Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

SZERDA, 1993. március 24. Mindenki a másikat vádolja csalással Amerikai autók rázós magyar úton (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt hónapokban vissza­élésekről adott hírt a sajtó az amerikai autókkal kapcsolatban: a Közlekedési Főfelügyelet szerint egyes kft.-k a vizsgáztatáshoz állítólag felszerelték a Nyugat-Európában kapható európai lámpatesteket, majd a forgalmi en­gedély megszerzése után visszasze­relték az eredeti világítást, amiről a vásárlók gyakran csak a rendőrségi igazoltatáskor szereztek tudomást. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is több alkalommal intette óvatosságra a vásárlókat: a gépkocsivásárlás so­rán még a rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátót autók esetében is győződjenek meg arról, hogy a kisze­melt gépkocsi mindenben megfelel-e az előírásoknak, ellenkező esetben nem helyezhetők forgalomba. A probléma forrása, hogy az amerikai autók egy 1957-es rendelet értelmében nem felelnek meg a ma­gyar szabványoknak. Elsősorban a világító és fényjelző berendezések okozzák a legnagyobb gondot. Hónapok óta folyik a vita a ható­ságok, az amerikai autók forgalmazá­sával foglalkozó cégek s az ilyen autók tulajdonosai között. Az Unique Transtrade Kft. március elsejétől azt is vállalta, hogy díjmentesen ellátja az amerikai autóval rendelkező állam­polgárok, valamint amerikai gépjár­műveket forgalmazó, szervizelő, vizs­gára előkészítő cégek érdekképvisele­tét. Mint hangsúlyozták, a Magyaror­szági Gazdasági Kamarával közösen már több helyen tiltakoztak - hiába - amiatt, hogy magyar részről negatív diszkrimináció éri a tengerentúlról idehozott gépkocsikat, azok forgalma­zóit, vásárlóit s így gyártóit is. Ideje lenne a gépkocsik hazai üzembe állítását szabályozó elavult rendeletén változtatni. Nevetséges­nek találják ugyanis, hogy a csúcs­­technikát képviselő, káros anyagokat alig kibocsátó, rendkívüli biztonságot nyújtó amerikai autókat a magyar ha­tóságok mindaddig nem engedik köz­lekedni a magyar utakon, amíg inde­xeiket ki nem cserélik pirosról sárgá­ra, fényszóróikat szimmetrikusról aszimmetrikusra. Elfogadhatatlannak tartják azt az érvet, hogy az ABS-fék­­kel, légzsákkal, oldalmerevítőkkel, katalizátorral, fedélzeti elektroniká­val felszerelt Fordok, Chryslerek, Pontiacok, Chevroletek veszélyezte­tik a magyar Daciások, Trabantosok életét, amiatt, mert pirosan villog az indexük. Meglehetősen furcsának tartják, hogy miközben a főfelügyelet arra is hivatkozik, hogy az Európához való közeledés jegyében nem en­gedélyezhet semmiféle eltérést az európai szabályozástól, Svédország­ban, Belgiumban, Svájcban és Né­metországban is (igaz, bizonyos meg­kötésekkel) elfogadják az amerikai indexlámpákat és reflektorokat. Fel­háborítónak tartják továbbá, hogy csalással vádolja a hatóság azt a több ezer embert, aki ma Magyarországon már évek óta amerikai szabványú jár­művel közlekedik, hiszen a csalókat szerintük a főfelügyeletnek a saját háza táján kellene keresnie azok kö­rében, akik a forgalmi engedélyeket és rendszámokat kiadták, illetve a vizsgáztatást elintézték. Érvek és ellenérvek csatájában vé­gül is annyi kristályosodott ki, hogy az Unique a végsőkig harcolni fog a diszkrimináció megszüntetéséért. A Közlekedési Főfelügyelet kép­viselője a tegnapi dispután elmond­ta: csak annyit tehet az ügy érdeké­ben, hogy referál a sajtótájékoztatón elhangzottakról a feletteseinek, ám a jogszabályalkotás nem a feladatuk. Szerinte egyébként törvénymódo­sításra van szükség, ha változtatni akarnak az amerikai gépkocsik for­galomba helyezéséről szóló előírá­sokon, amire a közeljövőben nincs remény. (Iast) A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. március 23-án* Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 724115 (+5,02) BUDA ALAP nettó eszközérték: 80 469 598 Ft egy befektetési jegy: 8 708 Ft A részvény neve Nyitó ár Záró ár Értékpapír Ft Ft db Dunaholding Rt. 21500 216504 Hungagent 735 735 50 IBUSZ Rt. 1500 1500 120 MÜSZI Rt. 2 450 2 500 150 Pick Szeged 1340 1340 10 Skála-Coop Rt. 730 750 600 Styl Ruhagyár Rt. * Kis tételek nélkül Kötvények 1993. március 23-án Kárpótlási jegyek 1993. március 23-án Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Kam.Kincstárf. 