Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-20 / 143. szám

18 Magyar Nemzet K NAPLÓ HEMZŐ KÁROLY életműve, melyet a közelmúltban a Vigadó Galériában láthatott a közönség, a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményét gyarapítja a jövő­ben. Hemző Károly pályafutását sportriporterként kezdte. Első kiállítását a Fészek Művész­klubban rendezte 1972-ben, ez­után szinte évente kiállított nem csak itthon, hanem Lengyel-, Cseh- és Olaszországban is. Munkásságát Balázs Béla- és Pécsi József-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetéssel is­merték el. HERTAY MÁRIA grafikáiból nyílik meg kiállítás ma délután öt órakor a Soproni Festőterem­ben (Petőfi tér 8.). AZ ERDŐDY kamarazenekar hangversenyt ad ma este fél héttől a Szervita-templomban (Budapest V., Szervita tér). A koncert előtt dr. Guzsik Tamás művészettörténeti előadást tart a templomról. Az rendezvényre a belépés díjtalan. KÖZÉP-EURÓPA kulturális sokszínűsége címmel tart elő­adást Göncz Árpád vasárnap Londonban, a közép-európai kulturális fesztivál megnyitóján. A kilenc ország művészeinek közreműködésével szervezett programot az Európai Unió je­lenlegi brit és soron következő osztrák elnökségének támogatá­sával rendezik meg. Június 23- án az államfő Salzburgban részt vesz a Világgazdasági Fórum Közép- és Kelet-Európával fog­lalkozó konferenciáján. A LATIN-AMERIKAI valóság krónikása címmel a Nemzetközi Üzleti Főiskola (Budapest II., Tárogató út 2­1.) és a kolumbiai nagykövetség irodalmi estet ren­dez június 23-án, kedden este hat órakor. Az est vendége Ger­mán Castro Caycedo. ANGOL-OLASZ-SPANYOL dal- és gitárestet tart Kéringer László és Domonkos Máté jú­nius 23-án, kedd este hét órától a Stefánia Palotában (Budapest XIV., Zichy Géza u. 3.). ROMÁK Kelet- és Közép-Eu­­rópában címmel tárlat nyílik meg június 24-én, szerdán dél­után öt órakor a Néprajzi Mú­zeumban (Budapest V., Kossuth L. tér 12.). MICHAEL MAISLINGER képeiből nyílik meg kiállítás az Osztrák Kulturális Intézetben (Budapest VI., Benczúr u. 16.) június 24-én, szerdán este hat órakor. COSTA RICA ősi kultúrái címmel kiállítást nyitnak meg a Néprajzi Múzeum anyagából jú­nius 25-én, csütörtökön délután öt órakor a százhalombattai Matrica Múzeumban (Geszte­nyés u. 1-3.). Kultúra Weöres Sándor varázsszőnyege Egybegyűjtött levelek két kötetben a költő születésének nyolcvanötödik évfordulójára „Úgy tűnt fel, egyszerre tiszta fénnyel, át­hatóan ragyogva, a frissesség nagy magá­nyával, mint amikor a derengő esti égen kitűzi fényes fejét az első csillag” - lelke­sedik a Pesti Hírlap 1929. április 14-i szá­mában Bónyi Adorján szerkesztő az akkor még csak tizenöt éves Weöres Sándort bemutatva, aki most, június 22-én lenne nyolcvanöt esztendős. Weöresnek már megjelent az a verse, az Öregek, amely­ből később Kodály Zoltán írt kórusművet, és a „deákpoéta” hamarosan levelek szá­zait indítja útnak kora jeles művészeihez, tudósaihoz, költőtársaihoz Csöngőről, eb­ből a „sánta idők zsákjában felejtett kis vasi faluból”, ahol gyermek- és ifjúkorát tölti, folyton betegeskedve. Ezeket a rész­ben itt-ott már megjelent, részben viszont publikálatlan, 1929 és 1949 között külön­böző helyeken (Csöngőn, Pécsen, Kapos­váron, Budapesten) írott leveleket - csak az