Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. áprilisi. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Jól fejlődnek a magyar-osztrák kapcsolatok Teljes egyetértés Klestil és Göncz tárgyalásán (Folytatás az 1. oldalról) Mindketten kiemelték a két ország között a múlt hét végén létrejött agrárkereskedelmi megállapodás jelentőségét, ami megnyitotta az utat az EFTA-val való együttműködésünk szerződéses rendezéséhez. Ezenkívül a magyar köztársasági elnök további összekötő kapocsként említette a két ország közeledését az EK- hoz is. Ami a továbblépést illeti, a gazdasági együttműködés elmélyítésének több területe került szóba. Ezek között különböző infrastrukturális fejlesztések lehetősége, további vegyes vállalatok létrehozása, amellyel kapcsolatban Göncz Árpád megfogalmazta azt az igényt: jó lenne, ha ezekbe a vegyes vállalatokba a jövőben nagyobb mértékben kapcsolnák be a magyar technikát, illetve a magyar tudást. Felmerült két - a magyar köztársasági elnök megfogalmazása szerint - „örökzöld" téma is, mégpedig az ausztriai magyar munkavállalások, illetve a közúti fuvarozási engedélyek számának általunk kért növelése. Ez utóbbit indokolva Göncz Árpád arra hívta fel a figyelmet, hogy a remélt nagyobb kvótára azért van szükségünk, mert jelentősen megnőtt a nyugati magyar export, továbbá rajtunk keresztül bonyolódik több ország közúti szállítási forgalma is. A magyar elnök utalt arra, hogy a környezetszennyezés számunkra is rendkívül nagy problémát jelent, s e kérdés megoldása érdekében az osztrákokkal közös beruházásokra lenne szükség. A felvetésekre az osztrák államfő azzal reagált, hogy a maga részéről mindent megtesz e kérdések rendezése érdekében. Pozitívnak nevezte, hogy a közúti fuvarozás problémakörét Bécsben egy bizottság vizsgálja, továbbá, hogy a munkavállalás gondjairól a szakminisztériumok között tárgyalások folynak. Egyébként a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködést a jelentős osztrák aktívum ellenére mindkét államfő problémamentesnek ítélte. Göncz Árpád külön is kiemelte, hogy egyre átfogóbbak a vállalatközi kapcsolatok, továbbá, hogy osztrák vállalatok is részt vesznek a magyar privatizációban. A két elnök tárgyalásain röviden szó volt a regionális együttműködésről is, a térség konkrét problémái azonban később kerülnek szóba. Azt azonban az elnökök az újságírók előtt megelőlegezték, hogy a regionális kérdések megítélésében is teljes a nézetazonosság a két ország között. Klestil hangsúlyozta is, hogy az ilyen jellegű magas szintű találkozók jelentősen hozzájárulhatnak a kölcsönös bizalom erősítéséhez, ezen keresztül pedig ahhoz, hogy a középeurópai térség a stabilitás régiója legyen. Az államfők közötti tárgyalások után került sor Thomas Klestil és Antall József találkozójára, amelyen ugyancsak megállapították: a világpolitika és a régió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hasonló módon ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország számára. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, hogy a két országnak van közös küldetése, mégpedig együttesen kell erősíteniük a térség stabilitását, a kétoldalú és a regionális együttműködést, mert ezzel tudjuk elősegíteni régiónk közeledését Európa felé. Klestil hangsúlyozta, hogy Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar-osztrák kapcsolatokra, amit bizonyít, hogy tavaly júliusban történt beiktatása óta Svájc után másodikként Magyarországon tesz hivatalos látogatást. Svájc pedig szinte hagyományosan a frissen beiktatott osztrák elnökök „első zarándokhelyének” számít. Pietsch Lajos Athén továbbra is akadályozza Macedónia ENSZ-felvételét ÚJVIDÉK - Philippe Morillon, az ENSZ-erők boszniai parancsnoka aggodalommal szólt, a helyi, irreguláris fegyveres csoportok magatartásáról. Attól