szabaddemokrata képviselő is az utóbbira helyezte a hangsúlyt kérve a kormányzattól, hogy biztosítsa a büntetés-végrehaj­tással kapcsolatos panaszok megfelelő határidőn belüli elbírálását. Enélkül ugyanis a deklarált elvek továbra sem érvényesülhetnek a gyakorlatban. Szá­jer József (Fidesz) nem értett egyet az­zal, hogy további halasztást szenved a büntetés-végrehajtás átfogó reformja. A féloldalas szabályozást a képviselő az átfogó kriminálpolitika hiányának számlájára írta. A délelőtti plenáris ülés harmadik fő témája a testnevelés és sport megú­jítási koncepciója volt. Erről Józsa Fá­bián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szólt. Közcélú áldozatvál­lalásra van szükség a testnevelés tá­mogatása érdekében - húzta alá az ál­lamtitkár, utalva arra is, hogy a társa­dalmi-gazdasági körülmények meg­változása a sport­támogatás területén is szemléletváltozást igényel. A kon­cepció megalapozza a nemzeti ügy­ként kezelt sporttevékenység kiegyen­súlyozottabb támogatását, a nemzeti sportalapról szóló átmeneti törvényt és a majdani sporttörvény megalkotását A hozzászólók között Nyerges Tibor (MDF) rámutatott, hogy napjainkban mintegy hat-nyolc milliárd forint hi­ányzik a sportegyesületek pénztárcájá­ból, mert megszűnt a sportot támogató adakozókedv és ezzel párhuzamosan bizonyos állami kedvezmények. Az ál­lami költségvetésnek, az önkormány­zatoknak, és az alapítványoknak együttesen kell biztosítaniuk a sportte­vékenység feltételeit, amit-húzta alá a képviselő - az erkölcsi neveléssel egy­forma fontosságúnak kell tekinteni. Az interpellációk tárgyalása után az Országgyűlés sikerrel teljesítette a ma­ga elé tűzött célok nagy részét: az este hét óráig tartó ülésen több új törvény és határozat született Szinte egyöntetű tá­mogatás mellett emelték törvényi rang­ra az Országos Tudományos Kutatási Alapról, a Felzárkózás az Európai Fel­sőoktatáshoz Alapról szóló szabályo­zást. Módosították a büntetés-végrehaj­tásról szóló törvényerejű rendeletet, igaz csak részlegesen sikerült megvaló­sítani a fogvatartás reformját Döntött a parlament a Szigetköz természetvédel­méről, új feladatokat szabva a kor­mánynak és létrehozta a bősi vízlépcső­vel foglalkozó ideiglenes bizottságot A közigazgatás jelentős eseménye, hogy az Országgyűlés megerősítette a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, valamint a területi önkormányzatok ha­tár menti együttműködését biztosító ke­retegyezményt Az esti órákban a várt­nál hosszabb vita bontakozott ki a test­nevelés és sport megújításának koncep­ciójáról, a betervezett határozathozatal azonban határozatképtelenség miatt el­maradt Ma reggel 9 órakor a T. Ház az energiapolitikáról szóló tájékoztató és határozati javaslat megvitatásával kez­di munkáját Folytatódik a magyar ál­lampolgárságról szóló törvényjavaslat vitája, ugyanakkor várhatóan lekerül a mai napirendről az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárakról szóló tör­vényjavaslat. (bodnár) Interpellációk Meddő privatizációs történet, Kádár János­­titkosított Fél sikerrel szerepeltek a keddi interpellációk tárgyalása során a kor­mány tagjai. Ezúttal két miniszteri választ is leszavazott a parlament. Pap János (Fidesz) elfogadta ugyan Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkár szóbeli válaszát, a veszé­lyes hulladékok égetésével kapcsola­tos korábbi interpellációjára készített írásos válasz ellentmondásai miatt azonban a parlament elvetette azt, így a téma - a Budapesti Vegyi Művek veszélyes