általa, nem a hozzá írtakat! - gyűjtötte két vaskos kötetbe Bata Imre, és jelentet­te meg a Pesti Szalon-Marfa-Mediterrán Könyvkiadó (ára 3900 forint) az ünnepi könyvhétre. Levéltermését annak a két évtizednek, „amelyben kibontakozik az életmű szélessége és mélysége”, és ame­lyet 1949 „több vonatkozásban is lezár”. Ez az év a költő „személyes életrajzában éppúgy határ, mint a korszak történeté­ben. Itt ér véget az a „személyes idő, mi­kor a költő még olyan helyzetben van, hogy könnyen ír levelet, de már kialakul az a szituáció is, midőn a belső körre kényszerül, az irodalompolitika lehetet­lenné teszi számára a szellemi élettel való sokoldalú kommunikációt”. A harmin­cas-negyvenes években kiadott kötetek (Hideg van, A kő és az ember, Medúza, Az Elysium, A fogak tornáca) után Ró­mából hazatérve minden ajtó bezárul előtte, „de kinyílik felesége, Károlyi Amy révén a »törökvész út«-i erkélyes ház”, a közös műhely „bensőséget kínáló ajtaja”. Akkoriban mindketten elvesztik állásu­kat, műfordításból élnek. Weöresnek új kötete - gyerekversgyűjteménye, a Bóbita - csak 1955-ben jelenhetett meg. Az 1956-os forradalom utáni enyhülés tette lehetővé, hogy nyilvánosságot kapjon A hallgatás tornya című válogatás (a cím Fülep Lajostól származik). Műfordításai A lélek idézése címmel jelentek meg 1958-ban, egybegyűjtött írásainak három kötetére 1975-ig kellett várni. Utolsó ver­seit 1989-ben bekövetkezett halála előtt két évvel adta ki Kútbanéző címen. Emlé­kezetére jelent meg Domokos Mátyás szerkesztésében a Magyar Orpheus (1990) és az Egyedül mindenkivel (1993), amelyben beszélgetéseit, nyilat­kozatait, vallomásait olvashatjuk. Tüskés Tibor állította össze ugyanebben az évben a Weörestől Weöresről című kis kötetet (Nemzeti Tankönyvkiadó). Weöres válo­gatott verseinek három könyvét szüle­tésének nyolcvanadik évfordulójára, 1993-ban, Lator László szerkesztésében és utószavával az Unikornis jelentette meg A Magyar Költészet Kincsestára so­rozatában. Kincsestár ez a kétkötetnyi levélgyűj­temény is. Sok mindent elárul, ami a ver­sekben rejtve marad, Weöres életé­ről, a volt huszártiszt, örökké a mezőt járó földbirtokos apa és a négy nyelvet beszélő, irodalom- és zenekedvelő anya mellett, drámai feszültségek közepette telő gyerek­korról, vissza-visszatérőn kilátás­talannak érzett életéről, szellemi kríziseiről, útkereséseiről. Szólnak az írások többek között a mesterek­hez, diákévei „legmegértőbb társá­hoz és nevelőjéhez”, aki atyai barát­ja és jó pajtása volt egy személyben, a tudós,szlavista Páréi Ágostonhoz, akinél kosztosdiákként lakott, Kosz­tolányihoz, Babitshoz, Fülep Lajos­hoz, Hamvas Bélához, Kodály Zol­tánhoz, a tudós könyvtáros Várko­­nyi Nándorhoz, költőtársakhoz, ba­rátokhoz: Berda Józsefhez, Illés Ár­pád festőhöz, Takáts Gyulához, Vas Istvánhoz és még sokakhoz. Álljon itt - kedvcsinálóul az olvasáshoz - né­hány szemelvény. „Társaságom nincs, semmi sincs kö­rülöttem, ami a koromhoz illik, más ma­gam korabeli gyerekek futballoznak, ud­varolnak, malackodnak stb., nekem mó­dom sincs másra, mint hogy tanuljak, az ettől még busásan maradó időben írjak” - panaszolja Kosztolányinak 1930-ban, mi­közben küldözgeti mestereinek „lantvirá­gait vagy pikularezedáit”. Biztatást és kritikát vár tőle, kétségek közt