Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

1995. JÚNIUS 17. II Magar Traizet­oN ÉS A BALATON Virágosítják Siófokot „Tegyünk világot az ablak­ba” jelszóval hirdetett virágosí­­tási akciót Siófokon az Advo­­catus Alapítvány. Ennek kere­tében a siófoki állandó lakosok és nyaralótulajdonosok ötven­százalékos palántavásárlási ak­cióra jelentkezhettek a közel­múltban. A városszépítés azon­ban nincsen dátumhoz kötve, mindenki folyamatosan csatla­kozhat, amennyiben kitölti a je­lentkezési lapot, valamint július 30-ig lead két színes fotót a vi­lágosított, parkosított helyről a Magister Nyomdában (Fő u. 210.). Az akcióban zsűri bírálja el a legjobban sikerült virágosí­­tásokat, s az eredményhirdetés­re a tervek szerint augusztus 20-án kerül majd sor. -gyarmati- Tehermentesítő út Keszthelyen A sok gépjármű a nyári üdülőszezonban egyre nagyobb gondokat okozott Keszthelyen, ezért az átmenő forgalom csök­kentése érdekében a „nyugati tehermentesítő­ út első ütemé­nek megépítése bizonyult a leg­sürgetőbb feladatnak. A területbiztosítást és az úttal érintett közművek kiváltá­sát (mintegy ötvenegymillió forint) az önkormányzat vállal­ta, míg az útépítés költségét, 242 millió forintot a KHVM biztosította az útalapból. A június 17-i átadás lehető­vé teszi, hogy az 1995-ös üdülé­si szezon kezdetétől a forgalom jelentős része már­ Keszthelyen kívül legyen levezethető. . (vincze) A szállodák árai nem követik az inflációt Visszatérnek-e a Balaton csalódott hívei? A Balatonról sok rosszat hallhattunk az elmúlt években, s a riasztó hírek miatt még azok is távol tartották magukat a „magyar tengertől”, akik ko­rábban mindig a tó partján pi­henték ki a fáradalmakat, töl­tötték el évi szabadságukat. A halpusztulás, a kékalgák meg­jelenése, a közbiztonság rom­lása és a nagy drágaság elég ok arra - főleg ha a hírközlő szer­vek még fel is nagyítva, eltor­zítva adják tudtára mindezt or­szág-világnak -, hogy a ha­zaiak jó része külföldi úti célt válasszon a nyaralásra, s a kül­földi turisták közül is sokan el­kerüljék a tavat, amelyet eddig szívesen kerestek fel. Az el­lenpropaganda és a Balatont külföldön népszerűsítő kiadvá­nyok, plakátok hiánya sajnos érezteti a hatását. Mit várhatunk az idei sze­zontól? - erre kértünk választ a turizmuspolitikai és fejlesztési főosztály vezetőhelyettesétől, Pócs Ervintől. - A sajtó és az önkor­mányzatok sokat segíthetnek abban, hogy a Balaton csaló­dott hívei visszatérjenek, és a nagy tó partját válasszák újból nyaralóhelyül. Az igazságot természetesen nem szabad el­hallgatni, a vízminőségről is hiteles tudósítást kell adni, de közölve azt is, hogy a víz für­désre alkalmas-e. Bár a körül­­mények hagynak kívánnivalót, azért nagy fejlődés tapasztalha­tó a vendégek ellátásában min­den területen. Jó hír a vendégeknek, a tu­ristáknak, hogy a szállodai szobák árai nem követi az inf­lációt, tehát megfizethetők. A víz minőségének a javítására nagy erőfeszítéseket tesz a kormányzat, s arra törekszik, hogy a Balatonnál nyugalom és biztonság legyen. A stran­dok higiéniájára programot is dolgozott ki, medencék, illet­ve uszodák épülnek úgy, mint külföldön a tengerparti üdülő­helyeken, s a strandokon és a vendéglők előtt virágágyakat alakítanak ki a tulajdonosok. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal programra tűzte az úgynevezett gyógyturizmust, hiszen ez a vidék termálforrá­sokkal is rendelkezik. Nem­csak a víz, hanem a Balaton környéke is lehetőséget kínál a szabadidő kellemes eltölté­sére, mint például a lovaglás­ra, a teniszre, a borturizmusra, a vadászatra és a természetjá­rásra. Igen örvendetes, hogy a szakszervezetek és társadalmi intézmények a gyerekek, illet­ve gyermekes családok üdülte­tését is szorgalmazzák, és nem is eredménytelenül. Nemrég egy tíztagú német újságírócsoport is meggyőződ­hetett a balatoni üdülési lehető­ségekről, s remélhetőleg ked­vező képet rajzolnak otthon a látottakról. Néhány utazási iroda is ki­ad több nyelven prospektuso­kat, hirdet néha külföldi újsá­gokban, de ez vendégcsaloga­tónak édeskevés. Kertész Klári A halak örülnek, a vendégek nem késik a szúnyogirtás Szúnyogos nyarunk lesz - tudtuk meg Horkai Lászlótól, az ÁNTSZ Somogy megyei intézetének járványügyi osz­tályvezető főorvosától, aki a múlt szombaton a tó legnyu­gatibb részén percenként több tucatnyi vérszívót csapott agyon. Az ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatala negy­venhárom tóparti településre adott ki szúnyogirtási en­gedélyt, és így együttesen 3624 hektárnyi terület légi permetezését végzik el a Ko­­rax helikopterei. A közvetlen vízparti sáv ötven-száz méte­res szakaszán nem szabad per­metezni, azt pedig, hogy a te­lepüléseken belül milyen mélységben történik a „szú­nyoghadművelet”, a polgár­­mesteri hivatalok döntik el. A gond csak az, hogy a per­metezést nem június közepén kezdik, hanem csak július ele­jén, mivel az önkormányzatok pénzhiánnyal küzdenek. Kérdés persze, hogy ennek mennyire örülnek majd a hazai és a kül­földi vendégek. Egyébként az északi parton zöldes színű árvaszúnyogból sincs, hiány. Ezek az egy-két centis rovarok most rajzanak, el­lepik a nyaralók falát, sőt még a faágakon is fürtökben lógnak, csupán halk énekükkel zavar­hatják estéinket, de ők nem csíp­nek, viszont fontos táplálékot je­lentenek a halaknak. Vagyis a késlekedésszúnyogú tájnak­ a ha­lak mindenképpen nyertesei. G.J.A. í /'l C­u­krászok és é­n I­gg fe'.. Likőrben áztatott sütemény XV. Lajos különösen kedvelte... A pesti főútvonal zajos for­gatagából a franciás hangzású kávézóba betérő vendégnek a különleges egyedi berendezések között nem kevésbé különlege­sen kedves fogadtatásban van része. A véletlenül betoppanó nem is sejti, hogy itt nemcsak a hagyományos kávévariációk és parfümökkel illatosított kokté­lok között válogathat, hanem olyan különleges édességet is megízlelhet, amelynek elődjét már az Ezeregyéjszaka meséi­ben Seherezádé is megemlíti. Később XV. Lajos udvarában is készítették, a magyar cukrászat­ban pedig a század elejéig napi cukrászsüteményként ismerték a likőrben áztatott süteményt. A babas egyik fajta elneve­zése a hosszúkás, datolya alakú tésztácska, nevében is megőriz­te az arab-török eredetét. A má­sik elnevezés­­ az európai válto­zat szerint - a szavarin, nevét Brillant Savarin nagy hírű fran­cia cukrásztól kapta. Magyarországon is megta­lálható volt kisebb-nagyobb cukrászdákban, igaz más alak­ban: a bordás, kuglóf formában készült süteményt öntötték le szi­ruppal, és tejszínhabbal tálalták. Hazai újrafelfedezése né­hány évvel ezelőtt indult, amikor is a SAVARIN KFT. tulajdono­sa, ügyvezetője mint a zágrábi egyetem frissen diplomázott ta­nárnője külföldi útjai során több­ször találkozott a gyermekkorá­ból jól ismert, édesanyja által na­gyon kedvelt süteménnyel. Iz­raelben fedezte fel először, majd Londonban a királyi család egyik szállítójánál, a HAROLDS-nál látta viszont a különleges, likőr­ben áztatott süteményt És ahogyan az lenni szokott, megálmodta magának, és itthon is elindította, illetve újrafelfe­dezte, tökéletesítette a régi ínyencséget. A kezdeti közönséges kon­­zervüveges csomagolás gátolta a gyors megismertetést a termék ilyen formában idegen volt a