Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-20 / 271. szám
1999. november 20., szombat Ezer év képes történelme Arcképcsarnok Szent Istvántól Antall Józsefig Száz történelmi személy portréján keresztül ezer év történelmét tekinti át a december elején boltokba kerülő Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. A Szent Istvántól Antall Józsefig terjedő nagy ívű történelmi tabló, a múlt különböző előjelű egyéniségeit, híreseket és hírhedteket egyaránt bemutató kötet hetvenöt történész - az adott kor neves kutatói munkájának gyümölcse. Csak történelmi személyiségek szerepelnek benne, azaz olyanok, akik meghatározói voltak az ország politikai életének. (Jeles művészeket, tudósokat nem vettek fel a kötetbe, kivéve, ha a politikában is fontos szerepet játszottak egykoron.) E kézikönyv - mely a hazai történettudomány ismeretanyagát tükrözi - a szó legnemesebb értelmében ismeretterjesztő, könynyem érthető, ugyanakkor pontos és alapos. A kötet gazdagon illusztrált, főleg olyan képeket kerestek a múltból, melyeket eddig csak ritkán vagy még sohasem közöltek szélesebb publikum előtt. Képszerkesztőnek a Nemzeti Múzeum két munkatársát kérték fel, akik elsősorban saját intézményük anyagából válogatták össze az illusztrációkat. - Nem volt könnyű kiválasztani azt a száz személyiséget, aki méltón reprezentálja ezer év történelmét - mondja Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat szerkesztője, aki egyben az Arcképcsarnok munkálatainak egyik koordinátora. Úgy véljük, történelmünk akkor lesz teljes, ha a különböző értékrendű, gyakran egymással rivalizáló és homlokegyenest ellentmondó álláspontot képviselő személyek egymás mellé kerülhetnek, hiszen a különböző érdekek küzdelméből jön létre a történelem, ezt kívánjuk ábrázolni az olyan ellentétpárokkal, mint Károlyi Sándoré meg Pálffy Jánosé, a reformációellenreformáció nagyjaié vagy a reformkor szemben álló alakjaié. Árnyalt képet igyekszünk adni róluk, de a végső értékítéletet az olvasóra bízzuk. Olyan pozitív és negatív alakokat kerestek tehát, akiket gyakran egészen másként ítélt meg saját koruk, mint a későbbi századok történészei. A legproblematikusabb időszak természetesen a XX. század, hiszen nagyon sokféle értékrend él egyszerre egymás mellett. A kézikönyv egyharmada e századi alakokkal foglalkozik, és valószínűleg egyes személyiségek ábrázolása vitára ad majd okot, hiszen szerepvállalásuk óta viszonylag kevés idő telt el. A teljesség érdekében egymás mellé állították Ferenc Józsefet, Tisza Istvánt, Kun Bélát, Teleki Pált, Károlyi Mihályt, Horthy Miklóst, Mindszenty Józsefet és Kádár Jánost. Felvettek néhány, a trianoni határon túlra szorult magyar politikust is a könyvbe. Típusalakokat kerestünk - mondják -, olyan figurákat, akik ha egyetemes történelmi szerepükkel nem is biztos, hogy kiemelkednek, viszont saját korukat kiválóan képviselik. Ezért szerepeltetjük középkori női szentjeinket, a főpapokat jelképező Szálkai Lászlót vagy a középkori főúr jó és rossz oldalait megtestesítő Újlaki Miklóst. A kézikönyv - amely a szerkesztők szándéka szerint a tartalomhoz méltó formában kerül az olvasók elé a Rubicon folyóirat és a debreceni illetőségű Lap-ics terjesztő cég Aquila Kiadójának közös vállalkozása. Három éve, hogy a tengerentúlról hazaérkezett az élete nagyobb részét konok és következetes emigrációban élő Márai Sándor hagyatéka. A Petőfi Irodalmi Múzeum, a becses örökség őrizete s gondozója mindent elkövet, hogy az évtizedeken át hisztérikusan megtagadott, majd pedig hisztérikusan körülrajongott író