Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
Forgó szobor forgó űrhajósokkal A műalkotás neve: Kozmikus táncos Május végén mintegy 10 millió forintos költségtérítésért a Progressz teherűrhajó egy nyugati műalkotást szállított a Föld körül keringő hétéves modulűrállomásra. Még a Szovjetunió létének idején - 1986- ban - az oroszok egy elemekből összeszerelt, nagyméretű űrállomás építését kezdték meg kb. 400 km magasságú pályán a Föld körül. Ez a Mir (világ, béke) elnevezésű űrállomás lett az első állandóan üzemelő űrbázis. Fedélzetén műszaki, technológiai, geofizikai, csillagászati, orvosi és biológiai, valamint erőforrás-kutatási kísérletek tucatjait végezte a két főből álló személyzet. A húsztonnás központi egységhez 1987-ben egy tizenegy tonnás csillagászati kutatómodult, a Kvant-l-el csatlakoztatták. A Kvant-l-en angol, holland, német, orosz és svájci fejlesztésű távcsöveket helyeztek el. A négy röntgenteleszkóp és az ultraibolya-tartományban működő 5. távcső azóta is működik. Ezekkel a röntgentávcsövekkel sikerült először ebben a tartományban megvizsgálni az 1987-ben, a Nagy Magellánfelhőben felrobbant szupernóvát. 1989 novemberében egy újabb modult, a 20 tonnás Kvant-2-t csatlakoztatták a Mir központi egységéhez. Ebben az úgynevezett kiegészítő modulban egy újabb mosdóhelyiséget, illetve fürdőszobát kaptak az űrhajósok, szaunával, WC-vel, valamint egy nagy raktárszoba került benne kialakításra. A Kvant-2 végén lévő zsilipkamrában helyezték el azt a két személyi űrjárművet, amelyekkel az űrhajósok az űrállomáson kívül tudnak mozogni; ezeket rakétahajtású „foteloknak” is nevezhetnénk. A zsilipkamrán az eddigieknél húsz centiméterrel nagyobb kijárati ajtó is van, így a kozmonauták kényelmesebben tudnak zárt szkafandereikben a világűrbe kimászni, mint a régi, 80 centiméter átmérőjű ajtókon. 1990 májusában egy harmadik modult, a Krisztallt kapcsolták a Mirhez, a Kvant-2-vel átellenes oldalon, így az űrállomás egy hatalmas, több mint 90 tonnás égi keresztté vált. A Krisztall egy technológiai modul, amelynek fedélzetén több, olvasztásra, kristályosításra alkalmas félautomata gyártókemencét is elhelyeztek. Még két szabad kikötőhely van a Miren, ide várhatóan 1993-94-ben csatlakoztatnak majd újabb húsztonnás egységeket. Ezekkel a Mir modulűrállomás tömege meg fogja haladni a 120 tonnát, és a Föld legnagyobb űrállomásává válik. (Igaz, a Mir tömege már most is több, mint a húsz évvel ezelőtt pályára állt amerikai Skylab 88 tonnája volt.) A Mir űrállomásra a személyzetet Szojuz- TM típusú két-, illetve háromszemélyes űrhajóval szállítják, az utánpótlást (élelmiszert, vizet, levegőt, hajtóanyagot, műszereket és alkatrészeket) pedig a Szojuzból fejlesztett Progressz teherűrhajókkal oldják meg. Az űrállomáshoz 1993 júniusáig összesen 54 űrhajó repült, 18 személyzet és 36 teherszállító. Eddig 13 alaplegénység dolgozott 4-12 hónapos időintervallumokban az űrállomáson. Látogatólegénységként külföldi űrhajósok is tevékenykedtek a Mir fedélzetén, összesen tízen (szúr, bolgár, afgán, francia, japán, angol, kazak, osztrák, német és francia állampolgárok). A nyugati űrhajósok kiképzéséért és űrrepüléséért az oroszok általában 12 millió dollárt kaptak, azaz ezek bérrepülések voltak. 1993-ban a Mir fedélzetén két extra programra is sor került. A Progressz-M-15 egy összehajtogatott naptükröt vitt fel, amelyet az asztronauták szereltek a teherűrhajó orr-részére. Miután a Progressz levált a Minői, forgatással 20 méter átmérőjűre nyitották ki ezt a kísérleti naptükröt, amely öt percig megvilágította Európát. A Progressz-M-18 teherűrhajó pedig idén májusban szállított a Mirhez egy kisméretű, mintegy egy kilogramm tömegű műalkotást. A Rubik Ernő bűvös kígyójára emlékeztető alakzatot Arthur Woods, Svájcban élő, amerikai születésű művész alkotta. Az általa létrehozott OURS Alapítvány finanszírozta ezt az unikális „űrkísérletet”. A költségekre 150 000 svájci frankot utaltak az orosz űrhajózás számára. Woods úr alkotását ,kozmikus táncosnak" nevezte el. A szobrot, amelynek maximális átmérője mintegy negyven centiméter, az űrhajósok kicsomagolták, és már bemutatták tévén keresztül a földi irányításnak. Érdekes látvány volt a Mir központi egységében a pörgő szobor a szintén forgó két űrhajóssal, akik láthatóan élvezték a játékot. A tervek szerint ezt a kozmikus alkotást egy űrséta alkalmával majd kihelyezik a világűrbe, hogy ott folytassa űrtáncát. A Mir űrállomásra egyébként ismét vendéget várnak. Július elején érkezik meg a következő váltólegénységgel a soron következő francia űrhajós vagy űrhajósnő. Dr. Horváth András Nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködések „Légifelvétel” a lehetőségekről A tudomány finanszírozása komoly gondot jelent az országnak, ám az sem vonható kétségbe, hogy az elmúlt két év során tudományos és technológiai kapcsolataink terén komoly orientációváltozás következett be, amely elsősorban az OMFB nemzetközi mozgásának köszönhető. A kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények száma kibővült, a régiek tartalmilag megújultak, és ma már olyan fejlett technológiai kutatási témákat is felölelnek, amelyek korábban a COCOM- tiltások alá estek. Az OMFB jelenleg 16 kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmény gondozását látja el. A megállapodások keretében folyó projektek támogatására a kormány évente mintegy 100 millió forintot költ. Ezek a programok a kutatási tevékenységek nemzetközi „összekapcsolását” segítik elő, a kutatási alapkiadásokat mindkét fél saját K+F forrásaiból finanszírozza. A támogatásra alkalmas projektek kiválasztása pályázati formában, három „szűrőn” keresztül történik. Jelenleg mintegy 300 közös projekt működik, amely 300-350 magyar kutató kiutazását és ugyanennyi külföldi szakember fogadását teszi lehetővé. A jól informálódó intézmények és kutatók megfelelő szintű programjukhoz sikerrel pályázhatják meg ezeket az együttműködési lehetőségeket. A legfontosabbakról tájékoztatjuk olvasóinkat. Tudomány HÉTFŐ, 1993. június 14. Részecskefizikai Kutatások Európai Szervezete (CERN) Magyarország 1992 júliusában csatlakozott a genfi székhelyű CERN-hez. Itt működik a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A CERN éves költségvetése 1992-ben meghaladta a 945 millió svájci frankot, ez az összeg a világ részecskefizikai kutatására fordított összegnek közel a fele. A CERN nemcsak az alapkutatásban érdekelt magyar tudósoknak, kutatóknak, hanem a magyar ipar számára is lehetőséget kínál, mivel éves költségvetésének közel 40 százalékát fordítja külső megrendelésekre. A szervezetet 1954-ben hozták létre a vezető nyugateurópai országok, a nagy energiájú részecskefizika területén folytatott tudományos tevékenységük összehangolására, illetve közös kutatások végzésére. A CERN betűszó a laboratóriumot elindító ideiglenes tanács nevéből ered: Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire. A több részecskegyorsítóból álló rendszer Genf közelében, részben svájci, részben francia területen fekszik. A kutatóközpontnak több mint 3000 alkalmazottja van. A CERN-ben folyó kísérletek az anyag legbelső szerkezetét kutatják, mintegy mikroszkóppal tekintve be az elektronok és protonok belsejébe. A felgyorsított részecskék egymásnak ütközése során olyan energiasűrűséget érnek el, amely az univerzum keletkezésekor, közvetlenül az „ősrobbanás” után létezhetett a világegyetemben. Az ütközési pont köré épített, több százezer elektronikus csatornát tartalmazó detektorok észlelik a keletkezett részecskéket Kik a CERN tagjai? 