Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
AZ EU KELETI BŐVÍTÉSÉNEK dátuma távolibb, mint ahogy azt mondják. Neil Kinnocktól, a brüsszeli bizottság egyik tagjától származik ez a megállapítás, amit a Le Figaro idézett a minap, megerősítve, továbbra is meglehetősen homályos, hogy az unió „kormánya” miként akarja befogadni az „új demokráciákat”. A francia lap szerint immár egy bizottsági tag, Kinnock példája is mutatja, hogy egyesek — ráadásul a legmagasabb szinten, a szervezet hivatalos álláspontjával szembekerülve — nyilvánosan is elkezdték hangoztatni kételyeiket. A Le Figaro brüsszeli tudósítója ugyan megírta, hogy Jacques Santer, a testület elnöke rendreutasította brit kollégáját, ám ettől még nem vált valóban hitelessé a bővítési politika. S a bizottság legutóbbi ülésén előterjesztett, a „csatlakozási stratégia” jelenlegi helyzetével foglalkozó elemzésből sem derült ki több. Tartani lehet tehát attól, hogy az Európai Unió madridi csúcsértekezlete is ezt a homályosan fogalmazó dokumentumot fogja jóváhagyni - jósolja a Le Figaro. A hírügynökségi jelentésekből kiderül, hogy az unió a barcelonai euromediterrán tanácskozás után most a hét végi madridi EU-amerikai csúcstalálkozóval van elfoglalva, amelyen minden korábbinál átfogóbb akcióprogramot és részletes munkatervet fogadnak el, s amely „új korszak” kezdetét jelentheti a transzatlanti kapcsolatok történetében. Sir Leon Brittan, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, hogy a megállapodásba belefoglalják a majdani EU-amerikai szabadkereskedelmi övezet előkészítésével kapcsolatos elképzeléseket is. A hét végén Bill Clinton amerikai elnök, valamint Felipe González, a soros elnök Spanyolország kormányfője és Jacques Santer írja alá a dokumentumot, amely a többi között alapelvként szögezi majd le: a „belső kihívások nem adhatnak alapot a befelé fordulásra”. MOSZKVA MALMÁRA HAJTJA A VIZET az észak-atlanti szövetség tervezett kibővítésének további elhalasztása, s azokat az orosz politikai erőket erősíti meg, amelyek ellenzik a kelet-közép-európai országok felvételét - figyelmeztet Václav Havel. Csütörtöki prágai sajtóértekezletén leszögezte: a NATO esetleges kibővítése keleti irányban egyáltalán nem azt jelenti, hogy az ellenség közelebb kerülne az orosz határokhoz, ellenkezőleg, a stabilitás, a biztonság és a demokrácia közelítene Moszkvához. „Meg vagyok győződve arról, hogy Oroszországot nem fenyegeti semmiféle veszély, mint ahogy arról is, hogy Oroszország sem fenyegeti Európát” — hangsúlyozta a cseh író-elnök. TAJVAN VISSZASZERZÉSÉRE készített feltételes tervet a kínai hadsereg - állítja egy jól értésüknek számító hongkongi lap. A South China Morning Post úgy tudja, ha a szigetországban - ahol egyébként szombaton parlamenti választásokat tartanak - tovább erősödne a ma még csak lappangó függetlenségi mozgalom, akkor megkezdődik az állítólagos terv végrehajtása. Ennek az lesz a célja, hogy Tajpej „késsel a nyakán”, a kínai vezetők feltételei alapján rákényszerüljön az újraegyesülési tárgyalásokra Pekinggel. Az állítólagos haditerv végrehajtásának idejéről csak annyit ír az angol nyelvű hongkongi lap, hogy az semmiképpen sem következik be 1996 márciusa, az akkorra kiírt tajvani elnökválasztás előtt. Peking ugyanis bízik abban, hogy Li Teng-hujt, a mostani elnököt olyan valaki váltja fel, akiben több lesz a hajlandóság az újraegyesítésre. Ha viszont az új elnök alatt hivatalos pártfogással a most még ellenzékbe szoruló függetlenségi mozgalom tovább erősödik, akkor elképzelhető a katonai megoldás - írja South China Morning Post (K. P.) Ukrán ultimátum a Nyugatnak Az év végéig dönteni kell Csernobilról UNGVÁR - Bécsben csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ültek az ukrán kormány és a hetek képviselői, hogy lehetőleg immár véglegesen megállapodjanak