Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
Cél: visszaszorítani a feketepiacot Indonézia rekorder izotópok az elefántagyarban Nemrég lapunk is hírt adott arról, hogy Zimbabwe elefántirtásra készül, csaknem ötezer elefánt leölését tervezik, hogy védekezzenek az állatok felszaporodása ellen. Az elefánt 1989 óta tilalmi listán szerepel, a kihalás fenyegette állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ-egyezmény (CITES) keretében. Botswana, Malawi, Namíbia és Zimbabwe létrehozta a Dél-afrikai Elefántcsont-kereskedelmi Központot (SACIM). Ennek keretében a modern technikát is bevetik annak érdekében, hogy megakadályozzák az orvvadászok által elejtett állatok trófeáinak forgalomba hozatalát s ezzel, mint célját vesztett tevékenységet, visszaszorítsák az orvadászatot. E négy állam az elefántra vonatkozóan nem részese a CITES egyezménynek, és ezért más, nem CITES-tag országokkal kereskedhet elefántcsonttal. Zimbabwe jelenleg 25 tonna elefántcsontot tárol, Malawi két tonnát, kilogrammjuk körülbelül 500 USA- dollárt ér. A négy országban az állatszámlálási adatok szerint 144 ezer elefánt él, háromszor annyi, mint amennyit a növényzet eltartani képes. A négy ország véleménye szerint a kereskedelem teljes betiltása nem jó módja az elefántok megvédésének, a csordák oly nagyra nőttek, hogy a szabályozott kereskedelem az elefántok és az érintett országok nemzetgazdaságának azérdekeit egyaránt szolgálja. A SACIM keretében megvalósuló ellenőrzött elefántcsont- és elefántbőr-kereskedelem hasznát természetvédelmi programokba forgatják vissza. A botswanai Gaboronéban adatbankot hoznak létre, amely a kereskedelmi forgalomba került agyarak adatait őrzi. Honnan jött az elefánt, hol halt meg, hogyan halt meg, mikor került az agyar a kormány birtokába, hogyan került a SACIM-raktárba. A kereskedelem ellenőrzésére az angliai Cambridge egyetemének szakembere dolgozott ki javaslatokat, ezek közül a SACIM vezetése a hologramot választotta. Minden agyarat egy öntapadós hologrammal látnak el, továbbá vonalkóddal és egy számmal. A hologram nagyon jól bevált már például a hitelkártyákon, s remélik, hogy a feketekereskedelemben érdekeltek képtelenek lesznek a hivatalos hologram hamisítására. A címke csak egyszer használható fel, ha lehúzzák, a címke és a hologram tönkremegy. Japán, mint a várhatóan legnagyobb vásárló, technikai segítséget ajánlott fel a kereskedelem ellenőrződő tételéhez. Időközben az amerikai Harvard Egyetem szakemberei a magfizika segítségével olyan módszert dolgoztak ki, amellyel felderíthető egy elefántagyar származási helye. Az agyar izotóp összetételének elemzéséből következtetni lehet a néhai elefánt táplálkozási szokásaira és élőhelyére. A főként fűvel táplálkozó állatok szöveteiben több a szén-13 izotóp, mint a bokrok és fák leveleit fogyasztó állatokéban. Ahol kevés eső esik, ott több nitrogén-15 jelenik meg az állatok szervezetében. Két, egymástól alig 150 kilométerre fekvő kenyai nemzeti parkból (Tsavo és Shimba) származó elefáncsontok jelentősen különböznek egymástól. A Tsavo parkbeli elefántokban magas a szén-13 és a nitrogén-15 tartalom, mivel élőhelyük füves és kevés az eső. További információt ad a stronciumizotópok aránya, amelyek a geológiai talajadottságoktól függenek; más az arány fiatal és más idősebb kőzetekben. Az egyes élőhelyek adatait katalógusban, térképen rögzítik s egy ismeretlen eredetű agyar izotópösszetételének elemzése után megkeresik, hogy az adatok melyik élőhely adataival esnek egybe. A modern magfizikai technika bevetésétől is az illegális kereskedelem felderítését, visszaszorítását remélik. Jéki László Segítsd a Búvárt A Természetbúvár az egyetlen olyan lap hazánkban, amely fő hivatásának tekinti a kor követelményeinek megfelelő környezeti kultúra kialakítását, meghonosítását. 