hiteles képét állítsa a nagyközönség elé. E szándék megtestesülése lesz az a Máraiemlékalbum is, amely a XX. századi magyar próza fejedelmének századik születésnapján, 2000. április 11 -én jelenik meg a Helikon Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Nagyobbrészt fotókból áll majd e kiadvány - mondja a szerkesztő Mészáros Tibor. A fényképek két nagyobb forrásból származnak: az egyik a Vörösváry Istvánná által hazaküldött hagyaték, a másik egy távoli Márai rokon ajándéka a múzeumnak. A teljes életet ábrázolják e fényképek, kivéve a húszas éveket. (Ebből az időből viszonylag kevés felvétel maradt fenn.) Olyan pályaképet kaphatunk általuk, amelyek az ismeretlen Márait mutatják be - folytatja a szerkesztő -, a távolságtartó, a komoly (komor) írófejedelem derűs pillanatait is megörökítve. Sok felvétel található például a világutazó Márai „illusztrálására”. Valószínű, hogy e fényképek egy részét ő maga készítette. (A tájat örökítette meg a legszívesebben, jellegzetes tárgyi emlékeivel.) Azokat a felvételeket pedig, amelyeken ő maga is látható, bizonyára a felesége, vándorlásainak hűséges társa fotografálta kirándulásaik alkalmával. Van azután harmadik lelőhelye is az ismeretlen Márai Sándorról készült fényképeknek: a két világháború közötti magyar sajtó. Elfelejtettük (elfelejtették velünk) azt a Márait, aki a harmincas években meg a negyvenes évek legelején a magyar szellemi élet egyik legfontosabb személyisége volt, aki Thomas Mannt kalauzolta Pest és Buda utcáin, aki a könyvnapon Tamási Áron és mások társaságában tanúsította: rangja van a könyv ünnepének. A kötetet Szőnyi Zsuzsának a visszaemlékezése kíséri (Szőnyi István római emigrációban élő leánya az egyik leghűségesebb levelezőpartnere volt Márai Sándornak), a fotókhoz pedig Máraiírásokból vett idézeteket társítanak. A kötet végére életrajz kerül a művek jegyzékével annak a sok pontatlanságnak a kiküszöbölésére is, amelyek Márai Sándor életművével kapcsolatban mind a mai napig élnek. Az ismeretlen Márai Sándor Emlékalbum a századik születésnapra ...történelem első kézből... Az író még idehaza, Mikó utcai otthonában. ...és emigrációban, a tengeren havranzoltán reprodukciói Százötvenmillió forint támogatás jut a millenniumi könyvsorozat százötvenhat kötetére, amelynek tervét az Osiris Kiadó készítette el, a kiadásba azonban utóbb az Európa, a Jelenkor, a Magvető, a Balassi, a Talentum, illetve a Püski Kiadó is bekapcsolódott. Az idei első huszonnégy kötet már megjelent az Osiris gondozásában, és a tervek szerint karácsonyig még további tizenkét könyv kerül a boltokba, többek között Mikszáth, Németh László, Jókai, Csokonai művei az Európánál, Balassi Bálint összes műve a Balassi Kiadónál, a Jelenkor pedig ebben az évben egy Déry- és egy Lövik Károly-novelláskötet kiadására vállalkozott. Végeredményben az Osiris száz, a másik hat kiadó ötvenhat kötetet ad ki. Egy olcsó könyvsorozat gondolata, tudtuk meg Domokos Mátyástól, aki az Osiris Kiadó millenniumi könyvtárának darabjait szerkeszti, már régen elkészült a könyves műhelyben, ám hiányzott hozzá a pénz. Az lenne ugyanis az ideális, ha a vállalkozás megállna a saját lábán, s akkor az idők végezetéig folytatható lenne. Amikor az Az olcsó könyvek föltámadása Százötvenhat kötet egy sorban Osiris előállt a millenniumi sorozat ötletével, mondja a szerkesztő, még parlamenti felszólalásban is feltették a kérdést, miért egyetlen kiadónak jut az állami támogatásból. Ennek azután az lett a következménye, hogy most nem egyetlen kiadó készíti a sorozatot. Kitalálói arra