Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)
2005-11-02 / 299. szám
2Magyar Nemzet • Belföld Sv Rovatvezető: Villányi Károly 2005. november 2., szerda Tisza Istvánra emlékeztek Gróf Tisza István néhai miniszterelnökre emlékeztek halálának 87. évfordulóján hétfőn Debrecenben, a nagyerdei szobránál. Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy Tisza István megingathatatlan nemzeti elkötelezettsége, alkotmányos politikai meggyőződése, minden cselekedete mély református hitéből táplálkozott, és nem létezett számára igazabb, szentebb ügy a nemzet iránti hűségnél és lojalitásnál. (MTI) Kevesebb lett az öt éven túli bírósági ügy A tavalyi 1538-ról idén 1264-re csökkent a fél évtizednél régebbi bírósági ügyek száma - tájékoztatott Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. A perek elhúzódásának okai között szerepel a keresetek kiterjesztése, a viszontkeresetek, a felek távolmaradása, a vádlottak betegsége, a bírák tartós távolléte, a betöltetlen bírói álláshelyek és a késedelmes szakértői vélemények mellett a bírói hiba is. (MTI) A győri polgármester milliós jutalma A győri közgyűlés háromhavi javadalmazásának megfelelő, másfél millió forintos jutalmat szavazott meg Balogh Józsefnek (MSZP), a város polgármesterének. Szijjártó Péter, a Fidesz győri elnöke indokolatlannak és felháborítónak tartja a döntést, amikor a megyeszékhely idén hatmilliárd forintnál is több hitel felvételére kényszerült, Balogh tevékenysége nyomán állandósultak a közlekedési dugók, és megrekedt a város fejlődése. (MN) Még éhségsztrájkol a pácini polgármester Rosszul érzi magát, ám ha orvosai engedik, folytatja éhségsztrájkját Barati Attila, Pácin polgármestere, aki október 24-e óta demonstrál azért, hogy a kormány a Tisza mentén ne csak a hat árvízapasztó vésztározót építse meg, hanem biztosítsa az infrastrukturális beruházások költségeit is. A polgármester, valamint az érintett települések vezetői attól tartanak, hogy a 2000. évihez hasonló árvíz törhet a településekre, ha nem végzik el időben a szükséges védekezési munkálatokat. (T. L. L.) Bognár László a KDNP-ben folytatja Információnk szerint a Kereszténydemokrata Néppárt gödi szervezetébe lépett be Bognár László, aki a MIÉP alelnöke, parlamenti képviselője volt az előző ciklusban. A politikus a Pest megyei város polgármesteri tisztségét is betöltötte korábban, s könnyen elképzelhető, jövőre is jelölik erre a posztra, immár KDNP-s színekben. (P. G.) Plasztikkártyás tb-igazolás Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) plasztikkártyával váltja fel a külföldi társadalombiztosításra jogosító Ellies nyomtatványt. A magyar állampolgárok a határokon túl ezzel a dokumentummal igazolhatják, hogy jogosultak a biztosításra. A kártya egy évig, nyugdíjasoknak és 17 éven aluliaknak pedig három évig érvényes, amit az OEP megyei hivatalaitól térítésmentesen igényelhetnek. (MN) Ökumenikus protestáns ünnep A reformáció lelki megújulást jelentett és jelenthet ma is - hangzott el Debrecenben Ökumenikus istentisztelettel emlékezett a debreceni protestánsok közössége hétfőn a Nagytemplomban a reformáció napjára. M Dombi Margit_______________ A z Erős vár a mi Istenünk kezdetű, Luther Márton által szerzett zsoltárral idézte a vallásújító szerzetes szellemét a Baloghné Kovács Magdolna baptista és Vass Sándor református karnagy által vezetett, Egyesített Protestáns Kórussal éneklő gyülekezet. Ezután következett a Genfben 1551-ben datált, Bourgeois által jegyzett zsoltár, a Tebennel bíztunk eleitől fogva, amely a reformáció későbbi vonulatainak üzenetét közvetíti. A debreceni Nagytemplom gyülekezetéhez szólt Réz-Nagy Zoltán evangélikus, Szász Barnabás és Vad Zsigmond református lelkész. A szolgálatot Bereczki Lajos baptista lelkész kezdte, aki apostoli köszöntésében a hívő ember felől közelítette a történelmi eseményt, s arra világított rá, hogy a reformáció lelki megújulást jelentett és jelenthet ma is a református hit követőinek. Pecsák Ottó a harminc éve újrafordított Bibliáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy ez a munka a magyar ökumené legnagyobb teljesítménye, hiszen ortodox hitűtől baptistáig minden felekezet követői dolgoztak érte. Derencsényi István református esperes prédikátor elődöket idéző hevületű beszédében felhívta a figyelmet a reformáció alapelvére, az „Egyedül a Szentírás” üzenetére. Arra, hogy