Magyar Nemzet, 1994. november (57. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1994. november 1. Segítség a nemi erőszak áldozatainak Megnyílt az Eszter szakrendelés A MÚOSZ Nonprofit szakosztálya szervezésében tájékoztatta a sajtót Herczog Mária, az Eszter Alapítvány kuratóriumi tagja és Virág György, az Esz, ter ambulancia vezetője. Az Eszter Alapítványt 1991 végén hozták létre az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak támogatására. Három évi előkészítés után most megnyílt Budapesten a pszichoterápiás szakrendelés az áldozatok gondozására. Az első ebben az országban. A rendelőben mindenkit fogadnak - akár férfi, akár nő, akár gyerek, ha most érte a támadás és akár a krízis, ha hosszú évek óta hordozza magában, s feldolgozni nem tudja a megalázó élményt A társadalom kevéssé megértő az áldozatokkal. Aki személyesen érintett az bosszúért liheg, ha viszont mások szenvedték el az erőszakot kétségbe vonja, hogy megtörténhetett Gyanakodik, hogy a nő beleegyezett a nemi aktusba, netán kihívó viselkedésére volt válasz a támadás. Ha megtudják, ki az elkövető, védelmükbe veszik, hogy rendes ember. Nincsenek tudatában a nemi erőszak társadalmi kárának, a tönkrement életeknek, a bántalom okozta lelki eredetű megbetegedéseknek. Arról sincs sejtelmük, hogy a gyerekáldozatokból számosan bűnözőkké válnak, mintegy megbosszulva sérelmeiket. Magyarországon a szexuális bűntényeknek, visszaéléseknek csupán egytizedét követi rendőri feljelentés. Nem csupán a tettes bosszújától féltükben nem fordulnak a rendőrséghez, hanem azért, mert nem akarják felidézni és ismét elszenvedni a történteket. Ha a rendőrségre mennek, nem feltétlenül egy lélektanban járatos tisztviselő veszi fel a tényállást, de ezzel még nincs vége. A panaszossal újra és újra elmondatják a történteket, majd ha az ügy bíróságra kerül, kezdheti elölről. Az Eszter Alapítvány azt javasolja, hogy a rendőrségen az esetek mindig ugyanazon tisztviselőkhöz kerüljenek, akiket kellő szakképzésben részesítsenek. Miután sok a gyerekáldozat, ajánlatos volna a gyermekvédelem dolgozóit is felkészíteni, beleértve a pedagógusokat is, hogy ha tudomásukra jut egy ilyen merénylet, megértéssel és együttérzéssel foglalkozzanak az áldozattal A tapintat még nem sajátja az ügyintézőknek. Több országban már lehetővé teszik, hogy az áldozat videokazettán elevenítse fel a támadást, s ily módon a kazettát és nem az áldozatot küldik egyik illetékestől a másikig. Az Eszter ambulancia címe titkos. Aki ingyenes szolgálataira, gondozására igényt tart, az jelentkezzék levélben 1525 Budapest, Pf.: 41. címen vagy 166-1040 telefonszámon. (k.j.) Emelkedik a lakásépítési kedvezmény (Folytatás az 1. oldalról) A lakásépítési kedvezmény jogosultságának köre két kivétellel megegyezik a korábbi szociálpolitikai kedvezményével - nyilatkozta lapunknak Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium illetékese. Az emelt összeget nem folyósíthatják azoknak, akik az építkezésnél visszaigényelték az áfát, ők csak az eredeti támogatásban részesülhetnek. Kedvező változás viszont, hogy a lakás építéséhez illetve vásárlásához szükséges összeg 65 százalékát teheti ki a kedvezmény a korábbi 55 százalék helyett. Szerencséjük van azoknak, akik kérték ugyan a szociálpolitikai támogatást, de még nem kapták meg. Ők újra benyújthatják igényüket és a megemelt összeget folyósítják számukra. Azok az érintettek viszont pórul jártak, akik már megkapták a támogatást, mert