Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

IV CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁRCIUS 18. Üzleti kalauz A CÉGEKRŐL RÖVIDEN A Vasi Húsipar Részvénytársaság néven bejegyezte a cégbíróság a pri­vatizáció előtt álló Vasi Húsipari Vál­lalatot. Az eredményes évet záró, 450 millió forint jegyzett tőkeértékű álla­mi vállalat privatizációjára az Állami Vagyonügynökség hamarosan kiírja a nyílt értékesítési pályázatot. A 92,5 százalékban állami tulajdonú cég ter­melési értéke tavaly 2,3 milliárd volt. Sertés- és marhahúsból készült termé­keit idehaza, főként Vasban és a kör­nyékbeli megyékben, valamint a fő­városban értékesítette. Marhahúsból 3800 tonnát exportált, főként Horvát­országba, Szlovéniába, Olaszország­ba és a Vatikánba. Reméli, hogy eze­ket a piacokat az idén megőrzi. Az alapanyag-ellátást tekintve is bizako­dó. A sertéstenyésztési kedv kissé fo­kozódott, viszont marhából az év fe­lében beszerzési gondok várhatók. Ennek oka a nagymértékű kivágás, és a nagyüzemek többsége még nem döntött a fajtaváltásról. A húsipari vállalat az idén várja az Európai Közösség állatorvosi bizottságának szemléjét. Ennek pozitív eredménye rendkívül fontos az exportot illetően. A Tungsram részvényeseinek keddi rendkívüli közgyűlésén elfo­gadták annak a tervnek az első lépését, melynek keretében a társaság 17 mil­liárd forinttal megemeli alaptőkéjét. A tőkeinfúzió eljárásmódja megkövete­li, hogy az emelés előtt újraértékeljék a részvényeket. A részvényesek által elfogadott határozat szerint a társaság először lecsökkenti részvényeiből álló alaptőkéjét 9,54 milliárd forintról 47,7 millió forintra. Ez az eljárás azáltal, hogy csökkenti a társaság külső eladó­sodását és további beruházásokat tesz lehetővé, a részvényesek reményei szerint egyúttal biztosítja a Tungsram hosszú távú sikerét is. Az Agria Rt., a Heves megyei térség egyetlen jelentősebb, országos szinten is az élvonalba tartozó bútor­gyára öncsődöt jelentett. A tavaly ja­nuárban részvénytársasággá alakult gyár csaknem 50 milliós veszteséget vitt át az előző évből, s tartozása mos­tanra 120 millió forintot tesz ki. Mű­ködőképességét csupán az előleget fi­zető külföldi megrendelők segítségé­vel lehet fenntartani, így dolgozhat a belföldi piacra is, jelenleg a Parla­mentben és a budapesti Astoria Szál­lóban végez felújítási munkákat. Ám a felszámolás végleges elkerülésében a privatizáció játszhatja a legjelentő­sebb szerepet. Az ÁVÜ a cég bevoná­sával tárgyalásokat folytat az értéke­sítésről egy hamburgi és egy izraeli céggel. Ha nem valósul meg a teljes privatizáció, a hitelezők követelései­nek kielégítésére néhány jelentősebb ingatlant értékesítenek. A Lufthansa légitársaság az Air­bus A-340 interkontinentális repülő­géppel megtette első, menetrend sze­rinti útját. A gépet a gyártója a Boeing 747-es légibusz versenytársának szán­ja. A gép 209 utast szállított hétfőn Frankfurtból New Yorkba. A német légitársaság 15 Airbust rendelt DC-10-es gépparkjának lecserélésére. A nyugat-európai koprodukcióban ké­szülő légibusz 295 utast képes 13 300 kilométeres távolságra szállítani le­szállás nélkül. A Boeing gép befoga­dóképessége viszont 421 fő. A Bakonyi Bauxitbánya Kft. és a Veszprém Megyei Munkaügyi Köz­pont vásártanfolyamra toboroz jelent­kezőket. A bányák termelése ugyan visszaesőben van, a szakképzett bá­nyászok létszámcsökkenése ennél is gyorsabb ütemű. A kedvezőtlen hely­zetben ugyanis aki tehette, elhagyta föld alatti munkahelyét, mások pedig az 1992-ben életbe lépett bányász­nyugdíj-rendelet kedvezményeit ve­szik igénybe. Az idén már nyugdíjba mehet a bányász, ha 30 év föld alatti munka van mögötte, jövőre elegendő a 27,1994-ben pedig a 25 évi föld alatti szolgálat. Ily módon már ebben az év­ben elhagyják a bauxitbányákat a jól képzett, 47-48 éves vájárok, jövőre pe­dig megtehetik ezt a három évvel fiata­labbak is. A bauxitbányák termelése az utóbbi években az évi hárommillió tonnáról 1,5 millióra csökkent. Ezt a mennyiséget viszont várhatóan hosszú ideig igényli az