Magyar Nemzet, 1997. március (60. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
SZOMBAT, 1997. március 1. Nemzetközi élet Folytatódtak a jugoszláv-horvát megbeszélések Belgrád és Pale különleges kapcsolata ÚJVIDÉK - A boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlávia különleges kapcsolatokat létesített. Az erről szóló okmányt Zoran Lilics szövetségi elnök és Momcsilo Krajisnik, a boszniai elnökség szerb tagja írta alá pénteken Belgrádban Milosevics szerb és Bulatovics montenegrói elnök, Kontics szövetségi és Marjanovics szerb kormányfő, valamint Klicskovics boszniai szerb kormányfő és Kalinics, a boszniai szerb szkupstina elnöke jelenlétében. Nem volt jelen azonban maga a Szerb Köztársaság elnöke, Plavsics asszony, aki komoly ellentétben áll Miloseviccsel. A különleges kapcsolatokról szóló tárgyalások már napokkal ezelőtt megkezdődtek - Milosevics hétfőn találkozott Krajisnikkal, a boszniai elnökség szerb tagjával -, péntek délután pedig szintén a legmagasabb szinten folytatódtak. Jóllehet, a boszniai vendégek mindvégig a Szerbiával való speciális viszonyról beszéltek, Krajisnikék tárgyalópartnere nemcsak Milosevics volt, hanem Bulatovics montenegrói államfő és Lilics szövetségi elnök is, aki végül is aláírta az okmányt. A daytoni megállapodás és Bosznia alkotmánya lehetővé teszi a két entitás különleges kapcsolatait Szerbiával és Horvátországgal azzal, hogy ez nem sértheti Bosznia szuverenitását és területi integritását. Belgrádban folytatódtak a jugoszláv-horvát tárgyalások is. Napirenden szerepel azoknak az okmányoknak az egyeztetése, amelyekről már politikai megállapodás született Granic legutóbbi belgrádi látogatásakor. A kelet-szlavóniai kérdésnek mindkét fél továbbra is nagy figyelmet szentel, de a nemzetközi közösség is. A közvetítők azt szeretnék mindenáron elérni, hogy a szerbek maradjanak Horvátországban. A belgrádi ENSZ-szóvivő szerint február első három hetében csaknem kétezren jöttek át, s szállították át vagyonukat is. Az áttelepülés üteme azóta sem esett vissza, hanem még fokozódott. Nincs bizalom az emberek között, félve várják az elkövetkező hónapokat. Közben Peter Galbraith amerikai nagykövet ismét bírálta Zágrábot, hogy nem teszi lehetővé a háború elől Krajinából és Nyugat-Szlavóniából elmenekült szerbeknek a visszatérését. Kielnék tovább keresik azokat a megoldásokat, amelyek kedvezőbb légkört teremtve maradásra bírják a szerbeket. Düsseldorfban pénteken megkezdődött még egy szerb, bizonyos Nikola Jorgics (50) bírósági pere. A vád ellene: népirtásban való részvétel. 1992-ben Jorgics muzulmánokat gyilkolt le (22 személyt), kínzott meg, és zárt be. Ügyvédei szerint személycseréről van szó, védencük ártatlan, hiszen akkor éppen börtönben volt. Münchenben is szerb vádlott felett ítélkeznek. A vád szerint Noviszlav Djajics (34) tizennégy muzulmán likvidálásáért és tizenöt letartóztatásáért felelős. Az utóbbiak sorsáról semmit sem tudni. Az ügyek azért kerültek a német bíróságok elé, mert a hágai törvényszék elfoglaltsága miatt - hiába kínálták fel neki - nem tudta azokat átvenni. (sebestyén) Görög szigetekről áln Ofjolffi törökök Aggódó ankarai tábornokok ATHÉN - Török tábornokok görög szigeteket karikáztak be azon a térképen, amelyet a napokban egy ankarai sajtótájékoztatón mutattak meg külföldi újságíróknak. Mint a The Wall Street Journal egyik munkatársa cikkében kifejtette: „Vágyakozó szemekkel tekintenek a török katonai vezetők a hellén szigetek felé. Mindezt nem is titkolják, hanem megosztják a nyilvánossággal.” A bekarikázott álmok között, nemcsak az Égei-tengerben található török partok közelében lévő több tucat szigetről szólt a fáma, hanem olyan távolabb esőkről is, mint például a földközi-tengeri Kréta, de még messze azon túl is vannak katonai igények. Szakértők véleménye: a török álláspont kifejtése jó alkalomnak tűnt a tábornokok számára arra, hogy katonai erejüket