Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPRILIS 15. Üzleti kalauz MAGYAR NEMZET CÉGEKRŐL RÖVIDEN A Magyar Villamos Művek Rt. és a társasághoz tartozó erőmű és áram­­szolgáltató rt.-k vezetői és szakértői vettek részt április 5-7. között azon a szemináriumon, amelyet amerikai vil­lamos társaságok és magánipari vállala­tok vezető szakértői tartottak. A szemi­náriumra az Amerikai Egyesült Álla­mok Nemzetközi Fejlesztési Ügynök­sége (US­AID) által finanszírozott vil­lamos művi partnerkapcsolat keretében az Amerikai Energetikai Egyesülés (USEA) koordinálásában került sor. Az MVM Rt partnervállalata az amerikai New England Electric System. Az ame­rikai szakértői csoport vezetője, John Levett arról tartott előadást hogy mi­lyen lehetőségei vannak egy villamos társaságnak a vegyes vállalati formában megvalósítandó energiatermelésre. Ro­bert Jehord, az US AID washingtoni energetika- és infrastruktúra-irodájának vezetője rámutatott, hogy a Clinton­­kormányzat kiemelt jelentőséget tulaj­donít a programnak. Az Egis Gyógyszergyár új bioló­giai kutatólaboratóriumot avatott a múlt héten Budapesten. Több mint egymilliárd forintos beruházással hoz­ta létre, s kevesebb mint két év alatt ké­szült el. A megnyitón részt vett Lator­cai János ipari és kereskedelmi minisz­ter. A 8000 négyzetméter alapterületű, klimatizált és a környezetvédelmi elő­írásoknak is megfelelő épületben álla­tokon végzett hatástani kutatásokat folytatnak, amely magában foglalja a biokémiai, pharmakológiai és toxiko­lógiai vizsgálatokat. A kutatások célja szív- és érrendszeri, központi ideg­rendszeri, gyulladásos és immunrend­szeri, valamint gyomor- és bélrendsze­ri megbetegedések elleni új szerek ki­­fejlesztése. Kísérleteznek például al­lergiát befolyásoló szerekkel, dep­resszió elleni gyógyszerrel és egy új­fajta lázcsillapítóval, amely az eddi­gieknél hatásosabb és nincs gyomorká­rosító mellékhatása. Egy japán hol­dinggal, a Tobacco Inc. céggel 1991- ben kötött, 15 évre szóló együttműkö­dési megállapodás alapján az Egis la­boratóriumaiban létrejött kutatási ered­ményeket megosztják a japán céggel, amely azután az ázsiai régióban fej­leszti és hasznosítja tovább. A Vegyépszer Rt. 1986 óta vég­zett munkája jelenti az alapját annak a múlt héten Alma-Atában aláírt szerző­désnek, amelyet az évszázad olajüzle­tének neveznek. Dérczy Ferenc, a ma­gyar fővállalkozó Vegyépszer Rt. ve­zérigazgatója elmondta: a földgázban és kőolajban rendkívül gazdag térség­ben 1986-ban kezdték meg - államkö­zi szerződés alapján - két kőolaj- és földgáz-kéntelenítő, -tisztító technoló­giai sor építését. Az amerikai Chevron olajipari konglomerátum és Kazahsz­tán által megalapított vegyes vállalat a magyarok által eddig létrehozott léte­sítményekből kiindulva építi ki a világ legnagyobb kőolaj-kitermelő és -fel­dolgozó térségét. A környezetvédelmi garanciákat is tartalmazó szerződés szerint a beruházás teljes összege elér­heti a 20 milliárd dollárt, és ezzel a Tengizchevroil vállalkozása a nagy­ságrendet tekintve vetekedik a La Manche-alagút megépítésével, illető­leg Kuvait újjáépítésével. A Richter Gedeon Részvénytár­saság az elmúlt hónapokban számos szervezeti változtatást hajtott végre. A struktúraváltás során bizonyos termé­kek készítését megszüntette, munkahe­lyeket vont össze és átszervezte az egész vállalatot A hozott intézkedések racionalitását az első negyedév gazda­sági eredményei már visszaigazolják. A gyár adatai szerint az első három hó­napban az árbevétel 51 százalékkal nö­vekedett az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest, és 4,5 milliárd forintot tett ki. A belföldi értékesítés 1,7 milliárd forintra emelkedett a tavalyi első ne­gyedéves 834 millióról. Bővült az ex­port is: januártól márciusig 33,5 millió dollár az 1992-es év első negyedévének 28,1 milliójával szemben. Mindezek­hez az eredményekhez már hozzátarto­zik, hogy az elmúlt évben a Richter Ge­deonnak, a