iparág. Ezért fogtak össze most a bánya és a munkaügyi hi­vatal vezetői, hogy a munkanélküliek­ből képezzék a bányászutánpótlást. A tanfolyamot Tapolcán indítják, az elő­adók nyugdíjas bányamérnökök. Adótanácsadó Az ingóértékesítés adózása­ ­ Eladtam tavaly a személygépkocsimat, de nem tudom, mennyi adót kell most fizetnem utána. Gyakran hallani ezt az ΑΡξΗ ügyfélszolgálati irodái­, hiszen kevéssé ismert a magánszemélyek körében az ingó dolgok értékesítése utáni adózás. Mai írásunkkal ezt az űrt szeretnénk pótolni. Az illetékről szóló törvény definiálja az ingó dolog fogalmát. Ezt azonban nem taxatíve teszi, hanem negatív kizárással. Kimondja, hogy ingónak tekin­tendő minden, ami nem ingatlan. Az szja-törvény azonban még egy megszorí­tással él. Kiveszi a fizetőeszközt és az értékpapírt - ez utóbbi alatt értve bármely vagyoni értéket meg­testesítő tagsági vagy részesedési jogot is - az ingó vagyontárgyak köréből. Leggyakrabban a személygépkocsi, festmény, ékszer, műszaki cikkek értékesítése merül fel. Mi minősül az értékesítésből származó bevételnek? Az ingó vagyontárgy nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a forgalmi érték minősül, ami lényegében megfelel az adásvételi szerződésben meghatározott árnak. Természetesen nem a teljes bevétel lesz adóköteles, hanem annak csupán egy bizonyos része, a tényleges jövedelem. A jövedelem a következőképpen állapítható meg: a bevételből le kell vonni az ingó dolognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értékét, a szerződéssel és az átru­házással kapcsolatban felmerült költségeket, vala­mint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat. Lássunk egy-egy példát ezekre a bevételt csök­kentő kiadásokra. A szerződéssel, átruházással kapcsolatos költ­ség lehet például az ügyvédi költség, esetleg a szál­lítási költség. Értéknövelő beruházásra fordított költség lehet festmény esetében annak bekeretezé­­se, autó esetében rádió, napfénytető vagy egyéb extrák beszerelése. Figyelem! Csak az értéknövelő és nem az ér­tékmegőrző beruházások költsége vonható le a be­vételből. Értékmegőrzőnek, tehát le nem vonha­tónak minősül festmény esetén az újrakeretezés, autó esetén az új fényezés vagy a gumicsere. A bevétel csökkentésekor figyelembe vehető költségek esetében azonban két fontos dolgot tud­ni kell. Az egyik, hogy ezeket a költségeket bi­zonylattal kell igazolni, a másik, hogy csak abban az esetben érvényesíthetjük őket, ha korábban azo­kat költségként még nem számoltuk el. A megszerzés idején képviselt forgalmi érték, amely szintén levonható a bevételből, általában ne­hezen határozható meg, hiszen a szerzéskori szer­ződések többnyire elkallódtak. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben az értékesítéskor kapott be­vételből nem kell és nem is lehet levonni semmit. Jövedelemnek az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell tekinteni. Most már fizethetjük az adót az így kiszámított jövedelem után - gondolhatnánk, csakhogy az szja-törvény megalkotói még egy meglepetésről gondoskodtak. Az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek ugyanis évi 100 ezer forintot meg nem haladó része adómentes. Vagyis a szerzéskori forgalmi érték az értéknövelő beru­házások és az egyéb leírható kiadások bevételből történő levonása után megkapott jövedelemből még 100 ezer forint levonható. Figyelem, ez a mentesség nem vagyontárgyanként jár, hanem az év során eladott ingóságokból származó összes jö­vedelem után csak egyszer. De lássunk néhány példát az előzőekben leír­takra. 