Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
A Magyar Nemzet Hazai tudósítások PARLAMENTI NAPLÓ Döntött az Országgyűlés a tudományos kutatási alapról Megváltozott az önkormányzatok támogatási rendje (Folytatás az 1. oldalról) A többség azonban az indítvány elvetésével a jelenlegi helyzet fenntartása mellett voksolt Az MSZP másik indítványa - a közalkalmazottak jogairól sem nyerte el a parlament többségének a támogatását. Két törvényjavaslat és határozattervezet megvitatása szerepelt a parlament keddi plenáris ülésének napirendjén. Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló előterjesztésről Mádl Ferenc művelődésügyi miniszter tartott expozét A miniszter többek között azt emelte ki, hogy az OTKA olyan állami pénzalap, amelyhez a Világbank is hozzájárul. Az 1986 óta működő intézményről viszonylag kedvezőek az eddigi tapasztalatok, az idén összesen hárommilliárd forint felosztása várható pályázati úton. A törvényjavaslat vitájában felszólalók általában támogatták az előterjesztést, és legfeljebb szelíd kritikával illették annak egyes részleteit. Mózs József kereszténydemokrata képviselő rámutatott, hogy tavaly mintegy kilencmilliárdot fordítottak a tudományos kutatási célokra, de ebből csak két milliárdnak a sorsa dőlt el az OTKA-n belül. Szerinte a kutatás szerkezete megmerevedett, a tudományos élet válságban van, s a belterjes honi viszonyok következménye, hogy az egyetemek szerepe háttérbe szorul az alapkutatások meghatározásánál. A képviselő kifogásolta, hogy az MTA és az OTKA hatásköre sok tekintetben fedi egymást. A következő napirend előadója Balsai István igazságügy-miniszter volt, aki a büntetés-végrehajtás szabályait módosító törvényjavaslat fontosabb elemeit tekintette át. A miniszter elöljáróban leszögezte: nemzetközi kötelezettségeink, az alkotmányos követelmények, valamint a gyakorlati tapasztalatok indokolják a módosítást, az átfogó reformra azonban nem érett meg még az idő. Az új szabályok között kiemelte a bv-bírák hatáskörének bővülését, továbbá azt, hogy adott fokozaton belül kevésbé szigorú fogvatartási körülmények közé is kerülhetnek az elítéltek. Magasabb szintre emelik az ítélet végrehajtásának félbeszakítását, a vallásgyakorlás, a levelezés, a magánelzárás közelebbi feltételeit meghatározó jogi szabályozást Kutrucz Katalin, az alkotmányügyi bizottság előadójaként több vitatott kérdésre is kitért A bizottság azt javasolta, hogy az elítéltek anyanyelv használatát a jogaikról való tájékoztatásnál fokozottan vegyék figyelembe. Nem támogatták ugyanakkor az „intim órák” rendszeresítését a börtönökben, amelyet Darvas Iván szabaddemokrata képviselő javasolt Viszonylag hosszú, szakmai vita alakult ki a kivételes eljárás keretei között a büntetésvégrehajtás garancia rendszeréről, az elítéltek emberi jogairól. Szigethi István, szabaddemokrata képviselő is az utóbbira helyezte a hangsúlyt kérve a kormányzattól, hogy biztosítsa a büntetés-végrehajtással kapcsolatos panaszok megfelelő határidőn belüli elbírálását. Enélkül ugyanis a deklarált elvek továbra sem érvényesülhetnek a gyakorlatban. Szájer József (Fidesz) nem értett egyet azzal, hogy további halasztást szenved a büntetés-végrehajtás átfogó reformja. A féloldalas szabályozást a képviselő az átfogó kriminálpolitika hiányának számlájára írta. A délelőtti plenáris ülés harmadik fő témája a testnevelés és sport megújítási koncepciója volt. Erről Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szólt. Közcélú áldozatvállalásra van szükség a testnevelés támogatása érdekében - húzta alá az államtitkár, utalva arra is, hogy a társadalmi-gazdasági körülmények megváltozása a sporttámogatás területén is szemléletváltozást igényel. A koncepció megalapozza a nemzeti ügyként kezelt sporttevékenység kiegyensúlyozottabb támogatását, a nemzeti sportalapról szóló átmeneti törvényt és a majdani sporttörvény megalkotását A hozzászólók között Nyerges Tibor (MDF) rámutatott, hogy napjainkban mintegy hat-nyolc milliárd forint hiányzik a sportegyesületek