Magyar Nemzet, 2004. április (67. évfolyam, 80-108. szám)
2004-04-10 / 89. szám
Elment Zórád Ernő Ezerkilenszáztizenegyben látta meg a napvilágot, a magyar Felvidéken. Kisfiúként még közvetlen élménye volt az előző évszázad: az élő negyvennyolcas legendák, a boldog békeidők, az ezredév pókhálós padlásokon lakozó szelleme. Trianon űzte idegen kézre került hazájából a fővárosba, ahol a késve érkező modern idők éles szemű tanújaként - és cselekvő részesiként - új otthonra talátt. Belakta Budapestet, nincs nála hitelesebb és akkurátusabb krónikása a 20-as évektől a század alkonyáig tartó, drámaian sűrű történelmi korszaknak. Földi élete utolsó napjaiig tudott minden fontos hírt. Rajzai egyszerre tudósítanak múltról és jövőről. Zórád Ernő élete és munkássága három évszázadot átível, és közvetít minden részletre kiterjedő pontossággal. Nevét az 1930-as években letarolt Tabán megörökítése tette ismertté, vázlatfüzetével mindig egy nappal a bontóbrigád előtt járt. Krúdy Gyulával együtt búcsúzott a Mélypincétől. Felfogni is nehéz: mesterét 71 évvel őelőtte érte az utolsó záróra... Maga is Szindbád lévén, Zórád ceruzája és ecsetje könnyen azonosult a lélek nagy ismerőjének tollával, könyvillusztrációiból vált személyes ismerősünkké Rezeda Kázmér. Amint Mikszáth, Jókai, Móricz, Heltai Jenő, Mark Twain és Rejtő Jenő életre kelt hőseit is neki köszönhetjük, kissrác korunktól az új és legújabb kiadásokig. A képregény professzora volt. Annyi kis rajz került ki a keze alól, hogy nagy termeket kitapétázhatnánk velük, ám a Könyves Kálmán korabeli történet illusztrációin nincs egy szereplő, épületrészlet, viselet, fegyver és ékszer, amely ne állná ki akadémiai tudósok próbáját. Felejthetetlen humorát, amely nem hagyta cserben hosszú élete legkeserűbb napjaiban sem, sok-sok ezer olvasójával osztotta meg Huckleberry Finn és Fülig Jimmy figuráin keresztül. Rajzolt-festett komoly képeket, nemzeti irodalmunk legnagyobbjairól, de ezek - mondaná - „nem paszszoltak” a hivatalos kultúrpolitikába. Remekül bánt az ollóval és ragasztóval, a kollázs művészeként szintén felfedezésre vár. Itt is természetesen, felvidéki ember lévén olyan regényes önéletrajzot kanyarított első ötven esztendejéről, hogy párját ritkítja. Benne van könyvében minden, ami velünk történt. Ha volt a XIX. századi Budapestnek '"vőlegénye (Podmaniczky), a XX. századi fővárosé Zórád Ernő. Ámbár szívesen cserélt volna a báróval. Az egykori Tabán kerülete észrevette, és díszpolgári címmel ismerte el az eltűnt városrész általa történt megmentését a hálátlan utókornak. A kilencvenedik éve fölött járó Ernő bácsi még mindig tartogatott számunkra meglepetést: muzeális értékű nótafelvételeit és maga kísérte régi pesti slágereit kiadta CD-n. Ezt is ránk hagyta, a temérdek rajzán és történetén kívül, mielőtt 93 éves korában szép csendben eltávozott közülünk. De vigyázat! Odafönn üldögél, és olvassa a Magyar Nemzetet. Az emlékezés írójának megremeg a keze. Filmmúzeum színesben Eőry Karolina Tavaszodik, színes virágot bontott a Filmmúzeum is. A régi idők mozija nézők százezreit szerezte meg, a retróérzés trenddé vált. Divatba jöttünk - hirdette nyártól a Filmmúzeum, ám néhány napja nemcsak a szlogen változott, hanem az arculat és a műsorstruktúra is: megtörtént a képcsőcsere, a Filmmúzeum már „színes televízió”. A napi huszonnégy órás adást hat különböző azonosítható műsorsávban eresztik kábelvégre, em ezek nemcsak tematikailag, de képileg is eltérnek egymástól. A bordó színű Filmmúzeum-sáv négy alkalommal tűnik fel naponta. Itt a már a megszokott régi magyar és amerikai játékfilmek mellett