Magyar Nemzet, 1999. július (62. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
V 1 . HÍREK MIKES ÉVA fideszes képviselőt július 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István, a kancelláriát vezető miniszter és az államtitkár hivatali elődje, Balsay István is. FELJELENTÉST TESZ a Nemzetbiztonsági Hivatal ismeretlen tettes ellen, mivel egyértelműen megállapítható, hogy közönséges hamisítványok a Népszabadsághoz és a Népszavához a múlt héten eljuttatott, a Nemzetbiztonsági Hivatalban készült dokumentumok látszatát keltő iratok. FRAJNA IMRE, a társadalombiztosítási alapokat felügyelő államtitkár szerint várhatóan még ezen a héten döntés születik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál végrehajtandó esetleges személycserékről. Még nem zárult le az a vizsgálat, amelynek során a Pénzügyminisztériumnál áttekintik az OEP működését. A szükséges személycserékről az ellenőrzés tapasztalatainak függvényében határoz majd. AZ FKGP országgyűlési frakciójának augusztusi tanácskozásán „belső interpelláció” hangzik majd el, amely arra kér választ Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől, kik kaptak pénzt a környezetvédelmi alaptól az elmúlt egy évben. A képviselők tudni szeretnék, kik nyerték el Sárszentmihály, Dunaföldvár, Paks, Madocsa, Gánt, Zámoly, Szécsény és térségük, valamint a Csongrád megyei szennyvízcsatorna kivitelezési munkálatait. A MAGYAR LÉGIERŐ MIG-29-eseinek korszerűsítésével, illetve NATO-kompatibilissé tételével foglalkozó közös ajánlatát augusztusban juttatja el a Honvédelmi Minisztériumhoz a DaimlerChrysler Aerospace és a Dunai Repülőgépgyár. A fejlesztési részt a német fél vállalná magára, hiszen komoly tapasztalatokkal rendelkezik e téren, a magyar partner pedig a kivitelezést végezné. A SZOCIÁLIS TÁRCA keresztény családmodell megvalósítását kitűző tervezete Béki Gabriella szerint 70 évvel megy vissza az időben. Az államnak nem az a dolga, hogy beleszóljon a magánéletbe - jelentette ki az SZDSZ országos tanácsának elnöke a párt megyei elnökeinek tanácskozásán. Úgy látja: a tárca új koncepciója akadályozni kívánja az élettársi kapcsolatok egyenjogú elismerését, ami hátrányos helyzetbe hozná a házasságon kívül született gyermekeket. JOGSÉRTŐ a VII. Kerületi Önkormányzatnak a Hernád utcai iskola bezárására hozott döntése. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal szerint a kerület, amikor döntött az iskola felszámolásáról, még nem is rendelkezett annak fenntartói jogával, azzal, hogy idő előtt döntött az iskola bezárásáról, egyértelműsítette, hogy nem is akarja ellátni ezt az önkormányzati törvényben nevesített feladatot. A hivatal július 15-ig adott határidőt a törvénysértő döntés megváltoztatására. 1956 ENCIKLOPÉDIÁJÁT mutatják be ma, csütörtökön 11 órakor a Kossuth Klubban. A magyar forradalom és szabadságharc 1956. október 6. - december 12. című multimédia CD-ROM-ot Rainer M. János, az ’56-os Intézet főigazgatója, valamint Lux Zoltán, Germuska Pál és Szakolczai Attila szerkesztő ismerteti. Az Európa közepén Magyarország a jelenkorban sorozat első CD-ROM fejlesztését és megjelentetését a Soros-alapítvány támogatta. A Magyar Nemzet Hazai tudósítások Az önkormányzat eltüntetné a csiricsáré feliratokat „Látványszennyezés” a Terézvárosban (Folytatás az 1. oldalról) A Fővárosi Önkormányzathoz hasonlóan a kerület is szeretne fellépni a gyakran illegálisan elhelyezett reklámhordozók ellen, ám a Terézvárosban nem csupán az óriásplakátok megjelenését kívánják kontrollálni, hanem minden olyan cégtáblát, villogó, figyelemfelkeltő feliratot is, amelyek jelenleg a városrészt csúfítják. Az Andrássy úton, az Oktogonon vagy a Teréz körúton sétálva tapasztalhatjuk a nagyfokú „látványszennyezést”. A kerület képviselő-testülete olyan rendezési terveket fogad el, amelyek az elkövetkezendőkben engedélyhez kötik mindennemű reklámhordozó elhelyezését, s annak is szeretnék a gyakorlatban végrehajtható jogszabályi hátterét megteremteni, hogy a már kintlevő táblákat le lehessen szedni. Mindehhez a Főpolgármesteri Hivatallal is egyeztetni kell, hiszen a kerület frekventált útvonalai fővárosi tulajdonban vannak. Terézvárosban azt is szeretnék elérni, hogy a nagy nyereséget hozó reklámtáblák elhelyezéséből származó haszonból az önkormányzat, illetve az érintett társasházak is részesüljenek. A főépítész a társasház-tulajdonosokat is érdekeltté kívánja tenni, akik sokszor nem tudják, milyen potom összegekért bocsátják a házak falát vagy tetejét a hirdetők rendelkezésére. Tétényi Éva elismeri: mindez érdekeket sérthet, de valószínű, hogy az Oktogonon villogó fényreklámok is a rendezés áldozatául fognak esni. A kerület ez irányú törekvése már jól működött a Nyugati pályaudvar és az Oktogon között nemrégiben megnyílt bank esetében, ahol az önkormányzat szigorának köszönhetően semmilyen hivalkodó felirat nem került az épület homlokzatára. (sümegi) Számtalan cégtábla, különleges színekben pompázó lógó csúfítja az utcákat nagy zoltán felvétele Ismét terítéken a Nemzeti Színház építése Ferencvárosi telekügyletek A Fővárosi és a Zuglói Önkormányzatnak minél előbb egyértelművé kellene tennie, mely területet tartják alkalmasnak az új Nemzeti Színház felépítésére, s ehhez fel kell számolniuk a politikai és szakmai nehézségeket - jelentette ki Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott: a városházi ellenzéknek is az az érdeke, minél előbb elkezdődjék az új teátrum építése, s eltűnjön a város szívét elcsúfító Erzsébet téri gödör. Ennek érdekében akár még rendkívüli közgyűlés összehívását is kezdeményezik a nyáron. Más témáról szólva leszögezte: már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a környezetbarát midibuszok szervizelése igen drága és nem fizetődik ki a BKV-nak. A városháza most kivonta a forgalomból a buszok nagy részét. A Fidesz szerint meg kellene vizsgálni azok felelősségét is, akik a rendszer bevezetésekor - több mint öt esztendeje - nem vették figyelembe a felmerülő nehézségeket. A frakcióvezető szólt arról is, hogy a IX. Kerületi Önkormányzat várhatóan rendkívüli ülésen vitatja meg a kerületben lezajlott gyanús telekügyletek következményét. Néhány esztendeje ugyanis a DOMIX Kft. tíz telket kapott az önkormányzattól, hogy azokon lakásokat építsen, ám mind a mai napig nem kezdődött meg az építkezés. Ezért a Ferencváros vezetősége beperelte a kft.-t, ám Gegessy Ferenc, a kerület polgármestere a peren kívül ennek ellenére 15 milliót fizetett a cégnek. A kerületi képviselők most azt vizsgálják majd, menynyiben felelős a polgármester az önkormányzatot ért hátrányokért. Soltész Miklós, a közgyűlés kulturális bizottságának tagja arra hívta fel a figyelmet: a város különböző kulturális alapjainak csupán egy tizedét osztották fel különböző pályázók között, a kiosztott 132 millió forint egyharmadát az ’56-os Intézet Alapítvány és a Politikai Történeti Alapítvány kapta meg, míg több mint ezer pályázó semmilyen támogatásban sem részesült. (n. b.) Szeptemberben újabb egyezkedés a keresetekről Ötszázalékos belügyi béremelés Július 1-jétől átlagosan öt százalékkal emelkedik a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó intézmények dolgozóinak bére. Lapunkban már többször jeleztük, hogy a BM-köztisztviselők és közalkalmazottak fizetése a második fél évben emelkedik, s emiatt nem alakította meg május 1-jén sztrájkbizottságát a Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ). Lajtár József, a tárca helyettes államtitkár lapunknak elmondta: tízszázalékos béremelést kap július 1-jétől a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, a központi gazdasági főigazgatóság, a BM központi hivatala, az adatfeldolgozó munkavállalói, a Rendőrtiszti Főiskola tanárai, valamint a polgári védelem közalkalmazotti állománya. A mostani béremelés összességében 260 milliós kiadást jelent. A BM-ben január 1- jén már volt béremelés, akkor a 22 ezer dolgozó 0-10 százalék közötti, átlagosan kétszázalékos béremelést kapott. A tűzoltói állomány keresete 10, a határőröké átlagosan 6,1 százalékkal emelkedett. Az