a Luther Márton által útjára bocsátott megújulás nem akart mást, mint visszavezetni az egyházat és a hívőket a Szentíráshoz. Az esperes szerint az egyház fő feladata a mély meggyőződésből fakadó hit őrzése. Ennek elvégzése nélkül az egyház kiüresedik, és olyan, mint az ízét veszített só, haszontalan, és így szemétre való. Az egyház lényegeként a hit mellett a szeretesről szólt, arról, hogy az önmagában gyönge ember hogyan állhat meg tartással és tisztességgel a mindennapok küzdelmeiben. Derencsényi esperes tévedésnek mondotta, hogy a mai kor embere mindig valami többnyire sikeres társadalmi szerepet kíván betölteni, vagyis valamit „kíván magából csinálni”. Nem érti, hogy nem valamivé, hanem valakivé, emberré kell lennie, és annak is kell maradnia mindig, minden körülmények között. Elmondta, nincs más feladata senkinek, csak egy: megmaradni Krisztus-arcú embernek. A reformáció emlékünnepéllyel fejeződött be hétfő este Budapesten a Metodista Egyházközpontban az országos protestáns napok idei programsorozata. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, az ökumenikus tanács elnöke az egyház küldetéséről hangsúlyozta: ezek egyike a tanúságtétel, amelynek tavaly december 5-én is tanúi voltunk. - Akkor arról volt szó - emelte ki -, hogy egy testvért testvérnek mondunk-e, vagy megtagadunk. Ezért nem tehették meg a magyarországi keresztény egyházak, hogy nemet mondjanak híveiknek és nemet tanácsoljanak - fűzte hozzá D. Szebik. Debrecen, a kálvinista Róma nagytemploma (balra), Budapest, metodista egyházi központ a protestáns ünnepségek színhelyei fotók: mti/olh Tibor, Máté Péter Megosztás helyett kiterjesztés Petíció a zsidó beolvadás ellen • Akcióban a nemzetiségi identitás hívei Nem a Mazsihisz céljai ellen vagyunk, csak azt szeretnénk elérni, hogy növekedjék a zsidóságukban megszólítottak köre - nyilatkozta lapunknak Szegő András vállalkozó, a zsidó népcsoport kisebbségként való bejegyzését kezdeményezők egyike. Joó István Ezer aláírás összegyűjtése esetén petíció kötelezi az Országgyűlést, hogy napirendre tűzze a hazai zsidó közösség fölvételének kérdését a magyarországi kisebbségek sorába. Már csak egy hét áll rendelkezésükre azoknak, akik netán óvást kívánnak benyújtani az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság döntése ellen. A testület ugyanis már hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket (s ezt közzétette a Magyar Közlönyben). A hír nyomán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nemtetszését fejezte ki a nemzeti kisebbségi öndefinícióval szemben. A nemzetiséggé válás szószólói között találjuk Szegő András vállalkozót, Deák Gábor könyvkiadót és Simonyi György közgazdászt. - Akciónkkal nem megosztani akarunk, hanem kiterjeszteni, hogy megduplázzuk azok számát, akiket valamely zsidó intézmény együtt tart - magyarázta Szegő András. A vallás Mazsihisz által hangsúlyozott elsődlegességéről úgy vélekedett, a judaizmus évezredeken át döntően járult hozzá a zsidóság megmaradásához, de látni kell, hogy a szekularizáció új helyzetet teremtett. A százezres honi diaszpórából csak öt-hat ezren tartanak kapcsolatot a hitközséggel. Vagyis - vélte Szegő András - pusztán felekezeti alapon nem kerülhető el a teljes beolvadás. A nemzeti kisebbségi utat szorgalmazó vállalkozó hangsúlyozta: ahogyan egy hazai svábnak, úgy egy hazai zsidónak is lehet kettős nemzeti identitása. Szegő megérti a diaszpórán belüli félelmeket, ugyanakkor kijelentette: a holokauszt óta felnőtt két-három nemzedék, amely már nem hordoz közvetlen lelki sebeket. Szerinte a zsidó kisebbségi önkormányzatok rendezvényeikkel elősegítenék a különféle identitású közösségek egymásra találását is. Játszóteret vert dobra a kincstár Több mint hétmillió forintért adta el a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) az Esztergomban működő Mária Iskolatestvérek szerzetesrendnek azt a területet, amelyet a rend korábban ingyen használt szociális célokra, és ahol saját pénzén játszóteret és sportpályát alakított ki a hátrányos helyzetű helyiek, elsősorban romák számára. RoRSom Arm n éhány hónappal ezelőtt derült égből villámcsapásként érkezett a hír: a KVI eladásra hirdeti meg a Mi házunk elnevezésű épület mellett található körbekerített területet, amelyet öt éve az államtól ingyenesen kaptunk használatra, amin saját forrásokból játszóteret