Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-27 / 200. szám

Mi link Európában Magyar Nemzet 1998. augusztus 27., csütörtök // Őszi hajrá Ismét itt az ősz s vele a szokásos hajrá. Igaz ez az integrációs felkészülésre is. Brüsszelben menetrend szerint halad előre a közösségi és a hazai joganyag összevetése; szeptemberben a külkapcsolatokat, a mezőgazdaság területeinek jelentékeny részét és a vámunió kérdéseit tekintik át az Európai Unió és Magyarország illetékesei. Egyidejűleg komoly feladatot jelent, hogy a hónap közepéig legalább hét témakörben várják Brüszszelben a bővítés első körébe bekerült országoktól tárgyalási álláspontjuk előterjesztését, sőt fölcsillant a lehetősége annak is, hogy valamennyi átvilágított területen sor kerülhet erre. Az sincs kizárva, hogy a kormány szeptember 10-i ülésén mind a tizenegy témában rögzítik a magyar álláspontot - tudtuk meg kormányzati körökből. Nem véletlen tehát, hogy az illetékes integrációs szakembereknek szinte „nyoma vesztett", műhelyeikben nyilván intenzív munka folyik. Készülnek a már említett kormányülésre, az újabb brüsszeli vizsgákra, s alighanem már előre is tekintenek. Hiszen ha minden jól megy, akkor november 10-én megkezdődnek az érdemi megbeszélések, és a várakozások szerint januártól, a német elnökség idején felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltekkel. A vámemelés csak a gondok elodázása Feszültségek és tanulságok a gabonapiacon A CEFTA-tagországok egyre szaporodó agrárvámvitái elsősorban a kelet-közép-európai mezőgazdaság versenyképességi problémáinak köszönhetők. Romániában és Lengyelországban különösen a jobb minőségű, olcsóbban előállítható magyar gabona okoz belpolitikai viharokat. Az egyoldalúan bevezetett piacvédelmi intézkedések azonban csak a gondok elodázására alkalmasak. Ha nem változik a termelés színvonala, az európai uniós tagságra pályázó országok gazdálkodói a csatlakozás után saját piacukról is kiszorulhatnak - jelentette ki lapunknak Tóth Péter integrációs kérdésekkel foglalkozó mezőgazdasági szakértő. Az Agrár-Európa Rt. vezetője szerint a magyar agráriumot is érhetik hasonló kihívások, ezért az elkövetkező években termékszerkezet-váltásra lesz szükség. A közép-európai agrárfeszültségek eredője, hogy ebben a régióban még nem ért véget a mezőgazdaság átalakulása, az ágazatban felemásan érvényesülnek a piac törvényszerűsége. Az uniós csatlakozással járó követelmények teljesítése azonban mindegyik társult országnál komoly - az agrárnépességet közvetlenül is érintő - áldozatokkal járhat. Tóth Péter szerint a CEFTA működésén keresztül lemérhető és nyomon követhető: az érintett államok vezetése - vállalva az esetleges belpolitikai viharokat - hajlandó-e mindent megtenni a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelésére. A szakértő úgy látja: Lengyelország és Románia a védintézkedésekkel engedett a gazdálkodói rétegek nyomásának, és a halogatás taktikáját választotta. (Folytatás a 2. oldalon) Európai bizottsági jelentés készül Magyarországról Sürgős feladatok és sürgető határidők BRÜSSZEL Miközben az Európai Bizottság munkatársi gárdája többnyire az augusztusi vakációját töltötte, a bővítési és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatóságokon nagy munka folyt. Több olyan jelentés és országértékelés készítése is zajlott, amelyeknek már szeptemberre vagy legkésőbb október végére készen kell lenniük. Mindegyik esetben Magyarország is a véleményezettek között van. Ami a csatlakozási tárgyalásokat illeti: eddig tizenegy témakörben zárult le a közösségi és magyar joganyag összevetése. A bizottság az egyes fordulókról hivatalosan véleményt készít, ezt a nyári szünet kezdetéig nem minden esetben tudták befejezni - ennek pótlása folyik most, hogy a szeptemberi „szezonkezdésig” már valamennyi értékelés az asztalon legyen. Még jelentősebb munkával jár a másik bizottsági feladat: a decemberre esedékes újabb „országvélemények” elkészítése. Utoljára tavaly