Magyar Nemzet, 2006. március (69. évfolyam, 59-88. szám)

2006-03-01 / 59. szám

A kóbor kutyák és a telep Áder János: A kormányfő üzenetét mindenki megértette Folytatás az 1. oldalról . - Amikor kóbor kutyákat említek, akkor a Magyar Vizsla című hazug­ságlapra gondolok, amikor pedig sintértelepről szólok, akkor a de­mokratikus közélet szabályainak betartását kérem számon - ismer­tette „absztrakt” gondolkodásának hátországát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök úgy vélte, ezt a hely­színen lévő­k megértették, a Fidesz egyes politikusai azonban nem tud­ják vagy nem akarják megérteni, vagy - sző­tte tovább elméletét - „ha értik is, érdekükben áll félre­magyarázni”. - Lelkük rajta, ezt olyan alacsony színvonalú politizá­lásnak gondolom, ami szóra sem érdemes - emelkedett feljebb a problémán a politikus. A Fidesz ugyanakkor nem is­merte fel a „kóbor kutyák” telepí­tése mögött meghúzódó, a „de­mokratikus közélet szabályainak betartása” miatti kormányfői ag­godalmat. Áder János frakcióveze­tő szerint mindenki megértette Gyurcsány Ferenc üzenetét, meg­értette a Fidesz minden tagja, a Fi­desz minden szimpatizánsa, min­denki, aki kérdéseket mer feltenni Gyurcsány Ferencnek, mindenki, aki kritikával illette miniszterelnö­ki munkáját, mindenki, aki szóvá tette beváltatlan ígéreteit. - Gyur­csány Ferenc telepre akarja vinni azokat, akik nem értenek vele egyet, akik kritizálni merik - fo­galmazott Áder. - De hol van ez a telep? A munkatáborok helyszí­nén, Recsken? A Hortobágyon? Az Andrássy út 60.-ban? Esetleg a koncepciós perek tárgyalótermei­ben? - kérdezte. A frakcióvezető, utalva az Adolf Hitler 1938-as jel­szavára kísértetiesen hasonlító Gyurcsány-féle hármas kampány­szlogenre - „Van egy ország. Van egy ember. Van egy program.” - felvetette: vajon az a félelemkeltés programja-e, amelyhez megvan a megfelelő ember. Lapunk az emberi jogi bizottság több tagját is megkérdezte a mi­niszterelnöki üzenetről. Géczi Jó­zsef Alajos (MSZP) szerint „ez Sze­geden nem téma”, és ő ebben nem akar részt venni, hiszen „az egészet nem hallotta”, így nem is kívánja kommentálni. Donáth László (MSZP) sem tudott túl sokat mon­dani, ehhez neki ismernie kellene az anyagot. A politikus azt azonban hangsúlyozta, hogy már 35 éve ál­latvédő, tehát ő személy szerint minden kutyára vigyázna. Wittner Mária, akit ’56-ban ha­lálra ítéltek, már azt is felháborító­nak tartotta, hogy politikusi meg­nyilatkozásaiban kóbor kutyákat emleget a kormányfő, hiszen párt­szimpátiától függetlenül, aki Ma­gyarországra született, mind ma­gyarnak, nem pedig kutyának érzi magát. Wittner Mária - akit a recski táborra emlékeztet a kor­mányfői szóhasználat - ezek alap­ján úgy vélte: „ennyit ér” Gyur­csány Ferenc demokráciafelfogá­sa, az MSZP szociáldemokráciája. T­ALÁLT TÁRGY Recsk-nosztalgia Dr. Vastagh meghitt körben Mindig is tudtuk, a hatalmát vesztő „szocialisták” a társadalmi fe­szültségek éleződésére játszanak. Egyik kezükkel árakat emelnek, a másikkal tüntetést szerveznek az áremelés ellen - titkos remé­nyük, hogy az elégedetlenség még a választás előtt kezelhetetlen­né válik. De ha nem, az új kormány talán csak belebukik az álta­luk felhalmozott csődtömeg eltakarításába, és akkor valóra vál­hat a „baloldali” egység. És egyesek édes álmaiba belopódzik vele a nosztalgia: az újra megnyitott Recsk. V­ álasztási kampányának részeként január 29-én délután egy órakor Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára Battonyára látogatott. (Vastagh