Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

Forgó szobor forgó űrhajósokkal A műalkotás neve: Kozmikus táncos Május végén mintegy 10 millió forintos költségtérítésért a Progressz teherűrha­jó egy nyugati műalkotást szállított a Föld körül keringő hétéves modulűrállo­másra. Még a Szovjetunió létének idején - 1986- ban - az oroszok egy elemekből összeszerelt, nagyméretű űrállomás építését kezdték meg kb. 400 km magasságú pályán a Föld körül. Ez a Mir (világ, béke) elnevezésű űrállomás lett az első állandóan üzemelő űrbázis. Fedélzetén műszaki, technológiai, geofizikai, csillagásza­ti, orvosi és biológiai, valamint erőforrás-kuta­tási kísérletek tucatjait végezte a két főből álló személyzet. A húsztonnás központi egységhez 1987-ben egy tizenegy tonnás csillagászati kutatómodult, a Kvant-l-el csatlakoztatták. A Kvant-l-en an­gol, holland, német, orosz és svájci fejlesztésű távcsöveket helyeztek el. A négy röntgentelesz­kóp és az ultraibolya-tartományban működő 5. távcső azóta is működik. Ezekkel a röntgentáv­csövekkel sikerült először ebben a tartományban megvizsgálni az 1987-ben, a Nagy Magellánfel­­hőben felrobbant szupernóvát. 1989 novemberében egy újabb modult, a 20 tonnás Kvant-2-t csatlakoztatták a Mir köz­ponti egységéhez. Ebben az úgynevezett ki­egészítő modulban egy újabb mosdóhelyisé­get, illetve fürdőszobát kaptak az űrhajósok, szaunával, WC-vel, valamint egy nagy raktár­szoba került benne kialakításra. A Kvant-2 vé­gén lévő zsilipkamrában helyezték el azt a két személyi űrjárművet, amelyekkel az űrhajósok az űrállomáson kívül tudnak mozogni; ezeket rakétahajtású „foteloknak” is nevezhetnénk. A zsilipkamrán az eddigieknél húsz centiméter­rel nagyobb kijárati ajtó is van, így a kozmo­nauták kényelmesebben tudnak zárt szkafan­dereikben a világűrbe kimászni, mint a régi, 80 centiméter átmérőjű ajtókon. 1990 májusában egy harmadik modult, a Krisztallt kapcsolták a Mirhez, a Kvant-2-vel átellenes oldalon, így az űrállomás egy hatal­mas, több mint 90 tonnás égi keresztté vált. A Krisztall egy technológiai modul, amelynek fedélzetén több, olvasztásra, kristályosításra al­kalmas félautomata gyártókemencét is elhe­lyeztek. Még két szabad kikötőhely van a Mi­­ren, ide várhatóan 1993-94-ben csatlakoztat­nak majd újabb húsztonnás egységeket. Ezek­kel a Mir modulűrállomás tömege meg fogja haladni a 120 tonnát, és a Föld legnagyobb űr­állomásává válik. (Igaz, a Mir tömege már most is több, mint a húsz évvel ezelőtt pályára állt amerikai Skylab 88 tonnája volt.) A Mir űrállomásra a személyzetet Szojuz- TM típusú két-, illetve háromszemélyes űrhajó­val szállítják, az utánpótlást (élelmiszert, vizet, levegőt, hajtóanyagot, műszereket és alkatrésze­ket) pedig a Szojuzból fejlesztett Progressz te­herűrhajókkal oldják meg. Az űrállomáshoz 1993 júniusáig összesen 54 űrhajó repült, 18 sze­mélyzet és 36 teherszállító. Eddig 13 alaplegény­ség dolgozott 4-12 hónapos időintervallumok­ban az űrállomáson. Látogatólegénységként kül­földi űrhajósok is tevékenykedtek a Mir fedélze­tén, összesen tízen (szúr, bolgár, afgán, francia, japán, angol, kazak, osztrák, német és francia ál­lampolgárok). A nyugati űrhajósok kiképzéséért és űrrepüléséért az oroszok általában 12 millió dollárt kaptak, azaz ezek bérrepülések voltak. 