és sportpályát alakítottunk ki - nyilatkozta Péter testvér. - Hosszas utánajárás eredményeként elértük, hogy elővásárlási jogot kapjunk a területre, ám a 7,125 millió forintot nem tudtuk egyedül előteremteni - folytatta. Hozzátette: külföldi adományokból csaknem négymillió forintot sikerült összegyűjteniük, a hiányzó öszszeget Esztergom képviselő-testülete biztosította. A város vezetése szívesen segített a szorult helyzetbe jutott renden. - Felháborító, hogy miközben Gyurcsány Ferenc hosszú távú szegénységellenes programokról beszél, az állam dobra vezeti a roma gyermekek játszóterét és sportpályáját - nyilatkozta Megygyes Tamás, Esztergom polgármestere. Hozzátette: a város nemcsak a retorika szintjén támogatja a szegényeket, hanem kézzelfogható segítséget nyújt. Hat évvel ezelőtt telepedett meg Esztergomban a szerzetesrend Máté és Péter testvér vezetésével, magára vállalva azt a nehéz feladatot, hogy elsősorban roma származású gyermekek és felnőttek társadalmi beilleszkedését elősegítse. Péter testvér elmondta, az általuk létrehozott intézményben a szomszédos roma telep minden lakója otthonra lelhetett, a gyerekek segítséget kaphatnak a tanuláshoz, művészeti és sportfoglalkozásokon vehetnek részt, iskolai előmenetelüket is folyamatosan figyelemmel kísérik, és reggelente mikrobusszal szállítják őket iskolába, hogy senki ne hiányozzon. N belpol@magyarnemzet.hu Új típusú afganisztáni misszió III Haraszti Gyula_____________ H olland, német vagy amerikai tartományi újjáépítési csoport (PRT) irányító nemzeti feladatait veheti át jövő szeptemberben hazánk Afganisztánban - értesült lapunk. Elképzelhető, hogy egy már meglévő csoport irányítását vállalhatja a magyar katonákból és civilekből álló egység, de szóba kerülhet az is, hogy a NATO-békefenntartók (ISAF) új, kelet-afganisztáni települési helyszíneinek egyikén vállalunk szerepet az újjáépítésben. A részvétel azonban milliárdokba kerül, és egyelőre nem tudni, hogy a szükséges forrásokat hogyan teremtik elő. Nemrég Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kormányszóvivői tájékoztatón közölte: egyeztetések zajlanak a magyar PRT-ről, a honvédség készen áll a feladatra. Az új típusú részvételhez azonban húsz-ötven civil szakember közreműködésére is szükség lesz majd. A helyszínről és a miszszió időpontjáról november végéig születik döntés. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta: jelenleg vezérkari egyeztetés is folyik a PRT működtetéséről. Tárgyalások kezdődtek például Litvániával, ahol nemrég Juhász Ferenc NATO-tanácskozáson vett részt, és egyeztetett vilniusi kollégájával is. Magyarország részvétele az újjáépítésben ugyanis hasonlóképpen képzelhető el, mint Litvániáé, hiszen a balti állam hadseregének 150-200 fős alakulata jelenleg egy ötven-hatvan fős civil csoporttal működik együtt Afganisztánban, amelyet olasz, amerikai és helyi egységek is támogatnak. AB előtt a Kulcsár-kazetta Az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a K&H-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba és védője azzal összefüggésben, hogy az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság nem adta ki nekik a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételt. Ifi Munkatársünktól.___________ Október 10-én a Fővárosi Bíróság elutasította Kerék Csaba, a brókerbotrány másodrendű vádlottja ügyvédjének kérelmét, amelyben a Kulcsár Attila kihallgatásáról készült videofelvétel kiadását kérték. A végzés szerint a büntetőeljárásról szóló törvény nem rendelkezik az eljárás során keletkezett kép- és hangfelvételek kiadásáról, egy igazságügy-miniszteri rendelet pedig csak abban az esetben teszi lehetővé ezek kiadását, ha írásos jegyzőkönyv nem készült az adott nyomozati cselekményről. Ruttner György, Kerék védője szerint az elutasító döntés a védekezéshez fűződő alkotmányos alapjogot érint, ezért amellett, hogy a Fővárosi Ítélőtáblához fordul fellebbezésével, az Alkotmánybíróságtól (AB) is állásfoglalást kér. Az ügyvéd szerint védencét éppen Kulcsár Attila június 9-i tanúvallomása alapján vették őrizetbe, a kihallgatásról készült felvétel a nyomozati anyagok része, az mind a bíróság, mind a védelem számára döntő fontosságú dokumentum. A kazetta tartalmának részletes ismerete elengedhetetlen a védelem számára, mivel ez az egyetlen terhelő vallomás Kerék Csabára - vélekedik az ügyvéd.