Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
SZERDA, 1993. március 24. Mindenki a másikat vádolja csalással Amerikai autók rázós magyar úton (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt hónapokban visszaélésekről adott hírt a sajtó az amerikai autókkal kapcsolatban: a Közlekedési Főfelügyelet szerint egyes kft.-k a vizsgáztatáshoz állítólag felszerelték a Nyugat-Európában kapható európai lámpatesteket, majd a forgalmi engedély megszerzése után visszaszerelték az eredeti világítást, amiről a vásárlók gyakran csak a rendőrségi igazoltatáskor szereztek tudomást. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is több alkalommal intette óvatosságra a vásárlókat: a gépkocsivásárlás során még a rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátót autók esetében is győződjenek meg arról, hogy a kiszemelt gépkocsi mindenben megfelel-e az előírásoknak, ellenkező esetben nem helyezhetők forgalomba. A probléma forrása, hogy az amerikai autók egy 1957-es rendelet értelmében nem felelnek meg a magyar szabványoknak. Elsősorban a világító és fényjelző berendezések okozzák a legnagyobb gondot. Hónapok óta folyik a vita a hatóságok, az amerikai autók forgalmazásával foglalkozó cégek s az ilyen autók tulajdonosai között. Az Unique Transtrade Kft. március elsejétől azt is vállalta, hogy díjmentesen ellátja az amerikai autóval rendelkező állampolgárok, valamint amerikai gépjárműveket forgalmazó, szervizelő, vizsgára előkészítő cégek érdekképviseletét. Mint hangsúlyozták, a Magyarországi Gazdasági Kamarával közösen már több helyen tiltakoztak - hiába - amiatt, hogy magyar részről negatív diszkrimináció éri a tengerentúlról idehozott gépkocsikat, azok forgalmazóit, vásárlóit s így gyártóit is. Ideje lenne a gépkocsik hazai üzembe állítását szabályozó elavult rendeletén változtatni. Nevetségesnek találják ugyanis, hogy a csúcstechnikát képviselő, káros anyagokat alig kibocsátó, rendkívüli biztonságot nyújtó amerikai autókat a magyar hatóságok mindaddig nem engedik közlekedni a magyar utakon, amíg indexeiket ki nem cserélik pirosról sárgára, fényszóróikat szimmetrikusról aszimmetrikusra. Elfogadhatatlannak tartják azt az érvet, hogy az ABS-fékkel, légzsákkal, oldalmerevítőkkel, katalizátorral, fedélzeti elektronikával felszerelt Fordok, Chryslerek, Pontiacok, Chevroletek veszélyeztetik a magyar Daciások, Trabantosok életét, amiatt, mert pirosan villog az indexük. Meglehetősen furcsának tartják, hogy miközben a főfelügyelet arra is hivatkozik, hogy az Európához való közeledés jegyében nem engedélyezhet semmiféle eltérést az európai szabályozástól, Svédországban, Belgiumban, Svájcban és Németországban is (igaz, bizonyos megkötésekkel) elfogadják az amerikai indexlámpákat és reflektorokat. Felháborítónak tartják továbbá, hogy csalással vádolja a hatóság azt a több ezer embert, aki ma Magyarországon már évek óta amerikai szabványú járművel közlekedik, hiszen a csalókat szerintük a főfelügyeletnek a saját háza táján kellene keresnie azok körében, akik a forgalmi engedélyeket és rendszámokat kiadták, illetve a vizsgáztatást elintézték. Érvek és ellenérvek csatájában végül is annyi kristályosodott ki, hogy az Unique a végsőkig harcolni fog a diszkrimináció megszüntetéséért. A Közlekedési Főfelügyelet képviselője a tegnapi dispután elmondta: csak annyit tehet az ügy érdekében, hogy referál a sajtótájékoztatón elhangzottakról a feletteseinek, ám a jogszabályalkotás nem a feladatuk. Szerinte egyébként törvénymódosításra van szükség, ha változtatni akarnak az amerikai gépkocsik forgalomba helyezéséről szóló előírásokon, amire a közeljövőben nincs remény. (Iast) A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. március 23-án* Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 724115 (+5,02) BUDA ALAP nettó eszközérték: 80 469 598 Ft egy befektetési jegy: 8 708 Ft A részvény neve Nyitó ár Záró ár Értékpapír Ft Ft db Dunaholding Rt. 21500 216504 Hungagent 735 735 50 IBUSZ Rt. 1500 1500 120 MÜSZI Rt. 2 450 2 500 150 Pick Szeged 1340 1340 10 Skála-Coop Rt. 730 750 600 Styl Ruhagyár Rt. * Kis tételek nélkül Kötvények 1993. március 23-án Kárpótlási jegyek 1993. március 23-án Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Kam.Kincstárf. 