Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások SZERDA, 1993. december 1. Az egészségügy gondjai Drágul a gyógyszer, szigorodnak a táppénzszabályok (Folytatás az I. oldalról) Azt sem tudták, milyen értékű kötvényt kell kibocsátani a hiány finanszírozására, s vajon egyensúlyba kerül-e a költségvetés kiadási és bevételi oldala. Ehhez járul, hogy a kintlevőségek behajtásának szigorítását a kormány augusztus óta halogatja. Mindezek az állapotok a szociális béke felbomlásához vezethetnek, bár ezt az önkormányzat minden erővel megpróbálja megakadályozni. Ennek részeként januártól változások várhatók a gyógyszertámogatási rendszerben, amely 25 százalékos gyógyszeráremelést jelent a fogyasztók számára. 1993-ban a tervezett 38 milliárd forint helyett várhatóan 50 milliárdhoz közelítő összeget költ a társadalombiztosítás gyógyszertámogatásra. Jövőre ez az összeg a hatvanmilliárdot is meghaladná, viszont csak 50 milliárdnak van meg a járulékfedezete. Hárommilliárd forinttal terheli majd meg a betegek pénztárcáját az úgynevezett differenciált ártámogatás-mérséklés. Ha az orvos a változatlan támogatottságú készítmények közül választ, a betegeket nem érinti ez a változtatás - mondotta Matejka Zsuzsanna, az országos egészségbiztosítási pénztár főgyógyszerésze. Ugyancsak hárommilliárd forintnyi lehet az ártámogatások év eleji befagyasztása, aminek következtében az évközi forintleértékeléseket és más árdrágító hatásokat nem ellentételezi a tb. A következő évtől a fájdalomcsillapítóknak akkor is megszűnik a társadalombiztosítási támogatása, ha azokat vényre vásároljuk. A táppénzszabályokat is megszigorítják. Az előző év naptári napjára eső jövedelemrésznek megfelő összeg 75 százalékát kapják azok, akik 180 napnál hosszabb biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, enélkül csak 65 százalék jár majd. Egy év után a táppénz meghosszabbításához orvosszakmai elbírálásra lesz szükség. A közgyűlés elutasította a járulékalap bővítését, mert úgy látják, ezzel nem oldhatók meg a társadalombiztosítás gondjai. (élő) Életrevaló kezdeményezések Zöldprogramban termelnek a sátoros cigányok Már egy esztendeje, egy fillér támogatás nélkül működik a legnagyobb - 106 ezer fős - roma szervezet, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. (Míg - szerintük - más testvérszervezetek több millió forintos állami támogatással nem tudnak elszámolni.) A szövetség keddi sajtótájékoztatóján Náday Gyula országos elnök a politikai vezetőket tette felelőssé, amiért a cigányokról a reálisnál kevezőtlenebb kép alakult ki. Szólt arról, hogy a Cigányok a létfeltételek védelméért alapítvány segítségével a cigányság felemelésén munkálkodnak, összekötve a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempontokat. Ennek keretében az alapítvány konkrét környezet-, természet- és egészségvédelmi tervező munkát végez a cigány lakosság munkalehetőségeinek bővítésére és a pályázatok elnyeréséhez szükséges projektek megalkotásában is segítenek. Pénzért eddig hiába kilincseltek a környezetvédelmi tárcánál. Pedig elkelne a pénz a már beindított, a cigányság munkanélküliségét csökkentő programokra is. A cigány szövetség zöldprogramja keretében eddig 100-150 családot juttattak földhasználati lehetőséghez Hajdú- Bihar megyében. A munkanélküliség kezelésében követendő példa a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Rakaca község környékén - a cigány lakosság által bérelt, majdan megvásárolható földeken folytatott háztáji termelési