Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-07 / 157. szám
20110. július 7., péntek Diploma nélküli egri hallgatók Az egri Eszterházy Károly Főiskola ezerháromszáz végzős hallgatója nagy készülődéssel várta június huszonnegyedikét, amikor kézhez kapta négyéves kitartó munkája gyümölcsét, a diplomát. Szintén négy évet tanult, mégsem vehetett át semmit huszonnyolc szociálpedagógia szakos hallgató. Ők záróvizsgájukat ugyan letehették, de oklevelük kiadásának feltétele egy 1996-os rendelet alapján egy középfokú állami nyelvvizsga, amelyet nem szereztek meg, mert - mint mondják - a főiskola nem tájékoztatta őket a törvényről. ■ Juha Pál Az idén végzett hallgatók akkor kezdték tanulmányaikat az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán (1996), amikor életbe lépett az a rendelkezés, amely meghatározta a felsőoktatási intézmények egyes szakjainak a képesítési követelményeit és a záróvizsgára bocsátás feltételeit. Ezek egyike egy olyan kitétel, hogy az ott felsorolt szakok (Egerben csak a szociálpedagógia szak tartozik közéjük) elvégzéséhez és a záróvizsgára bocsátáshoz a hallgatóknak tanulmányi követelmény egy államilag elismert vagy azzal egyenértékű, bármely típusú középfokú nyelvvizsga letétele. Huszonnyolcan nem tettek eleget a főiskolán e feltételnek, s habár egy június hatodikán elfogadott törvénymódosítás alapján államvizsgájukat megkezdhették, diplomát addig nem kapnak, amíg meg nem szerzik az előírt nyelvvizsgát. A hallgatók szerint a tanszék nem értesítette őket a törvény életbelépéséről, míg a pszichológia tanszék vezetője szerint megtörtént a tájékoztatás a képesítési követelményekről - foglalta össze az eseményeket Horváth Tibor, a főiskola tanulmányi osztályának vezetője. Ennek írásos nyomai nincsenek, hiszen a tanszék a tájékoztatást mindössze szóban hajtotta végre - mondják a pszichológia tanszéken. Ezzel szemben a hallgatók azt állítják, hogy ők csak az államvizsga előtt néhány nappal kaptak értesítést arról, hogy nem elég a lektorátusi (belső) nyelvvizsga, amely a rendelkezés értelmében jelenleg (2000-ben) megfelel bármely „egri” diploma megszerzéséhez, kivéve a szociálpedagógiát. Mint azt két, diploma nélkül maradt „végzős” lapunknak elmondta, mit sem sejtve, nem kevés pénzt rááldozva, ez évben társaikkal többször is nekifutottak a lektorátusi nyelvvizsgának (majd le is tették) abban a reményben és hitben, hogy ez az oklevél megszerzésének a feltétele. A levelezős hallgatók még 1997-ben levélben fordultak a főiskolához: engedélyezzék számukra, hogy ne kelljen állami nyelvvizsgát tenniük. Ezt a főiskola elfogadta, mert a már oly sokat emlegetett 1996-os törvénynek volt egy olyan melléklete, amely kimondja: a közalkalmazotti jogviszonnyal, szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó szervezetnél munkaviszonnyal rendelkező, szociálpedagógia és szociális munkás szakra felvett hallgatók az állami nyelvvizsga-követelmény alól mentesülnek. A nappali tagozatos hallgatók elmondásuk szerint nem kaptak értesítést arról, hogy nekik viszont államilag elismert nyelvvizsgát kell szerezniük a diplomához. Véleményüket az időbeli tájékoztatás hiányáról azért is fenntartják, mert a mindig „követendő példaként” emlegetett, a főiskola által megírt 1996-os, tehát a 2000- ben végzőkre érvényes tanulmányi kalauz szerint az államvizsga feltétele egy középfokú, C típusú állami vagy főiskolai (lektorátusi) nyelvvizsga, tehát nincs a könyvben szó semmiféle megkülönböztetésről a szociálpedagógia szakos hallgatókra nézve. 1997-ben volt egy tanácskozás a képesítési követelményekről Jászberényben azon felsőoktatási intézmények hallgatói képviselőinek a részvételével, akik a szociális felsőoktatásban vesznek részt. Ezen a tanácskozáson megvitatták, hogy az ide tartozó szakok követelményei nem túl magasak-e, s hogy miként vélekednek a rájuk vonatkozó kormányrendeletről. Hogy a tanácskozáson ki vett részt a főiskola részéről, arról nincsenek információink. A közelmúltban a hallgatók által összehívott fórumon a főiskola képviselete kifejtette: minden erejével azon lesz, hogy segítsen a hallgatóknak, és megadja nekik a főiskolán belül a felkészülési lehetőséget az oklevél megszerzéséhez - egyelőre - mindenképpen szükséges nyelvvizsgára. A Hallgatói Önkormányzat támogatta a hallgatók azon kezdeményezését, hogy a kormány módosítsa az 1996-os rendeletet, de a felsőoktatási államtitkárság válaszában hangsúlyozta, hogy a kormányrendeletben megfogalmazott követelmények alól az oktatási miniszter nem adhat felmentést, valamint a jogszabály nem ismerete nem ad felmentést a kormányrendeletben megfogalmazott követelmények alól. A minisztériumon kívül az ombudsmanhoz fordultak, majd ügyvédet is kerestek a diploma nélkül maradt hallgatók, s hogy milyen egyéb lépéseket terveznek a továbbiakban, azt még nem tudni. Belföld Kozma Blanka: A többségi társadalom vállal kevés utódot A családszeretet nagy érték Hazánkban minden ötödik születendő gyermek roma származású, ám Kozma Blanka, a Roma Nők Egyesületének elnöke szerint nem a cigány gyermekek vannak sokan, hanem a többségi társadalom vállal egyre kevesebb utódot. Szerinte furcsa, hogy míg a társadalom a nemzet kihalása miatt kesereg, a cigányság esetében mindent el kíván követni a népesség visszaszorításáért. ■ T. Zs. Kozma Blanka szerint ez azt igazola, hogy a romák csak deklaráltan egyenjogú részei a nemzetnek, valójában egy nemkívánatos népcsoport tagjai. - A cigány gyermekek magas születési arányának oka nem a szexuális szabadosság, hanem az, hogy a roma fiatalok korábban kerülnek ki az iskolapadokból, mint a magyar átlag, így ez irányú ismereteik jóval alacsonyabbak a kívántnál - vélekedett az elnök. Ugyanakkor szerinte ezek a tények párosulnak a szociális ellehetetlenülés jelenlegi állapotával, illetve azzal, hogy a roma anyák egy része csak azért szüli meg harmadik gyermekét, hogy lakásépítést szolgáló szociálpolitikai kedvezményhez jusson a család.„Mindennek ellenére azonban tény, hogy a roma hagyományokban a gyermek és a családszeretet nagy érték, és hogy a rokoni-családi összetartásnak központi szerepe van napjainkban is - mondta Kozma Blanka. A médiában megjelent hírekkel ellentétben egyébként - állítja az elnök asszony - az utóbbi években csökkent a cigány lakosság száma, a legmagasabb halálozási arányokat a városokban regisztrálták. Rendkívül nagy a csecsemőhalálozás aránya, valamint az is közismert tény, hogy a romák átlagéletkora 10-20 évvel csökkent, ezért az elnök szerint a többségi társadalom elcigányosodási félelme nem biztos, hogy megalapozott. Mindezt az ellehetetlenült helyzettel, az ebből fakadó rosszultápláltsággal, a nem megfelelő lakás- és higiénés viszonyokkal magyarázta, amelyek hatással vannak a családok helyzetére. Kozma Blanka úgy véli: nagyon fontos a korai életkorban elkezdett, már többször is hangsúlyozott nevelés. Ehhez azonban szociális munkások, népfőiskolások kellenének, de talán az is elég lenne, ha a felvilágosítómunkát egyszerű cigány asszonyok végeznék. Megoldások tehát vannak, csak éppen az anyagi lehetőségek korlátozottak - hangsúlyozta. Az elnök rámutatott: a cigányság esetében nagy probléma, hogy a fiataloknak kevés esélyük van az elhelyezkedésre, hiszen még a szakmunkásbizonyítvánnyal, érettségivel rendelkezők is nehezen találnak munkát, a vidéken élők pedig szinte kilátástalan körülmények között élnek. A neveléshez szociális munkások kellenének Fotó: Somoskövy Béla Részlet a Szociális és Családügyi Minisztérium A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről című tanulmányából, amelyet a kormány az ENSZ- nek készített: „Ismert tény, hogy a romák körében a társadalmi folyamatokhoz való fokozatos igazodás mellett is - még mindig sokkal magasabb a gyermekszülés aránya, mint a népesség más rétegeinél, és a fiatal lányok az átlagnál sokkal korábban lesznek anyává. 