számukra nincs mód a nagyobb kedvezmény igénybe vételére. (élő) Fejlesztik a házigondozói szolgálatot Másfél milliárd forint egészségvédelemre (Munkatársunktól) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat pályázatának eredményeként 135 ezer beteg részesülhet otthonápolásban. Az emberséges haldoklás feltételeit biztosító gondozóházakban 1700 személy elhelyezését biztosítják. A másfél milliárd forintból több vidéki város telefonos lelkisegély-szolgálatát, és drogmegelőző programokat támogatnak, kiemelten kezelik az emlő- illetve a prosztatarákszűréseket is. Az önkormányzat 2,2 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot, az összeget azonban nem osztották ki teljes egészében a benyújtott pályázatok szakszerűtlensége miatt A megmaradt hatszázmillió forint felhasználásáról az elnökség dönt majd. (é. n.) Egy szál gyertyával Ma a hősökre emlékeznek A Hadtörténeti múzeum ebben az évben jogelődje, a magyar királyi Hadimúzeum egyik példamutató hagyományát szeretné felújítani. A Hadimúzeum először 1935-ben állított emlékfalat a hősi halott katonáknak. Ez alkalommal a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán 1994. november 1- jén 10-16 óra között bárki leróhatja kegyeletét és gyertyát gyújthat az elesettekért. Az udvari vitrinben halottak napi emléktárlatot helyeznek el. A díszudvar a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kapisztrán téri bejárata felől közelíthető meg. 4 ' ' ’**! '· ''· ____________ Szépül Fehérvár belvárosa Újabb épülettömb rehabilitációját fejezték be Székesfehérvár történelmi belvárosában. A régi paloták sorába illeszkedő házak földszintjén elegáns üzletek kaptak helyet MTI-fotó - Balaton József Kiemelt beruházás Kecskeméten Új MIG-29-es repülőszázad Nem légből kapott, hír, hogy a kormány jóváhagyta a kecskeméti repülőtér-fejlesztést. Az erről szóló, most megjelent kormányhatározatból ugyanis kitűnik: a volt szovjet adósságtörlesztés fejében szállított MIG-29-es vadászrepülőgépek átadása nyomán az első MIG-29-es vadászrepülő-század 1994 szeptemberétől vigyázza az ország légterét. Az L-3970 oktató, valamint a második MIG-29-es vadászrepülő-század rendszerbe állítására viszont 1995-ben kerül sor, a már meglévő gépekből. A repülőgépek üzemeltetési és kiképzési feltételeit tartalmazó javaslat az 1995. évi költségvetési törvény tárgyalása keretében kerül jóváhagyásra az Országgyűlés elé. (b.l.) Zubek János, a határőrség volt szóvivője: Belgrádtól kértünk tájékoztatást a határsértésről A jugoszláv fegyveres csoport határsértését követően Magyarország az államközi szerződések értelmében a belgrádi katonai attaséhoz fordult A válaszból kiderült: az incidenst horvát alegységek követték el, Belgrád pedig ekkor már csupán a szerb ügyeket intézte - ezt Zubek János jelentette ki lapunknak. A határőrség volt szóvivője arról az 1991. november 30-i akcióról nyilatkozott lapunknak, aminek során - mint utólag kiderült - a Horvát Nemzeti Gárda több alegysége négyszer megsértette a magyar határt miközben fegyveres támadást intézett a torjánci határőrs és Torjánc község ellen. Zubek János kijelentette: az esetről a közvéleményt is tájékoztatta. Ebből a szempontból - jegyezte meg - teljesen lényegtelen, hogy egyszer vagy többször sértették meg a magyar határt Kijelentette: a határőrök a helyzetet kiválóan oldották meg. Emlékeztetett rá: a magyar kormány határozott álláspontja volt abban az időben, hogy minden eszközzel el kell kerülni hazánk