hulladékának sorsa - to­vábbra is napirenden marad, a szakbi­zottság hallgatja meg a tárca újabb magyarázatát. Mádai Péter (SZDSZ) azt firtatta, miért kapott defektet a Volán Tefu Rt. privatizációja. Szabó Tamás tömör vá­laszában egy írásos anyagra utalt, amely tartalmazza a meddő privatizá­ciós történet kronológiáját. Mádai Pé­ter szerint a dolgok időrendben való tá­lalása korántsem magyarázat, s a fele­lősséget sem háríthatja át másra az AVÜ, amely az ügyben az egyetlen kompetens szerv. A képviselő pongyo­lának, szakmailag megalapozatlannak minősítette a miniszter meglehetősen összefogott válaszát amelyet az Or­szággyűlés sem fogadott el, így az el­adatlan Volán Tefura továbbra is csak a parlament a „vevő”. A gazdasági bi­zottság igyekszik kibogozni az újabb privatizációs ügy szálait Kádár János hagyatékainak titko­sítása ügyében kért magyarázatot a parlament plenáris ülésén föltett kér­désében Eörsi Mátyás szabaddemok­rata képviselő a művelődési tárca ál­lamtitkárától. Erre az adott okot, hogy a hírek szerint az Országos Széchényi Könyvtárban elhelyezett anyag a ku­tatók számára nem hozzáférhető. Kál­mán Attila politikai államtitkár vála­szából kiderült a Kádár János Alapít­vány megbízásából ideiglenes megőr­zésre vette át a Széchényi Könyvtár a ” hagyatéka kartondobozokban elhelyezett, lepe­csételt anyagot amelynek tárolásáért az alapítvány illetéket is fizet. A könyvtárnak nincs joga az anyag ta­nulmányozására engedélyt adni, mint aláhúzta: a demokráciához az is hoz­zátartozik, hogy a tulajdonos szaba­don rendelkezzen tulajdonjogával. A válasz elhangzása után meg­kérdeztem Eörsi Mátyást: kielégítet­te-e ez a magyarázat? - Tudomásul veszem, hogy a mi­nisztériumnak nincs jogköre intézked­ni ebben az ügyben. De továbbra is fennál a kérdés, kinek áll érdekében a Kádár-könyvek titkosítása. Ezeknek a könyveknek az első két lapja lehet ér­dekes. Ezt fellapozva ugyanis választ kaphatnánk arra, kik voltak azok, akik ma netán harsányan kommunistáznak, annak idején pedig sok-sok szeretettel és megbecsüléssel ajánlották néme­lyik kötetüket Kádár Jánosnak. (K.L) MSZP: javaslat a gyakornoki intézményre Az MDF a házszabály módosításáról­ ­ A parlament elutasította az MSZP-nek a munka törvénykönyvé­vel kapcsolatos javaslatát, pedig a módosítások azt célozták, hogy a tör­vény megkülönböztetett figyelemben részesítse a terhes anyákat - mondta Kósáné Kovács Magda az MSZP- frakció sajtótájékoztatóján. A közal­kalmazotti törvény módosítására is szükség lett volna, mert az kiszolgálta­tottá tesz alkalmazottat és vezetőt egyaránt. Tompa Sándor képviselő azt a foglalkoztatási törvénnyel kapcsola­tos módosítási indítványt ismertette, amelyet az Országgyűlés sürgősséggel tűzött napirendjére. A javaslat azt tar­talmazza, hogy a gyakornoki intéz­ményt újra vezessék be, így a fiatalok lehetőséget kapnának arra, hogy szak­mai ismereteket szerezzenek, a mun­kaadó pedig a foglalkoztatási alapból kapna támogatást Kónya Imre, az MDF frakcióve­zetője pártja sajtótájékoztatóján el­mondta: az új házszabály megalkotá­sa komoly jogászi munkát igénylő fel­adat, és - kétharmados törvényről lé­vén szó - egyeztetni kell a kormány­pártok és az ellenzék érdekeit Az MDF még az idén elkészíti az­ új ház­szabály tervezetét, de készít egy mó­dosító csomagtervet is. Ebben szere­pel majd, hogy az önálló képviselői indítványokat először az arra illetékes bizottságban tárgyalják meg, s utána kerülhessen a képviselőház elé. Dávid Ibolya ügyrendi bizottsági elnök véle­ménye, hogy csak a bizottsági szűrőn átment javaslatokkal foglalkozzon a parlament. A napirend előtti felszóla­lásokat csak rendkívüli vagy halaszt­hatatlan ügyben engedélyeznék, s be szeretnék vezetni a helyettes bizottsá­gi tag intézményét. (6.