pénztárcájából, mert megszűnt a sportot támogató adakozókedv és ezzel párhuzamosan bizonyos állami kedvezmények. Az állami költségvetésnek, az önkormányzatoknak, és az alapítványoknak együttesen kell biztosítaniuk a sporttevékenység feltételeit, amit-húzta alá a képviselő - az erkölcsi neveléssel egyforma fontosságúnak kell tekinteni. Az interpellációk tárgyalása után az Országgyűlés sikerrel teljesítette a maga elé tűzött célok nagy részét: az este hét óráig tartó ülésen több új törvény és határozat született Szinte egyöntetű támogatás mellett emelték törvényi rangra az Országos Tudományos Kutatási Alapról, a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapról szóló szabályozást. Módosították a büntetés-végrehajtásról szóló törvényerejű rendeletet, igaz csak részlegesen sikerült megvalósítani a fogvatartás reformját Döntött a parlament a Szigetköz természetvédelméről, új feladatokat szabva a kormánynak és létrehozta a bősi vízlépcsővel foglalkozó ideiglenes bizottságot A közigazgatás jelentős eseménye, hogy az Országgyűlés megerősítette a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, valamint a területi önkormányzatok határ menti együttműködését biztosító keretegyezményt Az esti órákban a vártnál hosszabb vita bontakozott ki a testnevelés és sport megújításának koncepciójáról, a betervezett határozathozatal azonban határozatképtelenség miatt elmaradt Ma reggel 9 órakor a T. Ház az energiapolitikáról szóló tájékoztató és határozati javaslat megvitatásával kezdi munkáját Folytatódik a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat vitája, ugyanakkor várhatóan lekerül a mai napirendről az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényjavaslat. (bodnár) Interpellációk Meddő privatizációs történet, Kádár Jánostitkosított Fél sikerrel szerepeltek a keddi interpellációk tárgyalása során a kormány tagjai. Ezúttal két miniszteri választ is leszavazott a parlament. Pap János (Fidesz) elfogadta ugyan Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkár szóbeli válaszát, a veszélyes hulladékok égetésével kapcsolatos korábbi interpellációjára készített írásos válasz ellentmondásai miatt azonban a parlament elvetette azt, így a téma - a Budapesti Vegyi Művek veszélyes hulladékának sorsa - továbbra is napirenden marad, a szakbizottság hallgatja meg a tárca újabb magyarázatát. Mádai Péter (SZDSZ) azt firtatta, miért kapott defektet a Volán Tefu Rt. privatizációja. Szabó Tamás tömör válaszában egy írásos anyagra utalt, amely tartalmazza a meddő privatizációs történet kronológiáját. Mádai Péter szerint a dolgok időrendben való tálalása korántsem magyarázat, s a felelősséget sem háríthatja át másra az AVÜ, amely az ügyben az egyetlen kompetens szerv. A képviselő pongyolának, szakmailag megalapozatlannak minősítette a miniszter meglehetősen összefogott válaszát amelyet az Országgyűlés sem fogadott el, így az eladatlan Volán Tefura továbbra is csak a parlament a „vevő”. A gazdasági bizottság igyekszik kibogozni az újabb privatizációs ügy szálait Kádár János hagyatékainak titkosítása ügyében kért magyarázatot a parlament plenáris ülésén föltett kérdésében Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő a művelődési tárca államtitkárától. Erre az adott okot, hogy a hírek szerint az Országos Széchényi Könyvtárban elhelyezett anyag a kutatók számára nem hozzáférhető. Kálmán Attila politikai államtitkár válaszából kiderült a Kádár János Alapítvány megbízásából ideiglenes megőrzésre vette át a Széchényi Könyvtár a ” hagyatéka kartondobozokban elhelyezett, lepecsételt anyagot amelynek tárolásáért az alapítvány illetéket is fizet. A könyvtárnak nincs joga az anyag tanulmányozására engedélyt adni, mint aláhúzta: a demokráciához az is hozzátartozik, hogy a tulajdonos szabadon rendelkezzen tulajdonjogával. A válasz elhangzása után megkérdeztem Eörsi Mátyást: kielégítette-e ez a magyarázat? - Tudomásul veszem, hogy a minisztériumnak nincs jogköre intézkedni ebben az ügyben. De továbbra is fennál a kérdés, kinek áll érdekében