Magyar Nemzet, 1994. december (57. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-19 / 297. szám
14 Madar Nemzet J1/NAPLÓ· JÓTÉKONYSÁGI KONCERTET rendez 1995.január 1-jén a Kiszolgáltatottak Alapítvány a Művészetért a Zeneakadémián. Az 1991-ben létrejött alapítvány elesett művészeket segít és fiatal tehetségek képzését támogatja. A hangversenyen Vivaldi-, Schubert-, Csajkovszkij-, Enrico Bossi-, Louis Vienne-, Bach-, Chopin-, Liszt- és Berlioz-műveket tolmácsol a Magyar Szimfonikus Zenekar. Közreműködik - többek között - a Sonora Hungarica kamarazenekar, a Budapesti kórus, Sebestyén János orgonaművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész, Szenthelyi Judit zongoraművész, valamint Molnár András és Takács Tamara, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Az est karmestere Medveczky Ádám. Az előadást megnyitó Himnusz elhangzása után Bessenyei Ferenc mondja el a Szózatot. . EMMA ROSEN professzor asszony, a tel-avivi egyetem diaszpórakutató intézetének igazgatója és az intézmény egyik történésze, Cvi Hartmann nemrégiben Kárpát-Ukrajnában és Magyarországon járt azzal a céllal, hogy a zsidó diaszpóra szempontjából egyrészt a térség történelmét, másrészt néprajzát és folklórját tanulmányozza. Az izraeli rádió Cvi Hartmannal készített műsorából kiderült, hogy a kutatók elsősorban az 1850-től 1950-ig terjedő száz év anyagát tekintették át Kutatásaikról két könyvet terveznek megjelentetni, az egyik a történelmi kutatások anyagával 3-4 év múlva jelenne meg. NELL DUNN GŐZBEN című darabját láthatják az érdeklődők a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában. A premiert hétfőn, illetőleg szerdán este fél 8-kor tartják az Asbóth utcában. A hétfői előadást megtekinti a szerző is. Mrs. Meadow szerepét Tóth Judit játssza. Dawnt, a lányát Lang Györgyi, Josie-t Szilágyi Zsuzsa, Jane-t Szerencsi Éva, Nancyt Andai Kati, Violetet Falusi Mariann, Bilit Czipó , Gabriella alakítja. AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 50. évfordulóján, december 20-21-én tudományos ülést rendeznek a debreceni DAB- székház konferenciatermében (Thomas Mann út 49.). CSIKAI MÁRTA szobraiból nyílik meg kiállítás december 21-én, délután öt órakor a Vigadó Galériában (Budapest V., Vigadó tér 2.). CSAJKOVSZKIJ Diótörő című mesebalettjének bemutató előadása december 22-én, este hét órakor lesz a debreceni Csokonai Színházban. A MAGYAR ZONGORÁS TRIÓ hangversenye december 26-án, este hét órakor lesz az Óbudai Társaskörben (Budapest DL, Kiskorona u. 7.). Műsorukban Beethoven, Mozart, Mendelssohn, Schubert és Brahms műve szerepel. A belépés díjtalan. Négyszínkönyv • ·· Örök megújulás Lothringer Miklós, az Auktor Könyvkiadó igazgatója a világirodalom általa legszebbnek érzett verseit az évszakok váltakozása szerint négy ciklusba csoportosította, négyféle színű papírra nyomatta. A tavaszi zsendülés ily módon zöld, a nyári forróság sárga, az őszi érettség barna, a téli zimankó hófehér alapon kerül az olvasó szemei elé. A szezonális tagoláshoz jól illenek Tandori Dezső évszaknyitó haiku-fordításai - e klasszikus japán versidomban írt tradicionális darabok többsége ugyanis eleve e rendezőelv szerint tagolódnak. Az Örök megújulás címet viselő, a nyugodt polgári értékrendet idéző válogatás érdeme, hogy az állandó poétasztárok művein kívül az idehaza kevéssé ismert nyelvekből és irodalmakból is közread egyet-egyet mutatóba. (csontos) A zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzőjének daljátékát mutatta be ez év végén a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A Szöktetés, az Idomeneo mellett, a legjobban dokumentált Mozart-alkotás keletkezésének szinte minden eseményéről értesítette a zeneszerző édesapját, Leopold Mozartot. Mozart levelei jelentősen megkönnyítik az előadó dolgát, legyen az a zenekar vezetője vagy akár maga a rendező. Természetesen nem zárhatja ki senki egy modern felfogású játékmód vagy rendezés lehetőségét. Mégis, aki erre vállalkozik, tudatában kell hogy legyen, munkája igen sok veszéllyel jár. A bemutatót megelőző újságcikkekben, riportműsorokban a rendező szinte csínyként kezelte a daljáték színrevitelét, legtöbbször mai, politikai hasonlatokkal „színesítve” azt. Egy premier azonban ünnepet jelent énekesnek, zenekarnak és hallgatónak egyaránt. Legalábbis remélhetőleg - hiszen egyáltalán nem erre utalt, hogy a hangszeresek „törökös koloritcsapata” csak saját szerepe eljátszására fáradt be a zenekari árokba, s miután lejátszották hangjegyeiket, otthagyva csapot-papot, visszatértek a hétköznapok világába. A Szöktetés olyan mesevilágot vonultat fel előttünk, amihez talán csak az Ezeregyéjszaka világa hasonlítható. Törökök, fogságba került európaiak, kalandos szabadulás, hóhérok, akasztófa, csupa olyan jelenet és kép, amely elvarázsolja, elkápráztatja az embert. Alig helyezkedtünk el kényelmesen, várván a varázslatot, Mozart nyitányát, amely egyben zseniális sűrítményét adja a műnek, másrészt bámulatos gyorsasággal a mesék világára hangolja gondolatainkat, amikor érthetetlen módon négy, Mozart korát idéző ruhába öltöztetett „Mozart-szolga”(?) jelent meg, s verte a nagydob ütemére a leeresztett vasfüggönyt, rázta a tengert jelképező lepedőket és „játszotta el” a főhősök elrablását. Ennyire buták lennénk, hogy akár előzetes ismereteinkből, a későbbi történésből vagy végső esetben az ismertetőfüzetből ne tudnánk kitalálni a cselekmény lényegét?! Annyira tehetségtelen volna Mozart, hogy zenéje magyarázatra szorul?! Kerényi Miklós Gábor így nyilatkozott a premier kapcsán rendezői alapfelfogásáról: - Az operaszerzők számára csak a történetvezetés a döntő, melyben ők fontos és kevésbé fontos pillanatokat ragadnak meg, s ezekre támaszkodva bontják ki a történetet, amelyből végül a számukra leglényegesebb dolgokat zenésítik meg. Egyetlen hely van az operában, ahol nem érvényesülhet ez az elképzelés, az pedig a zenekari bevezető, a nyitány. A jelen előadás teljesen olyan volt, mintha egy gyermek születésnapi tortáját darabokban szedve tálalnák az ünnepi asztalon. Mozart nyitánya megszűnt nyitánynak lenni, egy szegényes koncepció kísérőzenéjévé vált. A szinte historikusan kis méretűre csökkentett zenekar, néha bizony messze maradt az igazi Mozart-muzsikától. A rosszul intonált hangok mellett hiányzott az erő, a lendület, a frissesség, ami egyébként elvarázsolja, magával ragadja a hallgatót. Erről azonban, furcsa módon, legkevésbé a karmester, Kovács János tehetett, hiszen ő megpróbált mindent, de hiába, úgy látszott, ezen az estén a zenészek nem akartak engedelmeskedni, saját „felfogásuk" szerint hol hamisan, hol minden különösebb szín nélkül, kedvtelenül játszottak. Az énekesek közül Bazsinka Zsuzsa (Konstanze) és Kertész Ingrid (Blonde) alakítása érdemel dicséretet. Konstanze szerepe ugyanis nem akármilyen énekelnivaló. Mozart a kor egyik legkiválóbb szoprán-jára, Cavalieri kisasszonyra testálta a szerepet, gondolván, rajta kívül senki nem képes megfelelően elénekelni azt. Bazsinka Zsuzsa győzte a virtuóz énekszólamot, nemcsak technikailag, hanem átéléssel is. Alakítása őszinte volt, mentes a túlzásoktól és a hamis maníroktól. Blonde, a daljáték Papagénája, sokkal együgyűbb, „üresebb” teremtés, mint úrnője, szólama mégis sok helyütt drámai és technikailag is magas követelményeket állít előadójával szemben. Kertési Ingrid sikeresen megtalálta e két, egy, mástól igencsak elütő jellemző szintézisét. Hű párja maradt Pedrillónak (Derecskei Zsolt), aki nemcsak öltözetével, hanem hangjával is remekül képviselte egy másik világ igénytelenebb szereplőjét. Valentin Adamberger, aki az ősbemutatón Belmonte szerepét énekelte, igen nagy hírnévnek örvendett. A sokat tanult és tapasztalt énekest 1774- ben azzal bocsátották el a müncheni udvartól, hogy három évre költözzön Itáliába és ott tökéletesítse tudását. 1775 szeptemberében a Gazzetta Toscana kritikusa így ír róla: „Sig. Valentino Adamberger német származású tenorista személyében olyan tehetséges énekest (gran pezzo) hallhatunk, aki tökéletes deklamációja, csodálatos hangszíne és éneklési bravúrja révén messze kiemelkedik vetélytársai közül.” Daróczy Tamás (Belmonte) ugyan megtett minden tőle telhetőt, mégsem volt hihető a szerepe. Szövegét néha nehezen értettük, hangszínét nem dicsérhetjük az itáliai kritikus szavaival, énekesi bravúrja pedig nem volt feltűnő az őt kísérő, néha kifejezetten ügyetlen zenekarral szemben. Ozmin szerepét Szüle Tamás énekelte. Mozart 1781 szeptemberében keltezett levelében így jellemzi a basa szolgáját: „Ein grober Kerl." (Egy durva fickó.) Szerencsére ez az alakítás maradéktalanul hiteles volt, nemcsak a színészi, hanem az énekesi teljesítményre vonatkoztatva is. Kár, hogy dühe néhol olyan magaslatokra hágott, hogy szövegét is elfelejtette. Legutoljára beszéljünk Szelim basáról: „Bassa Selim - Ein acteur.” (Egy színész.) Fodor Tamás egy egészen más, színházi kultúrát hozott az Erkel Színház színpadára, hanghordozásából kitűnt, hogy ő a mai nap hőse, s jóságosabb annál, mintsem gondolnánk. Ha jól figyeltünk, nemes lelkét képviselte nyilván az is, hogy nem viselt tornacipőt. Vajon ez az egyetlen lehetőség, hogy a szegény közönség nagy nehezen rájöhessen, itt különböző gondolkodású emberekről van szó?! Mozart alkotása nemcsak zeneileg, hanem színpadilag is gazdag alkotás. Olyan bűvörővel bíró palásthoz hasonlít, amely kívülről sok színbenpompázik, s ha a bátor ember belebújik, hirtelen a mesék tarka országában találja magát. Jó mű ez, minden porcikájában az, s ha hozzá , akarunk tenni, vigyázni kell, nehogy elvegyünk belőle. Hiába .Akinek ennyi jó kevés, azt sújtsa gúny és megvetés!” Bősze Ádám Akinek ennyi jó kevés... A Szöktetés az Erkel Színházban I. Rácz Tamás és Csányi László a Szöktetés a szerájból színpadán Borsai Réka felvétele Kinizsi Pál a magyar történelemben szinte mondás hőssé vált. A malomkövet tálcaként hordozó, a tábortűz körül törökkel a foga között táncoló katona nevét jól ismerte és félte a Délvidéket újra és újra támadó török is. Az idén ötszáz éve meghalt Kinizsi Pál alacsony sorból az országbírói tisztig emelkedett, amely - lehet, hogy csak kivételként, de - megcáfolja a sablonos elképzeléseinket a zártnak és merevnek mondott középkori társadalomról. Mi igaz a Kinizsiről szóló számos történetből? Ki volt ez az emberfölötti erővel rendelkező XV. századi katona? Rázsó Gyula történésszel beszélgettem a fél évezrede meghalt Kinizsi Pálról. - Kisnemesi családban, Abaújváron 1432 táján született Kinizsi Pál. Születési dátumának még az éve is bizonytalan. Bonfini tudósításából tudjuk meg róla a legtöbbet. Azt írja 1490-ben, hogy zömök, szőrös testű, ötvennyolc év körüli. A család egyik tagja alispán volt. Kinizsi Pál apja, Kinizsi Antal Hunyadi János egyik hadvezére, aki 1448-ban a rigómezei csatában fogságba esett. 1456 táján szabadult, a család anyagilag tönkrement, részben mert a rokonság rátette a kezét a birtokra, másrészt abból fizették ki a váltságdíjat, így érthető, hogy Kinizsi Pálnak miért kellett zsoldos katonaként kezdenie pályafutását. Hozzá hasonló szerencselovaggal ismerkedett meg fiatalon, Magyar Balázzsal, akivel rokoni kapcsolatba is került, amikor elvege a lányát. Ebből a korból leggyakrabban Kinizsi Pált emlegetjük, pedig például Magyar Balázs és több más alacsony sorsú tehetséges ember katonaként hasonlóan komoly pályát futott be.Mátyás király átgondolt politikája volt: a semmiből magasra emelni embereket, akik neki köszönhetnek mindent, ezáltal neki lesznek kiszolgáltatva. A kiszolgáltatottság talán kicsit túlzás, de az uralkodótól való függés mindenképpen erősebb volt az ilyen embereknél, mint a régi birtokosoknál. Minden homo novus királyra - Károly Róbertre, Zsigmondra és Mátyásra is jellemző ez a taktika. -Milyen karriert futott be Kinizsi? - Zsoldostisztként kezdte pályáját, korán kitűnt, amikor a Felvidéken harcolt a csehek ellen, hogy rendkívül ügyesen verekszik, jó szervezőkészsége van. Kinizsi ismerte mind a nehéz-, mind a könnyűlovasság harcmodorát. Elsősorban lovastiszt volt, ugyanis Magyarországon ekkor gyalogostisztek nemigen voltak a hadseregben. 1464-ben Máramaros határmegye főispánja lett, amely már önmagában szép karrier lett volna. 1467-ben részt vett az erdélyi lázadás leverésében, majd jelen volt a Nagy István elleni csatában is. Első igazán nagy sikerű katonai akciója 1471-ben volt, amikor ő zárta körül a Nyitra várában védekező Károly lengyel herceget (a Mátyás elleni Vitéz János-féle összeesküvésben Kázmér lengyel király mint a korona várományosa szerepelt). Ennek a sikeres akciónak köszönhette, hogy Nyitra főispánja lett. Hasonlóan kitüntette magát a sziléziai hadjáratban, ahol könnyűlovas huszárportyákat vezetett. Katonai pályafutásának fénykora 1479 és 1481 között volt. 1479. október 23-án nagy török sereg tört be Magyarországra, pontosabban Erdélybe. A törökök célja ezzel nem a hódítás volt, hanem csupán a dúlás, a fosztogatás, mint már oly sokszor előtte és utána. Kenyérmezőnél Báthory István hadai vették föl a törökkel a küzdelmet, a túlerő azonban már elnyomni látszott őket. A magyar seregnek már csupán kis része tartotta magát, amikor megjelent Kinizsi a rendbe szedett lovasságával, amely félig-meddig nehézlovasság lehetett. Nem tervszerűen, de beszorították a török sereget, amelynek a nagy részét lemészárolták a csata végére. A kenyérmezei csata Mátyás egyik legnagyobb fegyverténye a török elleni harcban. Ekkor kapta Kinizsi a kenyérmezei hős kitüntető címet. A csatát