a csernobili atomerőmű bezárásának és a felrobbant négyes számú blokk fölé építendő új szarkofág finanszírozásának a kérdésében. A két problémát ugyanis nem lehet egymástól elválasztani, hiszen nehéz lenne eldönteni, hogy végül is melyik tartogat nagyobb veszélyt — fejtegette az ukrán rádióban Jurij Kosztenko környezetvédelmi miniszter abból az alkalomból, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1986-ban éppen november utolsó napján fejezték be a védőburok építését. A veszély azonban nem múlt el, hiszen a közel 300 ezer tonna betont és 15 ezer tonna fémet tartalmazó különleges szerkezet belsejében, mintegy 200 fokos hőségben, ma is nehezen megjósolható következményekkel járó folyamatok zajlanak. Jóllehet, a rendelkezésre álló, meglehetősen hiányos adatok szerint a szarkofág 10-15 évig még biztonságosnak tekinthető, de az alatta lévő 200 tonna radioaktív magma működése, valamint reakciója a háromezer tonnára becsült víztömeggel, igen súlyos tragédiához is vezethet. Mi több, a megrongálódott reaktor esetleges beomlása és a föld mélyrétegeibe beszivárgó radioaktív víz is olyan veszélyek, amelyek elhárításához szintén csak azt követően foghatnak hozzá, miután a régi fölé felépül az új szarkofág. Jevhen Marcsuk ukrán kormányfő egyébként még szerdán újságírók előtt úgy nyilatkozott, a Nyugatnak az év végéig mindenképpen döntenie kell, hogy végül is hajlandó-e finanszírozni a csernobili atomerőmű bezárását. A miniszterelnök véleménye szerint a további várakozás nem csupán fölösleges, hanem kockázatos is, ezért a döntést felelőtlenség lenne tovább halogatni. Kijevnek az új esztendő első napjaiban el kell határoznia, megkezdi-e a működő csernobili blokkok teljes leállításának az előkészítését, vagy pedig hozzálát azok rekonstrukciójához, hogy lehetővé tegye további biztonságos üzemeltetésüket - mondta. (székely) Nemzetközi élet PÉNTEK, 1995. december 1. Ki kit győz le? Franciaországot elborítja a sztrájkhullám (Tudósítónktól) PÁRIZS - Csütörtökön újabb csúcspontot ért el a francia sztrájkhullám: továbbra sem járnak a vonatok, nincs tömegközlekedés a fővárosban, postai központok tucatjai szüntették be a munkát, tüntettek a gáz- és áramszolgáltató dolgozói, valamint az egyetemisták, Franciaországban, de különösen Párizsban és környékén egyre elviselhetetlenebb lesz az élet azok számára, akik kimozdulnak mostanában otthonukból. A vasutasok munkabeszüntetése csütörtökön a hetedik napjába lépett, kedd óta a fővárosban gyakorlatilag nincs tömegközlekedés, s emiatt a reggeli és esti órákban minden nap újabb közlekedésidugó-rekordok dőlnek meg, csütörtökön 520 kilométer hosszúságú kocsisor ácsorgott órákig a Párizsba vezető autóutakon, s megbénult a forgalom a város belső részén is. Párizsban gyakran gyalog gyorsabban lehet bejutni a központba, mint autóval. Százezrek gyalogosan, kerékpárral vagy a fiatalabbak görkorcsolyával közlekednek. A közlekedésiek sztrájkja óriási károkat okoz, csak a vasút veszteségeit napi 100 millió frankra becsülik. Az a termeléskiesés, amely amiatt keletkezik, mert sokan egyszerűen nem tudnak eljutni munkahelyükre, felbecsülhetetlen. Például a Peugeot technikai munkaszünetet hirdetett mulouse-i 7500 fős gyárában, mert a kész gépkocsikat nem tudják elszállítani a vasutassztrájk miatt. A munkabeszüntetők fő követelése, hogy a kormány vonja vissza a társadalombiztosítási reformtervét, amely egyebek közt fokozatosan felszámolná egyes ágazatokban a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét A tiltakozáshoz mind többen csatlakoznak a posta dolgozói közül is. A gáz- és áramszolgáltató vállalat, a GDF és az EDF alkalmazottai csütörtökön szintén beszüntették a munkát, ők azzal nem értenek egyet, hogy az Európai Unió rendelkezéseinek értelmében Franciaország is megnyissa energetikai piacát a külföldi