Magyar Nemzet, 1997. március (60. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

SZOMBAT, 1997. március 1. Nemzetközi élet Folytatódtak a jugoszláv-horvát megbeszélések Belgrád és Pale különleges kapcsolata ÚJVIDÉK - A boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlá­via különleges kapcsolatokat létesített. Az erről szóló ok­mányt Zoran Lilics szövetségi elnök és Momcsilo Krajisnik, a boszniai elnökség szerb tagja írta alá pénteken Belgrádban Milosevics szerb és Bulatovics montenegrói elnök, Kontics szövetségi és Marjanovics szerb kormányfő, valamint Klicskovics boszniai szerb kor­mányfő és Kalinics, a boszniai szerb szkupstina elnöke jelen­létében. Nem volt jelen azonban ma­ga a Szerb Köztársaság elnöke, Plavsics asszony, aki komoly ellentétben áll Miloseviccsel. A különleges kapcsolatokról szóló tárgyalások már napokkal ez­előtt megkezdődtek - Milose­vics hétfőn találkozott Kra­­jisnikkal, a boszniai elnökség szerb tagjával -, péntek délután pedig szintén a legmagasabb szinten folytatódtak. Jóllehet, a boszniai vendégek mindvégig a Szerbiával való speciális vi­szonyról beszéltek, Krajisnikék tárgyalópartnere nemcsak Milo­sevics volt, hanem Bulatovics montenegrói államfő és Lilics szövetségi elnök is, aki végül is aláírta az okmányt. A daytoni megállapodás és Bosznia alkot­mánya lehetővé teszi a két enti­tás különleges kapcsolatait Szerbiával és Horvátországgal azzal, hogy ez nem sértheti Bosznia szuverenitását és terü­leti integritását. Belgrádban folytatódtak a jugoszláv-horvát tárgyalások is. Napirenden szerepel azoknak az okmányoknak az egyeztetése, amelyekről már politikai megál­lapodás született Granic leg­utóbbi belgrádi látogatásakor. A kelet-szlavóniai kérdésnek mind­két fél továbbra is nagy figyel­met szentel, de a nemzetközi kö­zösség is. A közvetítők azt sze­retnék mindenáron elérni, hogy a szerbek maradjanak Horvátor­szágban. A belgrádi­ ENSZ-szó­­vivő szerint február első három hetében csaknem kétezren jöt­tek át, s szállították át vagyonu­kat is. Az áttelepülés üteme az­óta sem esett vissza, hanem még fokozódott. Nincs bizalom az emberek között, félve várják az elkövetkező hónapokat. Köz­ben Peter Galbraith amerikai nagykövet ismét bírálta Zágrá­bot, hogy nem teszi lehetővé a háború elől Krajinából és Nyu­­gat-Szlavóniából elmenekült szerbeknek a visszatérését. Kiel­nék tovább keresik azokat a megoldásokat, amelyek kedve­zőbb légkört teremtve maradás­ra bírják a szerbeket. Düsseldorfban pénteken megkezdődött még egy szerb, bizonyos Nikola Jorgics (50) bí­rósági pere. A vád ellene: népir­tásban való részvétel. 1992-ben Jorgics muzulmánokat gyilkolt le (22 személyt), kínzott meg, és zárt be. Ügyvédei szerint sze­mélycseréről van szó, védencük ártatlan, hiszen akkor éppen börtönben volt. Münchenben is szerb vádlott felett ítélkeznek. A vád szerint Noviszlav Djajics (34) tizennégy muzulmán likvi­dálásáért és tizenöt letartóztatá­sáért felelős. Az utóbbiak sorsá­ról semmit sem tudni. Az ügyek azért kerültek a német bíróságok elé, mert a hágai törvényszék el­foglaltsága miatt - hiába kínál­ták fel neki - nem tudta azokat átvenni. (sebestyén) Görög szigetekről áln­ Ofjolffi törökök Aggódó ankarai tábornokok ATHÉN - Török táborno­kok görög szigeteket karikáztak be azon a térképen, amelyet a napokban egy ankarai sajtótájé­koztatón mutattak meg külföldi újságíróknak. Mint a The Wall Street Journal egyik munkatár­sa cikkében kifejtette: „Vágya­kozó szemekkel tekintenek a tö­rök katonai vezetők a hellén szigetek felé. Mindezt nem is titkolják, hanem megosztják a nyilvánossággal.” A bekarikázott álmok kö­zött, nemcsak az Égei-tenger­­ben található török partok kö­zelében lévő több tucat sziget­ről szólt a fáma, hanem olyan távolabb esőkről is, mint pél­dául a földközi-tengeri Kréta, de még messze azon túl is van­nak katonai igények. Szakértők véleménye: a török álláspont kifejtése jó alkalomnak tűnt a tábornokok számára arra, hogy katonai erejüket