­­ g.) Alkotmányellenes rendelkezések a helyi népszavazásról (Folytatás az 1. oldalról) A határozat rámutat arra, hogy a törvényből hiányoznak fontos garan­ciális feltételek, így például az, hogy hogyan kaphat jogorvoslatot az, akit a névjegyzékből kihagytak. Nem szabályozza a törvény a népszavazás eredményességének és érvényessé­gének alsó és felső határait sem. Az önkormányzati alapjog sérelmét je­lenti az is, hogy a helyi népszavazá­son részt vehetnek az olyan üdülőtu­lajdonosok, akik nem jogosultak részt venni az önkormányzati válasz­tásokon. A törvényalkotói mulasztá­sok pótlásának határidejeként az Al­kotmánybíróság ez év december 31- ét jelölte meg. Horvát-magyar parlamenti tárgyalások A Zarko Domljannak, a horvát képviselőház alelnökének és külügyi bizottsága elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó küldöttség ked­den a Parlamentben megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságával. A magyar tárgyaló­­csoportot Kovács László, a bizottság elnöke vezette. Az Országgyűlés sajtóirodájától kapott információ szerint - melyet eljuttattak az MTI-hez - a két kül­ügyi bizottság képviselői áttekintet­ték a délszláv helyzetet, a kétoldalú kapcsolatok területeit, valamint a közös fellépés lehetőségeit a nem­zetközi szervezetekben. Domljan el­nök a magyar külügyi bizottság se­gítségét kérte a Vance-terv végre­hajtásához Horvátország szuvereni­tásának teljes helyreállítása érdeké­ben. Szerinte a Vance-terv megva­lósulása nyomást gyakorolhatna Szerbiára a Vance-Owen-terv elfo­gadására Bosznia-Hercegovina vo­natkozásában.­ Kovács László ismertette a bosz­niai válsággal kapcsolatos magyar álláspontot és az Országgyűlés ide vonatkozó határozatait. Az etnikai és nemzetiségi kisebbségi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kisebb­ségi jogok biztosítása alapvetően biztonságpolitikai kérdés. Zarko Domljant fogadta Szabad György házelnök is. Amerikai kormányzók Magyarországon Az Amerikai Egyesült Államok Washington és Virginia államának kormányzója kedden a budapesti köztársasági megbízotti hivatal ve­zetésével tárgyalt. Szentgyörgyvöl­­gyi Péter címzetes államtitkár, a fő­város köztársasági megbízottja az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Booth Gardner és Gerald L. Bab­les kormányzókkal folytatott megbe­szélésen áttekintették a magyar köz­­igazgatás helyzetét, s megvitatták, hogy miként tudna hatékony támo­gatást nyújtani a két és fél éve mű­ködő amerikai Citizens Democracy Corps önkéntes szakmai testület a hazai közigazgatás-fejlesztési mun­kálatokhoz. Az amerikai kormányzók közel egyhetes magyarországi tartózkodá­suk során megismerkednek a magyar önkormányzati struktúra makroszin­tű működésével. Emellett vezető ma­gyar politikusokkal, köztársasági megbízottakkal, illetve különböző fővárosi és vidéki önkormányzatok vezetőivel is tapasztalatcserét foly­tatnak majd. Bécsben tárgyalt az MSZOSZ elnöke Nagy Sándor az MSZOSZ, és Fritz Verzetnitsch, az Osztrák Szak­­szervezeti Szövetség elnöke kedden Bécsben találkozott. A felek megálla­podtak abban, hogy a jövőben kiemelt figyelmet szentelnek a foglalkoztatás­politika, a munkaerőpiac kérdéseinek. Az OGY támogatja, hogy az MSZOSZ mielőbb érdemben bekap­csolódhasson az európai