a Kádár-könyvek titkosítása. Ezeknek a könyveknek az első két lapja lehet érdekes. Ezt fellapozva ugyanis választ kaphatnánk arra, kik voltak azok, akik ma netán harsányan kommunistáznak, annak idején pedig sok-sok szeretettel és megbecsüléssel ajánlották némelyik kötetüket Kádár Jánosnak. (K.L) MSZP: javaslat a gyakornoki intézményre Az MDF a házszabály módosításáról A parlament elutasította az MSZP-nek a munka törvénykönyvével kapcsolatos javaslatát, pedig a módosítások azt célozták, hogy a törvény megkülönböztetett figyelemben részesítse a terhes anyákat - mondta Kósáné Kovács Magda az MSZP- frakció sajtótájékoztatóján. A közalkalmazotti törvény módosítására is szükség lett volna, mert az kiszolgáltatottá tesz alkalmazottat és vezetőt egyaránt. Tompa Sándor képviselő azt a foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatos módosítási indítványt ismertette, amelyet az Országgyűlés sürgősséggel tűzött napirendjére. A javaslat azt tartalmazza, hogy a gyakornoki intézményt újra vezessék be, így a fiatalok lehetőséget kapnának arra, hogy szakmai ismereteket szerezzenek, a munkaadó pedig a foglalkoztatási alapból kapna támogatást Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője pártja sajtótájékoztatóján elmondta: az új házszabály megalkotása komoly jogászi munkát igénylő feladat, és - kétharmados törvényről lévén szó - egyeztetni kell a kormánypártok és az ellenzék érdekeit Az MDF még az idén elkészíti az új házszabály tervezetét, de készít egy módosító csomagtervet is. Ebben szerepel majd, hogy az önálló képviselői indítványokat először az arra illetékes bizottságban tárgyalják meg, s utána kerülhessen a képviselőház elé. Dávid Ibolya ügyrendi bizottsági elnök véleménye, hogy csak a bizottsági szűrőn átment javaslatokkal foglalkozzon a parlament. A napirend előtti felszólalásokat csak rendkívüli vagy halaszthatatlan ügyben engedélyeznék, s be szeretnék vezetni a helyettes bizottsági tag intézményét. (6. g.) Alkotmányellenes rendelkezések a helyi népszavazásról (Folytatás az 1. oldalról) A határozat rámutat arra, hogy a törvényből hiányoznak fontos garanciális feltételek, így például az, hogy hogyan kaphat jogorvoslatot az, akit a névjegyzékből kihagytak. Nem szabályozza a törvény a népszavazás eredményességének és érvényességének alsó és felső határait sem. Az önkormányzati alapjog sérelmét jelenti az is, hogy a helyi népszavazáson részt vehetnek az olyan üdülőtulajdonosok, akik nem jogosultak részt venni az önkormányzati választásokon. A törvényalkotói mulasztások pótlásának határidejeként az Alkotmánybíróság ez év december 31- ét jelölte meg. Horvát-magyar parlamenti tárgyalások A Zarko Domljannak, a horvát képviselőház alelnökének és külügyi bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség kedden a Parlamentben megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságával. A magyar tárgyalócsoportot Kovács László, a bizottság elnöke vezette. Az Országgyűlés sajtóirodájától kapott információ szerint - melyet eljuttattak az MTI-hez - a két külügyi bizottság képviselői áttekintették a délszláv helyzetet, a kétoldalú kapcsolatok területeit, valamint a közös fellépés lehetőségeit a nemzetközi szervezetekben. Domljan elnök a magyar külügyi bizottság segítségét kérte a Vance-terv végrehajtásához Horvátország szuverenitásának teljes helyreállítása érdekében. Szerinte a Vance-terv megvalósulása nyomást gyakorolhatna Szerbiára a Vance-Owen-terv elfogadására Bosznia-Hercegovina vonatkozásában. Kovács László ismertette a boszniai válsággal kapcsolatos magyar álláspontot és az Országgyűlés ide vonatkozó határozatait. Az etnikai és nemzetiségi kisebbségi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása alapvetően biztonságpolitikai kérdés. Zarko Domljant fogadta Szabad György házelnök is. Amerikai kormányzók Magyarországon Az Amerikai Egyesült Államok Washington és Virginia államának kormányzója kedden a budapesti köztársasági megbízotti hivatal vezetésével tárgyalt. Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár, a főváros köztársasági megbízottja az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Booth Gardner és Gerald L. Bables kormányzókkal folytatott megbeszélésen áttekintették a magyar közigazgatás helyzetét, s megvitatták, hogy miként tudna hatékony támogatást nyújtani a két és fél éve működő amerikai Citizens Democracy Corps önkéntes szakmai testület a hazai közigazgatás-fejlesztési munkálatokhoz. Az amerikai kormányzók közel egyhetes magyarországi tartózkodásuk során megismerkednek a magyar önkormányzati struktúra makroszintű működésével. Emellett vezető magyar politikusokkal, köztársasági megbízottakkal, illetve különböző fővárosi és vidéki önkormányzatok vezetőivel is tapasztalatcserét folytatnak majd. Bécsben tárgyalt az MSZOSZ elnöke Nagy Sándor az MSZOSZ, és Fritz Verzetnitsch, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke kedden Bécsben találkozott. A felek megállapodtak abban, hogy a jövőben kiemelt figyelmet szentelnek a foglalkoztatáspolitika, a munkaerőpiac kérdéseinek. Az OGY támogatja, hogy az MSZOSZ mielőbb érdemben bekapcsolódhasson az európai szakszervezeti együttműködés intézményesített formáiba - adta hírül az MTI. SZERDA, 1993. március 17. A Legfőbb Ügyészség közleménye a ,,guruló dollárokról” Nem történt devizagazdálkodási bűncselekmény (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztályának volt vezetője az alap támogatásához szükséges valutát a Magyar Nemzeti Banknál a vásárláskor érvényes hivatalos árfolyamon szerezte be. A valuta forintellenértékét az MSZMP-nek az OTP- nél vezetett számlájáról az MNB-nek minden esetben átutaltatta. Az 1960- tól már rendelkezésre álló bizonylatok tanulsága szerint az 1960-1987 évek alatt e célra vásárolt, összesen 14 millió dollár a vásárlás időpontjában érvényes hivatalos árfolyam szerint 404 millió 230 ezer 900 forint értéket képviselt. A nyomozás adatai alapján a nyomozóhivatal megállapította: az MNB volt elnöke és elnökhelyettese, mint a devizahatósági jogkör gyakorlója olyan diszkrecionális jogot élvezett, amely keretkötöttség nélkül lehetővé tette devizaérték kiutalását, továbbá hogy a keretkötöttséget megállapító, de jogszabálynak nem minősülő, csupán az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó utasítások és belső rendelkezések ezt a jogosultságot nem korlátozták, így a valutának az MSZMP részére történt kiutalása és kiszolgáltatása, mivel arról az illetékes és hatáskörrel rendelkező MNB-vezető döntött, a devizajogszabályt nem sértette meg. Az USA-dollárnak a Szovjetunió budapesti nagykövete részére történt átadását lebonyolító személyek - mivel az elévülés alá nem eső időszakban, 1984-1987 években a valuta átadásánál maga a devizahatósági jogkört gyakorló és a valutát a cél ismeretében kiutaló Fekete János is jelen volt - magatartásukkal a devizajogszabályokat nem sértették meg. Ebből következik, hogy az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztályának felügyeletét ellátó Németh Károly járulékos cselekménye sem alkalmas a devizagazdálkodás megsértése bűntettének törvényi tényállása megállapítására. Az ügyben felmerült, hogy az MNB devizahatósági jogkört gyakorló vezetői, mint hivatalos személyek, a jogszabálynak nem minősülő rendelkezések megszegésével elkövették a hivatali visszaélés bűntettét, de a bűncselekmény üldözhetősége elévülés miatt már a nyomozás elrendelése előtt, 1990. február 19-én megszűnt.” A nyomozóhivatal nyilvánosságra hozott nyomozást megszüntető határozata megnyugtatott, a döntés megfelel az igazságnak és az előzetes várakozásának - nyilatkozta az MTI- nek Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese. Fekete János elmondta: a határozat nagyon alapos feltárómunka és mindenre kiterjedő jogi értékelés következménye. Hangsúlyozta: az eljárás alatt következetesen állította, hogy hivatali beosztásában soha semmi olyat nem tett, amellyel megsértette volna a hatályos devizajogszabályokat. Végeredményben ezt igazolta a csaknem egy évig tartó nyomozás is. Bod Péter Ákos: A