fitogtassák a nyilvánosság előtt. Mindezek mellett a tájékoztatón a tábor­nokok kifejezték aggodalmukat az országban egyre erősödő iszlám befolyás, valamint Athén politikája miatt. Görög­ország ugyanis szerintük túl sok szigetet „bitorol” és „sajá­tít ki” az Égei-tengeren Török­ország hátrányára. Mint a had­sereg vezetői elmondták: Athén expanzionista politikája könnyen forrása lehet a két or­szág közötti komolyabb össze­ütközésének, esetleg háború­nak is. A tábornokok határo­zottan elítélték nyugati szom­szédjuk magatartását, amely bár egy szövetségi rendszerben van Törökországgal, mégis in­kább ellensége. Független külföldi újságírók véleményét idézte az elhangzot­takkal kapcsolatban, a görög televízió. A sajtó képviselői úgy vélekedtek, hogy a török katonai vezetés bizalmatlan sa­ját kormányzatával, valamint Ankara NATO-szövetségeseivel szemben. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy Törökországban a tábornokok ismét katonai ha­talomátvételre készülnek. (almássy) ­ Palesztin követelés Állítsák meg az építkezést HÍRÖSSZEFOGLALÓ Palesztinok ezrei imádkoztak pénteken Kelet-Jeruzsálemben a Temlom-hegyen, tiltakozásul az izraeli építkezési tervek ellen. A csendes demonstráció összetűzé­sek nélkül ért véget, de a területet erős zsidó biztosítás vette körül. Az izraeli katonák automata fegy­verrel, páncélosokkal vonultak föl, s nemcsak Jeruzsálem keleti felé­ben, hanem országszerte fokozott készültséggel igyekeznek fenntar­tani a rendet. ,,A világ összes ve­zetőjét kérjük, akadályozzák meg, hogy a földünkön, a fenyők borí­totta Dszabal Abu Gneimen, (iz­raeli nevén Har Honia) építkezze­nek a zsidók”, mondották a musz­lim­ imádkozók. Ennek a helynek egy részén 1991-ben már elkészült 6500 lakás, s most Benjámin Netanjahu kabinetje jóváhagyta még ennyi felhúzását. A tiltakozás emiatt robbant ki. A Reuter azonban idézi Bat Zekit, a Fatah palesztin frakció egyik vezetőjét, aki azt mondta, reméli, hogy a békefolyamat „bul­dózere" , erősebb lesz, mint Netan­jahu buldózerei. „Nekünk, veze­tőknek eszünkben sincs harcolni, tette hozzá, de a népünk hajlamos az agresszióra”. Jasszer Arafat ép­pen ezért válságtanácskozást tar­tott, s hírek szerint elnapolta wa­shingtoni látogatását is. Arra hi­vatkozott, hogy ebben a kritikus helyzetben az övéi között akar ma­radni. Az izraeli Haaretz című lap viszont megszellőztette, hogy Netanjahu és Arafat között létezik egy szóbeli egyezség, mely szerint a Her Homa-terv kiváltotta reak­ció leszerelésére Izrael hány szá­zalékkal több területet ürít ki Ciszjordániában. Netanjahuék a jövő héten jelentenék be ennek időpontját és menetrendjét. Az újabb feszültség gerjeszté­­se azonban heves ellenzést váltott ki a nemzetközi közvéleményben is. New Yorkban pénteken kon­zultációra összeül a Biztonsági Tanács, s Kofi Annan, a világszer­vezet főtitkára szintén csatlakozott az izraelt bírálókhoz. A külpolitika a kormány feladata Severin Kolozsváron Adrian Severin román kül­ügyminiszter pénteken Kolozs­várra látogatott, hogy a helyszí­nen is válaszoljon azoknak, akik Gheorghe Funar polgármesterrel az élen megpróbálnak hangulatot kelteni a kolozsvári magyar fő­konzulátus újbóli megnyitása el­len. A külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Ale­xandra Farcassal, a megye pa­rasztpárti prefektusával, részt vett a városi tanács rendkívüli ülésén, amelyen a polgármester és a pártjához, valamint a Nagy- Románia Párthoz tartozó taná­csosok ismét felsorolták a főkon­zulátus ellen szóló ismert érvei­ket és állításaikat. Ezeket a kül­ügyminiszterhez intézett levél­ben is összefoglalták (a konzulá­tus felállításával szerintük ma­gyar kémközpont jön létre Er­dély szívében, román kincseket csempésznek ki, etnikumközi fe­szültség keletkezik, lovat adnak az RMDSZ alá stb). Funar egye­nesen Erdély elvesztésének ve­szélyét vázolta fel, nem először. A külügyminiszter viszont is­mét hitet tett a szomszéd orszá­gokkal való baráti kapcsolatok és