Magyar Nemzet, 2000. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

4 fanyar Nemzet V­­J- Millennium Albumok, kódexek az ezredfordulóra A Kossuth Kiadó ünnepi kiadványai Ritka jelenség kis hazánkban, hogy az ünnepet előkészítő művek, kézikönyvek, segédeszközök előbb vehetők használat­ba, mint ahogyan a jeles nap ránk kö­szön. Az már gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi szakemberek hamarabb szereznek tudomást fontos produktu­mainkról, mint a hazai nagyközönség. A Kossuth Kiadó szép könyvét a magyar Szent Koronáról (alcíme: Királyok és koronázások) igaz, előbb ismerte meg a frankfurti könyvvásár népe, mint mi ide­haza, de éppen időben, azaz a millenniu­mi előkészületek napjaiban vehette kezé­be a Tóth Endre által írt és Szelényi Ká­roly fotóival illusztrált albumot az érdek­lődő határainkon belül is. Éppen úgy, akár az évente általában száz kiadványt kibocsátó intézmény többi, a millen­niumra szánt kötetét.­­ A frankfurti könyvvásárra három nyelven jelentettük meg: angolul, né­met és magyarul a Magyar Szent Koro­na című könyvet - mondja az igazgató, Kocsis András Sándor. A fotók 17 év­vel ezelőtt készültek, jobbakat náluk senki nem csinált azóta sem. Koroná­zástörténet is ez a kiadvány, nem csak a Szent Korona ábrázolása. Klasz­­szikus ismeretterjesztő mű tehát, ame­lyet kifejezetten a 2000. esztendőre szántunk. Mindenki boldogan és lelkesen dol­gozott rajta, mert mindenki sejtette, si­kert aratnak vele. Azt is gondolták, két­­három évig piacon is tartható ez a nem túl drága, igényes, reprezentatív album. Nemcsak a koronáról ad ugyanis ér­zékletes leírást és pontos képet, ha­nem mindazokról a tárgyakról, amelye­ket a koronázások alkalmával használ­tak.­­ A millenniumi Magyarországot be­mutató majd 100 esztendős album ha­sonmás kiadása is igen népszerű és idő­szerű cselekedetnek bizonyult. A kötet­ben szereplő épületek jelentős része saj­nos már nem látható. A kiadvány műve­lődéstörténeti értékét ez még csak fokoz­za. Két esztendeje piacon van ez a kiad­ványunk - folytatja a kiadó „millenniu­mi listáját” az igazgató -, és folyamato­san piacon is tartjuk, óriási a kereslet iránta. A Magyar kódex a századvégi könyvkiadás egyik legjelentősebb vállal­kozása. Hat kötetre tervezik, minden esztendőben két kötettel jelentkeznek: áprilisban és októberben. A két első kö­tet már kapható, a harmadikat a tavaszra várhatjuk. Átfogó művelődéstörténet ez a kiadvány, a kezdetektől napjainkig írja le történelmünket, kultúránkat, életmó­dunkat, gazdaságunkat. Az utolsó kötet­nek ez lesz a címe: Magyarok a XX. szá­zadban (az első kötet az Árpádok világát ábrázolja 1301-ig, a második 1526-ig a lovagkort és a reneszánszt ismerteti). A Magyar Tudományos Akadémia har­­minc-ötven év közötti tudósnemzedéke dolgozott és dolgozik a Magyar kódex érdekében. A „nagy öregek” neve a lek­torok között fedezhető fel. A Magyar kó­dex valamennyi kötetét gesztusértékű összeggel támogatja a Magyar Millen­nium Kormánybiztos Hivatala. (Egy kö­tetnek csak a nyomdaszámlája 17 millió forint.) Áttételesen kapcsolódik a millen­niumhoz az első felelős kormány képes­könyve és a Batthyány-emlékalbum. Ez utóbbi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi támoga­tásával jelenik meg. Zala György, a millennium szobrá­sza gyakorlatilag teljesen ismeretlen a mai ifjúság előtt. Pedig olyan termékeny művész volt, mint amilyen tehetséges. (Egyes vélekedések szerint a világon ő mintázta a legtöbb lovas szobrot.) A 2000. évre természetesen őt is „képbe hozta” a kiadó. A magyar katolicizmus ezer évéhez kapcsolódik A pápaság története című kiadványuk, Gergely Jenő könyve, a ko­rábban már napvilágot látó mű bővített, javított változata.