Magyar Nemzet, 2006. december (69. évfolyam, 328-355. szám)

2006-12-01 / 328. szám

Mitől tart a kormányfő? Gyurcsány hadat üzent az MSZP-beli ellenlábasainak Vitának helye nincs - tette egyértelművé Gyurcsány Ferenc kor­mányfő az MSZP választókerületi vezetőinek tartott tegnapi el­igazításon. Az eseményen észrevételeket, véleményt nem fogal­mazhattak meg a jelenlevők a leendő pártelnök elképzeléseivel kapcsolatban. A miniszterelnök üzent Szekeres Imrének is, akit egyesek szintén pártelnökaspiránsként tartanak számon. II Török L­ászl­ó________________ G­yurcsány Ferenc tegnap a 176 választókerületi elnöknek és irodavezetőnek tartott eligazítást a Köztársaság téren. A pulpituson a miniszterelnök mellett Juhász Fe­renc alelnök foglalt csak helyet, a pártvezetés tagjai az első sorban, míg Szekeres Imre elnökhelyettes hátul, az irodavezetők között húzta meg magát. Hiller István pártelnök nem vett részt a tanácskozáson. Információink szerint Szekeres Imrének üzent a kormányfő, ami­kor arról beszélt, hogy helytelen­nek, etikátlannak tartja, ha valaki saját háttérbázisának erősítésére kívánja használni az apparátust. A tanácskozáson jelen lévők la­punknak elmondták: Gyurcsány olyan hangot ütött meg, mintha már most az MSZP megválasztott elnöke lenne. Mint azt korábban közöltük, már az országgyűlési kampány óta az elnökség helyett a kormányfő által vezetett testület ha­tározza meg a párt stratégiáját. Tegnap Gyurcsány Ferenc beje­lentette: a jövőben két-három fős brigádokat küld ki a szocialisták választókerületi munkájának ellen­őrzésére; aki nem az elvárásoknak megfelelően teljesít, rövid úton tá­vozhat beosztásából. Hangsúlyozta: a jövőben a 176 egyéni választókör­zetre alapozva szeretné újjászervez­ni az MSZP-t. A tanácskozáson kér­déseket lehetett feltenni a bejelen­tésekkel kapcsolatban, ám azokat nem véleményezhette senki. - Vitát nyitni nem lehet, nem ez a gyakor­lat célja - mondta a kormányfő. Kiderült az is, a párt bizonyos tisztségeket meg kíván szüntetni, a februári tisztújító kongresszuson ezért előfordulhat, hogy valaki olyan posztra kap jelölést, ami megszűnik. Gyurcsány Ferenc az MSZP országos választmányának szombati ülésén is beszélt a pártre­formról. Akkor azt mondta: az MSZP programját a pártot támoga­tó „sokasággal” közösen kell meg­valósítani. Kitért arra, hogy a szo­cialista pártnak szorosra kell fűzni viszonyát az állampolgárokkal és a civil szervezetekkel. 32006. december 1., péntekBelföld Szilvásy hivatala felel augusztus 20-ért Öten meghaltak, több százan megsérültek a nemzeti ünnepen, de eddig csak egy főosztályvezetőt marasztaltak el Folytatás az 1. oldalról . Mint ismeretes, eddig egyetlen po­litikai szereplőt vontak felelősségre az augusztus 20-ai katasztrófa mi­att, azt a főosztályvezetőt, aki a MeH nevében aláírta a szerződést a tűzijátékot lebonyolító céggel. Bo­dor Tibor azonban - mint Danks Emesétől megtudtuk - még ma is a MeH-nél dolgozik, csak alacso­nyabb beosztásban, úgynevezett ügykezelőként. A Heti Válasz érte­sülései szerint Bodor januártól a Szociális és Munkaügyi Miniszté­riumban tevékenykedhet majd, Kiss Péter tárcavezető közvetlen munkatársaként, ezt azonban nem erősítette meg a kormányszóvivő. IDÉZETEK AZ OMBUDSMANI JELENTÉSBŐL „..Megállapítottuk, hogy az ünnep­ségek megszervezése, ezen belül a szerződés megkötése, ezek tartal­mának pontos és