belerángatását a délszláv konfliktusba. A horvát és a magyar egység találkozásakor pedig a határőr tizedes, az előírásoknak megfelelően megadásra szólította fel a horvátokat, majd közölte velük, hogy magyar területen járnak. Ezután a fegyvereik átadását kérte majd, látva a túlerőt, Magyarország területének elhagyására szólította fel az idegen alegységet Ez meg is történt - Az adott helyzetben ez a lehető legjobb megoldás volt Sem az ország területének épsége, sem a lakosság biztonsága nem sérült - hangoztatta a volt szóvivő. Zubek János kérdésünkre, miért nem kapott az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tájékoztatást az ügyről, miként azt Mécs Imre jelentette ki lapunknak, azt válaszolta: ilyen irányú kérés, emlékezete szerint nem jutott el hozzá. V.Z. Paksi egyezség Társadalmi ellenőrzés az atomerőmű felett Hétfőn Pakson aláírták a Paksi Atomerőmű Rt, valamint a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) következő három évre szóló együttműködési-tájékoztatási megállapodását - jelentette az MTI. Az 1992-ben létrejött TETT tagjai az atomerőmű 12 kilométeres körzetében lévő települések polgármesterei. A szövetség nem az erőmű ellen, hanem a lakosság érdekeinek képviseletéért alakult, célja a részvénytársasággal való párbeszéd lehetőségének és folyamatosságának biztosítása. Az újabb megállapodás aláírása alkalmából Tóth György, az atomerőmű műszaki igazgatója példamutatónak minősítette a kapcsolatot. Török Gusztáv, a TEIT elnöke, Kalocsa polgármestere pedig kiemelte, hogy eddigi működésük során a döntéseket mindig egyhangú szavazással hozták meg. A Paksi Atomerőmű Rt. az információs tevékenységért a jövő évben 21 millió forintot, 1996-ban 24 milliót, 1997-ben pedig 27 milliót fizet a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulásnak. Őrségváltás a repülősöknél Keleti György honvédelmi miniszter hétfőn állománygyűlésen beiktatta tisztségébe Szegedi Tibor vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség új légvédelmi és repülő főszemlélőjét. Elődje Balogh Béla vezérőrnagy a hivatásos szolgálat felső korhatárának - 55. életév - elérése miatt november 1-jétől nyugállományba vonul. Szegedi Tibor vezérőrnagy az elmúlt években a Honvédelmi Minisztérium katonai főosztályát vezette, korábban pedig a légierőnél szolgált Keleti György megköszönte az eddigi parancsnok, Balogh Béla munkáját. A honvédelmi miniszter egyúttal bejelentette, hogy Horn Gyula felhatalmazására a jövő év elején elkészítik a légierő és a légvédelem fejlesztésére vonatkozó tervet Százszázalékos pótlék a frakcióvezető-helyetteseknek Képviselőregula és állami dotáció Hatpárti egyeztetés után az alkotmányügyi bizottság is indítványában a parlamenti frakcióvezető-helyettesek számának és illetményének radikális emelését javasolja. A bizottság elnöke, Hack Péter által jegyzett indítvány szerint - az eddigiektől eltérően - nem csupán a képviselőcsoportok vezetőit illetné meg pótlék, de helyetteseik illetménykiegészítése se terhelné a pártkasszát. A törvénymódosítás ugyanis kimondja: „A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének helyettese a képviselői alapdíj alapulvételével 100 százalék pótdíjban részesül.” (A képviselői alapilletmény jelenleg havi 56 ezer forint, a frakcióvezetők 120 százalékos pótlékot kapnak ezen felül, ami havi 67 ezer forint.) Az új fizetési kontingenst a frakciók létszámához igazítják. E szerint 50 fő alatt egy frakciónak egy fizetett helyettes dukál, ha