tart, hogy a bosszúállásnak sohasem lesz vége. Mindazonáltal derűlátással tekint a vérontás megszüntetésének lehetőségére, amit az Izetbegoviccsal és Karadzsiccsal való állandó kapcsolattartására alapoz. Elmondta, a tűzszünet életbe lépése után enyhült a feszültség Srebrenicában. Gorazdéban és Zepában a helyzet továbbra is súlyos, de nem olyan drámai, mint Srebrenicában volt. Kiemelte, hogy a nemzetközi béketerv megvalósítását a kéksisakosok erősítésével kell segíteni, ehhez azonban mindhárom boszniai fél beleegyezése szükséges. Morillon lehetőséget lát Szarajevó ostromának megszüntetésére. Szerinte az etnikai tisztogatás és a túszszedés ideje elmúlt. ,A kilátások jók, a béke az ajtón kopogtat” - szögezte le. A politikai nyilatkozatokból azonban nem az derül ki, hogy a kopogtató békét be is engedik. Cseszics kisjugoszláv elnök brüsszeli megbeszélésein a régi nótát fújta, hogy a szerbek a saját területükön vannak, amely telekkönyvileg is az övék (a köztársaság 64 százaléka), a Vance- Owen-féle terv pedig kimondottan igazságtalan a szerbekkel szemben, mert figyelmen kívül hagyja létérdekeiket. Továbbá nem lehet békét teremteni erőszakkal, s ismét konföderációt javasolt. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes, Jelcin különmegbízottja továbbra is a szerbek vendége, ezúttal a boszniaiaké. A Szarajevó melletti Paléban Karadzsicsékkal tárgyalt. A szűkszavú közlemények semmit sem árulnak el ezekről a megbeszélésekről, ahogyan Csurkin és Milosevics kedd esti, belgrádi tárgyalásairól sem. Mindent elárul azonban Csurkin nyilatkozata: Oroszországnak a délszláv válsággal kapcsolatos álláspontja nem változik. „Az utolsó lépés mindig a legnehezebb, s a szerbeknek nehéz döntést kell hozniuk” - mondta, a „térképek” aláírására utalva. A görög kormány elutasította Gligorov macedón elnök álláspontját, hogy a volt jugoszláv köztársaság felvétele az ENSZ-ben felveti a balkáni háborúk utáni, 1913-as bukaresti szerződés újbóli megvitatását (a Szerbia, Görögország és Bulgária közötti határok meghatározását). A görög médiák - így jelentette a Tanjug - úgy értékelik, hogy Szkopje ezzel nyíltan területi igénnyel lépett fel. Amikor már úgy tűnt, hogy egyenesbe jutott, ismét elakadt Macedónia ENSZ-felvételének folyamata. Athén a leghatározottabban ellenzi, hogy a Nagy Sándor jelképét, a tizenhat sugaras Napot ábrázoló macedón zászlót felvonják a világszervezet székháza előtt. A vajdasági képviselőház kedd délutáni ülésén nagy vitát váltott ki a hírközlő szervek helyzetéről szóló jelentés. A „főszereplő” a Magyar Szó volt. Ljubomir Lukics tájékoztatási miniszter bevezetője a legélesebben elítélte a Magyar Szó és a szabadkai Nap szerkesztését. Szerbellenesség vádja is elhangzott (a lap ellenzi a mozgósítást, s ennek megtagadására szólít fel; nem ítéli el a szerb nép elleni megtorlásokat, a szerb menekültek sorsa nem sajnálatot vált ki, hanem veszélyt jelent a Vajdaságra; közli a VMDK külföldi tárgyalásait, amikor is „hazugságokat” terjesztenek Szerbiáról; s amit szintén nagyon fájlalt a hatalmi párt: az ellenzéknek nagyobb figyelmet szentel, mint a hatalomnak). A vita részvevői közül többen hangsúlyozták: a Magyar Szó az olvasóknak, nem pedig a hatalomnak íródik, hiszen a négyszázalékos dotáció mellett ez nem is várható el. A VMDK képviselői kiemelték, hogy a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának közös pontjai kell, hogy legyenek az érdekvédelmi szervezettel, de a VMDK sem elégedett teljes mértékben a lappal. Egy képviselő szerint a Magyar Szó elszakadásra szólítja fel a magyarokat, ezért úgy gondolja, meg kell tiltani, hogy megjelenjen. Végül döntés született: június végéig le kell bonyolítani az átszervezést a két vajdasági kiadóházban, a Fórumban és a Dnevnikben, addig pedig szavatolni kell a lapok megjelenését. Sebestyén