ha­zai közönség számára, nem volt igazából helye a polcokon, szó szerint nem tudták elhelyezni egy-egy élelmiszerüzletben, édes­ségboltban. Az egyszerű csoma­golást a termék jellegéhez kellett finomítani ahhoz, hogy maga a termék ismertté váljék. Nosztalgi­kus, szecessziós kis formás üveg­csékben kínálták a hazai nagy édességforgalmazóknak. Az eredeti szakirodalomban fellehető receptúra alapján elké­szített süteményt saját ötletek­kel, egyedi ízekkel gazdagítva tökéletesítették, variálták az egyéni elképzeléseket a prakti­kusság követelményeivel, így jutottak el a mai változatig, ami tulajdonképpen egy speciálisan elkészítőn piskótatészta, egyedi szirupban, illetve likőrökben áz­tatva. Maga a sütemény is és a teljes egészében természetes fű­szernövények felhasználásával készült alkoholos öntet is ma­gyarországi védettséget élvez. Az édességek világában kü­lönlegességnek számít, hiszen nem egyfajta desszert, hanem inkább alapanyag, mégpedig a felhasználhatóság szempontjá­ból is kuriózum, nem romlik meg, nem sűrűsödik be. A kabasfogyasztásnak ha­zai kultuszát hivatott megte­remteni az egyszemélyi gyártó és forgalmazó, hiszen a süte­mény önmagában nem élvezhe­tő, a tökéletes ízhatást tejszín­habbal fejti ki, de bármilyen­­gyümölcsöt, fagylatot különle­gessé varázsol. Kitalálója autentikusan ha­gyományőrző, ragaszkodik pl. a natúr likőrszínhez, ellenáll min­den színező divatirányzatnak, egyben nyitott minden olyan új ötletre, mely az eredeti jelleget, patinát megőrizve újabb utakat nyithat meg a babas fogyasztási kultusza irányába. Fontos szem­pont volt a folyamatos kísérlete­zés során: annak ellenére, hogy édességről van szó, bátran fo­gyaszthassák azok is, akik igen­csak odafigyelnek a kalóriák számára, vagyis a lehetőségek­hez mérten minimalizálják a ka­lóriaértékét a terméknek, így el­érték azt, ahogy a terméknek in­kább fruktóztartalma jelentős, kevés nehezen emészthető ha­gyományos cukorral dolgoznak. Bartus Zsóka Hozzávalók: 6 dkg vaj, 3 kanál tej, 3 tojás, 40 dkg cukor, 12 dkg liszt, élesztő, vanília, 6 kanál rum, 6-12 db gyümölcs (friss, rumos vagy cukro­zott), 1 dl tejszín, só. Vajazzunk ki egy megfelelő kúpszerű sütő­formát, kb. 1,5 dkg vajjal. A többi vajat olvasszuk fel, melegítsük meg a tejet Külön edényben ke­verjük össze a tojássárgákat és a cukrot, tegyünk bele egy csipetnyi sót. Ezt fakanállal legalább 10 percig keverjük. Utána keverjük bele a tejet és a lisztet, végül a vajat A tojásfehérjéből jó kemény habot verjünk fel, és óvatosan keverjük bele a masszába. Tegyünk hozzá élesztőt, és öntsük bele az egészet a formába. 25 percig süssük 210 C-fo­­kon. Közben forraljunk fél 25 dkg cukrot 5 dl víz­ben, hozzátéve a vaníliát és a rumot Akkor szed­jük le a tűzről, amikor kezd forrni. Ha a tészta ki­hűlt, borítsuk rá egy nagy tálba, és óvatosan lo­csoljuk le a sziruppal (a tésztának fel kell szívnia az összes szirupot). A végén díszítsük fel a szava­rin tetejét tejszínhabbal és a gyümölccsel. A s­za­varint szokás még kisebb - egyadagos - formák­ban kisütni. Ebből is kétfélét szoktak használni: kereket vagy hosszúkásat A szavarint egészen hi­degen szokás tálalni. Általában 24 óráig áll el. Garanciával A ropogós kacsasü­ltért Vajon akad-e éhes ember kicsiny hazánkban, akinek ne futna össze a nyál a szájában, ha azt hallja: ma ropogós ka­csasült lesz ebédre? Nos, ropo­gós kacsasültekért, de sok min­den másért is - többek között a balatoni vendéglátás színvona­lasabbá tételéért, az egységek érdekeinek védelméért — ala­kult meg nemrégiben a Somo­gyi Alpok-Adria Gasztronó­miai Egységek Bizottsága. Az Alpok-Adria