1993-ban a Mir fedélzetén két extra program­ra is sor került. A Progressz-M-15 egy összehaj­togatott naptükröt vitt fel, amelyet az asztronau­ták szereltek a teherűrhajó orr-részére. Miután a Progressz levált a Minői, forgatással 20 méter át­mérőjűre nyitották ki ezt a kísérleti naptükröt, amely öt percig megvilágította Európát. A Progressz-M-18 teherűrhajó pedig idén májusban szállított a Mirhez egy kisméretű, mintegy egy kilogramm tömegű műalkotást. A Rubik Ernő bűvös kígyójára emlékeztető alak­zatot Arthur Woods, Svájcban élő, amerikai születésű művész alkotta. Az általa létrehozott OURS Alapítvány finanszírozta ezt az unikális „űrkísérletet”. A költségekre 150 000 svájci frankot utaltak az orosz űrhajózás számára. Woods úr alkotását ,k­ozmikus táncosnak" ne­vezte el. A szobrot, amelynek maximális átmé­rője mintegy negyven centiméter, az űrhajósok kicsomagolták, és már bemutatták tévén ke­resztül a földi irányításnak. Érdekes látvány volt a Mir központi egységében a pörgő szobor a szintén forgó két űrhajóssal, akik láthatóan él­vezték a játékot. A tervek szerint ezt a kozmi­kus alkotást egy űrséta alkalmával majd kihe­lyezik a világűrbe, hogy ott folytassa űrtáncát. A Mir űrállomásra egyébként ismét vendé­get várnak. Július elején érkezik meg a követ­kező váltólegénységgel a soron következő fran­cia űrhajós vagy űrhajósnő. Dr. Horváth András Nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködések „Légifelvétel” a lehetőségekről A tudomány finanszírozása ko­moly gondot jelent az országnak, ám az sem vonható kétségbe, hogy az el­múlt két év során tudományos és technológiai kapcsolataink terén ko­moly orientációváltozás következett be, amely elsősorban az OMFB nem­zetközi mozgásának köszönhető. A kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények száma kibővült, a régiek tartalmilag meg­újultak, és ma már olyan fejlett tech­nológiai kutatási témákat is felölel­nek, amelyek korábban a COCOM- tiltások alá estek. Az OMFB jelenleg 16 kétoldalú kormányközi tudomá­nyos és technológiai egyezmény gondozását látja el. A megállapodások keretében fo­lyó projektek támogatására a kor­mány évente mintegy 100 millió fo­rintot költ. Ezek a programok a kuta­tási tevékenységek nemzetközi „összekapcsolását” segítik elő, a ku­tatási alapkiadásokat mindkét fél sa­ját K+F forrásaiból finanszírozza. A támogatásra alkalmas projektek kiválasztása pályázati formában, há­rom „szűrőn” keresztül történik. Je­lenleg mintegy 300 közös projekt mű­ködik, amely 300-350 magyar kutató kiutazását és ugyanennyi külföldi szakember fogadását teszi lehetővé. A jól informálódó intézmények és kutatók megfelelő szintű program­jukhoz sikerrel pályázhatják meg ezeket az együttműködési lehetősé­geket. A legfontosabbakról tájékoz­tatjuk olvasóinkat. Tudomány HÉTFŐ, 1993. június 14. Részecskefizikai Kutatások Európai Szervezete (CERN) Magyarország 1992 júliusában csatlakozott a genfi székhelyű CERN-hez. Itt működik a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A CERN éves költség­­vetése 1992-ben meghaladta a 945 millió svájci frankot, ez az összeg a világ részecskefizikai kutatására fordított összegnek közel a fele. A CERN nemcsak az alapkuta­tásban érdekelt magyar tudósoknak, kutatóknak, hanem a magyar ipar számára is lehetőséget kínál, mivel éves költségvetésének közel 40 százalékát fordítja külső megrendelésekre. A szervezetet 1954-ben hozták létre a vezető nyugat­európai országok, a nagy energiájú részecskefizika terü­letén folytatott tudományos tevékenységük összehango­lására, illetve közös kutatások végzésére. A CERN betű­szó a laboratóriumot elindító ideiglenes tanács nevéből ered: Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire. A több részecskegyorsítóból álló rendszer Genf közelében, részben svájci, részben francia területen fekszik. A kuta­tóközpontnak több mint 3000 alkalmazottja van. A CERN-ben folyó kísérletek az anyag legbelső szer­kezetét kutatják, mintegy mikroszkóppal tekintve be az elektronok és protonok belsejébe. A felgyorsított részecs­kék egymásnak ütközése során olyan energiasűrűséget ér­nek el, amely az univerzum keletkezésekor, közvetlenül az „ősrobbanás” után létezhetett a világegyetemben. Az ütkö­zési pont köré épített, több százezer elektronikus csatornát tartalmazó detektorok észlelik a keletkezett részecskéket Kik a CERN tagjai? 