1993-ban a 15-19 éves korosztályban az ezer nőre jutó születések száma 34 volt, ugyanakkor az azonos korú roma lányok esetében (1990-93 között összevontan) 137az ezer nőre jutó születések száma: 20-24 éves korban 123,8, illetve 217, 25-29 éves korban 112,3, illetve 141,6, 30-34 éves korban 48,1, illetve 98,4, a 35-39 évesek korosztályában 16,1 és 51,9, a 40-49 évesek csoportjában pedig 1,9 és 10,4 volt ez az arány). Emellett komoly megoldandó feladatot jelent, hogy a roma népesség között főként az iskolázottság alacsony volta miatt sokkal magasabb a munkanélküliség, mint az össznépességben, ezért a gyermeket nevelők különösen rossz helyzetben vannak. Ismeretesek a szinte teljes egészében munka nélküli roma falvak (főként az ország keleti, északkeleti részében), ahol a nagymértékű elszegényedés nyilvánvalóan leginkább a gyermekeket sújtja. A roma családok tömegei élnek kizárólag segélyekből. Az alultápláltság, a rossz lakás- és higiénés viszonyok kihatással vannak a családok egészségi helyzetére is. A roma családok körében gyakran megforduló védőnők szerint a fiatal anyák lelki egészségnevelésre, mentális gondozásra is rászorulnak. Mivel a hagyományos roma értékrend és családfelfogás számos értéket hordoz (ezen belül külön kiemelendő az anyaság megbecsülése, a rokonok összetartása), a nevelésnek nem szabadna elszakadnia a roma kultúrától, hanem inkább annak pozitív elemeire építve kellene kialakítania a fiatal lányokban és fiúkban az egymás és gyermekeik iránti felelősség érzését és az ebből fakadó kötelességtudatot. A családsegítő szolgáltatások, a lelki egészségmegőrzés, a kríziskezelés, a meditáció éppúgy része a nemzeti családpolitikai koncepciónak, mint a fogyatékos gyermekkel élő családok vagy a roma családok problémáinak kezelése.” Lakások a jogászoknak ■ Bodnár Csaba A debreceni jogászképzés megmentésére eddig két jó minőségű üres lakást ajánlott fel a helyi önkormányzat a Debreceni Egyetemnek. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere bejelentette: az év végéig újabb három lakást biztosítanak a cívisvárosba költöző jogászprofesszoroknak. Mint megírtuk, a Magyar Akkreditációs Bizottság azt javasolja Pokorni Zoltán oktatási miniszternek, hogy amennyiben a Debreceni Egyetem vezetői rövid időn belül nem képesek kellő számú megfelelően képzett tanárt verbuválni a Jog- és Államtudományi Intézetbe, akkor 2001. január 1-jétől vonja vissza az oklevél-kiadási jogot és szüneteltesse a beiskolázást. Az akkreditációs bizottság ezt a véleményét azután fogalmazta meg, hogy úgy találta: az utóbbi két évben nem javult az oktatói és tudományos munka színvonala és a jogászképzés tantervét sem sikerült a követelményekhez igazítani. A miniszter a bizottság javaslatáról az egyetem vezetőivel folytatott megbeszélések és előterjesztések után, valamint a megtett lépések eredményének vagy eredményességének tükrében e hónap végéig hozza meg döntését. Kósa Lajos polgármester kijelentette: Debrecen vezetése az szeretné, ha a négy éve újraindult, de egyébként igen nagy múlttal rendelkező jogászképzés nem megszűnne vagy elsorvadna, esetleg a Miskolci Egyetembe olvadna be, hanem éppen ellenkezőleg: jogi intézetből önálló karrá fejlődne. Kerekes székkel csak az első emeletig lehet feljutni Tiltakozó mozgáskorlátozottak Debrecenben A debreceni Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetője úgy véli: az új városháza kialakításakor megkülönböztetik őket, hátrányt fognak szenvedni. Nem értenek egyet azzal, hogy a szocializmus idején egy építőipari vállalat székházaként funkcionáló - jelenleg átépítés alatt álló - hétemeletes Kálvin téri épületbe annak elkészülte után kerekes székkel csak az első emeletig lehet majd