mód. Rábán, Sárréten, Balmazújvároson takarmányozáshoz szükséges földterületet kapnak sátoros családok, az Alföldön pedig híressé vált a romák libatenyésztési kísérlete. (haller) Lesz-e vízmegosztás? Szlovák képviselők jönnek hazánkba A dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság a szlovák partnertestület 1993. december 7— 8-i látogatásának előkészületeiről tárgyalt Pap András vezetésével tegnap az Országház Gobelintermében. A jelenlévő képviselők hangsúlyozták, hogy a Pozsonyban ma záruló vízmegosztási tárgyalások eredményei szolgálhatnak a megbeszélés alapjául, tekintettel arra, hogy a Duna elterelése óta ez a fő kérdés. Zsebők Lajos és Jávor Károly (mindketten az MDF képviselői) azon véleményüknek adtak hangot: semmiféle indok sincs arra, hogy - amint arra szándék tapasztalható - valami egészen új alapról tárgyaljanak, ez ugyanis csak rontaná a magyar esélyeket. Álláspontunk továbbra is csak az lehet, hogy a Duna elterelése és a C-változat elfogadhatatlan, azonban a vízmegosztásról mielőbb tárgyalni kell. (e. m.) Munkástanácsok A világszövetség tagjai sorában A Munka Világszövetség (WCL) novemberi kongresszusán rendes tagjai sorába vette fel a Munkástanácsok szakszervezeti tömörülést. A húszmillió tagot számláló nemzetközi szervezet 23. kongresszusán megelőző szemináriumon a magyar konföderáció vezetője, Palkovics Imre elnök ismertette a magyarországi privatizációs struktúrákat. A küldöttek azt is megvitatták, miként foghatnának össze a privatizáció, az illegális munkaerőpiac és a szociális feszültségek kezelésében. (h. e.) Milyennek látjuk a katonákat? A honvédség korlátozottan képes a védelemre A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokhelyettese Szabó János ezredes a napokban egy konferencián ismertette annak a kutatásnak az eredményét, amelynek során az intézmény munkatársai azt vizsgálták: milyen kép él a lakosságban a Honvédelmi Minisztériumról és a Magyar Honvédségről. Az ezredes elmondta: a megkérdezettek zöme úgy véli, hogy a honvédség csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tudná megvédeni szükség esetén a Magyar Köztársaság légterét és területét. Az ország közvéleménye korábban a hatalom részének, szimbólumának tekintette a hadsereget, rendszerváltást is féltette tőle. Mára, a veszélyeztetettség érzése miatt az intézmény elfogadottsága némileg megnőtt. A helyzet ugyanakkor ellentmondásos: miközben ugyanis a többség növelné a hadsereg támogatottságát, aggodalom tölti el, hogy a pénzt máshonnan vonják el. Az állomány megítélését mutató kérdésekre adott válaszokból kiderült: a megkérdezettek a hivatásosokat többnyire tisztességesnek, ám középszerűnek, nem túl felkészültnek s kevéssé takarékosnak vélik. A lakosságnak e pályáról alkotott képét jól jellemzi, hogy 75 százaléka semmilyen körülmények között nem lenne hivatásos katona. Kitűnt az is: a többség nincs tisztában a katonák anyagi körülményeivel. A lakosság egy része egyébként szívesen látná a tiszti presztízs növekedését: az elismertségi létrán a katonák most középen helyezkednek el. A sorkatonákkal való törődést csak a megkérdezettek húsz százaléka találja keménynek, kétszer ennyien inkább elnézőnek. A magasabb műveltséggel rendelkező emberek inkább a hivatásos hadsereget látnák szívesen. A többség hazafias kötelességnek ítéli a katonai szolgálatot, s elismeri, valamint értéknek tartja, hogy a sereg fegyelemre szoktat. Minden harmadik megkérdezett ellenben elvesztegetett időnek tartja a katonáskodást. V. Z. BÁllampuszta