1. példa Magánszemély 1992-ben személygépkocsit ér­tékesített. A szerzéskori forgalmi értéket és az ér­téknövelő beruházásokat szerződések alapján iga­zolni tudja. Bevétel 540 000 Ft Szerzéskori forgalmi érték -400 000 Ft Autórádió-beszerelés -10 000 Ft Jövedelem 130 000 Ft Adómentes rész­­100 000 Ft Adóköteles jövedelem 30 000 Ft 2. példa Egy magánszemély 1992-ben festményt érté­kesített, de a szerzéskori forgalmi érték nem álla­pítható meg, értéknövelő beruházás pedig nem volt. Bevétel 3 000 000 Ft Jövedelem 750 000 Ft (a bevétel 25 százaléka) Adómentes rész -100 000 Ft Adóköteles jövedelem 650 000 Ft A leggyakrabban előforduló eset azonban az, amikor valaki olcsóbban adja el ingóságát, mint amennyiért vette. Ilyenkor adóköteles jövedelem nem képződik, a bevételt bevallani s utána adót fizetni nem kell. 3. példa Bevétel 300 000 Ft Szerzéskori forgalmi érték -400 000 Ft Jövedelem 0 ft Fontos tudnivaló, hogy a 100 ezer forintos adómentességgel az ingó dolog valamennyi tulaj­donosa élhet. Ha például házastársak a közös vagyon részét képező ingóságot értékesítenek, akkor az ebből származó jövedelmet közöttük egyenlő arányban kell figyelembe venni, és a 100 ezer forintot mindketten levonhatják. Ha ingóér­tékesítésből származó jövedelmük személyen­ként nem éri el a 100 ezer forintot, akkor azt be sem kell vallaniuk. 4. példa Férj és feleség a közös tulajdonukban lévő ék­szert értékesíti. A szerzéskori forgalmi érték is­mert. Bevétel 400 000 Ft Szerzéskori forgalmi érték -200 000 Ft Jövedelem 200 000 Ft Férj jövedelme 100 000 Ft Adómentes rész -100 000 Ft Adóköteles jövedelem OFt Feleség jövedelme 100 000 Ft Adómentes rész -100 000 Ft Adóköteles jövedelem 0 Ft A vállalkozások korát éljük, sokan alapítanak manapság gazdasági társaságot. A gazdasági tár­saság (kft., bt.) alapításakor sokan a személyes tu­lajdonukat képező ingóságot (személygépkocsit, számítógépet) visznek be a cégbe. De vajon van-e adóvonzata az ilyen típusú tulajdonosváltozásnak? A válasz: igen. A szemé­­lyijövedelemadó-törvény ugyanis kimondja, hogy az ingó dolog gazdasági társaságba történő, tulaj­donosváltozást eredményező bevitele (apport) ese­tében bevételnek a társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekin­teni. Ha például a kétmillió forintért vásárolt sze­mélygépkocsit viszi be apportként valaki egy kft.­­be, s ott hárommillió forint értékű üzletrészt szerez ezért, akkor hárommillió forint lesz a bevétele. Befejezésül néhány technikai tudnivaló az ingó dolog értékesítéséből származó jövedelmek adóbe­vallásban történő szerepeltetésével kapcsolatosan. Az ingóértékesítés jövedelmét az „egyéb jogcí­men megszerzett jövedelmek” csoportjában, a 13. sz. sorban kell szerepeltetni a következő módon. Az értékesítéskori forgalmi értéket, vagyis a bevételt a „b”, a levonható tételeket a „c”, az adó­köteles jövedelmet pedig a „d” rovatban kell fel­tüntetni. Dr. Molnár Kálmán APEH Fővárosi Igazgatóság A Népjóléti Minisztérium pályázatot hirdet a Közigazgatási Államtitkári Hivatalban t­itkárnői feladatok ellátására Pályázati feltételek: - magyar állampolgárság - középiskolai végzettség - gép- és gyorsírói képesítés - számítógépes szövegszerkesztői gyakorlat - angol- vagy németnyelv-ismeret. Alkalmazás: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak alapján, kinevezéssel. A pályázatok benyújtási határideje a megjelenést követő első naptól számított 15. nap, az elbírálás határideje további 15 nap. A pályázatokat a következő címre küldték el: Népjóléti Minisztérium Személyzeti és munkaügyi önálló osztály Budapest, Arany János u. 6-8. 1051 0846 ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Nyilvános pályázat eredménye Az Állami Vagyonügynökségnek a Magyarországon a műemlékjegyzékben műemlékként műemlék jellegű, valamint városképileg jelentős épületként felvett kastélyok, nagyértékű vállalati üdülők és kúriák felmérésére hirdetett nyilvános felhívására 237 érvényes pályázat érkezett be. Ebből a bírálóbizottság szakmailag megfelelőnek 58 pályázatot minősített. E pályázatokat benyújtó 38 pályázót Ί993. március 20-ra közvetlenül írásban értesíti annak érdekében, hogy áraikat összehasonlítható módon adják meg. MAGYAR NEMZET igg .1 · » . íj mÉl iSKK­ gpjl W P elsősorban importfeladatok ellátására. KV* m Érdeklődni 8-16 óráig a 269-0141 és a 269-0142 telefonszámonm ám­­i Sallainénál. φΜ 0834K­illi Belvárosi nagyvállalat külkereskedelmi osztályára felsőfokú végzettségű, német és angol nyelven tárgyalóképes üzletkötőt life* ■ Wm% keres­ iA néwWM pia

Next