csehszlovák, lengyel és francia klasszikusokat is sugároznak. A kétszer egy órában jelentkező zöld sávban a Magyar Sportmúzeum archívumából megmentett sportfilmeket vetítenek, de ebben a sávban látható a Filmmúzeum saját gyártású sorozata, A labdarúgó-világbajnokságok története, Nyilasi Tibor és Báród Lajos közreműködésével. A vidámság színe a narancssárga, nemsokára kezdődik az Amerikában népszerű, hatvanas években készült tévésorozat, az Andy Griffith Show. A Filmmúzeum rendelkezik Európa legnagyobb privátfilm-gyűjteményével, a bugyikék színű Dokumúzeum az amatőrfim-kollekcióból válogat. Itt mutatják be több vállalati archívum - a BKV, az OKBT vagy a Mezőgazdasági Múzeum - gyűjteményét. A lila Zenemúzeumban várható a legtöbb új anyag; a Bárzongorista-portrékban az első magyar bárzongorista-verseny döntőseit mutatják be tíz rövid riportfilmben. Végül a sötétkék éjszakai sáv - ez már a Mátrix: a Cinetrip vizuális kéjelgése mellett további VJ-k és médiaművészeti csoportok uralják a sötétséget. 2004. április 10.. számból Kullafa ' MagW Pi(«l EB Ravasz a parafa tavasza Hossza a bor minőségétől függ • A penészes dugót kidobják Parafa. Az ott, beletuszkolva a borospalackba. Amelyik egyszerre lehet testőre, de gyilkosa is a bornak. Józan ítélőképességgel én most a műanyag vagy fémdugókra nem is gondolok. Csak a ravasz parafára. Könnyen megviccel, humora fekete. TANTÁRGYAK 11 Muray Gábor_______________ D ugó. A parafa termék nyersanyaga nem más, mint a paratölgy (Quercus suber) kérge. Ez az örökzöld fa a Földközi-tenger partvidékén őshonos; kérge nem gyúlékony, és gyakran előfordul, hogy a tűzvész utáni tavaszon az elhamvadt, leégett növény újra kihajt. A parafát felhasználják cipőtalpak, pingpongütők gyártására is, de az építőiparban való alkalmazása a legelterjedtebb és legfontosabb. (Ha megkérdeznék a fától, ő azért a borba vágyna a leginkább.) A feldolgozás első lépése a parafaszüret, a kéreghántás. Ahogy a szőlőnek a fürtfosztás, a kéregtelenítés nem árt a fának, állítólag még örül is neki (már várja a borral való hosszabb-rövidebb házasságot). Ezután jön fél év bálákban a szabad ég alatt, azután a szárítás, válogatás, osztályozás és a minőségi kategóriákba sorolás. Végül a formára vágás és a megrendelő igénye szerinti feliratozás. Ha rosszul dolgozzák fel a parafát, nagy a baj. Elio Altare piemonti vincellér három éve 28 ezer, ’97-es csúcsévjáratú bort önthetett a lefolyóba a drágán vásárolt, ám fertőzött dugók miatt. A példa sajnos gyakori. Nyáron Markazon mesélte egy gazda, hogy az áruházak polcairól érkeztek vissza a palackjai, a dugók ugyanis kirepültek belőlük. Kérdeztem volna meg tőle, hogy netán annyira rossz volt a bor? De félre a tréfával: makacs dolog a dugó, a gyanúval mindig érdemes éberen élni. Oda kell rá figyelni. Na nemcsak akkor, amikor beleszakad, forgácsolódik nemcsak akkor, amikor az ember véreres homlokkal szitkozódik, amiért nem mozdul, hanem minden alkalommal. A statisztika szerint a parafa dugóval ellátott borok öt százaléka dugóhibás. Kihúzás után ezért szépen meg kell szagolni őkérmét. A hibás dugónak félreismerhetetlen penészes-dohos szaga van, amit a bornak is átad, élvezhetetlenné téve ezáltal a nedűt. A parafa dugó a palack titka. Hossza a bor minőségétől függ, gyakran külön címer, évszám, sőt néha a borfajta is rajta díszeleg. Jóformán tudomást sem veszünk róla, csak a címkére koncentrálunk (a Gusto magazinban egyébként nagyon jó borcímke-szépségversenyt is szoktak rendezni), viszont olyan is akad, aki a dugókat gyűjti. Azt mondja, kultúra. És igaza van. Zsámbékon példának okáért