fitogtassák a nyilvánosság előtt. Mindezek mellett a tájékoztatón a tábornokok kifejezték aggodalmukat az országban egyre erősödő iszlám befolyás, valamint Athén politikája miatt. Görögország ugyanis szerintük túl sok szigetet „bitorol” és „sajátít ki” az Égei-tengeren Törökország hátrányára. Mint a hadsereg vezetői elmondták: Athén expanzionista politikája könnyen forrása lehet a két ország közötti komolyabb összeütközésének, esetleg háborúnak is. A tábornokok határozottan elítélték nyugati szomszédjuk magatartását, amely bár egy szövetségi rendszerben van Törökországgal, mégis inkább ellensége. Független külföldi újságírók véleményét idézte az elhangzottakkal kapcsolatban, a görög televízió. A sajtó képviselői úgy vélekedtek, hogy a török katonai vezetés bizalmatlan saját kormányzatával, valamint Ankara NATO-szövetségeseivel szemben. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy Törökországban a tábornokok ismét katonai hatalomátvételre készülnek. (almássy) Palesztin követelés Állítsák meg az építkezést HÍRÖSSZEFOGLALÓ Palesztinok ezrei imádkoztak pénteken Kelet-Jeruzsálemben a Temlom-hegyen, tiltakozásul az izraeli építkezési tervek ellen. A csendes demonstráció összetűzések nélkül ért véget, de a területet erős zsidó biztosítás vette körül. Az izraeli katonák automata fegyverrel, páncélosokkal vonultak föl, s nemcsak Jeruzsálem keleti felében, hanem országszerte fokozott készültséggel igyekeznek fenntartani a rendet. ,,A világ összes vezetőjét kérjük, akadályozzák meg, hogy a földünkön, a fenyők borította Dszabal Abu Gneimen, (izraeli nevén Har Honia) építkezzenek a zsidók”, mondották a muszlim imádkozók. Ennek a helynek egy részén 1991-ben már elkészült 6500 lakás, s most Benjámin Netanjahu kabinetje jóváhagyta még ennyi felhúzását. A tiltakozás emiatt robbant ki. A Reuter azonban idézi Bat Zekit, a Fatah palesztin frakció egyik vezetőjét, aki azt mondta, reméli, hogy a békefolyamat „buldózere" , erősebb lesz, mint Netanjahu buldózerei. „Nekünk, vezetőknek eszünkben sincs harcolni, tette hozzá, de a népünk hajlamos az agresszióra”. Jasszer Arafat éppen ezért válságtanácskozást tartott, s hírek szerint elnapolta washingtoni látogatását is. Arra hivatkozott, hogy ebben a kritikus helyzetben az övéi között akar maradni. Az izraeli Haaretz című lap viszont megszellőztette, hogy Netanjahu és Arafat között létezik egy szóbeli egyezség, mely szerint a Her Homa-terv kiváltotta reakció leszerelésére Izrael hány százalékkal több területet ürít ki Ciszjordániában. Netanjahuék a jövő héten jelentenék be ennek időpontját és menetrendjét. Az újabb feszültség gerjesztése azonban heves ellenzést váltott ki a nemzetközi közvéleményben is. New Yorkban pénteken konzultációra összeül a Biztonsági Tanács, s Kofi Annan, a világszervezet főtitkára szintén csatlakozott az izraelt bírálókhoz. A külpolitika a kormány feladata Severin Kolozsváron Adrian Severin román külügyminiszter pénteken Kolozsvárra látogatott, hogy a helyszínen is válaszoljon azoknak, akik Gheorghe Funar polgármesterrel az élen megpróbálnak hangulatot kelteni a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitása ellen. A külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Alexandra Farcassal, a megye parasztpárti prefektusával, részt vett a városi tanács rendkívüli ülésén, amelyen a polgármester és a pártjához, valamint a Nagy- Románia Párthoz tartozó tanácsosok ismét felsorolták a főkonzulátus ellen szóló ismert érveiket és állításaikat. Ezeket a külügyminiszterhez intézett levélben is összefoglalták (a konzulátus felállításával szerintük magyar kémközpont jön létre Erdély szívében, román kincseket csempésznek ki, etnikumközi feszültség keletkezik, lovat adnak az RMDSZ alá stb). Funar egyenesen Erdély elvesztésének veszélyét vázolta fel, nem először. A külügyminiszter viszont ismét hitet tett a szomszéd országokkal való baráti kapcsolatok és