0,4500 0,4500 106,100 0,4775 Nyitó ár Ft Záró ár Ft Átlagár Ft Értékpapír db Névérték MFt Teljes vételár M Ft 730 720 728 21440 22,5400 16,452 Piacvédelmi tanácsadást indít az MGK Magyar-EFTA-megállapodás a jövő héten Árfolyampolitikánk nem kedvez exportunknak - mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter a Magyar Külkereskedelmi Vállalatok Szövet­ségének tegnapi közgyűlésén a Ma­gyar Gazdasági Kamara székházában. Igaz, az árfolyampolitika a gaz­daságpolitika egyik legkényesebb te­rülete, hiszen a pénz értékmegóvásá­nak a legfontosabb eszköze, és a le­értékelés inflációs hatást vált ki, ám az antiinflációs program olcsóvá te­szi az importot, így kiszorulhatnak a hazai áruk a piacról, és a foglalkoz­tatottság szintjére is negatív hatást gyakorolhat - tette hozzá. A jónak hitt intézkedések, amennyiben egyol­dalúak, végső soron visszaülhetnek az egész gazdaságra. Többek között ez is oka az áru­alaphiánynak, amellett, hogy a beru­házások 1979 óta tartósan csökkenő tendenciát mutatnak, és a műszaki fejlesztések is lelassultak. A piacgaz­daságban pedig oda áramlik a tőke, ahol jobb profitráta ígérkezik, ezért az importőrök szaporodnak és gazda­godnak, miközben az export jövedel­mezősége romlik. A kiviteli sikertör­ténet három összetevője közül az egyik, a saját belső körülményeink tehát nem mondhatók jónak. A második elem, a kereskedelem­politikai fogadókészség viszont jó irányba változott, gazdaságdiplomá­ciánk kitágította mozgásterünket. Az Európai Közösséggel és a visegrádi csoporttal kötött egyezményeinkhez társul a jövő héten az EFTA-val tető alá hozott szabadkereskedelmi meg­állapodás is. Végül az ország külpiaci ered­ményeinek harmadik lába, a globális importszükséglet, aminek lassú növe­,­kedése sem elhanyagolható, noha ez tényező és a magyar exporteredmé­nyek között nem fedezhető fel köz­vetlen összefüggés. Elvégre tavaly mindössze két százalékkal bővült a világimportunk, mégis sikerült az át­törés: 10,74 milliárd dollárnyi expor­tunk 71 százaléka a fejlett piacgaz­daságokba irányult, és mindössze 20 százalék a néhai KGST-tagok aránya. Az idén az importunk növekedési üteme akár meg is duplázódhat, ami segíthet abban, hogy konszolidáljuk a mára kialakított külgazdasági struktúrát. Fel kell azonban ismerni, hogy mindazok a tényezők - például a különböző megállapodások -, ame­lyek eddig látványos eredményeket hoztak, egyszeri változást jelentettek, és a gazdaságpolitikának folyamato­san kell biztosítania a mozgásteret a további növekedéshez. Csakhogy általában átesünk a ló túloldalára, és amíg nemrég libera­lizációs eufória uralta az országot, most a piacvédelem folyik a csapból. Az alkalmazható eszközök azonban szigorú nemzetközi szabályozás alá esnek, a piaczavaró hatást az érintett­nek kell bizonyítania. Antidömping eljárást például nem tudtunk kezde­ményezni emiatt, így lehetőségeink közül az értékkiegyenlítő vámok be­vezetése, a szubvenció maradt, vala­mint bizonyos esetekben az EK-val szemben alkalmazható vámvédelem. Gyarmathyné Rácz Ágnes, az MGK főtitkára a tanácskozás során bejelentette: a szervezet piacvédelmi tanácsadó szolgálatot indít a közel­jövőben. Kuczik Andrea Malév-Alitalia: 7,7 milliárd forintos alaptőke Még hiányzik az (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, az Alitalia, valamint az ugyancsak olasz Simest csoport összesen 35 százalékos tulajdonrészt szerzett a Malév privatizálása során a magyar légitársa­ságban. Az összesen 2,7 milliárd forint értékű olasz tulaj­donrészt azonban csak a Malév alaptőkéjének emelésével lehetett érvényesíteni. Erről, vagyis az alaptőke emelésé­ről ugyancsak az első közgyűlés negyedik fordulójában született döntés, s így a magyar légitársaság korábbi, mintegy ötmilliárd forintos alaptőkéje 7,7 milliárd forint­ra emelkedett. Az olaszoktól származó pénzt a Malév főként gép­parkjának korszerűsítésére akarja