hányódik: „Nincs biztosítékom afelől, hogy tehetsé­gem van...” Hírül adja, hogy franciául és kínaiul szándékozik tanulni, és meg akar­ja írni a „magyar diákság analitikus ri­portregényét, egy iskolaév történetét, mind a nyugtalanságokat, kereséseket”. Három év múlva, amikor „Jóska Cim­­borá”-ját, Berda Józsefet hívja Csöngére, viszont már azt úja: lehet itt „visszagye­­rekesedni, aminél nem tudok nagyobb él­vezetet. Bukfencezni a füvön, fára mász­kálni.. . elfelejteni az egész irodalmat, vé­gig, Homerostól Ady Endréig”. Ez az az időszak, amikor Hatvany bárót kéri, néz­ze át verseit, és ha érdemesnek találja, mentse meg „az elsatnyulástól, kegyes­kedjék” valamiféle munkát adni. Babits­hoz - akinek nővére édesanyja jó ba­rátnője volt - szóló levelei tartózkodób­bak, emlékezteti arra, hogy „ő az a diák, akinek a Mester valahai Osváth Ernő ha­gyatékában pár versét megtalálta”. Bónyi Adorjánnak „a középiskola bénító nyű­geiről, „szellemi spanyolcsizmájáéról panaszkodik. Illés Árpádnak bevallja az egyiptomi művészet iránti szenvedélyét, meg azt, hogy „Kosztolányi Dezső az, akinek jobban mint nem tanácsai alá si­mul”. Izmusokról, a „tébolyodon Európá­ról” váltanak gondolatokat a harmincas évek elején. Olvasószenvedélyéről­­már hatéves korában bújta Shakespeare-t, Goethét, Madáchot, Csokonait) számtalan levelé­ben ír. Kiderül belőlük, hogy hihetetlenül jól ismeri a világirodalmat, az antik és a keleti világ művészetét éppúgy, mint a kortárs francia lírát. Az irodalomszervező szólal meg a tudós könyvtáros, Várkonyi Nándor, Weöres „kedves Bátyuská”-ja biztatására a Fülep Lajoshoz írott első le­vélben, 1933-ban. Az Öttorony című ter­vezett szépirodalmi folyóirathoz kér kéz­iratot. Később Várkonyi Nándornak se­gédkezik a Sorsunk körének szervezésé­ben. A hozzá és Kodály Zoltánhoz írott fontos levelekből egész kis verstan kere­kedik ki. Kodályt a jambus magyar költé­szetbeli hegemóniája elleni állásfoglalásra kéri, remélve, hogy a mester tekintélye nagy polémiát indít majd el, és a magya­ros verselés sajátosságait fejtegeti. Mély barátság fűzi Fülep Lajoshoz és Hamvas Bélához, két értő kritikusához. „Úgy ér­zem­­ úja Fülepnek -, kell, hogy ne csak lírikus, de filozófus is legyek, majd 1946-ban így ír: „Professzor Úr az egyet­len, kinek kritikájával az önkritikámat ellenőrizhetem, épp ezért több szükségem van a kifogásaira, mint a dicséreteire.” „A mai lehetőségek akkorák, mint a varázsszőnyeges arab mesékben. Csön­­gén hallhatom Páris zenéjét, két hónap alatt elmentem Sanghaiba és vissza. Ne­vetségesnek tartom az olyan pana­szokat, hogy ma népszerűtlen a könyv, legalább ezerszer annyi nyomtatvány dobódik ma a könyv­piacra, mint 200 évvel ezelőtt, és akárhány könyvnek van ma 100 000 olvasója, ami akkor ritkaság lehetett (viszont a mai művészet alighanem érdemtelenebb, mint az akkori).” Vas Istvánhoz szólnak ezek a sorok 1937-ben. Weöres látta, hogy „a tör­ténelem lapjain Hitler, Gömbös és mások igen impozáns alakokká fog­nak nőni”, de nem vágyik más kor­ba. A maga teremtette univerzumban él, ahonnan varázsszőnyegén bárho­va, bármikor elrepül. A gyerekek, az ősi mítoszok, Gilgames vagy Psyché világába mint költő, színpadi szerző vagy az „emberi létezés örök kérdé­seivel viaskodó modern lírikus”. Ferch