Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
MIÉP-bírálat az MTV vezetésének Torgyán nem tart a vizsgálattól A kormányfő szerint valakinek vállalnia kell a következményeket Folytatás az 1. oldalról - Sem a felmentésemről, sem a távozásomról nem volt szó a miniszterelnök és köztem lezajlott megbeszélésen - jelentette ki Torgyán József, miután tegnap másfél órás négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. Torgyán József szerint Szabadi Bélának, az agrártárca politikai államtitkárának esetleges felmentése sem került szóba. A politikus egyetért azzal, hogy a Népszavában megjelent cikk és a hangkazetta valóságtartalmát ki kell vizsgálni. - Kértem a miniszterelnököt, tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy mielőbb felderítsék az ügyet. Én nem kívánok semmit sem elkendőzni - fogalmazott. - Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy valótlan vádról van szó - hangsúlyozta. Hozzátette azt is: tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzet, hogy egy újság „rémregénybe illő fordulatokkal, titkosszolgálati eszközök igénybevételével alakítson tényállást, és abba most már a miniszter gyermekét is belevonja”. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha mégis beigazolódik ,a kazetta valóságtartalma, Torgyán József hangsúlyozta: a vád hamis, egy „összeeszkábált, manipulált kazettáról” van szó. Kérdésre válaszolva az Agrárinnovációs Kht.-vel kapcsolatban azt mondta, a cég munkáját nem az agrárminiszter és nem a politikai államtitkár ellenőrizte, hanem a cég ügyvezető igazgatója és a felügyelőbizottság. Meg kell nézni, hogy a Népszavában említett tanulmány elkészült-e vagy sem; ha nem, akkor vizsgálandó, hogy volt-e szándékuk ezt elkészíteni. Én már korábban megszüntettem a kht.-t, a felszámolóbiztos feladata ebben az ügyben eljárni - szögezte le. A kisgazdapárt elnöke közölte azt is: a találkozón tájékoztatta a miniszterelnököt az FKGP valós helyzetéről. - Ezt a kormányfő természetesen nem kérte, de a kolíciós helyzetre való tekintettel szükségesnek láttam megadni a tájékoztatást - tette hozzá. A pártelnök meglátása szerint az FKGP- ben zajló ügyek hátterében az áll, hogy a kisgazdapárt gyorsabban fejlődött, mint ahogyan az egy párt esetében kívánatos lenne. Ennek következtében nem a megfelelő „szűrőn keresztül” kerültek be emberek a pártba, illetve a képviselőcsoportba. A megbeszélést követően összeült az FKGP országos elnöksége, ahol információink szerint többen felvetették az agrártárca politikai államtitkárának esetleges menesztését, de a pártelnök erről nem volt hajlandó tárgyalni. Úgy tudjuk, Szabadi Béla távozását a kormányfő is szorgalmazza. Orbán Viktor felkérte Szájer Józsefet, a Fidesz frakcióvezetőjét, mielőbb lépjen kapcsolatba a kisgazdapárt frakciójából kilépett képviselőkkel, és kössenek írásos megállapodást a kormányprogram és a kormány további támogatásáról. Erről a miniszterelnök szintén reggeli rádióinterjújában beszélt. Rámutatott: ezzel biztosítani lehet a nyugodt kormányzati munkához szükséges többséget, függetlenül attól, hogy a képviselők a kisgazdapárt frakcióján belül vagy azon kívül ülnek. Lányi Zsolt független képviselő a hírre reagálva közölte: egyetértenek Orbán Viktor elképzelésével és várják Szájer József megkeresését. Kormánybiztos kinevezését tartja szükségesnek a Magyar Televízió élére a MIÉP - jelentette be tegnap Csurka István pártelnök. A politikus élesen bírálta a közszolgálati tévé pénzügyi igazgatóját, aki tegnap lemondott posztjáról. W PAI: Gábor-Tábori Gabriella__ • • Összeomlás szélén áll a Magyar Televízió - véli a MIÉP elnöke. Csurka István szerint ez részben annak köszönhető, hogy az intézmény pénzügyi főigazgatója egy börtönviselt személy, akit a Duna Bank vezérigazgató-helyetteseként okirat-hamisításért elítéltek. Elmondta: Pilli Gyula előzőleg a győri székhelyű pénzintézetnél a jegyzett tőkét 5,8 milliárd forintról levitte mínusz 2,8 milliárdra. A bank igazgatója Horváth Tibor volt, aki 1990-ben az MSZP listáján szerepelt - tette hozzá Csurka István. A politikus közölte: Pilli Gyula havi fizetése egymillió forint körüli, s éppen akkor vett fel 18 millió forintos jutalmat,amikor az MTV-nek 11 milliárd forintos hiánya keletkezett. Megemlítette azt is: a jövedelmező reklámtevékenységet kiadták egy Lichtensteinben bejegyzett ismeretlen kft.