ünnepelve történt a legenda szerint, hogy Kinizsi két törököt a hóna alatt fogva, egy harmadikat a foga között tartva táncolt. Ezt Bonfini és Heltai is leírta. A történetnek nem az a jelentősége, hogy igaz vagy sem, hanem az, hogy valóban rendkívül erős lehetett Kinizsi Pál. - Különösebb gyengédség nem jellemezte a tetteit Bonfini feljegyzései szerint kegyetlenkedésektől sem riadt vissza. - Tudnunk kell, hogy rendkívül kemény háború zajlott a végeken, a törökök nem kímélték a magyar lakosságot, elhurcolták, legyilkolták az embereket. Az is nyilvánvaló, hogy nem zárdaszüzek harcoltak a magyar oldalon sem. A forrásokból úgy tűnik, hogy Kinizsi kitűnt keménységével, gyakran kegyetlenségével. Az is valószínű, hogy nem volt jellemhős, hanem saját korának katona jelleme. Mindvégig kitartó híve és katonája maradt Mátyás királynak. Mátyás lebravúrosabb hadjáratában is, 1479-81 között, részt vett. Mátyás célja, hogy biztosítsa a Délvidéket, hogy nyugodt lehessen: a török nem támad, míg az osztrák területek ellen vonul. A fölégetett föld taktikáját alkalmazták a hadjáratban. Boszniába maga a király vonult, Szerbiában Kinizsinek, Havasalföldön pedig a moldvai vajdának voltak feladatai. Mátyás ekkori leveleiben különös elismeréssel írt Kinizsiről. Ezekből a levelekből tudjuk azt is, hogy a hadjárat során harmincezer rácot, azaz szerbet telepített Kinizsi magyar területre. A hadjárat sikerét jelzi, hogy a következő években nem támadtak a törökök, Hódító Mohamed szultán halála után, amikor belső viszályok kezdték gyengíteni a Török Birodalmat, még tovább erőtlenetlen a délvidéki török befolyás. - Jellembeli gyengeség, hogy esküje ellenére sem támogatta Mátyás halála után Corvin Jánost Kinizsi Pál a korona megszerzésében? - Valóban esküt tett Mátyás halálos ágyánál, amit nem tartott be. Szapolyai Istvánnal, Báthory Istvánnal együtt Mátyás halála után azonnal átálltak Jagelló Ulászló cseh király oldalára. Megnyerték maguknak Mátyás seregeinek maradványait, velük megverték Corvin János seregét és az országba betörő Miksa császárt. Időközben azonban a kincstár krónikus üressége miatt a zsoldos sereg nem kapott zsoldot, aminek az lett a következménye, hogy Nándorfehérvár környékén fosztogatni kezdtek. Azzal vádolva őket, hogy a török kezére akarták játszani a várat, üldözte és megsemmisítette Kinizsi a Mátyást szolgáló seregek maradványait is. Ezzel végképp megszűnt annak a lehetősége, hogy Magyarországnak állandó zsoldos serege legyen. A Délvidék védelmét a kincstár egyre kevésbé tudta ellátni, de Kinizsi nem csak azért, mert az évek során szerzett birtokai ezen a területen voltak - erősen kivette a részét a továbbiakban is a Délvidék védelméből. Már betegen foglalta el az országbírói tisztet, éppen a török elleni újabb hadjáratra vonulva halt meg 1494-ben. Roedy Tamás Kinizsi csodaszeres ereje Rázsó Gyula a kenyérmezei hősről a XVII. századból Kultúra HÉTFŐ, 1994. december 19. Részvénytársaságunk, az Első Vegyi Industrial örömmel értesíti tisztelt partnereit, hogy tevékenységében - a sikeres minősítő vizsgát követőért-" bevezette az ISO 9001-es (MSZEN 29001) minőségbiztosítási rendszert Minőség, megbízhatóság, korszerűség, a legszigorúbb nemzetközi szabványnak megfelelően! Bízva sikeres együttműködésünkben, J . , ezúton is eredményekben gazdag, / Mező Józsaf boldog új esztendőt kívánok! / Elnök-igazgató