­­ A millennium évében­­ folytatja az igazgató - ékesen szeretnék reprezentál­ni azt a kultúrát, amit az elmúlt ezer év teremtett e vidéken. Ilyen szemszögből nézvést millenniumi kiadványuknak te­kintik a Kossuth Kiadó munkatársai Az ember tragédiájának angol és német nyelvű változatát is. Kevesen tudják a Kossuthról, hogy a CD-ROM „műfajában” ők a „piacveze­tők”. 2001-ig jelenik meg az a soroza­tuk, amelyet még 1998-ban indítottak el Magyarország flórájáról és faunájáról. Eddig öt részt bocsátottak ki, Magyaror­szág gombái, emlősei, halai, kétéltűi és vadvirágai ábrázoltatnak rajtuk. Magyar nyelvet oktató programjukat, amely há­rom részből áll, főleg a külföldieknek és a második, harmadik generációs, őseik nyelvével és kultúrájával megismerkedni óhajtó, idegenben született magyar fiata­loknak szánják. ABATTITkftNY­KDimifW EMLÉKALBUMA 2000. január 22., szombat Eseménynaptár 2000 (I.22. - II. 5.) I. 22. Jászki­­sér: Himnusz­­mondó ver­seny; I. 22. Komló: Mil­lenniumi nap (zászlóátadás), Kodály Zoltán nem­zetközi kórusfesztivál; I. 22. Mező­túr: A millenniumi ünnepségsorozat nyitó rendezvénye; I. 22. Nyíregy­háza: Hitből és homokból helytörté­neti korrajz egy város alapításáról (zenés színházi előadás); I. 22. Pásztó: Himnusz-szavaló verseny; I. 22. Romhány: A romhányi csata évfordulója (kiállítás, koncert) I. 22. - I. 30. Szécsény: Millenniumi nap (zászlóátadás), Szavaló- és népdal­­verseny; I. 22. Várpalota: A millen­niumi év köszöntése (ünnepség, színházi előadás); I. 22. - I. 28. Vasvár: Ars Hungarica, Tóth Csaba festőművész kiállítása; I. 22. Za­­márdi: Vers-, próza-, rajzpályázat kisiskolásoknak; I. 23. Kaposvár: Millenniumi nap (zászlóátadás); I. 23. Szeghalom: Az iskola 50 éve — Iskolatörténeti kiadvány bemutatója; I. 27. Budapest: A Central kávéház hivatalos megnyitója (emléktábla­elhelyezés); I.27. Dévabánya: Hon­foglalás és államalapítás (vetélke­dő); I. 28. Tiszavasvári: Millenniu­mi nap; I. 29. Balassagyarmat: A Civitas Fortissima megünneplése; I. 29. - V. 27. Budapest: Történelmi játszóház (I. 29., II. 26., III. 25., IV. 29., V. 27.); I.29. Csetény: Helytör­téneti vetélkedő; I. 30. Budapest: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyar­­ország (koncert); I. 31. Kevermes: Történelmi előadás és vetélkedőso­rozat, millenniumi rajz- és fotópá­lyázat; I. 31. Sitke: Bornemisza Pé­ter: Magyar Elektra című művének előadása; I. 31. - V. 07. Somogy­­szob: Millennium 2000 (országos játékverseny) II. 01. - X. 01. Derecske: Haj­dú-bihari grafikai telep millenniumi pályázati kiállítása; II. 01. - VI. 30. Dombóvár: Országos történelmi le­­velezős játék; II. 01. - V. 30. Sop­ron: A kereszténység legkorábbi emlékei Sopron környékén (konfe­rencia); II. 01. - IV. 30. Túrkeve: Cigány kultúra az ezeréves keresz­tény Magyarországon; II. 04. Buda­pest: Bánffy György: A mandarin­sztori című művének bemutatása, II. 05. Budapest: Balázs Ferenc éle­te és munkássága (konferencia) Jókai Mór hagyatéka könyv alakban A gondos és szorgalmas nemzeti mesemondó Nevezetes évfordulóink renge­tegében sem feledkezhetünk meg róla, hogy ez évben (feb­ruár 18-án) lesz 175 esztendeje, hogy a mind a mai napig leg­népszerűbb magyar író, Jókai Mór megszületett. A könyvki­adás, az irodalomtörténet és a muzeológia számon is tartja az évfordulót, sőt, azt is mondhat­ni, az elkövetkező másfél év Jó­kai éve is lesz, nem csak ezer­éves keresztény államiságunké. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatá­sával millenniumi keretek kö­zött idézik meg a modern ko­runkban oly sokszor megtaga­dott, de mindenkinél szíveseb­ben olvasott szerző életútját, munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai hagyaté­kának feldolgozásával és könyv alakban való megjelentetésével. A Jókai-relikviák című kiad­vány az 1998-ban elindított so­rozat folytatása. Az első kötet Petőfi hagyatékát mutatta be a költő születésének 175. évfor­dulója alkalmából. - Petőfinél a maga után ha­gyott tárgyak összegyűjtése volt a feladat - mondja Kalla Zsuzsa, a majdani kötet szerkesztője. Re­konstruálni valamikori lakását, a költőhöz tartozó tárgyak együtte­sét. Jókai Mór esetében más a feladatunk - folytatja. - Négy fontos lakhelyének a miliőjét idézhetjük meg, s azt a gazdag tárgyi hagyatékot, amelyet ő ma­ga meg az írót körülvevő asszo­nyok őriztek meg az utókornak. A visszaemlékezések segítenek tisztázni, melyik tárgy volt való­ban kedves Jókainak és melyik az asszonyoknak, kiváltképpen az öregkorára rettenetes gyűjtő­szenvedéllyel megvert Labor­­falvy Rózának. A kötetbe bekerü­lő tárgyak jelentős része a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van - folytatja a muzeológusnő -, másokat ellenben - amint a Petőfi-kiadvány összeállításakor is - más intézményeknél kell fel­kutatni. Veszprémben, Komá­romban, Kecskeméten és Pápán például érdemes mindenképpen próbálkozni. Nem is csak az író­­fejedelem tárgyi hagyatéka rop­pant gazdag, hanem a pályakez­dő fiatalember múltja is kikövet­keztethető, többek között a ko­máromi szülői házból megmaradt rekvizitumok révén. Jókai igen érzelmesen kötődött gyermekko­ra minden emlékéhez, Komárom pedig igyekezett nagy fiának mindennemű hagyatékát össze­gyűjteni és megőrizni. A kötet megjelenését jelen­tős kiállítás előzi majd meg, ez 2001 októberétől látható, és Bu­­­dapest Jókaiját állítja a közép­pontba. - A Jókai-tárgyegyüttes sok­színűsége valósággal rabul ejti az embert, még a sokat tapasz­talt muzeológust is - mondja Kalla Zsuzsa.­­ Természettudo­mányos vizsgálódásaihoz hasz­nálatos tárgyai, szőlészeti-borá­szati érdeklődésének rekvizitu­­mai, rózsakertjének metszőollói, kőzet- és ásványgyűjteménye mellett természetesen magát az életművet is be szeretnék mutat­ni a kötetben. Könyvtárának fel­dolgozása most folyik. A Jókai­­művek forrásaira, az író tájéko­zódási lehetőségeire bizonyára pontosan rávilágít majd mindaz, amit bibliotékájáról újólag meg­tudunk. (A II. világháború ide­jén súlyos károk érték a Jókai­­hagyatékot, könyvtárának tete­mes része elpusztult. Szerencsé­re kéziratai kisebb kárt szenved­tek az ostrom napjaiban. A ro­konok, a Feszty-utódok saját tu­lajdonukból igyekeztek pótolni a veszteségeket, ezekről a pél­dányokról azonban nehezebb kideríteni, s hogy használta-e őket Jókai Mór.­­­ Kézirataiból, hagyatékából a szorgalmas, pedáns alkotó ké­pe rajzolódik elénk, aki minden áldott délelőtt íróasztalánál dol­gozott. Egyéb teendőit, legyen az politika vagy társasági élet, délutánra halasztotta - összegzi a hagyaték rendszerezője, a maj­dani kötet szerkesztője mindazt, amit Jókairól, az emberről tár­gyai ismeretében megtudhatunk. A könyvet 2001-ben adják az olvasók kezébe, közben a re­likviasorozat további köteteit tervezik a Petőfi Irodalmi Mú­zeum munkatársai. A Jókai­­könyvet az Ady-relikviák című kiadvány követné. E könyvek­nek irodalomtörténeti-kultúrhis­­tóriai jelentőségünkön túl az is indokolja a világrajöttét, hogy általuk áttekinthetővé válna az a tetemes gyűjteményi anyag, amely múzeumi raktárakban po­rosodik. Készült a Nemzeti Kulturális s____f____g örökség m rf* Minisztériumának -JiS==r_ ül 4 " támogatásával A mellékletet készítette: Lőcsei Gabriella­ ­ Az aggastyánról készült hiteles portré Még életében minden módon kinyilvánították szeretetüket az olvasók Az író széke a múzeum raktárában HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELEI

Next