-nek, amelynek megengedték, hogy a befolyt négymilliárdos bevétellel csak negyedévente számoljon el. - Tiszta, világos múltú embert kell kineveznie a kormánynak a televízió élére - jelentette ki Csurka István. Tegnap köözös megegyezéssel távozott a Magyar Televízió pénzügyi főigazgatója. Pilli Gyula maga kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését a személyét ért méltánytalan támadások miatt. Az ellene felhozott vádakat nevetséges, személyes bosszúnak minősítette. Elmondta: 1999-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon valóban született egy ítélet, amelyben másodfokon 50 ezer forint pénzbüntetés kifizetésére ítélték. A végzés értelmében vezetőként tudnia kellett arról, hogy két beosztottja egy emlékeztetőt visszadátumozott. Mint fogalmazott, ez azonban a Duna Bankot megvásárló ING Bankot sem tartotta vissza attól, hogy őt 1999 februárjáig ügyvezető igazgatóként alkalmazza. Hozzátette: nyugodt lelkiismerettel néz a MIÉP által kezdeményezett ügyészségi vizsgálat elébe. Az MTV álláspontja az, hogy a pénzügyi főigazgató minden tőle elvárhatót megtett az intézmény gazdasági stabilitásának megteremtéséért és megtartásáért - kommentálta az esetet Bende Gyöngyi, a tévé szóvivője. Csurka István Bősi ügy: nullszaldós megoldás? ■ MTI______________________ Szlovákia bizonyos feltételek teljesülése esetén kész tudomásul venni, hogy a Duna magyarországi szakaszán most és az elkövetkező évtizedekben sem épül alsó vízierőmű, ugyanis nem áll rendelkezésére olyan jogi eszköz, mellyel Magyarországot egy ilyen beruházás megvalósítására kényszeríthetné. Erről Székely László kormánybiztos tájékoztatta tegnap az újságírókat, ismertetve a most lefordított szlovák válasz egyik fontos megállapítását. Szlovákia a bősi kérdés rendezésére tett 1999. decemberi magyar javaslatra válaszolt, s ennek előzetes értékelése készült el most a kormánybiztosi irodán. Székely utalt arra, hogy a „bizonyos feltételek” címén Szlovákia többek között kártérítést követel a nagymarosi erőmű beruházás elmaradásáért. Mivel Magyarország is felsorakoztathatja kárigényeit, így a nullszaldós megoldás Szlovákiának is kedvező lehet a kormánybiztos szerint. A válasz alapján Szlovákia is kész a Dunacsúny-Szap szakaszon a mellékágak és a Duna főmedre menti természeti értékek megóvása érdekében megfelelő vízhozamot biztosítani erre a területre, valamint együttműködni a műszaki intézkedésekben. Ugyanakkor még meglehetősen nagy az eltérés a két ország között az itt szükséges vízhozam mennyiségének megítélésében. 2001. február 1., csütörtök Belföld Magyar Nemzete A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG TEGNAP átküldte a Fővárosi Főügyészséghez a Népszava feljelentését és az ahhoz kapcsolódó hangkazettát - tájékoztatta lapunkat Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Elmondta: a Legfőbb Ügyészségen meghallgatták a kazettát, azt öszszevetették a feljelentéssel, de érdemi, tartalmi vizsgálatot nem folytattak. Ezt a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség által kijelölt illetékes hatóságnak kell elvégeznie - közölte a szóvivő. A Népszava tegnap újabb cikkben próbálta bizonyítani állítását, miszerint agrárvállalkozók közvetítőn keresztül kenőpénzt juttattak el Torgyán Attilához, az agrárminiszter fiához. A lap tegnapi írása szerint dokumentumokkal igazolható, hogy közpénzekből származik a Torgyán Attilának szánt pénz. Torgyán Attila szerdán közleményben tudatta, hogy a Népszavától példaértékű kártérítést kér és a hamisan vádlók felelősségre vonását kezdeményezi. Szerinte a lap az egész magyar hírközlés lejáratásáért is felelős. Az MSZP a törvényalkotásról : Pásztor_________________________ Hatpárti egyeztetést szorgalmazott a parlament tekintélyének visszaállítása érdekében tegnapi sajtótájékoztatóján Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista alelnöke. Úgy vélte, 1998 óta lecsökkent a parlament ellenőrző szerepe, amit jól példáz, hogy szerinte lehetetlen ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságot létrehozni. Sérelmezte azt is, hogy többszörösére nőtt a kormánypárti képviselők által elhangzott kérdések, azonnali kérdések, illetve interpellációk száma. Szili Katalin visszautasította azokat a véleményeket, miszerint az MSZP obstruálná a parlamenti munkát. Kifejtette: a frakció az érdemi törvények 47 százalékát, az összes döntés csaknem kétharmadát támogatta. A politikus az 1994-1996 és az 1998- 2000 közötti időszakot összevetve kifejtette: az utóbbiban egyharmaddal kevesebb új törvényt és 15 százalékkal kevesebb törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés. Új társadalmi centrum jelent meg Politológusok értékelése az ország helyzetéről Folytatás az 1. oldalról • A negatív folyamatok közül Schlett István az FKGP körül zajló botránysorozatot tartja a legaggasztóbbnak. Leszögezte: mindezek nemcsak a kisgazdapártra, a koalícióra, hanem a teljes politikai elitre és végső soron a társadalomra is károsan hatnak. A sorozatosan napvilágra kerülő korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek, a szakszerűtlenség, az ostobaság, a stílustalanság mind-mind a demokrácia deficitjeként jelentkeznek; az egész politikai elitet tönkretehetik. Megjegyezte, ha a közvélemény bizalma tovább csökken a politikában, akkor mindez radikalizálódáshoz, illetve a jogállamiság létének veszélyeztetéséhez vezethet. Vagyis a politikának mielőbb megoldást kell találnia a problémára, egy legyintéssel, semmittevéssel mindezt már nem lehet megoldani, a kivárás pedig nem józan taktika - hangsúlyozta Schlett István. Aggasztónak tartja azt is, hogy nem erősödött a szabálykövető magatartás, mái nemcsak a politikai elitre, hanem az élet minden területére jellemző. - Egyre gyakoribb jelenség, hogy következmények nélkül lehet megszegni a szabályokat, elég, ha a közlekedési morálra gondolunk, de említhetném a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogvitát is - mondta Schlett István. Megjegyezte: mindenki a joghézagokra, a rossz törvényekre hivatkozik, holott a törvények uralma és a törvénytisztelet a demokrácia egyik alapelve. - Ezen a folyamaton változtatni kell, ez mindenkinek érdeke és feladata - szögezte le Schlett István, aki kevesli az erre tett erőfeszítéseket, mind az állami szervek, a politikai elitek, mind a civil szervezetek, az egyházak és az egyes emberek részéről. A szakember a politikai hangnem eldurvulásával kapcsolatos félelmeket eltúlzottnak érzi, véleménye szerint ez az értelmiség politikaellenességéből fakad. - Természetes folyamat, hogy a politikai élet szereplői ütköztetik érveiket, vitáznak - jegyezte meg. - Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint diktatórikus kormányzás folyik Magyarországon - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Török Gábor politológus. Úgy vélte, azzal sincs komoly gond, amit a Fidesz vezette koalíció tett a törvénykezés terén, hiszen „meg kell adni a lehetőséget, hogy egy politikai irányzat saját prioritásainak megfelelő döntéseket hozzon”. Török Gábor szerint a probléma az, amit nem tett tett meg a kormány. Példaként említette az adó- és egészségügyi reformot. A politológus értékelése szerint a Fidesz vezette koalíció első évében „valódi, jó szakmapolitikai döntések születtek, azóta viszont csak szimbolikusak, mintha ügyvezető kormány működne Magyarországon”. Úgy vélte, ennek oka lehet, hogy a nagy reformok végigvitele sok ellentétet szült volna a társadalom különböző csoportjai között. Török Gábor szerint a tavalyi év jelentős fordulatot hozott a belpolitikában. Úgy vélte, a pártpreferenciák ugyan nem változtak jelentősen, ám a kormány megalakulásától tavaly őszig a koalíciós pártok határozták meg, hogy mi legyen a politika napirendjén, azóta viszont nem. A kormánypártok deffenzívába mentek át - állapította meg Török Gábor. Ráadásul a kisgazdapárt körüli események miatt a koalíciós együttműködés is megváltozott, kényszerkoalíció alakult ki. A politológus szerint a kialakult helyzet semmilyen tekintetben sem használ a Fidesznek, úgy véli, a kisgazda szavazók nem csatlakoznak a legnagyobb koalíciós partner táborához. Sőt, kárt okoz a Fidesznek, mert lényegesen nehezebben tudja kommunikálni az eredményeket, hiszen a történtek elterelik a figyelmet a sikerekről. Megjegyezte azt is: tíz évvel a rendszerváltozás után a gazdaság és a politika olyan mértékben elvált egymástól, hogy a botrányok nem tudják azt befolyásolni. Úgy vélte viszont, hogy azok lehetőséget adnak arra, hogy az MDF és az SZDSZ némileg megerősödjön, ami feltétlenül jelenti, hogy létrejön egy harmadik politikai erő. Úgy vélte, igaz ez a megállapítás a MIÉP-re is; véleménye szerint Magyarországon egy radikális párt támogatottsága soha nem haladhatja meg az 5-10 százalékot. Tavaly megerősödött az 1998-as kormányváltás után, a Fidesz vezetésével létrejött politikai és társadalmi centrum, amely a régi, örökölt társadalom politikai centrumával szemben valós erőt jelent - fejtette ki értékelésében Fricz Tamás politológus. Hozzátette: a második centrum megerősödése mind a politikai, mind a gazdasági és kulturális területen, illetve a civil szférában alternatív mozgástereket hoz létre. Az önérvényesítési törekvések sokoldalúan, nem csak egy politikai centrum égisze alatt juthatnak érvényre, amely vitalitást ad a társadalomnak. A szakember szerint az új társadalmi-politikai centrum kialakításával magyarázható az a durva, illetve arrogáns parlamenti hangnem, amelyet a Fidesz időnként alkalmaz. Hozzátette: az új centrum kialakítása nem kis erőfeszítést igényelt, és a különböző egyezkedések gátolták volna a folyamatot. Az időnként durva hangnemet az ellenzék is viszonozta, vagyis mindkét tábor egyaránt felelősnek tekinthető - tette hozzá. Fricz Tamás rámutatott arra is: az új centrum megerősödésével az erős hangnem feleslegessé, diszfunkcionálissá válik és háttérbe szorul. - Jelentős változás, hogy a tavalyi évben érezhető gazdasági növekedés, fejlődés indult el az országban - mondta a szakember. Mindennek eredményeként ez az első kormány, amely enyhítheti a társadalmi feszültségeket, pozitív irányba befolyásolja a közvélemény hangulatát. Emlékeztetett rá, hogy a kormány elkezdte, és idén folytatja a különböző társadalmi csoportok igényeinek kielégítését. Példaként említette a bér- és nyugdíjemelést, az otthonteremtést, a szociális támogatások emelését. - Természetesen vannak területek, ahol a változás némileg elmaradt, ilyen például az adóreform - jegyezte meg Fricz Tamás. Hozzátette: az egészségügyi reformra - az új miniszter hivatalba lépésével - még lát esélyt. , A tavalyi év értékelésekor fontos megemlíteni a korrupciós ügyeket, az olajszőkítést, amely sajátos módon az egész politikai elitre rányomta a bélyegét - mondta a politológus. Az olajbizottság munkája csodát ugyan nem hozott, de a társadalom számára azt mutatta, hogy a politikai elit felismerte a problémát és szembenéz azzal - fűzte hozzá. Emellett nyilvánvalóvá vált az is: a tét a politikai elit lejáratódása, amellyel szemben a politikusok egységesen léptek fel, és a tisztességes politizálás fontosságát közvetítették. A POLITIKAI ÉVAD KEZDETÉN, február első csütörtökén, azaz ma tartja Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédét a Pesti Vigadóban. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére a kormányfő idén immár harmadik alkalommal számol be az ország helyzetéről. A beszédet az m1 televíziós csatorna 18 óra 20 perctől közvetíti. Az országértékelésre először kaptak meghívást ellenzéki politikusok. Az MTI-nek Szili Katalin (MSZP) és Csurka István (MIÉP) jelezte részvételét, Demszky Gábor (SZDSZ) viszont nem lesz jelen az eseményen.