Pál e körzetben indul a kép­viselő-választáson.) A városi tanács elnöki iro­dájában tartott találkozón a helyi gyár- és üzemegységek, valamint közin­tézmények vezetői vettek részt. Az egyébként nem hivatalosra tervezett ta­lálkozón - a sajtó külön meghívást nem kapott, de oda érkeztemkor min­den további nélkül - röviden bemutatkozott Vastagh Pál. A vezetők támo­gatásukról biztosították az MSZP-jelöltet. Sőt, további találkozókat kértek tőle, hogy megismerkedjen a gyárak és intézmények dolgozóival is. Vastagh Pál ehhez hozzátette: csak a törvény által előírtak szerint. A részt­vevők ezután vállalatuk problémáiról beszéltek, majd Vastagh Pál vála­szolt néhány kérdésükre. Elhangzott az az észrevétel, hogy Battonyán az embereknek rosszul esik, hogy az MSZP túl élesen elhatárolja magát a je­lenlegi MSZMP-től, semmilyen formában nem vállalja vele a szövetséget. Ez itt zavarokat okozott. Jó lenne a kérdést megfontolni a baloldal egysé­ge, léte érdekében. Vastagh Pál így válaszolt: meglesz ez az új szintézis, csak nem ezen a választáson. Majd másfél év múlva a következő választá­sokon másképp alakul a helyzet. Mert ez a parlament nem fog négy évet ülni, az biztos. Az egyik jelenlévő megjegyezte: vagy négy évet fog ülni..., s Vastagh Pál folytatta: „de nem a Kossuth téren, hanem az újra megnyi­tott Recsken”. Későbbi válaszaiban a képviselőjelölt a napi politikai han­gulatot így jellemezte: összeomlás zajlik a térségben, sorolhatjuk Lengyel­­országot, Csehszlovákiát, az NDK-t. Hozzájuk képest nálunk istenes a helyzet. Hogy hogyan alakul nálunk? Az mozaikszerű (?), még nem lehet látni. Lőttek 32 évvel ezelőtt. Nagyon bízom benne, hogy az a szakasz le­zajlott, és más kezdődik. De egyesek úgy játszanak a tűzzel, indulatokkal, hangulatokkal, hogy nem fogja tudni megállítani senki. Ha márciusban szabadjára kerülnek az indulatok, és az utcán fejeződnek ki, akkor sem a szocialista párt, sem az MDF, senki nem tudja megfékezni őket. Herpai Attila Beszélő 1990. február 5. SZDSZ: Nem ügy a feketemunka Is Pál Gábor______________­__________ H­orn Gábor, az SZDSZ kam­pányfőnöke nem tud arról, hogy feketemunkában alkalmaz­tak volna erdélyi fiatalokat a párt ajánlószelvényeinek összegyűjté­séhez. Ezt arra a kérdésünkre vá­laszolta a szabad demokrata poli­tikus, hogy lesz-e felelősségre vo­nás a kisebbik kormánypártban a székely fiatalokat illegálisan fog­lalkoztató politikusok ügyében. További felvetésünkre közölte: a helyi képviselőjelöltek feladata megválogatni, hogy kikkel gyűjtik a kopogtatócédulákat, abban azonban semmi kivetnivaló nincs, hogy egyeseknek székelyföldi ba­rátaik segítenek ajánlószelvénye­ket szedni. Mint azt a Magyar Nemzet fel­tárta, az SZDSZ határon túli ma­gyarokat is bevont a választási kampányába, amelyet Böhm And­rás szabad demokrata fővárosi frakcióvezető és kampányfőnöke, Hardi Róbert is elismert. Két szé­kely fiatalember pedig elmondta, feketén gyűjtötték az ajánlószelvé­nyeket a pártnak, amelyért fizettek is nekik. Az SZDSZ vezetése elő­ször nem ismerte el, hogy erdélyie­ket bíztak volna meg, később pe­dig arról beszéltek, hogy ingyen szedték az ajánlószelvényeket a határon túliak, ezért nem kértek munkavállalási engedélyt számuk­ra, s nem kellett személyi jövede­lemadó-előleget és társadalombiz­tosítási járulékot fizetni utánuk. Tőkés László királyhágó-melléki református püspök politikai per­verzitásnak nevezte, hogy az a párt gyűjti székelyekkel a kopogtató­szelvényeket, amely a határon túli magyarok ellen foglalt állást a nép­szavazás kampányában. 