az 50 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg a létszám, a pótdíjra ketten, ha a 100 főt meghaladja, hárman jogosultak. Ez a gyakorlatban kilenc frakcióvezető-helyettes dotációjának állami átvállalását jelenti. A négy ellenzéki párt, az MDF, az FKGP, a KDNP és a FIDESZ egy-egy, az SZDSZ kettő, míg az MSZP három frakcióvezető-helyettes illetménypótlékára számíthat. (Egy évre vetítve ez mintegy tízmillió forint körüli költségvetési többletkiadást jelent.) Pótlólag rendezi a parlament az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja elnökének tiszteletdíját is, ami az alapdíj 80 százalékát kitevő összeg lehet. A két alelnök, valamint a vezetőségi tagok némivel kevesebb pótlékra jogosultak, igaz, visszamenőleg 1994. július 4. napjától. A távol maradó parlamenti képviselők tiszteletdíjának csökkentését célzó új házszabályi rendelkezések is rövidesen hatályba léphetnek, ha a parlament jóváhagyja a honatyákhoz a hét végi postával eljuttatott képviselőregulát. (bodnár) Berzencei sortűz Vádat emelt a katonai ügyészség A berzencei sortűzügyben a Budapesti Katonai Ügyészség hétfőn vádiratot nyújtott be I. Lajos volt sorállományú határőr ellen emberiség elleni bűntett miatt. Mint arról korábban az MTI hrít adott, az 1956. október 27-én Berzencén történt sortűzzel kapcsolatban a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatott nyomozást. A hivatal az eljárást vádemelési javaslattal fejezte be, és ezt követően küldte meg a bűnügy iratait a Budapesti Katonai Ügyészségnek. A vádhatóság az ügyben pótnyomozást rendelt el, amit a nyomozóhivatal a közelmúltban fejezett be. Ezt követően a katonai ügyészség elkészítette a vádiratot A vádirat megállapítása szerint 1956. október 27-én este Berzencén tüntetés és nagygyűlés volt. A Határőrség kerületi parancsnoksága mintegy nyolc sorhatárőrből álló riadócsoportot küldött lovaskocsival a községbe, egy ott lakó határőrtiszt és családja védelmére. A határőrök a tanácsháza előtt a tömegbe ütköztek, amikor II. János százados a katonáknak a levegőbe irányuló riasztó lövésre adott tűzparancsot A géppisztolyokkal felfegyverzett határőrök közül I. Lajos a tömegbe lőtt, amelynek következtében négyen meghaltak és többen megsebesültek. A katonai ügyészség a vádlott bűnösségét a tagadásával szemben tanúvallomásokkal, orvosi és egyéb dokumentumokkal, valamint orvos- és fegyverszakértői véleményekkel kívánja bizonyítani. A bűnügyet a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tárgyalja majd. Az ütközet elmaradt Alkoholisták a hajléktalanok helyén „Megdöbbenve értesültünk arról a felháborító eljárássorozatról, amellyel a budapesti hajléktalanok népes csoportjait sújtják újra. Budapesten 1993- ban a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott Fővárosi Szociális Központ és Intézményei nevű szervezet igazgatója belső átszervezés címén embertelen eljárási sorozatba kezdett. A XIII. kerület Dózsa György út 152. szám alatt lévő, úgynevezett hajléktalanszálló lakóinak egy részét 24, illetve 48 óra alatt kiköltöztette Iványi Gábor FSZKI-igazgató. A halmozottan hátrányos helyzetű szállónlakók a Dózsa Szálló négy-öt négyzetméteres szobáiban laktak, amely nem nagy, de pihenésre alkalmas, s ami fontos, minden ottlakó saját egyszemélyes szobában tud „élni”. Az elüldözött szállólakókat máshol helyzeték el, többágyas szobákban, és helyükre az alkoholelvonó intézetből vittek embereket az egyágyas szobákba. Iványi Gábor átszervezési