szakszervezetek elfogadják az MNB politikáját A monetáris politika, az államháztartási reform, a reálbérek alakulása és az infláció megfékezésének összefüggései voltak a leghangsúlyosabb kérdések azon a keddi találkozóra, amelyre Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hívott meg több szakszervezeti vezetőt. A jegybank elnöke az MTI tudósítójának elmondta: a találkozó megszervezésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnökének azon felvetése ösztönözte, hogy a szakszervezetek is vehessenek részt a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon. Bod Péter Ákos is támogatja a szakszervezetek részvételét, legalábbis a tárgyalásoknak bizonyos részein. A megbeszélésen felmerült: szükséges lenne egy úgynevezett fejlesztési tanács létrehozására, amelyben az MNB, a PM és a szakszervezetek képviselői átfogó gazdasági kérdésekről konzultálnának. Ezzel mindannyian egyetértettek. Bod Péter Ákos a megbeszélés tapasztalatait összegezve elmondta: a szakszervezetek elfogadják a jegybank monetáris politikáját, az antinflációs politikát. Egyetértenek az államháztartási reform szükségességével, de különbözően ítélik meg az ezzel járó kiadáscsökkentéseket. Hiányzik a pénzügyi fedezet ? Reformhoz mindentudó könyvecske A társadalombiztosítási önkormányzatok létrejöttével az alapok új kezelőinek kell majd szembenézniük a megoldatlan problémákkal. Ezért a munkavállalóknak sem közömbös, hogy a továbbiakban miként érinti a tb-reform az intézményeket, s lesz-e anyagi tartalék a szemmel láthatólag kialakuló feszültségek kezelésére. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala - az ÉT a szociálpolitikai és egészségügyi bizottsága keddi, a társadalombiztosítás finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormány-előterjesztéstervezet megvitatásakor mutatott rá: milyen veszélyeket rejt a költségvetés jelenlegi anyagi helyzetében a finanszírozást gyökeréig átalakító rendszer bevezetése. Kameniczky István a munkavállalók szóvivője az egészségügyi dolgozók, a lakosság bizonytalanságérzéséről számolt be, emlékeztetve rá, hogy a ’92. évi 84-es társadalombiztosítás költségvetési tervezete nem került az ÉT szociális és egészségügyi bizottsága elé. A munkavállalói oldal egyik képviselőjét - az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete vezetőjét, Gulyás Juditot a tervezettel kapcsolatos aggályokról kérdeztük. Mint elmondta a reform valóban nem vállalkozhat az egészségügy valamennyi problémájának megoldására. Elfogadhatatlan azonban, hogy ilyen horderejű változások bevezetésére akkor kerüljön sor, amikor hiányzik a hozzá szükséges pénzügyi fedezet. Pénzszűke lévén ugyanis a szakmai megfontolások nem váltak elsődlegessé. Rámutatott: Magyarországon még nem épült ki a rehabilitáció és az utógondozás rendszere, a „csak ápolást”, orvosi ellátást nem igénylő betegeket még nem lehet áthelyezni a krónikus részlegekből. Pulay István helyettes államtitkár bejelentette: a rendszer üzemeltetőinek hamarosan „mindenttudó könyvecske" , az egészségügyi dolgozóknak általános tájékoztató, az ellátást igénylő vevőknek külön brosúra áll hamarosan rendelkezésükre. A helyettes államtitkár a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a tavalyi év második felében életbe lépő rendelethez - mely ösztönzi a kórházakat aktív részlegeik kihasználására, a kifejezetten szociális indikáció alapján bent lévő betegek akut osztályokra való átirányítására kell megtalálni az új tb-finanszírozás illeszkedési lehetőségeit. A kórházak az idén még megkapják a tb-térítést azok után a betegek után is, akik szociális indokból nem hagyhatják el a kórházat. A helyettes államtitkár leszögezte: ezen betegek elküldésére csakis akkor kerülhet sor, ha már kialakultak a „fogadó” szociális ellátórendszerek. A munkavállalói oldal részéről hangzott el a javaslat: törvény mondja ki, hogy minden 14 éven aluli gyermek kapjon térítésmentes egészségügyi ellátást. Ez ugyanis tisztázná a gyermek-betegellátás számos - ma még vitás - kérdését. (haller)