Magyar Nemzet, 2002. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-05 / 207. szám
52002. szeptember 5., csütörtök Belföld • Magyar Nemzet A vallásszabadság nem pártjuttatás Mayer Mihály: Megint azt érezzük, amit 1994-98 között • Az egyházat csak karitatív intézménynek tekintik A vallásszabadság az alapvető emberi jogok része, tehát nem állami vagy pártjuttatás. A választási küzdelem idején az MSZP megígérte, hogy támogatja az egyházi intézményeket. Az egyház támogatása azonban ebből az ígéretből kimaradt. Ha tényleg így gondolkodnak, akkor attól félek, hogy csak karitatív intézménynek tekintik az egyházat - mondta Mayer Mihály pécsi püspök, aki lapunknak adott interjújában Medgyessy Péter miniszterelnök D-209-es ügynöki múltjának lelki bűnéről fejtette ki a véleményét. Elmondta: jelzésértékűnek tekinti, hogy a kormányfő nem vett részt Magyarország búcsúnapján. Marzsó Ákos_________________ Tól „beolvasott” a kormány tagjainak az augusztus 20-i szentbeszédében. Miért tartotta fontosnak, hogy a nemrég hivatalba lépett kabinetnek kemény szavakkal üzenjen? Szentbeszédemet nem tekintem „beolvasásnak”. Csak arra törekedtem, hogy a katolikus embereknek a törvényre hivatkozva elmagyarázzam, mi is Szent István királyunk legnagyobb tette, hogy személyes megváltójának fogadta el Jézus Krisztust. Tehát nem az, hogy intézményeket létesített vagy hogy politikai megfontolásból vallást cserélt. A vallás ugyanis a személyes Isten és a személyes ember kapcsolata. Az elmúlt ötven évben nagyon sokanvárták, hogy a vallás idővel megszűnik, vagy legalábbis ellehetetlenedik. A vallás nemcsak a történelmi múlt rekvizituma, hiszen a mai ember életét is befolyásolja. Most is vannakolyan baloldali érzelmű emberek, akik azt hangsúlyozzák, hogy csak az ateizmus felé vezető út az előrelépés, és a vallást a történelmi folyamatban visszalépésnek tekintik. Én ezt helytelen gondolatnak tartom. Szerintem az ateizmus a privát szférába tartozik, a vallás pedig közösségi jog. Azt sem szeretném elhallgatni, hogy a szélsőséges politika minden formáját helytelenítem. A helyes sorrendet be kell tartani. Reményik Sándor versére hivatkozva: Jézust nem lehet Kossuth mögé állítani. - A politikában nemcsak a tettekkel, hanem annak hiányával is lehet üzenni. Mit olvas ki abból, hogy Orbán Viktorral ellentétben - aki ráadásul református - Medgyessy Péter miniszterelnök nem ment el a Szent Jobb-körmenetre? - Ha Medgyessy Péter a keresztény hitet privát dolognak tekinti, vagy ha ateistának tartja magát, akkor tiszteletben tartom azt a döntését, hogy nem jött el a körmenetre. Ez ugyanis nemcsak protokolláris esemény, hanem lelki zarándokút is. A körmenet azonban nemcsak lelki zarándokút, hanem egyúttal a Kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb ünnepe is. Ez most az ország miniszterelnöke nélkül zajlott. - A katolikus miniszterektől, államtitkároktól és közéleti személyektől valóban elvárható, hogy ne maradjanak távol az egyházi liturgikus eseményektől. Nézze, augusztus 20-a Magyarország búcsúnapja. A búcsú vallási fogalom, amit senkire nem lehet rákényszeríteni. Azzal sem értek egyet, hogy néhányan a vallástalanságot privilégiumként akarják feltüntetni. Jelzésértékű, ha a katolikus egyház lelki zarándoklatán részt vesz a miniszterelnök, mint ahogy az is jelzésértékű, ha ezen nem vesz részt. Szeretném azt hinni, távolmaradása mögött csak annyi húzódik, hogy a meggyőződésével ez nem egyeztethető össze. Beszédemben Magyarországot, a magyarságot említettem és nem csak a magyar nemzetet. Ezért fogalmaztam úgy, hogy a Szent Korona népei. Az állami ünnepség szónokai mintha elfelejtették volna, hogy augusztus 20-án Szent István napját is ünnepeljük. Ebbe a sorba illeszthető a Magyar Rádióban sugárzott déli harangszó elleni szocialista fellépés is. Úgy tűnik, az MSZP elitjének a „magyar” és az „egyház” szavakról inkább a „nacionalista” és a „klerikális” kifejezések jutnak az eszükbe. Azt nem tudom, hogy mi jut az eszükbe. Tény, hogy 1456-ban Hunyadi János és Kapisztrán Szent János Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a török felett. A pápa ennek emlékére rendelte el a déli harangszót, és erre a diadalra azóta is mindennap emlékezünk. Ha mi most lemondunk a déli harangszóról, azzal történelmünket szegényítjük és a múltunkat silányítjuk. Ezért nagyon helytelennek tartom a javaslatot. Jól emlékszem arra, hogy micsoda örömet jelentett az embereknek az, amikor 1956-ban újra sugározni kezdték a harangszót. Annak sem örülnék, ha eltörölnék a harangszót követő, a magyar templomokat bemutató félperces műsorblokkot. Az ötvenes évek jutnak eszembe, amikor a „semlegesség” ürügyén a képeslapokon a templomtornyot lesatírozták. A harangszót ne „satírozzák”! Szentbeszédében kijelentette: „Nem privilégiumokat akarunk, hanem élni a vallásszabadság jogával. ” Ön szerint ez ismét veszélybe került? - Megfordítanám az ön okfejtését: a vallásszabadság még nem ment át az emberek tudatába teljes mértékben. Pedig ez az alapvető emberi jogok része, tehát nem állami vagy pártjuttatás. A választási küzdelemben az MSZP megígérte, hogy támogatja az egyházi intézményeket. Az egyház támogatása azonban ebből az ígéretből kimaradt. Ha tényleg így gondolkodnak, akkor attól félek, hogy csak karitatív intézménynek tekintik az egyházat. Én helytelenítem azt a felfogást, amely a vallásban csak az intézményeket fenntartó erőt látja, és nem veszi észre mögötte Jézus Krisztust. Azt is mondta: „Ne az áldozatokat marasztaljuk el, hanem az áldozatgyártókat.” Sokan belehallották ebbe a kijelentésébe D-209-es elvtárs történetét. Megkérdezte-e már valaki, hogy Medgyessy Péter miniszterelnököt ki akarta beépíteni? És az nem nagyobb bűnös-e, mint a kormányfő? Erkölcsi értelemben a bűn a tárgyát tekintve objektív, beszámíthatóságát tekintve formális is, személyes bűne. A zsarolás csökkenti a beszámíthatóságot, míg az elkötelezettség növelheti. Jogi értelemben a bűn a törvénnyel történő összeütközés. A politika általában ezt nézi, nem vizsgálja a „miértet”. Az újságokkal szemben nagyon szkeptikus vagyok, ezért a bennük leírtakat nem tudom objektív tényként elfogadni. Furcsának tartom, hogy csak a beépített emberek bűneivel foglalkoznak, és elmennek azoknak a bűnei mellett, akik beszervezték az embereket. Szerintem az ő bűnük sokkal nagyobb. Nem értem, hogy a múlt feltárása miért állt meg középszinten. Ezek szerint ön egy teljes körű átvilágítást szorgalmaz, amely nemcsak a szigorúan titkos ügynökökre vonatkozna, hanem azokra is, akik működtették az előző rendszer e gépezetét. Ha már belekezdtünk, akkor olyan teljes körű átvilágítást kellett volna végrehajtani, ahol nemcsak az áldozatok nevét hozzák nyilvánosságra, hanem az áldozatgyártókét is. - Mi a véleménye a kormánynak arról a törvényjavaslatáról, hogy az egyházi vezetőket is átvilágíttatná? - A katolikus egyház volt az utóbbi időben talán az egyedüli, amelyik nemcsak ideológiailag, hanem a puszta létével is felvette a küzdelmet az ateistákkal. Úgy is fogalmazhatnék, hogy szemben állt a proletárdiktatúrával és annak szelídített formájával, a szocializmussal. Tudjuk, ki volt a papságból az, akiből áldozatot gyártottak, és mi volt annak az oka, ami miatt be tudták őket szervezni. Nagyon sok történetet tudnék mesélni most önnek. Volt olyan pap, akit beállítottak a fagyos Dunába. Volt olyan, akit kiküldtek a kukoricaföldre, és várta, hogy mikor fogják tarkón lőni. Olyan is volt, akit valamilyen erkölcsi nyomással törtek meg. De ezek száma mégis elenyészően kevés. A katolikus egyház mindig is Jézus Krisztust igyekezett hirdetni és erre az emberek figyelmét felhívni. Az átvilágítás javaslata mögött semmi más nincsen, mint az, hogy le akarják járatni az egyházat. - Ön ezt tehát egyházellenes javaslatnak tartja. - Én mindezt tágabb értelemben szemlélem. Abba a folyamatba tartozik, amely során a katolikus egyház papjainak hitelességét akarják megkérdőjelezni. - Püspök létére miért nem tetszik önnek az, hogy az MSZP-ben hívő tagozat is van? - A hívő tagozat nagyon kisszámú, és a pártra semmilyen befolyása nincs. Viszont hitelesítheti az MSZP-t a vallásos emberek előtt. A hívő tagozat azt sugallja: a párt nagy része ateista. Szerintem végre le kéne szedni a pártról az ideológiai rárakódásokat. Ma nem tudom azt mondani, hogy az MSZP nem ateista ideológiai szövetség is. Szerintem a választások előtt a társadalmat nem a történelmi egyházak osztották ketté, hanem az MSZP- nek ez a kettős arculata. Ideológiájuk ugyanis még mindig marxista gyökerekkel rendelkezik, amely köztudomásúan ateista. Sokak szerint a kormányváltás óta eltelt rövid idő alatt az egyház máris megkapta az „elő pofont”, amikor a hitoktatók kimaradtak a pedagógusok béremeléséből. Kellemetlen megint csak azt éreznünk, amit az 1994-98 közötti időben, amikor megvonták a hitoktatási óradíjakat. Most csak annyi a különbség, hogy szelídítettebb formában próbálnak háttérbe szorítani. MAYER MIHÁLY pécsi püspök 1941. január 31-én született Kisdorogon, egy Tolna megyei német faluban. Édesapját 1945-ben „málenkij robotra” hurcolták a Szovjetunióba, ahonnan nem tért vissza. Az általános iskolát menekült bukovinai székelyek és kitelepített felvidéki magyarok gyermekeivel együtt végezte. Gimnáziumba Bonyhárdra járt, 1959-ben érettségizett. Teológiai tanulmányaitezt követően, Győrben végezte. Püspökké szenteléséig Simontornyán, Pincehelyen, Tamásiban, Dunaföldváron és Szekszárdon látott el lelkipásztori szolgálatot. FOTÓ: NAGY ZOLTÁN --------—^^1^—L.JJ1N-------- Hitoktatói bérekről tárgyaló püspökök • MUNKATÁRSI AIsKIÓI Ma tartja a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) az évi rendes, őszi tanácskozásának záróülését. A háromnapos tanácskozáson a főpapok elfogadták az egyház tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A nyitó napon a cigánypasztoráció helyzetével foglalkozott a testület, amely meghallgatta Keresztes Szilárdnak, a témával az MKPK által megbízott felelős püspöknek a cigányság körében kifejtett evangelizáció helyzetéről tartott beszámolóját, illetve értékelését. Ezt követően a főpapok a liturgikus naptár kiegészítéséről tanácskoztak. Az ülésen Seregély István egri érsek, a konferencia elnöke II. János Pál pápa krakkói látogatásáról, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök pedig az augusztusi torontói világifjúsági találkozóról számolt be. A rendezvényen látogatást tett Peru közelmúltban felszentelt ferences püspöke, Zserdin Antal Gellért. Úgy tudjuk, a konferencián a hitoktatók fizetésemelésének elmaradása is szóba került. Ismert, az oktatási tárca a közelmúltban emelte a pedagógusok bérét, a rendezésből azonban kihagyta a hitoktatókat. Pápai Lajos győri megyés püspök mindezt néhány nappal ezelőtt a IV. Barankovics-emlékülésen úgy értékelte, hogy az egyház a mostani kormánytól „megkapta az első pofont”. Seregély István ■WMMMMMMHMSMMMi Tisztújítás a reformátusoknál Februárig megválasztják az új zsinati tagokat és a vezetőket Megkezdődtek a Magyarországi Református Egyházban a hatévente esedékes, a zsinat tagjaira és a püspökökre is kiterjedő választások. A mostani ciklus december 31-ével jár le. Az egyházi törvény szerint a választásoknak szeptember 1-jétől a jövő év február végéig kell lezajlania. 88 Munkatársunktól__________ A jelenlegi összetételű zsinat a tervek szerint október 9-én tartja az ünnepélyes záróülését a Somogy megyei Mosdóson található szív- és tüdőkórházában. Azért ide hívják össze a záróülést, mert idén a Somogy megyei önkormányzattól húszéves működtetési időre átvették a kórházat. A zsinat május 31-i ülésén rendelte el a tisztújítást. Az egyházi törvény szerint az egyházmegyékben és az egyházkerületekben szeptember 30-ig kell megalakítani a választási bizottságokat, a szavazólapokat pedig október végéig bocsátják ki. A 27 egyházmegyei, majd az azok fölött álló négy egyházkerületi közgyűlés december végéig, illetve 2003. január 31-ig választja meg és iktatja be az új tisztségviselőket. A választás folyamatának lezárásaként az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtartania alakuló ülését. A május 31-i zsinati ülésen a nyugdíjtörvény módosításával lezárták azt a folyamatot, amely az 1967-ben elfogadott törvénykönyv felülvizsgálásával, még a 90-es években indult el. 1967-ben ugyanis még nagy volt a lelkészhiány, ezért akkor a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 75 éves korban határozták meg. Az elmúlt időszakban viszont a református egyházban egyre több fiatal lelkész vállalt szolgálatot. A Tiszántúli Református Egyházkerületben található négyszáz gyülekezet élén álló lelkészek átlagéletkora például 43 év. Az újonnan megállapított korhatár révén a férfi lelkészek a 70. születésnapjuk után nyugállományba vonulhatnak, míg a női lelkészek ezt a 62. születésnapjuk után kérvényezhetik. A nyugdíjkorhatár változtatása több mint húsz vezető beosztású lelkészt érint. A négy püspök közül kettő: Hegedűs Lóránt és Mészáros István van ehhez közeli életkorban. Előbbi 72, utóbbi pedig 73 esztendős. A zsinati ülés előtt a Dunamelléki Református Egyházkerületben aláírás-gyűjtési akció zajlott a nyugdíjkorhatár leszállítása ellen, amelyhez mintegy négyezer hívő, lelkész és presbiter csatlakozott. A protestáló protestánsok az íveket a zsinat jogi bizottsága elé terjesztették, az akcióval azonban hivatalosan azért nem foglalkozott a testület, mert a zsinat úgymond nem ismeri az „alulról jövő kezdeményezés jogintézményét”. A zsinat búcsútanácskozásán Bölcskei püspök javaslatára kompromisszumos törvény született, amelynek értelmében a nyugdíjtörvény életbeléptetésének határidejét 2005. január 1-jéig kitolták. Ennek következtében az összes, jelenlegi püspök újraindulhat a választásokon. A Duna-melléki egyházmegyében Hegedűs Lóránt ellenében az egyházon belüli egyik legerősebb tömörülés, a lelkészekből és presbiterekből álló Théma Egyesület valószínűleg önálló püspökjelöltet állít. Sikerük attól függ, hogy a püspökválasztási kampány során hova állnak a harmadik „erőcsoportosulást” alkotó Biblia Szövetség tagjai. Ha e két utóbbi csoportosulás öszszefog, akkor valószínűleg nem Hegedűs Lóránt lesz az új Dunamelléki református püspök. A búcsúzsinat a választójogi törvényt is módosította, amely számos helyen összefüggésben van a nyugdíjtörvénnyel. A változtatások révén a zsinati atyák kiszélesítették a többes jelölés lehetőségét azzal, hogy a három legtöbb ajánlattal rendelkező jelölt egyaránt indulhat a választásokon. Korábban ezt az ajánlók harmadának támogatásához kötötték.