Börtönberuházások ·· //1 ssv onerobol Börtönlátogatással egybekötött sajtótájékoztatóra invitálta kedden az újságírókat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az állampusztai börtön és fogház saját beruházásában elkészült modern épületegyütteseket mutatták be az újságíróknak, de a parancsnok, Kucsera Pál ezredes válaszolt a mintegy 1400 elítélt folyamatos foglalkoztatásáról gondoskodó intézet működésére vonatkozó valamennyi kérdésre is. A Harta mellett mintegy 12 ezer hektáron mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó célgazdaság a hazai börtönök rangsorában dobogós helyet vívott ki magának, az elítélt létszámot és az eredményeket tekintve egyaránt. A lakott területektől távoli intézet szinte teljes önellátásra rendezkedett be, az elektromos hálózattól a szennyvízelvezetésig. A zárkák tíz-tizenkét személyesek, és mindegyikben van televízió, az intézet saját stúdióval rendelkezik. Az állampusztai „bentlakók” jobbára fiatal felnőttek, legtöbbjük viszonylag rövid tartamú szabadságvesztését tölti itt. Csere László, az országos parancsnokság ellátási szolgálatának vezetője nem titkolt büszkeséggel említette, hogy 80 százalék feletti a foglalkoztatási arány. Az elítéltek átlagkeresetével viszont a bv. itt sem dicsekedhet: ez alig évi 50-55 ezer forint. Állampuszta fejlődik, de gazdasági egyensúlyát veszélyezteti, hogy hét község határában kellett kárpótlási földdarabot kijelölnie. (bodnár) A jogsértés olcsóbb A fogyatékosokat elbocsátják A fogyatékosok életét nemcsak az nehezíti, hogy hiányzik a sorsukat rendező törvény, de meglevő jogszabályokat sem tartják be - hangzott el a Magyar Rehabilitációs Társaság keddi sajtótájékoztatóján, amelyet a fogyatékos emberek december harmadiki nemzetközi napjának alkalmából tartottak. . A munkanélküliség növekedésével a fogyatékosokat tették először utcára, holott a nemzetközi gyakorlat ezzel éppen ellentétes. Németországban például a hatszázalékos kötelező foglalkoztatást a nehéz gazdasági helyzet ellenére is tiszteletben tartják. Magyarországra az erre vonatkozó jogszabály megsértésének szankciója jelentéktelen, ezért a munkáltatók inkább a büntetést választják — mondotta dr. Katona Ferenc, a társaság elnöke. (é. n.) A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy Ügyfelei megtalálják, azt a betéti formát, amely megtakarítási céljaiknak legjobban megfelel. * TAKARÉKSZELVÉNY — azoknak, akik a biztos kamatozást választják. A Bank garantálja, hogy a TAKARÉKSZELVÉNY kamatait a 3 hónapos lejárati időn belül nem csökkenti. A betét összege — napi kamatszámítás mellett - bármikor felvehető. A TAKARÉKSZELVÉNY évi bruttó kamata a 3. hónapra már 24%. KAMATJEGY — azoknak, akiknek fontos a havi kamatjövedelem. A KAMATJEGY lekötési ideje 1 év. A betét kamata havonta felvehető, de ha csak negyedévente tartanak rá igényt, évi 1% többletkamatot fizetünk. Lejáratkor történő kamatfelvétel esetén a KAMATJEGY éves bruttó hozama 19,74%. TAKARÉKBANKJEGY — azoknak, akik már a holnapra gondolnak. Abban az esetben, ha az évenként esedékes bruttó 20% kamatot csak a 3 éves lekötési idő után veszik fel, a TAKARÉKBANK-JEGY évi bruttó hozama 24,27%. KAMATOZÓ TAKARÉKBETÉTKÖNYV — azoknak, akik nem akarják lekötni pénzüket. A névre szólóan megnyitott TAKARÉKBETÉTKÖNYV betéteinek visszafizetését — 1 millió forint értékhatárig — az Országos Betétvédelmi Alap garantálja. A látraszóló betétek évi nettó kamata 12%. TAKARÉKBANK - AHOL AZ IDŐ PÉNZZÉ VÁLIK HÁLÓZATI INFORMÍCIÓK: 269-40-34 !!! !