év eleji béremelés költsége 333,3 millióra rúgott. Bárdos Judit, a BDSZ főtitkára lapunknak megerősítette: tudomásul veszik a munkáltató döntését, de a százalékos mértéket nem fogadják el, mert nagyobb béremelést tartanak szükségesnek. Ezért szeptemberben újból tárgyalóasztalhoz ül a tárca és a szakszervezet vezetése: áttekintik, hogy a személyi juttatások milyen mértékű emelésére van lehetőség. (v. gy.) Nincs vérhiány Biztonságos az ország vérellátása. A korábbi zavarok abból adódtak: a kórházak gyakran csak az utolsó pillanatban adták le vérigényüket, s emiatt a legtöbb kérelem sürgős minősítést kapott. Mikola István, a Vérellátó Szolgálat főigazgatója szerint jelenleg tízezer egység feletti a nemzeti vérkészlet, ami messze a minimális biztonság felett van, vérhiányra legfeljebb a nyár végén lehet számítani. A jövőben hat regionális központot alakítanak ki, és 23 területi egység dolgozik majd. Ehhez ötmilliárdra lenne két éven belül szükség, de ennek idén csak a töredékéhez jutnak hozzá. A központnak 220 millióval tartoznak a kórházak, tetemes részével a SOTE, illetve a Hematológiai Intézet. A jövő évtől a jelenleginél biztonságosabb szűrést vezetnek be a hepatitis B vírus kimutatására. (é. a.) 1999. július 1., csütörtök Orbán Viktor a Magyar Rádióban A terhek csökkentése a cél A kormány összességében nem támogatta új adónemek jövő évi bevezetését - közölte Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő hangsúlyozta: idén olyan súlyos csapások érték a magyar gazdaságot, hogy inkább a biztonságra, a nyugalomra, a kiszámíthatóságra és a terhek csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. A miniszterelnök biztosnak nevezte, hogy nem vezetik be a földadót. Az ingatlanadó kapcsán igazságtalannak tartja az épület méretén és nem értékén alapuló jelenlegi rendszert. Szavai szerint azonban akkora az ellenállás, hogy „egyelőre jobb nem belenyúlni ebbe a hangyabolyba”. A kormány elképzeléseiről szólva az MTI tudósítása szerint Orbán elmondta: jövőre bevezetik a gyedet, és 25 vagy 50 százalékkal növelik a gyermek után járó adókedvezmény mértékét. A kormányfő biztosnak mondta az idősek utazási kedvezményeinek megmaradását, illetve az szja valamilyen mértékű csökkentését. Az Alkotmánybíróság keddi, médiatestületekre vonatkozó döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parlament helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségét. A döntés után revízió alá kell venni az Alkotmánybíróság határozatával ellentétes korábbi bírósági ítéleteket is - hangsúlyozta. Véleménye szerint az ÁPV Rt. és a televízió közötti megállapodás segít a csődhelyzet elhárításában, s így kialakulhat egy nem kereskedelmi jellegű, tehát nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb magyar közszolgálati tévé. A miniszterelnök leszögezte: szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását. .,Remélem, hogy a T. Ház kollektív bölcsessége előbb-utóbb eléri a kétharmados többséget” - fogalmazott. Postabanki VIP-hitelek A Fidesz nyilvánosságot kér Nem kell közjegyző által hitelesített nyilatkozat ahhoz, hogy a Postabank teljesítse a fideszes képviselők kérését, vagyis nyilvánosságra hozza, ha a honatyák valamelyike - állításával ellentétben - a pénzintézettől kedvezményes hitelt kapott - mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezető-helyettese azután nyilatkozott, hogy konzultált Urbán Lászlóval, a Postabank vezérigazgató-helyettesével. Az MTI annak kapcsán kérdezte Rogánt, hogy az SZDSZ kedden közölte: a Postabank a párt által kért igazolást csak a szabad demokrata képviselők írásos, közjegyző által hitelesített kérésére tudja kiadni. „A Postabank, elegendőnek tartja, ha minden fideszes honatya egy olyan írásos nyilatkozatot juttat el hozzájuk, amelyen saját kézjegye mellett két tanú aláírása is szerepel” - mondta Rogán. A Fidesz múlt hét pénteken jelentette be, hogy képviselőcsoportjának minden tagja írásban nyilatkozik arról, nincs az adott időszakban érvényes banki gyakorlatnál kedvezőbb feltételek