0,4500 0,4500 106,100 0,4775 Nyitó ár Ft Záró ár Ft Átlagár Ft Értékpapír db Névérték MFt Teljes vételár M Ft 730 720 728 21440 22,5400 16,452 Piacvédelmi tanácsadást indít az MGK Magyar-EFTA-megállapodás a jövő héten Árfolyampolitikánk nem kedvez exportunknak - mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter a Magyar Külkereskedelmi Vállalatok Szövetségének tegnapi közgyűlésén a Magyar Gazdasági Kamara székházában. Igaz, az árfolyampolitika a gazdaságpolitika egyik legkényesebb területe, hiszen a pénz értékmegóvásának a legfontosabb eszköze, és a leértékelés inflációs hatást vált ki, ám az antiinflációs program olcsóvá teszi az importot, így kiszorulhatnak a hazai áruk a piacról, és a foglalkoztatottság szintjére is negatív hatást gyakorolhat - tette hozzá. A jónak hitt intézkedések, amennyiben egyoldalúak, végső soron visszaülhetnek az egész gazdaságra. Többek között ez is oka az árualaphiánynak, amellett, hogy a beruházások 1979 óta tartósan csökkenő tendenciát mutatnak, és a műszaki fejlesztések is lelassultak. A piacgazdaságban pedig oda áramlik a tőke, ahol jobb profitráta ígérkezik, ezért az importőrök szaporodnak és gazdagodnak, miközben az export jövedelmezősége romlik. A kiviteli sikertörténet három összetevője közül az egyik, a saját belső körülményeink tehát nem mondhatók jónak. A második elem, a kereskedelempolitikai fogadókészség viszont jó irányba változott, gazdaságdiplomáciánk kitágította mozgásterünket. Az Európai Közösséggel és a visegrádi csoporttal kötött egyezményeinkhez társul a jövő héten az EFTA-val tető alá hozott szabadkereskedelmi megállapodás is. Végül az ország külpiaci eredményeinek harmadik lába, a globális importszükséglet, aminek lassú növe,kedése sem elhanyagolható, noha ez tényező és a magyar exporteredmények között nem fedezhető fel közvetlen összefüggés. Elvégre tavaly mindössze két százalékkal bővült a világimportunk, mégis sikerült az áttörés: 10,74 milliárd dollárnyi exportunk 71 százaléka a fejlett piacgazdaságokba irányult, és mindössze 20 százalék a néhai KGST-tagok aránya. Az idén az importunk növekedési üteme akár meg is duplázódhat, ami segíthet abban, hogy konszolidáljuk a mára kialakított külgazdasági struktúrát. Fel kell azonban ismerni, hogy mindazok a tényezők - például a különböző megállapodások -, amelyek eddig látványos eredményeket hoztak, egyszeri változást jelentettek, és a gazdaságpolitikának folyamatosan kell biztosítania a mozgásteret a további növekedéshez. Csakhogy általában átesünk a ló túloldalára, és amíg nemrég liberalizációs eufória uralta az országot, most a piacvédelem folyik a csapból. Az alkalmazható eszközök azonban szigorú nemzetközi szabályozás alá esnek, a piaczavaró hatást az érintettnek kell bizonyítania. Antidömping eljárást például nem tudtunk kezdeményezni emiatt, így lehetőségeink közül az értékkiegyenlítő vámok bevezetése, a szubvenció maradt, valamint bizonyos esetekben az EK-val szemben alkalmazható vámvédelem. Gyarmathyné Rácz Ágnes, az MGK főtitkára a tanácskozás során bejelentette: a szervezet piacvédelmi tanácsadó szolgálatot indít a közeljövőben. Kuczik Andrea Malév-Alitalia: 7,7 milliárd forintos alaptőke Még hiányzik az (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, az Alitalia, valamint az ugyancsak olasz Simest csoport összesen 35 százalékos tulajdonrészt szerzett a Malév privatizálása során a magyar légitársaságban. Az összesen 2,7 milliárd forint értékű olasz tulajdonrészt azonban csak a Malév alaptőkéjének emelésével lehetett érvényesíteni. Erről, vagyis az alaptőke emeléséről ugyancsak az első közgyűlés negyedik fordulójában született döntés, s így a magyar légitársaság korábbi, mintegy ötmilliárd forintos alaptőkéje 7,7 milliárd forintra emelkedett. Az olaszoktól származó pénzt a Malév főként gépparkjának korszerűsítésére akarja fordítani. E folyamat