10 EK-tagállam, 5 EFTA-tagállam és a „visegrádi négyek”. A CERN-ben felépített gyorsítók, detektorok, számítógép-hálózatok a genfi laboratóriumot az európai „high tech” együttműködés egyik kulcsintézményévé tették. A CERN számos K+F programot finanszíroz a tagállamok által befizetett tagdíjakból, amit a tagországok a GDP arányában megállapított százaléknak megfelelően fizetnek be évente. A programok egy jelentős része „külső” megrendelés és tenderek útján kerül meghirdetésre. A CERN-tagság elnyerésével most már magyar vállalatok és intézetek is szabadon pályázhatnak a CERN-tendereken. De hogyan is kell pályázni? Ehhez kívánt segítséget nyújtani az OMFB és a Magyar CERN-bizottság a nemrég megrendezett CERN-nap keretében. (K. L) Repüléstechnikai Múzeum Szolnokon Új kiállítás nyílt a szolnoki Repülőtiszti Főiskola Művelődési Otthonában. A két nagy termet megtöltő anyagot Béler Gyula nyugállományú alezredes gyűjtötte össze és rendezte kronológiai sorrendbe - jelentette az MTI. Az első teremben a magyar katonai repülés vázlatos történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tablókon korabeli fotók, a vitrinekben eredeti pilótaöltözékek, a korokra jellemző egyenruhák láthatók. A tárlat külön látványossága az üvegszekrényekben elhelyezett repülőgépmakettek, melyeket eredeti rajzok, illetve fényképek alapján készítettek. A másik teremben emlékfal őrzi a háborúban hősi halált halt pilóták neveit. A magyar űrrepüléssel kapcsolatos dokumentumok számára külön emléksarkot rendeztek be. A kiállított tárgyak alapján a látogatók tájékozódhatnak az intézmény oktatási módszereiről, a kultúrában, a sportban elért eredményeiről. A katonai főiskola most megnyílt repüléstechnikai múzeumának anyaga a már korábban összegyűjtött szolnoki repüléstörténeti dokumentumokkal együtt egyike lesz majd az 1996-os világkiállítás közlekedéstörténeti látványosságainak. Minimamut, a túlélő A mamutok hatezer évvel éltek tovább, mint amikorra eddig tették kipusztulásuk idejét. A hosszú vöröses szőrű őslények még javában Alaszka egyik észak-nyugati szigetén kószáltak, amikor az egyiptomi szfinx épült - állítja az az új tanulmány, amely az amerikai Nature című magazinban olvasható. Egy szakértő szerint a felfedezés „egyike az utóbbi idők legkülönösebb régészeti leleteinek". A szigeti ősemlősök a fellelt maradványok alapján valószínűleg minimamutok lehettek. Adrian Lister, a jégkorszaki emlősök egyik londoni szakértője két méterre becsüli magasságukat. Huszonkilenc fogat és fogtöredéket találtak az orosz kutatók az északi Vrangelszigeteken. A vizsgálatok alapján a maradványok kora 4000 évre tehető, ám a lelőhelyen talált agyarak és csontok még ennél is fiatalabbak: 3700 évesek. A feltárás előtt általánosan elfogadott nézet volt, hogy a mamutok körülbelül 10 ezer éve haltak ki, bár néhány szakértő későbbre, 7000 évvel ezelőttre időzítette kipusztulásukat. Az egykor a szigeten élt mamutok maradványainak értékelése azt a vitát is segíthet eldönteni, hogy szárazföldi társaikat vajon az ember pusztította-e ki, vagy a természeti környezet változása vált számukra végzetessé? A tanulmány írói arra a következtetésre jutottak, hogy az említett őselefántok azért élhették túl fajuk többi képviselőjét, mert a sziget flórája továbbra is biztosította számukra azokat a feltételeket, amelyek a kontinensről már eltűntek. A Vrangel-szigetek egykor ahhoz a földterülethez tartoztak, amely magában foglalta Szibériát és Alaszkát is - állítják a kutatók -, ám tizenkétezer évvel ezelőtt ez a földdarab levált a kontinensről. (p) Vigyázat! Manipulációra alkalmas!....... Géntérkép