Imre Antall-levél Clintonhoz, expomeghívóval Jeszenszky szorgalmazta Gore alelnök budapesti látogatását (Tudósítónktól) . WASHINGTON - Átadta a magyar külügyminiszter az amerikai alelnöknek azt a levelet, amelyet Antall kormányfő küldött Clinton elnöknek, hivatalosan felkérve az Egyesült Államokat a részvételre az 1996-os budapesti világkiállításon. Jeszenszky egyúttal szorgalmazta Gore magyarországi látogatását, amelyre az alelnök egy (meg nem nevezett) közeli országba való útja jó alkalmat kínálhatna. A magyar tudósítókat a Fehér Házban és a Capitoliumon folytatott megbeszéléseiről tájékoztató külügyminiszter megjegyezte, hogy a Gore-t szintén invitáló múlt heti Fidesz-eszmecsere az alelnöknél „nem volt haszontalan”, jól előkészítette e keddit. Mindenesetre Jeszenszky benyomása szerint az amerikai alelnök alaposan ismeri a hazánkkal kapcsolatos kérdéseket, s a környezetvédelmi küzdelméről jól ismert Gore különösen beható érdeklődést tanúsít a bősi erőmű körüli magyar-szlovák vita rendezése iránt, hangsúlyt adva az ökológiai károk elkerülésének, a vízgazdálkodási gondoknak. Ugyancsak téma volt a magyar, s általában a kisebbségek helyzete, a megoldáskeresés, s külön is szóba kerültek a vajdasági kilátások, hiszen az amerikai tárgyalópartnereket kifejezetten érdekelte a budapesti felfogás mindezekről, s egyúttal az orosz és délszláv válság megítéléséről. Lapunk kérdésére, hogy Gore-nál, s előtte Lake nemzetbiztonsági tanácsadónál felvetődött-e valamilyen formában a korábban jelzett washingtoni Aites-látogatás, Jeszenszky elmondta, hogy ez most konkrétan nem került szóba (és valószínűleg a külügyminiszter szerdai lapzártánk idején esedékes tárgyalásán Whartonnal, a State Department második emberével sem). Ezt diplomáciai úton fogják egyeztetni, s Jeszenszky „logikusnak” tartja, hogy erre az idén sor kerül, bár feltehetőleg már nem az első félévben. Viszont a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ilyen látogatást „amerikai részről is kívánatosnak tartanak”. Elmondta továbbá, hogy a Fehér Házat foglalkoztatja hazánk biztonsági helyzete, miközben belső állapotainkat „stabilnak, megnyugtatónak” tekintik, „teljesítményünket nem csak frázisszerűen értékelik”. Téma volt ez, miként a kisebbségi problémák is, a képviselőház külügyi bizottságának vezetőjével, Hamiltonnal és több tagjával, így Tom Lantossal folytatott eszmecserén is. Az utóbbi szintén tudatta Jeszenszkyvel, hogy „elégedett” a magyarországi helyzet alakulásával. A különben Oroszországba és Kelet-Európába küldöttséggel utazó képviselők általában vetették fel a szélsőséges erők európai térnyerését, s persze hazai jelentkezését, amit érezte önmaga korábbi, éppen a tavalyi Lantos-vita során lapunknak is kifejtett véleményét igazolva Jeszenszky - nem szabad eltúlozni. Egyébként a térségünkben, s persze a volt Szovjetunió utódállamaiban is mind kritikusabb kisebbségi problémák magyar megoldási elképzelései nemcsak a a képviselőket érdekelték, hanem annak a szerdai előadásnak a szakértő közönségét is, amelyet - az amerikai Atlanti Tanács és Tar Pál nagykövet közös rendezésében - Jeszenszky az etnikai konfliktusok „stratégiai feltartóztatásáról” tartott, különös tekintettel a boszniai tanulságokra. Avar János Élesedő vita a baltikumi csapatkivonásról Az orosz hadseregnek „a nép által választott” hatalmat kell támogatnia (Tudósítónktól) MOSZKVA Észtország és Lettország „rövidlátó” politikájával magyarázta az orosz védelmi miniszter minapi brüsszeli nyilatkozatát a Baltikumból történő csapatkivonás ideiglenes felfüggesztéséről. Pavel Gracsov szerdán a leningrádi katonai körzet parancsnoki állományával találkozott Szentpéterváron, és mint az Interfax hírügynökség beszámolt róla, tájékoztatást adón az Észak-atlanti Együttműködési Tanács üléséről. Gracsov