első, jelentős állomását azoknak a Boeing gépeknek a vásárlása jelenti majd, amelyek révén a Malév megindíthatja tengerentúli járatait. A két új gép rövidesen megérkezik majd Budapestre, s a magyar légitársaság hamarosan életbe lépő nyári menetrendje szerint már a Budapest-New York vonalon repülni is fog május 29-étől. Korábban megírtuk azt is, hogy nem tudni, miből fizeti ki a Malév az új Boeingek árát, hiszen nem látni előre, mikor utalják át az olaszok a vételár kiegyenlítéséhez szükséges összeget. A már említett 2,7 milliárd forinthoz ugyanis csak akkor juthatnak hozzá a magyarok, ha az olasz trösztellenes hatóság jóváhagyását adja a Malév-Alitalia szerződéséhez. S bár a magyar hatóságok, illetve az olasz jóváhagyás Európai Közösség illetékesei már áldásukat adták a frigyre, az olasz szervezet még vizsgálódik. Aggodalomra azonban nincs ok, jelentette ki kérdésünkre Kárász Péter, hiszen nem rendkívüli, hanem a minden hasonló esetben megszokott rutinvizsgálatról van szó, és semmi jel nem utal arra, hogy az olasz hatóság kifogást emelne a két légitársaság szerződése ellen. A dolgok mai állása szerint nem kizárt, hogy a trösztellenes hatóság csupán azt szögezi majd le, hogy a jövőben nem szabad korlátozni a jelenleg az Alitalia számára biztosított, Magyarországot érintő útvonalon újabb légitársaság repülésének jogát. Ez azonban már nem a Malév és az Alitalia ügye, hangsúlyozta a szóvivő, mivel a liberalizáláshoz a két ország között érvényben lévő légügyi egyezményt kellene módosítani. A szóvivő szerint az olasz trösztellenes hatóság döntése várhatóan április közepéig megszületik, ami azt jelenti, hogy a Boeingek árának kifizetéséhez mégsem lesz hitel felvételére szüksége a Malévnak - az új gépeket a még idejében érkező olasz pénzből fizethetik ki. A továbbiakban megtudtuk, hogy a részvénytársaság második közgyűlésére is hamarosan sor kerül. Ezen a légitársaság elmúlt évi mérlege kerül napirendre, illetve vélhetően ekkor tárgyalják majd meg az olasz trösztellenes hatóság döntését is. (pató) A politikai stabilitás biztosított Kanadai befektetők Budapesten Tegnap a Dorottya utcai Hit Invest Centerben kezdődött meg az a kétnapos üzleti szeminárium, amelyet a Magyarországi Kanadai Kereskedelmi Kamara és a Kanadai-Magyar Üzleti Klub szervezett. A rendezvény célja - amelyen egyébiránt több mint negyven tengerentúli üzletember vett részt - elsősorban az, hogy hiteles képet adjanak az itteni befektetési, illetve üzleti lehetőségekről. Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete bevezető előadásában kifejtette, hogy hazánk a térség országai között élen jár a társadalmigazdasági átalakulásban, s jó esélyünk van arra, hogy a jövőben is megőrizzük vezető pozíciónkat. Mint mondotta, nem tart attól, hogy a jövőre esedékes választások után esetleg veszélybe kerülne az ország kormányozhatósága, hiszen véleménye szerint bárkinek szavazzanak is bizalmat a választók, bizonyosan erős koalíciós kormány jön majd létre, amely továbbra is biztosítani fogja a politikai stabilitást - ami üzleti szempontból elengedhetetlen. Kanada nem tartozik ugyan a legnagyobb kereskedelmi partnereink közé, a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OECD tagjaként azonban sok segítséget nyújthat gazdaságunk átalakításához - hangsúlyozták magyar részről. A következőkben a magyarországi gazdasági viszonyokról, az ország pénzügyi helyzetéről, az adózási jogszabályokról s a privatizáció jelenlegi állásáról tájékoztatták az egybegyűlteket a hazai szakemberek. A mai napon az 1996-os budapesti világkiállítás előkészületeinek ismertetésével folytatódik a program, s a kanadai üzletemberek arról is képet kaphatnak, hogy milyen fejlesztéseket terveznek a fővárosban az ezredfordulóig. (K. L .) Magyar Nemzet 9 RÖVIDEN A KÜLSŐ FIZETÉSI MÉRLEG pozíciója 1992-ben a prognózissal összehasonlítva kedvezőbb lett, s a vártnak megfelelően mérséklődött az infláció. Nem kezdődött el azonban az érdemi fellendülés a gazdaságban, a vártnál kevésbé nőtt az export, tovább csökkent a hazai kereslet, a