1935-ben Búvár címmel alapították. Azóta nemzedékek ismereteit gyarapította, szemléletét formálta írásaival. Ma is fontos küldetést teljesít azzal, hogy célja az ember és a természet viszonyának jobbítása, a környezetkímélő, környezetbarát életmód ökológiai megalapozása és vonzóvá tétele a legjobb hazai hagyományok és külföldi példák hasznosításával. A lap különösen hasznos szerepet tölt be a felnövekvő korosztályok környezeti nevelésében. Sajátos eszközeivel kiegészíti, gazdagítja az iskolai tananyagot. Egyes elemeiben és összefüggéseiben bemutatja a flórát és faunát. Tudományos megalapozottsággal, szemléletes példákkal bizonyítja az ember és a természet szoros kapcsolatát, egymásra utaltságát. Segíti a hazai tájak, védett és védelemre érdemes területek, természetes és alkotod értékek felfedezését, és ezzel is egyengeti a szülőföld megszerettetésének útját. Útirajzaival ablakot nyit a világra, a tőlünk földrajzilag távoli vidékek megismertetésével erősíti az egyetemesség, az összetartozás gondolatát. Merít az élenjáró kutatási eredményekből. Ezenkívül értékes külföldi művek közkinccsé tételével is többletet ad az oktatáshoz. A Természetbúvár jelenlegi 75- 80 ezres olvasótáborának nagy többsége az általános és középiskolák, valamint a pedagógusképző intézmények tanára, diákja. Sok természet- és környezetismereti, biológiaszakkör foglalkozásai a cikkeire épülnek. A lap alapító társrendezője a helyi kezdeményezésből országos vetélkedővé terebélyesedet Kitaibel Pál országos középiskolai tanulmányi versenynek. Ennek csaknem ötezer résztvevője éppúgy kötelező, illetve ajánlott irodalomként hasznosítja cikkeit és illusztrációit, mint a Herman Ottó általános iskolai vetélkedőre benevező fiatalok népes gárdája. A tanulmányi versenyeket segítő cikkek, illusztrációk terjedelme a jelenlegi ciklusban is megközelíti, illetve valamivel meghaladja a száz lapoldalnyi felületet. A várható költségek pedig több mint négymillió forintot tesznek ki. Mindez önmagában azt jelzi, hogy továbbra is égető szükségünk van segítőkész mecénásokra. A Természetbúvárnak megszavazot adományok egyébként a szomszédos országok magyarságának körében is kamatoznak. Lapunk ma már számonként 600-700 példányban eljut a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság oktatási intézményeibe, ahol tanárok és diákok igénylik, hasznosítják munkájukban. Tudomány HÉTFŐ, 1993. április 5. * Az elmúlt év októberében a világ tudományos élete megdöbbenve értesült arról, hogy elhunyt Bay Zoltán fizikus. Mint oly sok magyar tudósnak, neki is az jutott osztályrészül, hogy kétszer búcsúzzanak tőle: egyszer Washingtonban a nemzetközi tudóstársadalom és egyszer itthon, a hazai kollégák, barátok a gyulavári református temetőben, ahogy végakaratában kívánta. A temetése napjáig - április 10-ig - országszerte megemlékeznek neves hazánkfiáról. Szombaton az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban emlékkiállítást nyitott meg Pungor Ernő, az OMFB elnöke. Az eredeti dokumentumokat bemutató kiállítást a BME Központi Könyvtára, az ELTE Levéltára, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum, az MTA Könyvtára, az Országos Műszaki Múzeum és a Tungsram Rt. közreműködésével az OMKK rendezte. Nagy Ferenc tudománytörténész