az emberiségről A génkutatás egy-két évtizeden belül várható eredményei faji igazságtalansághoz, megkülönböztetéshez, új elnyomott társadalmi rétegek kialakulásához vezethetnek, ha a társadalmi igazságosság és gondoskodás a genetikai igazságtalanságokat nem egyensúlyozza ki - erre figyelmeztetett Benno Müller- Hill, a németországi kölni genetikai intézet professzora a Nature című brit tudományos folyóirat legújabb számában. A professzor részt vesz a Human Genome Project-ben, egy több milliárd dolláros nemzetközi tudományos együttműködésben, melynek célja feltérképezni az embert és tulajdonságait meghatározó mintegy százezer gént, és az ezeket alkotó, összesen vagy hárommilliárd DNS-bázispárt. A munka tíz éve kezdődött családon belül öröklődő egyes betegségek kutatása nyomán, és várhatóan 2003 után fejeződik be. „A tudósok minden elképzelhető etnikai és társadalmi csoport tagjait megvizsgálják, természetesen névtelenül, a géntérkép készítése közben. Kétségtelen, hogy találnak bizonyos különbségeket. Tény lesz a genetikai alapú faji igazságtalanság. Például a skizofréniára, a mániákus depresszióra vagy az alacsony intelligenciaszintre hajlamosító gének bizonyára megtalálhatók az amerikai és az európai lakosság 10 vagy még nagyobb százalékában” - írta a német profeszor, és így folytatta: ,Az egészségügyi biztosítást általánossá kell tenni, és kemény törvények kellenek a hátrányos genetikai helyzetűek megkülönböztetése ellen a társadalomban, a foglalkoztatásban és a biztosításban." Úgy vélte, fel kell lépni az ellen, hogy a tudományos eredményeket felhasználva egyes cégek megtagadják egyébként alkalmas és egészséges emberek alkalmazását egyéni vagy etnikai hovatartozás alapján, azért, mert valószínűsíthetően vagy valóban hordoznak olyan gént, amely később például Alzheimer-kórra vagy mellrákra hajlamosítja őket. Benno Müller-Hill szerint a csoportok védelmén kívül az egyének védelmére is szükség lesz. „Ha megismerjük valaki DNS-láncát, akkor statisztikailag pontosan meg lehet jósolni intelligenciáját, mentális egyensúlyát, egészségét, vagyis a sorsát” - írta, s ebben más veszélyt is látott: „Új gyógyszerek tömege árasztja majd el a piacot, de ettől a szenvedés csak részben enyhülhet. Sokkal könnyebb felírni egy pirulát, mint megváltoztatni a társadalmi körülményeket, amelyek például a skizofrénia tüneteinek komolyságáért felelősek." Pályázati felhívás A Magyar Államvasutak mint kezelő megbízásából a MÁVINVEST Kft. (1062 Budapest VI., Andrássy u. 73-75.) pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok értékesítésére. Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19-21. alatti épületek (irodaegyüttes, étteremmel és munkásszállásai) bruttó alapterülete 3839 m 2 Budapest VII., Dob u. 73. sz. alatti Ingatlan (volt MÁV Kollégium) fenti üzlet nélkül bruttó alapterülete 1836 m 1 Bicske (volt honvédelmi telephely és szállás) Monor (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 2661 m 1 Győr (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 3833 m Celldömölk (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 3039 m 1 Füzesabony (volt honvédségi telephely és szállás) bruttó alapterülete 8361 m bruttó alapterülete 2798 m1 A létesítmények előzetes időpont-egyeztetés alapján megtekinthetők. A pályázatok beérkezési határideje és helye: 1993. július 19. (hétfő), 14 óra a MÁVINVEST Kft. (1062 Bp. Andrássy u. 73-75., 175. sz. szobájában. A létesítmények műszaki adatait és a pályázat feltételeit tartalmazó ismertető átvehető a fenti címen, a pályázat meghirdetését követően munkanapokon 9-14 óra között. Telefonszám: 142-5399 Telefax: Információt ad: 142-8599 142-8941 Szabó István Nagy Lajos Krepelka József