még nem auditált mérleg­adatok szerint, 1,4 milliárd forint vesz­teséget kellett elkönyvelnie. A veszte­ség elsősorban az 500 millió forint érté­kű felhalmozódott raktárkészlettel ma­gyarázható, valamint azzal, hogy a vál­lalat leírt 670 millió forint kinnlevősé­get. Ilyen értékben exportált a volt Szovjetunió utódállamaiba korábban, de a követelés nem folyt be. Túlélhető-e a csőd? A kényszeregyezség a kisvállalkozásokat teszi tönkre „A csőd intézményének a célja: lehetőséget adni az adós számára, hogy a hitelezővel kiegyezve talpra álljon” - ezzel a mottóval invitálta szakmai fórumára az érdeklő­dőket a Co-Nex-Training Rt. A rendezvény főelőadója, dr. Piskolti Sándor elsősorban aggályainak adott hangot. A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának nyu­galmazott vezetője kifejtette, hogy 1992 a csődök éve volt, hiszen a csődtörvény értelmében egy rövid időszak­ra koncentrálva hirtelen nagyszámú kötelező csődbeje­lentés történt. A bíróságokon nem is tudták az összes ira­tot feldolgozni, igyekeztek azokat időben szétteríteni, de még így is nehezen birkóznak meg a munkával. A nyu­galmazott bíró elmondta, hogy az élet igazolta azokat a sajtóban is megjelent kétségeket, amelyek arra utaltak, hogy a kötelező csőd előírása károkat is okoz a gazdaság­ban, hiszen jó nevű, patinás cégeket sodort le a pályáról. A kényszeregyezség intézményének bevezetése pe­dig a kisvállalkozásokat teszi majd tönkre, hiszen akár hosszú hónapok is eltelhetnek, amíg pénzhez jutnak, ed­dig legalább a felszámolással fenyegetőzve ki tudták kényszeríteni a tartozás rendezését. A csődtárgyalások tömege július és október közöttre koncentrálódott, és volt olyan adós, aki bejelentette, hogy ugyanabban az időpontban másik hat helyen is vár­ják szintén csődegyezség témájában. A bíróságok az iratokat oly módon is feldolgozták, hogy abból kiviláglott: a csődbejelentések mintegy fele már eleve fizetésképtelenséget takar, ezért indokolt lett volna közvetlenül felszámolási eljárást indítani - így azonban az eljárás mindössze 90-180 nappal tolta el a felszámolás megindulását. Az idei esztendő tehát várhatóan a felszámolások je­gyében telik majd el, mivel eljött a már létrejött egyezsé­gek teljesítésének ideje. Ugyanakkor a gazdálkodószer­vezetek 320-350 milliárd forintra tehető adósságállomá­nya egymással szembeni tartozás, így képtelenség vi­szonylag rövid terminuson belül kielégíteni a hitelezőket. A csődegyezségekben meghatározottak teljesítése többek között azért is várat majd magára, mert az adósok nem tudják majd követeléseiket behajtani, hiszen az ő adósaik is hasonló helyzetben vannak, és ezért morató­riumot élveznek. Vagyontárgyaik, elsősorban ingatla­naik eladásából sem tudják fedezni kötelezettségeiket - az esetek túlnyomó részében az irodaházakat próbálják értékesíteni, ám azokra könyv szerinti értéküknek csak töredékéért akad vevő. Épp ezért felszámolási kérelmek tömege várható az idén. A csődfórum egyben alkalmul szolgált dr. Piskolti Sándor új, Csődterápia című könyvének ismertetésére is. A szerző segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a csődfolyamatban érintettek. A hitelezőknek azt ajánlja, hogy vegyék tudomásul szomorú helyzetüket, és amennyiben belátják azt, hogy az egyezség polgári jogi szerződés, amelynek határideje és feltételei vannak, ám az adós ezeknek nem tud eleget tenni, fogadják el a szer­ződés módosítását. A zavarba kerülő adós ezért jól teszi, ha ismét felke­resi a hitelezőket és újratárgyalja velük az egyezséget, meggyőzi őket arról, hogy ne adják be a felszámolási ké­relmet, hanem halasszák el a határidőt, vagy adjanak né­mi engedményt, így, ha némi áldozatok árán is, de hoz­zájuthatnak a pénzükhöz. Mivel az állami szanálás rendszere megszűnt, az említett 320-350 milliárd forintnyi köztes adósságállo­mányt a hitelezőknek maguknak kell szanálniuk, ám eh­hez eszközökre van szükségük. A hitelkonszolidációs