fordítani. E folyamat első, jelentős állomását azoknak a Boeing gépeknek­ a vá­sárlása jelenti majd, amelyek révén a Malév megindíthat­ja tengerentúli járatait. A két új gép rövidesen megérkezik majd Budapestre, s a magyar légitársaság hamarosan élet­be lépő nyári menetrendje szerint már a Budapest-New York vonalon repülni is fog május 29-étől. Korábban megírtuk azt is, hogy nem tudni, miből fi­zeti ki a Malév az új Boeingek árát, hiszen nem látni elő­re, mikor utalják át az olaszok a vételár kiegyenlítéséhez szükséges összeget. A már említett 2,7 milliárd forinthoz ugyanis csak akkor juthatnak hozzá a magyarok, ha az olasz trösztellenes hatóság jóváhagyását adja a Malév-Al­italia szerződéséhez. S bár a magyar hatóságok, illetve az olasz jóváhagyás Európai Közösség illetékesei már áldásukat adták a frigy­re, az olasz szervezet még vizsgálódik. Aggodalomra azonban nincs ok, jelentette ki kérdé­sünkre Kárász Péter, hiszen nem rendkívüli, hanem a minden hasonló esetben megszokott rutinvizsgálatról van szó, és semmi jel nem utal arra, hogy az olasz hatóság ki­fogást emelne a két légitársaság szerződése ellen. A dol­gok mai állása szerint nem kizárt, hogy a trösztellenes ha­tóság csupán azt szögezi majd le, hogy a jövőben nem szabad korlátozni a jelenleg az Alitalia számára biztosí­tott, Magyarországot érintő útvonalon újabb légitársaság repülésének jogát. Ez azonban már nem a Malév és az Al­italia ügye, hangsúlyozta a szóvivő, mivel a liberalizá­láshoz a két ország között érvényben lévő légügyi egyez­ményt kellene módosítani. A szóvivő szerint az olasz trösztellenes hatóság dön­tése várhatóan április közepéig megszületik, ami azt je­lenti, hogy a Boeingek árának kifizetéséhez mégsem lesz hitel felvételére szüksége a Malévnak - az új gépeket a még idejében érkező olasz pénzből fizethetik ki. A továbbiakban megtudtuk, hogy a részvénytársaság második közgyűlésére is hamarosan sor kerül. Ezen a légi­­társaság elmúlt évi mérlege kerül napirendre, illetve vél­hetően ekkor tárgyalják majd meg az olasz trösztellenes hatóság döntését is. (pató) A politikai stabilitás biztosított Kanadai befektetők Budapesten Tegnap a Dorottya utcai Hit In­vest Centerben kezdődött meg az a kétnapos üzleti szeminári­um, amelyet a Magyarországi Kanadai Kereskedelmi Kama­­ra és a Kanadai-Magyar Üzle­ti Klub szervezett. A rendez­vény célja - amelyen egyéb­iránt több mint negyven tenge­rentúli üzletember vett részt - elsősorban az, hogy hiteles ké­pet adjanak az itteni befekteté­si, illetve üzleti lehetőségekről. Derek Fraser, Kanada magyaror­szági nagykövete bevezető előadásá­ban kifejtette, hogy hazánk a térség országai között élen jár a társadalmi­gazdasági átalakulásban, s jó esé­lyünk van arra, hogy a jövőben is megőrizzük vezető pozíciónkat. Mint mondotta, nem tart attól, hogy a jövőre esedékes választások után esetleg veszélybe kerülne az ország kormányozhatósága, hiszen vélemé­nye szerint bárkinek szavazzanak is bizalmat a választók, bizonyosan erős koalíciós kormány jön majd létre, amely továbbra is biztosítani fogja a politikai stabilitást - ami üz­leti szempontból elengedhetetlen. Kanada nem tartozik ugyan a leg­nagyobb kereskedelmi partnereink közé, a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OECD tagjaként azonban sok segítséget nyújthat gazdaságunk átalakításához - hangsúlyozták ma­gyar részről. A következőkben a ma­gyarországi gazdasági viszonyokról, az ország pénzügyi helyzetéről, az adózási jogszabályokról s a privatizá­ció jelenlegi állásáról tájékoztatták az egybegyűlteket a hazai szakemberek. A mai napon az 1996-os buda­pesti világkiállítás előkészületeinek ismertetésével folytatódik a prog­ram, s a kanadai üzletemberek arról is képet kaphatnak, hogy milyen fej­lesztéseket terveznek a fővárosban az ezredfordulóig. (K. L .) Magyar Nemzet 9 RÖVIDEN A KÜLSŐ FIZETÉSI MÉRLEG pozíciója 1992-ben a prognózissal összehason­lítva kedvezőbb lett, s a vártnak meg­felelően mérséklődött az infláció. Nem kezdődött el azonban az érdemi fel­lendülés a gazdaságban, a vártnál ke­vésbé nőtt az export, tovább