építették ötletüket, hogy a magyar irodalom a Halotti beszédtől kezdődően kimeríthetetlen kincsesbánya. Mindent ki kell tehát újból adni, ami irodalmilag kétségbevonhatatlan érték, és ami az olvasó számára ma is „fogyasztható”. Nincsenek protokolláris szempontjaik - mondja Domokos Mátyás. A terjedelem viszont erősen befolyásolja a válogatást, tudtuk meg, mivel egy kötet nem lehet tizenegy szerzői ívnél hosszabb. Éppen a magyar költészet legnagyobb életművei nem férnek bele a sorozatba, a legjobb költőinket viszont nem érdemes válogatásban kiadni. Megjelenik viszont a Csongor és Tünde, már kapható Arany László A délibábok hőse című elbeszélő költeménye, készül Szabó Lőrinc Tücsökzenéje, Petőfi János vitéze, és az Apostol is belefér egy kötetbe. Domokos Mátyás elmondása szerint külön gondot jelent azoknak a bemutatása, akiket ma már nehéz olvasni. Kemény Zsigmond vagy Eötvös József remekei például ebbe a sorba tartoznak. Domokos Mátyás kiemelte, elismerés illeti a kulturális kormányzatot, amiért támogatja e könyvsorozatot, és feltámasztja általa az olcsó könyvtárat. A vállalkozás érdemének tartja, hogy újra felfedezi a magyar irodalomnak a költészet után leggazdagabb termését, a novellairodalmat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a válogatott novelláskötetek, még a mára elfeledett Cholnoky László művei is igen nagy sikert arattak. Gyakran hangzik el, hogy irodalmunkban kevés a regény, ennek azonban Domokos szerint elsősorban gazdasági okai voltak. A magyar írók többsége - gondoljunk csak Karinthy Frigyesre, Csáth Gézára - nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy megengedje magának a regényírás luxusát (Thomas Manni tizenhat évig írta a József és testvéreit úgy, hogy közben egyetlen napot sem kellett kihagynia). Márpedig akik ilyen remek novellákat tudtak írni, bizonyosan képesek lettek volna nagyszerű regények alkotására is. (Mint ahogyan írtak is.) Az Osiris köteteiben a műveket rövid, lexikon tömörségű utószó egészíti ki, melyből az olvasó megismerheti az író életútját és szellemi életrajzát, és a szerzőhöz kapcsolódó ajánló bibliográfiát is csatolnak. ise. Millennium A Millenniumi Könyvtár tervezett kiadványai EURÓPA KÖNYVKIADÓ: Magyar népballadák, Sarkadi Imre: Elbeszélések, Csokonai Vitéz Mihály: Versek, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I—II., Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya - Kamnyóné, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Gárdonyi Géza: Egri csillagok I—II., Mikszáth Kálmán: Fekete város I—II., Móricz Zsigmond: Rokonok, Németh László: Iszony I—II., Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma TALENTUM KIADÓ: Katona József: Bálik bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Móricz Zsigmond: Úri muri, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig I—II., Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival I—II., Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Jókai Mór: Az arany ember I—II., Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember I—II. MAGVETŐ KIADÓ: Ottlik Géza: Iskola a határon I—II., Csáth Géza: Elbeszélések, Déry Tibor: G. A. úr X-ben I—II., Szerb Antal: Utas és holdvilág I—II., Szerb Antal: Pendragon legenda I—II. JELENKOR KIADÓ: Vajda János: Versek, Déry Tibor: Elbeszélések, Márai Sándor: Szindbád hazamegy, Márai Sándor: Egy polgár vallomásai I-D. PÜSKI KIADÓ: Sinka István: Versek, Erdélyi József: Versek, Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig, Veres Péter: Novellák BALASSI KIADÓ: Janus Pannonius: Versek, Balassi