Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22 / 18. szám
4 fanyar Nemzet VJ- Millennium Albumok, kódexek az ezredfordulóra A Kossuth Kiadó ünnepi kiadványai Ritka jelenség kis hazánkban, hogy az ünnepet előkészítő művek, kézikönyvek, segédeszközök előbb vehetők használatba, mint ahogyan a jeles nap ránk köszön. Az már gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi szakemberek hamarabb szereznek tudomást fontos produktumainkról, mint a hazai nagyközönség. A Kossuth Kiadó szép könyvét a magyar Szent Koronáról (alcíme: Királyok és koronázások) igaz, előbb ismerte meg a frankfurti könyvvásár népe, mint mi idehaza, de éppen időben, azaz a millenniumi előkészületek napjaiban vehette kezébe a Tóth Endre által írt és Szelényi Károly fotóival illusztrált albumot az érdeklődő határainkon belül is. Éppen úgy, akár az évente általában száz kiadványt kibocsátó intézmény többi, a millenniumra szánt kötetét. A frankfurti könyvvásárra három nyelven jelentettük meg: angolul, német és magyarul a Magyar Szent Korona című könyvet - mondja az igazgató, Kocsis András Sándor. A fotók 17 évvel ezelőtt készültek, jobbakat náluk senki nem csinált azóta sem. Koronázástörténet is ez a kiadvány, nem csak a Szent Korona ábrázolása. Klaszszikus ismeretterjesztő mű tehát, amelyet kifejezetten a 2000. esztendőre szántunk. Mindenki boldogan és lelkesen dolgozott rajta, mert mindenki sejtette, sikert aratnak vele. Azt is gondolták, kéthárom évig piacon is tartható ez a nem túl drága, igényes, reprezentatív album. Nemcsak a koronáról ad ugyanis érzékletes leírást és pontos képet, hanem mindazokról a tárgyakról, amelyeket a koronázások alkalmával használtak. A millenniumi Magyarországot bemutató majd 100 esztendős album hasonmás kiadása is igen népszerű és időszerű cselekedetnek bizonyult. A kötetben szereplő épületek jelentős része sajnos már nem látható. A kiadvány művelődéstörténeti értékét ez még csak fokozza. Két esztendeje piacon van ez a kiadványunk - folytatja a kiadó „millenniumi listáját” az igazgató -, és folyamatosan piacon is tartjuk, óriási a kereslet iránta. A Magyar kódex a századvégi könyvkiadás egyik legjelentősebb vállalkozása. Hat kötetre tervezik, minden esztendőben két kötettel jelentkeznek: áprilisban és októberben. A két első kötet már kapható, a harmadikat a tavaszra várhatjuk. Átfogó művelődéstörténet ez a kiadvány, a kezdetektől napjainkig írja le történelmünket, kultúránkat, életmódunkat, gazdaságunkat. Az utolsó kötetnek ez lesz a címe: Magyarok a XX. században (az első kötet az Árpádok világát ábrázolja 1301-ig, a második 1526-ig a lovagkort és a reneszánszt ismerteti). A Magyar Tudományos Akadémia harminc-ötven év közötti tudósnemzedéke dolgozott és dolgozik a Magyar kódex érdekében. A „nagy öregek” neve a lektorok között fedezhető fel. A Magyar kódex valamennyi kötetét gesztusértékű összeggel támogatja a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala. (Egy kötetnek csak a nyomdaszámlája 17 millió forint.) Áttételesen kapcsolódik a millenniumhoz az első felelős kormány képeskönyve és a Batthyány-emlékalbum. Ez utóbbi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi támogatásával jelenik meg. Zala György, a millennium szobrásza gyakorlatilag teljesen ismeretlen a mai ifjúság előtt. Pedig olyan termékeny művész volt, mint amilyen tehetséges. (Egyes vélekedések szerint a világon ő mintázta a legtöbb lovas szobrot.) A 2000. évre természetesen őt is „képbe hozta” a kiadó. A magyar katolicizmus ezer évéhez kapcsolódik A pápaság története című kiadványuk, Gergely Jenő könyve, a korábban már napvilágot látó mű bővített, javított változata. A millennium évében folytatja az igazgató - ékesen szeretnék reprezentálni azt a kultúrát, amit az elmúlt ezer év teremtett e vidéken. Ilyen szemszögből nézvést millenniumi kiadványuknak tekintik a Kossuth Kiadó munkatársai Az ember tragédiájának angol és német nyelvű változatát is. Kevesen tudják a Kossuthról, hogy a CD-ROM „műfajában” ők a „piacvezetők”. 