Magda Weöres Sándor Adytól, Kosztolányitól, Babitstól, Fülep Lajostól tanult Budapest százhuszonöt éves keringő a Lánchídon A budapesti önkormányzat a Budapest Egyesítési Emlékbi­zottsággal karöltve egész napos programra invitálja a polgárokat a fővárosi25. születésnapja al­kalmából a Lánchídra, valamint az átkelő budai és pesti oldalára - adta hírül az MTI. A Clark Ádám téren ad kon­certet az Ifjúsági fúvószenekar és a Pa Dö Dö együttes. A Ze­nélő Buda című összeállítás ke­retében klasszikus szerzemé­nyek hangzanak el, fellép töb­bek között Pege Aladár és Cser­háti Zsuzsa. Az alagútban kor­társ képzőművészek kiállítását és a hagyományőrző mestersé­gek művelőinek portékáit láthat­ják az érdeklődők. A Roosevelt téren Kavalkád a századvégből címmel rendeznek programot. A Budapest, Budapest, te csodás című összeállításban Pest, Buda és Óbuda népszerű dalai hang­zanak fel. Este a Clark Ádám té­ren Demszky Gábor főpolgár­mester mond beszédet, majd a Magyar Rádió szimfonikus ze­nekara ad hangversenyt Vásáry Tamás vezényletével. A Lánc­híd lesz a helyszíne az egyesí­tést szimbolizáló keringőnek. A születésnapi tortakóstolót köve­tően rophatja a táncot a város apraja-nagyja a budai utcabálon vagy a pesti Juventus fergeteg partin. Az ünnepet éjfélkor lé­­zershow zárja. KAPCSOLAT-KONCERT A MODERN TALKINGGAL Az idén nyolcadik alkalommal kerül megrende­zésre a Budapesti Búcsú rendezvénysorozat. Aho­gyan az elmúlt években, ezen a nyáron is a nagy­szabású Kapcsolat-napi koncerttel zárul az ese­ménysorozat, ahol ezúttal a 80-as évek nagy sztár­ja, visszatérője, a Modern Talking biztosítja a fel­hőtlen szórakozást. Wim van den Munckhof, a népszerű együttes producere a csapat európai turnéjának kiemelkedő állomásaként említi a bu­dapesti koncertet. Az idei nyár egyik legjelentősebb koncertjének ígérkező június 28-i este házigazdái a mobiltáv­közlésben kiemelkedő szerepet betöltő Westel 900, valamint a világszerte ismert Nokia, akik Bu­dapest 125. évfordulójának tiszteletére minden lá­togató számára ingyenes belépést biztosítanak. A jó idő esetén akár 200 ezres nézőt vonzó koncert műsorában fontos és kiemelkedő sze­repet kap a kommunikáció, ami nem csupán a szponzorok, más néven házigazdák szerepéből adódik. A koncert azzal, hogy a Kapcsolat nevet kapta, nem önmagában a távközlésben profi kom­munikációs lehetőségeikre utal, de arra a hangulat­ra is, ami már a tavalyi Kapcsolat-napi No Mercie koncerten is megteremtődött. Nevezetesen az oldott, könnyed, fesztelenségtől mentes jó han­gulatra, arra a rendezvényre, ahol a jelenlévők cél­ja egy: a kikapcsolódás, a nagy találkozás, az öröm. E hangulat felpezsdítéséről Dieter Bohlen és Thomas Anders színpadra lépése előtt a hazai könnyűzenei műfaj legjobbjai közül az Ámokfutók, a Bestiák, a Republic együttesek, valamint Ákos, Charlie és Zorán gondoskodnak. Akik személye­sen nem tudnak részt venni a koncerten, azok sem maradnak le róla, ugyanis - talán a televízió is, de­­ a Danubius Rádió biztosan közvetíti a ran­gos rendezvényt. A Kapcsolat-koncert tavaly elnyerte az Év könnyűzenei eseménye kitüntető címet, s a fellé­pő művészek nevéből, muzsikájából, a főtámoga­tók rendezéséből következtethetően jósolni le­het, hogy ezt az idén is sikerül megismételni, s