feljutni. ■ Bodnár A polgármesteri hivatal illetékesei viszont azzal érvelnek, hogy az ügyfeleknek maximum az első emeletig kell majd felkapaszkodniuk, attól feljebb csak a hivatali dolgozók mehetnek. A november közepére megvalósuló átépítés után ugyanis az ügyféltér a földszinten, a házasságkötő terem pedig az első emeleten lesz. A Mozgássérültek Egyesülete és a helyi önkormányzat képviselői között már hónapokkal ezelőtt elkezdődött a vita arról, hogy az egykori székház átépítéséről készült tervek megfelelnek-e az esélyegyenlőségi törvény elvárásainak. Mint ismeretes, ez a jogszabály többek között kimondja: minden fogyatékos embernek biztosítani kell a középületekbe való bejutás lehetőségét. Ezt a gyakorlatban azonban igen nehéz megvalósítani. Számtalan középület ugyanis magas lépcsősorokkal épült, jobb esetben kerekes székkel önállóan leküzdhetetlen, meredek rámpákkal látták el a bejáratokat. Emiatt a mozgássérültek kisebb-nagyobb ügyesbajos dolguk elintézésére kénytelenek valakit megkérni. Az új debreceni városháza kialakításakor azonban már a tervezés idején igyekeztek a mozgássérültek igényeit is figyelembe venni. Bár az eredetileg meglévő két szabványszemélyliftbe is be lehetne férni kerekes székkel, emellé kérésre még egy harmadik, szélesebb ajtajú liftet is beépítenek, amely azonban csak az első emeletig fog közlekedni. A rámpák tervezésekor is változtatást hajtottak végre. Az eredetileg a Kálvin téri főbejárat elé tervezett feljáró helyét úgy változtatták meg, hogy az az üzletközpont elől indulva, hosszabb úton, többpihenős megoldással, hosszabban, kevésbé meredeken jusson el a bejáratig. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete azonban ennyivel még nem elégszik meg. Úgy vélik: 18- 20 millió forint pluszráfordítással minden második szinten ki kellene alakítani egy mozgássérültek által is használható mosdót. A városháza illetékesei erre viszont azt válaszolják, hogy bár maximálisan megértik ezeket a törekvéseket, de ilyesmire a szóban forgó épületben nincsen szükség. Egyébként is ez a megoldás nagyon megdrágítaná az átalakítást, és az eredetileg tervezett költségkeretet már így is túllépték. Az új házban kialakuló viszonyok a jelenlegi helyzethez képest nagy előrelépést fognak jelenteni. A debreceni polgármesteri hivatal 530 fős apparátusában nem foglalkoztatnak mozgássérült dolgozót. Ha a jövőben lesz ilyen alkalmazottjuk, akkor őt vagy őket az új önkormányzati székház földszintjén, esetleg első emeletén helyezik el, amivel megfelelnek a törvény előírásainak. Magyareme( 5 A Fertő tó pályázata ■ MTI A Fertő tó és környéke vlágörökségi listára kerülését a Győr- Moson-Sopron megyei önkormányzat támogatja - közölte tegnap Ivanics Ferenc elnök. A mai közgyűlést megelőzően az elnök úgy vélekedett: a testület minden bizonnyal megszavazza, hogy egymillió forintos összeget fordítsanak az idén az UNESCO által megkívánt önkormányzati dokumentumok készítésére. A Fertő-tájat méltóvá teszi a világörökség címre egyedülálló természeti értékeinek sokasága, továbbá a táj és az ember kapcsolatából évszázadokig átteremtett harmonikus egység - hangsúlyozta. A Fertő tó Ázsia sós sztyeppetavainak legnyugatibb rokona Magas sótartalmú, terjeszkedő parti nádasai meghatározzák különleges növény- és állatvilágát. Jellegzetes madarai a nagykócsag, a vörös-, és a kanalasgém, a barna rétihéja A tó mentén találhatók a kontinentális pannon flóra sajátos példányai, köztük a leánykökörcsin, a boldogasszony papucsa A tó környéki települések sajátossága hogy szerkezetük szervesen illeszkedik a tájhoz. Ez azt jelzi, hogy a terület lakói létre tudták hozni a táj és az épített környezet összhangját Nagycenken, Fertőhomokon, Sarródon, Fertőszéplakon. Magyarország a Fertő-vidék világörökségi listára vételét indítványozó felterjesztését a közelmúltban benyújtotta az UNESCO-hoz.