kalauzolt végig a becses értékeket őrző tárlók között. A kiállítás első termében Bay Zoltán életútját mutatjuk be. Az első vitrinben édesanyjáról, édesapjáról és testvéréről készült fotók láthatók, majd a debreceni Református Főgimnáziumban kapott bizonyítványait tettük közszemlére. Helyet kapott itt a Budapesti Tudományegyetem is, ahova Bay Zoltán járt. Kiállítottuk azt a kormányzói pecsétgyűrűt, amit azok a hallgatók kaptak, akik végig színjelesen végezték az iskoláikat. Kényszerű menekülés A következő tárló már Szegedre vezet: ott lett Bay a fizika professzora, majd 1936-tól már a budapesti Műegyetemen oktatott. Bemutatjuk az eredeti kinevezési okmányt és azokat a könyveket, amelyekből előadott Az Egyesült Izzóval való kapcsolatát idézi föl a következő tárla. A nagy hírű cégnél először a kutatólaboratóriumot vezette, majd vezérigazgató lett Egyszerre felügyelte a kutatásifejlesztési területet és a hatalmas cég gazdasági tevékenységét Itt végezte híres kísérleteit a holdradarral. Bemutatjuk Az élet erősebb című kötetét nyomtatásban és kéziratban is. Ebben újab, hogy miért kellett 1948-ban elhagynia hazáját. Érdekes dokumentumok azok a levelek, amelyeket könyve kiadójával, a Püski Kiadóval váltott. Az utolsó vitrinnek ezt a címet adhatnánk: a három hazatérés. Először 1930-ban jött haza Berlinből, akkor, amikor tudós társai Amerikába mentek, ő hazatért. Másodszor 1973- ban lépte át a magyar határt Szent- Györgyi Alberttal, huszonöt évi kényszerű távollét után. Ettől kezdve már rendszeresen járt haza. 1986-ban A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában című konferencia alkalmával ő nyitotta meg a Bolyai-Neumann-emlékszobát. Megnyitójában Eötvös Loránd szavait ismételte meg: „Ha jó tudósok és mint illik, igaz magyarok akarunk lenni, akkor a tudomány zászlóját olyan magasra kell emeljük, hogy a határainkon túl is megláthassák, és megadják neki az illő tiszteletet. Ez volt Bolyai János alkotása, ez a mi felemelő példaképünk." Majd hozzátette: „Mert ami a muzulmánoknak Mekka, a zsidóknak Jeruzsálem, a katolikusoknak Róma, nekünk, magyar fizikusoknak, az Marosvásárhely, a Bolyaiak szellemi öröksége folytán, néhány mondatát „élőben” hallhatták a látogatók. Visszhang a világűrből - A harmadik hazatérés már végleges, hiszen hamvait hozták haza. Életútjának bemutatása után három akadémiai szélfoglalóját dokumentáltuk. Láthatjuk azt az elektronsokszorozó csövet, amiből ezen kívül egy példány van a világon, az amerikai műszaki természettudományos múzeumban. Úgy állították ott ki, mint az egyetemes emberi alkotások egy kiemelkedő példányát. Megtekinthető az a műszer is, amely a radarcsillagászat úttörője volt. A holdradarkísérletek antennájának modelljét Mészáros Sándor készítette el. Nemcsak hold-, napradarkísérleteket is folytatott, amit egy 1946-ban írt, itt látható jegyzőkönyv bizonyít. A harmadik székfoglaló a fényre szabott méter bevezetése volt. 1983 óta Bay Zoltán kutatásai alapján a fény sebességével határozzák meg a távolság egységét, a métert. Becses relikvia az a szék, amely eredetileg Neumann Jánosé volt, majd halála után Bay Zoltán kapta meg. Ez volt a kedvenc széke, ebben fogantak zseniális gondolatai. Ez a csodálatos szék vezet azokba a magasságokba, ahol megfejthető a „magyar titok”. így nevezték azt a nagy magyar fizikus-matematikus generációt, akiknek zsenialitása meghatározta a természet- és műszaki tudományok modern fejlődését. Egy tárlóban gyűjtöttük össze azokat a leveleket, amelyek a kapcsolódási pontokat jelentették a sokszor