Zalai Károly állította ki hónapokkal ezelőtt a nem éppen szokványos gyűjteményét. A legtöbben kidobják, ő húsz éve gyűjti őket (mennyit kell ahhoz húzni, koccintani - inni, istenem!), ráadásul installációkat készít belőlük, így a dugók képzőművészeti alkotásokká válnak. Hiszen annál rettenetesebb nincs is, mint amikor egy 25 éves bordeaux-i dugót bedarálnak egy parafa tapétába. A szenvedélyes gyűjtő, mint mondja, általuk formázza meg a palackba zárt elmúlt időket. Zalai Károly jó ember lehet. Tessék odafigyelni a dugóra: rafinált jószág. Jobb, mint Mengyelejev MINDENZENE In Hegyi Zoltán______________ L ehet nyafogni (mint Kusturica esetében), de a késő nyolcvanas, korai kilencvenes évek legnagyobb rockdobása a Guns n’ Roses volt. Több mint egy évtizeddel a Led Zeppelin elvesztése után egyszer csak megszólalt a Welcome to the Jungle és a diszkó, a punk és az újhullám által tetszhalálra ítélt heavy-zene újra megtöltötte a stadionokat. A kezdeti bizonytalankodások után az 1988-as Appetite for Destruction című lemez irgalmatlan sikert hozott, húszmillió példányt adtak el belőle, de már ekkor elkezdődtek a folyamatos tagcserékhez vezető torzsalkodások, még az alapító Axl Rose-t is kirúgták, igaz, csak három napra, tehát viszonylag hamar visszatért a maradék józan eszük. A végén is Axl Rose-zal (na, milyen anagramma jön ki a nevéből?) volt a baj, de addig még történt egy s más, zene egy Clint Eastwood-filmben és a Terminátorban (Hasta la vista, baby), sláger sláger hátán, és persze elegendő muníció a médiának. Addig rendben is volt, míg csak vicces éjszakák, alkohol, drog, a közrend megzavarása tarkították a híreket, de amikor Axl megírta a One In A Milliont, már komolyabban rájuk szálltak, a „vád”: homofóbia. Komolyan. Közben jött Matt Sorum a Cultból, Izzy is feladta, érkezett Gilby Clarke, aztán ő is lelécelt, viszont elkészült a Use Your Illusion I.—II., Slash Bob Dylan felé nyitott, és még szerencsétlen Michael Jacksonból is kisajtolt egy tűrhető dalt. Az utolsó album, a Spaghetti Incidents 1993-ban látott napvilágot, majd amikor már majdnem kijózanodtak és stúdióba vonultak volna, Axl még a hangolás előtt összeveszett az új gitárossal, és Slash is eltűnt a saját ködében. Szóval hisztis egy társaság, de most halvány fénysugár: megjelent egy Greatest Hits lemez a legjobb szerzeményekkel. Ami a következőket jelentheti: 1. lefogyott a bankszámla; 2. vércsere Svájcban; 3. mindkettő. Az eredmény lehet lemez, lehet turné, de mindenképpen jól jár mindenki. Egy lenge képzavarral nézzünk most két filmzenét. Az egyik félig-meddig magyar, a címe Mix, a másik a School of Rock és ízig-vérig amerikai. A Mix a rendező, író, vágó Steven Lovy választásán és válogatásán alapul, a CD-re tizenhét szerzemény került fel a filmben elhangzó negyvenből. Két fő zenei irányzat keveredik kiválóan, a drum and bass és a népzene, utóbbi döntően magyar és balkáni, megdurrantva egy kis Seress Rezsővel, mindenki értse, ahogy akarja. A legjobb a sorban talán a Balkan Fanatik, húzós, táncos zene, van még a kétszeres Emmy-díjas Timothy Kelly, Neo, Korai Öröm és DJ Bootsie, aztán lehet vitatkozni, hogy ez újabb rúgás szegény, ezer sebből vérző népzenébe, vagy éppen ellenkezőleg, így marad némi remény arra nézvést, hogy a fiataloknak ez a tálalás fájdalommentesebben bejön, és hamarosan tódulni fognak a palatkaiakra. Részemről persze mindhalálig Muzsikás és viva Szalonna, de a másik vonalat sem kellene akadémikusan bealázni, virágozzon mindenki, ahogy tud. A Mix mindenesetre, annak ellenére, hogy a vége felé veszít a lendületből, az egyik legjobb magyar