konkurencia előtt. Az egyetemisták országszerte tüntetéseket szerveztek a felsőoktatási intézmények jelentősebb támogatását követelve. A több mint tízezres marseille-i megmozdulás derékhadát pedig a munkanélküliek adták. Semmi jele annak, hogy bármiis megállítaná a terjedő tiltakozóhullámot: az egyeztetések sorozatban kudarcot vallanak, a szakszervezetek és a kormány egyaránt a másik fél legyőzésére törekszik. Alain Juppé kabinetje sorsát egyértelműen a szociális reformok végrehajtásához kötötte, a felelős miniszterek tárgyalási készségüket hangoztatják, de az eltervezett változtatásokból, különösen a társadalombiztosítás átalakításából nem akarnak engedni. A Juppékormány eltökéltségében a legfelső politikai támogatást is élvezi. Chirac elnök a minisztertanács ülésén kijelentette, hogy a reformokat a megszabott időpontokban végre ítéli hajtani. Póka Tibor Alelnöki búcsú a Világbanktól Ázsiai növekedési ütemre számíthat Közép-Európa (Tudósítónktól) WASHINGTON - Közép- Európa ázsiai növekedési ütemet élvezhet az elkövetkező években, s ennek a fordulatnak a jelei már láthatóak például Lengyelországban, Csehországban, ahol egyébként a reáljövedelmek kezdik elérni a politikai fordulat előtti szintet. Ezt mondta egy szűk körű sajtóebéden a Világbanktól harminckét évi szolgálat után búcsúzó Wilfried Talwitz alelnök, aki az elmúlt esztendőkben Kelet-Európával és a volt szovjet térséggel foglalkozott. Tapasztalatait összefoglalva azt a véleményét fejtette ki, hogy ebben a régióban nem lehet alternatívája a stabilizációnak, a szilárd, értékálló pénz megteremtésének. Arra a felvetésre, hogy a stabilizációt politikusok és közgazdászok is a restrikcióval, a szociális kiadások lefaragásával azonosítják, a Németországból Washingtonba szerződött Thalwitz azt mondta, hogy például Magyarország a nemzeti jövedelmének túlságosan nagy hányadát fordította a jóléti költekezésre, ám ez a bőkezűség finanszírozhatatlanná vált, eljött az igazság pillanata. Nehéz persze olyan megoldást találni, hogy valóban a rászorulók részesüljenek támogatásban, s hogy az átalakítás során a hatalmon lévők ne bukjanak meg. Beszélt arról is Thalwitz, hogy a Világbank a nemzetközi fejlesztés utolsó igazi bástyája, amely - például az amerikai költségvetési megszorítások ellenére - több segítséget tud nyújtani újszerű hitelfelvételi, garanciális politikájának köszönhetően. Ami Közép-Európát illeti, a Világbank a szerkezeti változások részévé vált, s ez kedvező fejlemény az alelnök szerint, aki kifejtette azt is: ezek az országok a tanácsok nyomán liberalizálták kereskedelmüket, s ez elengedhetetlen a kibontakozásukhoz, de Nyugat-Európa és általában a fejlett térség nem válaszolt kellőképpen, elsősorban a belső piacok, fontos iparágak védelmében. Ha ez a nyugati elszigetelődés tartóssá válik, akkor ez a politika valóban fenyegetheti ennek a térségnek a fejlődését. (klahó) Fehéroroszország Harmincöt képviselő hiányzik Érvényes volt Fehéroroszországban a májusi gyér részvétel miatt szerdán megismételt parlamenti választás, ám a törvényhozás sorsa mégis bizonytalan. A 260 tagú törvényhozás működéséhez ugyanis a honatyák legkevesebb kétharmadát, 174 képviselőt kellett volna a szavazópolgároknak a parlamentbe juttatni, ám az MTI jelentése szerint mindössze 20 képviselőt sikerült a korábbi 119 mellé megválasztani. Az utolsó lehetőség a még hiányzó 35 képviselő megválasztására a december 10-i második forduló. A kommunista jelöltek májusi előretörése után szerdán már jobban szerepeltek a jobbközép irányultságú pártok és politikusok. A szavazást megfigyelő EBESZ-küldöttség vezetője szerint szabad és demokratikus volt a választás, ám Gunnar Jansson csütörtöki minszki sajtóértekezletén rámutatott, akárcsak májusban, ezúttal sem volt teljes a sajtó szabadsága és korlátozott volt a jelöltek