Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
24 Magyar Vimit! Kikapcsolódás SZOMBAT, 1997. augusztus 9. Művészszoba Kárászy Szilvia szivacsművészete Kárászy Szilvia zongoraművész már évek óta kísérletezik a zene összművészeti szövetbe ágyazásával. - Helyes ez a megfogalmazás? - Helyes. Én is kísérleteknek tartom ezeket, s még csak kisebb állomásain érzem túl magam. Legutóbbi próbálkozásom a Merlin színházi Zenerotika volt, amely komplexebb, egységesebb volt a korábbiaknál. Jó, hogy a polgári ellenzék napja a Zeneakadémián alkalmat adott az 1996-os, kettős jubileum - a millecentenárium és Liszt halálának 110. évfordulója - alkalmából készített műsorom felújítására. Egy ilyen produkció kisebb kompozícióimat és bizonyos vázra épített rögtönzéseimet foglalja magában, amelyeket partnereim inspirálnak. Az improvizáció Mozart óta mindinkább kihalóban van, holott annak az előadó-művészet fejlődésére is jelentős a hatása. Ma már helyenként áldásosan megjelenik a zenepedagógiában, de a hangszeres előadó-művészet fejlődésére is jelentős a hatása, bár szinte csak orgonisták űzik. Ami kicsit is eltért produkcióinkban a hagyományos előadásmódtól, a Zeneakadémia közegében felnagyítódott. - A rögtönzés egyéni műfaj. Előadásaidon csak az általad különböző hangszereken megszólaltatott zenei szólamokban fordul elő, vagy csoportosan művelitek? - A Jelenetek egy művész életéből című, korábbi produkcióban - amely Berlioz Fantasztikus szimfóniájának tételcímeit gondolja újra - Gyöngyössy Zoltán fuvolaművésznek is jutott improvizáció, de ott is csak a zenét érintette a rögtönzés. Persze az újabb darabban is megmutatkozik az improvizatív szabadság: Sebestyén Márta népdal-, illetve Fekete László zsoltáréneklésében. - Mennyi ezekben a produkciókban a színház, illetve a zene szerepe? A koncepció kialakításakor a zenész dolgozik benned inkább vagy a rendező? - A zenéből indulok ki, a látványt és a cselekményt az formálja. A szörnyű videoklipek korában a zene vizuálissá tételének határvonalát próbálom megtalálni, ahol a zene marad a lényeg, de a látvány is adekvátan mondani tud valamit. Már ötödik éve próbálkozom mindezzel, de úgy látom, vissza kell térnem az egyszemélyes produkcióhoz, ahol a külsőségek és a szervezés nem köti le figyelmemet és energiámat. Mikrovilágomban kell elmélyednem, hogy onnan kiindulva az eddiginél komolyabban építsem fel jövendő produkcióinkat. - Hogyan határoznád meg magadat ebben a különös szerepkörben? - Nehéz a meghatározás. Életem fordulói úgy hozták, hogy különböző művészeti ágakkal kerültem kapcsolatba, amelyekkel szivacsként töltekezhettem. Voltaképpen egy tőről fakadt mindeme művészet, az ősi mágia közös gyökeréből ágazott el. Az emberiség fejlődése szétválasztotta ezeket, ,de aki művészettel foglalkozik, annak nyitott pórusokkal kell a világban járnia. Ez az igény diákkorom óta megvan bennem. Meggyőződésem, hogy falanszterikus világunkban időről időre vissza kell nyúlnunk ezekhez a gyökerekhez. Hollós Máté Szent István és az új kenyér ünnepén Duna-parti vigasságok Lezárják a pesti alsó rakpartot. A hírben nincsen semmi különös, hiszen útépítés, magas vízállás miatt már több ízben történt hasonló. Most augusztus 16. és 20. között az ünneplés az oka a forgalomelterelésnek. Pontosabban fogalmazva gyalog mindenki közlekedhet, lesz látnivaló bőven. A Dunaparti vigasságok című rendezvénysorozat először hallható három helyszínen. Mint a Tisza-villában megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, Budapest Főváros Önkormányzatának hathatós támogatásával, a Komédium Kft. produkciós vezetőjének szervezésében, több cég anyagi segítésével három helyszínen zajlanak az események. A Lánchíd pesti hídfőjénél a dzsessz műfajának kedvelői több csemege közül válogathatnak. Fellép - többek között - a Beat-box együttes, Balogh Ede együttese latin dzsesszt játszik, a Körtánc Egyesület több nemzetiség jellemző dallamait adja elő, Varga János élő lemezbemutatót tart, szórakoztatja majd a nagyérdeműt a Solymári német táncegyüttes, a Csepel német nemzetiségi táncegyüttes és nem utolsósorban Pege Aladár és együttese. A Vigadó téri hajóállomáson a kamaramuzsika és a kamara jellegű előadások kerülnek előtérbe. Itt játszik harmonikán Lukács Miklós, a közönség itt ismerheti meg a Baroque kamaraegyüttest, Kamilla és Lala bohócok itt nyerik meg a jövő publikumát, az Arty Party együttes tagjainak óriás bábjai várják a gyerekeket, a Cirmos- Kormos népzenei feldolgozásokat mutat be. Ugyanitt fellép a Trombi szalonzenekar és a Vajdaszentiváni Adatközlők együttese, akik erdélyi népzenét játszanak. Zenés forgatag lesz a Március 15. tér alsó rakpartján, a programsorozat harmadik pesti helyszínén. Itt tart dalostalálkozót a székesfehérvári Szódavíz együttes, a Los Angelitos együttes latin népzenét játszik, a Juke Box együttes countryzenével szórakoztatja az egybegyűlteket. A Péterlaki zenekar Erdélyből érkezik a többnapos ünnepre, a Yellow Rebel ír népzenét mutat be, Dinnyés József daltulajdonos a tőle megszokott stílusban adja közre szerzeményeit. A budaiak ismét gyönyörködhetnek a mesterségek ünnepe alkalmából az ország minden tájáról érkezett kézműves népművészek munkáiban. A budavári palotában augusztus 20. és 24. között szövők, faművesek, tűzzománckészítő iparművészek, drágakőcsiszolók, őrségi fazekasok, bábkészítők, papírmerítők, fajátékkészítők, népiruha-készítők, bőrdíszművesek és fémművesek mutatják be szakmájuk nehezen elleshető fortélyait. V. A. Négy ősbemutató Sopronban Igényes évadot ígér a Petőfi Színház Messze még a színházi évad, gondolják sokan augusztus forró napjaiban. Thália hívei ilyenkor, ha csak tehetik, a vízpartokon enyhülnek, este pedig a csillagos ég alatt, szabadtéri előadásokon múlatják kedvükre az időt. A kőszínházi produkciókra a teátrumok vezetői koncentrálnak, bíznak terveik valóra váltásában, így van ezzel a Soproni Petőfi Színház is, amely idejekorán nyilvánosságra hozta programját. Több műfaj között válogathat a nyugati végeken a színházjáró közönség. A következő évadban lesz színmű és bohózat, komédia és zenés történet, vígjáték és musical. De legfőképpen négy ősbemutatóra vállalkozott a társulat. Ferkai Tamás rendezésében láthatja a publikum Lope de Vega, A kertész kutyája című komédiáját. A spanyol drámaíró, az 1600- as évek elején írt darabjában a szerelem és a becsület újra meg újra megnyilvánuló ellentétéről ír. Szereplői nem tisztelik a rangot, náluk a szív parancsa erősebb. Magyarországi ősbemutató lesz Michel de Ghelderode Vörös Mágia című színműve, valójában Moliére Fösvényének újmódi változata. A darab cselekményét illetően komédia lenne, mégsem tudunk nevetni rajta, mert a szerző szorongásai énünk legtitkosabb forrásvidékeiről fakadnak. A groteszk és a burleszk elemei megférnek a játékban, amely Szőke István instrukciói szerint látható. Nagy érdeklődés kíséri majd bizonyára Mándy Iván és Valló Péter Régi idők mozijának ősbemutatóját. A premier tisztelgés a II. világháború utáni magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotójának emléke előtt. Egy fiatalember - később felnőtt férfi - szabálytalan élettörténete a mű, pontosabban az ő és szüleinek története, életükben, halálukban való végérvényes egymáshoz tartozásuké, jóban-rosszban, örömeikben, bánatukban szeretve, gyűlölködve is olykor. A rendező Valló Péter, Heltai Jenő Naftalinja időnként eszébe jut a rendezőknek. Most Szombathy Gyula álmodja színpadra a húszas években játszódó bohózatot. A kacagtató, félreértésekre épülő jelenetek középpontjában egy szekrény áll, melyben mindig van valami vagy valaki... Jorge Amado brazil író világhírű regényéből, a „Holt tenger”-ből a színház felkérésére Pozsgai Zsolt, Gerendás Péter és Fekete György írt musicalt. Az ősbemutatót a direktor, Mikó István A tenger szerelmesei címen állítja színpadra. Arthur Schnitzler, Beláthatatlan táj című színművének ősbemutatója az ínyenceknek jelent majd különös csemegét. Ferkai Tamás rendezésében halk, de szenvedélyes, hallatlanul izgalmas dialógusokkal teli előadás várja a nézőket. Ebben az évadban László Péter elképzelései szerint, feltehetően remek koreográfia alapján bemutatják Sopronban John Kander és Fred Ebb musicaljét, a Kabarét. Szintén Valló Péter állítja színpadra Michael Frayn: Ugyanaz hátulról című vígjátékát. A darab a színház világáról szól, egyszóval az életről. (várhegyi) Városmajori esték Marica grófnő Kálmán Imre halhatatlan dallamai csendültek föl tegnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Szabad Tér Színház és a Publika Kft. közös produkciójában a Marica grófnőt mutatták be, Szóka Júliával a címszerepben. A kétrészes operett librettóját von Julius Brammer és Alfred Grünwald szövege nyomán Kardos G. György írta. Gróf Szapáry-Wittenberg Péter szerepében Maros Gábort láthatta a közönség. Maros Gábor a produkció rendezője, sőt producere is. A főbb szerepekben Kalmár Magdát, Medgyesi Máriát, Teremi Trixit, Bozsó Józsefet és Benkóczy Zoltánt hallhatja a publikum. A koreográfus Bozsó József, közreműködnek a Jászai Mari Színház dzsessztáncegyüttesének tagjai. Az előadások a hétvégeken, pénteken, szombaton és vasárnap szórakoztatják a nagyérdeműt, így lesz ez ma, augusztus 9-én is. Az utolsó előadás időpontja augusztus 24. (v. a.) Szóka Júlia és Maros Gábor, a darab főszereplői * Tízéves a Molnár-C. Pál Baráti Kör Díjak őrzik a művész emlékét Az 1986 decemberében alapított és 1987. március 4- én a XI. kerületi tanácstól kapott működési engedély alapján hivatalosan működő Molnár-C. Pál Baráti Kör az idén ünnepli 10 éves évfordulóját. Az alakulás történetének és előmozdításának legfőbb tudója Csillag Éva, a művész lánya, a hagyaték őrzője, hűséges gondozója, akivel a baráti kör történetéről beszélgettünk. Századunk közepe táján a művészek között kialakult baráti kör rendszeresen öszszejárt. Eleinte Matzon Frigyes szobrászművész Kelenhegyi úti műtermében, később - Molnár C. Pál 1981-ben bekövetkezett halála után -, emlékezve a mesterre, felváltva Matzon műtermében és az elárvult, Ménesi úti műteremben találkoztak. Matzon Frigyes az összejövetelekbe már korábban bevonta a művész leányát is, aki nagy szeretettel dolgozott a Molnár-C. Pál-hagyaték összeállításán. Gondos munkája eredményeként 1984-ben a Ménesi út 65.-ben megnyílt az első magángaléria, a művész emlékmúzeuma. A művésztársaságot összetartó Matzon Frigyes, érezve egészségi állapota romlását, halála előtt Csillag Évára bízta a művésztársaság további összetartását. Kitűnő segítőtársra talált a művészcsoporthoz csatlakozó Szalatnyai József festőművészben, aki követendő példaként emlékeztette a házát művészeti közéletben egykor vezető szerepet betöltő Szinyei Merse Pál Társaság működésére, így alakult meg hivatalosan is a Molnár C. Pál Baráti Kör a névadó emlékének ápolására. Sokoldalú munkáiból, festményeiből, grafikáiból, híres illusztrációiból a tíz év alatt számos kiállítást rendeztek az országban. Tartalmas, szép monográfiák jelentek meg róla, nyomdai előkészítés alatt van a Boldog művész című kötet, mely mint Tóth Antal művészettörténész, a baráti kör titkára írta a jubileumi ismertetőben: „hatalmas képanyaggal és szemelvényekkel a kortársi sajtóból, valóságos enciklopédiája lesz a mester művészetének és betetőzése a Csillag Éva által lankadatlan szorgalommal folytatott kutatómunkának" . A művész emlékének őrzését szolgálja 1988 óta az évenként kiosztott Molnár-C. Pál-jutalom és a Molnár-C. Pál Baráti Kör közönségdíja, mellyel a kortárs képzőművészek munkásságát, törekvéseit pártfogolják. Az előbbit művésztagok ajánlására, egybehangzó döntés alapján adják ki, a közönségdíjat pedig a mintegy a háromszáz fős baráti kör (nem művész) tagságának szavazata nyomán ítélik oda. (Támogatója az utóbbi időben a Legenda Kft.) A Molnár-C. Pál-jutalmat elnyerő művészeket a kör művész tagjainak sorába fogadja. Eddig Molnár-C. Páljutalomban részesült Gajzágó Sándor, Várady Róbert, Kárpáti Tamás, Duschanek János, Kiss Tibor, Patay László, Marosvári György. Közönségdíjban részesült - ugyancsak időrendi sorrendben - Marosvári György, Várkonyi János, Simon András, B. Kopp Judit, Gaál Tamás, Bátki László és E. Törley Mária. A jubileumi év alkalmából Búza Barna szobrászművész kapta a kitüntető jutalmat mint életműdíjat is. A baráti közösség tiszteletét, megbecsülését fejezte ki a 87 éves szobrászművész és munkássága iránt. A Molnár-C. Pál Műteremgaléria (XI., Ménesi út 65.) kedden, szerdán, csütörtökön 15 órától 18 óráig látogatható. Schelken Pálma A Molnár-C. Pál életmívdíjas Búza Barna szobrászművész A művész nevét őrzi a Ménesi úti magángaléria Pikáns vicc. Molnsár Ferenc és Becker Baby (1928) Fametszet a Cyrano de Bergerachoz (1935)