csökkent a hazai kereslet, a termelés, a GDP, és a foglalkoztatás jóval alacsonyabb az 1991. évinél, és az államháztartás hiánya a GDP 8 százalékára emelke­dett - állapítja meg a Pénzügyminisz­térium első részletes áttekintése az 1992. évi gazdasági folyamatokról. HAZÁNK NEM TARTJA MAGÁT a nem­zetközi árufuvarozásról szóló konven­cióhoz - egy bolgár napilap szerint. E szerint vámszerveink minden egyes bolgár kamiontól 1000 márka vagy 38 880 forint tranzitdíjat kérnek, azaz a díjat nem a szállított áru tonnái után fizettetik. Ezért a bolgár szállítók arra kényszerülnek, hogy kerülőúton jussa­nak el Nyugat Európába. A bolgár magánfuvarozók szövetsége már a közúti határátkelők blokádjával fenye­getőzik. A bolgár közlekedési minisz­ter hétfőn háromnapos látogatást kez­dett a magyar fővárosban. BŐVÜLTEK A LAKOSSÁGI MEGTAKA­RÍTÁSOK az év első két hónapjában, az MNB előzetes adatai szerint mint­egy 38 milliárd forinttal. Növekedett, s február végére elérte a 614,9 milli­árd forintot a bankbetétek állománya. Lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy ismét növekedett a pénzintézeti értékpapír-állomány, a korábbiaknál kisebb mértékben nö­vekszik viszont a készpénzállomány. CSÖKKENT AZ­­ÚJ CSŐD- ÉS FELSZÁ­MOLÁSI ELJÁRÁSOK száma február­ban az előző hónaphoz képest. Míg januárban 130 csődeljárási kérelem érkezett a bíróságokhoz, az év máso­dik hónapjában csak 117. A felszá­molási kérelmek száma ugyanakkor 676-ról 670-re csökkent. A DIMAG RT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGA­TÓJÁNAK ELTÁVOLÍTÁSÁHOZ ra­gaszkodik az ÁVÜ. Slosár Gábor, a vagyonügynökség ügyvezető igazga­tóhelyettese szerint egyértelmű, hogy Klicsu András alkalmatlan a vezér­­igazgatói tiszt betöltésére, ráadásul szerinte jelenlétével megakadályozni igyekszik egy alapos vizsgálatot. Je­lenleg eljárás folyik ellene. A KERMI MEGTILTOTTA több termék árusítását. A Vue Touristique csomag­küldő szolgálat által rekmozott és for­­almazott aktív algapárlat, az Extrait 'Algues szedése a Kenni és az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet vizsgálata szerint egészség­­ügyi kockázattal jár. A Biofit Kft. „gyó­gyító homeopátiás cseppjei” gyógy­szernek minősülnek, törzskönyvezése azonban nem történt meg, így forga­lomba sem hozható. Visszavonták to­vábbá az „Aquadel” mágneses vízke­zelő készülékre 1985-ben kiadott szak­­véleményt és forgalmazási engedélyt. Kádár Béla és Szabó Iván az árfolyampolitikáról Bővülő export vagy csökkenő infláció? Kádár Béla külgazdasági minisz­ter az export fokozása érdekében is­mét az árfolyampolitika felülvizsgá­latát javasolta a kormánynak, de Szabó Iván pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy előbb változatla­nul a forint olcsóbbodásának infláci­ós hatásait fogják mérlegelni egy na­gyobb léptékű leértékelés előtt. A két miniszter tegnap a Webster Communication brit kommunikációs cég budapesti konferenciáján tartott előadást. Kádár Béla szerint, mivel az OECD-országokban 25-30 dollár, Magyarországon pedig 4-7 dollár egy óra mérnöki munka ára, ezért a kvalifikált munkát igénylő magyar ipari termékek árban határainkon kí­vül is versenyképesek, s ez pedig vonzza a külföldi tőkét. A külgazdasági miniszter szerint az idei év az árfolyam ösztö­nözte exportfejlesztés számára ked­vező időszak lehet, ám ha ez a serkentés elmarad, a kivitel vissza­esése sem zárható ki. Szabó Iván pénzügyminiszter is elismerte, hogy a magyarországi és a fő nyu­gat-európai kereskedelmi partnerek inflációs rátája közötti különbség igazolja a leértékelést, de a gazda­ság érdekében az inflációt kell el­lenőrzés alatt tartani. A leértékelés következésképp csak kis lépésekkel, fokozatosan mehet végbe. Az elkö­vetkezendő pár hónap erre példát mutathat - jegyezte meg. Kádár Béla arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy Magyarország még mindig élen jár a piacgazdaság felé vezető úton, de egyre csökken az előnyünk a lengyel, a cseh és a szlo­vák gazdasággal szemben. (h.g.) VALUTAÁRFOLYAMOK 1993. MÁRCIUS 24-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN)

Next