júliusban tettek közzé ilyet, válaszul a tagfelvételi kérelemre. Akkor ez több mint százoldalas, aprólékos országelemzés volt, amely alapján javasolták például Magyarország esetében a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az újabb értékelések célja annak felmérése, hogy tavaly július óta mekkorát léptek előre a jelöltek, mely területeken vannak még elmaradások a taggá válás-KARIKATÚRAPÁLYÁZAT, I. DÍJ: TETTAMANTI BÉLA RAJZA hoz elengedhetetlen jogharmonizációban és a végrehajtáshoz szükséges intézményi háttér megteremtésében. (Azon öt keleteurópai ország esetében, amelyekkel még nem folytat kétoldalú tárgyalást az EU, az esetleges pozitív vélemény egyúttal belépőül is szolgálhat a „tárgyalók” klubjába.) Bizottsági illetékesek szerint a mostani jelentés a tavalyinál már rövidebb lesz - mintegy 40 oldalra becsülik lévén, hogy egy sor dolgot (például az EU- magyar kapcsolatok múltbeli alakulását) nem szükséges újból leírni. Az érdemi résznél a felépítés amúgy a tavalyi vélemény struktúráját követi, így könnyen összevethető lesz a két egymást követő értékelés. Fontos új elem ugyanakkor, hogy külön fejezetben azt is szemügyre veszik majd, miként látott hozzá Magyarország a csatlakozásra való felkészülést célzó - idén tavasszal véglegesített - nemzeti programjának a végrehajtásához. A határidők szorosak: október végére bizottsági szinten kell összesíteni az egyes jelentések anyagait, amely aztán november 9-én az EU külügyminiszteri tanács asztalára kerül. A végcél pedig: december 11-12., az állam- és kormányfők bécsi találkozója, amelyen - hivatalosan ugyan ezt még sehol senki nem erősítette meg, de brüsszeli diplomáciai források „jó esély” látnak rá - esetleg maguk az legérintettebbek, a kelet-európai vezetők is személyesen hallhatják az országukról szóló legújabb értékelést. Fóris György EU-stand az őszi BNV-n Már hagyománynak számít, hogy az őszi BNV-n - ezúttal szeptember 11-20. között - külön standon várják az Európai Unió iránt érdeklődőket. A Külügyminisztérium illetékesei azt ígérik, hogy izgalmas vetélkedőkkel, integrációs fotóval, színes uniós és hazai kiadványok sokaságával fogadják a látogatókat. Részünkről - talán már mondhatjuk - szintén hagyományszámba megy, hogy a külügyi tárcával közös karikatúrapályázatunk legjobb alkotásait kiállításon mutatjuk be, s a látogatók szavazhatnak, kinek a rajzát jutalmaznák „közönségdíjjal”. (Karikatúrapályázatunkról a részletek a 4. oldalon) Szorosabb együttműködést ígér a német elnökség Kapcsolat a Schengen-országokkal BRÜSZEL Az eddigieknél rendszeresebb információcserét, érdemibb együttműködést ígér a schengeni országok és a tagjelölt államok között az egyezmény jelenlegi német elnöksége. A formális kapcsolatfelvételre a „schengeniek” és a jelölt országok miniszterei között voltaképpen már az előző belga elnökség alatt sor került nyár elején Ostendében, ám általános megítélés szerint az még inkább csak „ismerkedő jellegű” kapcsolatfelvételre sikeredett. A német elnökség hivatalba lépését számos szempont hangsúlyossá teszi. Mindenekelőtt példátlan módon nem fél, hanem egy teljes évig, jövő nyárig tart, lévén, hogy a „Schengen-országokhoz” ténylegesen csak idén tavasszal csatlakozott rajtuk volna a sor az ugyancsak mostanra esett EU-elnökségi teendők ellátása miatt a maga részét is „átadta” a sorrendben utána következő Németországnak. A mindenkori elnökségek általában igyekeznek ambiciózus célokat maguk elé kitűzni, ám hat hónap nagyon kevés. Egy teljes év alatt viszont akár érdemi munkára is sor kerülhet - mutatnak rá Brüsszelben. Emellett a bonni prioritáslistán a bel- és igazságügyi együttműködés mindig is előkelő helyen állt. Márpedig az egyezmény csak felerészben szól arról, hogy az abban részt vevő országok polgárai a hatálybalépés után minden ellenőrzés nélkül léphetik át egymás határait. A dolog másik oldala, hogy ezzel egy időben az érintett országok szorosabbra vonják jogi, igazságügyi és főként bűnüldözői