hozzáférése a tömegtájékoztatáshoz. Ki következhet Papandreu után? Görög naplemente : Csaknem két hete folytonos aggodalomban él Görögország. A múlt hét elején súlyos állapotban szállították kórházba Andreasz Papandreut, s bár kezdetben az orvosok tagadták betegségének a kritikus voltát, az utóbbi napokban azt már nem titkolhatták. Sajtóberkekben felröppent az is, hogy a görög miniszterelnöknél bekövetkezett a klinikai halál, amire hívei szinte megostromolták az athéni Onassis Klinikát, ahol kezelik. A televízió is stábot helyezett ki a kórházba, ahonnan élő adásokban számolnak be óráról órára, miként változik a beteg állapota. Eredetileg tüdőgyulladással kezelték, miután légzési nehézségei támadtak. Pénteken levették a lélegeztetőgépről, hétfőn azonban ismét rosszabbodott az állapota, infúziót kapott, ismét visszahelyezték az oxigénsátort. Az orvosai, a helyiek, az Egyesült Államokból és az Angliából érkezettek egyaránt állítják: minden lehetőt megtesznek Papandreuért, de a lélegeztető készülékben nem maradhat sokáig, mert tartanak a tüdőgyulladásnál gyakran fellépő másodlagos fertőzéstől. A hetvenhat éves politikus egyszer már megélt egy súlyos válságot, 1988-ban szívműtétet hajtottak végre rajta Londonban, azt követően azonban gyorsan felépült, sőt a magánélete is kivirágzott. Második ifjúságát élte meg Papandreu, aki végzetesen beleszeretett egy jágikisasszonyba, az akkor harmincnégy éves „szőke bombázóba”, Dimitra Liani- Kapopuluba. Róla később ugyan mindenféle kétes hírek kezdtek kerengeni, előkerültek ruhátlan felvételek is, Papandreu elhatározását azonban ez már nem változtatta meg. A magánéleti zűrzavaron átsegítette a majd negyvenévi házasságban vele együtt élő, amerikai származású Margaret, aki, mondván, mindekinek joga van saját életét élni, csendben beleegyezett a válásba. A szappanopera ellenére vagy talán éppen a romantikáért a görögök teljes szimpátiával támogatták a „nagyszerű örget”, aki megmutatta a világnak, férfi a talpán. Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy Papandreu pártja, a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASZOK vereséget szenvedjen a soron következő választásokon. A következő, az 1993-ban megtartott újabb politikai erőpróbán azonban Papandreu ismét felülkerekedett, s a konzervatív Konstantin Micotakisztól visszaszerezte az irányítást. Jó évek következtek ezután. A tizennégy százalékos inflációt sikerült egyszámjegyűre leszorítani, s megkezdték az államigazgatás reformját, amelyet az Európai Unió is türelmetlenül sürgetett, lévén, hogy a nyugatiak azt már húsz, harminc éve elvégezték. Vitákat váltott ki szociáldemokrata jellegű pártjában, néhány csőd azonban azt mutatta, nekik is bele kell vágniuk a privatizációba, s Papandreu néhány állami vállalatot szerencsésen magánosított. Mindezen intézkedésekkel Görögország kezdett kikerülni az „Európa szegény rokona" státusból. Papandreu azonban mind nehezebben viselte a terheket. Szinte ki sem mozdult az Athén melletti villájából - amelyre a felesége ösztönzésére kétszázezer dollárt költött, feladva a labdát politikai ellenlábasainak, s a hirtelen megöregedett Papandreura rásütötték a láthatatlan kormányfő címet. A feltűnő emberi gyengeségnek más jelei is voltak, s a környezete azt még nehezebben tűrte. Nevezetesen, hogy mindinkább az immár negyvenegy éves nem kezdte a dolgokat intézni. Amolyan kabinetfőnöki tisztséget szerezve, utasított és rendelkezett, utóbb már nem is tagadva dinasztikus törekvéseit. Valamiféle örökösödési elgondolástól hajtva Papandreu helyére pályázik, ez azonban nemcsak az ellenzéknek adott támadási lehetőséget, magát a PASZOK-ot is megosztotta. Papandreunak éppen azon a napon kellett volna minderről számot adnia pártjának a parlamenti frakciója előtt, amikor rosszul lett, betegségének a súlyosbodásával viszont