10 EK-tagállam, 5 EFTA-tagál­­lam és a „visegrádi négyek”. A CERN-ben felépített gyor­sítók, detektorok, számítógép-hálózatok a genfi laborató­riumot az európai „high tech” együttműködés egyik kulcsintézményévé tették. A CERN számos K+F progra­mot finanszíroz a tagállamok által befizetett tagdíjakból, amit a tagországok a GDP arányában megállapított száza­léknak megfelelően fizetnek be évente. A programok egy jelentős része „külső” megrendelés és tenderek útján kerül meghirdetésre. A CERN-tagság elnyerésével most már magyar vállalatok és intézetek is szabadon pályázhatnak a CERN-tendereken. De hogyan is kell pályázni? Ehhez kí­vánt segítséget nyújtani az OMFB és a Magyar CERN-bi­­zottság a nemrég megrendezett CERN-nap keretében. (K. L) Repüléstechnikai Múzeum Szolnokon Új kiállítás nyílt a szolnoki Re­pülőtiszti Főiskola Művelődési Ott­honában. A két nagy termet megtöl­tő anyagot Béler Gyula nyugállomá­nyú alezredes gyűjtötte össze és ren­dezte kronológiai sorrendbe - jelen­tette az MTI. Az első teremben a magyar kato­nai repülés vázlatos történetével is­merkedhetnek meg az érdeklődők. A tablókon korabeli fotók, a vitrinek­ben eredeti pilótaöltözékek, a korok­ra jellemző egyenruhák láthatók. A tárlat külön látványossága az üveg­­szekrényekben elhelyezett repülő­gépmakettek, melyeket eredeti raj­zok, illetve fényképek alapján készí­tettek. A másik teremben emlékfal őrzi a háborúban hősi halált halt pi­lóták neveit. A magyar űrrepüléssel kapcsolatos dokumentumok számá­ra külön emléksarkot rendeztek be. A kiállított tárgyak alapján a látoga­tók tájékozódhatnak az intézmény oktatási módszereiről, a kultúrában, a sportban elért eredményeiről. A katonai főiskola most megnyílt repüléstechnikai múzeumának anya­ga a már korábban összegyűjtött szolnoki repüléstörténeti dokumen­tumokkal együtt egyike lesz majd az 1996-os világkiállítás közlekedéstör­téneti látványosságainak. Minimamut, a túlélő A mamutok hatezer évvel éltek tovább, mint amikorra eddig tették kipusztulásuk idejét. A hosszú vörö­ses szőrű őslények még javában Alaszka egyik észak-nyugati szige­tén kószáltak, amikor az egyiptomi szfinx épült - állítja az az új tanul­mány, amely az amerikai Nature cí­mű magazinban olvasható. Egy szak­értő szerint a felfedezés „egyike az utóbbi idők legkülönösebb régészeti leleteinek". A szigeti ősemlősök a fellelt maradványok alapján valószínűleg minimamutok lehettek. Adrian Lis­ter, a jégkorszaki emlősök egyik londoni szakértője két méterre be­csüli magasságukat. Huszonkilenc fogat és fogtöredéket találtak az orosz­ kutatók az északi Vrangel­­szigeteken. A vizsgálatok alapján a maradványok kora 4000 évre tehe­tő, ám a lelőhelyen talált agyarak és csontok még ennél is fiatalabbak: 3700 évesek. A feltárás előtt általánosan elfo­gadott nézet volt, hogy a mamutok körülbelül 10 ezer éve haltak ki, bár néhány szakértő későbbre, 7000 év­vel ezelőttre időzítette kipusztulá­sukat. Az egykor a szigeten élt mamu­tok maradványainak értékelése azt a vitát is segíthet eldönteni, hogy szárazföldi társaikat vajon az ember pusztította-e ki, vagy a természeti környezet változása vált számukra végzetessé? A tanulmány írói arra a követ­keztetésre jutottak, hogy az említett őselefántok azért élhették túl fajuk többi képviselőjét, mert a sziget fló­rája továbbra is biztosította számuk­ra azokat a feltételeket, amelyek a kontinensről már eltűntek. A Vran­­gel-szigetek egykor ahhoz a földte­rülethez tartoztak, amely magában foglalta Szibériát és Alaszkát is - ál­lítják a kutatók -, ám tizenkétezer évvel ezelőtt ez a földdarab levált a kontinensről. (p) Vigyázat! Manipulációra