Magyar Nemzet, 2001. október (64. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-01 / 229. szám
A Magyar Nemzet Belföld 2001. október 1., hétfő Mb. rovatvezető: Sengel Ferenc Egyre több a kisváros Az utóbbi tíz évben 86-tal nőtt a városok száma Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal A magyar kisvárosok című kiadványából. A KSH 2001. július 1-jei adatai szerint 252 város van az országban, 15-tel több, mint egy évvel korábban. A gyors ütemű városiasodás 1950-ig nyúlik vissza, hiszen 50 évvel ezelőtt még csupán 54 várost regisztráltak. A statisztikusok megjegyzik, hogy a városi státus odaítélésekor az 1990. évi önkormányzati törvény lélekszámlimitet nem ír elő, a munkanélküliségi arányszám, a település gazdasági mutatói, a kiépített közműhálózat és az egészségügyi intézményrendszer a mérvadó. (MTI) Kapu idézi az ökokatasztrófákat Emlékművet avattak a világ ökológiai katasztrófái, valamint a terrorizmus áldozatainak emlékére Salgótarjánban, a környezetvédő fiatalok első európai találkozóján. A város önkormányzata és a Junior Green Team egyesület által állíttatott, faragott kaput mintázó emlékműre a világ legnagyobb katasztrófáinak évszámait és helyszíneit vésték. Ilyen például a Krakatau 1983-as kitörése, az indiai Bhopalban 1984-ben bekövetkezett vegyi katasztrófa és a csernobili atomerőmű 1986- os felrobbanása. Helyet kapott a sorban a Tisza vizének 2000. évi ciánmérgezése és az Amerikai Egyesült Államokat ért idei terrortámadás is. (MTI) Gyermekvédő istentisztelet Szentmisét tartanak a gyermekvédelem százéves jubileuma alkalmából október 5-én az V. kerületi Egyetemi templomban - tudatta a Napraforgó Családsegítő Szolgálat közleményben. Az eseményen Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense mond szentbeszédet. Magyarországon 2,2 millió kiskorú él, s közülük minden századik a családján kívül nevelkedik. (MTI) Támogatás a mesteriskoláknak Állami, illetve államilag elismert egyetemeken működő doktori és mesteriskolákat támogat pályázati úton 800 millió forinttal jövőre az oktatási tárca. A pályázat célja az ideiglenes akkreditációval rendelkező és szakmailag kiemelkedő teljesítményt nyújtó doktori, illetve mesteriskolák támogatása annak érdekében, hogy a képzési és kutatási tevékenységek feltételei javuljanak. Kérelmet benyújtani három évnél nem hosszabb futamidejű programokkal lehet. A pályázatokat október 15-ig a Professzorok Házában (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19—21.) várják. (MTI) Megemlékezés Recsken Szombaton a recski kényszermunkatábor létrehozásának 51. évfordulóján a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve a helyi emlékműnél tartották meg a Recski Szövetség tizenhárom évét felidéző rendezvényt. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőlevelét Szentgyörgyi András, a Köztársasági Elnöki Hivatal titkárságának vezetője olvasta fel. (V. A.) Idősjogi ombudsman nyugdíjasoknak Az érdekvédők társadalmi vita után charta elfogadását fontolgatják Az idősek otthoni ápolásának, gondozásának formáit szeretné erősíteni a Szociális és Családügyi Minisztérium a szakellátási intézmények fenntartása mellett - közölte Harrach Péter miniszter az idősek világnapja alkalmából adott nyilatkozatában. Az Idősügyi Tanács vitára bocsátott chartája a hátrányos megkülönböztetés ellen lép fel, s a szociálisegészségügyi intézményrendszer átalakítása mellett idősjogi biztosi rendszer létrehozását javasolják. HÍRÖSSZEFOGLALÓ M inden évben október 1-jén emlékeznek meg az idősekről világszerte, miután az ENSZ közgyűlése 1991-ben e napot az idősek világnapjává nyilvánította. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter szerint az idősekről való gondoskodás fejlesztése azért is szükséges, mert jelenleg az ország minden ötödik polgára hatvanéves vagy ennél idősebb, és huszonöt év múlva arányuk akár harminc százalékra is emelkedhet. A mai világnapon Orbán Viktor miniszterelnök és Harrach Péter szakminiszter látogatást tesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett pátyi Gondviselés Házában. Az Idősügyi Tanács által megfogalmazott és nemrégiben társadalmi vitára bocsátott charta magában foglalja az idősek társadalmi tevékenységének szempontjait, az időskori élet anyagi feltételeit, az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos igényeket, valamint az idősek jogainak védelmét. A chartában megállapítják, hogy a XX. századra általánossá vált a világ népességének soha nem látott elöregedése, amely a magyar társadalomban is egyre növekvő súllyal van jelen. Az idős személyek teljes értékű polgárai az országnak: szellemi, kulturális, szociális, gazdasági téren nyújtott hozzájárulásuk, családjaikat segítő tevékenységük érték a társadalom számára. A chartában foglaltak szerint az idős személyekkel szembeni jelenlegi megkülönböztetés, előítélet és elkülönülés káros a társadalom számára. Kérik, hogy az idős személyek képviselőik révén a társadalom egyenrangú tagjaiként kapjanak részvételi lehetőséget a jogszabályok kidolgozásában, kiváltképpen azokéban, amelyek sorsukat lényegesen érintik. Az idősek gyakran kerülnek szorult, kiszolgáltatott helyzetbe, ezért kívánatos lenne, hogy megfelelő, szervezett formában kapjanak védelmet, s igénybe vehessenek tanácsadó szolgálatot az őket halmozottan érintő veszélyek - bűnözés, közlekedés, hátrányos megkülönbözetések megelőzésére, kivédésére. A lakosság demográfiai változása - megbetegedési, halálozási adatai - az időskorúak szociálegészségügyi ellátásának intézményes reformját teszi indokolttá. Ennek érdekében készüljön megfelelő cselekvési program. Az idősek jogainak védelmére a kormány hozza létre az idősjogi biztos intézményét, s a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok gondoskodjanak az idősjogi képviselők foglalkoztatásáról - tartalmazza a társadalmi vitára bocsátott charta. Harrach Péter Elhúzott a kormányoldal Az SZDSZ és a MIÉP a parlamenti küszöb határán Folytatás az 1. oldalról • A szabad demokraták, valamint a MIÉP listája a teljes lakosság 4-4 százalékát tudhatja maga mögött, az FKGP, a Munkáspárt és a KDNP pedig 1-1 százalékot. A megkérdezettek 30 százaléka nem tudta, illetve nem mondta meg, mire adná voksát, 9 százaléknyian pedig úgy nyilatkoztak, hogy biztosan nem mennének el szavazni. A választani tudó, biztos szavazók között a Fidesz-MDF 48 százalékot kapna, a szocialisták pedig 36 százalékot. Mögöttük az SZDSZ következik, amely e körben a 6 százalékos támogatottságot mutat. A MIÉP 5 százalékon, az FKGP és a Munkáspárt 2-2 százalékon áll, míg a biztos szavazók egy százaléka a voksolna a KDNP mellett. Ha a tartósan gyengélkedő FKGP-t is ideszámítjuk, a választani tudó „biztos” szavazók közül pontosan minden második a jelenlegi koalíció pártjaira szavazna - összegzi a Medián elemzése. A terrormerényletek előtt készült Tárki-, illetve Szonda Ipsosfelmérések még kisebb-nagyobb MSZP-előnyt regisztráltak, a Gallupnál viszont - amely intézet részben már az események után készítette felmérését - átvette a vezetést a Fidesz-MDF, és ez