programhoz hasonlóan ezért célszerű kiprovokálni némi állami segítséget. Normális szintre állhat be a csődeljárások száma az­után, hogy az első roham lecsengett. Ennek már némi je­lei is vannak, hiszen ha kismértékben is, de az utóbbi he­tekben csökkent a csődbejelentések száma. A kötelező csőd megszüntetésével valóban elfogadható mederbe te­relődnek majd a folyamatok, hiszen a csődbejelentések majd valóban arra a körre szűkülnek, ahol tényleges csődhelyzet állt elő. Dr. Piskolti Sándor kifogásolta azt is, hogy a gazda­ságvezetés a piacgazdaság jelszó alatt 1989 óta lehetővé tette a gazdálkodószervezeteknek, hogy egyszerre több számlát is vezethetnek különböző bankoknál. Ily módon az egymás kijátszási lehetősége megnőtt, és kényszerhi­telt is könnyen igénybe lehetett venni. Piacgazdaság még mind a mai napig nem létezik, ezért jogos az, hogy végül is a csődeljárás alá eső cégek számára kötelező a számlák összevonása, noha ezt a kö­vetelményt mindenkire célszerű lenne kiterjeszteni. Ma­gyarország ma az adósok paradicsoma, és kár volt az 1986-ban megszületett, alapjában véve jó csődtörvényt megbolygatni. Különbség van a hivatalos statisztika és a valós tényadatok között is, hiszen az nem mond semmit, hogy hány ügyet zártak le így vagy úgy a bíróságok, inkább az a mérvadó, hogy hány cég jelentett csődeljárási kérel­met. Tavaly 4169 csődeljárási kérelem érkezett a bírósá­gokhoz, amelyekből 3153 kötelező öncsőd volt, a többi önkéntes. Felszámolási eljárásokból 9891-et adtak be. A kötelező csődbejelentések közül az egyiket a Cső­­szeripari Vállalat adta be, amelynek akkori vezérigazga­tója, dr. Pelles György mint egy sikeres csődegyezséget kötött vállalat vezetője mondta el tapasztalatait. Kérdé­sünkre kifejtette: - Botcsinálta csődmenedzser vagyok, eredetileg mérnök, de mivel jól ismerem a céget, ahol évtizedeket töltöttem, és a hitelezőket is, az egymás irán­ti bizalom megkönnyítette mindnyájunk helyzetét. A háttérben az húzódik meg, hogy a korábbi állami vállalat, a Csőszerelő-ipari Vállalat 1990-ben még négy és fél milliárd forintnyi forgalmat produkált, ám a keleti, a nyugati és a belföldi piacok beszűkülése, valamint fi­zetésképtelensége miatt az idén mindössze 1,2-1,3 milli­árd forintnyi árbevétel várható. Ezt a mélyrepülést nem tudták kivédeni a költségek hasonlóan rohamléptekkel való leépítésével, noha időközben a 4-4500 fős gárda jócskán lecsökkent. A cég 1991 végén át is alakult 430 millió forintnyi alaptőkés részvénytársasággá - jelenleg 650-en dolgoznak ott­­, amelynek 64 százaléka az államé. A társtulajdonosok magánszemélyek, egy német partner, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank. Az anyavál­lalatból 3-4 kft. is létrejött, amelyekben a részvénytársa­ság tőkerészes. A vezérigazgató jogi és közgazdasági szakértőkkel a háta mögött, múlt év április 8-án jelentette be vállalata csődjét a törvény kényszerére: 90 napon belül nem tudták rendezni tartozásaikat. Akkoriban 430 millió forint volt a banki hitelállo­mány, további 80 millió forint szállítási tartozásból állt össze, a többi pedig rövid lejáratú forgóeszközhitelből. A cég kinnlevősége 400 millió forint volt, és ma is annyi. Ezek behajtására nincs remény, hiszen az adósok zöme is tönkrement. A cégvezetés úgy döntött, hogy a kishitelezőket ap­ránként kifizeti, hogy minél kevesebb szereplővel kell­jen dűlőre jutnia. Az elképzelés bevált: a tapasztalat azt mutatta, hogy a nagyobb hitelezőkkel könnyebb megál­lapodni, mint a kicsikkel. Végül is 30-ra redukálódott a csődtárgyaláson részt vevő cégek száma. Ők két ajánlat közül választhattak: vagy 1992. de­cember 30-ig megkapják követelésük 70 százalékát, vagy várnak idén március végéig, és akkor a teljes összeget kapják kézhez, ám lemondanak a késedelmi kamatokról. A csődtárgyalás két fordulóban zajlott, mivel mint az „szokás", az egyik nagyhitelező eleve elzárkózott az egyez­kedéstől. A két pénzintézet végül is