3 2006. március 1., szerda Belföld • Maor Keimer A bíróság gondja a munkaszervezés Van, aki bölcs döntésről, van, aki példátlan, megengedhetetlen eset­ről beszél annak kapcsán, hogy a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiu­mának vezetője tegnapi számunkban feltárta, miért halasztják a vá­lasztások utáni időre az MSZP-t érintő botrányos esetek, a vecsési számlagyár és a K&H-ügy tárgyalását. A tegnapi indoklás - amely szerint a Fővárosi Bíróság el akarja kerülni a politikai kritikákat - mára a munkaszervezési okokról szóló magyarázatra finomodott. a Tábori-Szenvedi-Török_________ P­éldátlan esetnek tartja Balsai István (Fidesz), hogy a Fővá­rosi Bíróság (FB) büntetőkollégiu­mi vezetője lapunk tegnapi számá­ban megjelent nyilatkozata szerint politikai kritikáktól tartva amellett döntött a bíróság, hogy csak a vá­lasztások után kezd hozzá két az MSZP-t érintő ügy: a vecsési szám­lagyár és a K&H-botrány tárgyalá­sához. Az Antall-kormány egykori igazságügy-minisztere szerint tel­jességgel megengedhetetlen, hogy bizonyos ügyek tárgyalását attól tegye függővé a bíróság, hogy az ki­vált-e valamiféle politikai kritikát. Balsai kiemelte, annál is inkább csodálkozik a történteken, mert a Legfelsőbb Bíróság elnöke koráb­ban éppen a fentiekkel ellentétes szemléletet tükröző kijelentésekkel nyugtatta a közvéleményt. Fodor Gábor (SZDSZ) ellenben bölcs döntésnek tartja a halasztást. Kérdésünkre azt mondta, nem hi­szi, hogy ez az eset erősítené az el­lenzéki körökben időnként megfo­galmazott vélekedést, ami szerint a kormánypártok beavatkoznak a független bíróság vagy a rendőrség munkamenetébe. Itt éppen a bíró­ság függetlensége megőrzésének célja diktálta a lépést.­­ A bírósá­gok függetlenségét semmilyen po­litikai nyilatkozattal nem kívánom csorbítani, ezért a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának döntéseivel kapcsolatban sem kívánok nyilat­kozni - bocsátotta előre Wiener György (MSZP). Kérdésünkre ugyanakkor kifejtette: az igazság­szolgáltatás előtti egyenlőség elvét nem csorbítja az intézkedés. A Magyar Nemzet tegnapi szá­mában az FB büntetőkollégiumá­nak vezetője maga nyilatkozta: „azért, hogy a bíróság elkerülje a politikai jobb- és baloldalról érke­ző esetleges kritikákat, a vecsési számlagyár és a K&H-botrány tár­gyalásai a választások után, május­ban kezdődnek”. Tegnap a távirati iroda útján Frech Ágnes azonban már azt tudatta: „szerencsétlenül fogalmazott” lapunknak, ha abból a nyilatkozatából szándéka ellené­re „arra lehet következtetni”, hogy bármifajta politikai motívuma le­het egy tárgyalás időpontjának, hi­szen politikai megfontolások nem játszanak szerepet a tárgyalások kitűzésénél. Tegnap már munka­­szervezési okokkal indokolta a két tárgyalás áprilisról májusra való halasztását A Kulcsár-ügyre kiszignált Var­ga Zoltán elmondta, megdöbbenve olvasta Frech Ágnes tegnapi nyilat­kozatát. Leszögezte: a tárgyalások kitűzését soha semmilyen politikai szempont nem befolyásolja, ennek a feltételezése sérti saját, illetve Lassó Gábor és többi kollégája bírói tisztességét. Elmondta, az ügyek­ben az eljáró bíró önállóan dönt, így csak a peranyag teljes és maga­biztos ismeretében tűzi ki a tárgya­lást. Ilyen esetben a technikai kö­rülményeken kívül más szem­pontok nem érvényesülnek. A Kul­csár-ügyről megjegyezte, hogy a csaknem 150 ezer oldalnyi anyag feldolgozásával csak a közeljövő­ben végez, így tolódhatott el a ta­valy ősszel még áprilisra tervezett tárgyalás májusra. Frech Ágnes tegnapi nyilatko­zatában arra is hivatkozott, hogy az FB-t korábban számos támadás ér­te például a Tocsik-ügy kapcsán azért, mert a választások előtt nem sokkal kezdődött a büntetőper. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 2005. július 25-i számában Az érinthetetlen miniszter cím­mel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a felperesi okta­tási tárca - utólag több ponton jogellenesnek minősített - szerződést kötött a Cisco nevű amerikai céggel - ezen közléssel szemben a szer­ződés egyetlen pontját sem minősítette jogellenesnek erre jogosult személy, szervezet. Árnyalatnyi különbségek a két nagy párt között Kiegyenlített erőviszonyokról számol be a Fidesz és az MSZP versengése kapcsán a Magyar Gallup Intézet februári közvéle­mény-kutatása. A mérés kiemeli, hogy januárhoz képest most sokkal több kormánypárti szimpatizáns mondja biztosra a vá­lasztáson való részvételét, miközben a fideszesek körében mind kevesebben ígérik ugyanezt.­ ­ Munkatársunktól________________ Á­rnyalatnyi, hibahatáron belüli különbséget mért a Magyar Gallup Intézet az élen álló két nagy párt versenyében. Ez a biztos szava­zó pártválasztók körében a Fidesz részéről mintegy hatszázalékos visszaesést jelent, míg fő riválisa, az MSZP esetében stagnálást. Most az MSZP 42,1 százalékon, a Fidesz 41,7 százalékon áll. Fontos változás tehát, hogy a korábbiakkal ellentét­ben a Fidesz-táborban most egyre kevesebben ígérik biztosra, hogy el­mennek szavazni áprilisban, a kor­mánypárti szimpatizánsok viszont elkötelezettebbek lettek e tekintet­ben. A közvélemény-kutatás szerint már negyedik hónapja javul Gyur­csány Ferenc miniszterelnök mun­kájának megítélése, a januárihoz képest is újabb egy százalékkal töb­ben (47 százaléknyian) vélik úgy, hogy a kormányfő jól látja el a fel­adatát. Jóval kevesebben, negyven­­százaléknyian vannak, akik Gyur­csány tevékenységét negatívan íté­lik meg. . A Szonda Ipsos korábbi, ugyan­csak februári számai arra utalnak, hogy az MSZP utolérte a Fideszt, s két nagy párt nagyjából azonos tá­borral vág neki a kampány hátralé­vő részének. Az elmúlt hetek egyik legmarkánsabb változásaként a szocialista tábor jelentős önbiza­lom-növekedését említi ez az elem­zés, mondván a mozgósítás az MSZP-nek sikerült jobban, a most aktívvá válók szinte egyöntetűen melléjük álltak. Mindkét nagy párt 29 százaléknyi szimpatizánst tud­hat maga mögött a teljes népesség­ből e mérés szerint, sőt a biztos sza­vazó pártválasztókat nézve is fej fej melletti az állás (43-43 százalék). A Tárki-Századvég szintén februári felmérése a biztos szavazó pártvá­lasztók között ötszázalékos Fidesz vezetésről számol be. A Tárki adatai - ellentétben a Gallupéval - azt mu­tatják:­ nő azon fideszesek száma, akik biztosra ígérik, hogy az urnák­hoz járulnak áprilisban, míg az MSZP-seknél stagnálás tapasztal­ható. A Medián február elején ké­szített kutatása ugyancsak a Fidesz­­szimpatizánsok aktivizálódásáról számolt be, három százalékkal töb­ben mondták közülük, hogy bizto­san elmennek szavazni. A két nagy párt közötti versenyben e kutató cégnél továbbra is a Fidesz vezet. um IH m. izp A pártok támogatottságának alakulása a választani tudó biztos szavazók körében (2005. december-2006. február) 55-50-1­­35-1­30-SZONDA IPSOS 47% 45% 45% 45% *** 45%m­-1­ 43% 43% 43% JZl­ |H 43% U 111 2005. dec. 2006. .jan. . 2006. febr. TÁRKI-SZÁZADVÉC 2005. dec. jOfifr, 2006. febr. I

Next