Munkaközösség tizennyolc tartományában van­nak olyan helyek, amelyek ga­rantálják a minőséget, a vendég kiemelkedően jó ellátását. So­mogyban hat ilyen vendéglátó egység kapta meg a védjegyet, amely garanciát nyújt a színvo­nalra. -gy- A Siotour ajánlatai június 20-ig tart • az előszezon A Siotour a negyvennyol­cadik szezonja előtt áll. Június elsejéig összesen ötezer­­ötszázkilencvenhat vendég tizenötezer-hétszázötvenegy vendégéjszakát töltött el a Ba­­laton-parti és Somogy megyei szálláshelyeiken. Az első ven­dégek elsősorban a lakosztá­lyokat, ezek közül is a tempe­rálható siófoki Aranypart nya­ralótelepen található bungaló­kat választották. A Siotour szálláshelyein június 20-ig tart az előszezon, jelentős elősze­­zonális kedvezményekkel. Pél­dául Balatonöszödön a közvet­len vízparti Hullám kemping­ben egy kétgyermekes magyar család négyezer-hétszáz forin­tért sátorozhat egy hétig, Bala­­tonszemesen a V­advirág ny­ara­­­­lótelepen 1tégy személy­­részére egy lakosztály­­egy éjszakára ötezer-négyszáz forint. „Megvágják 55 a turistát Siófokon hetvenkilenc forintba kerül egy darab kiskifli a turis­táknak. Azért csak nekik, mert a helybéliek vagy autó nélkül közle­kednek, vagy a messziről érkezetteknek nem ismerős külvárosi üz­letekben vásárolnak. Az önkormányzat ugyanis vállalkozónak adta bérbe az összes parkolóját, és ő egyórai várakozásért hetvenhárom forintot kér. Aki tehát vásárolni akar például a térség legnagyobb forgalmú üzletében, a Sió áruházban akár csak egy apróságot is, az a számlájához rögvest hozzáírhatja azt a nem éppen jelentékte­len tételt. Az áruház vezetői egyébként két éve maguk üzemeltették a par­kolót, és annak, aki blokkal igazolta, hogy vásárolt náluk, nem kér­ték a parkolási díjat. Ráfizettek, ráadásul a bérleti díjat azóta a csillagos égig emelték az egymással versengő vállalkozók. Az ön­­kormányzatnak fizetendő összeget pedig valakiken ugye be kell hajtani... A szomszédos városban, Földváron évek óta nem szednek par­kolási díjat. De ettől még - csodák csodája - rohamléptekkel fejlő­dik a település, lassan visszanyeri régi, még a Széchenyiek idejé­ben kivívott rangját a Balatonnál. (nyári) A helybeliek is beletörődtek a létezésébe Naturisták paradicsoma Berényben Meztelen boldogságban napfürdőznek az első vendégek Lenkei Katalin balatonberényi birodalmában, ahol már mun­kába állt az udvarias vetkőzte­­tőfiú is, aki tisztelettudóan - több nyelven - figyelmezteti a fürdőruhásokat: „A meztelen­ség itt kötelező!” A naturista kemping 1991. évi megnyitása óta a vallásos érzületű herényi őslakók is megnyugodtak, beletörődtek a létezésébe, és a plébános úr sem prédikál már az „undorító nudizmus” ellen, merthogy itt európai körülmények között és diszkréten napfürdőznek a né­met, a holland, a svéd és a ma­gyar naturisták. A naturista strandra százöt­ven forintért válthatunk belépő­jegyet, a kempingezők pedig személyenként napi nyolcszáz­nyolcvan forintot fizetnek. Egy időben ezer személynek jut sá­torhely Berényben, így nem vé­letlen, hogy tavaly csaknem há­romezer vendég huszonnégy­ezer éjszakát töltött el a berényi naturistaparadicsomban. (g-j-a-) Balaton-tv indul? A Balaton legyen olyan ön­álló, teljes jogkörrel felruházott régió, amely az Európai Közös­ség határvidékeként az össze­hangolt fejlesztésekben érde­kelt — ez a summája a régió te­lepülési önkormányzatait rep­rezentáló Balaton-szövetség utolsó ülésének. Évtizedekig dúlt az Észak-Dél háború, az újonnan megválasztott vezető­ség, élén dr. Balázs Árpád sió­foki polgármesterrel az egy­másrautaltságról beszél inkább, és a szándékok