a szervezők szándéka szerint a koncert „A Kon­cert” lesz minden évben. (X) ■ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KOHÁSZ Budapest Kft. „va.” (1097 Budapest IX., Földváry u. 4.) NYILVÁNOS, EGYFORDULÓS PÁLYÁZATOT HIRDET a kft. tulajdonát képező belterületi ingatlan és az ingatlanon található épületek értékesítésére. INGATLAN ADATAI: Az ingatlan természetben Budapest IX. ker, Földváry u. 4. sz. alatt belterületen helyesedik el (Soroksári út - Földváry u. saroktelek). 1324. sz. tulajdoni lapon, 38160 hrsz. alatt került nyilvántartásba, területe összesen: 16024 nm, amelyből a Kiíró tulajdonában 5291 nm áll. Épületek: irodaház, kultúrterem, öltözők, zuhanyzók, mosdók, műhelyek stb. Hasznos alapterület: 4680 nm. Építési övezet: 42-es. Az ingatlan megvásárlására nem vehető igénybe E-hitel és kárpótlási jegy. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJA: 1998. július 21. napján 13.00-15.00 óráig. A PÁLYÁZAT BEADÁSÁNAK HELYE: Budapest IX. ker., Földváry u. 4. Végelszámoló Titkársága A részletes pályázati anyagot 5 000 Ft + áfa ellenében a fenti címen lehet be­szerezni, amely egyben a pályázaton való részvétel feltétele is. A vételi szándék bizonyítására 3 000 000 Ft-ot, azaz hárommillió forintot az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni a KOHOSZ Budapest Kft. „va.” Kereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett 0402166-21608689-70450000 sz. számlája javára. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázattal kapcsolatos további információt: Kovács Gyula végelszámolótól lehet kérni a 06-1/215-5681-es telefonon vagy személyesen. _ Önéletrajz Mi történt volna: ez volt életem. Csukott szem. Nyitott száj. Állandó csoda. Láthatatlan hegyek. Hab. Lóterem. Rét. Völgy. Posvány. Virágzó laboda. Élet, mi holt. Halál, mi eleven. Nappal homály, éjjel láng. Kaloda. Félálom. Köd-sáv szikla-peremen. Aggály. Közöny. Lejtés. Ide-oda. Nap az alvást, és az árkost terité. Szőr. Füst. Seb. Alma. Árok széle. Égés. Kebel. Gyanú. Dermedt kaland. A mint B. Álló öröklét. Pillanatnak élés. Nincs gyermek. Férfi. Nincs nő. Aphrodité. Dülöngő évek. Sok mellébeszélés. 1998. június 20., szombat Magyarországra jön a Lyoni Szimfonikus Zenekar Először látogat Magyarországra az idén ősszel a Lyoni Szimfo­nikus Zenekar a Lyon és Pécs között az elmúlt napokban Ray­­mond Barre és Páva Zsolt, a két város polgármestere által aláírt testvérvárosi és együttműködési megállapodás első programja­ként - jelentette be tegnap Paul Poudade francia nagykövet bu­dapesti rezidenciáján. Franciaország legrangosabb zenei együttese október 27-én Debrecenben ad koncertet mű­vészeti vezetője, Emmanuel Krivine vezényletével. A Buda­pest Sportcsarnokban 29-én ad­ják elő Berlioz ritkán játszott Requiemjét a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­karával közösen, Alain Lom­­bard vezényletével. Másnap, 30-án a Zeneakadémián ismét­lik meg a 27-i, debreceni mű­sort: Liszt Les Préludes-jét, Chausson Poéme, Ravel Tzi­­gane és Debussy A tenger című művét. (f. m.) ------------- ---------------------­YVsÉgk X HIRKER Rt. HÍRLAPÁRUS MUNKAKÖRRE a nyári szünidőben 18. életévüket betöltött DIÁKOK jelentkezését várjuk! HÍRKER Rt. Budapest IX. ker., Dandár u. 9-13. (Janó Gabriela) 1.A

Next