azt a közkeletű feltevést erősítette, hogy a hasonló rendkívüli helyzetek a hatalmon lévőket erősítik. A Magyar Gallup Intézet (www. gallup.hu) legújabb felmérése azt mutatja, hogy a szeptember elején mért háromról öt százalékra növekedett a Fidesz-MDF közös lista előnye az MSZP listájával szemben: a felnőttnépesség 33 százaléka szavazna a Fidesz-MDF közös listára, 28 százalék pedig az MSZP listájára. Az SZDSZ listája 4 százalékos, a MIÉP-é 3 százalékos, míg az FKGP és a Munkáspárt listája 2-2 százalékos támogatottságot mutat. Azok aránya, akik azt mondták, hogy biztosan nem mennének el választani, 13 százalék, azoké pedig, akik nem választottak maguknak pártot, 15 százalék volt a teljes felnőtt lakosság körében. A Gallup szerint a biztos szavazók, illetve a pártlistát választók között a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága 46 százalékos, míg a szocialista párt listája 40 százalékot ért el. A Szonda Ipsos szeptember 2. és 14. között készített felmérése szerint a teljes felnőtt lakosság körében az MSZP vezet 25 százalékkal, mögötte a Fidesz található 23 százalékkal. Az SZDSZ 3 százalékot, az MDF, az FKGP és a MIÉP 2-2 százalékot tudhat maga mögött. Emlékezetes, hogy az MDF a Szonda Ipsos ezen kutatásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a Fidesz és a demokrata fórum támogatottságát külön mérték. A közvélemény-kutató cég ezt azzal indokolta, hogy a közös listára vonatkozó egyezményt az adatfelvétel kezdetét követően kötötték. Ezzel szemben az MDF arra emlékeztetett, hogy a megállapodás már 2001. augusztus 31-én megköttetett. Több ezer új ösztöndíj romáknak M Tar Zsuzsanna-MTI__________ Szinte a duplájára emelkedik az idei tanévben az ösztöndíjas roma fiatalok száma - tudtuk meg Báthory Jánostól, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökétől. Míg a tavalyi tanévben mintegy 7500 cigány diák részesült támogatásban, addig ez a szám az idei tanévben várhatóan tízezerre emelkedik. Az ösztöndíjat a fiatalok részére az Igazságügy Minisztérium (IM), illetve a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány biztosítja. Az IM 2000-ben száz-, idén kétszázmillió, 2002-ben kétszázötvenmillió forintot, a két közalapítvány pedig egy-egy tanulmányi félévre 50-100 millió forintot szán a roma fiatalok tanulmányainak támogatására.■ A békés együttélésnek nincs alternatívája Magyarországon - jelentette ki szombaton Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Budapesten a XVIII. kerületben a nemzetiségi park avatási ünnepségén. A Szervét Mihály téren kialakított parkban felvonták a tizenhárom magyarországi kisebbség zászlaját a megjelent diplomáciai testületek tagjai, valamint az országos kisebbségi önkormányzati képviselők küldöttei előtt. Kaltenbach Jenő emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak és Budapestnek történelme során voltak dicső napjai, de ezeket sok esetben kudarcos korszakok követték, és mindezek érintették az ittlakókat attól függetlenül, ki milyen nyelven beszélt. Ismét Petőfit keres Morvai a Munkatársunktól._______________ Október 5-én és 6-án a Megamorv Petőfi-bizottság kihelyezett ülést tart Kondoroson, ahol a költő testvére, Petőfi István földi maradványai után kutatnak - értesült lapunk. Petőfi István - aki 1880-ban halt meg - Kondoroson tevékenykedett gazdatisztként. Az uradalom cselédtemetőjében helyezték örök nyugalomra, megkülönböztetett sírboltban, majd 1908-ban exhumálták, és a budapesti Kerepesi temetőbe vitték, a Petőfi-kriptába. A korabeli szemtanúk elmondása