mellett megkötött hitel-, betét- vagy lízingszerződése a Postabankkal. Egyben felhatalmazzák a pénzintézetet arra is, ha a nyilatkozattal ellentétben mégis van tudomása ilyen szerződésről, akkor azt hozza nyilvánosságra. Rogán leszögezte: mindenképpen arra törekszenek, hogy e hét péntekére az összes fideszes képviselőtől beszerezzék a tanúk aláírásával is ellátott nyilatkozatot, s azokat eljuttassák a pénzintézethez. - A Postabanktól átvett hitelek és befektetések értékesítésénél a 40 százalékos megtérülés nagyon pozitív eredmény lenne - mondta Sági Gyula, az értékesítést végző Reorg-Apport Rt. vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. A Reorg-csoport összesen 115 milliárd névértékű hitelt és befektetést vett át a Postabanktól. Elkészült a Kehi jelentése Napokon belül várható a miniszterelnök döntése arról, milyen mértékben és mélységben tájékoztatják a közvéleményt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a Postabank vizsgálatáról szóló jelentéséről - közölte Sepsey Tamás, a Kehi elnöke szerdán az MTI-vel. Hozzátette: a hivatal elkészítette a Postabank-jelentést és a nap folymán elküldték azt a miniszterelnöknek. A kormányfő döntésének megfelelő mértékű és mélységű lesz a tájékoztatás a jelentésről - mondta Sepsey. Az Alkotmánybíróság döntése után További vita a médiakuratóriumokról A kisgazdapárt országgyűlési frakciója meg kívánja nyerni a másik két koalíciós képviselőcsoport támogatását az átvilágítási törvény módosításához - tudta meg az MTI Turi-Kovács Bélától. A kisgazda frakcióvezetőhelyettes elmondta: az Alkotmánybíróság keddi döntése az átvilágítandó személyek körének meghatározását kifejezetten az Országgyűlés kompetenciájába sorolta. Az FKGP számára ez egyértelművé tette, hogy az Országgyűlésnek tárgyalnia kell Csúcs László képviselő egyéni módosító javaslatát, amely bővítené az átvilágítandó személyek körét - közölte. Csúcs javaslata értelmében az átvilágítás az újságírók jelentős részére is kiterjedne. A szocialista párt elnöksége felszólítja a kormánypártokat: kezdeményezzék a Magyar Rádió és a Duna televízió kuratóriumi elnökségébe, illetve az MTI tulajdonosi tanácsadó testületébe „alkotmányellenesen delegált” kurátoraik haladéktalan lemondását a törvényes testületi arányok biztosítása érdekében - mondta Lendvai Ildikó. „Az MSZP elnöksége felszólítja az Országgyűlés elnökét: az őszi ülésszakon haladéktalanul tűzze napirendre az ellenzéki jelöltekről való szavazást” - folytatta. Hozzátéve: az ellenzéki frakciók állítottak jelölteket, tehát nem alakulhat csak kormánypártiakból álló csonka kuratóriumi elnökség az MTV-ben. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese pártja nevében levélben fordult Áder Jánoshoz, az Országgyűlés elnökéhez, hogy a parlament rendkívüli ülésen döntsön a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan kialakult alkotmányossági kérdésben. Az SZDSZ a kezdeményezéssel azt kívánta elérni, ne egy ellenzéki párt a szükséges aláírások összegyűjtésével, hanem - a megegyezés szándékát is jelezve - az Országgyűlés elnöke hívja össze a rendkívüli ülést. A szabad demokraták szerint a törvénytelen helyzet felszámolása nem várhat őszig. A Magyar Demokrata Néppárt mindig azon az állásponton volt, hogy közjogi értelemben a parlamenten kívüli párt nem számít sem kormánypártinak, sem ellenzékinek - jelentette ki az MTI-nek Pusztai Erzsébet. Hozzátette: az alkotmánybírósági döntés után a parlamenti pártokon a sor, hogy az egyensúlyt a kuratóriumokban ennek megfelelően megteremtsék. A MUOSZ elnöksége szerint az Alkotmánybíróság döntése után elkerülhetetlen, hogy a Magyar Rádió, a Duna televízió és az MTI kuratóriumainak elnökségeiből önként vonuljanak viszsza a KDNP- és MDNP-delegáltak. Az elnökség sürgető feladatnak tartja a Magyar Televízió Rt. teljes létszámú kuratóriumi elnökségének a megválasztását, mert ez az alapkövetelménye annak, hogy az MTV Rt. képes legyen eleget tenni a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségeiből fakadó feladatainak.