2001-ig jelenik meg az a sorozatuk, amelyet még 1998-ban indítottak el Magyarország flórájáról és faunájáról. Eddig öt részt bocsátottak ki, Magyarország gombái, emlősei, halai, kétéltűi és vadvirágai ábrázoltatnak rajtuk. Magyar nyelvet oktató programjukat, amely három részből áll, főleg a külföldieknek és a második, harmadik generációs, őseik nyelvével és kultúrájával megismerkedni óhajtó, idegenben született magyar fiataloknak szánják. ABATTITkftNYKDimifW EMLÉKALBUMA 2000. január 22., szombat Eseménynaptár 2000 (I.22. - II. 5.) I. 22. Jászkisér: Himnuszmondó verseny; I. 22. Komló: Millenniumi nap (zászlóátadás), Kodály Zoltán nemzetközi kórusfesztivál; I. 22. Mezőtúr: A millenniumi ünnepségsorozat nyitó rendezvénye; I. 22. Nyíregyháza: Hitből és homokból helytörténeti korrajz egy város alapításáról (zenés színházi előadás); I. 22. Pásztó: Himnusz-szavaló verseny; I. 22. Romhány: A romhányi csata évfordulója (kiállítás, koncert) I. 22. - I. 30. Szécsény: Millenniumi nap (zászlóátadás), Szavaló- és népdalverseny; I. 22. Várpalota: A millenniumi év köszöntése (ünnepség, színházi előadás); I. 22. - I. 28. Vasvár: Ars Hungarica, Tóth Csaba festőművész kiállítása; I. 22. Zamárdi: Vers-, próza-, rajzpályázat kisiskolásoknak; I. 23. Kaposvár: Millenniumi nap (zászlóátadás); I. 23. Szeghalom: Az iskola 50 éve — Iskolatörténeti kiadvány bemutatója; I. 27. Budapest: A Central kávéház hivatalos megnyitója (emléktáblaelhelyezés); I.27. Dévabánya: Honfoglalás és államalapítás (vetélkedő); I. 28. Tiszavasvári: Millenniumi nap; I. 29. Balassagyarmat: A Civitas Fortissima megünneplése; I. 29. - V. 27. Budapest: Történelmi játszóház (I. 29., II. 26., III. 25., IV. 29., V. 27.); I.29. Csetény: Helytörténeti vetélkedő; I. 30. Budapest: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország (koncert); I. 31. Kevermes: Történelmi előadás és vetélkedősorozat, millenniumi rajz- és fotópályázat; I. 31. Sitke: Bornemisza Péter: Magyar Elektra című művének előadása; I. 31. - V. 07. Somogyszob: Millennium 2000 (országos játékverseny) II. 01. - X. 01. Derecske: Hajdú-bihari grafikai telep millenniumi pályázati kiállítása; II. 01. - VI. 30. Dombóvár: Országos történelmi levelezős játék; II. 01. - V. 30. Sopron: A kereszténység legkorábbi emlékei Sopron környékén (konferencia); II. 01. - IV. 30. Túrkeve: Cigány kultúra az ezeréves keresztény Magyarországon; II. 04. Budapest: Bánffy György: A mandarinsztori című művének bemutatása, II. 05. Budapest: Balázs Ferenc élete és munkássága (konferencia) Jókai Mór hagyatéka könyv alakban A gondos és szorgalmas nemzeti mesemondó Nevezetes évfordulóink rengetegében sem feledkezhetünk meg róla, hogy ez évben (február 18-án) lesz 175 esztendeje, hogy a mind a mai napig legnépszerűbb magyar író, Jókai Mór megszületett. A könyvkiadás, az irodalomtörténet és a muzeológia számon is tartja az évfordulót, sőt, azt is mondhatni, az elkövetkező másfél év Jókai éve is lesz, nem csak ezeréves keresztény államiságunké. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával millenniumi keretek között idézik meg a modern korunkban oly sokszor megtagadott, de mindenkinél szívesebben olvasott szerző életútját, munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai hagyatékának feldolgozásával és könyv alakban való megjelentetésével. A Jókai-relikviák című kiadvány az 1998-ban elindított sorozat folytatása. Az első kötet Petőfi hagyatékát mutatta be a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. - Petőfinél a maga után hagyott tárgyak összegyűjtése volt a feladat - mondja Kalla Zsuzsa, a majdani kötet szerkesztője. Rekonstruálni valamikori lakását, a költőhöz tartozó tárgyak együttesét. Jókai Mór esetében más a feladatunk - folytatja. - Négy fontos lakhelyének a miliőjét idézhetjük meg, s azt a gazdag tárgyi hagyatékot, amelyet ő maga meg az írót körülvevő asszonyok őriztek meg az utókornak. A visszaemlékezések segítenek tisztázni, melyik tárgy volt valóban kedves Jókainak és melyik az asszonyoknak, kiváltképpen az öregkorára rettenetes gyűjtőszenvedéllyel megvert Laborfalvy Rózának. A kötetbe bekerülő tárgyak jelentős része a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van - folytatja a muzeológusnő -, másokat ellenben - amint a Petőfi-kiadvány összeállításakor is - más intézményeknél kell felkutatni. Veszprémben, Komáromban, Kecskeméten és Pápán például érdemes mindenképpen próbálkozni. Nem is csak az írófejedelem tárgyi hagyatéka roppant gazdag, hanem a pályakezdő fiatalember múltja is kikövetkeztethető, többek között a komáromi szülői házból megmaradt rekvizitumok révén. Jókai igen érzelmesen kötődött gyermekkora minden emlékéhez, Komárom pedig igyekezett nagy fiának mindennemű hagyatékát összegyűjteni és megőrizni. A kötet megjelenését jelentős kiállítás előzi majd meg, ez 2001 októberétől látható, és Budapest Jókaiját állítja a középpontba. - A Jókai-tárgyegyüttes sokszínűsége valósággal rabul ejti az embert, még a sokat tapasztalt muzeológust is - mondja Kalla Zsuzsa. Természettudományos vizsgálódásaihoz használatos tárgyai, szőlészeti-borászati érdeklődésének rekvizitumai, rózsakertjének metszőollói, kőzet- és ásványgyűjteménye mellett természetesen magát az életművet is be szeretnék mutatni a kötetben. Könyvtárának feldolgozása most folyik. A Jókaiművek forrásaira, az író tájékozódási lehetőségeire bizonyára pontosan rávilágít majd mindaz, amit bibliotékájáról újólag megtudunk. (A II. világháború idején súlyos károk érték a Jókaihagyatékot, könyvtárának tetemes része elpusztult. Szerencsére kéziratai kisebb kárt szenvedtek az ostrom napjaiban. A rokonok, a Feszty-utódok saját tulajdonukból igyekeztek pótolni a veszteségeket, ezekről a példányokról azonban nehezebb kideríteni, s hogy használta-e őket Jókai Mór. Kézirataiból, hagyatékából a szorgalmas, pedáns alkotó képe rajzolódik elénk, aki minden áldott délelőtt íróasztalánál dolgozott. Egyéb teendőit, legyen az politika vagy társasági élet, délutánra halasztotta - összegzi a hagyaték rendszerezője, a majdani kötet szerkesztője mindazt, amit Jókairól, az emberről tárgyai ismeretében megtudhatunk. A könyvet 2001-ben adják az olvasók kezébe, közben a relikviasorozat további köteteit tervezik a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai. A Jókaikönyvet az Ady-relikviák című kiadvány követné. E könyveknek irodalomtörténeti-kultúrhistóriai jelentőségünkön túl az is indokolja a világrajöttét, hogy általuk áttekinthetővé válna az a tetemes gyűjteményi anyag, amely múzeumi raktárakban porosodik. Készült a Nemzeti Kulturális s____f____g örökség m rf* Minisztériumának -JiS==r_ ül 4 " támogatásával A mellékletet készítette: Lőcsei Gabriella Az aggastyánról készült hiteles portré Még életében minden módon kinyilvánították szeretetüket az olvasók Az író széke a múzeum raktárában HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELEI