Magyar Nemzet, 2002. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

52002. szeptember 5., csütörtök Belföld • Magyar Nemzet A vallásszabadság nem pártjuttatás Mayer Mihály: Megint azt érezzük, amit 1994-98 között • Az egyházat csak karitatív intézménynek tekintik A vallásszabadság az alapvető emberi jogok része, tehát nem ál­lami vagy pártjuttatás. A választási küzdelem idején az MSZP megígérte, hogy támogatja az egyházi intézményeket. Az egyház támogatása azonban ebből az ígéretből kimaradt. Ha tényleg így gondolkodnak, akkor attól félek, hogy csak karitatív intézmény­nek tekintik az egyházat - mondta Mayer Mihály pécsi püspök, aki lapunknak adott interjújában Medgyessy Péter miniszterel­nök D-209-es ügynöki múltjának lelki bűnéről fejtette ki a véle­ményét. Elmondta: jelzésértékűnek tekinti, hogy a kormányfő nem vett részt Magyarország búcsúnapján. M­ar­zsó Ákos_________________ T­ól „beolvasott” a kormány tagjai­­­­nak az augusztus 20-i szentbe­szédében. Miért tartotta fontosnak, hogy a nemrég hivatalba lépett kabi­netnek kemény szavakkal üzenjen?­­ Szentbeszédemet nem tekin­tem „beolvasásnak”. Csak arra tö­rekedtem, hogy a katolikus embe­reknek a törvényre hivatkozva el­magyarázzam, mi is Szent István királyunk legnagyobb tette, hogy személyes megváltójának fogadta el Jézus Krisztust. Tehát nem az, hogy intézményeket létesített vagy hogy politikai megfontolásból val­lást cserélt. A vallás ugyanis a sze­mélyes Isten és a személyes ember kapcsolata. Az elmúlt ötven évben nagyon sokan­­várták, hogy a vallás idővel megszűnik, vagy legalábbis ellehetetlenedik. A vallás nemcsak a történelmi múlt rekvizituma, hi­szen a mai ember életét is befolyá­solja. Most is vannak­­olyan balol­dali érzelmű emberek, akik azt hangsúlyozzák, hogy csak az ateiz­mus felé vezető út az előrelépés, és a vallást a történelmi folyamatban visszalépésnek tekintik. Én ezt helytelen gondolatnak tartom. Sze­rintem az ateizmus a privát szférá­ba tartozik, a vallás pedig közössé­gi jog. Azt sem szeretném elhall­gatni, hogy a szélsőséges politika minden formáját helytelenítem. A helyes sorrendet be kell tartani. Reményik Sándor versére hivat­kozva: Jézust nem lehet Kossuth mögé állítani. - A politikában nemcsak a tet­tekkel, hanem annak hiányával is lehet üzenni. Mit olvas ki abból, hogy Orbán Viktorral ellentétben - aki ráadásul református - Medgyessy Péter miniszterelnök nem ment el a Szent Jobb-körme­­netre? - Ha Medgyessy Péter a keresz­tény hitet privát dolognak tekinti, vagy ha ateistának tartja magát, akkor tiszteletben tartom azt a döntését, hogy nem jött el a kör­menetre. Ez ugyanis nemcsak protokolláris esemény, hanem lel­ki zarándokút is.­­ A körmenet azonban nem­csak lelki zarándokút, hanem egyúttal a Kárpát-medencei ma­gyarság egyik legfontosabb ünnepe is. Ez most az ország miniszterel­nöke nélkül zajlott. - A katolikus miniszterektől, ál­lamtitkároktól és közéleti szemé­lyektől valóban elvárható, hogy ne maradjanak távol az egyházi litur­gikus eseményektől. Nézze, au­gusztus 20-a Magyarország búcsú­napja. A búcsú vallási fogalom, amit senkire nem lehet rákénysze­ríteni. Azzal sem értek egyet, hogy néhányan a vallástalanságot privi­légiumként akarják feltüntetni. Jel­zésértékű, ha a katolikus egyház lel­ki zarándoklatán részt vesz a mi­niszterelnök, mint ahogy az is jel­zésértékű, ha ezen nem vesz részt. Szeretném azt hinni, távolmaradá­sa mögött csak annyi húzódik, hogy a meggyőződésével ez nem egyeztethető össze. Beszédemben Magyarországot, a magyarságot említettem és nem csak a magyar nemzetet. Ezért fogalmaztam úgy, hogy a Szent Korona népei.­­ Az állami ünnepség szónokai mintha elfelejtették volna, hogy au­gusztus 20-án Szent István napját is ünnepeljük. Ebbe a sorba illeszthető­ a Magyar Rádióban sugárzott déli harangszó elleni szocialista fellépés is. Úgy tűnik, az MSZP elitjének a „magyar” és az „egyház” szavakról inkább a „nacionalista” és a „kleri­kális” kifejezések jutnak az eszükbe.­­ Azt nem tudom, hogy mi jut az eszükbe. Tény, hogy 1456-ban Hunyadi János és Kapisztrán Szent János Nándorfehérvárnál világra­szóló győzelmet aratott a török fe­lett. A pápa ennek emlékére rendel­te el a déli harangszót, és erre a dia­dalra azóta is mindennap emléke­zünk. Ha mi most lemondunk a dé­li harangszóról, azzal történelmün­ket szegényítjük és a múltunkat si­­lányítjuk. Ezért nagyon helytelen­nek tartom a javaslatot. Jól emlék­szem arra, hogy micsoda örömet jelentett az embereknek az, amikor 1956-ban újra sugározni kezdték a harangszót. Annak sem örülnék, ha eltörölnék a harangszót követő, a magyar templomokat bemutató félperces műsorblokkot. Az ötve­nes évek jutnak eszembe, amikor a „semlegesség” ürügyén a képesla­pokon a templomtornyot lesatíroz­ták. A harangszót ne „satírozzák”!­­ Szentbeszédében kijelentette: „Nem privilégiumokat akarunk, ha­nem élni a vallásszabadság jogá­val. ” Ön szerint ez ismét veszélybe került? - Megfordítanám az ön okfej­tését: a vallásszabadság még nem ment át az emberek tudatába teljes mértékben. Pedig ez az alapvető emberi jogok része, tehát nem álla­mi vagy pártjuttatás. A választási küzdelemben az MSZP megígérte, hogy támogatja az egyházi intéz­ményeket. Az egyház támogatása azonban ebből az ígéretből kima­radt. Ha tényleg így gondolkodnak, akkor attól félek, hogy csak karita­tív intézménynek tekintik az egy­házat. Én helytelenítem azt a felfo­gást, amely a vallásban csak az in­tézményeket fenntartó erőt látja, és nem veszi észre mögötte Jézus Krisztust.­­ Azt is mondta: „Ne az áldoza­tokat marasztaljuk el, hanem az ál­dozatgyártókat.” Sokan belehallot­ták ebbe a kijelentésébe D-209-es elvtárs történetét.­­ Megkérdezte-e már valaki, hogy Medgyessy Péter miniszterel­nököt ki akarta beépíteni? És az nem nagyobb bűnös-e, mint a kor­mányfő? Erkölcsi értelemben a bűn a tárgyát tekintve objektív, beszá­­míthatóságát tekintve formális is, személyes bűne. A zsarolás csök­kenti a beszámíthatóságot, míg az elkötelezettség növelheti. Jogi érte­lemben a bűn a törvénnyel történő összeütközés. A politika általában ezt nézi, nem vizsgálja a „miértet”. Az újságokkal szemben nagyon szkeptikus vagyok, ezért a bennük leírtakat nem tudom objektív tény­ként elfogadni. Furcsának tartom, hogy csak a beépített emberek bű­neivel foglalkoznak, és elmennek azoknak a bűnei mellett, akik be­szervezték az embereket. Szerintem az ő bűnük sokkal nagyobb. Nem értem, hogy a múlt feltárása miért állt meg középszinten.­­ Ezek szerint ön egy teljes körű átvilágítást szorgalmaz, amely nem­csak a szigorúan titkos ügynökökre vonatkozna, hanem azokra is, akik működtették az előző rendszer e gé­pezetét.­­ Ha már belekezdtünk, akkor olyan teljes körű átvilágítást kel­lett volna végrehajtani, ahol nem­csak az áldozatok nevét hozzák nyilvánosságra, hanem az áldo­zatgyártókét is. - Mi a véleménye a kormánynak arról a törvényjavaslatáról, hogy az egyházi vezetőket is átvilágíttatná? - A katolikus egyház volt az utóbbi időben talán az egyedüli, amelyik nemcsak ideológiailag, ha­nem a puszta létével is felvette a küzdelmet az ateistákkal. Úgy is fo­galmazhatnék, hogy szemben állt a proletárdiktatúrával és annak szelí­dített formájával, a szocializmus­sal. Tudjuk, ki volt a papságból az, akiből áldozatot gyártottak, és mi volt annak az oka, ami miatt be tudták őket szervezni. Nagyon sok történetet tudnék mesélni most ön­nek. Volt olyan pap, akit beállítot­tak a fagyos Dunába. Volt olyan, akit kiküldtek a kukoricaföldre, és várta, hogy mikor fogják tarkón lő­ni. Olyan is volt, akit valamilyen er­kölcsi nyomással törtek meg. De ezek száma mégis elenyészően ke­vés. A katolikus egyház mindig is Jézus Krisztust igyekezett hirdetni és erre az emberek figyelmét felhív­ni. Az átvilágítás javaslata mögött semmi más nincsen, mint az, hogy le akarják járatni az egyházat. - Ön ezt tehát egyházellenes ja­vaslatnak tartja. - Én mindezt tágabb értelem­ben szemlélem. Abba a folyamatba tartozik, amely során a katolikus egyház papjainak hitelességét akar­ják megkérdőjelezni. - Püspök létére miért nem tetszik önnek az, hogy az MSZP-ben hívő tagozat is van? - A hívő tagozat nagyon kisszá­mú, és a pártra semmilyen befolyá­sa nincs. Viszont hitelesítheti az MSZP-t a vallásos emberek előtt. A hívő tagozat azt sugallja: a párt nagy része ateista. Szerintem végre le kéne szedni a pártról az ideoló­giai rárakódásokat. Ma nem tudom azt mondani, hogy az MSZP nem ateista ideológiai szövetség is. Sze­rintem a választások előtt a társa­dalmat nem a történelmi egyházak osztották ketté, hanem az MSZP- nek ez a kettős arculata. Ideológiá­juk ugyanis még mindig marxista gyökerekkel rendelkezik, amely köztudomásúan ateista.­­ Sokak szerint a kormányváltás óta eltelt rövid idő alatt az egyház máris megkapta az „elő pofont”, amikor a hitoktatók kimaradtak a pedagógusok béremeléséből.­­ Kellemetlen megint csak azt éreznünk, amit az 1994-98 közöt­ti időben, amikor megvonták a hitoktatási óradíjakat. Most csak annyi a különbség, hogy szelídí­­tettebb formában próbálnak hát­térbe szorítani. MAYER MIHÁLY pécsi püspök 1941. január 31-én született Kisdorogon, egy Tolna megyei német faluban. Édesapját 1945-ben „málenkij robotra” hurcolták a Szovjetunióba, ahonnan nem tért vissza. Az általános iskolát menekült bukovinai székelyek és kitelepített felvidéki magyarok gyermekeivel együtt végezte. Gimnáziumba Bonyhárdra járt, 1959-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait­­ezt követően, Győrben végezte. Püspökké szenteléséig Simon­­tornyán, Pincehelyen, Tamásiban, Dunaföldváron és Szekszár­­don látott el lelkipásztori szolgálatot. FOTÓ: NAGY ZOLTÁN --------—^^1^—L.JJ1N­--------­ Hitoktatói bérekről tárgyaló püspökök • MUNKATÁRSI AIsKIÓI M­a tartja a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) az évi rendes, őszi tanács­kozásának záróülését. A háromna­pos tanácskozáson a főpapok elfo­gadták az egyház tavalyi gazdálko­dásáról szóló beszámolót. A nyitó napon a cigánypasz­­toráció helyzetével foglalkozott a testület, amely meghallgatta Ke­resztes Szilárdnak, a témával az MKPK által megbízott felelős püs­pöknek a cigányság körében kifej­tett evangelizáció helyzetéről tartott beszámolóját, illetve értékelését. Ezt követően a főpapok a liturgikus naptár kiegészítéséről tanácskoz­tak. Az ülésen Seregély István egri érsek, a konferencia elnöke II. Já­nos Pál pápa krakkói látogatásáról, Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyés püspök pedig az augusztusi torontói világifjúsági találkozóról számolt be. A rendezvényen látoga­tást tett Peru közelmúltban felszen­telt ferences püspöke, Zserdin An­tal Gellért. Úgy tudjuk, a konferen­cián a hitoktatók fizetésemelésének elmaradása is szóba került. Ismert, az oktatási tárca a közelmúltban emelte a pedagógusok bérét, a ren­dezésből azonban kihagyta a hitok­tatókat. Pápai Lajos győri megyés püspök mindezt néhány nappal ez­előtt a IV. Barankovics-emlékülé­­sen úgy értékelte, hogy az egyház a mostani kormánytól „megkapta az első pofont”. Seregély István ■WMMMMMMHMSMMMi Tisztújítás a reformátusoknál Februárig megválasztják az új zsinati tagokat és a vezetőket Megkezdődtek a Magyarországi Református Egyházban a hat­­évente esedékes, a zsinat tagjaira és a püspökökre is kiterjedő választások. A mostani ciklus december 31-ével jár le. Az egyhá­zi törvény szerint a választásoknak szeptember 1-jétől a jövő év február végéig kell lezajlania. 88 Mu­nkatársunk­tól__________ A jelenlegi összetételű zsinat a tervek szerint október 9-én tartja az ünnepélyes záróülését a Somogy megyei Mosdóson találha­tó szív- és tüdőkórházában. Azért ide hívják össze a záróülést, mert idén a Somogy megyei önkormány­zattól húszéves működtetési időre átvették a kórházat. A zsinat május 31-i ülésén ren­delte el a tisztújítást. Az egyházi tör­vény szerint az egyházmegyékben és az egyházkerületekben szeptem­ber 30-ig kell megalakítani a válasz­tási bizottságokat, a szavazólapokat pedig október végéig bocsátják ki. A 27 egyházmegyei, majd az azok fölött álló négy egyházkerületi köz­gyűlés december végéig, illetve 2003. január 31-ig választja meg és iktatja be az új tisztségviselőket. A választás folyamatának lezárása­ként az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtarta­nia alakuló ülését. A május 31-i zsinati ülésen a nyugdíjtörvény módosításával le­zárták azt a folyamatot, amely az 1967-ben elfogadott törvénykönyv felülvizsgálásával, még a 90-es években indult el. 1967-ben ugyan­is még nagy volt a lelkészhiány, ezért akkor a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 75 éves korban ha­tározták meg. Az elmú­lt időszak­ban viszont a református egyház­ban egyre több fiatal lelkész vállalt szolgálatot. A Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerületben található négyszáz gyülekezet élén álló lelké­szek átlagéletkora például 43 év. Az újonnan megállapított korhatár ré­vén a férfi lelkészek a 70. születés­napjuk után nyugállományba vo­nulhatnak, míg a női lelkészek ezt a 62. születésnapjuk után kérvényez­­hetik. A nyugdíjkorhatár változta­tása több mint húsz vezető beosztá­sú lelkészt érint. A négy püspök kö­zül kettő: Hegedűs Lóránt és Mészá­ros István van ehhez közeli életkor­ban. Előbbi 72, utóbbi pedig 73 esz­tendős. A zsinati ülés előtt a Dunamelléki Református Egyház­­kerületben aláírás-gyűjtési akció zajlott a nyugdíjkorhatár leszállítá­sa ellen, amelyhez mintegy négy­ezer hívő, lelkész és presbiter csat­lakozott. A protestáló protestánsok az íveket a zsinat jogi bizottsága elé terjesztették, az akcióval azonban hivatalosan azért nem foglalkozott a testület, mert a zsinat úgymond nem ismeri az „alulról jövő kezde­ményezés jogintézményét”. A zsi­nat búcsútanácskozásán Bölcskei püspök javaslatára kompromisszu­mos törvény született, amelynek értelmében a nyugdíjtörvény élet­­beléptetésének határidejét 2005. ja­nuár 1-jéig kitolták. Ennek követ­keztében az összes, jelenlegi püs­pök újraindulhat a választásokon. A Duna-melléki egyházmegyében Hegedűs Lóránt ellenében az egy­házon belüli egyik legerősebb tö­mörülés, a lelkészekből és presbi­terekből álló Théma Egyesület va­lószínűleg önálló püspökjelöltet ál­lít. Sikerük attól függ, hogy a püs­pökválasztási kampány során hova állnak a harmadik „erőcsoportosu­lást” alkotó Biblia Szövetség tagjai. Ha e két utóbbi csoportosulás ösz­­szefog, akkor valószínűleg nem Hegedűs Lóránt lesz az új Duna­melléki református püspök. A bú­csúzsinat a választójogi törvényt is módosította, amely számos helyen összefüggésben van a nyugdíjtör­vénnyel. A változtatások révén a zsinati atyák kiszélesítették a töb­bes jelölés lehetőségét azzal, hogy a három legtöbb ajánlattal rendelke­ző jelölt egyaránt indulhat a válasz­tásokon. Korábban ezt az ajánlók harmadának támogatásához kö­tötték.

Next