megcsodált nagy generáció tagjai között. Gábor Dénes, Neumann János, Németh László, Szent-Györgyi Albert leveleit olvashatjuk eredetiben. A gyökereik e hazában voltak, itt kapták tudásukat és emberségüket. Bármilyen magasra emelkedtek, megőrizték a szülőföldhöz való hűségüket. Ez a „titok”. A hitet megtartotta - Hogyan kerültek haza e becses tárgyak? - Bay Zoltán felesége, aki 45 éven át hűséges társa volt jóbanrosszban, fontosnak tartotta, hogy a Bay-gyűjtemény a szülőházába kerüljön. Ez olyan kincs, amit alig lehet szavakkal érzékeltetni. Az utolsó tárló tárgyai a legmeghatóbbak. Itt látható az a fekete táska, amivel az egyetemre járt, benne az az utolsó jegyzetköteg, amivel éppen akkor foglalkozott. Mellette a szemüvege, a tolla és a karórája. Az óra, amely még mindig jár, az amerikai időszámítás szerinti időt mutatja. Szépen szimbolizálja azt, hogy biológiai óránk lejár, de a szellem alkotása tovább él. Sírkövére bibliai idézetet vésnek: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam." Bay Zoltán mind a három feltételt teljesítette ahhoz, hogy példájával nemzete és az egyetemes emberiség boldogulását szolgálhassa. A tudományos világ nagy halottjáról több helyen tartanak megemlékezést, ezek összehangolására Bay Zoltán-emlékbizottság alakult. Elnöke Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, tagjai a család és tudományos életünk neves személyiségei. Elsőként a Kálvin téri református templomban emlékeztek meg április 3-án (szombaton) hazánk nagy fiáról, ahol Hegedűs Lóránt püspök mondott emlékbeszédet. Ma délelőtt 10 órakor a MTESZ Technika Házában (Kossuth Lajos tér 6/8., I. 135.) tudományos emlékülésen méltatják Bay Zoltán életművét. Nemcsak a főváros, a vidék is részt vállal a méltó megemlékezésből. Ma délután 17 órakor Hódmezővásárhelyen, a Városházán idézik föl Bay Zoltán zsenijét. Szegeden április 6-án (kedden) tartanak tudományos ülést a Somogyi Béla u. 7. szám alatt. Debrecenben április 7-én (szerdán) 14 órakor emlékeznek a Thomas Mann u. 49. szám alatt, az Akadémiai Bizottság székházában. A szülőváros - Gyula - a végső tiszteletadás helye lesz 12 órakor, amikor harangszó kíséretében viszik nagy halottukat a gyulavári temetőbe. Előtte - délelőtt 11 órakor - emlékszobát avatnak a gyulavári parókián, majd a Mogyoróssy János Könyvtárban neves személyiségek emlékeznek Bay Zoltánra. Hankó Ildikó Bay Zoltán végleg hazatért Aki „megtapogatta” a Holdat Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert hazatérése 1973-ban Haragszik a Mayon-vulkán istene Indonézia egy kétes értékű rekordot mondhat magáénak: a világon a legtöbb, százhúsznál is több működő vulkán tulajdonosa. A március 21-e óta ismét haragvó Fülöpszigeteki Mayon-vulkán három kilométer magasba lövellte ki a törmeléket, hangos robbanás kíséretében. Szakemberek nem tartanak kizártnak egy nagyobb robbanást sem, ezért a vulkán közeléből kitelepítették a lakosságot. Az elmúlt hatezer év alatt Indonéziában voltak a leghevesebb kitörések. Csak néhányat említünk: a Tambora 1815-ben 60 Badacsonynak megfelelő kőzettömeget tüntetet el a föld felszínéről, és 92 ezer ember halálát okozta; a Krakatau 1883-ban 36 ezer ember halálát követelte. Hasonlóan veszélyes a jávai Merapi és a Kelud. A most tüzet okádó Mayon a világ egyik legszabályosabb vulkáni kúpja. Ez lehet az oka annak, hogy egyes od lakó, jó megfigyelő emberek azt állítják, hogy a tűzhányó csúcsa a kitörés előtt kihegyesedik. Indonéziában is, mint mindenütt a világon, számos monda kering a vulkánok kitöréséről és az ezeket