Athénban úgy gondolják, erre a számonkérésre már nem kerül sor. Az utódlás értelemszerűen előtérbe került, az ő által alapított s 1981-ben győzelemre vitt pánhellén mozgalmon belül azonban nincs olyan markáns személyiség, aki a karizmatikus Papandreu esetleg megüresedő helyét egyenértékűen betölthetné. A politikai ambíciókat nem nélkülöző fiai sem léphetnek a nyomdokaiba, bár ha ez hagyomány a családjukban, valószínűleg a népszerűségét elvesztő Dimitra is letűnik a politikai színpadról, s ha a PASZOK kitöltheti is a választásokig hátra lévő időt, nehéz helyzetben lesz az újabb megméretésnél. Görögország egésze elmondhatja magáról ugyanezt, mert miközben Papandreu kórházi ablaka alatt az emberek gyertyát gyújtanak és imádkoznak, tudják, a halálával egy korszakot zárnak majd le. Hiszen az 1974-es fordulat után semmi sem történt nélküle Görögországban. Zeigovita Edit Andreaez Papandreu és fiatal felesége (A Der Spiegel felvétele) Gysi és Lafontaine légyottja Németországban készül a „baloldali fordulat”? BONN - Megtört a jég — mondják Németországban, miután Oskar Lafontaine, a német szociáldemokraták újonnan megválasztott elnöke hosszas tanácskozást folytatott Gregor Gysivel, a keletnémet kommunisták parlamenti frakcióvezetőjével. A kormánypártok azzal gyanúsítják a kancellárságra szemet vető Lafontaine-t, hogy a keleti tartományokban különösen önkormányzati szinten nagy tömegbefolyással rendelkező és magát „demokratikus szocialistának” nevező volt NDK-beli állampárttal karöltve — véli kipróbálhatónak a „baloldali fordulatot”. A szocdem vezetés ugyan a kedden késő este lezajlott találkozót követően nem győzte hangsúlyozni annak rutinjellegét, az mégis szembeötlő, hogy Gisy tegnap már arról beszélt, az SPD-PDS együttműködésének „megannyi terepe lehetséges”. A kommunista PDS-t eddig stigmatizálták, nem minden alap nélkül kétségbe vonva a párt hűségét a demokratikus eszményekhez. Tény azonban, hogy ez a „kirekesztés” lehetővé teszi a keletnémet kommunistáknak, hogy kívülállóként szabadon bíráljanak mindent, nem nélkülözve az olcsó, de hatásosnak bizonyuló demagógiát sem. Jól értesült körök most azzal gyanúsítják az SPD-t, hogy „államcsínyre” készül két olyan keletnémet tartományban, ahol a szociáldemokraták eddig a kereszténydemokrata CDU-val alkottak nagykoalíciót: Türingiában és Mecklenburg-Elő-Pomerániában kisebbségi szociáldemokrata kormány alakulhatna a PDS külső támogatásával. E „magdeburgi modell” fő szószólója mindig is Oskar Lafontaine volt, aki szíve szerint Berlinben is ezt a fölállást látná. Ha a Gysi-Lafontaine légyott témája valóban ez a „puccs” volt, akkor nincs mit csodálkozni a németországi demokratikus erők aggodalmas felhördülésén. (jórga) A PK-Econo Részvénytársaság (1093 Bp., Lónyai u. 38.) mint az EURON Alkatrészgyártó és Forgalmazó Kft. (1142 Bp., Tahi u. 95.) felszámolója vételre ajánlja fel nyilvános értékesítés keretében az adós irodaberendezéseit, raktári készleten lévő Róna típusú fékszerkezeteit, betéteit, fékgyártó eszközeit, gépeit 4,5 M Ft+áfa kikiáltási áron. Az eszközök megtekinthetők a helyszínen előzetes bejelentés alapján (tel.: 140-1240,149-1864). A nyilvános értékesítés helye: a PK-Econo Rt., 1093 Bp., Lónyai u. 38., 508-as tárgyalóterem. Időpontja: 1995. december 8-án 12 óra. A nyilvános értékesítésen való részvétel feltétele a kikiáltási ár tíz százalékának letétbe helyezése (például látra szóló betét) a felszámolónál 1995. december 8-án. A hitelezők elővásárlási jogukat a meghirdetett nyilvános értékesítésen gyakorolhatják. A felszámoló fenntartja jogát, hogy megfelelő ajánlat hiányában az értékesítést eredménytelennek nyilvánítsa. Az értékesítéssel összefüggésben egyéb felvilágosítást nyújt: Szathmáry Tibor felszámoló, PK-Econo Rt., 1093 Bp., Lónyai u. 38. Tel.: 217-1255/1518, telefax: 215-9429.