alkalmas!....... Géntérkép az emberiségről A génkutatás egy-két évtizeden belül várható eredményei faji igaz­ságtalansághoz, megkülönböztetés­hez, új elnyomott társadalmi réte­gek kialakulásához vezethetnek, ha a társadalmi igazságosság és gon­doskodás a genetikai igazságtalan­ságokat nem egyensúlyozza ki - er­re figyelmeztetett Benno Müller- Hill, a németországi kölni genetikai intézet professzora a Nature című brit tudományos folyóirat legújabb számában. A professzor részt vesz a Hu­man Genome Project-ben, egy több milliárd dolláros nemzetközi tudo­mányos együttműködésben, mely­nek célja feltérképezni az embert és tulajdonságait meghatározó mint­egy százezer gént, és az ezeket al­kotó, összesen vagy hárommilliárd DNS-bázispárt. A munka tíz éve kezdődött családon belül öröklődő egyes betegségek kutatása nyomán, és várhatóan 2003 után fejeződik be. „A tudósok minden elképzelhető etnikai és társadalmi csoport tagjait megvizsgálják, természetesen név­telenül, a géntérkép készítése köz­ben. Kétségtelen, hogy találnak bi­zonyos különbségeket. Tény lesz a genetikai alapú faji igazságtalanság. Például a skizofréniára, a mániákus depresszióra vagy az alacsony intel­ligenciaszintre hajlamosító gének bizonyára megtalálhatók az ameri­kai és az európai lakosság 10 vagy még nagyobb százalékában” - írta a német profeszor, és így folytatta: ,Az egészségügyi biztosítást általá­nossá kell tenni, és kemény törvé­nyek kellenek a hátrányos genetikai helyzetűek megkülönböztetése ellen a társadalomban, a foglalkoztatás­ban és a biztosításban." Úgy vélte, fel kell lépni az ellen, hogy a tudományos eredményeket felhasználva egyes cégek megta­gadják egyébként alkalmas és egészséges emberek alkalmazását egyéni vagy etnikai hovatartozás alapján, azért, mert valószínűsíthe­tően vagy valóban hordoznak olyan gént, amely később például Alzhei­­mer-kórra vagy mellrákra hajlamo­sítja őket. Benno Müller-Hill szerint a cso­portok védelmén kívül az egyének vé­delmére is szükség lesz. „Ha megis­merjük valaki DNS-láncát, akkor sta­tisztikailag pontosan meg lehet jósol­ni intelligenciáját, mentális egyensú­lyát, egészségét, vagyis a sorsát” - ír­ta, s ebben más veszélyt is látott: „Új gyógyszerek tömege árasztja majd el a piacot, de ettől a szenvedés csak részben enyhülhet. Sokkal könnyebb felírni egy pirulát, mint megváltoztat­ni a társadalmi körülményeket, ame­lyek például a skizofrénia tüneteinek komolyságáért felelősek." Pályázati felhívás A Magyar Államvasutak mint kezelő megbízásából a MÁVINVEST Kft. (1062 Budapest VI., Andrássy u. 73-75.) pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok értékesítésére. Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19-21. alatti épületek (irodaegyüttes, étteremmel és munkásszállásai) bruttó alapterülete 3839 m 2 Budapest VII., Dob u. 73. sz. alatti Ingatlan (volt MÁV Kollégium) fent­i üzlet nélkül bruttó alapterülete 1836 m 1 Bicske (volt honvédelmi telephely és szállás) Monor (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 2661 m 1 Győr (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 3833 m­ Celldömölk (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 3039 m 1 Füzesabony (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 8361 m bruttó alapterülete 2798 m1 A létesítmények előzetes időpont-egyeztetés alapján megtekinthetők. A pályázatok beérkezési határideje és helye: 1993. július 19. (hétfő), 14 óra a MÁVINVEST Kft. (1062 Bp.­ Andrássy u. 73-75., 175. sz. szobájában. A létesítmények műszaki adatait és a pályázat feltételeit tartalmazó ismertető átvehető a fenti címen, a pályázat meghirdetését követően munkanapokon 9-14 óra között. Telefonszám: 142-5399 Telefax: Információt ad: 142-8599 142-8941 Szabó István Nagy Lajos Krepelka József

Next