partnerség, valamint Románia európai felzárkózása mellett. Természetesnek nevezte, hogy Bukarest elfogadta a magyar fél kérését a főkonzulátus kolozsvári működésére vonatkozólag. Az intézmény megnyitása ellen Gheorghe Funar polgármester által kezdeményezett aláírásgyűjtést Adrian Severin egyenesen szakadár akciónak nevezte, mivel az külön státust követel Kolozsvárnak, amely pedig az egységes román állam része. A külpolitika, emlékeztetett, a központi kormány feladata. ík Dagad a pénzgyűjtő botrány Az FBI nyomoz a kongresszus kínai befolyásolásának ügyében is (Tudósítónktól) WASHINGTON - Janet Reno egyelőre nem kíván különleges vizsgálóbírót kinevezni a pártok választási pénzgyűjtő akcióinak felderítésére, miközben Clinton elnök zaklatott hangú késő esti telefonhívásokban emlékezteti a demokrata szenátorokat, hogy annak idején segítette kampányukat. Újabb zavarba ejtő dokumentumok szivárognak ki a képviselőházból, amely a minap megkapta Harold Ickes volt fehér házi helyettes kabinetfőnöknek az anyagait. Ezekből kiderül például, hogy a demokrata párt már 1994 áprilisában azt szorgalmazta, hogy a politikai célú pénzgyűjtő akciók keretében a Fehér Ház hatékonyabban működjék együtt, s fontolja meg a kormányzati kinevezések összehangolását. Az igazságügyi miniszter természetesen a különleges vizsgálóbíró kinevezését szabályozó törvényre hivatkozik, amely nem vonatkozik etikai ügyek áttekintésére. A bűntett elkövetésének erős gyanúja szükséges, ám jelenleg erről nincs szó Reno szerint. Ez persze nem jelenti azt, hogy a minisztérium és az FBI ne vizsgálná igen széleskörűen a bejelentéseket a feltételezett helytelen pénzgyűjtő módszerekről. Freeh, a szövetségi nyomozóhivatal igazgatója a minap a kongresszusban számolt be arról, hogy a vezetése alá tartozó szervezet megsokszorozza erőfeszítéseit, hogy kiderítse az igazságot. S a The Washington Post pénteken azt jelentette, hogy az FBI megindította a maga vizsgálatát a kongresszus kínai befolyásolása ügyében is. Korábban az már kiszivárgott, hogy hírszerzési, kémelhárítási nyomozás folyik, vajon a washingtoni kínai követség nem kísérelte-e meg a kormányzat politikájának a módosítását, különböző választási pénzadományok útján. Ám elképzelhető, hogy a kínai diplomácia megpróbálkozott a törvényhozás „megvételével” is. A szenátusban közben szintén érdekes helyzet bontakozott ki, mert két demokrata, Moynihan és Feingold csatlakozott azon republikánusokhoz, akik különleges vizsgálóbíró kinevezését sürgetik. Az FBI közben folytatja az ázsiai - indonéz, thai, tajvani - adakozók ügyeinek a felgöngyölítését is, a demokraták pedig újabb másfél millió dollárt küldtek vissza a feladónak, mert a pénzforrás kétes. A csütörtök esti tévéhíradók is arra utaltak, hogy a megfigyelők többsége súlyos problémákat vetít előre Clintonék számára, mert bár korábbi elnökök is kedveztek a híveiknek, a Fehér Ház ilyen tömeges „megszállására” még nem volt példa. Az elnöki csapat és a demokrata párt a törvénysértés küszöbéig mindenképpen eljutott, kérdés, hogy átlépte-e. Blahó Miklós Ezrek ünnepelték a román exkirályt I. Mihály jószolgálati feladatot vállal (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanígy kerül sor szombaton Victor Ciorbea miniszterelnök és I. Mihály közös ebédjére, amelyen előreláthatólag Románia sorsáról is szót ejtenek. Nagy várakozás előzi meg a keddre tervezett cotroceni-i vacsorát, ahol a svájci „száműzött” Emil Constantinescu államfővel múlatja majd az időt. Külügyminiszteri forrásokból kiszivárgott, hogy I. Mihály hétfőn az új román külügyminiszterrel, Adrian Severinnel tárgyal avégett, hogy jószolgálati feladatot vállal a nyugati hatalmak körében Románia NATO-tagságának elősegítésében. Az exuralkodó megérkezése után szigorúan tartotta magát a látogatás előtt egyeztetett protokollhoz, és elzárkózott mindenféle sajtónyilatkozattól. Miután felkereste egykori lakhelyét, az