szavaiból arra lehet következtetni, hogy Brüsszelben lényegében a Jelcin elnök által még ősszel meghozott döntést erősítette meg, miszerint mindaddig nem folytatják a Baltikumban állomásozó orosz alakulatok kivonását, amíg az érinten kormányokkal konkrét kétoldalú megállapodásokban nem rögzítik annak valamennyi részletét, beleértve a pénzügyi és szociális kérdéseket is. Könynyen előfordulhat azonban, hogy Gracsov belpolitikai megfontolásokból vetette fel a belga fővárosban éppen most a témát. Másfelől az orosz védelmi tárca irányítója szerdán célzott arra, hogy a Rigával és Tallinnnal folytatott tárgyalások zsákutcába futottak, s ezért Moszkva talán a brüsszeli fórumot kívánta felhasználni arra, hogy felhívja a Nyugat figyelmét a problémára. Gracsov Szentpétervárott közölte, hogy amíg a lett és az észt partner elzárkózik a megbeszélésektől, semmilyen kivonással kapcsolatos ügyet nem fognak megoldani. „Civilizált” módon óhajtunk távozni a térségből - mutatott rá Gracsov -, és jó példaként Litvániát említette meg, amellyel szerinte már minden vitás kérdést sikerült rendezni. Brüsszelben szerzett benyomásait értékelve Pavel Gracsov megjegyezte, hogy a nemzetek közössége nem veszi ki elég hathatósan a részét „Ukrajna atomfegyvermentes státusának a megvalósításában”. Szerinte Ukrajnát változatlanul atomhatalomnak kell tekinteni, ami nem zárja ki „egy második és harmadik Csernobil" bekövetkeztét. A hadsereg továbbra is meg fogja őrizni politikai semlegességét - hangoztatta még Gracsov, és emlékeztetett arra, hogy az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülésén kedvezően ítélték meg az orosz fegyveres erők vezetésének ezt a magatartását. Gracsov hangsúlyozta, hogy a katonáknak távol kell tartaniuk magukat a politikai csatározásoktól, akárhogyan alakuljanak is a dolgok, ugyanakkor kétértelműen hozzáfűzte, hogy „a nép által megválasztott hatalmat” kell támogatniuk. A múlt heti viharokhoz képest igencsak lecsendesedett Moszkvában egyébként a szemben álló politikai erők folytatják a veszteségek értékelését, és közben további lépéseiket fontolgatják. Az elnök nem tétlenkedik: szerdán már kiszivárgott, hogy Jelcin levelet intézett az alkotmánybírósághoz, melyben sorra veszi a népi küldöttek hétfőn véget ért kongresszusának szerinte alkotmányellenes határozatait Hamarosan benyújtja hivatalos keresetét is - erősítette meg az elnök adminisztráció vezetője, Szergej Filatov. Jelcint különösképpen nyugtalanítja a referendum ama „játékszabálya”, amely szerint bármely válasz (igen vagy nem) csak abban az esetben lesz érvényes, ha a választási névjegyzékbe felvehető polgárok több mint fele adja le rá a voksát. Senki számára sem kétséges ugyanis, hogy a kongresszus eme döntése eleve kudarcra kárhoztatja a bizalmi népszavazást, arról nem is beszélve, hogy 1991-ben Jelcinnek a győzelemhez elegendő volt a választáson résztvevők 50 százalékának a támogatása (villa) Magyar hajót tartóztatott fel Románia a Dunán A román hatóságok szerdán a Dunán feltartóztattak egy magyar és egy orosz vasércszállító hajót. A román illetékesek azt gyanítják, hogy rakományukat az ENSZ tilalmi intézkedései ellenére Jugoszláviába szándékoztak eljuttatni - jelentette a Reuter Bukarestből, a román közlekedési minisztériumra hivatkozva. A szóvivő bejelentése szerint az ,Iljuskin kapitány” orosz teherhajó gyomrában 7800, a magyar „Adony” nevű hajón pedig 6300 tonna vasérc van. A két hajó Ukrajnában vette fel rakományát. Koszonits László, a Mahart főosztályvezetője szerint valószínűleg félreértésről lehet szó, hiszen a hajó vasércet szállít, így nem sértett meg ENSZ-rendelkezést. A vállalat ezért kéri a magyar Külügyminisztériumot, járjon közben a román hatóságoknál az Adony továbbengedéséért. A HELIKON KIADÓ jól működő könyvesbolti partnereket