filmzene. A Rocksuli más miatt jó, igaz, nehéz lett volna elszúrni. A filmben nagyjából arról van szó, hogy egy szemmel láthatóan súlyosan terhelt, Angus Young-jelmezbe öltözött ember mutogatásra, riffekre, heddengelésre és klasszikus nagyterpeszre tanítja a serdületlen ifjúságot, ami azért egy klasszissal jobb lehet, mint a Mengyelejev-féle periódusos rendszer meg a kötelező jadakladivata vám. Borzongató belegondolni, hol tartana a világ, ha például Kósáné Kovács Magda egyházügyi előadó és katolifób a Lenin-összes helyett mondjuk a Ramónesen szocializálódott volna. A tanulmányi segédeszközök a teljesség igénye nélkül: The Who (különös tekintettel a gitárnyuvasztás technológiájára), The Doors, Cream, Led Zeppelin, T. Rex, Stevie Nicks, így együtt is kihagyhatatlanok. Budapesten a londoni filharmónia _ Kiss Eszter Veronika__________ Nagy-Britannia és a világ egyik legjelentősebb zenekara, a Filharmónia Zenekar London (Philharmonia Orchestra London) koncertezik Budapesten húsvét után. Az együttes Dohnányi Ernő unokája, a berlini születésű Christoph von Dohnányi vezényletével kedden este fél nyolckor a kongresszusi központban az Európa-koncertek sorozatnyitó hangversenyén lép fel, amelyen Arvo Part Fratres című, vonósokra és ütősökre írt műve, Prokofjev I., „Klasszikus” szimfóniája és Mahler I. szimfóniája hangzik el. A kortárs zene bemutatását fontos feladatának érző zenekar első kiváló karmestere Otto Klemperer volt, őt Lorin Maazel, Riccardo Muti és Giuseppe Sinopoli követte. Több mint ezer hanglemezen hallhatjuk őket, s állandó fellépési helyük a Royal Festival Hall. Az együttes korábban olyan híres dirigensekkel dolgozott együtt, mint Furtwangler, Richard Strauss, Toscanini, Cantelli, Karajon, jelenleg pedig Christoph von Dohnányi mellett Sir Charles Mackerras, Kurt Sanderling és Vladimír Ashkenazy vezényli koncertjeiket. Christoph von Dohnányi, aki hét éve mint fő-zeneigazgató vezeti a zenekart, felvirágoztatta az együttest. A most kezdődő Európa-koncertek sorozatában még e hónapban három hangversenyt hallhatunk: április 20-án a Tokyo Quartet, 21-én Ránki Dezső és Klukon Edit zongoraművész, 28- án pedig Pauk György hegedű- és Jandó Jenő zongoraművész lép színpadra a Zeneakadémián. A koncertsorozat Francia est elnevezésű tavaszi záró hangversenye május 21-én lesz, ekkor Vigh Andrea (hárfa), Hajnóczy Júlia (ének), Adorján András (fuvola), Dávid Grimal (hegedű), Pierre Lénert (brácsa) és Perényi Miklós (gordonka) játszik francia szerzők műveiből. A Magyar Távirati Iroda Rt. pályázatot hirdet állandó brüsszeli tudósítói posztjára. Feltétel: felsőfokú végzettség, a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismerete, legalább ötéves újságírói gyakorlat, az angol és francia nyelv magas szintű ismerete, érvényes gépjármű-vezetői engedély, valamint tájékozottság a számítógép- és internethasználatban. A pályázat teljes szövege és egyéb tudnivalók a www.mti.hu oldalon találhatók. A pályázatokat 2004. május 3-ig várjuk a vebere@mti.hu e-mail címre. GYÚJTSUNK EGYÜTT GYERTYÁT A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A holokausztban meggyilkolt 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek emléket állító Hetediziglen című kiállítást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitja meg. ÁPRILIS 13-ÁN, KEDDEN, DÉLUTÁN 5 ÓRAKOR A TERROR HÁZA MÚZEUM ELŐTT! Beszédet mond Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Demszky Gábor főpolgármester, Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke és Domonkos István, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság régi tagja.