összeegyezteté­séről. A jobb információáram­lás elősegítése érdekében tévé­lánc kialakításán gondolkod­nak, amely Máriafürdő-Sió­­fok-Füred vonalán húzódna — a szükséges frekvenciaengedé­lyek már az önkormányzatok birtokában vannak. (n. .) A Beliczay mézeskalácsos-dinasztia A főcéhmester Apja, Beliczay Imre öröké­be lépett Béla a századforduló idejére a Monarchia legna­gyobb méz- és viaszkereskedő­je lett, tovább fejlesztette apja exportkapcsolatait, nagy mennyiségben szállított mézet és viaszt Oroszországba, Galí­ciába. A keményfa padló meg­honosodása új iparágat jelen­tett számára: megkezdte a méhviasz padlóbeeresztő gyár­tását és árusítását. Atyja példá­ját követve ő is kivette részét a közszereplésből: hosszú időn át tagja volt Budapest képvise­lő-testületének, főcéhmester volt, elnöke a Budapesti Mé­­zeskalácsos és Viaszgyertya­öntő Ipartársulatnak, majd első elnöke a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestü­letének. 1920-ban, 83 éves korában hunyt el, igen nehéz körülmé­nyek között hagyva maga után a céget. Nem az ő hibája volt, hiszen kitűnő üzletemberként boltjai forgalmát növelte, hírt és megbecsülést szerzett üze­mének. Ám a vesztett háború okozta új helyzet, az utánpótlás megszűnése, majd akadályozá­sa, s nem utolsósorban az a kö­rülmény, hogy a cég vagyoná­nak jelentős részét hadikölcsö­­nökbe fektette, a csőd szélére juttatta az üzemet. Néhány év múlva azonban a nagy hagyományokra vissza­tekintő és kitűnő üzleti kapcso­latokkal rendelkező cég lassan kilábalt a hullámvölgyből. Si­került ismét fellendíteni a for­galmat. Az elbocsátott segédek egy részét vissza lehetett venni, az anyaghiány is megszűnőben volt, új méhtenyésztők jelent­keztek. 1932-ben ünnepelte a cég százesztendős fennállását, immár nyugodtabb körülmé­­nyek között. Ezekben az évek­ben Béla három gyermeke ve­zette az üzletet: Endre, Mária és Etelka. Fiatalos lendülettel végezték munkájukat, korsze­rűen berendezett méhviaszfe­hérítővel bővítették az üzemet. Az üzem ekkor már a Csá­­nyi utca 3. szám alatt műkö­dött. Itt volt a főüzlet is, de a jubileum után új fióküzletet is nyitottak a Deák Ferenc utcá­ban és a Lágymányosi utcában. Budapest ostromakor a három­ból két bolt elpusztult, csak a Csányi utcai maradt meg, de mint gázfűtésű kemencével, új gépekkel dolgozott a korszerű­sített sütőműhely. Endre idő­közben meghalt, helyére a két nővér mellé fia, László, a nagy alapító dédunokája lépett. Szilágyi István: Régi boltok krónikája nyomán A MAGYAR NEMZET ÉS AZ ÉDES ÉVKÖNYV közös ÉDES PÁLYÁZATA Most is két kérdést teszünk fel a kedves olvasónak: 1. Ismer-e egyéb hajdan népszerű és méltatlanul elfe­lejtett süteményeket? 2. Ismer-e más süteményt - a fagylaltot és parfét leszá­mítva -, amelyet hűtve kell tálalni? Változatlanul biztatunk mindenkit, hogy ragadjon tol­lat, és írjon, mert egyrészt minden válaszolónak kisebb­­nagyobb ajándékot küldünk, másrészt a közérdeklődésre számot tartó írásokat (információkat, recepteket) akár ebben a sorozatban, akár az Édes Évkönyv második ki­adásában közkinccsé tesszük. (Természetesen a beküldő hozzájárulása esetén. Mivel ezt közóhajnak tekinthetjük, úgy vesszük, hogy ha a beküldő kifejezetten nem tiltja meg számunkra írása ilyetén hasznosítását, hozzá is járult az esetleges publikálásához.) A válaszokat szíveskedjenek az Édes Évkönyv címére megküldeni: ÚTMUTATÓ Kiadó, Budapest, Váci út 54. 1132. Fontos­ ajándékot csak akkor tudunk küldeni, ha a levelére (levelezőlapjára) ráragasztja jelen pályázatunk emblémáját, és küldeményét a megjelenéstől számított 10 napon belül feladja.

Next