a cégnek adott hiteleket 1993. december 31-ig meghosszabbította, ám nem monda­nak le a kamatokról és a késedelmi kamatokról sem. A többi hitelező is elfogadta a két felkínált lehetőség valamelyikét. Szerencsére a Csőszernek voltak olyan in­gatlanjai, amelyeket tudott értékesíteni, ám azoknál az épületeknél, amelyekre jelzálogot jegyeztek be a hitele­zők, még nem sikerült a formalitások végére pontot ten­ni, így a március végi határidőt április végéig nyújtották meg. Ingatlanokon kívül a cég egyes üzletrészeit is dob­ra verik nyitt pályázat során. Időközben az Állami Vagyonügynökség februárban állami felügyelet alá vonta a vállalatot és élére vállalati biztost nevezett ki. Az elképzelések szerint a részvény­­társaság jogutód nélkül megszűnik majd, és a korábban létrehozott kft.-k önálló életre kelnek. P. K. A. φ 0426L­ÍZING minden formában, kedvező áron - mérésszolgáltatás, műszerjavítás - egyedi műszerek tervezése és kivitelezése - környezetvédelmi szolgáltatások - gépek, műszerek beszerzése CSAK EGY TELEFON: 1610000 vagy tel./fax: 161-2280 Nem kell önt meggyőznünk a Hewlett-Packard termékek minőségéről. Szolgáltatásunk minőségéről választékunk, áraink és kiszolgálásunk alapján győződjön meg. Várjuk látogatását! Üzletházunkban nagy választékban vásárolhatók Hewlett-Packard számítástechnikai és analitikai termékek, valamint tartozékok, fogyóeszközök és egyéb cikkek. Számítástechnika: - Vectra 386-os PC-k és perifériák - műszaki-tudományos és üzleti kalkulátorok - színes tintasugaras nyomtatók (festékpatronok, papírok) - lézernyomtatók (memóriabővítők, festékkazetták, cartridge-ek) Analitika: - kolonnák, kötőelemek gáz- és folyadék­kromatográfokhoz - integrátorok - cartridge-kolonnák, mintaadagoló hurkok HPLC-hez - küvetták, tartozékok fotométerekhez - mintaadagoló fecskendők gázkromatográfokhoz Üzletházunk címe: 1075 Budapest, Károly krt. 13-15. Telefon: 268-0820, Nyitva: hétfőtől csütörtökig 9-17 h-ig telefon/fax: 142-1169 pénteken 9-14 h-ig MTA-MMSZ Kft. 1119 Budapest, Etele út 59-61. HEWLETT PACKARD PC-termékek Reseller Analitikai műszerek Authorised Dealer A BÉRES RÉSZVÉNYTÁRSASÁG felvételre keres sokoldalú, az új iránt fogékony orvosi Feladat: részvétel az új készítményekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő munkában és a törzskönyvezésekben, PR-tevékenység és tanácsadás. Szakmai és társalgási szintű angolnyelv-tudás szükséges. Házat, gyakorlatot szerzett jelentkezőket várnak. Önéletrajzukat és fényképüket a Béres RL levélcímére küldték el: Budapest, Pf.: 17.1525. 121*» The , ^me\£ \fear< POND" Nekik már sikerült, neked is sikerülhet... A nemzetközi modellkereső verseny negyedszer kerül megrendezésre Magyarországon. Ha megfelelsz az alábbi feltételeknek, kedvet és elég kitartást érzel magadban e pálya iránt, akkor küld el a jelentkezésedet és portré- és egész alakos fotódat az alábbi címre: 'I'IQKFT 1143 Budapest,Stefánia út 28/a. Feltételek: 14-20 éves kor, idegen nyelv ismerete társalgási szinten, minimum 174 cm magasság. Jelentkezési határidő: 1993. május 1. A VÁLTOZÁS MARKETINGJE „ III. NEMZETKÖZI # MARKETINGKONFERENCIA MARKETING A GYAKORLATBAN ’93 1993. JÚNIUS 7-9. BALATONFÜRED, FÜRED HOTEL VÉDNÖKE: Palotás János, közgazda, országgyűlési képviselő ELNÖKE: Joachim Woerner, az észak-rajna-vesztfáliai és a thaiföldi kormány tanácsadója, német kereskedelmi kamarai elnök JELENTKEZÉS: SZEKCIÓI: ♦ befektetési marketing, ♦ karriermarketing, ♦ induló vállalkozások marketingje, ♦ ipari marketing, ♦ építőipari marketing, ♦ kereskedelmi marketing, ♦ idegenforgalmi marketing, ♦ nonprofit szervezetek marketingje (önkormányzati, egészségügyi, környezetvédelmi, katonai stb.) ♦ PR-, médiamarketing, ♦ nemzetközi nagyvállalatok marketingje Magyarországon, ♦ expomarketing. Lang Brigitta, irodavezető, RÁCIÓ GM Balatonalmádi, Hétvezér u. 2. 111/19. Levélcím: RÁCIÓ GM Balatonalmádi, Pf. 120. 8220 Telefon/fax: 80/38-038

Next