szakszerve­zeti együttműködés intézményesített formáiba - adta hírül az MTI. SZERDA, 1993. március 17. A Legfőbb Ügyészség közleménye a ,,guruló dollárokról” Nem történt devizagazdálkodási bűncselekmény (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztályának volt vezető­je az alap támogatásához szükséges valutát a Magyar Nemzeti Banknál a vásárláskor érvényes hivatalos árfo­lyamon szerezte be. A valuta forint­­ellenértékét az MSZMP-nek az OTP- nél vezetett számlájáról az MNB-nek minden esetben átutaltatta. Az 1960- tól már rendelkezésre álló bizonyla­tok tanulsága szerint az 1960-1987 évek alatt e célra vásárolt, összesen 14 millió dollár a vásárlás időpontjá­ban érvényes hivatalos árfolyam sze­rint 404 millió 230 ezer 900 forint ér­téket képviselt. A nyomozás adatai alapján a nyomozóhivatal megállapította: az MNB volt elnöke és elnökhelyettese, mint a devizahatósági jogkör gyakor­lója olyan diszkrecionális jogot élve­zett, amely keretkötöttség nélkül le­hetővé tette devizaérték kiutalását, továbbá hogy a keretkötöttséget megállapító, de jogszabálynak nem minősülő, csupán az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó uta­sítások és belső rendelkezések ezt a jogosultságot nem korlátozták, így a valutának az MSZMP részére történt kiutalása és kiszolgáltatása, mivel ar­ról az illetékes és hatáskörrel rendel­kező MNB-vezető döntött, a deviza­­jogszabályt nem sértette meg. Az USA-dollárnak a Szovjetunió budapesti nagykövete részére történt átadását lebonyolító személyek - mi­vel az elévülés alá nem eső időszak­ban, 1984-1987 években a valuta át­adásánál maga a devizahatósági jog­kört gyakorló és a valutát a cél isme­retében kiutaló Fekete János is jelen volt - magatartásukkal a devizajog­­szabályokat nem sértették meg. Eb­ből következik, hogy az MSZMP pártgazdasági és­ ügykezelési osztá­lyának felügyeletét ellátó Németh Károly járulékos cselekménye sem alkalmas a devizagazdálkodás meg­sértése bűntettének törvényi tényál­lása megállapítására. Az ügyben felmerült, hogy az MNB devizahatósági jogkört gyakor­ló vezetői, mint hivatalos személyek, a jogszabálynak nem minősülő ren­delkezések megszegésével elkövették a hivatali visszaélés bűntettét, de a bűncselekmény üldözhetősége elévü­lés miatt már a nyomozás elrendelése előtt, 1990. február 19-én megszűnt.” A nyomozóhivatal nyilvánosság­ra hozott nyomozást megszüntető ha­tározata megnyugtatott, a döntés megfelel az igazságnak és az előzetes várakozásának - nyilatkozta az MTI- nek Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese. Feke­te János elmondta: a határozat na­gyon alapos feltárómunka és min­denre kiterjedő jogi értékelés követ­kezménye. Hangsúlyozta: az eljárás alatt következetesen állította, hogy hivatali beosztásában soha semmi olyat nem tett, amellyel megsértette volna a hatályos devizajogszabályo­kat. Végeredményben ezt igazolta a csaknem egy évig tartó nyomozás is. ­ Bod Péter Ákos: A szakszervezetek elfogadják az MNB politikáját A monetáris politika, az állam­­háztartási reform, a reálbérek alaku­­­lása és az infláció megfékezésének összefüggései voltak a leghangsúlyo­sabb kérdések azon a keddi találko­­zóra, amelyre Bod Péter Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke hívott meg több szakszervezeti vezetőt. A jegybank elnöke az MTI tudósí­tójának elmondta: a találkozó meg­szervezésére Palkovics Imre, a Mun­kástanácsok elnökének azon felvetése ösztönözte, hogy a szakszervezetek is vehessenek részt a Nemzetközi Valu­taalappal