kísérő földrengésekről. Az egyik szerint a Föld mélyében lakó istenség hatalmas ütéseket mér a földkéregre, ezért reng a föld. Egy másik monda azt tartja, hogy egy óriáskígyó hordja a hátán az egész világot, és az mozdul meg a katasztrófát megelőzően. (K.L) A Mayon-vulkán Sugárzó hírek Franciaország világcsúcsot döntött Talán emlékeznek rá olvasóink, hogy komoly gondot okozot az elmúlt év végén az az ukrán határozat, amely nem engedélyezte a kiégett atomerőművi fűtőelemek átszállítását az ország területére. Az ügy hazánkat is közelről érintette, mivel a felújításra tárolt, elhasznált fűtőelemeket eddig a volt Szovjetunióba szállították Paksról, így a már megrakod vasúti szerelvény tavaly július óta itthon vesztegelt. Az ukrán és az orosz kormány engedélye alapján februárban kigördült hazánkból az a szerelvény, amelyik az üzemanyag-kazetákat szállította. A Magyar Nukleáris Társaság tájékoztatása szerint tárgyalások folynak további visszaszállítási lehetőségekről is. Mivel a lehetőség nem jelent garanciát, megkezdték annak a tárolónak a tervezését, amelyet az atomerőmű telephelyén építenek majd föl. Az engedélyezési,és kiviteli terveket a brit GEC Alsthom cég készíti el. A létesítmény környezeti hatásvizsgálatát a COMCO Martech Magyarország végzi. Egyébként a paksi erőmű tízéves működésének legmagasabb termelési eredményét érte el az elmúlt évben 13,964 kWh-t termelt. Ez év január 3-án pedig túlhaladta a 100 milliárd kWh összegzett termelést. Más európai nukleáris rekordokról is érkezet hír. Franciaország atomerőművei világcsúcsot döntöttek, mivel január 19-én az ország teljes villamos energiájának 82,61 százalékát adták. Az Európai Nukleáris Társaság hírei szerint az atomreaktorok építésének súlypontja a Csendes-óceán térségére tevődik át. Kína egy második reaktor építését tervezi Sanghaj közelében. Emellett befejezés előd áll egy kétreaktoros erőmű a Daga-öbölben, majd Oroszország szállít egy ikerreaktort Kína északeleti részébe. Indiában jelenleg kilenc atomerőművi blokk működik, nemrég kapcsolták hálózatra az utolsót, a Kakrapar-l-et. Japánban az ősz óta 45 reaktorblokk termel energiát. Pakisztánban a fővárostól - Iszlámábádtól 280 kilométerre megkezdték a második atomerőmű építését. Dél-Koreában kilenc erőművi reaktor működik, hét építése pedig folyik. Tajvanban a negyedik atomerőmű építésére írtak ki pályázatot, az értékelés most folyik. A legnagyobb figyelem - nem véletlenül - az Oroszországban és utódállamaiban működő erőműveket kíséri... Az orosz kormány tervet fogadott el atomerőművek egész sorának 2010-ig történő építésére, illetve befejezésére. Jelenleg az ország villamos energiájának 10 százalékát termelik nukleáris célra. A Balakovo-4 erőmű készen áll az indításra, a Kalinin-3 és a Kurszk-5 (az utóbbi javítod Csernobil-típusú) építés alad áll. Lejárt annak a pályázatnak a határideje, amelyet Ukrajna írt ki a tönkrement, hírhedt 4. reaktorblokkot körülvevő szarkofág megerősítésére Csernobilban. Kétszáz pályázat érkezett a világ minden részéről. A probléma megoldása sürgős, mert bizonytalan, hogy a jelenlegi szarkofág mennyi ideig tart ki. Franciaország kívánja finanszírozni a kutatásokat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése szerint hárman vesztették életüket Kínában radioaktív sugárzás következményeként. Egy elveszet sugárforrást talált három férfi, amit hazavittek. Kiderült, hogy az egy Co-60 sugárforrás volt. A gyűjtőszenvedélybe a megtaláló, a fivére és az édesapja belehalt. A baleset körülményeit vizsgálják. (hankó)