Elisabetapalotát (amelyet ez alkalommal eredeti bútorzatával helyreállítottak, s minden ízében a lemondatás perceire emlékeztet) péntek délután az Egyetem tér emlékkeresztjeinél helyezett el koszorút a hősök tiszteletére. A királyi látogatás mozgalmasnak és politikailag jelentős fordulatnak ígérkezik Románia életében. A pénteken megjelenő Evenimentul Zilei új vezércikkírója, a Cristoiu helyébe lépett Cornel Nistorescu szerint a exkirály látogatása, a maga jóvátételi hatásával arra lesz jó, hogy megmentse a válságban lévő köztársaságot. Cseke Gábor I. Mihály feleségével, Annával és lányával, Margittal a megérkezés után (MTI külföldi képszolgálat (AP) A királyi ház történetéből kétszer a trónon I. Mihály, aki pénteken csaknem öt évtizedes száműzetéséből hatnapos látogatásra tért vissza Romániába, a Hohenzollern-ház negyedik képviselője volt a román trónon 1947. decemberben kikényszerített lemondásáig - írja az MTI- Panoráma. Romániát 1881-ben nyilvánították királysággá - innen a Regát név -, a király a török ágyúk acéljából készült koronát kapott. Mihály II. Károlynak Elena görög hercegnővel kötött házasságából született 1921. október 21-én, ám az uralkodó ezután elvált Elenától egy Elena Lupescu nevű szépasszony kedvéért. Ezért Ferdinánd király még életében Mihályra testálta a trónt, akit Ferdinánd halálakor 1926-ban királlyá kiáltottak ki, és az országot régenstanács kormányozta. 1930-ban azonban II. Károly Iuliu Maniu parasztpárti vezető hívására mégis visszatért, és trónra lépett: az ország válsághelyzetbe jutott, uralkodása alatt megerősödött a jobboldal. 1938- ban feloszlatta a pártokat és bevezette a „királyi diktatúrát”, és ő volt a szálláscsinálója Antonescu marsall diktatúrájának is. A marsall azonban nem sok hálát tanúsított ezért: 1940-ben lemondásra és távozásra kényszerítette őt. II. Károly 1959- ben Portugáliában halt meg. I. Mihály 1940 szeptemberében így másodszor is király lett, miközben Antonescu marsall kormányozta az országot, Hitler hű szövetségeseként. A fiatal uralkodó 1944. augusztus 23-án kulcsszerepet játszott a marsall letartóztatásában (a diktátort a királyi bélyeggyűjtemény páncélszekrényébe zárták, majd a kommunista párt egy titkos sejtje őrizte) és abban, hogy Románia a nácik ellen fordította fegyvereit. A Moszkva által az országra kényszerített Groza-kormány működése ellen I. Mihály hat hónapon át „királyi sztrájkkal” tiltakozott, nem volt hajlandó aláírni semmiféle okiratot. 1947-ben Petra Groza személyesen szólította fel lemondásra. December 30-án írta alá „azt a dolgot”, és mint emlékirataiban megemlíti, ezt követően Groza mosolyogva megkérte, tapogassa meg a zsebét, pisztoly volt benne. I. Mihály 1948. január 3-án anyjával és a család néhány bizalmasával együtt hagyta el az országot. A száműzött exuralkodó 1948-ban vette el Anna Bourbon-Parma hercegnőt. 1956-ban telepedett le Svájcban, ahol berepülőpilótaként dolgozott, majd 1957-től egy elektronikai társaságot alapított, később tőzsdeügynök is volt. A királyi párnak öt leánygyermeke született. Miñ aramel 3 1s KÜLFÖLD FÜLÖP EDINBURGHI HERCEG, II. Erzsébet királynő férje vasárnap Magyarországra érkezik, közölte az MTI-vel a Buckingham-palota szóvivője Londonban. A korábban összeállított útiterv megerősítéseként a palota illetékese elmondta: a királyi vendég a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature) tiszteletbeli elnöki minőségében látogat Magyarországra. VIKTOR KLIMA osztrák kancellár március 14-én Magyarországra látogat. Ezt maga az osztrák politikus jelentette be Bécsben külföldi újságíróknak. NEW YORK ÁLLAM bankfelügyelete és a svájci szövetségi bankbizottság aláírt egy olyan egyezményt Washingtonban, amely betekintést enged amerikai tisztségviselőknek a gazdátlan zsidóvagyonnal kapcsolatos, a második világháború idején keltezett dokumentumokba - jelentette be New York állam kormányzója, George Pataki.