részletes megha­tározása, illetve mindezek ellenőr­zése során a kormány nevében eljá­ró MeH nem teljesítette objektív alapjog kötelezettségét.' ■ :A tűzijáték lebonyolításában részt vevő szervek a mulasztásaikkal, mű­ködésük összehangolatlanságával, a jogállamiság elvével, az élethez, egészséghez és testi épséghez való alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoztak..." ■ .A beszerzett adatok alapján megál­lapítottuk, hogy a rendőrség volt az egyetlen olyan hatóság, amelyhez a közeledő viharról szóló információk, még a vihar kitörése előtt eljutottak, így a rendezvény elhalasztását vagy leállítását - jogszabályban rögzített, konkrét felhatalmazás nélkül is - a közveszélyre tekintettel az alkot­mány és több törvény általános rendelkezései alapján is meg kellett volna tennie." ■ :A katasztrófavédelemben részt ve­vő szervek és szervezetek működé­sét számos törvény és rendelet sza­bályozza, de arra az egyszerű kér­désre, hogy egy közeledő meteo­rológiai katasztrófa helyzetben, ha az egy tömegrendezvényen az em­beri életet veszélyezteti, ki jogosult és köteles azonnali hatályú meg­előző intézkedéseket tenni, az ezernyi paragrafus egyikében sincs konkrét válasz. Az ombudsmani vizsgálat sze­rint az augusztus 20-ai katasztrófá­ért a MeH mellett felelőssé tehető a rendőrség is, mert a közveszélyre hivatkozva lépéseket tehetett volna a rendezvény elhalasztására. A rendőrség ugyanakkor elmulasz­totta az információk továbbítására vonatkozó kötelességét is, hiszen tudott az első fokú riasztásról, de erről nem értesítette azonnal a ve­szély elhárítására jogosult szervet, vagyis a MeH ügyeletét. Az információk átadásában ki­alakult káosz miatt viszont nem csak a rendőrség vonható felelős­ségre, hiszen az ombudsmani vizs­gálat szerint a rendőrségen kívül nem tudott a vészhelyzetről a ka­tasztrófa előtt senki azok közül a szervezetek közül, amelyek meg­előzhették volna a tragédiát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ugyan értesítette az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (OKF) ügyeletét az ér­kező viharról, de ezt egy szóbeli megbeszélés alapján, nem a hivata­los működési rend alapján hajtot­ták végre. Ez eredményezte azt, hogy az első fokú riasztásról egy közvetlen kommunikációs csator­nán, e-mailen és faxon is megér­keztek a jelentések a katasztrófavé­delemhez, de telefonon senki sem vette fel a kapcsolatot a szervezet főügyeletével. A történtekért a vizs­gálat szerint közvetve felelősség terheli az OKF-et is, hiszen a fel­ügyelőség ügyeletese nem értesített senkit a vészhelyzetről arra hivat­kozva, hogy a riasztást nem értékel­ték olyan eseménynek, amely intéz­kedést igényel. Jellemző adat, hogy az OMSZ a riasztásról szóló e-mail elolvasásának visszaigazolását csak 23 óra 35 perckor, vagyis a kataszt­rófa után több órával kapta meg a katasztrófavédelem számítógépé­ről. A rendkívüli időjárásról egyéb­ként a rendőrség is csak úgy kapott információt, hogy arról a balatoni rendőri szervek értesítették a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság vízi rendészetét. Ezután kezdtek érdek­lődni az OMSZ-nél a rendőrök. A helyzetet súlyosbítja, hogy jelenleg még az sem tisztázott, egy közeledő katasztrófahelyzetben ki jogosult és köteles azonnali hatályú megelőző intézkedéseket tenni, mivel az Ön­­kormányzati és Területfejlesztési Minisztérium még nem adta ki az országos katasztrófavédelmi sza­bályzatról szóló rendeletét. Lenkovics Barnabás kiemelte, az ombudsmanok nem vizsgálhatják magánszemélyek vagy társaságok felelősségét, de azt kötelességük megjegyezni, hogy egy vállalkozó még utasításra sem végezheti el az általa vállalt tevékenységet, ha az életet vagy vagyonbiztonságot ve­szélyeztet. Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának helyettese meg­említette azt is: véleménye szerint elképesztő könnyelműség, hogy re­pülőgépek szálltak el olyan hidak alatt, ahol már elhelyezték a tűzijá­ték-rakétákat. A tűzijátékot szerve­ző Nexus Kft. ügyvezetője ennek el­lenére üdvözölte az ombudsmani jelentést tegnap. Simon Gábor egyetértett azzal az ombudsmani megállapítással, hogy a tömegrendezvények biztosí­tásának szabályai nem felelnek meg az alkotmányos követelmé­nyeknek. A rendezvényszervező­nek elemi érdeke, hogy megfelelő­en biztosítsa a rendezvény megkö­zelíthetőségét és biztonságos elha­gyásának feltételeit, vagy az orvosi ügyeletet - ám a hatóságok aktív hozzájárulása nélkül ez nem lehet­séges - tette hozzá az igazgató, aki bejelentette: a Nexus kezdemé­nyezni fogja, hogy az ombudsma­nok szerint is szükséges újraszabá­lyozás térjen ki arra is, hogy milyen technikai eszközökkel és biztosíté­kokkal kell rendelkeznie az ezer fő feletti események szervezőinek. A jogbiztos eljárása során kide­rült: a MeH nem tett eleget jogsza­bályi kötelezettségeinek, a kancel­láriaminiszter pedig hazudott, ami­kor az általa kezdeményezett vizs­gálat végén elháríthatatlan körül­ményekről beszélt, amelyekről sze­rinte az ünnepség lebonyolításáról szóló szerződés sem rendelkezett - jelentette ki Navracsics Tibor. A Fi­desz frakcióvezetője szerint mu­lasztás történt, méghozzá elsősor­ban a főszervező MeH részéről, és ezt az ombudsmani vizsgálat is megerősíti - jelentette ki, hozzáté­ve: ezek után már csak az a kérdés, hogy minek kell még történnie, hogy Szilvásy György végre levonja a következtetést, és önszántából le­mondjon posztjáról, elismerve po­litikai felelősségét az ügyben. A több százezres tömegnek nem volt alkalma időben elmenekülni a pusztító szélvész elől TOTÓ: Tóth Tibor „A politikai felelősség ma még nem látszik” 11 Czirják Imre_________________________________ G­yurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 21- én rendelt el vizsgálatot az augusztus 20-ai ka­tasztrófával kapcsolatban. A vizsgálat lefolytatását Szilvásy György Miniszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszterre bízta. Szilvásy még aznap közölte, a ren­dezvényt többen is leállíthatták volna a MeH-ben: Bodor Tibor főosztályvezető, főnöke, Tóth Miklós szakállamtitkár, az ő főnöke, Gál J. Zoltán politikai államtitkár, illetve megfelelő információk birtoká­ban saját maga is jogosult lett volna ezt megtenni. Szilvásy György szerint Demszky Gábor főpolgár­mesternek is lett volna erre lehetősége. Demszky szerint viszont a szervezőknek kellett volna lefúj­niuk a tűzijátékot, a biztonságért­ők és a megrende­lő a felelősek. A miniszter elmondta: „igen arra a kérdésre a válasz, hogy felvetődött-e a politikai fele­lősség kérdése, beleértve a miniszterelnököt is. A vizsgálat eddigi megállapítása (...) alapján a politi­kai felelősség (...) ma még nem látszik.” Augusztus 22-én állt a nyilvánosság elé Szilvásy György, hogy Danks Emese kormányszóvivő segítsé­gével