folytatott tárgyalásokon. Bod Péter Ákos is támogatja a szak­szervezetek részvételét, legalábbis a tárgyalásoknak bizonyos részein. A megbeszélésen felmerült: szükséges lenne egy úgynevezett fejlesztési ta­nács létrehozására, amelyben az MNB, a PM és a szakszervezetek kép­viselői átfogó gazdasági kérdésekről konzultálnának. Ezzel mindannyian egyetértettek. Bod Péter Ákos a meg­beszélés tapasztalatait összegezve el­mondta: a szakszervezetek elfogadják a jegybank monetáris politikáját, az antinflációs politikát. Egyetértenek az államháztartási reform szükségességé­vel, de különbözően ítélik meg az ez­zel járó kiadáscsökkentéseket. Hiányzik a pénzügyi fedezet ? Reformhoz mindentudó könyvecske A társadalombiztosítási önkor­mányzatok létrejöttével az alapok új kezelőinek kell majd szembenézniük a megoldatlan problémákkal. Ezért a munkavállalóknak sem közömbös, hogy a továbbiakban miként érinti a tb-reform az intézményeket, s lesz-e anyagi tartalék a szemmel láthatólag kialakuló feszültségek kezelésére. Az Érdekegyeztető Tanács munka­­vállalói oldala - az ÉT a szociálpoli­tikai és egészségügyi bizottsága ked­di, a társadalombiztosítás finanszí­rozásának egyes kérdéseiről szóló kormány-előterjesztéstervezet meg­vitatásakor­­ mutatott rá: milyen ve­szélyeket rejt a költségvetés jelenlegi anyagi helyzetében a finanszírozást gyökeréig átalakító rendszer beveze­tése. Kameniczky István a munkavál­lalók szóvivője az egészségügyi dol­gozók, a lakosság bizonytalanságér­zéséről számolt be, emlékeztetve rá, hogy a ’92. évi 84-es társadalombiz­tosítás költségvetési tervezete nem került az ÉT szociális­ és egészség­­ügyi bizottsága elé. A munkavállalói oldal egyik kép­viselőjét - az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete veze­tőjét, Gulyás Juditot­­ a tervezettel kapcsolatos aggályokról kérdeztük. Mint elmondta a reform valóban nem vállalkozhat az egészségügy vala­mennyi problémájának megoldására. Elfogadhatatlan azonban, hogy ilyen horderejű változások bevezetésére ak­kor kerüljön sor, amikor hiányzik a hozzá szükséges pénzügyi fedezet. Pénzszűke lévén ugyanis a szakmai megfontolások nem váltak elsődle­gessé. Rámutatott: Magyarországon még nem épült ki a rehabilitáció és az utógondozás rendszere, a „csak ápo­lást”, orvosi ellátást nem igénylő bete­geket még nem lehet áthelyezni a krónikus részlegekből. Pulay István helyettes államtitkár bejelentette: a rendszer üzemeltetői­nek hamarosan „mindenttudó köny­vecske" , az egészségügyi dolgozók­nak általános tájékoztató, az ellátást igénylő vevőknek külön brosúra áll hamarosan rendelkezésükre. A he­lyettes államtitkár a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a tavalyi év má­sodik felében életbe lépő rendelethez - mely ösztönzi a kórházakat aktív részlegeik kihasználására, a kifeje­zetten szociális indikáció alapján bent lévő betegek akut osztályokra való átirányítására­­ kell megtalálni az új tb-finanszírozás illeszkedési lehetőségeit. A kórházak az idén még megkapják a tb-térítést azok után a betegek után is, akik szociális in­dokból nem hagyhatják el a kórhá­zat. A helyettes államtitkár leszögez­te: ezen betegek elküldésére csakis akkor kerülhet sor, ha már kialakul­tak a „fogadó” szociális ellátórend­szerek. A munkavállalói oldal részéről hangzott el a javaslat: törvény mond­ja ki, hogy minden 14 éven aluli gyermek kapjon térítésmentes egészségügyi ellátást. Ez ugyanis tisztázná a gyermek-betegellátás számos - ma még vitás - kérdését. (haller)

Next