keres, akik elhivatottságot éreznek a Helikon Könyvbarátklub szélesebb körűvé tételéhez. Az olvasókör tagjai részletfizetési és egyéb kedvezményekben részesülnek, a hálózatba bekapcsolódó boltok pedig nagyon előnyös feltételek mellett szerződhetnek közvetlenül a kiadóval. További információk: Helikon Kiadó 1054 Budapest, Papnövelde u. 8 Tel.: 117-4957 Fax: 117-4694 Az Igazságügyi Minisztérium jogi szakvizsgával és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, gazdasági jogi vagy közjogi jogszabály-előkészítéssel, illetve Európa tanácsi együttműködéssel foglalkozni kívánó JOGÁSZOKAT KERES. Az angol nyelv társalgási szintű ismerete szükséges. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint. Kérjük, jelentkezését és szakmai önéletrajzát a következő címre küldje: Igazságügyi Minisztérium · Dr. Oros Paulina Pf. 54. 13631007 KÜLFÖLD MINTEGY 1500 OROSZ KATONA és családtagja indult haza Kubából. Az orosz külügyminisztérium latinamerikai osztálya szerint a katonák és hozzátartozóik két héten belül érkeznek Szentpétervárra. A hírügynökség jelentéséből nem derül ki, mennyi pontosan a katonák és a civil hozzátartozók száma. A csapatkivonást a tervek szerint júliusra befejezhetik. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT és kijárási tilalmat léptetett életbe a kommunistabarát tádzsik vezetés a köztársaság délnyugati részén. Egyidejűleg a fővárosban, Dusanbében újabb rendkívüli intézkedéseket hoztak „a közrend védelmében”. Az intézkedések hátterében a kormányhoz hű Tádzsik Népfront két vezetőjének tragikus halála áll: a hét elején ismeretlen tettesek Kurgán-Tübében agyonlőtték a politikusokat. EGY VIETNAMI BÍRÓSÁG nyolc kormányellenes ellenzékit húsz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. A kormány megdöntésére irányuló tevékenységben találták bűnösnek az elítélteket, akik a Szabadság Fórum nevű szervezet tagjai. Havel és Kovác rendszeres találkozókat tervez PRÁGA Michal Kovác szlovák államfő prágai hivatalos látogatásának végén vendéglátójával, Václav Havel cseh köztársasági elnökkel együtt a tegnap délutáni sajtótájékoztatón nemcsak történelmi jelentőségűnek, de nagyon hasznosnak is minősítette tárgyalását. Rámutatott, hogy a látogatás eredményei igazolták a cseh-szlovák kölcsönösség és sajátos viszony megőrzésére és további fejlesztésére irányuló politikai akarat meglétét. Kovác megnyugvással fogadta Havel kijelentését, hogy Csehországnak nem áll szándékában a csehszlovák határon olyan választóvonal létesítése, amely Szlovákiát elkülönítené Európától. Ez, jegyezte meg Kovác, nagyon fontos kijelentés a két ország közötti bizalom megszilárdítása szempontjából. A két elnök megegyezett, hogy évente legalább háromszor, de szükség szerint többször is találkoznak. Foglalkoztak az államszövetség megszűnésével járó vagyonelosztási, illetve a cseh-szlovák határrendszer kérdésével is. Úgy tűnik, húzta alá Havel, a szlovák fél tudatában van e kérdések átfogó rendezése jelentőségének, és kész mielőbb aláírni a vagyonjogi szerződést Michal Kovác a szlovák részvények csehországi zárolására utaló kérdésre válaszolva elmondta, megállapodtak, hogy ezt a kérdést a vagyonelosztási szerződés aláírásával rendezik. A szlovák elnök kijelentette, legközelebb valamelyik Szlovákiával szomszédos országba látogat, de arról még nincs döntés, hogy melyikbe. A közeljövőben azonban az Egyesült Államokba utazik, ahol részt vesz a Holocaust Múzeum megnyitásán. (somogyi) Tisztelt hirdető ügyfeleink! A március 26-i számunkban | tévesen jelent meg a Nagy- Britannia melléklet hirdetési munkáival I foglalkozó munkatársunk | neve. Az április 27-én megjelenő I Nagy-Britannia mellékletünk I hirdetéseivel kapcsolatban: | Mészáros Angéla | áll szíves rendelkezésükre személyesen vagy a 266-4141/212 telefonszámon a kiadónkban.