partnerség, valamint Románia európai felzárkózása mellett. Természetesnek nevezte, hogy Bukarest elfogadta a magyar fél kérését a főkonzulátus kolozsvári működésére vonatkozólag. Az intézmény megnyitása ellen Gheorghe Funar polgármester ál­tal kezdeményezett aláírásgyűj­tést Adrian Severin egyenesen szakadár akciónak nevezte, mi­vel az külön státust követel Ko­lozsvárnak, amely pedig az egy­séges román állam része. A kül­politika, emlékeztetett, a közpon­ti kormány feladata. í­k Dagad a pénzgyűjtő botrány Az FBI nyomoz a kongresszus kínai befolyásolásának ügyében is (Tudósítónktól) WASHINGTON - Janet Re­­no egyelőre nem kíván különle­ges vizsgálóbírót kinevezni a pártok választási pénzgyűjtő ak­cióinak felderítésére, miközben Clinton elnök zaklatott hangú ké­ső esti telefonhívásokban emlé­kezteti a demokrata szenátorokat, hogy annak idején segítette kam­pányukat. Újabb zavarba ejtő do­kumentumok szivárognak ki a képviselőházból, amely a minap megkapta Harold Ickes volt fehér házi helyettes kabinetfőnöknek az anyagait. Ezekből kiderül pél­dául, hogy a demokrata párt már 1994 áprilisában azt szorgalmaz­ta, hogy a politikai célú pénz­gyűjtő akciók keretében a Fehér Ház hatékonyabban működjék együtt, s fontolja meg a kor­mányzati kinevezések összehan­golását. Az igazságügyi miniszter ter­mészetesen a különleges vizsgá­lóbíró kinevezését szabályozó törvényre hivatkozik, amely nem vonatkozik etikai ügyek áttekin­tésére. A bűntett elkövetésének erős gyanúja szükséges, ám je­lenleg erről nincs szó Reno sze­rint. Ez persze nem jelenti azt, hogy a minisztérium és az FBI ne vizsgálná igen széleskörűen a bejelentéseket a feltételezett helytelen pénzgyűjtő módszerek­ről. Freeh, a szövetségi nyomo­zóhivatal igazgatója a minap a kongresszusban számolt be arról, hogy a vezetése alá tartozó szer­vezet megsokszorozza erőfeszí­téseit, hogy kiderítse az igazsá­got. S a The Washington Post pénteken azt jelentette, hogy az FBI megindította a maga vizsgá­latát a kongresszus kínai befolyá­solása ügyében is. Korábban az már kiszivárgott, hogy hírszerzé­si, kémelhárítási nyomozás fo­lyik, vajon a washingtoni kínai követség nem kísérelte-e meg a kormányzat politikájának a mó­dosítását, különböző választási pénzadományok útján. Ám el­képzelhető, hogy a kínai diplo­mácia megpróbálkozott a tör­vényhozás „megvételével” is. A szenátusban közben szin­tén érdekes helyzet bontakozott ki, mert két demokrata, Moy­­nihan és Feingold csatlakozott azon republikánusokhoz, akik különleges vizsgálóbíró kineve­zését sürgetik. Az FBI közben folytatja az ázsiai - indonéz, thai, tajvani - adakozók ügyeinek a felgöngyö­lítését is, a demokraták pedig újabb másfél millió dollárt küld­tek vissza a feladónak, mert a pénzforrás kétes. A csütörtök esti tévéhíradók is arra utaltak, hogy a megfigyelők többsége súlyos problémákat vetít előre Clinto­­nék számára, mert bár korábbi elnökök is kedveztek a híveik­nek, a Fehér Ház ilyen tömeges „megszállására” még nem volt példa. Az elnöki csapat és a de­mokrata párt a törvénysértés kü­szöbéig mindenképpen eljutott, kérdés, hogy átlépte-e. Blahó Miklós Ezrek ünnepelték a román exkirályt I. Mihály jószolgálati feladatot vállal (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanígy kerül sor szombaton Victor Ciorbea miniszterelnök és I. Mihály közös ebédjére, amelyen előreláthatólag Románia sorsáról is szót ejtenek. Nagy várakozás előzi meg a keddre tervezett cotroceni-i vacsorát, ahol a svájci „száműzött” Emil Constantinescu államfővel múlatja majd az időt. Külügyminiszteri forrásokból ki­­szivárgott, hogy I. Mihály hétfőn az új román külügyminiszterrel, Adrian Severinnel tárgyal avégett, hogy jószolgálati feladatot vállal a nyugati hatalmak körében Romá­nia NATO-tagságának elősegítésé­ben. Az exuralkodó megérkezé­se után szigorúan tartotta ma­gát a látogatás előtt egyezte­tett protokollhoz, és elzárkó­zott mindenféle sajtónyilatko­zattól. Miután felkereste egy­kori lakhelyét, az