szerint emberi csontokra is bukkantak az omladozó, téglával kirakott kamrában. A bizottság emlékhelyet akar létesíteni Kondoroson, ha sikerül azonosítani a gazdatiszt üres sírboltját. Úgy tudjuk, a helyi önkormányzat támogatja az elképzelést. belpol@magyarnemzet.hu wmmmmnmmmmffhmmmmmffimmmmmmmmmmimmmiM MIKOLA BIZTOSA Az első idősügyi biztos már augusztusban megkezdte tevékenységét. A népegészségügyi program idősegészségügyi programjának kidolgozására Mikola István egészségügyi miniszter idősügyi miniszteri biztossá nevezte ki Iván László gerontológusprofesszort. Hazánkban a hatvan év felettiek 51 százalékának, mintegy egymillió-egyszázezer embernek legalább egy krónikus betegsége van, tíz százalékuk két, három százalékuk pedig három vagy több krónikus megbetegedésben szenved. Ugyanakkor az idős emberek 18-25 százalékának nem megfelelő a gyógykezelése, hiszen a családorvosok sokszor nincsenek tisztában az időstudomány eredményeivel, az új gyógymódok alkalmazhatóságával - a szemlélet megváltoztatását tűzi ki egyik céljának a biztos által készülő idősügyi forgatókönyv. Kevesli az egy ítélőtáblát Solt ■ MTI________________________ Az eredetileg tervezet öt helyett csupán egy ítélőtábla kialakítása abszurditás, ez csupán a legfelsőbb bíróság kettéosztása - hangoztatta Egerben az Óriás Nándor-jogásznapok alkalmával tartott igazságszolgáltatási fórumon Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az ítélőtáblák lényege a regionalitás, ugyanakkor az egy ítélőtábla 2003. január elsejére tervezett felállása is eredménynek tekinthető, mert ez magában hordozza a továbbiak létrehozásának lehetőségét - tette hozzá. Solt Pál úgy vélekedett, hogy a jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette. Polt Péter legfőbb ügyész a fórumon kiemelte, hogy az elmúlt 11 esztendő során végig megmaradt az ügyészség függetlensége. Elmondta: a szervezet létszámbővülése ellenére ma száz üggyel több jut egy-egy ügyészre, mint a rendszerváltáskor. Eközben megváltozott az ügyészségek szerepe is: míg korábban szinte csak büntetőügyekkel foglalkoztak, mára jelentős számú közigazgatási és magánjogi kérdés megoldásában is szerepet kell vállalniuk. - Szoros összefüggés van az ügyvédi pálya túltelítettsége és az etikai színvonal között - hangsúlyozta Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Az erkölcsi színvonalat nem emeli az sem - mutatott rá a kamarai elnök -, hogy az ügyfelek elsősorban nem a jogszerű, hanem a jog határait túllépő kérdések megoldásában akarják az ügyvédek segítségét igénybe venni. Ugyanakkor a törvényalkotás sem erősíti a szilárd etikai szellem kialakítását azzal, hogy az ügyvédséget nem hivatásnak, hanem vállalkozói tevékenységnek minősíti - mondta Horváth Jenő. Solt Pál Polt Péter CSÖKKEN A BŰNÖZÉS Tíz százalékkal csökkent, 505 716-ról 450 673-ra mérséklődött az ismertté vált bűncselekmények száma tavaly az előző évihez képest, ugyanakkor az elkövetési érték mintegy húsz százalékkal nőtt: 1999-ben 80,7 milliárd forint, 2000-ben viszont 96,5 milliárd forint volt - derül ki Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójából. Az ügyészség 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés tartalmazza: 1999-ben megfordult az ismertté vált bűncselekmények 1983 utáni fokozatos, majd 1990-től robbanásszerű emelkedése, és két éve csökkenő tendenciát mutat. A tetőpont az 1998. évi 600 621 bűncselekmény volt. Ennek megfelelően három éve csökken a befejezett emberölések száma is: 1998-ban 287,1999-ben 250,2000-ben 203 volt.