szervezeteik együttműködését is. (Schengen ezen részéhez a szabad határátlépésről hallani sem akaró Nagy-Britannia is szívesen csatlakozna...) (Folytatás a 2. oldalon) Ausztria - hivatalosan karikatúrapályázat, különdíj: császár tamás rajza Intő jel a brüsszeli szigor Megfizettük a tanulópénzt Immár két hónapja lépett hivatalába Boros Imre, a Pharepénzeket felügyelő tárca nélküli miniszter, akinek az első teendői közé tartozott, hogy átvizsgálja, megfelelően történt-e eddig az Európai Unió által számunkra megítélt támogatások felhasználása. Vizsgálódásaiból kiderült: Magyarország a felkínált összegeknek még a felét sem tudta hasznosítani, holott felvevőkapacitás lett volna és még mindig lenne rá. Úgy tűnik, mindezek hátterében sorozatos mulasztások állnak. Ám a hibákért - tette hozzá lapunknak nyilatkozva Boros Imre - nemcsak Budapest, hanem Brüsszel is felelős. A miniszter úgy véli, a tanulópénzt mindkét fél kellőképpen megfizette. Mostantól nem szabad elszalasztani a lehetőségeket, ehhez viszont nagymértékben változtatni kell az eddigi gyakorlaton. Az egyik alapvető gondot jelentette ugyanis, hogy az ____ érintetteket sem az európai integrációs folyamatokról, sem a Pharepénzek felhasználási lehetőségeiről nem tájékoztatták megfelelően. Pedig a Phare időközben a csatlakozást elősegítő rendszerré alakult át. Mégis az 1995-ben Magyarországnak szánt keret mintegy ötven százalékban kihasználatlan maradt. Ennek több oka is van - hangsúlyozta a miniszter. (Folytatás a 2. oldalon) Az EU Phare-kiadásai (1990-1999, millió ECU) 1990-96 1997-99 Lengyelország 1395 630 Románia 731 330 Magyarország 683 325 Bulgária 491 249 Csehország 433 81 Szlovákia 212 200 Litvánia 173 105 Lettország 132 68 Észtország 126 40 Szlovénia 91 124 Új tanév, új minisztérium Elsőbbség az uniós oktatási programoknak Az oktatási tárca egyik elsőrendű feladata az, hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott részvételt az Európai Unió által megindított - már nem segélyprogramként működő - oktatási projektekben (Erasmus, Leonardo, Youth for Europe), és megteremtse az ehhez szükséges anyagi hátteret is, ami az idén számos akadályba ütközött, a pénz ugyanis nem volt megfelelően félretéve - nyilatkozta lapunknak Soltész Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi programok főosztályának felkért vezetője, aki hosszú évek óta ezen dolgozott a volt Művelődési és Közoktatási Minisztériumban is. Új profilokat keresve folytatódik a köztisztviselők és a közalkalmazottak képzése, az EU-tagságra való felkészítése, s már leszálló ágban, kisebb összegekkel a segélyprogramként indított Tempus. Éppen egyik legnépszerűbb része szűnt meg, illetve került át a Socrates Erasmus nevű alprogramjába, az, amelyikben a diákcseréket bonyolították le. Az Erasmusból, amint arról már hírt adtunk, hallgatóiknak csak azok az egyetemek és főiskolák szerezhetnek ösztöndíjat, amelyek határidőre, azaz tavaly november 15-ig beadták pályázataikat a Brüsszellel m megkötendő, úgynevezett „intézményi szerződésekre”. Ezekben három évre kellett meghatározniuk teljes európai együttműködési programjukat. Ennek a már „fizető” programnak a megnyitása azonban anyagilag hátrányosabb az ország számára, mert ebből jóval kevesebb pénz jut a felsőoktatási intézményeknek, mint annak idején a Tempusból. A szellemi nyereség azonban vitathatatlan, amint az is, hogy segélyprogramot csak átmenetileg lehet működtetni. Nagyobb fontosságot kapnak a gazdasági átalakuláshoz kapcsolódó humán erőforrás-fejlesztési részprogramok regionális és országos szinten. Ezeknek az a fő céljuk, hogy a közép- és felsőfokú oktatási egységeket képessé tegyék arra, hogy ott, helyben elégítsék ki a régió gazdaságának képzési, illetve továbbképzési igényeit. Tékozlás ugyanis az a jelenleg még általános gyakorlat, hogy az országba betelepedett „multik” képzik ki, többnyire külföldön, azokat a fiatal magyar diplomásokat, akiket felvesznek. (Folytatás a 3. oldalon)