Elisabeta­­palotát (amelyet ez alkalom­mal eredeti bútorzatával hely­reállítottak, s minden ízében a lemondatás perceire emlékez­tet) péntek délután az Egyetem tér emlékkeresztjeinél helye­zett el koszorút a hősök tiszte­letére. A királyi látogatás mozgal­masnak és politikailag jelentős fordulatnak ígérkezik Románia életében. A pénteken megjele­nő Evenimentul Zilei új vezér­­cikkírója, a Cristoiu helyébe lé­pett Cornel Nistorescu szerint a exkirály látogatása, a maga jó­­vátételi hatásával arra lesz jó, hogy megmentse a válságban lévő köztársaságot. Cseke Gábor I. Mihály feleségével, Annával és lányával, Margittal a megér­kezés után (MTI külföldi képszolgálat (AP) A királyi ház történetéből kétszer a trónon I. Mihály, aki pénteken csaknem öt évtizedes száműzetéséből hatnapos látogatásra tért vissza Romániába, a Hohenzollern-ház negyedik képvi­selője volt a román trónon 1947. decemberben kikényszerített lemondásáig - írja az MTI- Panoráma. Romániát 1881-ben nyilvánították királyság­gá - innen a Regát név -, a király a török ágyúk acéljából készült koronát kapott. Mihály II. Ká­­rolynak Elena görög hercegnővel kötött házassá­gából született 1921. október 21-én, ám az ural­kodó ezután elvált Elenától egy Elena Lupescu nevű szépasszony kedvéért. Ezért Ferdinánd ki­rály még életében Mihályra testálta a trónt, akit Ferdinánd halálakor 1926-ban királlyá kiáltottak ki, és az országot régenstanács kormányozta. 1930-ban azonban II. Károly Iuliu Maniu pa­rasztpárti vezető hívására mégis visszatért, és trónra lépett: az ország válsághelyzetbe jutott, uralkodása alatt megerősödött a jobboldal. 1938- ban feloszlatta a pártokat és bevezette a „királyi diktatúrát”, és ő volt a szálláscsinálója Antonescu marsall diktatúrájának is. A marsall azonban nem sok hálát tanúsított ezért: 1940-ben lemondásra és távozásra kényszerítette őt. II. Károly 1959- ben Portugáliában halt meg. I. Mihály 1940 szeptemberében így másod­szor is király lett, miközben Antonescu marsall kormányozta az országot, Hitler hű szövetségese­ként. A fiatal uralkodó 1944. augusztus 23-án kulcsszerepet játszott a marsall letartóztatásában (a diktátort a királyi bélyeggyűjtemény páncél­­szekrényébe zárták, majd a kommunista párt egy titkos sejtje őrizte) és abban, hogy Románia a ná­cik ellen fordította fegyvereit. A Moszkva által az országra kényszerített Groza-kormány műkö­dése ellen I. Mihály hat hónapon át „királyi sztrájkkal” tiltakozott, nem volt hajlandó aláírni semmiféle okiratot. 1947-ben Petra Groza sze­mélyesen szólította fel lemondásra. December 30-án írta alá „azt a dolgot”, és mint emlékiratai­ban megemlíti, ezt követően Groza mosolyogva megkérte, tapogassa meg a zsebét, pisztoly volt benne. I. Mihály 1948. január 3-án anyjával és a csa­lád néhány bizalmasával együtt hagyta el az or­szágot. A száműzött exuralkodó 1948-ban vette el Anna Bourbon-Parma hercegnőt. 1956-ban te­lepedett le Svájcban, ahol berepülőpilótaként dolgozott, majd 1957-től egy elektronikai társa­ságot alapított, később tőzsdeügynök is volt. A királyi párnak öt leánygyermeke született. Miñ aramel 3 1­s KÜLFÖLD FÜLÖP EDINBURGHI HER­CEG, II. Erzsébet királynő férje vasárnap Magyarországra érke­zik, közölte az MTI-vel a Bu­­ckingham-palota szóvivője Lon­donban. A korábban összeállított útiterv megerősítéseként a palota illetékese elmondta: a királyi ven­dég a Természetvédelmi Világ­alap (World Wide Fund for Nature) tiszteletbeli elnöki minő­ségében látogat Magyarországra. VIKTOR KLIMA osztrák kan­cellár március 14-én Magyaror­szágra látogat. Ezt maga az oszt­rák politikus jelentette be Bécs­­ben külföldi újságíróknak. NEW YORK ÁLLAM bank­­felügyelete és a svájci szövetségi bankbizottság aláírt egy olyan egyezményt Washingtonban, amely betekintést enged amerikai tisztségviselőknek a gazdátlan zsi­­dóvagyonnal kapcsolatos, a második világháború idején kelte­zett dokumentumokba - jelentette be New York állam kormányzója, George Pataki.

Next