ismertesse a vizsgálat eredményeit. Szilvásy a személyes felelősségét firtató kérdésekre azt vála­szolta: a politikai következtetéseket a miniszterel­nök kell levonnia. Danks kifejtette: a vizsgálatnak nem következménye, hogy a miniszter távozik a kormányból. Augusztus 23-án kormányülés is volt, ezen téma volt a tragédia is. Gyurcsány így írt erről blogjában: „nincs (...) indok politikai felelősségre vonásra (...), nem váltok le emiatt egyetlen minisztert sem. (...) Tesszük a dolgunkat.” Danks Emese arra a kér­désre, hogy ezzel lezárták-e vizsgálatokat, illetve a politikai felelősség keresését, azt válaszolta: „igen, ezzel letudta a miniszterelnök úr”. Arról, hogy ki hol tartózkodott a katasztrófa ide­jén, ellentmondásos információk jelentek meg. Gyurcsány Ferenc augusztus 20-án Balatonőszödön volt - mondta Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter augusztus 22-én. A HVG internetes oldala viszont külügyi és parlamenti for­rásokra hivatkozva azt állította: a kormányfő Hor­vátországban volt augusztus 20-án. László Boglár, Gyurcsány sajtófőnöke augusztus 27-én ezt cáfolta, mondván: a miniszterelnök családjával a Balatonon nézte végig az egymást követő tűzijátékokat. Gyur­csány Ferenc szeptember 3-án viszont a televízióban azt mondta: nem sikerült megnézniük a tűzijátéko­kat, mert azok egymás után elmaradtak. Azt nem le­hetett megtudni, hogy Szilvásy pontosan hol tartóz­kodott augusztus 20-án. „Fejek is hullhatnak” Petrétei véget vetne a rendőri vezetők torzsalkodásának . Bodacz Balázs_______________ S­zakmai és emberi szempontból hiányzik a szolidaritás a rendőri vezetők között, a sajtóhoz kiszivá­rogtatások történnek - mondta Petrétei József igazságügyi és rendé­szeti miniszter tegnap az országos rendőr-főkapitányi értekezletet kö­vetően. Úgy vélekedett: az MTV- székház ostromáról szóló jelentést szakmai fórumokon kell megvitat­ni, és a szükséges következtetéseket ebből kell levonni.­­ Ami az elmúlt napokban tör­tént, koptatja a rendőrség és az azt irányító tárca tekintélyét is - fűzte hozzá a miniszter, aki egyébként a tévéostrom másnapján már fel­ajánlotta lemondását. Ezt Gyur­csány Ferenc miniszterelnök akkor nem fogadta el. Petrétei hangsú­lyozta: a főkapitányi értekezletet ar­ra kívánta felhasználni, hogy el­mondja a jelentéssel kapcsolatos szakmai és erkölcsi elvárásait. A most folyó szakmai vizsgálat­ról szólva Petrétei elmondta: annak személyi konzekvenciái is lehetnek. Kiemelte, különbséget kell tenni fe­gyelmi vétség és bűncselekmény között. Bene László országos rend­őrfőkapitány kijelentette: ha bárki, aki a rendvédelmi szervezet állo­mányából „bűncselekményt valósí­tott meg a magatartásával, akkor feljelentést teszünk, ha fegyelmi vétséget, akkor pedig saját hatás­körben a vizsgálatot lefolytatjuk”. Mint ismeretes, napok óta fo­lyik a rendőrtábornokok közötti adok-kapok. Az Ignácz István Pest megyei rendőrfőkapitány által ve­zetett vizsgálóbizottság a tévéost­rom során történtek miatt Ger­­gényi Péter felelősségét emlegette. Ezt a véleményt erősítették meg Bene László nyilatkozatai is. Ger­­gényi a vizsgálatra adott válaszát először nem hozták nyilvánosság­ra, de az később mégis kiszivárgott a sajtóhoz. Ebben a budapesti fő­rendőr azzal vádolta Ignáczot, hogy a helyére pályázik. Ignácz Ist­ván nyit levélben utasította vissza a feltételezést. Petrétei József

Next