termelés, a GDP, és a foglalkoztatás jóval alacsonyabb az 1991. évinél, és az államháztartás hiánya a GDP 8 százalékára emelkedett - állapítja meg a Pénzügyminisztérium első részletes áttekintése az 1992. évi gazdasági folyamatokról. HAZÁNK NEM TARTJA MAGÁT a nemzetközi árufuvarozásról szóló konvencióhoz - egy bolgár napilap szerint. E szerint vámszerveink minden egyes bolgár kamiontól 1000 márka vagy 38 880 forint tranzitdíjat kérnek, azaz a díjat nem a szállított áru tonnái után fizettetik. Ezért a bolgár szállítók arra kényszerülnek, hogy kerülőúton jussanak el Nyugat Európába. A bolgár magánfuvarozók szövetsége már a közúti határátkelők blokádjával fenyegetőzik. A bolgár közlekedési miniszter hétfőn háromnapos látogatást kezdett a magyar fővárosban. BŐVÜLTEK A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK az év első két hónapjában, az MNB előzetes adatai szerint mintegy 38 milliárd forinttal. Növekedett, s február végére elérte a 614,9 milliárd forintot a bankbetétek állománya. Lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy ismét növekedett a pénzintézeti értékpapír-állomány, a korábbiaknál kisebb mértékben növekszik viszont a készpénzállomány. CSÖKKENT AZÚJ CSŐD- ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK száma februárban az előző hónaphoz képest. Míg januárban 130 csődeljárási kérelem érkezett a bíróságokhoz, az év második hónapjában csak 117. A felszámolási kérelmek száma ugyanakkor 676-ról 670-re csökkent. A DIMAG RT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK ELTÁVOLÍTÁSÁHOZ ragaszkodik az ÁVÜ. Slosár Gábor, a vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese szerint egyértelmű, hogy Klicsu András alkalmatlan a vezérigazgatói tiszt betöltésére, ráadásul szerinte jelenlétével megakadályozni igyekszik egy alapos vizsgálatot. Jelenleg eljárás folyik ellene. A KERMI MEGTILTOTTA több termék árusítását. A Vue Touristique csomagküldő szolgálat által rekmozott és foralmazott aktív algapárlat, az Extrait 'Algues szedése a Kenni és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálata szerint egészségügyi kockázattal jár. A Biofit Kft. „gyógyító homeopátiás cseppjei” gyógyszernek minősülnek, törzskönyvezése azonban nem történt meg, így forgalomba sem hozható. Visszavonták továbbá az „Aquadel” mágneses vízkezelő készülékre 1985-ben kiadott szakvéleményt és forgalmazási engedélyt. Kádár Béla és Szabó Iván az árfolyampolitikáról Bővülő export vagy csökkenő infláció? Kádár Béla külgazdasági miniszter az export fokozása érdekében ismét az árfolyampolitika felülvizsgálatát javasolta a kormánynak, de Szabó Iván pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy előbb változatlanul a forint olcsóbbodásának inflációs hatásait fogják mérlegelni egy nagyobb léptékű leértékelés előtt. A két miniszter tegnap a Webster Communication brit kommunikációs cég budapesti konferenciáján tartott előadást. Kádár Béla szerint, mivel az OECD-országokban 25-30 dollár, Magyarországon pedig 4-7 dollár egy óra mérnöki munka ára, ezért a kvalifikált munkát igénylő magyar ipari termékek árban határainkon kívül is versenyképesek, s ez pedig vonzza a külföldi tőkét. A külgazdasági miniszter szerint az idei év az árfolyam ösztönözte exportfejlesztés számára kedvező időszak lehet, ám ha ez a serkentés elmarad, a kivitel visszaesése sem zárható ki. Szabó Iván pénzügyminiszter is elismerte, hogy a magyarországi és a fő nyugat-európai kereskedelmi partnerek inflációs rátája közötti különbség igazolja a leértékelést, de a gazdaság érdekében az inflációt kell ellenőrzés alatt tartani. A leértékelés következésképp csak kis lépésekkel, fokozatosan mehet végbe. Az elkövetkezendő pár hónap erre példát mutathat - jegyezte meg. Kádár Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország még mindig élen jár a piacgazdaság felé vezető úton, de egyre csökken az előnyünk a lengyel, a cseh és a szlovák gazdasággal szemben. (h.g.) VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. MÁRCIUS 24-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN)