Magyar Nemzet, 1995. április (58. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
Itt Kozirjev Izraelben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szíriából rövid, ötórás libanoni megálló közbeiktatásával Izraelbe érkezett pénteken Andrej Kozirjev. Az orosz külügyminiszter Bejrútban támogatásáról biztosította Libanont Izraellel szembeni követelésében, hogy utóbbi feltétel nélkül vonja ki csapatait az ország déli részéről - adta hírül a Reuter. Izrael nem hajlandó tárgyalni a kérdésről mindaddig, amíg Bejrút fel nem oszlatja az izraeli egységeket támadó muzulmán gerilla csoportokat és nem biztosítja legalább hat hónapig a határ biztonságát Libanon kész szavatolni a határ nyugalmát, ám előbb Izraeltől várja, hogy határozott ígéretet tegyen az ország 11 százalékát ellenőrzése alatt tartó csapatai távozására. Addig Bejrút szerint az Irán-barát Hezbollahnak joga van a megszálló erők elleni harcra. Amely küzdelem pénteken újabb áldozatot szedett: egy izraeli helikopter Dél-Libanonban rakétát lőtt ki az Abu Ali néven ismert Ruda Jasszin Hezbollah vezető gépkocsijára, amelynek utasa a helyszínen életét vesztette. Kozirjev egyébként - aki 1956 óta az első Libanonba látogató orosz külügyminiszter Bejrútban úgy nyilatkozott, Moszkva kész a lehető legnagyobb erőfeszítésre a közel-keleti békefolyamat „szíriai-izraeli ágának” előrevitele érdekében. Ezzel egy időben a Jediót Ahronót című izraeli napilap az MTI jelentése szerint arról számolt be, hogy Damaszkusz hajlandó az alacsony szintű diplomáciai kapcsolatok felvételére a zsidó állammal már az előtt, hogy utóbbi teljesen kivonulna a Golán-fennsíkról. Ezt állítólag Háfez Asszad szír elnök közölte a napokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel, s Izrael a maga részéről hajlandó a békéért és a biztonsági garanciákért a térséget kiüríteni. (n. e.) Az orosz külügyminiszter Damaszkusziban Asszad elnökkel tárgyalt (MTI külföldi képszolgálat) 2 Madar Nemzet SZOMBAT, 1995. április 1. Nemzetközi élet MAGÁHOZ TÉRT a magyar kormány, véli elemzésében a The Economist, jóllehet, eleinte sokat piszmogott a reformokkal. A tekintélyes brit politikai-gazdasági hetilap szerint a rendszerváltozás óta a legkomolyabb átalakítási kísérlet kezdődött azokkal a gazdasági lépésekkel, amelyek célja a túlméretezett jóléti állam, valamint a burjánzó „adminisztrációs vízfej áramvonalasítása”. A magyarok zömét lórúgásként érték a korlátozó intézkedések, s nem egyetlen szerencséje, hogy a következő választások csak három év múlva lesznek, mindazonáltal jövendöli a The Economist ha az intézkedések valóban elhozzák a tartós és erőteljes növekedést, a választók még akár arra is hajlandók lehetnek, hogy 1998-ban megtartsák jelenlegi kormányukat. A brit lapnál jóval keményebb a Homkabinet tevékenységének megítélésében az olasz Mondo, amely szerint Magyarország is azok közé az államok közé tartozik a térségben, ahol a politikai bizonytalanság olyan tényező, amely időnként a makrogazdaság kedvezőtlen állapotánál is jobban elriasztja az országtól a külföldi befektetőket. Ennek bizonyítéka volt a lap szerint, hogy a Crédit Suisse a közelmúltban bejelentette: eláll a Budapest Bank megvételétől. A nemzetközi üzleti világot Magyarország esetében sem nyugtalanítja az, hogy posztkommunisták vannak hatalmon. A nyugtalanság oka, hogy lelassult a reformfolyamat, s az a tény, hogy nem fordítanak túlságosan nagy Egyetmet a makroökonómiai és pénzügyi stabilitásra, s ugyanakkor különböző irányú hatalmi harcok „telepszenek rá” az országra. SZÉGYEN LENNE a G-7 országcsoportra, ha olyan megroggyant állapotban volna, hogy csak a Bundesbank cselekedne egyedül. Ezt a véleményét hangoztatja a német diszkont kamatláb fél százalékos csökkentését kommentálva a londoni The Guardian. A lap elemzője, Alex Brummer emlékeztet rrá, hogy az elmúlt hetekben egyre többen sürgették a kamatlábak csökkentését, mert a márka folyamatosan erősödött a többi valutával szemben, s felértékelődése mindinkább akadályozta a német exportot A brit lap véleménye szerint a német illetékesek, a Bundesbank Központi Tanácsának tagjai frankfurti ülésükön - lényegében minden „nagyokos” várakozás ellenére — olyan ösztönző lépést tettek, amely segíti megőrizni az Európai Unió átváltási mechanizmusának stabilitását és némi időt ad az olyan legyengült valutáknak, mint az amerikai dollár és az angol font. ÚJ KORSZAK kezdődhet az Európai Unióban és a NATO-ban is, ha teljesül az elképzelés, amely Nagy- Britannia bevonásával háromoldalúvá fűzné a francia-német szoros együttműködést. Erről tárgyalt Bonnban Klaus Kinkel német és Dougles Hurd brit külügyminiszter. A német diplomácia vezetője egy konferencián állt elő az indítvánnyal, s brit kollégája üdvözölte azt - derül ki a hírügynökségi jelentésekből -, ám arról már nem szól a fáma, hogy mit szóltak az újságírók ellenvetésére, amelyek szerint az Európa-politikája miatt amúgy is komoly belpolitikai nehézségekkel birkózó Major-kormány miként is tudna ténylegesen csatlakozni az Unió motorjának számító német-francia pároshoz. .(K. M) „Az alapszerződés esetleges buktatóiért” A Nemzeti Párt Meciarra hárítja a felelősséget POZSONY „Nem tagadjuk, hogy a szlovák-magyar alapszerződés előkészítése során végig tájékoztattak bennünket, de a végső kompromisszumról nem. Az alapszerződésről a kormányban többségi szavazás volt, s a kormánykoalíció legerősebb pártjának kell viselnie a felelősséget az alapszerződés esetleges buktatóiért” - jelentette ki pénteken Jozef Sebovic, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke a párt sajtóértekezletén. Az alelnök szerint nyilvános vitát kellene tartani az alapszerződés tartalmáról az előtt, hogy a parlamentben ratifikálásra kerül. Nem zárta viszont ki annak a lehetőségét, hogy , megfelelő interpretálás és pontosítás” után a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselői is támogatni fogják az alapszerződést, de figyelmeztetett arra, a „szögesen ellentétesen értelmezhető alapszerződést nehéz pozitívan értékelni". A nemzetiek további tárgyalásokat folytatnak majd a szlovák kormányfővel, Vladimír Meciarral, mert,,kíváncsiak arra, hogyan és miért született olyan kompromisszum, amely megszületett”. A Szlovák Rádió hírmagazinja ugyancsak pénteken tájékoztatta szlovák hallgatóit arról, hogy a szlovákiai magyar katolikus hívők elégedetlenek a katolikus egyház szlovák vezetésével, és „diszkriminatív magatartással" vádolják őket, amiért számtalan, többségében magyarok lakta faluban nimcs magyar istentisztelet, illetve a szlovák püspöki kar ellenzi a szlovákiai magyar püspökség megalakulását. Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtószóvivője, a szlovák parlament képviselője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: ,A Szlovák Rádió nagyjából egy hónapos eseményre reagált A szlovákiai magyar hívők egy csoportja akkor járt a Szentatyánál, s adta át neki azokat a petíciós lapokat, amelyeket a szlovákiai magyar hívők utak alá, s amelyben a magyar püspökség megalakítását kérik. A kérdésben, olyannyira nincs semmi új, hogy Révkomáromban az idén immár hatodik alkalommal rendezik majd meg a „szlovákiai magyar imanapot amely a magyar püspökség megalapítására indult közvetlenül a rendszerváltás után, csak éppen a mai napig nem ismerik el sem a rendezvényt, semi arrési jágosfiak a katolikus egyház szlovák képviselői”. A szóvivő elmondta azt is, évek óta figyelmeztet“riel’arra stagnál a’szlovákiait magyar papok képzése, holott már ma is számtalan egyházközség van magyar pap nélkül, de az sem ritka, hogy 65-70 éves papok négy-öt körzetben látják el küldetésüket. „Egy kisebbségben élő nemzetközösség identitásmegőrzésének egyik alappillére az, hogy a vallásukat anyanyelvükön szabadon gyakorolhassák a hívők.” (neszméri) Elhunyt az indonéz nagykövet Budapesten pénteken hajnalban szívroham következtében, 61 éves korában elhunyt Soelaeman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Soelaeman