programját semmi nem indokolja, ezért követeljük az átszervezési program azonnali leállítását és a szállóból elüldözöttek visszaköltöztetését.” A tiltakozást összesen 67 aláírással nyomatékosították a szálló hajléktalanjai, akiknek vezetője Matyasovszky Antal, aki egyébként a Hét Szomszéd Barátság Párt elnöke is. A nemrég alakult kis pártot a cégbíróság még nem jegyezte be. A sajtótájékoztató meghívója kisebb ütközetet is sejtetett, ami szerencsére elmaradt. A rendszerváltás hajnalán munkásszállóból hajléktalanszállóvá alakult intézményben történt átszervezést Iványi Gábor így kommentálta: „Az átköltöztetés azért volt elengedhetetlen, mert megszűnt a Kerekes úti Góliát Szálló, amelyben elkezdtük azt a programunkat, melyben alkoholistáknak segítettünk kikapaszkodni a gödörből. Az átköltöztetés régóta küszöbön állt, hiszen a programban részt vevő volt alkoholistákat nem lehet más személyekkel egy környezetben elhelyezni, mivel fennáll annak a veszélye, hogy visszaesnek betegségükbe. A Dózsa György úti szállón kiürített és szeparálható szintre érkező, kilábaló alkoholistákat pszichiáterek és szociális munkások felügyelik. A kétéves program folytatása miatt 53 személy költöztetésére volt szükség. Ezek közül: 27 embert más szintre költöztettünk át, 11 személy olyan volt, akik nem tudtak rendszeresen fizetni (bár a hajléktalanszállón jelenleg is laknak olyanok, akikkel szemben méltányossági alapon nem foganatosítják a kiköltöztetést, holott több hónapja nem fizetnek.) Tíz személlyel már a beköltözésükkor kötött szerződésben is kikötötték, hogy csak az átszervezésig maradhatnak ezen a szállón, ketten olyanok, akik lakásukat albérletbe adták ki, és közben a szállón laknak a kiadott lakás bérleti díjának tizedéért. Ketten pedig eltűntek. Egy ember elhelyezéséről meg azért kellett gondoskodni, mert élettársát verte és randalírozott. Iványi valóban elismeri az új helyen négyen fognak lakni egy szobában. Majd hozzáteszi: elsődleges célunk természetesen az, hogy az innen kikerülők, ha lehet, ne az utcán tengessék életüket, hanem szociális otthonokba, albérletekbe kerüljenek, az viszont szándékukban áll, hogy féléves szerződéseket kössenek a szállóra kerülőkkel, amelyeket indokolt esetben hosszabbítanak csak meg. Iványi hozzátette: ennek ellenére van olyan lakó, aki ötvenhét óta él a Dózsa György úton. „Kicsit örülök is a tiltakozásnak - folytatta Iványi -, mert én is úgy látom, hogy tarthatatlan a hajléktalanok helyzete, ám a kérdés megközelítését nem tartom korrektnek. Matyasovszky Antal is foglalkozni kíván a hajléktalanokkal. Iványinak írt levelében, mely az alkalomból fogalmazódott, hogy pártját megalapította, ezt a következőképpen fogalmazza meg: „Pártunk foglalkozni kíván a hajléktalanok gondjaival is, beleértve a különböző szervezetek által üzemeltetett hajléktalanszállókat, az éjszakai menhelyek helyzetét”. A tiltakozók vezetője a Chinoin gyárban dolgozik, s mint elmondta: a hajléktalanoknak útja a fapados Szállókból nehezen vagy egyáltalán nem vezet vissza az életbe, nem kapnak kölcsönt lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, és tulajdonképpen ebből fakad az elégedetlenség. Számos hajléktalanszálláson lakó úgy érzi, Magyarországon nincsen lakás, csak laktanyák vannak. Matyasovszky még azt is hozzáteszi, hogy az államnak végre el kellene döntenie ki a fontosabb: az, aki adózik, vagy azok az emberek akik alkoholisták és gyógyításukért az állam fizet. Fazekas-Ruck Levente