Bálint: Versek, II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, Bornemisza Péter: Válogatás, Heltai Gáspár: Válogatás OSIRIS KIADÓ: Ady Endre: Versek, Arany János: Toldi, Arany János: Versek, Arany László: A délibábok hőse, Babits Mihály: Versek, Berda József: Versek, Berzsenyi Dániel: Versek, Cholnoky László: Bertalan éjszakája, Császár István elbeszélései, Dsida Jenő: Versek, Eötvös József: A falu jegyzője, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Fája Géza: Viharsarok, Füst Milán: Nevetők, Füst Milán: Versek, Galgóczi Erzsébet elbeszélései, Gelléri Andor Endre elbeszélései, Hajnóczy Péter elbeszélései, Heltai Jenő: A 111-es, Heltai Jenő: Family Hotel - Kiskirályok, Hunyady Sándor elbeszélései, Illés Endre: Belvárosi karácsony, Illyés Gyula: Puszták népe, Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban, Illyés Gyula: Versek, Jékely Zoltán: Versek, Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, Jókai Mór: Egy magyar nábob, Jókai Mór: Elbeszélések I., Jókai Mór: Elbeszélések II., Jókai Mór: És mégis mozog a Föld, Jókai Mór: Szabadság a hó alatt, Jókai Mór: Válogatott kisregények, József Attila: Versek, Juhász Gyula: Versek, Kaffka Margit: Hangyaboly, Kaffka Margit: Színek és évek, Karinthy Frigyes elbeszélései, Karinthy Frigyes: Könnyed társalgás, Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Kemény Zsigmond: Zord idők I., Kemény Zsigmond: Zord idők II., Kodolányi János elbeszélései, Kolozsvári Grandpierre Emil: A boldogtalanság művészete, Kolozsvári Grandpierre Emil: Elbeszélések, Kormos István: Versek, Kosztolányi Dezső: Elbeszélések I, Kosztolányi Dezső: Elbeszélések II., Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő, Krúdy Gyula: Asszonyságok díja, Krúdy Gyula: Válogatott kisregények, Krúdy Gyula: Válogatott elbeszélések I., Krúdy Gyula: Válogatott elbeszélések II., Krúdy Gyula: Vörös postakocsi, Lövik Károly: Elbeszélések, Madách Imre: Mózes, Mándy Iván: Fabulya feleségei (a Holnap Kiadóval közösen), Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Mikszáth Kálmán: Különös házasság, Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász, Mikszáth Kálmán: Válogatott elbeszélések I., Mikszáth Kálmán: Válogatott elbeszélések II., Mikszáth Kálmán: Válogatott kisregények, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc: Egy gazdátlan csónak, Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, Móricz Zsigmond: Árvácska, Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Móricz Zsigmond: Forró mezők, Móricz Zsigmond: Pillangó, Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések, Móricz Zsigmond: Válogatott kisregények, Nagy Lajos: Elbeszélések, Nagy Lajos: Budapest Nagy kávéház, Nagy Lajos: Kiskunhalom, Nagy László: Versek, Nemes Nagy Ágnes: Versek, Németh László: Gyász, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Petőfi Sándor: Az apostol, Petőfi Sándor: János vitéz, Petőfi Sándor: Versek, Pilinszky János: Versek, Radnóti Miklós: Versek, Szabó Dezső: Elbeszélések, Szabó István elbeszélései, Szabó Lőrinc: Versek, Szabó Pál: Talpalatnyi föld, Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz, Szerb Antal: A fehér mágus, Szép Ernő: Versek, Tamási Áron: Bölcső és bagoly, Tersánszky Józsi Jenő: Egy ceruza története, Tersánszky Józsi Jenő: Elbeszélések, Tersánszky Józsi Jenő: A margarétás dal, Tóth Árpád: Versek, Tömörkény István: Elbeszélések, Tömörkény István: Csata a katonával, Török Gyula: Ikrek, Török Sándor: Életem kész regény, Vas István: Versek, Vörösmarty Mihály: Versek Magyar Nonzet 3