Pringgodigdo 1992. április 6- án adta át megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. Indonézia nagykövete a budapesti diplomáciai, politikai, kulturális és társadalmi élet ismert, nagy tiszteletnek örvendő személyisége volt. A művészetek, a zene és az irodalom iránt érdeklődő, híres műgyűjtő diplomata hat nyelven beszélt, s Budapestre érkezése óta magyarul is tanult. Gyűjteménye indonéz textíliáiból és fafaragásaiból, indonéz fegyvereiből, valamint bélyegeiből több nagysikerű kiállítást rendeztek Budapesten. A nagykövet rendezvényeit rendszeresen felkereste Göncz Árpád is, aki 1994 szeptemberében járt Indonéziában. Soelaeman Pringgodigdo támogatta a magyar kultúrát is: a nagykövetségen tárlatot rendezett kortárs magyar festők műveiből. Budapesti működése idején nyílt meg a magyar fővárosban az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ. Egyelőre szabad a himnuszéneklés Új bűnök” Romániában? BUKAREST - Rövid „Önmegtartóztatás” után az utóbbi napokban újabb rohamra indultak a szélsőséges nacionalista erők, amelyekben az az érzés kerekedett felül, hogy az ő „érdemük” a román-magyar alapszerződés aláírásának. Budapest és az RMDSZ „egyeztetett” aknamunkájának, az ország feldarabolásának megakadályozása. És élve a kormánypárt, de az ellenzék vitatható, populista magatartásával, megpróbálnak olyan döntéseket átvinni a parlamentbe, amelyeket már régebben szorgalmaznak, de a számukra kedvezőtlen politikai feltételek miatt mindeddig nem tudtak megszavaztatni. Most azonban úgy vélik, hogy eljött a pillanat szigorítani a törvényeken, megkurtítani, ahol csak lehet, a kisebbségek természetes jogait. Nem egészen véletlen tehát, hogy az SZDP keményebb, szélsőbalosabb szárnya ismét becsempészte, ez alkalommal a szociális segélyt szabályozó törvénybe a 15 ezer lejes határátlépési illetéket, ami nyilván a románoknál jóval keményebben sújtja a rokonlátogató erdélyi magyarokat, hiszen ezzel két legyet üt egy csapásra. Ha az ellenzék az illető törvény előírásait ismét megtámadja az alkotmánybíróságnál, akkor arra hivatkozhat, hogy a magyarok renitens magatartása miatt marad el a szociális segély, s ha mégsem, akkor nyugodtan megvámolhatja a külföldre látogatókat. A szélsőséges nacionalisták erőfeszítéseinek sorába tartozik a büntető törvénykönyv egyszer már elvetett módosításának erőltetése is, így a szenátusban, kihasználva azt, hogy az ellenzék egy része bojkottálja a munkálatokat, ismét napirendre tűzték azokat a cikkelyeket, amelyek el nem fogadását „fájdalmasnak” tekintették, így az említett körülmények és az RMDSZ heves tiltakozása ellenére egymás után úgy módosították a Btk.-t, hogy az mindenekelőtt a magyarságot sújtja. Egyebek mellett börtönbüntetés jár idegen állam himnuszának eléneklése, zászlajának kitűzése esetében, de kemény szankciót szabtak ki a fogalmilag kellően körül nem határolt, tehát szubjektíven is értelmezhető országgyalázás bűntettére is. A honatyák ezt a bűnt, attól függően, hogy milyen eszközzel követik el, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, mint ahogy három hónaptól három évig terjedő elzárás jár hivatalos személy megfenyegetése vagy rágalmazása esetén is, ha erre nem a tömegtájékoztatási eszközök révén kerül sor, mert ez esetben, fittyet hányva a sajtószabadságra, a szabad véleménynyilvánításra, négy hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetés róható ki. A kérdés ezek után a következő: megtelnek-e a román börtönök himnuszéneklőkkel, zászlólengetőkkel, országgyalázókkal? Egyelőre még nem. A szenátus szavazata ugyanis egymagában nem elegendő ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjék, annak, megközelítőleg azonos szöveggel, át kell még mennie a képviselőházon is, mi több, azt követően az alkotmány értelmében Ion Iliescu elnöknek is szava van. Hosszas procedúrára lehet tehát számítani, de arra is, hogy menet közben ezek a módosítások „valahol” és „valamiért” elakadnak. Magyar himnuszt tehát egyelőre lehet még énekelni, magyar zászlót lengetni büntetlenül, a közhangulatra való tekintettel az óvatosság azért nem árt, főleg a Romániába látogató magyar állampolgár számára. Gyarmatit János Kezdődik a partizánháború? Elesett a csecsen erők uralta utolsó város HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz csapatok péntek délután elfoglalták Dudajev, csecsen elnök fegyveresei uralta utolsó nagyobb települést, a csecsen fővárostól délre fekvő Sáli városát - jelentette az MTI. Az orosz hadsereg korábban már bevette Gudermeszt és Argunt, ezek a helységek a közelmúltig szintén ellenálltak a tavaly decemberben kezdődött orosz offenzívának. Az orosz parancsnokság ultimátumában péntek tíz órát határozta meg, hogy a város csecsen védői letegyék fegyvereiket. Az orosz belügyi egységek - a hadsereg támogatásával —ezt az időpontot követően vonultak be Saliba, moszkvai tájékoztatás szerint az akció nem követelt áldozatokat, de nem tudni, vajon, mint a korábban elfoglalt városok esetében, Salinál is bevetették-e az oroszok a tüzérséget. Maszhadov, a csecsen ellenállók vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az utolsó védelmi erősségük, Sáli feladására kényszerülnek, akkor Dudajev elnök hívei a hegyekbe visszavonulva partizánháborút kezdenek. Oleg Szoszkovec, a csecsenföldi helyreállításra létrehozott orosz állami bizottság vezetője, miniszterelnök-helyettes azt közölte, hogy Sáli bevételét követően megszűnnek a harci cselekmények Csecsenföldön. A moszkvai politi-ikus azt állította, hogy már folyik a helyi hatalmi szervek létrehozása, s megkezdődött a választások előkészítése is. A csecsenföldi akcióban részt vett orosz egységek is jelen lesznek a május 9-i ünnepi moszkvai díszszemlén - közölték az orosz fővárosban. Egy katonai szóvivő szerint „nem lehet megkülönböztetést alkalmazni azokkal szemben, akik eleget tettek Csecsenföldön hazafias kötelezettségüknek”. Az egységek részvétele a győzelem napi díszszemlén azonban kínos helyzetbe hozhatja Bill Clinton amerikai elnököt, aki éppen a csecsenföldi vérontás miatt habozott hónapokig, hogy elfogadja-e a májusi moszkvai meghívást. A Németország felett aratott győzelem ötvenedik évfordulójának moszkvai eseményein többek közt részt vesz Mitterrand francia államfő, és Major brit kormányfő is. (p. t. r.) Göncz Árpád az Al-Ain oázisban Abu-Dhabiból jelent az MTI. Kecsegtető gazdasági esélyekről, valamint a bizalom erősítését egyértelműen jól szolgáló politikai és diplomáciai tárgyalásokról lehet beszámolni a Göncz Árpád Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása kapcsán. Ezt tükrözik az itteni médiumok beszámolói is, amelyek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről számolnak be. A sajtó képes tudósításokat közöl, a televízió csaknem tízperces Elmen mutatta be a magyar államfő és Zájid sejk találkozóit Kiemelt figyelmet szenteltek Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és partnere eszmecseréjének, amely során egybecsengtek a vélemények a határok erőszakos megváltoztatásának elutasításáról és arról, hogy a konfliktusokat békés, tárgyalásos úton kell rendezni. Ez az emírségekben rendkívüli jelentőségű, mivel 1993 óta az Arab-öbölben fekvő három sziget hovatartozása miatt éles vitájuk van Iránnal. A stratégia fontosságú, Irán által elfoglal szigetek ügyében az emírség az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérte fel döntőbíróul, és nemzetköz jogorvoslatot is remél. A köztársasági elnök és kísérete, valamint a delegációvá tartó üzletemberek pénteken - a nagyima napján, amely itt és szinte minden arab országban pihenőnap - elhagyták az emírségek fővárosát, Abu-Dhabit és kétórás sivatagi autóút után Al Ain oázisba érkeztek. Az ősi település mezőgazdasági kultúrájáról híres, csodálatra méltó energiát és pénzt fektetnek a zöld területek öntözésébe Ez persze nem ritkaság, az emírségek területének csaknem 9 százaléka sivatag, de a sótalanított tengervízzel és a fejlett technológiával rendkívüli eredményeket érnek el. Abu-Dhab piacán az innen származó, a világ legdrágábban termelt zöldségeit árusítják. Veszélyben a nemzetbiztonság Külföldi titkosszolgálatok Oroszországban (Tudósítónktól) MOSZKVA - A külföldi titkosszolgálatok egyre intenzívebb ténykedése Oroszországban komolyan veszélyezteti a nemzetbiztonságot—jelentette kipénteken a Szövetségi KémelhárítóSzolgálat (FSZK) képviselője az Interfax hírügynökségnekadott interjúban. A szolgálat tavalyi működésének mérlegét megvonva a nyilatkozó elmondta, hogy egy év alatt 22 orosz állampolgárságú ügynököt lepleztek le, köztük olyanokat is, akik a hadiipart felügyelő kormánybizottságban dolgoztak. A külföldi titkosszolgálatokat mindenekelőtt az orosz kormányzat stratégiai jellegű külpolitikai elképzelései, a gazdasági és a katonai reformok, a pénzügyi és a valutarendszer helyzete, az általános politikai fejlemények, az etnikai és más társadalmi konfliktusok érdeklik, no és persze a nukleáris és egyéb korszerű fegyverzetek, a különböző csúcstechnológiák és az alapkutatások eredményei. Az FSZK adatai szerint mintegy tíz külföldi htírszerző és vagy 90 ügynök férkőzött be a különféle állami gazdasági, hivatalokban, és több mint "Száz,fedőszervként" funkcionáló külföldi cégről tudnak, egyebek közt a bankszférában is. Aktivizálódott a kelet-európai és a baltikumi országok nyugati titkosszolgálatok által ellenőrzött hírszerző tevékenysége - hívta fel a figyelmet az orosz elhárítás illetékese, aki szerint azonban ennél is nagyobb aggodalmat kelt Moszkvában, hogy egy sor muzulmán állam szintén fokozott érdeklődést tanúsít az Oroszországban zajló események iránt, s céljai elérése végett igyekszik a nemzetiségi-vallási tényezőt is kihasználni. V. L. * Európai biztonsági modell Folytatódott az EBESZ tanácsának ülése Prágából jelenti az MTI. A 21. század európai biztonsági modelljének kidolgozásáról kezdett vitát pénteken Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezető tisztségviselőinek tanácsa, ülésének második, befejező napján. A tanács csütörtökön a soros elnök, Magyarország külügyminiszterének beszámolóját vitatta meg a legfontosabb európai konfliktusokról, valamint az EBESZ rendezésükben vállalt szerepéről. Kovács László miniszter magyar tudósítóknak nyilatkozva ismertette az új európai biztonsági modellel kapcsolatos magyar álláspontot, miszerint „annak a meglévő szervezetekre kell épülnie alá- és fölérendeltség nélkül —, ugyanakkor biztosítania kell, hogy tevékenységük összekapcsolódjon. A leendő biztonsági struktúrának ki kell fejeznie azt - hangsúlyozta hogy a biztonság nem csupán katonai elemekből, de politikai, gazdasági és humanitárius, emberi jogi és kisebbségi jogi elemekből is áll. A párizsi stabilitási paktum által az EBESZ-re rótt teljesen új feladatról, a kétoldalú megállapodások ellenőrzéséről szólva a miniszter kijelentette: „e tekintetben az EBESZ-nek, mint valóban összeurópai szervezetnek az a sajátos előnye más szervezetekkel szemben, hogy fellépését senki nem tekintheti beavatkozásnak. Jól látható ez abban, ahogy Oroszország elfogadja az EBESZ-nek a csecsen rendezésben vállalt szerepét s egy állandó EBESZ-misszió felállítását Groznijban.” A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy a prágai ülés idején diplomatákkal folytatott kötetlen beszélgetéseiben sok elismerő véleményt hallott a magyar-szlovák alapszerződés aláírásáról, „amelyet egyértelműen Magyarország jelentős diplomáciai sikereként könyvelnek el”. A magyar-román alapszerződésről hamarosan folytatódó tárgyalásai kapcsán ugyanakkor kifejtette: nem tűnik kedvező jelnek, hogy a román szenátus most fogadta el azt az európai normákkal teljesen ellenkező törvényt, amely megtiltja más nemzetek szimbólumainak és himnuszának használatát. „Úgy gondolom - mondta végül -, hogy Bukarestre nem kis nemzetközi nyomás fog nehezedni, hogy ez a szenátusi döntés végül ne emelkedjen törvényerőre.”